NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország október - december

Átírás

1 Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Észak-Magyarország október - december Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkező 12 hónapban Nógrád 2,5% Heves 1,7% Borsod-Abaúj-Zemplén -0,3%

2 TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÉV IV. NEGYEDÉVI VÁRHATÓ MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATAIRÓL (A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-PIACI FELMÉRÉS ALAPJÁN) BEVEZETÉS október 8-án tizennegyedik alkalommal kerestük meg postai úton régiónk jelentősebb foglalkoztatóit, és október 27-ig kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű és naprakész információkhoz jussunk a munkaerő-piac folyamatairól, s ily módon is javítsuk az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a régió munkáltatói, valamint társadalmi partnerei közötti kapcsolatokat. A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZŐI A KSH munkaerő-felmérése szerint a III. negyedévében országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.252,0 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbival nagyságrendileg megegyezik, az aktivitási arány 55,1%-ról 55,2%-ra emelkedett. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.924,3 ezer fő volt, több mint 23 ezer fővel, 0,6%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, amíg a munkanélküliek száma 20,8 ezer fővel, 327,7 ezer főre emelkedett, így arányuk 7,7% lett, 0,5 százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3.456,0 ezer fő volt, 8,5 ezer fővel mérséklődött 2007 harmadik negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2008 harmadik negyedévében a gazdaságilag aktív éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest 7 ezer fővel, 477,9 ezer főre csökkent (aránya 51%), az inaktívaké pedig 3,7 ezer fővel 459,7 ezer főre mérséklődött. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 415,7 ezer fő volt, 10 ezer fővel alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakában, arányuk 44,3%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 62,2 ezer főt tett ki, aránya pedig 13%-nak felelt meg. Gazdasági aktivitás III. negyedév Megnevezés észak-magyarországi régióban országosan Foglalkoztatottak, 1000 fő 415,7 3924,3 Munkanélküliek, 1000 fő 62,2 327,7 Gazdaságilag aktívak,1000 fő 477,9 4252,0 Gazdaságilag inaktívak, 1000 fő 459,7 3456,0 Aktivitási arány, % 50,9 55,2 Foglalkoztatási arány, % 44,3 50,9 Munkanélküliségi ráta, % 13,0 7,7 A KSH éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján - 2 -

3 AKTUÁLIS MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐK Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeresők száma 2008 harmadik negyedévének végén 423,9 ezer fő volt, ami mindössze 0,3%-kal volt alacsonyabb, mint az előző hónapban, ugyanakkor az egy évvel korábbi adatokhoz képest 2,0%-os létszámnövekedést tapasztalhatunk. A tartósan legalább egy éve megszakítás nélkül nyilvántartott álláskeresők aránya továbbra is 33,3% volt. Szeptember végén az országban hozzávetőlegesen minden ötödik munkanélküli az észak-magyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk közel 91 ezer fő, mely 0,1%-kal kevesebb az előző havinál, viszont 2,6%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartósan álláskeresők aránya régiónkban meghaladta a 42%-ot. A pályakezdő álláskeresők száma országosan 45,9 ezer fő volt szeptember végén, mely a megelőző hónaphoz, illetve az előző év azonos időszakához viszonyítva egyaránt 1% alatti bővülést mutatott. Régiónkban rövid távon az országostól eltérő trendet figyelhettünk meg, így az országos mérsékelt emelkedéshez képest 1,1%-kal csökkent a pályakezdők száma, az előző évhez viszonyítva azonban az országos átlaggal közel megegyező mértékben 0,7%-kal emelkedett a számuk szeptember végén régiónk 27 kirendeltségének nyilvántartásában fiatal pályakezdő szerepelt. A harmadik negyedév végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mint 59,1 ezer főt, Heves és Nógrád megyében egyaránt 15,9 ezer főt tartottak nyilván álláskeresőként munkaügyi kirendeltségeink. Havi szinten mindhárom megyében stagnált a munkát keresők száma, az éves növekedés az országos átlaghoz képest Nógrád megyében ismét nagyobb ütemű (4,0%) volt, Borsodban annál mérsékeltebb (2,6%) és Hevesben volt a legalacsonyabb (1,1%) mértékű. A harmadik negyedév végén a munkanélküliségi arány a regisztrált fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása az észak-magyarországi régióban január október álláskeresők létszáma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 17,4% volt az észak-magyarországi régióban, ez továbbra is számottevően meghaladja az országos 9,6%-ot, valamint a hét régió között a jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec legmagasabb

4 2008. január-szeptember folyamán több mint 46 ezer főre vonatkozó állásigényt tártak fel, illetve fogadtak régiónk közvetítői. Szervezetünk havonta átlagosan álláshelyet kínált az álláskeresőknek, melyek megyénkénti megoszlására jellemző, hogy 60%-uk Borsodban, 23%-uk Hevesben, a fennmaradó 17%-uk pedig Nógrádban állt rendelkezésre. A mezőgazdaság, az ipar és a nem anyagi szolgáltatások kereslete nem érte el az egy évvel korábbit, viszont az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás és a szállítás területén növekedett minimálisan a munkaerőigények száma az egy évvel ezelőttihez képest. Az elsődleges munkaerőpiacon főnek nyílt lehetősége az elhelyezkedésre, amelyből fő foglalkoztatásához igényeltek támogatást a munkáltatók. A gazdasági szektorból érkező létszámigények meghaladták az egy évvel korábbi hasonló adatokat, míg az önkormányzatok lehetőségei korlátozottabbak voltak. Az álláshelyek közül kapcsolódott közfeladatokhoz. A támogatott álláshelyek száma összességében 4,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, míg a nem támogatott álláshelyek száma hasonló volt az előző évhez képest év első kilenc hónapjában 30 munkáltató főre vonatkozóan jelentett be csoportos létszámcsökkentési szándékot az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központhoz, de az áthúzódó hatások figyelembevételével az időszakra tervezett leépítések főt érintettek, közülük 770 fő Borsod, 641 fő Heves, 22 fő pedig Nógrád megyében veszítette el munkáját azonos időszakához képest egyaránt felére mérséklődött a bejelentő szervezetek és az érintett munkavállalók száma is. A megszűnt munkahelyek fele a feldolgozóipar területére koncentrálódott, de a kereskedelemben is 250 főt érintő létszámleépítés realizálódott. Minden ötödik érintett megváltozott munkaképességűek számára létrehozott munkahelyről került az utcára

5 A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI évtől a régiós átalakulásnak köszönhetően Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye adatai régiós összesítésben szerepelnek a felmérésben. Ezúttal a régió munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra vonatkozó terveikről. A postai úton, valamint esetenként ben kiküldött kérdőívünkre cég, a megkeresett munkáltatók 86,2%-a válaszolt régiónkban. A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méretés nemzetgazdasági ágak szerint Gazdasági ág Észak-Magyarország Mikro Kis Közép Nagy 1-9 fő fő fő 249 fő felett Összesen (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mezőgazdaság 19 7,8 43 9,2 22 7,6 3 4,6 87 8,2 ipar 52 21, , , , ,1 építőipar 25 10,2 43 9,2 12 4,2 1 1,5 81 7,6 kereskedelem, javítás 75 30, ,5 24 8,3 6 9, ,0 vendéglátás 14 5,7 27 5,8 5 1,7 0 0,0 46 4,3 szállítás, posta, távközlés 8 3,3 10 2,2 7 2,4 6 9,2 31 2,9 pénzügyi közvetítés, gazdasági 30 12,2 24 5,2 13 4,5 2 3,1 69 6,5 közigazgatás 7 2,9 19 4,1 21 7,3 2 3,1 49 4,6 oktatás 1 0,4 8 1,7 14 4,8 3 4,6 26 2,4 egészségügyi, szociális ellátás 2 0,8 8 1,7 23 8,0 8 12,3 41 3,9 egyéb közösségi szolgáltatás 12 4,9 22 4,7 12 4,2 2 3,1 48 4,5 Összesen (db) , , , , ,0 Összesen (%) 23,0 43,7 27,2 6,1 100,0 A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, szeptember 30-ára vonatkozó létszáma fő volt. Ez a szám a KSH által végzett 2005-ös mikrocenzus adataihoz viszonyítva a régióban foglalkoztatottak létszámának 20,2%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően informatívnak tekinthető. A foglalkoztatottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint az Észak-magyarországi régióban és a válaszadói körben Válaszadóknál ÉM régióban 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb ágak - 5 -

6 A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik, mintánkban az ipari, a mezőgazdasági és az egészségügyi gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az építőipari, a kereskedelmi, az oktatási, a közigazgatási, és az egyéb tevékenységet folytató ágakhoz tartozók ismét alul reprezentáltan szerepeltek. Ezek az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be mezőgazdasági munkáltatók. A válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Észak-Magyarország 23,0% 43,7% 27,2% 6,1% Borsod-Abaúj-Zem plén 24,6% 43,5% 26,3% 5,7% Nógrád 28,3% 43,0% 22,9% 5,8% Hev es 15,6% 44,7% 32,4% 7,3% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mikro Kis Közép Nagy Ahogyan azt az előző grafikonon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be. A megkeresett cégek 27,2% a közép-, és 23,0%-a a mikrovállalkozások közül került ki. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 6,1%-os arányt képviselnek a mintában. A megkeresett vállalkozások megyénkénti megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából változatos képet mutat, amíg Nógrádban a régiós átlagnál kisebb arányban szerepelnek a közép-, és számottevően nagyobb arányban a mikrovállalatok, addig Hevesben szerepelnek a legkisebb arányban a mikrovállalatok és magasabb arányban a középvállalatok, továbbá ugyanitt sikerült a legnagyobb arányban bevonni nagyvállalatokat a felmérésbe. A Borsod megyei válaszadók között a mikrovállalkozások aránya haladja meg valamelyest a régiós átlagot, valamint itt kerültek a vizsgálatba a legkisebb arányban nagyvállalatok. Ugyanakkor elmondható, hogy a válaszadók több mint fele borsodi illetőségű

7 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉVBEN Nógrád 1,0% Heves 0,1% Borsod-Abaúj-Zemplén -1,2% A beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a régióban ez év utolsó negyedévében a foglalkoztatás terén 0,4%-os csökkenésre lehet számítani (országosan 0,8%-ra). A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összességében 291 fős mérséklődést jelent a soron következő 3 hónap elteltével, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe visszaesése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál fő várható alkalmazása és fő elbocsátása révén fog kialakulni. A szeptember 30-i létszámra, mint bázisra vetítve 2,9%-os felvétel és 3,2%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a dolgozók 6,1%-át, mintegy főt fognak ily módon érinteni. Összesen 14 kirendeltség területéről jeleztek a munkáltatók negatív egyenleget a be- és kilépők számát tekintve, ebből 12 borsodi, 2 pedig hevesi térség. Jelentősebb, 50 főt meghaladó létszámbővítés Balassagyarmat (96 fő), Gyöngyös (90 fő) és Hatvan (54 fő) térségében várható. Számottevőbben, 50 főt meghaladó mértékben Sárospatak (181 fő), Eger (117 fő), Edelény és Ózd (egyaránt fő) körzetében csökken a foglalkoztatottak száma e körben. A vállalat mérete szerint létszámnövekedésre csak a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások esetében 104 főt érintően számíthatunk az év végéig. A kis-, közepes- és nagyvállalatok estében visszaesés várható, ez utóbbiaknál prognosztizálható a legnagyobb leépítés, 304 főt érintően. Egy éves viszonylatban minden esetben növekedést reméltek a munkáltatók

8 Munkaerő-felvétel és leépítés az elkövetkező 3 hónap során, ágazatok szerint Mezőgazdaság, 1,6% vad-,erdő-, halgazdálkodás -9,5% -7,9% 0,4% Bányászat -7,0% -6,6% 2,6% Feldolgozóipar -2,5% összesen 0,1% 0,9% Villamos energia-, -0,5% gáz- és vízellátás 0,4% 3,5% Építőipar -4,6% -1,0% 4,4% Kereskedelem, -2,8% javítás 1,6% Szálláshely- 3,4% szolgáltatás, -1,7% vendéglátás 1,7% 3,9% Szállítás, raktározás, -2,3% posta, távközlés 1,6% 5,6% Pénzügyi közvetítés -6,6% -1,1% Közigazgatás, 7,8% védelem, kötelező -10,7% társadalombiztosítás -2,9% 1,4% Oktatás -1,9% -0,5% 0,9% Egészségügyi-, -0,7% szociális ellátás 0,2% Egyéb közösségi, 3,8% személyi -5,7% szolgáltatás -1,9% -15,0% -10,0% -5,0% 0,0% 5,0% 10,0% 15,0% Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás Szintén változatos képet mutatnak a létszámváltozási előrejelzések nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerint. A legnagyobb visszaesést a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területről jelezték a felmérésben résztvevő munkáltatók (7,9%, 369 fő), ez azonban részint a munka szezonális jellegére, részint pedig a közfoglalkoztatás mérséklődésére vezethető vissza, hiszen egy éves távlatban mindössze 0,7%-os visszaesést jeleztek. Jelentősebb létszámot érintő csökkenés prognosztizáltak továbbá a villamos-gép, műszer gyártása (137 fő), a közigazgatás (95 fő), a nemfém ásványi termékek gyártása (61 fő), és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (52 fő) területén is. Bővülés remélhető a kereskedelem, javítás (116 fő), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (95 fő), a gép, berendezés gyártása (87 fő), valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása (69 fő) szektorokban. Egy éves időtávra további bővülésre számítanak az utóbb említett foglalkoztatók

9 Létszámmozgási várakozások az észak-magyarországi régióban 2008 IV. negyedévében a válaszadók körében Foglalkoztatási főcsoport A IV. negyedév folyamán Belépő fő Kilépő fő Egyenleg szolgáltatási jellegű foglalkozások ipari és építőipari foglalkozások egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetői gépkezelők, összeszerelők, járművezetők mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen A megelőző negyedéves felméréshez képest fővel csökkent a belépők száma, ezzel párhuzamosan a kilépők száma is mérséklődött, 502 fővel. Ebben a negyedévben a létszámváltozások lényegesen kisebb kört érintenek, mint a megelőzőben. A táblázatból jól látható, hogy a szolgáltatási jellegű foglalkozások és az ipari és építőipari foglalkozások körében várhatunk jelentősebb növekedést. Drasztikusabb csökkenés a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások, és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások esetében prognosztizálható. Meg kell említeni, hogy ez utóbbiban megfigyelhető nagyszámú be- és kilépés egyik meghatározó oka, a közösségi célú foglalkoztatás átmeneti hatása. Szintén erős fluktuáció várható a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők esetében, ahol bár mindössze 35 fővel csökken a régióban foglalkoztatottak létszáma, ez mégis közel ezer ember munkaviszonyát érinti. Az év harmadik negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottevő létszámmozgás (lásd 2. számú melléklet): Jelentősebb mértékű pozitív mérleggel záruló * vas és fémipari foglalkozások: 137 fő * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások: 81 fő Jelentősebb mértékű negatív mérleggel záruló * egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások: -190 fő (be 744 fő, ki 934 fő) * egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások: -158 fő * erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások: -154 fő * feldolgozóipari gépek kezelői: -144 fő A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelentős, de nagyobb számú ki- és belépést előrejelző * mobil gépek kezelői: (be 268 fő, ki 202 fő) * könnyűipari foglalkozások: (be 116 fő, ki 83 fő) * élelmiszeripari foglalkozások: (be 111 fő, ki 47 fő) * építőipari foglalkozások: (be 44 fő, ki 71 fő) - 9 -

10 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉV VÉGÉRE Az éves időtávra adott előrejelzéseket azonban erős fenntartásokkal kell kezelni, miután a válaszadás időszakában éppen csak kialakuló pénzpiaci válság reálgazdasági következményei már napjainkban is nagy bizonytalanságot tartalmaznak. A kérdőívünket kitöltő munkáltatók októberi válaszai alapján megállapítható, hogy régiónkban október-december között várható 0,4%-os létszámcsökkenéshez képest 0,9%-os bővüléssel számoltak a megkérdezettek egy éves időtávra (országosan mindkét esetben csökkenést várunk, 0,8%, illetve 0,2%-ot). Az előre jelzett növekedés létszámkihatása a válaszadók körében összességében 729 fős emelkedést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A változás 2,5%-os és 1,7%-os emelkedést takar Nógrádban és Hevesben, illetve 0,3%-os mérséklődést Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkező 12 hónapban Nógrád 2,5% Heves 1,7% Borsod-Abaúj-Zemplén -0,3% A kirendeltségi körzetek többségében 16 esetben éves kitekintésben kisebb-nagyobb mértékű növekedésre számíthatunk. A legnagyobb arányú és mértékű létszámfejlesztést a balassagyarmati (6,7%, 287 fő), a szécsényi (5,5%, 44 fő), a gyöngyösi (3,1%, 227 fő), a hatvani (3,0%, 193 fő), és a miskolci (1,1%, 114 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. Számottevőbb arányú és mértékű csökkenés három kistérség területén

11 várható, ezek Szerencs (5,5%, 122 fő), Sárospatak (20,%, 48 fő), és Kazincbarcika (1,1%, 49 fő). Egy éves távlatban vállalati méret szerint minden csoport növekedést jelzett előre. A foglalkoztatottak létszámához viszonyítva a legnagyobb arányú és ez esetben egyúttal legnagyobb létszámot érintő emelkedést a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások esetében várunk, ahol több mint negyedével bővül a létszám, ez összesen 319 főt jelent. A közepes méretű vállalatoknál 184 fővel, a kisvállalkozásoknál 148 fővel, míg a nagyvállalatoknál mindössze 78 fővel emelkedik a létszám. Ezek a visszafogott várakozások, azonban még mindig kedvezőbb kilátásokat feltételeznek, mint a végéig előretekintő prognózis, ahol ezek a vállalati méretek még csökkenést jeleztek előre. A harmadik negyedév végéig várható 50 fő fölötti létszámváltozásokat az alábbi táblázat szemlélteti várható változás Nemzetgazdasági ág III. negyedév végéig (fő) (%) szállítás, raktározás, posta, távközlés 258 4,44% kereskedelem, javítás 175 2,36% fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 118 1,41% gép berendezés gyártása 100 3,98% máshova nem sorolt feldolgozóipar 99 5,56% egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 78 2,87% építőipar 63 2,32% járműgyártás 55 7,37% textília, textiláru gyártása -52-2,44% nemfém ásványi termékek gyártása ,43% élelmiszer, ital, dohány gyártása ,09% A fenti táblázatban közölt adatok szerint a legnagyobb mértékű felvétel a szállítás, raktározás, posta, távközlés, a kereskedelem, javítás, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása valamint a gépek, berendezések gyártása esetén prognosztizálták. A legjelentősebb visszaesést 2009 őszére az élelmiszer, ital, dohány gyártása, valamint a nemfém ásványi termékek gyártása területén tevékenykedő munkáltatók jelezték

12 MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI Kérdőívünk a fent említett állandó kérdéseken túl tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen rendszerességgel használják munkaerőigényük kielégítésére az említett forrásokat. Az alábbi táblázat fontossági sorrendben foglalja össze a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat. A munkaerő-igény kielégítés forrásainak megítélése régiónk munkáltatóinak visszajelzései alapján Rangsor Milyen gyakran használja? gyakran alkalmanként soha összes Mely forrásból száma aránya száma aránya száma aránya válasz elégíti ki munkaerő-igényét? (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) 1 Munkaügyi kirendeltségek segítségével , ,9 41 4, Informális csatornákon keresztül , , , Hirdetés útján , , , Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással 75 10, , , Pályázatokkal 53 7, , , Interneten keresztül 28 3, , , Munkaközvetítőkön, - kölcsönző cégeken keresztül 21 2,9 57 8, ,1 715 A fenti táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók döntő többsége igénybe veszi az ÁFSZ szolgáltatásait, és munkaerő-igényét a mi segítségünkkel elégíti ki. A "gyakran" alkalmazott módszerek megoszlása 7,5% 15,7% 2,8% 5,3% 2,1% 46,6% Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül Hirdetés útján Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással Pályázatokkal Interneten keresztül Munkaközvetítőkön, - kölcsönző cégeken keresztül 19,9% Az "alkalmanként" alkalmazott módszerek megoszlása 12,0% 16,5% 5,6% 3,1% 22,1% 24,9% Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül Hirdetés útján Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással Pályázatokkal Interneten keresztül Munkaközvetítőkön, - kölcsönző cégeken keresztül 15,8%

13 MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak.

14 A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll.

15 Észak-Magyarország 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2008 októberben adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség , ,1 Encsi Kirendeltség , ,5 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,1 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,0 Mezőkövesdi Kirendeltség , ,5 Ózdi Kirendeltség , ,5 Sárospataki Kirendeltség , ,0 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,5 Szerencsi Kirendeltség , ,5 Edelényi Kirendeltség , ,3 Szikszói Kirendeltség , ,3 Tokaji Kirendeltség , ,1 Putnoki Kirendeltség , ,9 Gönci Kirendeltség , ,2 Mezőcsáti Kirendeltség , ,2 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,3 Egri Kirendeltség , ,2 Gyöngyösi Kirendeltség , ,1 Hatvani Kirendeltség , ,0 Hevesi Kirendeltség , ,3 Füzesabonyi Kirendeltség , ,9 Pétervásári Kirendeltség , ,2 Heves , ,7 Salgótarjáni Kirendeltség , ,1 Balassagyarmati Kirendeltség , ,7 Pásztói Kirendeltség , ,9 Szécsényi Kirendeltség , ,5 Bátonyterenyei Kirendeltség , ,4 Rétsági Kirendeltség , ,8 Nógrád , ,5 Észak-Magyarország , ,9 Országos , ,2

16 Észak-Magyarország 1. számú melléklet (folytatás) Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2008 októberben adott munkáltatói előrejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (fő) +3 hó múlva várható létszám (fő) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (fő) változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás , ,1 Kisvállalkozás , ,3 Középvállalkozás , ,6 Nagyvállalkozás , ,2 Összesen , ,9 mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás , ,7 egyéb ásványbányászat , ,4 élelmiszer, ital, dohány gyártása , ,1 textília, textiláru gyártása , ,4 bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása , ,6 fafeldolgozás , ,6 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység , ,7 vegyi anyag, termékek gyártása , ,0 gumi műanyag termékek gyártása , ,9 nemfém ásványi termékek gyártása , ,4 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása , ,4 gép berendezés gyártása , ,0 villamosgép, műszer gyártása , ,4 járműgyártás , ,4 máshova nem sorolt feldolgozóipar , ,6 villamos energia, gáz és vízellátás , ,1 építőipar , ,3 kereskedelem, javítás , ,4 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,3 szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,4 pénzügyi közvetítés , ,8 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás , ,0 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás , ,1 oktatás , ,4 egészségügyi, szociális ellátás , ,3 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,9 Összesen , ,9

17 Észak-Magyarország 2. számú melléklet Létszám felvételi-leépítési szándékok IV. negyedév folyamán az észak-magyarországi régióban Észak-Magyarország Megnevezés belépő kilépő egyenleg fő fő vas- és fémipari foglalkozások kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások mobil gépek kezelői egyéb helyhez kötött gépek kezelői könnyűipari foglalkozások műszaki és természettudományi foglalkozások technikusok és hasonló műszaki foglalkozások irodai jellegű foglalkozások nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások egészségügyi - egyetemi, főiskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások egyéb magasan képzett ügyintézők gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások gazdasági, pénzintézeti ügyintézők egyéb ügyintézők igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi foglalkozások gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői kulturális, sport, művészeti és vallási foglalkozások területi, helyi önkormányzat, közigazgatás, igazságszolgáltatás, érdekképviselet pedagógus foglalkozások növényvédelmi, növény-egészségügyi és talajvédelmi foglalkozások egészségügyi foglalkozások közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások szakképzett pedagógusok háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői mezőgazdasági foglalkozások építőipari foglalkozások élelmiszeripari foglalkozások feldolgozóipari gépek kezelői erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások FEOR szerint összesen