NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország október - december

Átírás

1 Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Észak-Magyarország október - december Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkez 3 hónapban Nógrád -1,6% Heves -1,4% Borsod-Abaúj-Zemplén -2,4%

2 TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÉV IV. NEGYEDÉVI VÁRHATÓ MUNKAER -PIACI FOLYAMATAIRÓL (A NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ALAPJÁN) BEVEZETÉS 2009 októberében tizennyolcadik alkalommal kerestük meg postai úton régiónk jelent sebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megel három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkez három, illetve tizenkét hónap munkaer -gazdálkodási terveir l. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb kör és naprakész információkhoz jussunk a munkaer -piac folyamatairól, s ily módon is javítsuk az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a régió munkáltatói, valamint társadalmi partnerei közötti kapcsolatokat. A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZ I A KSH munkaer -felmérése szerint a 2009 harmadik negyedévében országosan a éves népességb l a gazdaságilag aktívak száma 4.219,7 ezer f t tett ki, mely az egy évvel korábbinál 32,3 ezer f vel kevesebb, az aktivitási arány pedig 54,9%, amely 0,3%-ponttal mérsékl dött az egy évvel ezel ttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.783,5 ezer f volt, 140,8 ezer f vel, 3,6%-kal csökkent az elmúlt év azonos id szakához képest, amíg a munkanélküliek száma 108,5 ezer f vel, 436,2 ezer re emelkedett, így arányuk 10,3% lett, 2,6 százalékponttal magasabb az el évinél. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3.466,5 ezer f volt, 10,5 ezer f vel emelkedett 2008 harmadik negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2009 harmadik negyedévében a gazdaságilag aktív éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest 8,5 ezer f vel, 469,4 ezer f re csökkent (aránya 50,9%), az inaktívaké pedig 7,2 ezer f vel 452,5 ezer f re mérsékl dött. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 398,2 ezer f volt, 17,5 ezer f vel alacsonyabb, mint a megel év azonos id szakában, arányuk 43,2%. A munkanélküliek száma ugyanebben az id szakban 71,2 ezer f t tett ki, aránya pedig 15,2%-nak felelt meg. Gazdasági aktivitás III. negyedév Megnevezés észak-magyarországi régióban országosan Foglalkoztatottak, 1000 f 398, ,5 Munkanélküliek, 1000 f 71,2 436,2 Gazdaságilag aktívak, 1000 f 469, ,7 Gazdaságilag inaktívak, 1000 f 452, ,5 Aktivitási arány, % 50,9 54,9 Foglalkoztatási arány, % 43,2 49,2 Munkanélküliségi ráta, % 15,2 10,3 A KSH éves népesség körében végzett munkaer -felmérése alapján - 2 -

3 MUNKAER -PIACI JELLEMZ K 2009 III. NEGYEDÉVÉBEN Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeres k száma 2009 harmadik negyedévének végén 566,3 ezer f volt, ami enyhe, 0,4%-os emelkedést mutat az el hónaphoz képest, az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 33,6%-os létszámnövekedést tapasztalhatunk. Az álláskeres k száma július óta mutat emelkedést, mely f ként a pályakezd fiatalok fokozott beáramlásának a következménye. Szeptember végén az országban közel minden ötödik munkanélküli az észak-magyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk 107,5 ezer f, mely 0,4%-kal több az el havinál, és 18,3%-kal az egy évvel korábbinál. A pályakezd álláskeres k száma országosan 58,1 ezer f volt szeptember végén, mely az iskolaév befejezése óta mutat emelked trendet. Számuk júliusban ugrott meg igazán, ekkor egy hónap alatt több mint 20%-os emelkedés következett be. Ez a növekedési ütem már augusztusban is jelent sen lassult, szeptemberben pedig ennek folytatásaként 2,8%-ra csökkent. A regisztrált pályakezd k létszáma az el év azonos id szakához viszonyítva 26,7%-kal b vült. Észak-Magyarországon az országoshoz hasonló trendet figyelhettünk meg, bár az emelkedés üteme jóval mérsékeltebb. Régiónkban 0,6%-kal n tt rövid távon a pályakezd k száma, az el évhez viszonyítva 14,7%-kal több, összesen f pályakezd volt nyilvántartásunkban. A harmadik negyedév végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 68,2 ezer f t, Hevesben 20,7 ezer Nógrádban pedig 18,6 ezer f t tartottak nyilván álláskeres ként munkaügyi kirendeltségeink. Havi szinten Borsodban stagnált (-0,1%), Hevesben és Nógrádban enyhén emelkedett a munkát keres k száma (1,3%; 1,2%), az éves növekedés Hevesben volt a legnagyobb mérték (30,2%), Nógrád megyében (17,5%) és Borsodban annál mérsékeltebb (15,3%) ütem. Régiónkban az országos átlaggal egyenl mértékben emelkedett szeptember hónapban a regisztráltak száma; egy éves viszonylatban azonban a régiós növekedés 15,3%-ponttal az országos átlag alatt maradt. A harmadik negyedév végén a munkanélküliségi arány a regisztrált álláskeres k létszáma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 20,8% volt az észak-magyarországi régióban, ez továbbra is számottev en meghaladja az országos 13,0%-ot, valamint a hét régió között ezúttal is a legmagasabb

4 A regisztrált álláskeres k számának alakulása az észak-magyarországi régióban január szeptember jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI évt l a régiós átalakulásnak köszönhet en Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye adatai régiós összesítésben szerepelnek a felmérésben októberében a régió munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaer -gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkez id szakra (október december, illetve szeptember) vonatkozó terveikr l. A postai úton, valamint esetenként ben kiküldött kérd ívünkre cég, a megkeresett munkáltatók 86,4%-a válaszolt régiónkban. A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint Gazdasági ág Észak-Magyarország Mikro Kis Közép Nagy 1-9 f f f 249 f felett Összesen (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mez gazdaság 25 9, ,1 23 8,6 3 5,1 94 9,3 ipar 55 20, , , , ,4 épít ipar 33 12,4 38 9,0 10 3,7 2 3,4 83 8,2 kereskedelem, javítás 78 29, ,6 23 8,6 3 5, ,0 vendéglátás 20 7,5 20 4,7 5 1,9 0 0,0 45 4,4 szállítás, posta, távközlés 11 4,1 7 1,7 8 3,0 6 10,2 32 3,1 p.ü. közvetítés, gazdasági szolgáltatás 28 10,5 30 7,1 12 4,5 1 1,7 71 7,0 közigazgatás 5 1,9 14 3,3 24 9,0 3 5,1 46 4,5 oktatás 3 1,1 6 1,4 12 4,5 2 3,4 23 2,3 egészségügyi, szociális ellátás 0 0,0 9 2,1 22 8,2 9 15,3 40 3,9 egyéb közösségi szolgáltatás 8 3,0 16 3,8 10 3,7 5 8,5 39 3,8 Összesen (db) , , , , ,0 Összesen (%) 26,2 41,7 26,3 5,8 100,0 A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, szeptember 30-ra vonatkozó létszáma f volt. Ez a szám a KSH adatai alapján év III. negyedévében a régióban alkalmazásban állók létszámának 1 36,6%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kell en informatívnak tekinthet. 1 4 f nél többet foglalkoztató régiós székhely, vállalkozásoknál, költségvetési és társadalombiztosítási szerveknél, valamint a kijelölt non-profit szervezeteknél - KSH, Tájékoztatási adatbázis - 4 -

5 Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint az észak-magyarországi régióban és a válaszadói körben Válaszadóknál ÉM régióban 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mez gazdaság Ipar Épít ipar Kereskedelem, javítás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb ágak A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik, mintánkban az ipari, a mez gazdasági és az egyéb gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg a közigazgatási és oktatási tevékenységet folytató ágakhoz tartozók ismét alul reprezentáltan szerepeltek. Az épít ipari, a kereskedelmi, javítási, és az egészségügyi ágakba tartozó cégek aránya nem mutatott jelent s eltérést KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészr l tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészr l viszont a kényszer ség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttm ködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be mez gazdasági munkáltatók. A válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Észak-Magy arország 26,2% 41,7% 26,3% 5,8% Borsod-Abaúj-Zem plén 29,7% 39,8% 25,4% 5,0% Nógrád 28,2% 43,1% 22,2% 6,5% Hev es 17,4% 44,5% 31,3% 6,8% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mikro Kis Közép Nagy Ahogyan azt az el grafikonon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 41,7% arányban a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be. A megkeresett cégek 26,3% a közép-, és 26,2%-a a mikrovállalkozások közül került ki. A 250 f feletti létszámú nagyvállalatok 5,8%-os arányt képviselnek a mintában

6 A megkeresett vállalkozások megyénkénti megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi differenciálódást. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya 70% körüli, míg ez az arány a hevesi mintában alig több, mint 60%-os, itt válaszolt viszont a legtöbb 50 f nél többet foglalkoztató munkaadó ez igaz mind a középvállalkozásokat, mind pedig a 250 f nél többet foglalkoztatókat tekintve. Elmondható továbbá, hogy a válaszadók több mint fele borsodi illet ség. A MUNKAER -KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA IV. NEGYEDÉVBEN Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád -1,6% Heves -1,4% -2,4% Októberben a felmérésben résztvev szervezetekt l beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a régióban ez év negyedik negyedévében a foglalkoztatás terén 1,9%-os mérsékl désre lehet számítani, országosan 1,7%-os visszaesés várható. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összességében f s csökkenést jelent a soron következ 3 hónap elteltével, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe mérsékl dése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál f várható alkalmazása és f elbocsátása révén fog kialakulni. A szeptember 30-i létszámra, mint bázisra vetítve 2,1%-os felvétel és 4,0%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a dolgozók 6,1%-át, mintegy f t fognak ily módon érinteni. Mindössze kilenc kirendeltség területér l jeleztek a munkáltatók pozitív egyenleget a beés kilép k számát tekintve, megyénként 3-3 kis térségb l. Öt körzet esetében a b vülés azonban a 10 f t sem éri el. Számottev bben csupán Gyöngyös (63 f ), Hatvan (30 f ), Mez csát (28 f ) és Rétság (17 f ) körzetében emelkedik a foglalkoztatottak száma. Jelent sebb, 50 f t meghaladó csökkenést prognosztizáltak a válaszadó munkáltatók 10 munkaügyi kistérségben, melyek közül a legtöbb munkavállalót érint létszámcsökkentésekre várhatóan Eger (338 f ), Kazincbarcika (302 f ), Ózd (163 f ), Miskolc (149 f ) és Salgótarján (121 f ) térségében kerül sor

7 Szintén változatos képet mutatnak a Mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar összesen Villamos energia-, gáz- és vízellátás Épít ipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Munkaer -felvétel és leépítés az elkövetkez 3 hónap során, ágazatok szerint szeptember - december -12,3% -9,6% -9,9% -8,7% -3,4% -2,2% -1,6% -0,8% -1,9% -3,4% -0,3% 2,7% 1,3% 1,9% 0,4% 0,5% 1,2% 2,0% 0,2% 0,3% 3,7% létszámváltozási el rejelzések nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerint. Jelent s visszaesést a közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás (15,9%, 609 f ), a mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás (9,6%, 461 f ), az épít ipar (8,7%, 271 f ), az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (5,6%, 256 f ) és az pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (2,5%, 59 f ) területr l jelezték a felmérésben résztvev munkáltatók. Az els három esetben a tél közeledtével fellép szezonális hatások érzékelhet k leginkább. További öt ágazatból jeleztek minimális mérsékl dést az érintett cégek, de ez minden esetben 25 f alatti létszámot érint. Szállítás, raktározás, posta, távközlés -2,5% 3,3% 0,8% vülést a villamosgép, m szer gyártása (1,0%, 83 f ), a fémalapanyag, Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás -5,6% -2,5% 3,1% fémfeldolgozási termék gyártása (0,9%, 49 f ) az egészségügyi, szociális ellátás Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás -20,9% -15,9% 5,0% (0,6%, 48 f ), és a szállítás, raktározás, posta, távközlés (0,8%, 41 f ) területén 0,9% tevékenyked válaszadók reméltek. Oktatás Egészségügyi-, szociális ellátás -1,1% -0,2% -0,4% 1,0% 0,6% Két esetben a csekély mérték létszámváltozás er s fluktuáció takar, ezt a feldolgozóipar (600 be- és 484 kilép ), illetve a kereskedelem (126 be- és Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás -8,0% -5,6% 2,4% 116 kilép ) esetében figyelhetjük meg. -25% -20% -15% -10% -5% 0% 5% 10% Munkaer -felvétel Munkaer -csökkenés Létszámváltozás - 7 -

8 Létszámmozgásra vonatkozói várakozások az észak-magyarországi régióban 2009 IV. negyedévében a válaszadók körében Foglalkoztatási f csoport A IV. negyedév folyamán Belép f Kilép f Egyenleg szolgáltatási jelleg foglalkozások egyetemi, f isk. képz. önálló alkalmazását igényl foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg foglalkozások egyéb fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl foglalkozások törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezet i gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k ipari és épít ipari foglalkozások mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások Összesen A megel negyedéves felmérésben III. negyedévére tervezett változásokhoz képest a IV. negyedévre várhatóan 986 f vel csökken a tervezett belép k száma, ezzel szemben a kilép k száma emelkedik 798 f vel, így az el negyedévre prognosztizált 323 f s b vüléssel szemben, ez év végére már f s visszaesést várnak a megkérdezett munkáltatók. A táblázatból jól látható, hogy egyetlen foglalkoztatási f csoport esetén sem n jelent sen a létszám. Számottev mérsékl dést várhatunk azonban a közfoglalkoztatásban, a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások, a mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások, valamint az ipari és épít ipari foglalkozások körében. Jelent s létszámmozgást prognosztizáltak a válaszadók továbbá a gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k, az egyéb fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl foglalkozások és a szolgáltatási jelleg foglalkozások esetében is. Az év utolsó negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottev létszámmozgás A leginkább pozitív mérleggel záruló (részletesen lásd a 2. számú mellékletben): * könny ipari foglalkozások: 48 f (érintett: 118 f ) * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások: 30 f (érintett: 172 f ) * feldolgozóipari gépek kezel i: 28 f (érintett: 218 f ) A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelent s, de nagyobb számú ki- és belépést el rejelz * vas és fémipari foglalkozások: 4 f (érintett: 406 f ) Jelent sebb mérték negatív mérleggel záruló * egyszer szolgáltatás jelleg foglalkozások: -932 f (érintett: f ) * erd - és vadgazdálkodási foglalkozások: -220 f (érintett: 256 f ) * egyszer mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások: -149 f (érintett: 149 f ) * épít ipari foglalkozások: -136 f (érintett: 188 f ) A szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások körében a közcélú foglalkoztatás illetve a közmunkaprogramok szezonális hatása érzékelhet, ahol a települési önkormányzatoknál zajló feladatok ellátása a tél beköszöntével egyre kevesebb munkaer t igényel, így folytatódott a munkavállalók kiáramlása

9 A MUNKAER -KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA III. NEGYEDÉV VÉGÉRE A kérd ívünket kitölt munkáltatók októberi válaszai alapján megállapítható, hogy régiónkban október-december között várható 1,9%-os mérsékl déshez képest (-0,4%-os) stagnálást terveznek a megkérdezettek egy éves id távra, országosan 0,5%-os mérsékl désre számítunk 2010 szeptemberének végére. A jelzett minimális változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 334 f s csökkenést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A változás 1,0%-os, illetve 0,5%-os növekedést takar Nógrád és Heves megyékben, valamint 1,7%-os mérsékl dést Borsod-Abaúj- Zemplénben. Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkez 12 hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád 1,0% Heves 0,5% -1,7% A kirendeltségi körzetek többségében 15 esetben éves kitekintésben kisebb-nagyobb mérték növekedésre számíthatunk. A legnagyobb létszámb vülést a gyöngyösi (205 f ), a rétsági (121 f ), a szerencsi (64 f ), a balassagyarmati (59 f ), a mez csáti (46 f ) és a hatvani (42 f ) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. Számottev bb arányú és mérték csökkenés hat kistérség területén várható; ezek Miskolc (444 f ), Kazincbarcika (218 f ), Eger (88 f ), Salgótarján (75 f ), Ózd (55 f ) és Heves (37 f ). Egy éves távlatban vállalati méret szerint a nagyvállalkozások kivételével a többi csoport növekedést jelzett el re. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legnagyobb létszámú b vítésre 247 f t érint en a közepes méret vállalatok esetében számíthatunk az - 9 -

10 el rejelzések alapján. A foglalkoztatottak létszámához viszonyítva a legnagyobb arányú emelkedést ismét a 10 f alatti létszámot foglalkoztató mikrovállalkozások jelezték, ahol 10 százalékkal b vül a létszám, ez összesen 144 f t jelent. A felmérésben résztvev 424 kisvállalkozásnál együttvéve 98 f s létszámemelkedés várható. A nagyvállalatoknál azonban összességében 823 f s csökkenést valószín sítenek a megkérdezettek. A 2010 III. negyedév végéig várható 50 f fölötti létszámváltozások Nemzetgazdasági ág várható változás III. negyedév végéig (f ) (%) fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 209 3,8 villamosgép, m szer gyártása 190 2,2 textília, textiláru gyártása 134 8,8 szállítás, raktározás, posta, távközlés 128 2,6 máshova nem sorolt feldolgozóipar 67 4,0 egészségügyi, szociális ellátás 60 0,8 kereskedelem, javítás 51 0,8 mez gazdaság, vadgazdálkodás, erd gazdálkodás -50-1,0 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás -60-3,1 épít ipar -91-2,9 oktatás ,6 közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás ,2 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,1 A fenti táblázatban közölt adatok szerint nagyobb mérték felvételt több feldolgozóipari ágazat jelzett (b rtermékek, textíliák, fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek, villamosgép, m szer gyártása), valamint a szállítással, raktározással foglalkozó vállalatok várnak. Visszaesést 2010 harmadik negyedévének végére az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás, oktatás és az épít ipar területén tevékenyked munkáltatók jelezték. A közösségi szolgáltatások köréb l kivételt képez az egészségügyi-, szociális ellátás prognózisa, miután az e területen tevékenyked szervezetek kismérték b vülést terveztek

11 MUNKAER -IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI Kérd ívünk a fent említett három állandó kérdéseken túl, melyek a létszámmozgásokat vizsgálják tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaer -piaci témakörben. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemz en milyen rendszerességgel használják munkaer -igényük kielégítésére az említett forrásokat. Az alábbi grafikon a gyakran alkalmazott módszer szerinti rangsorban mutatja a fenti kérdésekre adott munkáltatói válaszokat. A munkaer -igény kielégítés forrásainak megítélése régiónk munkáltatóinak visszajelzései alapján Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül Hirdetés útján Bels meghirdetéssel, átcsoportosítással Pályázatokkal Interneten keresztül Munkaközvetít kön, -kölcsönz kön keresztül Gyakran Alkalmanként Soha 0% 20% 40% 60% 80% 100% A fenti táblázatból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók dönt többsége igénybe veszi az ÁFSZ szolgáltatásait, és munkaer -igényét leginkább a mi segítségünkkel elégíti ki. Legutóbb egy évvel ezel tt vizsgáltuk ezt a kérdést és a kapott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy drasztikus változás nem következett be. A munkáltatók bels átcsoportosítással közel 8%-ponttal, pályázatok útján pedig mintegy 6%-ponttal több álláshelyet töltenek be mint egy éve. A munkaügyi központok segítségét arányaiban ugyanannyian veszik igénybe mint tavaly, viszont nagyságrendileg 5%-ponttal csökkent a gyakran használók részaránya az alkalmanként használók javára

12 MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés III. negyedévét l kezd en az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH lakossági munkaer -felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgy jtését. A munkaer -felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjed reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintend mindenki, aki a vizsgált id szakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintend az a személy, aki egyidej leg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelyt l átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megel négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelel állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaer piacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvez tlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevev k; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keres tevékenységet; a t kejövedelmükb l él k;

13 a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következ fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelel korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelel korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelel korcsoportba tartozó népességen belül. 3. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskeres : aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak min sül jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keres tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelel munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeres ként nyilvántart. Regisztrált álláskeres (2005. november 1. el tt munkanélküli): az állami munkaközvetít irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást el segít támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll

14 Észak-Magyarország 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2009 októberében adott munkáltatói el rejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (f ) +3 hó múlva várható létszám (f ) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (f ) változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,0 Encsi Kirendeltség , ,6 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,6 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,0 Mez kövesdi Kirendeltség , ,9 Ózdi Kirendeltség , ,9 Sárospataki Kirendeltség , ,3 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,1 Szerencsi Kirendeltség , ,2 Edelényi Kirendeltség , ,1 Szikszói Kirendeltség , ,3 Tokaji Kirendeltség , ,7 Putnoki Kirendeltség , ,5 Gönci Kirendeltség , ,0 Mez csáti Kirendeltség , ,0 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,7 Egri Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,9 Gyöngyösi Kirendeltség , ,0 Hatvani Kirendeltség , ,8 Hevesi Kirendeltség , ,9 Füzesabonyi Kirendeltség , ,4 Pétervásári Kirendeltség , ,2 Heves , ,5 Salgótarjáni Kirendeltség és Szolgáltató Központ , ,2 Balassagyarmati Kirendeltség , ,5 Pásztói Kirendeltség , ,5 Szécsényi Kirendeltség , ,1 Bátonyterenyei Kirendeltség , ,1 Rétsági Kirendeltség , ,4 Nógrád , ,0 Észak-Magyarország , ,4 Országos , ,5

15 Észak-Magyarország 1. számú melléklet (folytatás) Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2009 októberében adott munkáltatói el rejelzések alapján Megnevezés válaszadók száma jelenlegi létszám +3 hó múlva változás +3 hónap +12 hó múlva változás +12 hónap (db) (f ) várható létszám (f ) múlva (%) várható létszám (f ) múlva (%) Mikrovállalkozás , ,0 Kisvállalkozás , ,9 Középvállalkozás , ,8 Nagyvállalkozás , ,3 Összesen , ,4 mez gazdaság,vadgazdálkodás, erd gazdálkodás , ,0 egyéb ásványbányászat , ,9 élelmiszer, ital, dohány gyártása , ,1 textília, textiláru gyártása , ,8 r, b rtermékek, lábbeli gyártása , ,9 fafeldolgozás , ,6 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység , ,1 vegyi anyag, termékek gyártása , ,6 gumi m anyag termékek gyártása , ,7 nemfém ásványi termékek gyártása , ,6 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása , ,8 gép berendezés gyártása , ,4 villamosgép, m szer gyártása , ,2 járm gyártás , ,7 máshova nem sorolt feldolgozóipar , ,0 villamos energia, gáz és vízellátás , ,9 épít ipar , ,9 kereskedelem, javítás , ,8 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,8 szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,6 pénzügyi közvetítés , ,9 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás , ,1 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás , ,2 oktatás , ,6 egészségügyi, szociális ellátás , ,8 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,1 Összesen , ,4

16 Észak-Magyarország 2. számú melléklet Létszám felvételi-leépítési szándékok IV. negyedév folyamán az észak-magyarországi régióban Észak-Magyarország Megnevezés belép kilép egyenleg könny ipari foglalkozások kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások feldolgozóipari gépek kezel i szociális és munkaer -piaci szolgáltatási foglalkozások technikusok és hasonló m szaki foglalkozások háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások szaki és természettudományi foglalkozások egyéb helyhez kötött gépek kezel i ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg foglalkozások egészségügyi - egyetemi, f iskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások nem anyagi jelleg szolgáltatási foglalkozások vas- és fémipari foglalkozások gazdasági, pénzintézeti ügyintéz k egyéb magasan képzett ügyintéz k igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi foglalkozások közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások irodai jelleg foglalkozások szakképzett pedagógusok egészségügyi foglalkozások gazdasági, költségvetési szervezetek vezet i egyéb ügyintéz k mez gazdasági foglalkozások mobil gépek kezel i élelmiszeripari foglalkozások épít ipari foglalkozások egyszer mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások erd - és vadgazdálkodási foglalkozások egyszer szolgált. jelleg foglalkozások FEOR szerint összesen