NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS. Észak-Magyarország április - június

Átírás

1 Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAER -GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Észak-Magyarország április - június Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkez 3 hónapban Nógrád 3,7% Heves 0,9% Borsod-Abaúj-Zemplén 3,5%

2 TÁJÉKOZTATÓ AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÉV II. NEGYEDÉVI VÁRHATÓ MUNKAER -PIACI FOLYAMATAIRÓL (A NEGYEDÉVES MUNKAER -PIACI FELMÉRÉS ALAPJÁN) BEVEZETÉS 2009 áprilisában tizenhatodik alkalommal kerestük meg postai úton régiónk jelent sebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megel három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkez három, illetve tizenkét hónap munkaer -gazdálkodási terveir l. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb kör és naprakész információkhoz jussunk a munkaer -piac folyamatairól, s ily módon is javítsuk az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ és a régió munkáltatói, valamint társadalmi partnerei közötti kapcsolatokat. A GAZDASÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁG JELLEMZ I A KSH munkaer -felmérése szerint a 2009 els negyedévében országosan a éves népességb l a gazdaságilag aktívak száma 4.166,9 ezer f t tett ki, mely az egy évvel korábbinál közel 10 ezer f vel kevesebb, az aktivitási arány pedig 54,1%, amely megegyezik az egy évvel ezel ttivel. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.764,1 ezer f volt, 80,1 ezer f vel, 2,1%-kal csökkent az elmúlt év azonos id szakához képest, amíg a munkanélküliek száma 70,2 ezer f vel, 402,8 ezer f re emelkedett, így arányuk 9,7% lett, 1,7 százalékponttal magasabb az el évinél. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3.529,8 ezer f volt, 8,7 ezer f vel mérsékl dött 2008 els negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2009 els negyedévében a gazdaságilag aktív éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest 6,2 ezer f vel, 465,7 ezer f re csökkent (aránya 50,2%), az inaktívaké pedig 8,5 ezer f vel 461,5 ezer f re mésékl dött. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 393,1 ezer f volt, 14,6 ezer f vel alacsonyabb, mint a megel év azonos id szakában, arányuk 42,4%. A munkanélküliek száma ugyanebben az id szakban 72,6 ezer f t tett ki, aránya pedig 15,6%-nak felelt meg. Gazdasági aktivitás I. negyedév észak-magyarországi Megnevezés régióban országosan Foglalkoztatottak, 1000 f 393, ,1 Munkanélküliek, 1000 f 72,6 402,8 Gazdaságilag aktívak, 1000 f 465, ,9 Gazdaságilag inaktívak, 1000 f 461, ,8 Aktivitási arány, % 50,2 54,1 Foglalkoztatási arány, % 42,4 48,9 Munkanélküliségi ráta, % 15,6 9,7 A KSH éves népesség körében végzett munkaer -felmérése alapján - 2 -

3 AKTUÁLIS MUNKAER -PIACI JELLEMZ K Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeres k száma 2009 els negyedévének végén 563,9 ezer f volt, ami 3,8%-kal volt magasabb, mint az el hónapban, az egy évvel korábbi adatokhoz képest 22,0%-os létszámnövekedést tapasztalhatunk. A tartósan legalább egy éve megszakítás nélkül nyilvántartott álláskeres k aránya is 27,8% volt, ez az elmúlt egy év során 3,2 százalékponttal mérsékl dött. Március végén az országban közel minden ötödik munkanélküli az észak-magyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk 110,6 ezer f, mely 4,4%-kal magasabb az el havinál, és 14,7%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartósan álláskeres k aránya régiónkban megközelíti a 37,7%-ot. A pályakezd álláskeres k száma országosan 46,3 ezer f volt március végén, mely a megel hónaphoz képest 3,5%-kal emelkedett, az el év azonos id szakához viszonyítva azonban 11,8%-kal b vült. Észak-Magyarországon az országoshoz hasonló trendet figyelhettünk meg, bár a növekedés mértéke alacsonyabb. Régiónkban 2,7%-kal n tt rövid távon a pályakezd k száma, az el évhez viszonyítva azonban 6,3%-kal több, összesen f pályakezd volt nyilvántartásunkban. Az els negyedév végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közel 69,3 ezer f t, Hevesben 21,3 ezer és Nógrádban pedig 19,9 ezer f t tartottak nyilván álláskeres ként munkaügyi kirendeltségeink. Havi szinten mindhárom megyében emelkedett a munkát keres k száma (4,3%; 5,8%; 3,5%), az éves növekedés Hevesben volt a legnagyobb mérték (22,0%), Nógrád megyében (16,6%) és Borsodban annál mérsékeltebb (12,1%) ütem. Az országos átlaghoz képest rövidtávon valamelyest magasabb, de egy éves id távra lényegesen kedvez bb értékeket mutatott régiónk. Az els negyedév végén a munkanélküliségi arány a regisztrált álláskeres k létszáma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 21,4% volt az északmagyarországi régióban, ez továbbra is számottev en meghaladja az országos 12,8%-ot, valamint a hét régió között a legmagasabb A regisztrált álláskeres k számának alakulása az észak-magyarországi régióban január április jan febr m árc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec - 3 -

4 A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI évt l a régiós átalakulásnak köszönhet en Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye adatai régiós összesítésben szerepelnek a felmérésben áprilisában a régió munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaer -gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkez id szakra (április június, illetve március) vonatkozó terveikr l. A postai úton, valamint esetenként ben kiküldött kérd ívünkre 975 cég, a megkeresett munkáltatók 81,0%-a válaszolt régiónkban. A válaszadó munkáltatók megoszlása vállalati méret és nemzetgazdasági ágak szerint Észak-Magyarország Gazdasági ág Mikro Kis Közép Nagy 1-9 f f f 249 f felett Összesen (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) mez gazdaság 24 10, ,6 20 7,8 2 3,7 91 9,3 ipar 51 21, , , , ,6 épít ipar 20 8,3 39 9,2 8 3,1 1 1,9 68 7,0 kereskedelem, javítás 68 28, ,0 23 8,9 4 7, ,1 vendéglátás 21 8,7 19 4,5 5 1,9 0 0,0 45 4,6 szállítás, posta, távközlés 9 3,7 7 1,7 5 1,9 5 9,3 26 2,7 p.ü.közvetítés, gazdasági szolgáltatás 27 11,2 24 5,7 13 5,1 1 1,9 65 6,7 közigazgatás 7 2,9 17 4,0 21 8,2 2 3,7 47 4,8 oktatás 3 1,2 9 2,1 13 5,1 3 5,6 28 2,9 egészségügyi, szociális ellátás 0 0,0 8 1,9 22 8,6 7 13,0 37 3,8 egyéb közösségi szolgáltatás 11 4,6 20 4,7 10 3,9 3 5,6 44 4,5 Összesen (db) , , , , ,0 Összesen (%) 24,7 43,4 26,4 5,5 100,0 A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, március 31-ére vonatkozó létszáma f volt. Ez a szám a KSH adatai alapján évben a régióban alkalmazásban állók létszámának * 31,6%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kell en informatívnak tekinthet. Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint az Észak-magyarországi régióban és a válaszadói körben Válaszadóknál ÉM régióban 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mez gazdaság Ipar Épít ipar Kereskedelem, javítás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb ágak * 4 f nél többet foglalkoztató régiós székhely, vállalkozásoknál, költségvetési és társadalombiztosítási szerveknél, valamint a kijelölt non-profit szervezeteknél KSH, Statisztikai tájékoztatók 2008/

5 A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik, mintánkban az ipari, a mez gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg az épít ipari, az oktatási, a kereskedelmi, javítási, és közigazgatási tevékenységet folytató ágakhoz tartozók ismét alul reprezentáltan szerepeltek. Az egészségügyi és az egyéb gazdasági ágakba tartozó cégek aránya nem mutatott jelent s eltérést KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészr l tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a régió foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészr l viszont a kényszer ség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttm ködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be mez gazdasági munkáltatók. A válaszadók megoszlása vállalati méret szerint Észak-Magy arország 24,7% 43,4% 26,4% 5,5% Borsod-Abaúj-Zem plén 26,9% 43,5% 25,1% 4,4% Nógrád 31,2% 40,1% 22,3% 6,4% Hev es 15,2% 45,7% 32,0% 7,0% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Mikro Kis Közép Nagy Ahogyan azt az el grafikonon is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, 43,4%. A megkeresett cégek 26,4% a közép-, és 24,7%-a a mikrovállalkozások közül került ki. A 250 f feletti létszámú nagyvállalatok 5,5%-os arányt képviselnek a mintában. A megkeresett vállalkozások megyénkénti megoszlása statisztikai állományi létszám szempontjából változatos képet mutat. Bár mindhárom megyében a kis- és középvállalatok alkotják a többséget, de ennek túlsúlya Nógrádban a legmérsékeltebb, miután itt vett részt aránylag a legtöbb mikrovállalkozás a felmérésben, a legnagyobb Hevesben, ahol pont a legkisebb létszámot foglalkoztatók reprezentációja a legalacsonyabb, viszont itt sikerült a legnagyobb arányban bevonni nagyvállalatokat a felmérésbe. Továbbá elmondható, hogy a válaszadók több mint fele borsodi illet ség

6 A MUNKAER -KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA II. NEGYEDÉVBEN Nógrád 3,7% Heves 0,9% Borsod-Abaúj-Zemplén 3,5% Áprilisban a felmérésben résztvev szervezetekt l beérkezett válaszok összesítése alapján megállapítható, hogy a régióban ez év második negyedévében a foglalkoztatás terén csekély, 2,6%-os emelkedésre lehet számítani, országosan ennél még mérsékeltebb, 1,4%-os vülés várható. A tervezett változások létszámkihatása a válaszadók körében összességében f s emelkedést jelent a soron következ 3 hónap elteltével, azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján a foglalkoztatottak számának enyhe növekedése prognosztizálható. Ez az egyenleg a válaszadó munkáltatóknál f várható alkalmazása és f elbocsátása révén fog kialakulni. A március 31-i létszámra, mint bázisra vetítve 5,6%-os felvétel és 3,0%-os elbocsátás mellett, a létszámváltozások a dolgozók 8,6%-át, mintegy f t fognak ily módon érinteni. Mindössze hat kirendeltség területér l jeleztek a munkáltatók negatív egyenleget a be- és kilép k számát tekintve, mindhárom megyében 2-2 térségb l. Számottev bben, 50 f t meghaladó mértékben Hatvan és Szécsény körzetében csökken a foglalkoztatottak száma. Jelent sebb, hasonló mértéket elér, vagy azt meghaladó létszámb vítés Salgótarján, Ózd, Eger, Sárospatak, Kazincbarcika és Gyöngyös térségében várható. Szintén változatos képet mutatnak a létszámváltozási el rejelzések nemzet-gazdasági ágak és ágazatok szerint. A legnagyobb arányú visszaesést a járm gyártás (9,1%, 129 f ), a papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység (6,5%, 40 f ) a villamosgép, m szer gyártása (2,9%, 266 f ) a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása (2,1%, 122 f ) és a gép, berendezés gyártása (1,5%, 58 f ) területr l jelezték a felmérésben résztvev munkáltatók

7 Számottev b vülést reméltek a Munkaer -felvétel és leépítés az elkövetkez 3 hónap során, ágazatok szerint pénzügyi közvetítés és ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Mez gazdaság, vad-, erd -, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar összesen -4,3% -3,1% -1,7% 15,7% 11,5% 7,9% 0,0% 7,9% 1,4% (27,5%, 640 f ), a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás (17,4%, 537 f ) és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (14,2%, 377 f ), illetve a mez gazdaság (11,5%, 469 f ) területén Villamos energia-, gáz- és vízellátás -0,4% 1,3% 0,9% tevékenyked foglalkoztatók. A nagyarányú és jelent s létszámot Épít ipar -1,4% 5,1% 3,7% érint b vülés a közszférában túlnyomórészt az önkormány- Kereskedelem, javítás -1,7% 3,1% 1,4% zatoknál, illetve szervezeteiknél valósul meg, ezen munkakörök Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás -3,7% 7,3% 3,6% túlnyomó részt a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódnak, amint ezt a Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás Közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás -3,6% -6,2% -5,5% 4,5% 1,0% 22,8% 17,4% 33,7% 27,5% vonatkozó tervekben jelezték, dönt en segédmunkásokra lesz szükség. 142 f belépésére számíthatunk az egészségügy és a szociális ellátás területén, többségük szociális 0,5% gondozó és ápoló. Oktatás -1,0% -0,5% Egészségügyi-, szociális ellátás -0,7% 2,6% 1,9% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás -9,2% 14,2% 23,4% -15% -10% -5% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% Munkaer -felvétel Munkaer -csökkenés Létszámváltozás - 7 -

8 Létszámmozgási várakozások az észak-magyarországi régióban 2009 II. negyedévében a válaszadók körében Foglalkoztatási f csoport A II. negyedév folyamán Belép f Kilép f Egyenleg szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások szolgáltatási jelleg foglalkozások mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások egyéb fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl foglalkozások irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg foglalkozások törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezet i ipari és épít ipari foglalkozások egyetemi, f isk. képz. önálló alkalmazását igényl foglalkozások gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k Összesen A megel negyedéves felmérésben tervezett változásokhoz képest várhatóan f vel n a belép k száma, ezzel szemben a kilép k száma mérsékl dik 95 f vel, így az el negyedévben prognosztizált 256 f s b vüléssel szemben, ez év második negyedévének végére f s emelkedést várnak a megkérdezett munkáltatók. A táblázatból jól látható, hogy a szakképzettséget nem igényl (egyszer ) foglalkozások körében várhatunk számottev növekedést. Ahogyan azt már korábban említettük, ez a b vülés els sorban az önkormányzatoknál, illetve szervezeteiknél megvalósuló közfoglalkoztatáshoz kapcsolódik. Jelent sebb csökkenést a gépkezel k, összeszerel k, járm vezet k esetében jeleztek a válaszadó munkáltatók. Er s fluktuáció várható az ipari és épít ipari foglalkozások, az egyéb fels fokú vagy középfokú képzettséget igényl foglalkozások, illetve a szolgáltatási jelleg foglalkozások esetében. Az év második negyedévében az alábbi foglalkozásokban várható számottev létszámmozgás (lásd 2. számú melléklet): Jelent sebb mérték pozitív mérleggel záruló * egyszer szolgáltatás jelleg foglalkozások: f (érintett: f ) * épít ipari foglalkozások: 130 f (érintett: 206 f ) * egyszer mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások: 127 f (érintett: 317 f ) Jelent sebb mérték negatív mérleggel záruló * vas és fémipari foglalkozások: -188 f (érintett: 416 f ) * feldolgozóipari gépek kezel i: -272 f (érintett: 472 f ) A fentieken túl, egyenlegét tekintve kevésbé jelent s, de nagyobb számú ki- és belépést el rejelz * mobil gépek kezel i: (be 212 f, ki 150 f ) * kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások: (be 120 f, ki 66 f ) *könny ipari foglalkozások: (be 97 f, ki 84 f ) - 8 -

9 A MUNKAER -KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA I. NEGYEDÉV VÉGÉRE A kérd ívünket kitölt munkáltatók április válaszai alapján megállapítható, hogy régiónkban április-június között várható 2,6%-os, létszámemelkedéshez képest stagnálást (0,6%) terveznek a megkérdezettek egy éves id távra (országosan ugyanekkora de ellentétes el jel változásra számítunk 2010 márciusának végére.). A jelzett növekedés létszámkihatása a válaszadók körében összességében 438 f s emelkedést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A változás 1,3%-os, 0,5%-os, illetve 0,4%-os növekedést takar Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Létszámnövelési várakozások az észak-magyarországi régió megyéiben az elkövetkez 12 hónapban Nógrád 1,3% Heves 0,5% Borsod-Abaúj-Zemplén 0,4% A kirendeltségi körzetek többségében 16 esetben éves kitekintésben kisebb-nagyobb mérték növekedésre számíthatunk. A legnagyobb létszámb vülést a miskolci (163 f ), a salgótarjáni (144 f ), a gyöngyösi (135 f ), a kazincbarcikai (82 f ) a balassagyarmati (75 f ), a rétsági (70 f ), és az egri (69 f ) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizálták. Számottev bb arányú és mérték csökkenés öt kistérség területén várható; ezek Edelény (104 ), Hatvan (85 f ), Ózd (79 f ), Szécsény (68 ) és Encs (46 f ). Egy éves távlatban vállalati méret szerint a nagyvállatokon kivételével mindenki növekedést jelzett el re. A legnagyobb létszámú b vítésre 540 f t érint en a középvállalkozások esetében számíthatunk a munkáltatói el rejelzések alapján. A foglalkoztatottak létszámához viszonyítva a legnagyobb arányú emelkedést a 10 f alatti létszámot foglalkoztató - 9 -

10 mikrovállalkozások esetében várunk, ahol közel hetedével b vül a létszám, ez összesen 179 f t jelent. A kisvállalkozásoknál 76 f vel emelkedik a létszám, míg a nagyvállalatoknál 357 f s csökkenést valószín sítenek a megkérdezettek. A 2010 els negyedévének végéig várható 50 f fölötti létszámváltozásokat az alábbi táblázat szemlélteti Nemzetgazdasági ág várható változás I. negyedév végéig (f ) (%) mez gazdaság, vadgazdálkodás, erd gazdálkodás 241 5,9 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 143 7,3 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 129 4,8 épít ipar 77 3,7 villamos energia, gáz és vízellátás 57 1,5 közigazgatás, védelem, kötelez társadalombiztosítás 53 1,7 villamosgép, m szer gyártása -73-0,8 oktatás -79-2,3 járm gyártás ,1 A fenti táblázatban közölt adatok szerint a legnagyobb mérték felvételt a mez gazdaság, vadgazdálkodás, erd gazdálkodás, az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás esetén prognosztizálták. Visszaesést 2010 els negyedévének végére villamosgép, m szer gyártása, az otatás és a járm gyártás területén tevékenyked munkáltatók jelezték. AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁKKAL ÉRINTETT LÉTSZÁM Kérd ívünk a fent említett három állandó kérdéseken túl, melyek a létszámmozgásokat vizsgálják tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaer -piaci témakörben. Ezúttal arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók mennyi munkavállaló esetében alkalmaznak atipikus foglalkoztatási formákat

11 Az atipikus foglalkoztatási formákban foglalkoztatott létszám régiónk válaszadó munkáltatóinál Atipikus foglalkoztatási formák I. negyedév Érintett létszám I. negyedév I. negyedév I. negyedév I. negyedév Arányuk a foglalkoztatott létszámhoz viszonyítva I. negyedév (f ) (%) I. negyedév I. negyedév Határozott idej munkaszerz dés ,4 7,9 7,9 7,2 Részmunkaid s foglalkoztatás ,9 4,5 4,1 6,2 AM könyvvel foglalkoztatott ,5 1,4 1,6 1,7 Munkaer -kölcsönzés ,8 0,9 1,6 0,9 Megbízási szerz dés ,6 0,6 0,6 0,5 GYES, GYED-r l 8 órában visszatér ,1 0,2 0,2 0,3 Bedolgozói munkaviszony ,2 0,2 0,1 0,2 Önfoglalkoztatás ,1 1,3 0,5 0,1 EKHO ,0 0,1 0,0 0,0 Távmunka ,0 0,0 0,0 0,0 Atipikus foglalkoztatási formákban foglalkoztatott létszám (összesen) ,6 17,1 16,7 17,2 A válaszadóknál foglalkoztatott létszám * ,0 100,0 100,0 100,0 A fenti táblázatból jó látható, hogy a felsorolt tíz atipikus foglalkoztatási forma közül a határozott idej munkavégzés, valamint a részmunkaid ben történ foglalkoztatás a legelterjedtebb a válaszadói körben. Ezt követik az Alkalmi Munkavállalói könyvvel és a munkaer -kölcsönzés keretében foglalkoztatottak. A fennmaradó hat foglalkoztatási forma érintett létszáma nagyságrendekkel alacsonyabb. A napjainkban egyre inkább érezhet reálgazdasági válság hatásait az atipikus foglalkoztatási formákkal érintett létszámok változásában is nyomon követhetjük. A határozott idej munkaszerz dések számának csökkenése részben azzal magyarázható, hogy a válság miatt leépített dolgozók jelent s része els sorban ebb l a körb l kerül ki, mivel a munkaviszony ily módon történ megszüntetése a munkáltatónak egyszer és költségkímél megoldás. Részmunkaid s foglalkoztatás növekedése is jórészt a válságra vezethet vissza, az emelkedés vélhet en nem új belép ket jelent ugyanis a korábban teljes munkaid ben foglalkoztatottak közül sokan kerültek át részmunkaid be. Az AM-könyvel történ foglalkoztatás is költséghatékony megoldás, továbbá nagy rugalmasságot biztosít a cégek számára, ezért továbbra is nagyon népszer. * A válaszadói kör részlegesen folyamatosan cserél dött

12 A munkaer -kölcsönzés csökken volumene is azt mutatja, hogy a munkáltatók, azoktól a munkavállalóktól válnak meg els sorban, akik elbocsátása nem terhelik ket anyagilag. Kedvez tendencia azonban, hogy a munkáltatók egyre nagyobb számban foglalkoztatnak GYES-r l, GYED-r l 8 órában visszatér munkavállalókat, vélhet en a hozzájuk kapcsolódó állami támogatásoknak is köszönhet en (START Plusz). Az önfoglalkoztatásban megfigyelhet visszaesés ezzel szemben a vállalkozási kedv csökkenését mutatja

13 MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaer -gazdálkodási felmérés III. negyedévét l kezd en az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSZ) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, régiós szinten 27 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH lakossági munkaer -felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgy jtését. A munkaer -felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjed reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintend mindenki, aki a vizsgált id szakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintend az a személy, aki egyidej leg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelyt l átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megel négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelel állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaer piacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvez tlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevev k; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keres tevékenységet; a t kejövedelmükb l él k;

14 a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következ fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelel korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelel korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelel korcsoportba tartozó népességen belül. 3. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskeres : aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak min sül jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keres tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelel munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeres ként nyilvántart. Regisztrált álláskeres (2005. november 1. el tt munkanélküli): az állami munkaközvetít irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást el segít támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll

15 Észak-Magyarország 1. számú melléklet Megnevezés Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2009 áprilisában adott munkáltatói el rejelzések alapján válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (f ) +3 hó múlva várható létszám (f ) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (f ) változás +12 hónap múlva (%) Miskolci Kirendeltség , ,6 Encsi Kirendeltség , ,1 Kazincbarcikai Kirendeltség , ,9 Tiszaújvárosi Kirendeltség , ,4 Mez kövesdi Kirendeltség , ,0 Ózdi Kirendeltség , ,5 Sárospataki Kirendeltség , ,6 Sátoraljaújhelyi Kirendeltség , ,2 Szerencsi Kirendeltség , ,6 Edelényi Kirendeltség , ,0 Szikszói Kirendeltség , ,6 Tokaji Kirendeltség , ,7 Putnoki Kirendeltség , ,4 Gönci Kirendeltség , ,7 Mez csáti Kirendeltség , ,5 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,4 Egri Kirendeltség , ,8 Gyöngyösi Kirendeltség , ,9 Hatvani Kirendeltség , ,4 Hevesi Kirendeltség , ,2 Füzesabonyi Kirendeltség , ,9 Pétervásári Kirendeltség , ,5 Heves , ,5 Salgótarjáni Kirendeltség , ,3 Balassagyarmati Kirendeltség , ,8 Pásztói Kirendeltség , ,6 Szécsényi Kirendeltség , ,1 Bátonyterenyei Kirendeltség , ,8 Rétsági Kirendeltség , ,0 Nógrád , ,3 Észak-Magyarország , ,6 Országos , ,6

16 Észak-Magyarország 1. számú melléklet (folytatás) Megnevezés Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról az észak-magyarországi régióban, a 2009 áprilisában adott munkáltatói el rejelzések alapján válaszadók száma (db) jelenlegi létszám (f ) +3 hó múlva várható létszám (f ) változás +3 hónap múlva (%) +12 hó múlva várható létszám (f ) változás +12 hónap múlva (%) Mikrovállalkozás , ,3 Kisvállalkozás , ,7 Középvállalkozás , ,9 Nagyvállalkozás , ,1 Összesen , ,6 mez gazdaság, vadgazdálkodás, erd gazdálkodás , ,9 egyéb ásványbányászat , ,3 élelmiszer, ital, dohány gyártása , ,7 textília, textiláru gyártása , ,6 r, b rtermékek, lábbeli gyártása , ,2 fafeldolgozás , ,6 papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység , ,6 vegyi anyag, termékek gyártása , ,6 gumi m anyag termékek gyártása , ,6 nemfém ásványi termékek gyártása , ,4 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása , ,3 gép berendezés gyártása , ,2 villamosgép, m szer gyártása , ,8 járm gyártás , ,1 máshova nem sorolt feldolgozóipar , ,2 villamos energia, gáz és vízellátás , ,5 épít ipar , ,7 kereskedelem, javítás , ,4 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,6 szállítás, raktározás, posta, távközlés , ,1 pénzügyi közvetítés , ,5 ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás , ,3 közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás , ,7 oktatás , ,3 egészségügyi, szociális ellátás , ,5 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás , ,8 Összesen , ,6

17 Észak-Magyarország 2. számú melléklet Létszám felvételi-leépítési szándékok II. negyedév folyamán az észak-magyarországi régióban Észak-Magyarország Megnevezés belép kilép egyenleg egyszer szolgált. jelleg foglalkozások épít ipari foglalkozások egyszer mez gazdasági és erd gazdálkodási foglalkozások nem anyagi jelleg szolgáltatási foglalkozások mobil gépek kezel i élelmiszeripari foglalkozások kereskedelmi, vendéglátó-ipari foglalkozások szociális és munkaer -piaci szolgáltatási foglalkozások egyéb ügyintéz k erd - és vadgazdálkodási foglalkozások irodai jelleg foglalkozások mez gazdasági foglalkozások ügyviteli (ügyfélforgalmi) jelleg foglalkozások könny ipari foglalkozások egyéb helyhez kötött gépek kezel i gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások egészségügyi - egyetemi, f iskolai. képzettséghez kapcsolódó foglalkozások gazdasági, költségvetési szervezetek vezet i igazságszolgáltatási, élet- és vagyonvédelmi foglalkozások gazdasági, pénzintézeti ügyintéz k szociális - egyetemi, f iskolai. képzettséghez kapcsolódó- foglalkozások szaki és természettudományi foglalkozások területi, helyi önkormányzat, közigazgatás, igazságszolgáltatás, érdekképviselet közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások kulturális, sport, m vészeti, vallási - fels fokú képzettséghez kapcsolódó foglalkozások egyéb magasan képzett ügyintéz k kulturális, sport, m vészeti és vallási foglalkozások egészségügyi foglalkozások háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások szakképzett pedagógusok technikusok és hasonló m szaki foglalkozások vas- és fémipari foglalkozások feldolgozóipari gépek kezel i FEOR szerint összesen