Függvénytani alapfogalmak

Átírás

1 Függvénytani alapfogalmak 015. február Alapfeladatok 1. Feladat: Határozzuk meg a valós számok legb vebb részhalmazát, 4x + melyen az f(x) = hozzárendelési utasítású függvény értelmezhet! x Megoldás: Ha egy függvény esetében csak a hozzárendelési utasítást adják meg, akkor mindig felvet dik az a kérdés, mi a legb vebb halmaz, melyen értelmezhet a függvény. Azt is mondhatjuk ilyenkor, hogy meg kell tennünk a szükséges kikötéseket. Jelen esetben két okból kell kikötést tennünk. Egyrészt a négyzetgyök miatt, hiszen csak nem negatív számoknak létezik négyzetgyöke a valós számok halmazán, másrészt az osztás miatt, hiszen 0-val nem lehet osztani. Írjuk fel ezeket a kikötéseket képlettel, majd rendezzük ket a változóra. Végül határozzuk meg azt a halmazt, melynek elemei mindegyik kikötésnek eleget tesznek. A négyzetgyök miatti kikötés: 4x + 0 Rendezzük ezt x-re. 4x x 4 A nevez miatti kikötés: x 0 Ezt is rendezzük x-re. x x A függvény tehát a változó azon értékeire értelmezhet, melyekre x 4 és x. Célszer bb mindezt más jelöléssel írni. Jelölje a függvény értelmezési tartományát D f, és használjuk az intervallumokra vonatkozó jelöléseket. Ekkor az értelmezési tartomány az alábbi módon írható: D f = [ 4, ) \ { }. 1

2 . Feladat: Határozzuk meg a valós számok legb vebb részhalmazát, ln(9 4x) melyen az f(x) = hozzárendelési utasítású függvény értelmezhet! 5x + 8 Megoldás: Járjunk el ugyanúgy, mint az el z feladatban. Most is két kikötést kell tennünk, mert logaritmusa csak pozitív számoknak létezik, és nevez ben nem állhat 0. A logaritmus miatti kikötés: 9 4x > 0. Ebb l 9 > 4x, majd 9 4 > x következik. A nevez miatti kikötés: 5x Ebb l 5x 8, majd x 8 5 következik. Ezek alapján a függvény értelmezési tartománya a következ : D f = (, 9 ) { 4, \ 8 }. 5. Feladat: Határozzuk meg a valós számok legb vebb részhalmazát, 1 melyen az f(x) = hozzárendelési utasítású függvény értelmezhet! ln(5x 8) Megoldás: A logaritmus és a nevez miatt kell most is kikötést tennünk. A logaritmus miatti kikötés: 5x 8 > 0. Ebb l 5x > 8, majd x > 8 5 következik. A nevez miatti kikötés: ln(5x 8) 0. Most a rendezés egy kicsit érdekesebb, mint a korábbiakban. Célszer lenne a jobb oldalon álló 0-t is egy megfelel szám természetes alapú logarimusaként írni, mert akkor a logaritmus függvény szigorú monotonitása miatt elhagyhatjuk mindkét oldalról a logaritmust. Tudjuk, hogy ln 1 = 0, így ezt írjuk a jobb oldalra. ln(5x 8) ln 1 Ebb l 5x 8 1 következik, amit már könnyen tudunk rendezni. 5x 9, majd x 9 5. Ezek alapján a függvény értelmezési tartománya a következ : ( ) { 8 9 D f = 5, \. 5} 4. Feladat: Határozzuk meg a valós számok legb vebb részhalmazát, melyen az f(x) = arcsin x + 7 hozzárendelési utasítású függvény értelmezhet! 8 Megoldás: Most csak egyetlen kikötést kell tennünk az arcsin miatt. Tudjuk, hogy ez a függvény a [ 1, 1] intervallumon értelmezhet. Jelen

3 esetben azon kifejezés értékének kell ebbe az itervallumba esni, aminek az arcsin-át vesszük. A kikötés tehát: 1 x Ez egy kett s egyenl tlenség. Felbonthatjuk két egyenl tlenségre is, de elvégezhetjük egyben is a rendezési lépéseket. Els ként szorozzunk 8-cal. 8 x Vonjunk ki 7-et. 15 x 1 Végül osszunk -mal. 5 x 1 A függvény értelmezési tartománya a következ : [ D f = 5, 1 ]. 5. Feladat: Határozzuk meg az f(x) = (x +) hozzárendelési utasítású függvény értékkészletét, ha az értelmezési tartomány a valós számok legb vebb olyan részhalmaza, melyen a függvény értelmezhet! Megoldás: A függvény nyilvánvalóan értelmezhet minden valós számra, tehát D f = IR. A g(x) = x függvény értékkészlete ismert, hiszen elemi alapfüggvény. Tudjuk, hogy R g = [0, ), azaz x 0 teljesül minden x IR esetén, és az x függvény fel is veszi az összes nem negatív értéket. Ezt felhasználva határozzuk meg f értékkészletét. Alakítsuk át f hozzárendelési utasítását úgy, hogy felbontjuk a zárójelet. f(x) = x + 6 Látható, hogy f a g-b l lineáris transzformációkkal származtatható, két lépésben. Els ként az x helyett x -re térünk át. Ez azt jelenti, hogy minden függvényérték kétszeresére változik. Ez azonban nem változtatja az értékkészletet, hiszen x 0 akkor és csak akkor, ha x 0. Második lépésben a x -r l x + 6-ra térünk át. Ez azt jelenti a függvény értékei megn nek 6-tal, s ez már változtat az értékkészleten. A x 0 egyenl tlenség ugyanis akkor és csak akkor teljesül, ha x Ebb l következ en az f függvény értékkészlete a következ : R f = [6, ).

4 6. Feladat: Határozzuk meg az f(x) = 4e x hozzárendelési utasítású függvény értékkészletét, ha az értelmezési tartomány a valós számok legb vebb olyan részhalmaza, melyen a függvény értelmezhet! Megoldás: A függvény nyilvánvalóan értelmezhet minden való számra, tehát D f = IR. Hasonlóan, mint az el z feladatban, most is egy elemi alapfüggvényb l lineáris transzformációkkal kapjuk az f függvényt. Tekintsük ugyanis a g(x) = e x függvényt, azaz a jól ismert exponenciális függvényt. Ebb l származtatható transzformációkkal az f függvény, ugyanúgy két lépésben, mint az el z feladatban. A g függvény értékkészletét ismerjük, hiszen e x > 0 minden x IR esetén, s a függvény fel is vesz minden pozitív értéket, tehát R g = (0, ). Az e x > 0 egyenl tlenség viszont ekvivalens a 4e x > 0 egyenl tlenséggel, majd újabb ekvivalens átalakítással a 4e x > egyenl tlenséget kapjuk. Ez pedig azt jelenti, hogy az f függvény értékkészlete az alábbi: R f = (, ). 7. Feladat: Adjuk meg az f g és g f összetett függvények hozzárendelési utasítását, ha f(x) = x 1 és g(x) = 1 x! x Megoldás: Összetett függvénynek az olyan hozzárendeléseket nevezzük, amelyeket függvények egymás utánjaként állítunk el. Például az f g függvény azt jelenti, hogy el ször a g hozzárendelést hajtjuk végre, majd a kapott értékb l indulva végrehajtjuk az f hozzárendelést. Ezt az egymás utániságot fejezi ki az összetett függvények másik jelölési módja, amikor az f g összetett függvényt f(g(x))-szel jelölik. Ez a jelölésmód magyarázatot ad az elnevezésekre is, miszerint az els hozzárendelést bels függvénynek nevezzük, a másodikat pedig küls függvénynek. Ebb l a jelölésmódból pedig az is egyértelm, hogy az összetett függvény hozzárendelési utasítását úgy kapjuk, hogy a küls függvény hozzárendelési utasításában a változó szerepét a bels függvény veszi át. Képletben ez annyit jelent, hogy a küls függvényben x helyére a bels függyvényt kell helyettesítenünk. Ennyi magyarázat után lássuk a két összetett függvény hozzárendelési utasítását. Az f g el állításakor f-ben helyettesítünk x helyére g(x)- et, míg a g f esetén pedig g-ben helyettesítünk x helyére f(x)-et. Az eredmények a következ k: (f g)(x) = f(g(x)) = (1 x) 1 (1 x) = x 1 x Ha b vítünk 1-gyel, akkor ez a következ módon is írható: 4

5 (f g)(x) = f(g(x)) = x x 1. x 1 (g f)(x) = g(f(x)) = 1 x Ezt is írhatjuk más formában, ha a gyökjel alatt a törtet két részre bontjuk. Így a következ alakot kapjuk: (g f)(x) = g(f(x)) = x. 8. Feladat: Adjuk meg az f g és g f összetett függvények hozzárendelési utasítását, ha f(x) = x + 1 és g(x) = 5 x+! Megoldás: Amint az el z feladat megoldásában már szerepelt, az f g el állításakor f-ben x helyére g(x)-et helyettesítünk, míg a g f esetén pedig g-ben helyettesítünk f(x)-et x helyére. Így az alábbiakat kapjuk: (f g)(x) = f(g(x)) = 5 x+ + 1, (g f)(x) = g(f(x)) = 5 x Feladat: Adjuk meg az f f összetett függvény hozzárendelési utasítását, ha f(x) = x + 1! Megoldás: Olyan összetett függvényt kell el állítanunk, amelynek a küls és bels függvénye is az f függvény. Ez azt jelenti, az f függvényben az x helyére f(x)-et kell helyettesítenünk. Így a következ t kapjuk: (f f)(x) = f(f(x)) = (x +1) +1 = (x 4 +x +1)+1 = x 4 +x Feladat: Adjunk meg küls és bels függvényt az f(x) = cos x összetett függvény esetén! Megoldás: Amint a kett vel el bbi feladat magyarázatában szerepelt, a bels függvény az els hozzárendelés, a küls függvény pedig a második hozzárendelés, a függvények egymás utánjában. Amikor tehát egy összetett függvényhez keresünk küls és bels függvényt, akkor azt kell átgondolnunk, milyen hozzárendelést hajtunk végre el ször x-en. Most nyilvánvalóan x-nek cos-át vesszük, tehát ez lehet bels függvény. Mivel a küls függvényben a változó szerepét a bels függyvény veszi át, így ezen bels függvényhez tartozó küls függvényt úgy kapjuk meg, hogy a bels függvény helyére egyszer en a változót, általában x-et írjuk. Jelen esetben így a következ ket kapjuk. Bels függvény: g(x) = cos x Küls függvény: h(x) = x Ezen két függvényb l az f nyilván a h g kompozícióval kapható meg. 5

6 11. Feladat: Adjunk meg küls és bels függvényt az f(x) = tg x összetett függvény esetén! Megoldás: Feladatunk ugyanaz, mint az el bb. Gondoljuk végig, mi az els hozzárendelés. Ehhez célszer az f hozzárendelési utasítását egy kicsit átalakítani, ugyanis a jelölés félrevezet lehet. Amikor egy függvénynél szerepel hatványozás, az ugyanazt jelenti, mintha a függvényt zárójelbe tennénk, s a zárójelen kívülre írnánk hatványozást. Jelen esetben például a következ t: f(x) = tg x = (tg x) A rövidebb írásmód is hasznos, mert nem kell olyan sok zárójelet használnunk, de nem szabad elfeledkezni a jelentésér l. A hosszabb jelölésmód mutatja ugyanis egyértelm bben, hogy itt el ször a tg-ét vesszük az x-nek, majd amit kaptunk, azt emeljük négyzetre. Ezzel találtunk is küls és bels függvényt. Bels függvény: g(x) = tg x Küls függvény: h(x) = x Ebb l a két függvényb l az f nyilván a h g kompozícióval kapható meg. 1. Feladat: Határozzuk meg az f(x) = (4x + 1) képlet függvény inverzének hozzárendelési utasítását! Megoldás: Az f függvény kölcsönösen egyértelm, mert f(a) = f(b) csak akkor teljesül, ha a = b, tehát létezik inverze. Az inverz függvény tulajdonképpen az eredeti hozzárendelés megfordítottját jelenti. Ha az eredeti függvényben az értéket röviden y-nal jelöljük, akkor az f függvényt az y = (4x + 1) egyenlettel adhatjuk meg. Az inverz függvényben felcserél dik a független változó, azaz x, és a függ változó, azaz y szerepe. Ami eddig az értelmezési tartomány volt az lesz az inverzben az értékkészlet, s ami az eredeti függvény értékkészlete volt, az lesz az inverz értelmezési tartománya. A hozzárendelési utasítás meghatározásakor ez azt jelenti, hogy fel kell cserélnünk az egyenletben x és y szerepét. Az inverz függvényt tehát az x = (4y + 1) egyenlet adja meg. Ez azonban így nem egy explicit alakban adott függvény, azaz nincs a függvényértékre, tehát y-ra rendezve. Ha lehetséges, akkor célszer bb inkább explicit alakban megadni a függvényeket, mert úgy sokkal egyszer bben kezelhet k. Próbáljuk meg tehát y-ra rendezni az egyenletet. Els lépésként vonjunk mindkét oldalból köbgyököt. x = 4y + 1 Ezután vonjunk ki mindkét oldalból 1-et, majd osszunk 4-gyel. 6

7 x 1 = y 4 Ezzel meg is kaptuk explicit alakban az inverz függvény hozzárendelési utasítását, melyet az alábbi módon írhatunk: x 1 f 1 (x) =. 4 Megjegyzés: Felhívjuk a gyelmet arra, hogy az f 1 (x) jelölésben nem hatványozásról van szó! Ezzel nem az f függvény 1-dik hatványát jelöljük, hanem az inverzét. 1. Feladat: Határozzuk meg az f(x) = e x+5 képlet függvény inverzének hozzárendelési utasítását! Megoldás: Az f függvény kölcsönösen egyértelm, tehát létezik inverze. Járjunk el az el z feladatban leírtak szerint, azaz írjunk az f(x) helyére y-t. y = e x+5 Majd cseréljük fel x és y szerepét. x = e y+5 Ezután rendezzük y-ra az egyenletet. Mivel y kitev ben szerepel, ezért vesszük mindkét oldal természetes alapú logaritmusát. ln x = ln(e y+5 ) Mindezt azért tettük, mert középiskolából ismert, hogy log a (a b ) = b, s így ln(e y+5 ) = y + 5. (Ne feledkezzünk el arról, hogy az ln ugyanazt jelenti, mintha log e -t írnánk.) Így az egyenlet a következ lesz. ln x = y + 5 A további rendezési lépések már egyszer ek, el ször kivonunk 5-öt, majd osztunk -vel. ln x 5 = y Az inverz függvény hozzárendelési utasítása tehát a következ : f 1 (x) = ln x Feladat: Határozzuk meg az f(x) = ln(6x 7) képlet függvény inverzének hozzárendelési utasítását! Megoldás: Az f függvény kölcsönösen egyértelm, tehát létezik inverze. Írjunk az f(x) helyére y-t. y = ln(6x 7) 7

8 Cseréljük fel x és y szerepét. x = ln(6y 7) Rendezzük y-ra az egyenletet. Mivel y logaritmuson belül szerepel, ezért emeljük fel az e számot az egyenlet jobb illetve bal oldalára. e x = e ln(6y 7) Ezt azért tesszük, mert a logaritmus deníciója szerint a log a b = b, s így e ln(6y 7) = 6y 7. Ezzel az egyenlet a következ alakot ölti. e x = 6y 7 Már csak egyszer rendezési lépések vannak hátra. El ször mindkét oldalhoz adjunk 7-et, majd osszunk 6-tal. e x + 7 = y 6 Az inverz függvény hozzárendelési utasítása tehát az alábbi: f 1 (x) = ex Összetett feladatok 1. Feladat: Határozzuk meg a valós számok legb vebb részhalmazát, ln(x + 9) melyen az f(x) = hozzárendelési utasítású függvény értelmezhet! 6 x Megoldás: Hasonló feladattal találkoztunk az alapfeladatok között is. Most annyiban változott a helyzet, hogy több kikötést kell tenni, s így az összes kikötésnek elget tev halmaz meghatározása is nehezebb. Menjünk sorba a kikötéseken. Logaritmus miatti kikötés: x + 9 > 0, amib l x > 9 következik. Négyzetgyök miatti kikötés: 6 x 0, amib l x 6 következik. Ezt azonban még tovább kell alakítanunk. Ez az egyenl tlenség akkor teljesül, ha 6 x 6. Nevez miatti kikötés: 6 x 0, amib l 6 x. Mindkét oldal nemnegatív, így négyzetre emelhetünk. 6 x 4. Ebb l x, azaz x ±. Miután megtettük a kikötéseket, meg kell keresnünk azt a halmazt, melynek elemei mindegyik kikötésnek eleget tesznek. Ehhez csoportosítsuk a kikötéseket. Lehetnek olyan kikötések, amelyek alulról korlátozzák x értékét. Most két ilyen kikötésünk van, egyrészt 9 < x, másrészt 6 x. Ki kell 8

9 választanunk ezek közül az er sebbet, amelynek teljesülése maga után vonja a másik teljesülését is. Most a 9 < x az er sebb, hiszen ha ez teljesül akkor teljesül az 6 x kikötés is. Lehet olyan kikötés, ami felülr l korlátozza x értékét. Ilyen most csak egy van, x 6. Ha több ilyen kikötésünk lenne, akkor természetesen itt is ki kellene választanunk a leger sebbet. Valamint lehet kizáró kikötés. Ilyen most az x ±. Ezek után már egyenl tlenségekkel könny megadni a függvény értelmezési tartományát. Annak kell teljesülni, hogy 9 < x 6 és x ±. Ugyanez intervallumként felírva a következ : D f = ( 9 ], 6 \ {±}.. Feladat: Határozzuk meg a valós számok legb vebb részhalmazát, arccos x + 5 melyen az f(x) = 7 1 hozzárendelési utasítású függvény x + 7 értelmezhet! Megoldás: A feladat nagyon hasonlít az el z re. Tegyük meg a szükséges kikötésket. Az arccos miatti kikötés: 1 x Ebb l 7 x következik, majd 1 x, s végül a 6 x 1 egyenl tlenséget kapjuk. A négyzetgyök miatti kikötés: x + 7 0, amib l x 7 következik. Nevez miatti kikötés: 1 x + 7 0, amib l x következik. Mindkét oldal nem negatív, így négyzetre emelés után x következik, amib l x. Két olyan kikötésünk van, ami aluról korlátozza x értékét. Ezek a 6 x és 7 x egyenl tlenségek. Közülük a második az er sebb, tehát a 7 x feltételnek kell teljesülni. Felülr l csak az x 1 feltétel korlátozza x-et. Valamint van egy kizáró feltételünk is, x. Ezekb l a függvény értelmezési tartománya a következ : D f = [ 7 ], 1 \ { }. 9

10 1. ábra. f(x) = x + 4x + 4 és annak lesz kítése. Feladat: Tekintsük az f(x) = x + 4x + 4 függvényt. Sz kítsük le a függvényt minél tágabb halmazra úgy, hogy a lesz kítés kölcsönösen egyértelm legyen. Határozzuk meg ezen lesz kített függvény inverzét. Adjuk meg az inverz értelmezési tartományát és értékkészletét is! Megoldás: Ha a valós számok halmazán értelmezzük a függvényt, akkor nem kölcsönösen egyértelm, hisz például f( ) = ( ) + 4 ( ) + 4 = 1 és f( 1) = ( 1) + 4 ( 1) + 4 = 1, azaz léteznek olyan különböz értékei x-nek, amelyekre ugyanazt az értéket veszi fel a függvény, s ezért lesz kítés nélkül nem invertálható. A megfelel lesz kítés megkereséséhez ábrázoljuk a függvényt, el tte azonban alakítsuk át a hozzárendelési utasítását. Könnyen felismerhet, hogy f(x) = x + 4x + 4 = (x + ). Ebb l látható, hogy a függvény grakonja egy olyan parabola, melyet az x függvény grakonjából x tengellyel párhuzamos, negatív irányú, egységgel történ eltolással kapunk. Az is látható az ábráról, hogy ha lesz kítjük a függvényt az x halmazra, akkor ezen lesz kítésen a függvény szigorúan monoton növ lesz, tehát kölcsönösen egyértelm. (Lényegében csak a parabola felét vesszük.) Ennél kevésbé nem sz kíthetünk a függvényen, mert akkor már lennének a grakonnak olyan pontjai, melyek azonos magasságban helyezkednének el, ami azt jelenti, a függvény nem kölcsönösen egyértelm. Egy megfelel lesz kítés tehát a következ : g(x) = x + 4x + 4 és D g = [, ) Ezen g függvénynek határozzuk meg az inverzét. Ehhez írjunk a g(x) helyére a hozzárendelési utasításban y-t. 10

11 . ábra. A g 1 (x) = x inverz függvény y = x + 4x + 4 Ezután cseréljük fel x és y szerepét. x = y + 4y + 4 A kapott egyenletet oldjuk meg y-ra. A jobb oldalt alakítsuk át. x = (y + ) Mivel a lesz kített függvény értelmezési tartománya lesz az inverz értékkészlete, így tudjuk y. Ebb l következ en y + 0, tehát ha mindkét oldalból gyököt vonunk, nincs szükség abszolút értékre. A következ t kapjuk: x = y +, amib l y = x. A g inverzének hozzárendelési utasítása tehát az alábbi: g 1 (x) = x. A négyzetgyök miatt ez a függvény csak a nem negatív számokon van értelmezve, így D g 1 = [0, ). Már korábban említettük, hogy az inverz értékkészlete a g függvény értelmezési tartománya, tehát R g 1 = [, ) Ha ábrázoljuk a g 1 (x) = x inverz függvényt, akkor mindez a grakonról is leolvasható. 11

12 ( ) x. ábra. f(x) = sin + és annak lesz kítése ( ) x 4. Feladat: Tekintsük az f(x) = sin + függvényt. Sz kítsük le a függvényt minél tágabb halmazra úgy, hogy a lesz kítés kölcsönösen egyértelm legyen. Határozzuk meg ezen lesz kített függvény inverzét. Adjuk meg az inverz értelmezési tartományát és értékkészletét is! Megoldás: A feladat az el z h z hasonló. Ott sokat segített a függvény grakonja, ezért célszer nek t nik most is ábrát készíteni. A sin függvény grakonjából kaphatjuk meg f grakonját lineráis transzformációkkal. Mivel a sin mögött nem x áll, hanem x, ezért x tengellyel párhuzamosan kétszeresre kell nyújtani a függvény grakonját. A -as szorzó a sin el tt azt jelenti, hogy y tengellyel párhuzamosan háromszorosra kell nyújtani a grakont. Végül a + miatt y tengellyel párhuzamosan, pozitív irányban, -vel el kell tolni a grakont. Jól látható, hogy a minden valós számra értelmezett függvény nem kölcsönösen egyértelm, ezért nem invertálható. Ha azonban a [ π, π] intervallumra lesz kítjük a függvényt, akkor egy szigorúan monoton növekv függvényt kapunk. Ez kölcsönösen egyértelm, így már invertálható. Ennél szélesebb intervallumon azonban már nem kölcsönösen egyértelm a függvény. Egy megfelel lesz kítés így a következ : ( ) x g(x) = sin + és D g = [ π, π]. Ezen g függvénynek határozzuk meg az inverzét. Ehhez írjunk a g(x) helyére a hozzárendelési utasításban y-t. ( ) x y = sin + 1

13 Ezután cseréljük fel x és y szerepét. ( ) y x = sin + Majd fejezzük ki y-t az egyenletb l. A rendezés els két lépése egyszer. Vonjunk ki mindkét oldalból -t, majd osszunk -mal. Így a következ t kapjuk: ( ) x y = sin Mivel az y a sin függvény argumentumában szerepel, ezért mindkét oldalnak vesszük az arcsin-át. arcsin x ( ( )) y = arcsin sin Ez azért jó, mert így a jobb oldalon arcsin és sin áll egymás után egy összetett függvényben, melyek egymás inverzei, s általánosan igaz, hogy f 1 (f(x)) = x, ha x eleme azon lesz kítés értelmezési tartományának, melyen az f-et invertáljuk. Ezért egy ilyen összetett függvény egyszer en az argumentummal egyenl. Általánosságban is azt mondhatjuk, hogy ha egy egyenletben egy függvény mögött áll az ismeretlen, akkor az egyenlet mindkét oldalán vesszük a függvény inverzét. Így eltüntetht a függvény, és az ismeretlen kifejezhet. Az egyenletünk ezután a következ alakot ölti. arcsin x = y Már csak -vel kell szoroznunk az egyenletet. arcsin x = y A g függvény inverze tehát a következ : g 1 (x) = arcsin x Határozzuk meg ezen függvény legb vebb értelmezési tartományát. Az arcsin miatti kikötés: 1 x 1 Rendezés után a következ t kapjuk: 1 x 5 A g 1 (x) függvény értelmezési tartománya tehát a következ : D g 1 = [ 1, 5]. Az ábráról leolvasható, hogy ez az eredeti függvény értékkészlete. Mivel az invertálás során felcserél dik az értelmezési tartomány és az értékkészlet, így g 1 (x) értékkészlete megegyezik a g(x) értelmezési tartományával. Ennek következtében R g 1 = [ π, π]. 1

14 4. ábra. A g 1 (x) = arcsin x inverz függvény Ha ábrázoljuk a g 1 (x) = arcsin x inverz függvényt, akkor mindez a grakonról is leolvasható. Ezen függvény grakonját, az arcsin függvény grakonjából kaphatjuk meg lineris transzformációkkal. Megjegyzés: Az utolsó két feladat ábráin jól látszik, hogy az eredeti és az inverz függvény grakonja egymás türkörképe az y = x egyenlet egyenesre nézve. 14