NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország január - március

Átírás

1 Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Észak-Magyarország január - március Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkez 3 hónapban Nógrád 0,6% Heves 1,1% Borsod-Abaúj-Zemplén 2,1%

2 TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÉV I. NEGYEDÉVI VÁRHATÓ MUNKAER -PIACI FOLYAMATAIRÓL (A NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ALAPJÁN) BEVEZETÉS 2010 januárjában tizenkilencedik alkalommal kerestük meg postai úton régiónk jelent sebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megel három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkez három, illetve tizenkét hónap munkaer -gazdálkodási terveir l. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb kör és naprakész információkhoz jussunk a munkaer piac folyamatairól. A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZ I A KSH munkaer -felmérése szerint a 2009 IV. negyedévében országosan a éves népességb l a gazdaságilag aktívak száma 4.224,9 ezer f t tett ki, mely az egy évvel korábbinál 7,1 ezer f vel több, az aktivitási arány pedig 55,0%, amely 0,3%-ponttal emelkedett az egy évvel ezel ttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.782,8 ezer f volt, 97,9 ezer f vel, 2,5%-kal csökkent az elmúlt év azonos id szakához képest, amíg a munkanélküliek száma 105 ezer f vel, 442,1 ezer f re emelkedett, így arányuk 10,5% lett, 2,5 százalékponttal magasabb az el évinél. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3.459,1 ezer f volt, 30,4 ezer f vel mérsékl dött 2008 negyedik negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2009 negyedik negyedévében a gazdaságilag aktív éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest 5,5 ezer f vel, 468,1 ezer f re csökkent (aránya 50,9%), az inaktívaké pedig 11 ezer f vel 451,2 ezer f re mérsékl dött. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 397,9 ezer f volt, 13 ezer f vel alacsonyabb, mint a megel év azonos id szakában, arányuk 43,3%. A munkanélküliek száma ugyanebben az id szakban 70,2 ezer f t tett ki, aránya pedig 15,0%-nak felelt meg. Gazdasági aktivitás IV. negyedév Megnevezés észak-magyarországi régióban országosan Foglalkoztatottak, 1000 f 397, ,8 Munkanélküliek, 1000 f 70,2 442,1 Gazdaságilag aktívak, 1000 f 468, ,9 Gazdaságilag inaktívak, 1000 f 451, ,1 Aktivitási arány, % 50,9 55,0 Foglalkoztatási arány, % 43,3 49,2 Munkanélküliségi ráta, % 15,0 10,5 A KSH éves népesség körében végzett munkaer -felmérése alapján - 2 -

3 MUNKAER -PIACI JELLEMZ K 2009 IV. NEGYEDÉVÉBEN Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeres k száma december végén 604,6 ezer f volt, ami 4,2%-os emelkedést mutat az el hónaphoz képest, az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 26,7%-os létszámnövekedést tapasztalhatunk. Az év végén az országban közel minden ötödik munkanélküli az északmagyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk 114,7 ezer f, mely 4,3%-kal több az el havinál, és 18,3%-kal az egy évvel korábbinál. A pályakezd álláskeres k száma országosan 51,3 ezer f volt 2009 végén. A regisztrált pályakezd k létszáma az el év azonos id szakához viszonyítva 23,4%-kal b vült. Észak- Magyarországon az országoshoz hasonló trendet figyelhettünk meg, bár az emelkedés üteme jóval mérsékeltebb. Régiónkban 2,0%-kal csökkent rövid távon a pályakezd k száma, az el évhez viszonyítva azonban 14,9%-kal több, összesen f pályakezd volt nyilvántartásunkban. Az utolsó negyedév végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 71,9 ezer f t, Hevesben 22,6 ezer Nógrádban pedig 20,2 ezer f t tartottak nyilván álláskeres ként munkaügyi kirendeltségeink. Havi szinten mindhárom megyében emelkedett a munkát keres k száma, Borsodban 3,5%-kal, Hevesben 4,9%-kal, Nógrádban pedig 6,5%-kal, az éves növekedés Hevesben volt a legnagyobb mérték (27,5%), Nógrád megyében (18,2%) és Borsodban annál mérsékeltebb (15,7%) ütem. Régiónkban az országos átlaggal egyenl mértékben emelkedett december hónapban a regisztráltak száma; egy éves viszonylatban azonban a régiós növekedés 8,4%-ponttal az országos átlag alatt maradt utolsó hónapjában a munkanélküliségi arány a regisztrált álláskeres k létszáma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 22,2% volt az észak-magyarországi régióban, ez továbbra is számottev en meghaladja az országos 13,7%-ot, valamint a hét régió között ezúttal is a legmagasabb

4 A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 2009 decemberében a régió munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaer -gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkez id szakra (január március, illetve december) vonatkozó terveikr l. A postai úton, valamint esetenként ben kiküldött kérd ívünkre 999 cég, a megkeresett munkáltatók 85,1%-a válaszolt régiónkban. A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint Gazdasági ág Észak-Magyarország Mikro Kis Közép Nagy 1-9 f f f 249 f felett Összesen (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mez gazdaság 28 10, ,2 19 7,6 3 4,9 93 9,3 ipar 56 20, , , , ,1 épít ipar 29 10,8 41 9,8 7 2,8 1 1,6 78 7,8 kereskedelem, javítás 79 29, ,1 21 8,4 4 6, ,0 vendéglátás 22 8,2 19 4,5 7 2,8 0 0,0 48 4,8 szállítás, posta, távközlés 7 2,6 10 2,4 7 2,8 7 11,5 31 3,1 p.ü.közvetítés, gazdasági szolgáltatás 30 11,2 28 6,7 11 4,4 1 1,6 70 7,0 közigazgatás 5 1,9 16 3,8 24 9,6 2 3,3 47 4,7 oktatás 2 0,7 6 1,4 13 5,2 2 3,3 23 2,3 egészségügyi, szociális ellátás 1 0,4 8 1,9 20 8,0 9 14,8 38 3,8 egyéb közösségi szolgáltatás 10 3,7 16 3,8 9 3,6 5 8,2 40 4,0 Összesen (db) , , , , ,0 Összesen (%) 26,9 42,0 24,9 6,1 100,0 A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, december 31-re vonatkozó létszáma f volt. Ez a szám a KSH adatai alapján év IV. negyedévében a régióban alkalmazásban állók létszámának 1 37,3%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kell en informatívnak tekinthet. Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint az észak-magyarországi régióban és a válaszadói körben Válaszadóknál ÉM régióban 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mez gazdaság Ipar Épít ipar Kereskedelem, javítás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb ágak 1 4 f nél többet foglalkoztató régiós székhely, vállalkozásoknál, költségvetési és társadalombiztosítási szerveknél, valamint a kijelölt non-profit szervezeteknél - KSH, Tájékoztatási adatbázis - 4 -

5 A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik, mintánkban az ipari, a mez gazdasági és az egyéb gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az épít ipari, a közigazgatási és oktatási tevékenységet folytató ágakhoz tartozók ismét alul reprezentáltan szerepeltek. A kereskedelmi, javítási, és az egészségügyi ágakba tartozó cégek aránya nem mutatott jelent s eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészr l tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészr l viszont a kényszer ség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttm ködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be mez gazdasági munkáltatók. Ahogyan azt az el diagramon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 42,0% arányban a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be. A megkeresett cégek 26,9%-a a mikro-, és 24,9% a középvállalkozások közül került ki. A 250 f feletti létszámú nagyvállalatok 6,1%-os arányt képviselnek a mintában. A megkeresett vállalkozások megyénkénti megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya 70% körüli, míg ez az arány a hevesi mintában alig több, mint 65%-os, itt válaszolt viszont a legtöbb 50 f nél többet foglalkoztató munkaadó ez igaz mind a középvállalkozásokat, mind pedig a 250 f nél többet foglalkoztatókat tekintve. Elmondható továbbá, hogy a válaszadók több mint fele borsodi illet ség

6 A MUNKAER -KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA I. NEGYEDÉVBEN Nógrád 0,6% Heves 1,1% Borsod-Abaúj-Zemplén 2,1% Januárban a felmérésben résztvev szervezetekt l beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a régióban ez év els negyedévében a foglalkoztatás terén 1,4%-os b vülésre lehet számítani, országosan 1,8%-os emelkedés várható. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összességében f s növekedést jelent az id szak végére, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál f várható alkalmazása és f elbocsátása révén fog kialakulni. A december 31-i létszámra, mint bázisra vetítve 3,7%-os felvétel és 2,2%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a dolgozók 5,9%-át, mintegy f t fognak ily módon érinteni. Tizennégy kirendeltség területén várhatunk emelkedést, ezek közül a legjelent sebb: Ózd (344 f ), Gyöngyös (145 f ), Edelény (114 f ), Sárospatak (111 f ), Balassagyarmat (99 f ), Miskolc (70 f ), Tiszaújváros (58 f ) és Hatvan (56 f ). Mindössze hat kirendeltség területér l jeleztek a munkáltatók negatív egyenleget a be- és kilép k számát tekintve, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékb l, 3-3 kistérségb l. Salgótarján (59 f ) és Kazincbarcika (39 f ) esetében a legnagyobb a csökkenés, a többi körzetben a 20 f t sem nem éri el. Hét térségben stagnálásra számíthatunk

7 Munkaer -felvétel és leépítés az elkövetkez 3 hónap során, ágazatok szerint január - március Mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar összesen Villamos energia-, gáz- és vízellátás Épít ipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás Oktatás -5,7% -6,5% -7,0% -0,9% -1,8% -2,4% -2,4% -3,5% -0,4% -1,5% -3,1% -0,5% -0,5% 0,7% 2,7% 1,8% 1,1% 0,3% 2,9% 1,9% 3,6% 2,4% 3,0% 1,5% 1,0% 2,4% 2,0% 4,1% 5,9% 4,1% 5,5% 9,3% 12,4% Ugyancsak változatos képet mutatnak a létszámváltozási el rejelzések nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerint. A közcélú foglalkoztatás volumenének változása jelent sen meghatározza a várható létszámmozgásokat. B vülést az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (6,1%, 232 f ), a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás (5,5%, 178 f ), a mez gazdaság, vad-, erd -, és hal-gazdálkodás (3,6%, 153 f ), a villamos-gép, szer gyártása (1,7%, 143 f ), és a szállítás, raktározás, posta, távközlés (1,5%, 98 f ) területén tevékenyked válaszadók remélnek. Az els három esetben a tél múlásával fellép hatások érzékelhet k leginkább, illetve mindhárom esetben számottev a ki- és beáramlás. Visszaesést az épít iparban várhatunk (2,4%, 57 f ) jelent s fluktuáció mellett, mely mintegy 250 f t érint. További négy ágazatból jeleztek minimális Egészségügyi-, szociális ellátás -0,7% 1,3% 0,6% mérsékl dést az érintett cégek, de ez minden esetben 35 f alatti Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás -2,2% 6,1% 8,3% létszámot érint. -15% -10% -5% 0% 5% 10% 15% Munkaer -felvétel Munkaer -csökkenés Létszámváltozás - 7 -

8 Létszámmozgásra vonatkozói várakozások az észak-magyarországi régióban 2010 I. negyedévében a válaszadók körében Foglalkoztatási f csoport Az I. negyedév folyamán Belép f Kilép f Egyenleg szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások ipari és épít ipari foglalkozások gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k egyetemi, f isk. képz. önálló alkalmazását igényl foglalkozások egyéb fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg foglalkozások mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezet i szolgáltatási jelleg foglalkozások Összesen A táblázatból jól látható, hogy leginkább a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások esetén n jelent sen a létszám, ezenkívül, az ipari és épít ipari foglalkozások, a gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k és az egyetemi, f iskolai képzettség önálló alkalmazását igényl foglalkozások körében várható b vülés. Az els három esetben jelent s létszámmozgás is megfigyelhet. Számottev mérsékl dést sehol sem jeleztek a megkérdezettek. Az év els negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottev létszámmozgás (részletesen lásd a 2. számú mellékletben): A leginkább pozitív mérleggel záruló * egyszer szolgáltatás jelleg foglalkozások: 541 f (érintett: f ) * vas és fémipari foglalkozások: 144 f (érintett: 368 f ) * egyszer mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások: 129 f (érintett: 133 f ) * feldolgozóipari gépek kezel i: 76 f (érintett: 396 f ) A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelent s, de nagyobb számú ki- és belépést el rejelz * mobil gépek kezel i (be: 201 f, ki: 198 f ) * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások (be: 96 f, ki: 104 f ) * épít ipari foglalkozások (be: 71 f, ki: 104 f ) A szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások körében az Út a munkához program, a közcélú foglalkoztatás, illetve a közmunkaprogramok szezonális hatása érzékelhet, ahol a települési önkormányzatoknál, illetve szervezeteiknél zajló feladatok ellátása a tél múlásával egyre több munkaer t igényel, így megkezd dik a munkavállalók beáramlása

9 A MUNKAER -KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉV VÉGÉN A kérd ívünket kitölt munkáltatók januári válaszai alapján megállapítható, hogy régiónkban január-március között várható 1,4%-os b vüléshez hasonló mérték emelkedést (1,3%) terveznek a megkérdezettek egy éves id távra, országosan ennél mérsékeltebb, 0,8%-os növekedésre számítanak 2010 végére. A jelzett változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 946 f s b vülést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A változás 2,1%-os, illetve 1,0%-os növekedést takar Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyékben, valamint 0,2%-os mérsékl dést Nógrádban. Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkez 12 hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád 2,1% -0,2% Heves 1,0% A kirendeltségi körzetek többségében 15 esetben éves kitekintésben kisebb-nagyobb mérték növekedésre számíthatunk. A legnagyobb létszámb vülést a miskolci (217 f ), gyöngyösi (190 f ), a hatvani (177 f ), az ózdi (134 f ), a tiszaújvárosi (97 f ), és a balassagyarmati (93 f ) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. Számottev bb arányú és mérték csökkenés csupán három kistérség területén várható; ezek Bátonyterenye (200 f ), Eger (140 f ) és Szerencs (37 f ). A fennmaradó kilenc körzetben néhány f s emelkedés vagy csökkenés mellett stagnálást jeletek a megkérdezettek

10 Egy éves távlatban vállalati méret szerint minden csoport növekedést jelzett el re. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legnagyobb létszámú b vítésre 338 f t érint en a közepes méret vállalatok esetében számíthatunk az el rejelzések alapján. A foglalkoztatottak létszámához viszonyítva a legnagyobb arányú emelkedést ismét a 10 f alatti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások jelezték, ahol közel 20 százalékkal b vül a létszám, ez összesen 271 f t jelent. A felmérésben résztvev 420 kisvállalkozásnál együttvéve 149 f s létszámemelkedés várható, míg a nagyvállalatoknál ennél kicsit magasabb, 188 f s belépést valószín sítenek a megkérdezettek. A 2010 IV. negyedév végéig várható 50 f fölötti létszámváltozások várható változás Nemzetgazdasági ág IV. negyedév végéig (f ) (%) villamosgép, m szer gyártása 314 3,7 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 169 3,3 gép, berendezés gyártása 136 3,7 szállítás, raktározás, posta, távközlés 107 1,7 r, b rtermékek, lábbeli gyártása 67 24,4 oktatás 63 2,1 máshova nem sorolt feldolgozóipar 62 3,8 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 60 5,3 gumi m anyag termékek gyártása 59 3,3 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 56 3,1 épít ipar ,2 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,3 A fenti táblázatban közölt adatok szerint nagyobb mérték felvételt több feldolgozóipari ágazat jelzett (b rtermékek, fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek, gép, berendezés, villamosgép, szer gyártása), valamint a szállítással, raktározással foglalkozó vállalatok várnak. Visszaesést 2010 negyedik negyedévének végére az épít ipar és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén tevékenyked munkáltatók jelezték, ez utóbbi egyértelm en a közcélú foglalkoztatás és a közmunkaprogramok szezonálisan csökken volumenének tudható be

11 VÉLEMÉNYEK A PÁLYAKEZD KKEL KAPCSOLATBAN Kérd ívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaer -piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók hogyan vélekednek a pályakezd k alkalmazásáról. Foglalkoztatásuk esetén milyen el nyök jelentkeznek, milyen ösztönz elemek hatnak, illetve milyen problémák felmerülésével kell számolni. A munkáltatók megjelölték az alábbi tíz állítás közül, amelyekkel egyetértettek, ezek közül öt a pályakezd k pozitívumaira, öt pedig esetleges negatívumaira utal. A kapott válaszokból az derül ki, hogy leginkább a pozitív állításokkal értenek egyet négy ilyen szerepel a lista élén. Régiónk nehéz gazdasági helyzetét jól példázza az a tény is, hogy az állami támogatás fontossága majdnem minden második válaszadó említette 5,9%-ponttal meghaladja az országos átlagot, és az egy évvel ezel tti felméréshez képest is 2,1%-ponttal emelkedett. Szintén növekedés (4,6%-pont) figyelhet meg, egy másik, ugyancsak a gazdaságossági kérdések közé sorolható kérdés esetében is, miszerint a pályakezd k olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaer. Sajnálatos azonban, hogy csak minden tízedik válaszadó gondolja úgy, hogy a pályakezd k képesek önállóan feladatokat ellátni. Csak miden ötödik válaszadó osztja azt a véleményt, hogy az újoncok betanítása lefoglal egy szakképzett kollégát, illetve, hogy sok id t vesz igénybe. A többi negatív megállapítást tartalmazó kérdés esetén még kisebb az egyetért k képviselete, s nem figyelhet meg számottev elmozdulás az egy évvel ezel tti munkáltatói válaszokhoz képest sem. A tíz kérdésünkre adott válaszok megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti Igen Egyetért-e az alábbi állítással? (%) 1 azért éri meg ket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk + ÉMRMK 47,0 Ország 41,1 2 könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok + ÉMRMK 34,7 Ország 32,6 3 a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek + ÉMRMK 25,3 Ország 28,9 4 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaer + ÉMRMK 22,9 Ország 24,0 ÉMRMK 21,4 5 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát - Ország 19,4 ÉMRMK 17,6 6 betanításuk sok id t vesz el - Ország 15,8 ÉMRMK 13,6 7 hosszú távon nem lehet rájuk számítani - Ország 12,7 ÉMRMK 10,2 8 tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük - Ország 9,4 9 hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni + ÉMRMK 9,7 Ország 11,1 ÉMRMK 8,7 10 nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen - Ország 6,8-11 -

12 MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés III. negyedévét l kezd en az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. KSH lakossági munkaer -felmérés A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgy jtését. A munkaer -felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjed reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintend mindenki, aki a vizsgált id szakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintend az a személy, aki egyidej leg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelyt l átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megel négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelel állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaer piacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvez tlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevev k; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keres tevékenységet; a t kejövedelmükb l él k;

13 a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következ fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelel korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelel korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelel korcsoportba tartozó népességen belül. 3. Állami Foglalkoztatási Szolgálat Nyilvántartott álláskeres : aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak min sül jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keres tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelel munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeres ként nyilvántart. Regisztrált álláskeres (2005. november 1. el tt munkanélküli): az állami munkaközvetít irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást el segít támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll.

14 Észak-Magyarország 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2010 januárjában adott munkáltatói el rejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (f ) +3 hó múlva várható létszám (f ) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (f ) változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,4 Encsi Kirendeltség , ,3 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,1 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,9 Mez kövesdi Kirendeltség , ,8 Ózdi Kirendeltség , ,3 Sárospataki Kirendeltség , ,9 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,0 Szerencsi Kirendeltség , ,3 Edelényi Kirendeltség , ,5 Szikszói Kirendeltség , ,4 Tokaji Kirendeltség , ,2 Putnoki Kirendeltség , ,2 Gönci Kirendeltség , ,0 Mez csáti Kirendeltség , ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,1 Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,5 Gyöngyösi Kirendeltség , ,7 Hatvani Kirendeltség , ,1 Hevesi Kirendeltség , ,7 Füzesabonyi Kirendeltség , ,4 Pétervásári Kirendeltség , ,7 Heves , ,0 Salgótarjáni Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,1 Balassagyarmati Kirendeltség , ,4 Pásztói Kirendeltség , ,5 Szécsényi Kirendeltség , ,9 Bátonyterenyei Kirendeltség , ,4 Rétsági Kirendeltség , ,0 Nógrád , ,2 Észak-Magyarország , ,3 Országos , ,8

15 Észak-Magyarország 1. számú melléklet (folytatás) Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2010 januárjában adott munkáltatói el rejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (f ) +3 hó múlva várható létszám (f ) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (f ) változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás , ,7 Kisvállalkozás , ,5 Középvállalkozás , ,2 Nagyvállalkozás , ,5 Összesen , ,3 mez gazdaság,vadgazdálkodás, erd gazdálkodás , ,0 egyéb ásványbányászat , ,5 élelmiszer, ital, dohány gyártása , ,5 textília, textiláru gyártása , ,8 r, b rtermékek, lábbeli gyártása , ,4 fafeldolgozás , ,8 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység , ,9 vegyi anyag, termékek gyártása , ,8 gumi m anyag termékek gyártása , ,3 nemfém ásványi termékek gyártása , ,1 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása , ,3 gép berendezés gyártása , ,7 villamosgép, m szer gyártása , ,7 járm gyártás , ,8 máshova nem sorolt feldolgozóipar , ,8 villamos energia, gáz és vízellátás , ,3 épít ipar , ,2 kereskedelem, javítás , ,5 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,3 szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,7 pénzügyi közvetítés , ,5 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás , ,1 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás , ,1 oktatás , ,1 egészségügyi, szociális ellátás , ,1 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,3 Összesen , ,3

16 Észak-Magyarország 2. számú melléklet Létszám felvételi-leépítési szándékok I. negyedév folyamán az észak-magyarországi régióban Észak-Magyarország Megnevezés belép kilép egyenleg egyszer szolgált. jelleg foglalkozások vas- és fémipari foglalkozások egyszer mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások feldolgozóipari gépek kezel i könny ipari foglalkozások szaki és természettudományi foglalkozások irodai jelleg foglalkozások mobil gépek kezel i pedagógus foglalkozások technikusok és hasonló m szaki foglalkozások gazdasági, pénzintézeti ügyintéz k szakképzett pedagógusok mez gazdasági foglalkozások gazdasági, költségvetési szervezetek vezet i erd - és vadgazdálkodási foglalkozások szociális - egyetemi, f iskolai. képzettséghez kapcsolódó- foglalkozások gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások egészségügyi - egyetemi, f iskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások nem anyagi jelleg szolgáltatási foglalkozások közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások egészségügyi foglalkozások egyéb magasan képzett ügyintéz k igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi foglalkozások gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezet i kulturális, sport, m vészeti, vallási - fels fokú képzettséghez kapcsolódó foglalkozások kulturális, sport, m vészeti és vallási foglalkozások bányászati foglalkozások ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg foglalkozások háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások egyéb helyhez kötött gépek kezel i kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások szociális és munkaer -piaci szolgáltatási foglalkozások egyéb ügyintéz k élelmiszeripari foglalkozások épít ipari foglalkozások FEOR szerint összesen