NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Átírás

1 Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Észak-Magyarország április - június Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben II. negyedév végéig Nógrád 1,7% Heves 2,2% Borsod-Abaúj-Zemplén 2,2%

2 Tájékoztató az észak-magyarországi régió év II. negyedévi várható munkaerő-piaci folyamatairól (a negyedéves munkaerő-piaci felmérés alapján) BEVEZETÉS 2008 áprilisában immár tizenkettedik alkalommal kerestük meg levélben régiónk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. Célunk ezúttal is az volt, hogy szélesebb körű ismeretekhez jussunk a munkaerő-piac folyamatairól, s ily módon is javítsuk az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a régió munkáltatói, valamint társadalmi partnerei közötti kapcsolatokat. A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZŐI AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A KSH munkaerő-felmérése szerint a I. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.176,8 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál mintegy 1,1%-kal kevesebb, az aktivitási arány pedig 54,7%-ról 54,1%-ra csökkent. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3 millió 844 ezer fő volt, közel 61 ezer fővel, 1,6%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, amíg a munkanélküliek száma fővel, főre emelkedett, így arányuk 8,0% lett, fél százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3.538,5 ezer főt tett ki, közel 40 ezer fővel növekedett 2007 első negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2008 első negyedévében a gazdaságilag aktív éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest fővel, 471,9 ezer főre csökkent (aránya 50,1%), az inaktívaké pedig fővel 470 ezer főre csökkent. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 407,7 ezer fő volt, mintegy fővel több, mint a megelőző évben, arányuk 43,3%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 64,2 ezer főt tett ki, aránya pedig 13,6%-nak felelt meg

3 Gazdasági aktivitás I. negyedév Megnevezés észak-magyarországi régióban országosan Foglalkoztatottak, 1000 fő 407, ,2 Munkanélküliek, 1000 fő 64,2 332,6 Gazdaságilag aktívak,1000 fő 471,9 4176,8 Gazdaságilag inaktívak, 1000 fő 470,0 3538,5 Aktivitási arány, % 50,1 54,9 Foglalkoztatási arány, % 43,3 49,8 Munkanélküliségi ráta, % 13,6 8,0 A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI évtől a régiós átalakulásnak köszönhetően, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye adatai régiós összesítésben szerepelnek a felmérésben márciusában a régió munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra vonatkozó terveikről. A postai úton, valamint esetenként ben kiküldött kérdőívünkre cég, a megkeresett munkáltatók 87,9%-a válaszolt régiónkban, ez 5,5%-pontos javulást jelent az előző felmérés válaszadási arányához képest. A következő táblázat a válaszadó munkáltatók számát és megoszlását mutatja be vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint. A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint Észak-Magyarország Gazdasági ág Mikro Kis Közép Nagy 1-9 fő fő fő 249 fő felett Összesen (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mezőgazdaság 24 10,0 42 8,7 22 7,6 3 4,5 91 8,5 ipar 54 22, , , , ,0 építőipar 30 12,6 39 8,1 13 4,5 0 0,0 82 7,6 kereskedelem, javítás 68 28, ,0 23 8,0 4 6, ,4 vendéglátás 10 4,2 20 4,1 3 1,0 0 0,0 33 3,1 szállítás, posta, távközlés 6 2,5 12 2,5 7 2,4 7 10,4 32 3,0 p.ü.közvetítés, gazd.szolgáltatás 22 9,2 26 5,4 8 2,8 2 3,0 58 5,4 közig. 5 2,1 19 3,9 22 7,6 2 3,0 48 4,5 oktatás 2 0,8 8 1,7 12 4,2 3 4,5 25 2,3 egészségügyi, szociális ellátás 1 0,4 7 1,5 25 8,7 9 13,4 42 3,9 egyéb közösségi szolgáltatás 13 5,4 19 3,9 7 2,4 1 1,5 40 3,7 ismeretlen 4 1,7 23 4,8 9 3,1 3 4,5 39 3,6 Összesen (db) , , , , ,0 Összesen (%) 22,2 44,8 26,8 6,2 100,0

4 A válaszadó munkáltatók aktuális, március 31-re vonatkozó létszáma fő volt. Ez a szám a KSH által végzett 2005-ös mikrocenzus adataihoz viszonyítva, a régióban foglalkoztatottak létszámának 20,8%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. A foglalkoztatottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint az észak-magyarországi régióban és a válaszadói körben Válaszadóknál ÉM régióban 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb ágak Bár a megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során változik valamelyest, mintánkban az iparba, a mezőgazdaságba és az egészségügyi gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az építőipari, a kereskedelmi, az oktatási, a közigazgatási, és az egyéb tevékenységet folytató ágakhoz tartozók ismét alul reprezentáltak voltak. Ezek az eltérések egyrészről szándékosak, például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont bizonyos mértékben kényszerűség, egyes területeken, más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában, a mintába túlsúllyal kerültek be mezőgazdasági munkáltatók. A válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Észak-Magy arország 22,2% 44,8% 26,8% 6,2% Borsod-Abaúj-Zem plén 25,2% 43,0% 26,4% 5,4% Nógrád 22,7% 50,5% 20,5% 6,4% Hev es 15,7 % 44,1% 32,4% 7,8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mikro Kis Közép Nagy - 4 -

5 Ahogyan azt a fenti grafikonon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be. Minden negyedik megkeresett cég a közép-, és minden ötödik a mikrovállalkozások közül került ki. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 6,2%-os arányban kerültek a mintába. A megkeresett vállalkozások megyénkénti megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából változatos képet mutat, amíg Nógrádban a régiós átlagnál kisebb arányban szerepelnek a közép-, és számottevően nagyobb arányban a kisvállalatok, addig Hevesben a régiós átlagnál alacsonyabb arányban szerepelnek a mikrovállalatok és magasabb arányban a középvállalatok, továbbá ugyanitt sikerült a legnagyobb arányban bevonni nagyvállalatokat a felmérésbe. A Borsod megyei válaszadók között a mikrovállalkozások aránya haladja meg számottevőbben a régiós átlagot, valamint itt kerültek a vizsgálatba a legkisebb arányban nagyvállalatok. Ugyanakkor elmondható, hogy minden második válaszadó borsodi illetőségű. AKTUÁLIS MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐK Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeresők száma 2008 első negyedévének végén 462 ezer fő volt, ami 3%-kal, 14 ezer fővel volt kevesebb, mint az előző hónapban, az egy évvel korábbi adatokhoz képest pedig 1,9%-os, fős létszámnövekedést tapasztalhatunk. A tartósan legalább egy éve megszakítás nélkül nyilvántartott álláskeresők aránya 31% volt. Március végén az országban nagyjából minden ötödik munkanélküli az észak-magyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk közel 96,5 ezer fő, ez mintegy 2,3%-kal kevesebb az előző havinál, és 3%-kal több az egy évvel korábbinál. A pályakezdő álláskeresők száma országosan 41,4 ezer fő volt március végén, mely februárhoz viszonyítva 2%-os, (864 fős) mérséklődést mutatott, a tavalyi év azonos időszakához képest viszont 1,6%-kal nőtt. Régiónkban februárhoz képest, az országoshoz hasonló trendet figyelhettünk meg, 2,3%-kal mérséklődött a számuk márciusának végén régiónk 27 kirendeltségének nyilvántartásában több mint 10 ezer fiatal pályakezdő szerepelt nyilvántartásunkban, a tartósan álláskeresők aránya megközelítette a 40%-ot. Március végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 61,8 ezer főt, Heves megyében 17,5 ezer főt, míg Nógrádban 17,1 ezer főt tartottak álláskeresőként nyilván munkaügyi kirendeltségeink. A - 5 -

6 havi csökkenés mértéke mindhárom megyében 2% körüli volt, az éves növekedés ismét Heves megyében az átlagosnál nagyobb ütemű (5,7%) volt, Nógrádban annál mérsékeltebb (3,1%) és Borsodban volt a legalacsonyabb (2,2%). A munkanélküliségi arány a regisztrált álláskeresők létszámát a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 18,5% volt az északmagyarországi régióban az első negyedév végén, ez továbbra is számottevően meghaladja az országos 10,5%-ot, a hét régió között a legmagasabb fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása az észak-magyarországi régióban január március jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Az ügyfeleink nemenkénti megoszlásáról továbbra is elmondható, hogy közöttük a férfiak dominanciája érvényesül, valamint, hogy az ő létszámuk az év folyamán számottevőbben ingadozik, mint a nők esetében. A korábbi munkaviszony alapján folyamatosan a fizikai jellegű tevékenységet végző állástalanok (87%) vannak többségben nyilvántartásunkban I. negyedévéhez képest nem változott sem az állástalanok korösszetétele, sem a képzettségi szintje, viszont növekedett a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak és a rendszeres szociális segélyből élők súlya. A pályakezdők összetétele rendkívül kedvezőtlen, minden második fiatal legfeljebb csak az általános iskolát fejezte be. A szakképzetlen pályakezdők aránya folyamatosan növekszik. A szakmunkások elhelyezkedési esélyei jobbak, az ő létszámuk, pályakezdők közötti arányuk ezért mérséklődött az előző évhez képest

7 2008. január-márciusban összesen főre vonatkozó állásigényt tártak fel, illetve fogadtak be régiónk közvetítői. Szervezetünk I. negyedévben havonta átlagosan álláshelyet tudott felajánlani ügyfeleinknek, melyek megyénkénti megoszlására jellemző, hogy 62%-uk Borsodban, 23%-uk Hevesben, 15%-uk Nógrádban állt rendelkezésre március végén Észak-Magyarországon álláshely várta az elhelyezkedni szándékozókat. A különféle munkaerő-piaci támogatások révén első negyedévében a régióban regisztrált álláskereső tudott munkába állni, azaz a kirendeltségeken megfordult ügyfelek 12%-a került vissza a munkaerő-piacra. Ez az arány 1,2%-ponttal kedvezőbb az előző évi mutatónál. Az elhelyezkedési arány Heves megyében 13,5, Nógrádban 12,5, míg Borsodban 11,4%-os volt. Legalább 10 fős létszámbővítést 19 munkáltató hajtott végre, akiktől összesen 297 főre vonatkozó munkaerőigény érkezett szervezetünkhöz első negyedévében 11 munkáltató 390 főt érintő elbocsátási szándékáról tájékoztatta az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központot, melyből 211 fő Borsod, 157 fő Heves, 22 fő Nógrád megyében veszítette el álláshelyét, ez 45%-kal kevesebb 2007 hasonló időszakához képest. A létszámkibocsátásra az ipar egyes ágazataiban (223 fő), a kereskedelemben (157 fő) és a távközlés területén (10 fő) került sor. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉVBEN Nógrád Borsod-Abaúj-Zemplén 2,2 Heves 2,2% A beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a régióban ez év második negyedévében a foglalkoztatás terén 2,1%-es emelkedésére lehet számítani (országosan 1,9%-ra). A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összességében

8 fős növekedést jelent a soron következő 3 hónap elteltével, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe emelkedése prognosztizálható. Ez az egyenleg fő várható alkalmazása és fő elbocsátása révén fog kialakulni. A március 31-i létszámra, mint bázisra vetítve 4,3% felvétele és 2,2% elbocsátása mellett, a létszámváltozások a dolgozók 6,5%-át, mintegy főt fognak ily módon érinteni. Mindössze három kirendeltség területéről jeleztek negatív egyenleget a be- és kilépők számát tekintve. Pásztó esetében várható a legnagyobb arányú csökkenés, amely mindössze 1,5% és csupán 18 fő elbocsátását jelenti. A másik két, csökkenést prognosztizáló körzet esetében egyaránt 0,4% a várható visszaesés ezek Salgótarján (25 fő) és Tiszaújváros (9 fő). A kirendeltségi körzetek legtöbbjében (24 kirendeltség) a foglalkoztatók a létszám kisebb-nagyobb mértékű növekedését jelezték. A legnagyobb mértékű bővülés Mezőkövesd (5,6%), Balassagyarmat (4,7%), Edelény (4,0%), és Hatvan (4,6%) térségében várható. A fentieken túl három esetben (Miskolc 298 fővel, Eger 228 fővel és Kazincbarcika 151 fővel) növekedik várhatóan bár kisebb arányban, de az érintettek számát tekintve jelentős mértékben a foglalkoztatottak száma. A vállalat mérete szerint a legnagyobb létszámnövekedésre 760 főt érintő, 1,9%-os a nagyvállalatoknál számítanak, ennél kisebb mértékű, de közel azonos arányú 496 főt érintő, 1,6%-os emelkedés várható a közepes vállalatoknál. 419 főt érintő, 3,5%-os bővülést prognosztizálnak a kisvállalatok és 142 főt érintő, 11,5%-os emelkedést a 10 fő alatti létszámú mikrovállalkozások az elkövetkező negyedévben. Szintén változatos képet mutatnak a létszámváltozási előrejelzések tevékenységi területenként. Szám szerint tekintve a legnagyobb létszámnövekedést a mezőgazdaság (433 fő), a villamosgép és műszer gyártása (372 fő), a kereskedelem és javítás (209 fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (172 fő), a szállítás, raktározás, posta és távközlés (141 fő) és az építőipar (102 fő) szektorok munkáltatói tervezik. További három területen feltételezhetünk létszámvonzatát tekintve kevésbé jelentős, de a március végén foglalkoztatottak számához képest nagyobb arányú növekedést, ezek a fafeldolgozás (8,3%), az egyéb ásványbányászat (4,4%) valamint a gumitermék gyártása (3,7%). Jelentős arányú visszaesést sehol sem prognosztizáltak a munkáltatók főt érintő csökkenésre számíthatunk a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (3,1%), továbbá a villamos energia, gáz és vízellátás területén (0,7%). A fentiekben nem említett területeken néhány tíz fős változás mellett stagnálásra lehet számítani. A nagyobb létszámot foglalkoztató ágak közül ide - 8 -

9 sorolható az egészségügyi, szociális ellátás, a közigazgatás, az oktatás, valamint a feldolgozóipar ágazatai közül az élelmiszer-, ital-, dohány gyártással, továbbá a vegyianyag gyártással foglalkozók csoportja is. A létszámváltozásban érintettek foglalkoztatási főcsoport szerinti összetételét az alábbi táblázatban részletezzük. Létszámmozgási várakozások az észak-magyarországi régióban 2008 II. negyedévében a válaszadók körében Foglalkoztatási főcsoport A II. negyedév folyamán Belépő fő Kilépő fő Egyenleg ipari és építőipari foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások szolgáltatási jellegű foglalkozások egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetői irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások Összesen A megelőző negyedévi felméréshez képest 237 fővel nőtt a belépők száma, ugyanakkor a kilépők száma 119 fővel mérséklődött. A táblázatból jól látható, hogy az ipari és építőipari-, valamint a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők körében várhatunk jelentős növekedést. Figyelemre méltó, hogy egyik foglalkoztatási főcsoportban sem várhatunk csökkenést. Fontos megemlíteni, hogy az alábbi felsorolásban szereplő bizonyos foglalkozások (pl.: erdőés vadgazdálkodási foglalkozások, egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások, egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások) esetében megfigyelhető nagyszámú belépő egyik meghatározó oka a közösségi célú foglalkoztatás átmeneti hatása

10 Az év második negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottevő létszámmozgás (lásd 2. számú melléklet): Jelentős mértékű pozitív mérleggel záruló * vas és fémipari foglalkozások: 385 fő * feldolgozóipari gépek kezelői: 294 fő * erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások: 198 fő * egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások: 173 fő * mobil gépek kezelői: 172 fő * egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások: 100 fő (be 893, ki 793) * építőipari foglalkozások 77 fő (megelőző negyedéves várakozás -40 fő) * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások 73 fő * műszaki és természettudományi foglalkozások 65 fő Jelentősebb mértékű negatív mérleggel záruló * szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások -29 fő * irodai jellegű foglalkozások -14 fő A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelentős, de nagyobb számú ki- és belépést előrejelző * könnyűipari foglalkozások (be 130 fő, ki 79 fő) * gazdasági, pénzintézeti ügyintézők (be 77 fő, ki 43 fő) * nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások (be 70 fő, ki 41 fő) A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA I. NEGYEDÉV VÉGÉRE A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy régiónkban március-június között várható 2,1%-os emelkedéshez hasonlóan egy éves időtávra is 2,1% létszámnövekedéssel számolnak a megkérdezettek (országosan 1,9% illetve 1,8%). Az azonos arányú növekedés azonban a rövidtávútól eltérő megyék közti arányokkal fog megvalósulni. Az előre jelzett növekedés létszámkihatása a válaszadók körében összességében fős emelkedést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A növekedés 38,3%-a Hevesben 2,4%-os megyén belüli bővüléssel, 35,2%-a Borsod-Abaúj- Zemplénben 1,5%-os megyén belüli bővüléssel, és 26,5%-a Nógrádban 2,9%-os megyén belüli bővüléssel fog várhatóan megvalósulni

11 Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben I. negyedév végéig Nógrád 2,9% Heves 2,4% Borsod-Abaúj-Zemplén 1,5% A kirendeltségi körzetek többségében 17 esetben ismét kisebb-nagyobb mértékű növekedésre számíthatunk, legnagyobb arányú és mértékű létszámfejlesztést a hatvani (5,5%, 361 fő), a miskolci (2,6%, 227 fő), a kazincbarcikai (3,2%, 223 fő) a mezőkövesdi (66%, 212 fő), az egri (1,8%, 178 fő) és a balassagyarmati (4,5%, 175 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. Száz fő feletti bővülés várható még Gyöngyösön és Bátonyterenyén. Ezzel szemben az ózdi körzet munkáltatóinál a rövidtávú 54 főt érintő létszámfejlesztési várakozáshoz képest egy éves távlatban 160 fős csökkenésre számíthatunk. További három kistérség jelzett kisebb mérséklődést a foglalkoztatottak számát tekintve de ez együttesen sem éri el az ózdi csökkenés 75%-át, ezek Tiszaújváros (65 fő), Pásztó (34 fő) és Gönc (17 fő). A vállalatok mérete szerint a legnagyobb arányú létszámnövekedésre, 16,5%-ra (204 fő) ebben az időtávban is a 10 fő alatti létszámú mikrovállalkozásoknál számítanak, ez 5%-kal több, mint a júniusig előretekintő prognózisban. Kisebb arányú, 3,8%-os növekedést (449 fő) prognosztizálnak a kisvállalkozások, s még kisebb arányú növekedést jeleztek a közepes vállalkozások és a nagyvállalatok (2,7%, 836 fő, illetve 0,7%, 279 fő), ez utóbbi kettő sorrendje cserélődött fel csupán, a három hónapos várakozásokhoz képest. A létszámváltozási várakozások alakulása egy év távlatában is sokszínű képet mutat nemzetgazdasági áganként. Azokban az ágakban, ágazatokban, ahol az év első negyedében már megindul a létszámfejlesztés, rendszerint ennek folytatására vagy stabilizálására lehet számítani (pl. villamosgép, műszer gyártása; kereskedelem, javítás; fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása; szállítás, raktározás, posta, távközlés; építőipar; gumi, műanyag termékek gyártása). Év végére nagyobb foglalkoztatott létszámot érintő visszalépést az egészségügyi, szociális ellátás, az oktatás és a villamos energia, gáz és vízellátás területéről jelezték a munkáltatók

12 A első negyedév végéig várható 50 fő fölötti létszámváltozásokat az alábbi táblázat szemlélteti várható változás Nemzetgazdasági ág I. negyedév végéig (fő) (%) villamosgép, műszer gyártása 379 3,8 kereskedelem, javítás 287 4,3 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 269 3,1 szállítás, raktározás, posta, távközlés 240 4,7 építőipar 136 5,7 gumi műanyag termékek gyártása 133 7,2 máshova nem sorolt feldolgozóipar 108 5,8 vegyi anyag, termékek gyártása 106 2,4 járműgyártás 79 8,0 gépek, berendezések gyártása 73 2,3 oktatás -50-1,6 egészségügyi, szociális ellátás -79-0,9 A fenti táblázatban közölt adatok szerint a legnagyobb mértékű felvétel a villamosgép és műszer gyártása, a kereskedelem és javítás, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén prognosztizálható. A legjelentősebb visszaesés 2009 márciusának végére az egészségügyi, szociális ellátás és az oktatás területén. AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKKAL ÉRINTETT LÉTSZÁM Kérdőívünk a fent említett három állandó kérdéseken túl, melyek a létszámmozgásokat vizsgálják tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók mennyi munkavállaló esetében alkalmaznak atipikus foglalkoztatási formákat

13 Az atipikus foglalkoztatási típusokban alkalmazott létszám régiónk válaszadó munkáltatóinál Érintett létszám Arányuk a foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva Atipikus foglalkoztatási formák I. negyedév I. negyedév I. negyedév I. negyedév I. negyedév I. negyedév (fő) (fő) (fő) (%) (%) (%) Határozott idejű munkaszerződés ,4 7,9 7,9 Részmunkaidős foglalkoztatás ,9 4,5 4,1 Munkaerő-kölcsönzés ,8 0,9 1,6 AM könyvvel foglalkoztatott ,5 1,4 1,6 Megbízási szerződés ,6 0,6 0,6 Önfoglalkoztatás ,1 1,3 0,5 GYES, GYED-ről 8 órában visszatérő ,1 0,2 0,2 Bedolgozói munkaviszony ,2 0,2 0,1 Távmunka ,0 0,0 0,0 EKHO ,0 0,1 0,0 Atipikus foglalkoztatási formákban foglalkoztatott létszám (összesen) ,6 17,1 16,7 A válaszadóknál foglalkoztatott létszám ,0 100,0 100,0 A fenti táblázatból jó látható, hogy a felsorolt tíz atipikus foglalkoztatási forma közül a határozott idejű munkavégzés, valamint a részmunkaidőben történő foglalkoztatás a legelterjedtebb a válaszadói körben. Ezt követik a válaszadók által foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva egyaránt 1,6%-os arányukkal a munkaerő-kölcsönzés keretében és az Alkalmi Munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak. A fennmaradó hat foglalkoztatási forma érintett létszáma nagyságrendekkel alacsonyabb. Megvizsgálva az elmúlt két évben adott válaszokat, megállapíthatjuk, hogy az érintett létszám nagyságrendjében nem változott, mindamellett az egyes foglalkoztatási formák népszerűsége ingadozott valamelyest. Az első két típusnál viszonylagos állandóság figyelhető meg, arányait tekintve enyhén növekvő tendenciát mutat. A munkaerő-kölcsönzés évben átmenetileg csökkent volumenében, ez évben ismét megközelítette a 2006-os adatokat. Az Alkalmi Munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak aránya és létszáma fejlődött a legintenzívebben, vélhetően a foglalkoztatási forma költséghatékony mivolta miatt, továbbá ez biztosítja a munkáltatók számára a legnagyobb rugalmasságot. Kedvező tendencia, hogy a munkáltatók egyre nagyobb számban foglalkoztatnak GYES-ről, GYED-ről 8 órában visszatérő munkavállalókat

14 MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak

15 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll

16 Észak-Magyarország 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2008 márciusában adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség , ,6 Encsi Kirendeltség , ,3 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,2 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,8 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,6 Ózdi Kirendeltség , ,5 Sárospataki Kirendeltség , ,6 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,8 Szerencsi Kirendeltség , ,2 Edelényi Kirendeltség , ,8 Szikszói Kirendeltség , ,0 Tokaji Kirendeltség , ,9 Putnoki Kirendeltség , ,9 Gönci Kirendeltség , ,5 Mezőcsáti Kirendeltség , ,6 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,5 Egri Kirendeltség , ,8 Gyöngyösi Kirendeltség , ,4 Hatvani Kirendeltség , ,5 Hevesi Kirendeltség , ,0 Füzesabonyi Kirendeltség , ,1 Pétervásári Kirendeltség , ,2 Heves , ,4 Salgótarjáni Kirendeltség , ,4 Balassagyarmati Kirendeltség , ,5 Pásztói Kirendeltség , ,8 Szécsényi Kirendeltség , ,0 Bátonyterenyei Kirendeltség , ,2 Rétsági Kirendeltség , ,0 Nógrád , ,9 Észak-Magyarország , ,1 Országos , ,8

17 Észak-Magyarország 1. számú melléklet (folytatás) Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2008 márciusában adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás , ,5 Kisvállalkozás , ,8 Középvállalkozás , ,7 Nagyvállalkozás , ,7 Összesen , ,1 mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás , ,7 egyéb ásványbányászat , ,0 élelmiszer, ital, dohány gyártása , ,2 textília, textiláru gyártása , ,4 bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása , ,3 fafeldolgozás , ,7 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység , ,0 vegyi anyag, termékek gyártása , ,4 gumi műanyag termékek gyártása , ,2 nemfém ásványi termékek gyártása , ,6 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása , ,1 gép berendezés gyártása , ,3 villamosgép, műszer gyártása , ,8 járműgyártás , ,0 máshova nem sorolt feldolgozóipar , ,8 villamos energia, gáz és vízellátás , ,3 építőipar , ,7 kereskedelem, javítás , ,3 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,2 szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,7 pénzügyi közvetítés , ,9 ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás , ,0 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás , ,7 oktatás , ,6 egészségügyi, szociális ellátás , ,9 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,7 ismeretlen , ,4 Összesen , ,1

18 Észak-Magyarország 2. számú melléklet Létszám felvételi-leépítési szándékok II. negyedév folyamán az észak-magyarországi régióban Megnevezés Észak-Magyarország belépő fő kilépő fő egyenleg vas- és fémipari foglalkozások feldolgozóipari gépek kezelői erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások mobil gépek kezelői egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások építőipari foglalkozások kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások műszaki és természettudományi foglalkozások élelmiszeripari foglalkozások könnyűipari foglalkozások gazdasági, pénzintézeti ügyintézők mezőgazdasági foglalkozások nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások technikusok és hasonló műszaki foglalkozások ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások egészségügyi foglalkozások egyéb helyhez kötött gépek kezelői egyéb magasan képzett ügyintézők szociális - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői szakképzett pedagógusok igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi foglalkozások egyéb ügyintézők pedagógus foglalkozások közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások területi, helyi önkormányzat, közigazgatás, igazságszolgáltatás, érdekképviselet kulturális, sport, muvészeti foglalkozások gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői egészségügyi - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások irodai jellegű foglalkozások szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások FEOR szerint összesen