2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia

Átírás

1 2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia

2 Mind a hétköznapi, mind a tudományos életben gyakran előfordul, hogy bizonyos halmazok elemei között kapcsolat figyelhető meg. A kapcsolat fogalmának matematikai leírás a reláció. Példák relációkra A tér egyenesei és síkjai között a merőlegesség A természetes számok halmazában az oszthatóság Rokonsági kapcsolat A sertésállomány nyilvántartása az egyed-fülszám alapján

3 Rendezett elempár Legyen h és k két tetszőleges elem. Ha ezek közül az egyiket (mondjuk) a h-t elsőnek, a k-t másodiknak kijelöljük, akkor rendezett elempárról beszélünk, és ezt (h,k)-val jelöljük. Két elempár egyenlő: (h,k) = (l,m) h=l és k=m

4 Descartes-szorzat definíciója A függvénytan egyféle megalapozásánál használjuk a Descartes-szorzatot, amely szintén egy hozzárendelés. Legyenek H és K nem üres halmazok. A H és K halmazok Descartes-szorzatán a H x K = { (h,k) h H, k K } rendezett elempárokból álló halmazt értjük.

5 Példa Descartes-szorzatra Tekintsük a H = { 1, 2 } és K = { 1, 3, 4 } halmazokat. Adjuk meg a H x K és K x H Descartes-szorzatokat!

6 Descartes-szorzat Legyenek adottak a H 1, H 2,, H n (n 2) nemüres halmazok. A H 1, H 2,, H n halmazok Descartes-szorzata a H 1 x H 2 x x H n = { (h 1,h 2,,h n ) h 1 H 1, h 2 H 2,., h n H n } halmaz, ahol (h 1, h 2,, h n )-t rendezett szám n-eseknek nevezzük.

7 Megjegyzés Az R x R = R 2 halmazt kétdimenziós térnek (síknak) nevezzük, az R x R x R = R 3 halmazt háromdimenziós térnek mondjuk.

8 Példák Descartes-szorzatra 1.) Legyen A = { -1, 0, 3, 4} és B = { -2, 5}. Ábrázoljuk Descartes-rácson az A x B halmazt. 2.) Legyen A = { 1, 2} és B = { 1, 2, 3}. Adja meg az (A x B) (B x A), illetve az (A x B) \ (B x A) halmazokat.

9 Reláció definíciója A H és a K halmazok közötti H x K Descartesféle szorzatának bármely részhalmazát a H és a K halmazok közötti relációnak nevezzük. (A H és a K sorrendje fontos!) Jelölések: ( h,k ) h k; ( h,k ); hk

10 Reláció (ért. tartomány, értékkészlet) A reláció értelmezési tartománya azon h ( H) elemeknek a halmaza, amelyekhez van olyan k ( K), hogy ( h,k ), azaz D = { h H k K : ( h,k ) } H. A reláció értékkészlete azoknak a k ( K) elemeknek a halmaza, amelyekhez van olyan h ( H), hogy ( h,k ), azaz R = { k K h H : ( h,k ) } K.

11 Reláció inverzének definíciója A reláció inverzén azt a -1 -gyel jelölt relációt értjük, amelyet a következőképpen definiálunk: -1 = { ( k,h ) ( h,k ) } K x H.

12 Példák relációkra 1.) Határozzuk meg az alábbi reláció értelmezési tartományát, értékkészletét és inverzét! H = { 0, 1, 2}, K = { 0, 3, 5} H x K és h k akkor és csakis akkor, h * k = 0.

13 Példák relációkra 2.) Határozzuk meg az alábbi f reláció értelmezési tartományát, értékkészletét és inverzét! A = { -5, 2, 3, 4, 5, 9}, B = { -2, 1, 2, 3} f A x B és x f y pontosan akkor, ha x + y = 7.

14 Összetett reláció (relációk kompozíciója) A H x K és K x L adott reláció. A belőlük képzett összetett reláció: = { ( h,l ) H x L k K:( h,k ) és ( k,l ) } H és L halmazok elemei közötti reláció

15 Példák összetett relációkra 1.) Legyenek adottak a következő halmazok. H = { -2, -1, 0, 1, 2}, K = { -1, 0, 1, 2} L = { 0, 1, 2, 3, 4}, és az alábbi két reláció: = { (h,k) H x K h = k} és = { (k,l) K x L k + 3 = l} Adjuk meg a összetett reláció elemeit.

16 Relációk tulajdonságai Reflexív, azaz H minden elemére: h h. Szimmetrikus, azaz H tetszőleges h,k elemére: h k k h. Antiszimmetrikus, azaz H tetszőleges h, k eleme esetén teljesül, h k és k h h = k. Tranzitív, azaz H minden h, k, l elemére: h k és k l h l. Lineáris, azaz H minden h,k elemére h k vagy k h teljesül.

17 Függvény fogalma Legyenek X, Y nemüres halmazok. Az f X x Y relációt függvénynek nevezzük, ha ( x,y ) f és ( x,z ) f esetén y = z (azaz ha az f reláció egyértelmű).

18 Példák függvényekre Döntsük el, hogy a következő relációk függvények-e! 1.) X = { -5, 2, 3, 4, 5, 9} és Y = { -2, 1, 2, 3} f = { (x,y) X x Y x + y = 7 } 2.) X = { 0, 1, 2} és Y = { 0, 3, 5} f = { (x,y) X x Y x*y = 0 }

19 Függvény fogalma - megjegyzések X Y X : értelmezési tartomány D f ; ÉT Y : értékkészlet R f ; ÉK A hozzárendelésnek egyértékűnek kell lennie, vagyis egy X-beli elemhez nem tartozhat az Y halmazban kettő, vagy több elem.

20 Függvény fogalma - megjegyzések 1.) Egy X-beli elemhez legfeljebb egy Y-beli elem tartozhat. Ebben az esetben az egyértelmű y elemet f(x)-szel jelöljük. 2.) Mivel minden függvény reláció, így a függvény értelmezési tartományának és értékkészletének definíciója megegyezik a reláció értelmezési tartományával és értékkészletével.

21 Példák függvényekre 1.) Az X halmaz elemei legyenek az év hónapjai, az Y halmaz jelentse egy sertéstenyésztéssel foglalkozó mg-i vállalat esetében az év hónapjaiban született kismalacok számát. Ekkor ha az X halmaz elemeihez hozzárendeljük a megfelelő Y beli elemet, ekkor ez egy függvényt határoz meg.

22 Példák függvényekre 2.) Jelölje az X halmaz és az Y a valós számok egy részhalmaza. Minden X-beli x elemhez rendeljük hozzá az Y-beli y = 1 / (x 2 + 1) értéket. Akkor ezt a függvénykapcsolatot az képlet fejezi ki f(x) = 1 / (x 2 + 1) X 1 / (x 2 + 1) Y = 1 /(x 2 + 1)

23 Példák függvényekre 3.) Tekintsük az y = ± (x 1/2 ) hozzárendelést! Ez meghatároz egy görbét ( fekvő parabola ) a koordináta rendszerben, de lévén, hogy sérül az egyértékűség, így ez nem függvény!

24 Inverz függvény definíciója Az f függvény invertálható, ha az f -1 reláció is függvény. Ekkor az f -1 -et az f függvény inverz függvényének nevezzük.

25 Példák inverz függvényekre 1.) Tekintsük az X = { -2, -1, 0, 1, 2} és az Y = { 0, 1, 2} halmazokat. Legyen adott f = { (x,y) X x Y x = y } reláció. Az f reláció függvény-e és invertálható-e? 2.) Tekintsük az X = { 1, 2, 3, 4, 5} és az Y = { 4, 5, 6, 7, 8} halmazokat. Legyen adott g = {(x,y) X x Y x + 1 = y} reláció. A g reláció függvény invertálható-e?

26 Kölcsönösen egyértelmű leképezés Legyen az f : X Y. Ha y Y elemre az f -1 (y) legfeljebb egy X-beli elemet tartalmaz, akkor ez f-et kölcsönösen egyértelmű leképezésnek nevezzük X-ről Y-ba. Az f kölcsönösen egyértelmű leképezése X-nek Y- ba, ha f(x 1 ) f(x 2 ), valahányszor x 1 x 2 és x 1, x 2 X. Csak a kölcsönösen egyértelmű leképezéseknek van inverze!

27 Példák inverz függvényekre 1.) Vizsgáljuk meg, hogy az f(x) = 2x -2 függvénynek van-e inverze, ha van adjuk meg az inverz függvényt és ábrázoljuk a függvényeket!

28 Inverz függvény jelentése Egy f invertálható valós-valós függvény inverzének grafikonját megkapjuk, ha az y = x egyenletű egyenesre tükrözzük az f grafikonját.

29 Példák inverz függvényekre 2.) Döntsük el, hogy az alábbi függvények közül melyek invertálhatóak. g: R R, g(x) = 3x 2 h: R\{0} R, h(x) = 1 / x k: R\{-1} R, k(x) = (1-x) / (1+x)

30 Függvény leszűkítése - definíció Legyenek X, Y, Z adott nemüres halmazok, úgy hogy X Y és legyen f : Y Z adott függvény. Legyen g : X Z olyan függvény, melyre f(x) = g(x) minden x X esetén. Ekkor a g-t az f X-re vonatkozó leszűkítésének mondjuk.

31 Példa leszűkítésre Vizsgáljuk meg, hogy az f : R R, f(x) = x 2 függvény invertálható-e! Ha nem, adjunk meg olyan leszűkítését, ahol a függvény invertálható lesz!

32 Összetett függvény (kompozíció) Adott f, g függvények esetén a g f kompozíciót összetett függvénynek mondjuk. Ha f : X Y, g : Y Z, akkor h = g f : X Z függvény, melyre h (x) = ( g f)(x) = g(f(x)).

33 Példák összetett függvényekre Határozzuk meg a g f függvényt az alábbi f és g függvények esetében: 1.) f : R R, f(x) = x 2 és g : 0,+ R, g(x) =2 x 1/2 2.) f : ]0,1 R, f(x) = 1 / 2x és g : ] 0,+ R, g(x) = 1 / 2x 2 3.) f : R R, f(x) = 1 2x 2 és g : R R, g(x) = 1 / (2 + x 2)

34 Halmazok számossága, definíció A H és a K halmazok egyenlő számosságúak, ha van olyan f : H K invertálható függvény, amelynek értékkészlete a K halmaz. Jelölés: H ~ K (H ekvivalens K-val)

35 Véges halmazok definíciója Azt mondjuk, hogy a H véges halmaz, ha vagy üres halmaz, vagy van olyan n pozitív egész, hogy H ekvivalens az {1, 2, 3,, n} halmazzal. Az utóbbi esetben azt mondjuk, hogy a H halmaz n elemű, vagy azt, hogy a H halmaz elemeinek száma n.

36 Véges és végtelen halmazok 1.) Azt mondjuk, hogy a H halmaz végtelen, ha nem véges. 2.) A H halmaz megszámlálhatóan végtelen, ha ekvivalens a természetes számok halmazával. 3.) Azt mondjuk, hogy a H halmaz megszámlálható, ha véges vagy megszámlálhatóan végtelen.

37 Köszönöm a figyelmet!