5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE Robotok belső adatfeldolgozásának struktúrája
|
|
- Virág Pásztor
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TARTALOM 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE Robotok belső adatfeldolgozásának struktúrája Koordináta transzformációk Forgatás R-P-Y szögek Homogén transzformációk Denavit Hartenberg-transzformáció Jakobi mátri Robotok dinamikai rendszere és mozgásegenletei Tehetetlenségi tenzor Robotok mozgásegenletei Robotok dinamikai modelljei A robotmozgás inverz feladata Hajtónomatékok számítása aritmetikai processzorral PTP és CP iránítás PTP iránítás CP iránítás Számított hajtónomatékok realizálása Robotok hajtásszabálozása Ellenőrző kérdések ROBOTOK PROGRAMOZÁSA Robotok pálagenerálása betanító és világ koordináta-rendszerben való programozás esetén Pálagenerálás betanító programozással Pálagenerálás világ koordinátarendszerben A CP programozás elve betanító programozással A PTP programozás elve betanító programozás esetén Programszerkesztés betanító programozási rendszerekhez Programszerkesztés elvei világ koordinátarendszerű programozási rendszerekben Ellenőrző kérdések ROBOTOK ALKALMAZÁSA... 6 Kulcsár Béla, BME
2 6 ROBOTTECHNIKA II. 7.. Robotos anagkezelő rendszerek Robotos technológiai rendszerek Gártócellák Robotos festőrendszerek Robotos hegesztő rendszerek Robotos vágó rendszerek Mobil robotos rendszerek Anagkezelési és technológiai segédberendezések Robotok alkalmazása az orvostechnikában Ellenőrző kérdések ROBOTOK VIZSGÁLATA Robotok vizsgálatának elvei, vizsgálati paraméterek Robotok pálakövetési pontosságának vizsgálata Robotok beállási pontosságának és ismétlőképességének vizsgálata Robotok munkatér vizsgálata A robotok egéb jellemzőinek vizsgálata Mozgó tárg követésének pontossága Legkisebb programozható lépés Merevségi vizsgálatok Zajvizsgálatok Ellenőrző kérdések FELADATOK IRODALOMJEGYZÉK Kulcsár Béla, BME
3 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE A robotok iránító rendszerének legfontosabb feladata, hog a TCP pont előírt pálájához a szükséges csuklókoordinátákat ( ij (t), s ij (t)) meghatározza, és azokat a hajtórendszerek és a szenzorikai rendszerek segítségével végrehajtsa. Az iránítórendszer ezen túlmenően még több feladatot is ellát, - kapcsolatot tart a robot körnezetével, - felügeli a hajtásszabálozó rendszert, - biztosítja a programok tárolását, - felügeli a különböző egségek közötti adatkommunikációt. 5.. Robotok belső adatfeldolgozásának struktúrája A robotok iránító rendszere standard modulokból épül fel, amelek a robot üzemeltetésében meghatározott részfeladatokat látnak el. Külön-bőző gártó cégek ezeket a modulokat különféleképpen strukturálják, abban azonban megegeznek, hog mindegikben található - CPU modul, - szervo modul, - memória modul, - input-output modul. Abban már eltérés van, hog bizonos kezelőszervek vag egségek adatkommunikációja közvetlenül a fenti modulok valamelikéhez kapcsolódva, vag pedig eg illesztőegség közbeiktatásával buszrendszeren keresztül történik. Az 5.. ábra eg buszrendszeren keresztül történő adatkommunikációt mutat. Az 5.. ábra a TRALLFA TR-4 Mk.. tip. iránítórendszer felépítését mutatja. Az összehasonlításból látható, hog az utóbbi struktúrában az iránítási feladatnak megfelelően új modulok is megjelennek és a kezelőszervek közvetlenül a modulokhoz kapcsolódnak. Kulcsár Béla, BME
4 8 ROBOTTECHNIKA II. Központi busz. Tengel Központi processzor Arithmetikai processzor Tengel helzetszabálozó. Tengel Motor Tachométer Út/szögadó Végálláskapcsoló RAM ROM EPROM n. Tengel Külsõ tároló Disk Bináris I/O illesztõ egség Bemenet Kimenet Displa - kijelzõ kezelõ egség Terminál Programfelvétel Szenzor I/O illesztõ egség Analóg Digitális párhuzamos Digitális soros Bemenet Kimenet PHG Programkorrekció 5.. ábra Kulcsár Béla, BME
5 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 9 Központi processzor Arithmetikai processzor Szervo modul Displa - kijelzõ kezelõ egség Robot Zener diódák Terminál Programfelvétel Memória modul RAM Merev lemez ROM EPROM Külsõ tároló Disk Analóg modul Szelep vezérl. Festékszóró fej (pisztol) PHG Programkorrekció Központi busz Input-Output modul Szenzor I/O illesztõ egség Analóg Digitális párhuzamos Digitális soros Bináris I/O illesztõ egség Bemenet Kimenet 5.. ábra Kulcsár Béla, BME
6 ROBOTTECHNIKA II. 5.. Koordináta transzformációk A robotok mozgását felfoghatjuk úg is mint a robotkarokhoz rögzített koordinátarendszerek (frame koordinátarendszerek) relatív helzetének változását. Ennek megfelelően a TCP pont világkoordináta-rendszerbeli helzete a karokhoz rögzített koordinátarendszerek transzformációjával előállítható, ha ismerjük a koordinátarendszerek relatív helzetét meghatározó időfüggvéneket. A továbbiakban a robotspecifikus koordináta transzformációkat tekintjük át Forgatás A koordinátageometriából ismert módon a z tengel körüli forgatást (5.. ábra) az z z 5.. ábra Kulcsár Béla, BME
7 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE cos sin R Rot ( z) sin cos z, (5.) mátri segítségével írhatjuk le. Hasonló mátriok képezhetők az és tengelek körüli forgatásra is, ahol és a koordináta tengelek körüli elfordulások szöge, íg R R ot( ) cos sin sin cos, (5.) R cos sin R ot ( ) sin cos. (5.) Ha bármelik két mátriot összeszorozzuk, akkor a két tengel körüli egüttes forgatás mátriához jutunk: R z R cos Rot (z) Rot ( ) sin sin cos cos sin sin cos. (5.4) cos sin sin cos cos sin cos sin sin cos sin cos A három mátri összeszorzásából a három tengel körüli egidejű forgatás mátria adódik: Kulcsár Béla, BME
8 ROBOTTECHNIKA II. R z R R Rot ( z) Rot ( ) Rot ( ) cos sin sin cos cos sin cos sin cos sin sin cos cos sin sin cos cos cos sin sin sin cos cos sin cos sin sin cos cos cos sin sin sin cos cos cos cos sin sin sin sin cos cos cos sin cos sin sin sin sin sin cos sin cos cos cos cos (5.5) 5... R-P-Y szögek Az orientáció jellemzésének eg másik módja a csavarás (Roll), billentés (Pitch) és forgatás (Yaw) szögek használata. Az 5.4. ábrán lévő z R P Y 5.4. ábra szögjelöléseket alkalmazva, és az R-P-Y sorrendnek megfelelően összeszorozva R (z), R (), R () mátriokat; Kulcsár Béla, BME
9 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE RPY (,, ) R R R z Rot (z) Rot ( ) Rot ( ) cos sin sin cos cos sin sin cos cos sin sin cos cos cos sin cos sin sin cos cos sin sin sin cos cos sin sin cos cos cos sin cos sin sin cos cos sin cos cos sin sin cos sin sin sin sin sin cos sin cos cos sin sin sin cos cos cos (5.6) forgató mátrihoz jutunk, amel az 5.5. ábra szerinti forgatást eredménezi. z z z z z 4 z ábra Kulcsár Béla, BME
10 4 ROBOTTECHNIKA II Homogén transzformációk Tekintsük az 5.6. ábrán lévő ; ; z és ; ; z ; koordinátarendszer P ( P ; P ; z P ) és P ( P ; P ; z P ) pontja közötti összefüggést az alábbi bázis független alakban: r = r + p. (5.7) z z P r P z P p r P z P e P e e P 5.6. ábra Legenek továbbá e ; e ; e az ; ; z koordinátatengel iránú egségvektorok az i; j; k bázisában. A fenti bázis független alak e ; e ; e ismeretében az alábbi formában írható fel: Kulcsár Béla, BME
11 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 5 Kulcsár Béla, BME z z z z z z z p p p z e e e e e e e e e z e e e e e e e e e z p (5.8) Írjuk fel a fenti mátriegenletet az alábbi alakban: z z p e e e p e e e p e e e z T z z z z p A, (5.9) amelből megállapíthatjuk, hog az első három egenlete azonos az előzőekben felírt mátriegenlettel, az utolsó egenlete pedig az = azonosság, íg a két mátriegenlet ekvivalens. A fentiek alapján az z (5.) vektor homogén koordinátás alakjának az értékű negedik koordinátával kiegészített z (5.) vektort nevezzük Denavit Hartenberg-transzformáció A robotkarok csuklóval való kapcsolódása általános kialakítást tekintve az 5.7. ábra szerinti kinematikai láncot adja. Az ábrán íg általánosan be-
12 6 ROBOTTECHNIKA II. mutatható a karokhoz rögzített koordinátarendszerek egmáshoz viszonított helzete, illetve egmásba való transzformációja. Tekintsük a két egmást z i - i Csukló i Csukló i - Kar i - Kar i i+ z i Csukló i + Kar i + a i i s i i - i i - i 5.7. ábra követő koordináta rendszert az 5.8. ábrán megadott jellemzőkkel adottnak. Az z koordinátarendszer tengelei és szöggel való elforgatás után z koordinátarendszer iránával azonosak lesznek, ezt a transzformációt a cos sin cos sin sin R sin cos cos cos sin (5.) sin cos forgatómátri hajtja végre. Ahhoz, hog a két koordinátarendszer Kulcsár Béla, BME
13 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 7 z a z z P P P P s P z P P 5.8. ábra teljesen fedje egmást még az z koordinátarendszer kezdő pontját a cos p a sin (5.) s mértékkel el kell tolni. Az (5.) mátri bővíthető az (5.) vektorral. Homogén koordinátákat alkalmazva az és z tengel körüli forgatást és az, és z tengel menti eltolást egüttesen értelmező ún. Denavit Hartenbergmátrihoz jutunk; Kulcsár Béla, BME
14 8 ROBOTTECHNIKA II. Kulcsár Béla, BME s cos sin sin a sin cos cos cos sin cos a sin sin cos sin cos DH (5.4) Az és koordinátarendszer közötti transzformáció = DH (5.5) mátriegenlettel írható le, ahol z, (5.6) z, (5.7) illetve z s cos sin sin a sin cos cos cos sin cos a sin sin cos sin cos z. (5.8) A fenti elvek egenesbe vezetéses kinematikai lánc esetén is alkalmazhatók 5.9. ábra.
15 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 9 z i - i = const Csúszka i Csukló i - Kar i - Kar i i+ z i Csukló i + Kar i + a i i s i i - i i - i 5.9. ábra Több robotkar egmáshoz kapcsolásával létrejövő esetben is értelmezhető az (5.5) illetve az (5.8) alatti feladat. Ez esetben eges koordinátarendszerek transzformációját megvalósító DH mátriok összeszorzódnak és az (5.5) egenlet = DH n n (5.9) egenletté alakul át. A robotiránítás gakorlatában a Denavit Hartenberg-transzformációnak nem az (5.9) összefüggéssel meghatározott formáját alkalmazzák. Az esetek nag többségében nem adott forgatási szög és az eltolási mértékhez kell valamelik koordinátát meghatározni, hanem a koordináták és az eltolási mérték ismeretében kell előállítani a forgatási szögeket. A koordinátarendszerek célszerű felvételével a forgatási szögek megegeznek a robot csukló koordinátáit megvalósító szögelfordulásokkal. Alkalmazzuk a fenti elvet az 5.. ábrán lévő robotra. Kulcsár Béla, BME
16 ROBOTTECHNIKA II. z 4 z z 4 P(;;z) = TCP 5 z z z 5.. ábra A robotkarok geometriai méretei alapján az eltolási mértékek: s s s a a a,,, 4, 4 4,, 9,. o, Kulcsár Béla, BME
17 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE Ennek megfelelően az eges DH-mátriok: cos sin sin cos DH, (5.) cos sin sin cos cos DH, (5.) sin cos sin 4 sin cos 4 cos DH 4. (5.) A három mátri összeszorzásából kapjuk, sin 4 4 DH 4 DH DH DH 4 mátriot, amellel végrehajtható P = TCP pont 4 4 z 4 koordinátarendszerből z illetve z világkoordináta-rendszerbe való transzformálása. Ha jobban szemügre vesszük az 5.. ábrát, megállapíthatjuk, hog a P = TCP az 4 4 z 4 koordinátarendszer kezdőpontjában van, íg az 4 (5.) homogén koordinátákkal jellemezhető. A transzformációhoz (5.9) alapján Kulcsár Béla, BME
18 ROBOTTECHNIKA II. DH4 4 (5.4.) mátriegenlet felhasználásával jutunk, amelet részletezve z DH 4 (5.5) összefüggést kapjuk. Az előzőekből ismert, hog DH 4 implicite tartalmazza, és változókat. (5.5) egenletrendszer, és -re 4 4 való megoldásából a rc tg, a rcsin z 4 sin ( ) (5.6) 4 a rccos ( z) 4 4 összefüggések adódnak, amel minden összetartó ; ; z értékhez - az 5.. ábra koordinátarendszer elhelezése alapján - kiszámítható. Ha = (t), = (t) és z = z(t) időfüggvének, akkor i i ( t) is időfüggvén lesz. Példaként határozzuk meg a Denavit Hartenberg-mátriok segítségével az 5.. ábrán látható robotkar P pontjának helzetét -os szögelfordulás megtétele után az,, z koordinátarendszerben. Az ábrán vázolt helzet a o o, szöghelzetnek felel meg. Kulcsár Béla, BME
19 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE z = - 9 s z O a z P = O s ( t ) z ( t ) ( t ) 5.. ábra A robotkaron három koordinátarendszert heleztünk el. Látható, hog a P pont a koordinátarendszer kezdőpontjával egezik meg. Az eges koordinátarendszerek eltolásának és elforgatásának mértékét is az ábra mutatja. - Transzformáció az - koordinátarendszer esetén; a s mm,, 9, 5 mm. (5.4) felhasználásával az - koordinátarendszer közötti transzformációt megvalósító Denavit Hartenberg-mátri általánosan és a kiszámított értékeivel Kulcsár Béla, BME
20 4 ROBOTTECHNIKA II. Kulcsár Béla, BME s cos sin sin a sin cos cos cos sin cos a sin sin cos sin cos DH (5.7) 5 DH (5.8) - Transzformáció a - koordinátarendszer esetén;.,, mm s, mm 6 a A transzformációs mátriok (5.4) felhasználásával:, s cos sin sin a sin cos cos cos sin cos a sin sin cos sin cos DH (5.9) illetve a kiszámított értékek:. 6 DH (5.)
21 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 5 Az és a koordinátarendszer közötti transzformációt megvalósító mátri: illetve a számértékeivel DH DH DH, (5.) DH 6. (5.) 5 A P pont helzetét leíró vektor a koordinátarendszerben homogén koordinátákkal megadva:. (5.) Az koordinátarendszerbe áttranszformált P pont az mátri szorzás végrehajtásával DH (5.4) , (5.5) adódnak amelből a koordinátákra 6, ; z 5 mm adódik. A mátriokat és 6 értékekre is elvégezve (5.7) és (5.9) mátriok értékei módosulnak. Kulcsár Béla, BME
22 6 ROBOTTECHNIKA II. - Az - koordinátarendszer közötti transzformáció adatai; a s mm, 9, 5 mm, ameleket (5.7)-be helettesítve,,866,5,5,866 5 DH (5.6) mátriot kapjuk. A szögekkel kapcsolatban megjegezzük, hog a koordináta transzformációban a pozitív forgatási irán a jobbsodrású koordináta rendszer forgási irána. Ez és esetén ellentétes iránú a 4. fejezetben pozitív iránként értelmezett és 4 iránokkal. 4 - A - koordinátarendszer közötti transzformáció jellemző adatai: a 6 mm, s mm,, 6 A fenti adatokat (5.9)-be behelettesítve a transzformációs mátri,5,866,866,5 59,65 DH. (5.7) (5.6) és (5.7) mátriok (5.) szerinti összeszorzásából Kulcsár Béla, BME
23 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 7 DH, 4, 75, 5 59, 88, 5, 4, 866, 5, 866, 5,. (5.8) (5.4) és (5.8) felhasználásával a P pont transzformált homogén koordinátái az koordinátarendszerben 59, 88, 5,, (5.9) amelből 59, 88,, 5, z, mm. Nézzük meg az előző feladat megoldását abban az esetben, ha a koordinátarendszereket az 5.. ábra szerint helezzük el, azaz a és a koordinátarendszer fedésben van. - Transzformáció - koordinátarendszer esetén; a s mm,, 9, 5 mm. Az eltolási mértékek azonossága alapján az - koordinátarendszer közötti transzformációt megvalósító mátri megegezik (5.8)-cal. Kulcsár Béla, BME
24 8 ROBOTTECHNIKA II. z = - 9 s z z O O P s ( t ) z ( t ) ( t ) 5.. ábra - Transzformáció - koordinátarendszer között; a s,,, mm, tehát a és koordinátarendszer fedésben van. Ennek megfelelően a transzformációs mátri DH. (5.4) Kulcsár Béla, BME
25 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 9 (5.8) és (5.4) mátriok (5.) szerinti összeszorzásából DH 5 (5.4) adódik. A P pont helzetét homogén koordinátákkal a koordinátarendszerben most 6 (5.4) vektor írja le. (5.4) és (5.4), (5.4) szerinti összeszorzásával, P pont,, koordinátarendszerbeli helzetét z 6 5 (5.4) vektor jellemzi, amel megegezik (5.5)-tel, tehát 6, 5, z mm. Ha a számításokat a és a 6 helzetre is elvégezzük; - - koordinátarendszer közötti transzformációs adatok: a s 5 mm,, 9, mm, Kulcsár Béla, BME
26 ROBOTTECHNIKA II. amelekkel DH megegezik (5.6)-tal. - - koordinátarendszer közötti transzformációs adatok: a s,,, 6 A fenti adatokkal (5.9)-ből.,5,866,866,5 DH (5.44) mátri adódik. (5.6) és (5.44) mátriok (5.) szerinti szorzásából az és koordinátarendszer közötti transzformációt megvalósító mátrira adódik. DH, 4, 75, 5, 5, 4, 866 7, 5, 866, 5 5 (5.45) A P pont helzete a koordinátarendszerben itt is (5.4)-vel írható le. (5.45) (5.4)-vel való szorzásából a P pont helzetét az koordináta-rendszerben leíró vektorra 59, 88, 5, (5.46) Kulcsár Béla, BME
27 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE adódik, amel azonos (5.9)-cel. A példából látható, hog a transzformáció független a koordinátarendszer helzetétől, ha a P pont helzetét az utolsó koordinátarendszerben helesen adjuk meg. Abban az esetben, ha a robot több tagból épül fel újabb transzformációs mátriot képezhetünk. Erre mutat példát az 5.. ábra. z = - = + = - 9 z s O a 4 z O a 4 z 4 s ( t ) P = O 4 s 4 = ( t ) 4 4 z ( t ) ( t ) 5.. ábra Példaként itt is határozzuk meg az 5.. ábrán lévő robot P pontjának helzetét o az ábrán vázolt,, és, 6, esetén. 4 4 A koordinátarendszerek elhelezése legen az ábra szerinti. Ennek megfelelően az eltolási mértékek a robotkarok méreteivel jellemezhetők; - Transzformáció - koordinátarendszer esetén; a mm, s, 9, 5 mm. O O Az adatokból látható, hog megegeznek az 5.. ábra transzformációjánál lévő adatokkal, íg a transzformációs mátri is megegezik (5.8)-cal. Kulcsár Béla, BME
28 ROBOTTECHNIKA II.. 5 DH (5.47) - Transzformáció - koordinátarendszer esetén a s 6 O O,. mm mm,, A transzformációs mátri (5.4) felhasználásával, (5.9) alapján kiszámítható értékekkel; DH 6. (5.48) - Transzformáció -4 koordinátarendszer között; (5.4) felhasználásával; cos sin cos sin sin a cos sin cos cos cos sin a sin sin cos s DH 4 (5.49) illetve a kiszámított értéke 4, Kulcsár Béla, BME
29 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 4 6. DH (5.5) (5.) szerinti szorzással (5.47), (5.48) és (5.5)-ből a DH (5.5) transzformációs mátriot kapjuk. A P pont helzetét a 4 koordinátarendszerben homogén koordinátákkal leíró vektor; 4. (5.5) A P pont helzetét az koordinátarendszerben leíró vektort (5.5) és (5.5) szorzásával kapjuk 4, (5.5) 5 amelből, 4, z 5 mm. A továbbiakban az 5.4. ábrán vázolt robothelzethez határozzuk meg a P pont koordinátáit. Az ábrán vázolt helzetet, 6, 4 jellemzi, a szögek iránára itt is az előzőekben leírtak érvénesek; Kulcsár Béla, BME
30 4 ROBOTTECHNIKA II. - Transzformációt - koordinátarendszer között; a mm, s, 9, 5 mm. O O A transzformációt megvalósító mátri - az előző számítást tekintve - megegezik (5.47)-tel. -Transzformáció - koordinátarendszer között; a 6 mm, s mm,, 6. z = -9 = ( t ) s z = ( t ) 4 4 O a z O 4 a 4 s ( t ) s 4 z 4 P = O 4 = ( t ) 4 4 z ( t ) ( t ) 5.4. ábra Kulcsár Béla, BME
31 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 5 A transzformációs mátri (5.4) illetve (5.9) felhasználásával;,5,866,866,5 59,65. DH (5.54) - Transzformáció -4 koordinátarendszer között; a s O, O mm mm.,, A fenti adatokkal a transzformációs mátri DH 4, 866, 5 59, 65, 5, 866. (5.55) (5.47), (5.54) és (5.55) mátriok (5.) szerinti szorzásából az -4 koordinátarendszerek közötti transzformációt megvalósító DH 4, 866, 5 89, 65 4, 5, 866 (5.56) mátriot kapjuk. A P pont helzetét a 4 koordinátarendszerben itt is 4 (5.57) Kulcsár Béla, BME
32 6 ROBOTTECHNIKA II. homogén koordinátákkal megadott vektor írja le. (5.56) mátri (5.57) vektorral való szorzásából adódik a P pont helzetét az koordinátarendszerben leíró vektor 89, 65 4, (5.58) amelből a koordinátákra 89, 65, 4, z mm értékeket kapunk. A robotnak ezt az új helzetét az 5.4. ábra mutatja Jakobi mátri Az inverz kinematikai feladatok megoldására alkalmasak a differenciál eljárási módok. Tekintsünk példaként eg hatváltozós vektorfüggvént F ( ), (5.59) ahol f (,,, 4, 5, 6 ), f (,,, 4, 5, 6 ), f (,,, 4, 5, 6 ), 4 f 4 (,,, 4, 5, 6 ), (5.6) 5 f 5 (,,, 4, 5, 6 ), 6 f 6 (,,, 4, 5, 6 ). (5.59) vektorfüggvén differenciálját Kulcsár Béla, BME
33 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 7 Kulcsár Béla, BME d F d (5.6) formában képezhetjük, ahol. d f d f d f d, d f d f d f d, d f d f d f d (5.6) (5.6) és (5.6)-ből értelmezhető f f f f f f f f f F (5.6) 6 6 méretű mátriot Jakobi-mátrinak nevezzük és J-vel jelöljük. Az i f függvének nemlineáris függvénei, ennélfogva J mátri is függvéne, íg (5.6) általánosságban d d J ( ) (5.64)
34 8 ROBOTTECHNIKA II. alakban írható fel. A Jakobi-mátri determinánsát a matematikai szakirodalom Jakobiánnak nevezi. Fel kell hívni a figelmet, hog a két megnevezés gakran összemosódik a robottechnikai szakirodalomban. A robottechnika az inverz kinematikai transzformációkhoz a Jakobi mátriokat és nem a Jakobiánokat használja. A Jakobi mátriok alkalmazhatók a derékszögű koordinátákról csuklókoordinátákra való transzformációhoz. Alkalmazzuk az alábbi jelöléseket q =, (5.65) ahol z z =,,, z,,, T. (5.66) (5.66)-ban,, z koordinátákkal a TCP pont pozíciója, az szögekkel pedig az orientációja jellemezhető. Az (5.65) értelmezésben q eg általános csukló koordináta vektornak felel meg. A jelölésekkel (5.64) dz J( q) dq (5.67) alakba írható, amelből dq J ( q) d z. (5.68) (5.67) és (5.68) egformán alkalmasak a transzformációra. Azonban két problémára fel kell hívni a figelmet. Az egik az, hog J mátri nem állandó mátri. A másik probléma tisztán számítási természetű, főleg az inverz képzésnél. A robottechnikában a Jakobi-mátrinak van eg további gakoribb alkalmazása. Formális osztással osszuk (5.67) egenlet mindkét oldalát dt - vel, úg hog az operációnál J (q) -t állandónak tekintjük; d z d t d q J ( q). (5.69) d t (5.69) összefüggés a sebesség leképzését írja le, ahol Kulcsár Béla, BME
35 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 9 d z T v, v, v z,,, t. (5.7) d t Gakorlásképpen írjuk fel az 5.5. ábrán lévő síkbeli robot Jakobimátriát. Az ábra alapján a TCP pont koordinátái TCP l l O 5.5. ábra cos sin cos ( sin ( ). ), (5.7) Az idő szerint deriválva mindkét egenletet, sin cos sin ( cos ( )( )( ). ), (5.7) Jelöljük Kulcsár Béla, BME
36 4 ROBOTTECHNIKA II. és d z z d t (5.7) dq q, d t (5.74) akkor (5.69) (5.7), (5.7) és (5.74) felhasználásával illetve sin sin ( cos cos ( ) ) z J ( q ) q sin ( ) cos ( ) (5.75) (5.76) alakba írható át, ahol a Jakobi-mátri sin sin ( ) J ( q ) cos cos ( ) sin ( cos ( ). (5.77) ) Figelembe véve a csuklókaros robotok csuklókoordinátáinak a 4. fejezetben lévő értelmezését 4,, (5.78) (5.77) szerinti Jakobi-mátri sin J ( q ) cos sin ( cos ( 4 4 ) ) sin ( cos ( 4 ) ) (5.79) 4 Kulcsár Béla, BME
37 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 4 csukló szögelfordulással is kifejezhető. A mátri elemeiből látható, hog függ a robot konfigurációjától. A gakorlatban legtöbbször nem az (5.76) szerinti transzformációt, hanem annak az inverz feladatát kell megoldani. q J ( q) z (5.8) 5.. Robotok dinamikai rendszere és mozgásegenletei A robotok iránításához elengedhetetlen a dinamikai rendszerének ismerete. A munkafolamat végrehajtása során megvalósítandó bonolult mozgáspálák a csuklókoordinátákat realizáló hajtórendszerek instacionárius mozgásállapotán keresztül realizálódnak. Ezeket a pálákat típusaiktól és az általuk kiszolgált technológiától függően különleges pontossági előírások mellett kell megtenni. E követelmének a hajtások szabálozásával elégíthetők ki. A tervezés és az üzemeltetés oldaláról ez annak a kérdésnek a megválaszolásával jár, hog a valós robotszerkezet energiaforrását a berendezés üzeme alatt hogan kell folamatosan, vag meghatározott időközönként módosítani ahhoz, hog a mozgás az előírt pontossági követelméneknek megfeleljen. A robot felépítését tekintve eg nagméretű, nemlineáris dinamikai rendszer, ezért iránítása bonolult feladatot jelent. Az iránítási feladatot azonban nemcsak a rendszer mérete teszi bonolulttá, hanem az a tén is, hog paramétereit nem, vag csak bizontalanul ismerjük. A szakirodalom e problémát igazában nem vizsgálta kellően, hatását az ún. zavaró-jellemzők kategóriájában kezelte. Ennek megfelelően alakultak ki különféle iránítási algoritmusok, mint a decentralizált szervohajtások, a nemlineáris szétcsatolás, a csúszószabálozás, a robusztus szabálozási algoritmusok stb Tehetetlenségi tenzor Az 5.6 ábrán lévő merev test mozgási energiájának számításához tekintsük a testet diszkrét tömegpontok rendszerének, amel alapján a kinetikus energia Kulcsár Béla, BME
38 4 ROBOTTECHNIKA II. z r o O r R v (5.8)-et részletesebben kifejtve 5.6. ábra T m v m ( v ω r ). i i (5.8) i i T m v m ( ) m ( ) i v ω r ω r i i (5.8) i i összefüggéshez jutunk, amelben m i v ( ω r ) m r ( v ω ) ( v ω ) m r, (5.8) i ha az koordinátarendszer kezdőpontja a súlpont, mivel a súlpontra nézve i i i i r. (5.84) m i i (5.84)-et figelembe véve a súlpontra számított kinetikus energia (5.8)-ből Kulcsár Béla, BME
39 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 4 Kulcsár Béla, BME i i i ) ( m m T r ω v (5.85) alakban írható fel. A vektorszorzásoknál megismert kifejtési tételt alkalmazva (5.85) ) ) ( ( m m T i i i i r ω r ω v (5.86) egenlet csak skalár szorzásokat tartalmaz. A továbbiak megértéséhez értelmezzük az ω, (5.87) és r i i i i (5.88) vektorokat, illetve azok transzponáltjait T = ω (5.89) r i T i i i. (5.9) Az (5.87), (5.88) és (5.9) értelmezések felhasználásával (5.86) második tagját felírva ) )( ( ) )( ( ω r r ω r ω ω T i i r i T i T i m (5.9) fejezethez jutunk, amel a vektorszorzás szabálai szerint
40 44 ROBOTTECHNIKA II. T i i i i i T T m ω I ( r r ) ( r r ) ω (5.9) formába írható át, ahol I az egségmátri. Mivel komponensei az r i T helvektornak nem függvénei (5.9)-ből az ω és ω kiemelhető; T T T ω m I( r r ) ( r r ) i i i i i ω. (5.9) Végezzük el a szögletes zárójelben lévő műveleteket, akkor ( i i i i i i ) ( i i i i i i ) ( i i i i i i ) (5.94) mátriot kapjuk. Szorozzuk meg (5.94) minden tagját az (5.9) szerinti -vel, íg eg új jellemzőhöz jutunk m i M m i ( i i ) m i i i m i i i m m m i i i i ( i i) i i i m i i i m i i i m i ( i i) (5.95) amelet súlponti tehetetlenségi tenzornak nevezünk. Ha a merev test foltonos tömegeloszlásúnak tekinthető, akkor (5.95) helett a tehetetlenségi tenzor illetve M I ( r r) ( r r ) V T T d V, (5.96) Kulcsár Béla, BME
41 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 45 ( d V d V )d V M d V ( )d V (5.97) )d V d V d V d V ( alakban határozható meg. Amenniben az 5.6. ábrán lévő merev test súlpontja és a vonatkoztatási rendszer kezdőpontja egbeesik, a merev test csak,, tengelek körül végez forgó mozgást. Ez esetben a kinetikus energia (5.85)-ből T T ω M ( r ) ω (5.98) i kifejezéssel határozható meg, amel átírható a gakorlatban használatos vag T ω T M ω (5.99) alakra, ahol q az általános koordináta vektor. T q T M q (5.) 5... Robotok mozgásegenletei A robot mozgását a Lagrange-féle másodfajú mozgásegenletek általánosított alakjának d d t i T T Q i q q i i (5.),,... n Kulcsár Béla, BME
42 46 ROBOTTECHNIKA II. felhasználásával vizsgáljuk, ahol T a robot kinetikus energiája q i a mozgást leíró általános koordináták, q pedig annak deriváltja és i Q i U M i q i. (5.) (5.) kifejezés az általános erőt jelenti, amelben M i az eges karok mozgatásához szükséges hajtónomaték, U pedig a robot potenciális energiája. A robotrendszer kinetikus energiáját állítsuk elő T q T M q (5.) alakban, ahol az általános koordináta derivált vektora - csak a robot pozíciómozgását vizsgálva - legen illetve annak transzponáltja pedig q, (5.4) T q (5.5) a robotkarok szögsebességeivel adott. Megjegezzük, hog q q(q,t ). A robot tehetetlenségi tenzora (használatos a tömegmátri megnevezés is) M M ( q). (5.6) A tehetetlenségi tenzor elemei a robot csuklókoordinátáinak nemlineáris függvénei. Végezzük el a Lagrange-féle egenletekben előírt műveleteket, mozgásegenletekként az alábbi mátri-differenciálegenlet adódik: T T T M q ( q ) M q ( q M q ) ( q ) M q Q, (5.7) q q q Kulcsár Béla, BME
43 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 47 És Q m h U q, (5.8) ahol m h a hajtónomaték vektora m h M M M (5.9) q T (5.) pedig a differenciál operátor. Megjegezzük, hog az U = U (q) potenciális energiát a robotmodellek paraméterei határozzák meg, tehát típusfüggő. A modelleknél erre külön rá fogunk mutatni. (5.7) mátri-differenciál egenletben a változók felett lévő függőleges nilak az jelentik, hog a differenciál operátor a szóban forgó változóra hat. (5.7) és (5.8) egenletek kétféleképpen értelmezhetők; - Ismerjük m h hajtónomaték vektort és vizsgáljuk a robot mozgását. - Adott a TCP pont pálagörbéje és a pálasebesség, keressük azt a hajtónomaték vektort (hajtónomatékokat) amel teljesíti az előírásokat. A robot iránítása szempontjából ez az elsődleges feladat. Ehhez az m h M q ( q T ) M q q ( q q T M q ) ( q q T U ) M q q mátri differenciálegenlet-rendszert meg kell oldani. (5.) 5... Robotok dinamikai modelljei Az előző fejezetpontbeli (5.) egenletből látható, hog a robot mozgatásához szükséges hajtónomatékot valamilen dinamikai modellen Kulcsár Béla, BME
44 48 ROBOTTECHNIKA II. tudom generálni, uganis a modell alapján előállítható a tehetetlenségi tenzor. A robot szakirodalomban sokféle dinamikai modell ismeretes. Legtöbbje diszkrét elemű merevtest modell, de megtalálhatók a karok szerkezeti rugalmasságát is figelembe vevő kontinuum modellek is. A szerkezeti elemek (karok, tengelek, hajtóművek stb.) merevségi vizsgálatából általában megállapítható, hog legkisebb merevséggel a karok hajtását átszármaztató tengelek rendelkeznek. A karok diszkrét tömegekkel viszonlag jól helettesíthetők, a számítások hibája is kézben tartható. A könv ezen diszkrét paraméterű modellekkel foglalkozik, a modellek nem tartalmaznak csillapító és veszteségi elemeket. a) Merevtestszerű robotmodellek A modell eg térbeli RR robot osztált szemléletet ábra. z d m M d J J M M J M M cos 5.7. ábra Kulcsár Béla, BME
45 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 49 Az ábrából látható, hog a két mozgást megvalósító M és M motor tengele egmásra merőleges. Az M motor biztosítja a függőleges tengel körüli forgatást, az M motor pedig a kar vízszintes tengel körüli forgását. A modell két szabadságfokú. A függőleges tengel körül forgó tömegek tehetetlenségi nomatéka; J J J J J M Zk ZM, (5.) ahol - J M az M motor forgórész, - J a kart rögzítő forgórész, - J Zk a kar, - J Z M B az m M tömeg z tengelre számított tehetetlenségi nomatéka. J M és J tehetetlenségi nomatékok állandóak, J Zk és J ZM pedig változik a robot mozgása során. Az utóbbiak közül - az 5.7. ábra jelöléseit figelembe véve: J Zk d m d l d cos (5.) összefüggéssel határozható meg. Elvégezve az integrálást Zk cos cos adódik, amelből m k l értelmezéssel J d cos (5.4) J Zk m k cos (5.5) egenletet kapjuk. A kar végén lévő tömegpont z tengelre számított tehetetlenségi nomatéka pedig Kulcsár Béla, BME
46 5 ROBOTTECHNIKA II. J ZM m cos. (5.6) M (5.5) és (5.6) felhasználásával m J cos k J J ( m ) M M (5.7) A vízszintes tengel körüli forgás tehetetlenségi nomaték az 5.8. ábra alapján határozható meg. z m M d J M M 5.8. ábra A kart modellező homogén tömegeloszlású súlos rúd tehetetlenségi nomatékát J m k d k (5.8) összefüggéssel számíthatjuk. Az m M tömeg tehetetlenségi nomatékát is figelembe véve a vízszintes tengel körül forgó tömegek tehetetlenségi nomatéka Kulcsár Béla, BME
47 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 5 J m, (5.9) k J ( m ) M M kifejezéssel határozható meg, ahol J M az M motor forgórész tehetetlenségi nomatéka. A dinamikai modell a fentiek alapján koordináta vektorral, q, (5.) J M J (5.) tömegmátriszal, és U m (5.) k ( m ) g sin M potenciális energiával jellemezhető. Az (5.) egenletben lévő előírások kiszámításából J M q, (5.) J ( q T m k ( m ) cos sin M ) M q q, (5.4) Kulcsár Béla, BME
48 5 ROBOTTECHNIKA II. Kulcsár Béla, BME sin cos ) ( ) ( M k T m m M q q q, (5.5) ) ( M q q q T, (5.6) illetve M k cos g ) m m ( U q (5.7) kifejezések adódnak, amelekkel a hajtónomaték vektor mátriegenletes alakja M k M k M k k gcos ) m m ( sin cos ) m m ( sin cos ) m m ( J J M M m (5.8)
49 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 5 Az 5.7. ábrán lévő modellhez újabb kart kapcsolva jutunk az 5.9. ábra dinamikai modelljéhez, amel az RRR robotosztált jellemzi. Ennek megfelelően a modell szabadságfoka ez esetben három lesz. z m M4 4 J M, m M d 4 M J J, m M M M J M M cos 5.9. ábra A és 4 karokat foltonos tömegeloszlású rúdként modellezzük, ameleknek a z tengelre számított tehetetlenségi nomatékai az 5.. ábra jelölései alapján számíthatók. A kart és az m M tömeget jellemző tehetet- Kulcsár Béla, BME
50 54 ROBOTTECHNIKA II. lenségi nomatékok megegeznek (5.4) és (5.5) összefüggésekkel meghatározható értékekkel. A 4 kar tehetetlenségi nomatékát az 5.. ábrán lévő adatokkal az z cos +,, d 4 m M 4 m M4 d 4 4 d J M cos M cos ( ) ábra J zk 4 d m cos 4 cos( 4 ) cos ( cos 4 ( cos, ) d m k 4 cos 4 cos ( 4 4 ) cos ( 4 ) (5.9) Kulcsár Béla, BME
51 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 55 összefüggés írja le. Az m M 4 tömeg tehetetlenségi nomatéka az ábra jelöléseivel J cos cos ( (5.) m ) ZM 4 M alakba írható. Amenniben a 4 kar súlkiegenlítésű, akkor a tehetetlenségi nomaték számításánál a kiegenlítő tömeget is figelembe kell venni. A tömegmátri első eleme a fentiekkel J J J J J J J J M Zk ZM Zk 4 ZM 4 ki, (5.) amelnek elemei az előzőekből ismertek, J ki pedig a tömeg kiegenlítő szerkezet tehetetlenségi nomatéka. A vízszintes tengelekre számított tehetetlenségi nomatékok az 5.. ábra alapján számíthatók. z 4, d, 4 4 m M4 d m M.. 4 ( + ) 4 4,, cos 4. cos J M M 5.. ábra Kulcsár Béla, BME
52 56 ROBOTTECHNIKA II. A levezetések mellőzésével a kar kapcsolódását megvalósító tengelre (M motor tengel) számított tehetetlenségi nomaték J m m ( M 4 k ( m 4 M ) m 4 k 4 ( cos 4 ). 4 4 cos 4 ) (5.) A és 4 kart összekapcsoló tengelre számított tehetetlenségi nomaték J m k 4 ki ( m ) (a b ) b m M 4 4 e m, (5.) ahol az utolsó két tag a 4 kar tömegkiegenlítő szerkezetének tehetetlenségi nomatéka. Mivel a 4 kar nemcsak tengel körüli forgómozgást végez, hanem haladó mozgást is a tömegmátriban a főátlón kívül is lesznek elemek; 4 J J m ( cos ) m ( cos k M A tömegmátri (5.), (5.), (5.) és (5.4) értelmezésével ). (5.4) J M J J, (5.5) J J elemei függvénei a koordinátavektornak. A J elem változását a és 4 függvénében az 5.. ábra mutatja. Kulcsár Béla, BME
53 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 57 m m m m J 4 k M k 4 M 4,8, J 4 5kg,,5kg, 7kg,,5kg, m, m, M 4 6 adatok mellett.,6 kg m 4 5,., J 6.4 [ Nm ] [ o ] 8 56 [ o ] ábra Az 5.9 ábrán vázolt robotdinamikai rendszert a fenti tömegmátrion kívül, a q 4 (5.6) Kulcsár Béla, BME
54 58 ROBOTTECHNIKA II. koordináta vektor és az U m ( m ( ks k 4 m m M M 4 ) g )g ( sin sin 4 sin ( 4 )) (5.7) potenciális energia egértelműen meghatározza. A koordinátavektor elemei, a csuklókoordináták, felhasználhatók a hajtórendszer tervezéséhez is. b) Rugalmas elemeket tartalmazó robotmodellek Az 5.7. ábrán lévő merevtest modellben a hajtó tengeleket rugalmas elemekkel helettesítve jutunk az 5.. ábra rugalmas modelljéhez. z m M m k m M J c c M J M J M M 5.. ábra Kulcsár Béla, BME
55 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 59 A modell ez esetben is térbeli RR robotosztálra vonatkozik, azonban a szabadságfokainak száma nég. A dinamikai modell általános koordináta vektora tömegmátria pedig q, (5.8) J J M (5.9) J J 44 alakú. Elemei az 5.7. és 5.8. ábrák lapján (5.7) és (5.9) értelemszerű alkalmazásával; J J J J 44 J M m k J ( m J M m k ( m ) M M ) cos (5.4) egenletekkel határozható meg. A potenciális energia (5.) alatti kifejezése is megváltozik, a változást a rugalmas elemekben felhalmozott energia adja, íg jelen esetben az Kulcsár Béla, BME
56 6 ROBOTTECHNIKA II. U c m ( k ( m M ) ) c gsin ( ) (5.4) összefüggés érvénes. Az 5.9. ábra modelljében a hajtószerkezetek merevségi jellemzőitől függően eg, kettő vag három rugalmas elem iktatható be. Ennek megfelelően az RRR robotosztál nég, öt, illetve hat szabadságfokú dinamikai modellekkel jellemezhető, illetve vizsgálható. Az 5.4. ábra eg nég szabadságfokú, az 5.5. ábra pedig eg hat szabadságfokú dinamikai modellt mutat. z m M4 4 M4 J M, m M d J c M J, m M M J M M cos 5.4. ábra Kulcsár Béla, BME
57 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 6 z m M4 c 4 4 M4 J M, m M d J c c M J, m M M J M M cos 5.5. ábra A teljesség kedvéért megjegezzük, hog valamenni robotosztálra állíthatunk fel dinamikai modelleket A robotmozgás inverz feladata Az előző fejezetpontban említettük, hog a robot működtetésében elsődleges annak a jelentősége, hog a mozgatáshoz szükséges hajtónomatékokat előállítsuk. A robot mozgása ennek megfelelően két szinten játszódik le: - a TCP pont által befutandó pálának megfelelően modell segítségével meghatározásra kerülnek a hajtónomatékok, illetve az azoknak Kulcsár Béla, BME
58 6 ROBOTTECHNIKA II. megfelelő hajtóenergiák (nomási energia, villamos energia - armatúrafeszültség vag áram stb.), - a modellen generált hajtónomatékok a valós robotmechanikai szerkezetre hatnak, azon mozgásokat hoznak létre. A két mozgási szint közül az elsőt nevezzük a robotmozgás inverz feladatának, az utóbbit pedig az un. direkt feladatnak. Írjuk elő a világkoordináta-rendszerben a robot térbeli páláját eg egenessel, amel z = z (; ) függvénnel realizálható. A robot TCP pontjának munkavégzés céljából ezen egenes eg szakaszát kell megtenni. Az 5.6. ábra szemléltesse ezt a térbeli egenest, amelnek P P szakaszán halad végig a robot v = v (t) sebességgel. Az ábrán a TCP pont mozgásának foronómiai görbéit is feltüntettük. Azért alkalmaztuk a ferde elhelezést, hog könnebben érthető legen, hog a T idő alatt megtett út megegezik a P P pálaszakasz hosszával. z s v a t t T t t t t P v z s z P = G = TCP z z, P, P 5.6. ábra Az előírt pálasebességet, pálagorsulást és a megtett utat részletesen is bemutatja az 5.7. ábra. Megjegezzük, hog a gakorlatban más pálasebesség előírások is használatosak, a könnebb érthetőség és az állandó gorsulás miatt jelen tárgalásban az ábrán vázoltat alkalmazzuk. Tételezzük fel, Kulcsár Béla, BME
59 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 6 Kulcsár Béla, BME - a számítások egszerűsége miatt - hog a pálagorsulás és a pálalassulás megegezik a a a, ebből következik, hog t t ábra Az 5.7. ábra adatait figelembe véve az előírt út, megtételéhez szükséges idő; T s v v a. (5.4) Az út-idő függvén pedig T t a v T a v T t a a v T v a v a v T t t a v t v a v t t t a t s ) ( ) ( ) ( ) ( (5.4) t t t t t t t T a v s v a -a s
60 64 ROBOTTECHNIKA II. összefüggésekkel írható le. Ha a pálát t időintervallumonként számítjuk s( t t) s( t) s ahol s értékét útinkrementnek nevezzük, illetve, (5.44) ( t t) ( t), ( t t) ( t), z ( t t) z ( t) z. (5.45) ahol a térbeli összegzés alapján a koordinátageometria alapján s z. (5.46), (5.47) z z z, (5.48) z z z, (5.49) Amenniben síkmozgásról van szó, pl. z- síkkal párhuzamos mozgás esetén, akkor (5.48) helett (5.49)-et használjuk a számításhoz. Helettesítsük az (5.47) és (5.48) kifejezéseket (5.46)-ba. amelből s z z ( ) ( ), (5.5) Kulcsár Béla, BME
61 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 65 s z z ( ) ( ) (5.5) adódik. Az (5.5)-ből kapott értékével és z értékek számíthatók, és segítségükkel (5.45) egenletekkel a robot által befutandó pála diszkrét értékei meghatározhatók. A pálapontok ismeretében a Denavit Hartenberg-mátri (5.6) szerinti megoldásából előállíthatjuk a ( t t) ( t t) ( t t) ( t t) ( t t) ( t t) 4 q ( t t) 4 ( t t) ( t t) ( t t) (5.5) (5.5) koordinátavektort. A koordinátavektor deriválásából kapott és (t t) q (t t) (t t) (5.54) (t t) 4 (t t) q (t t) (t t) (5.55) (t t) 4 vektorok a dinamikai modell segítségével a pálamozgást megvalósító hajtónomatékok (5.) szerint kiszámíthatók. Az inverz feladatot az ismertetett eljárással geometriai transzformációra vezettük vissza, hiszen (5.4) egenlet segítségével kinematikai jellemzőkből út jellemzőt állítottunk elő (közvetve világkoordinátát), majd csukló koordinátát (koordináta vektort). Inverz kinematikai transzformáció a Jakobi-mátri segítségével is végrehajtható. Ez esetben a pálasebesség közvetlenül felhasználható a transz- Kulcsár Béla, BME
62 66 ROBOTTECHNIKA II. formációhoz, igaz eredménül a koordináta vektor deriváltját kapjuk és csak ennek integrálásával adódik a koordináta vektor. Az inverz feladat természetszerűleg nemcsak lineáris pála interpoláció esetén hajtható végre, hanem különböző görbék alkalmazása esetén is. A pálagörbék azonban nem lehetnek tetszőlegesek. Robotok esetén leggakrabban használt görbék a: - körívek - spline -ok (szplájnok). A spline -ok elterjedését főleg az magarázza, hog diszkrét pontokra fektetett közelítő görbeként a gakorlatban előnösen használhatók. Bizonos (robotos) felületi megmunkálások megkövetelik a spline felületek alkalmazását is Hajtónomatékok számítása aritmetikai processzorral Az 5.. ábrán lévő iránítórendszer funkcionális elemeiből emeljük ki az 5.8. ábrán lévő részt. Az tapasztaljuk, hog a vázolt rész számítógépi funkciót is el tud látni, tehát alkalmassá tehető nagobb méretű számítási feladatok gors elvégzésére. Megfelelő szoftver segítségével az aritmetikai processzor ezeket a számításokat végre tudja hajtani. A szoftver struktúráját az 5.9. ábra mutatja K özponti processzor A rithm etikai processzor R A M R O M E P R O M K özponti busz K ülső tároló D isk D ispla - kijelző kezelő egség 5.8. ábra Kulcsár Béla, BME
63 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 67. ROBOT MODELL M ( q ) - q. T ( ) M q. - q. T ( q M q ). - q P - q q. T ( ) M q. P z P v (t) Interpolláció z Inverz transzformáció (Denavit - Hartenberg ) q d dt. q d dt.. q M ( q ) M h U( q) q U( q) 5.9. ábra Az 5.9. ábra szoftverstruktúrája alapján, az 5.9. ábra merevtestmodelljét figelembe véve J J J J m m M, kgm, v 5 m s, 8 kgm, m M 5 kg, 4 kgm, m M 4 5 kg M M, kgm, a 5 m s,, l 4 m,,,, P l m, 9,,,,, P 95 l m,, kg, l 55 m kg, l, 8 m, k 5 k 4 7,,,,,, Kulcsár Béla, BME
64 68 ROBOTTECHNIKA II. adatokra az M motor által kifejtendő nomatékot az idő függvénében az 5.. ábra mutatja, érdekességként bemutatjuk a koordinátavektor 5.. ábra második deriváltjaként számított - uganezen tengelhez tartozó - szöggorsulás értékét is ábra. 5.. ábra Kulcsár Béla, BME
65 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE PTP és CP iránítás A robotok iránítórendszere a mozgáspálák realizálására általában két lehetőséget biztosít; - PTP (Point to Point) pont-pont iránítás - CP (Continuons Path vag Controlled Path) foltonos pálairánítás A magasabb szintű programozó szoftverek e két lehetőséget a programozás során a menürendszerben felkínálják és a programot ennek megfelelően kell megírni, illetve lejátszani. A robot folamatiránító szoftver és a hardver a két egmástól eltérő mozgás végrehajtási módot kezelni tudja PTP iránítás PTP pont-pont iránításról akkor beszélünk, ha a világkoordináta-rendszerrel jellemzett tér két pontja között nincs definiálva pála, mint az 5.6. ábrán lévő egenes, hanem az iránítórendszer számára csak a következő elérendő térbeli pont létezik. (pl: a P ). Íg a csuklókoordináták változására nem az (5.5) szerinti koordináta vektort kapjuk, amel az idő függvéne, hanem P P PP P P q (5.56) P P 4 konstans érték. Az iránítórendszer ezeket a szögelfordulásokat úg hajtja végre, hog mindegik hajtó tengelt egszerre kezdi el működtetni a megengedett legnagobb szögsebességgel, mindaddig, amíg a tengelenkénti szögelfordulás változása el nem éri a (4.56)-ban meghatározott értékeket. Mivel (4.56) elemei egmástól eltérőek, az eges karok különböző időpontokban állnak meg, vagis hiánzik a hajtótengelek közötti összhang. A TCP pont által befutott pála nem eléggé meghatározott, un. kiadódó trajektória. A P pontból a P pontba való mozgás (5.56) alapján meghatározott szögelfordulását példaként jellemezve az 5.. ábra. Az ábrából látható, hog Kulcsár Béla, BME
66 7 ROBOTTECHNIKA II. t 4 t P P t t 5.. ábra P P, tehát eg síkmozgásról van szó, és P P szögelfordulás megtétele előbb befejeződik, mint P P 4. Ennek megfelelően a P P pont közötti pálagörbe eg töréspontot mutat ábra. 4 4 P O P Pálagörbe 5.. ábra A PTP iránításnak van eg fejlettebb változata, amel (5.56) elemeinek ismeretében úg határozza meg a hajtások szögsebességét, - továbbra is állandó értéken tartva - valamenni tengelt egszerre indítva a mozgásuk egszerre is fejeződjön be. Ezt az iránítási módot némel szakirodalom lineáris tengelinterpolációnak nevezi. A hajtótengelek szögelfordulása - az Kulcsár Béla, BME
67 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 7 előbbi síkbeli mozgás példáját tekintve - ez esetben az 5.4. ábra szerinti. A P P pont közötti pálagörbe pedig az 5.5. ábrán látható. t 4 t P P t t 5.4. ábra 4 4 P O P Pálagörbe 5.5. ábra Ezt az iránítást nem célszerű alkalmazni, ha a robot munkaterében programozás technikailag nehezen kezelhető akadálok vannak CP iránítás Kulcsár Béla, BME
68 7 ROBOTTECHNIKA II. A CP foltonos-pálairánításnál a mozgást megvalósító hajtótengelek működése összehangolt. Az összehangolás törvénszerűségét maga a TCP pont által befutandó pálagörbe, a pálasebesség és a pálagorsulás adja. A világ koordinátarendszer két pontja között ez esetben definiált a pála. Ez a gakorlatban azt jelenti, hog ismert a pálageometria, a pálasebesség és a pálagorsulás, azaz ( t) ( t) ( t) z( t) (5.57) (t) (t) (t) (5.58) z (t) (t) (t) (t) (5.59) z (t) időfüggvének. Eg ilen esetet mutat az 5.6. ábra. Az iránítórendszer ez esetben úg határozza meg a robot mozgását, hog a hajtótengelek szögelfordulása (5.5) szerint képezhető koordinátavektor legen q P P ( t) P P P P P P 4 ( t) ( t). (5.6) ( t) (5.5) és ennek megfelelően (5.6) képzéséből következik, hog valamenni hajtótengel egszerre kezdi és fejezi be a mozgását. Eg síkbeli Kulcsár Béla, BME
69 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 7 P P mozgást tekintve ( ( t) ) a hajtótengelek szögelfordulását az 5.6. ábra, a pálagörbét pedig az 5.7. ábra mutatja. t 4 t P P t t 5.6. ábra 4 4 P O P Pálagörbe 5.7. ábra Az előző fejezetpontban megemlítettük, hog inverz feladatként a robot az egenes pálán kívül más pálagörbét is generálni tud. Természetesen az iránító rendszer is kezelni tudja ezek végrehajtását. Az eddigiek során a könnebb érthetőség kedvéért a robotok három - az un. pozíciómozgást megvalósító - mozgását vizsgáltuk. Nem említettük a megfogószerkezet, illetve a mozgatott munkadarabok iránba helezését Kulcsár Béla, BME
70 74 ROBOTTECHNIKA II. megvalósító kettő vag három újabb csuklókoordináta által meghatározott un. orientációs mozgást. Természetesen e fejezetben leírtak érvénesek +, illetve + csuklókoordináta esetén is Számított hajtónomatékok realizálása Az 5.9. ábra, illetve (5.) mátri-egenlet által szolgáltatott adatokat a , fejezetpontokban meghatározott elvek szerint árammá, a fejezetpont szerint feszültséggé, a fejezetpont alapján pedig vezérlő impulzussá, mint beavatkozási jellemzővé kell átalakítani. A beavatkozási jellemzők azután a végrehajtó szerveken keresztül (pneumatikus hengerek, hidraulikus hengerek, egenáramú motorok és léptetőmotorok) valósítják meg a kívánt hajtónomatékot. DC motorok esetén az armatúrafeszültség vag az armatúraáram a beavatkozási jellemző. Az armatúrafeszültségek nagságát az 5.8. ábrán lévő szoftverstruktúrával lehet meghatározni, amelet fizikailag a teljesítménelektronika realizál. A valós armatúrafeszültségeket a ROBOT MODELL TELJESÍTMÉNY ELEKTRONIKA M ( q ) q. T ( ) M q. - q. T - ( q M q ). - q K m I g I a P P z P v (t) Interpolláció z Inverz transzformáció (Denavit - Hartenberg ) q d dt. q - q q. T ( ) M q. d dt.. q M ( q ) M h d dt L a K m I g R a U a K m I g K I g g U( q) q U( q) 5.8. ábra hajtómotorra kapcsolva ábra - megvalósul a robot mozgása. Kulcsár Béla, BME
71 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 75 z 4 4 m M4 4 R a L a U a 4 M J M, m M q. q R a L a U a J M J, m M M J M q. q M R a L a q. q U a 5.9. ábra Az 5.9. ábrán lévő robot modell azonban paramétereiben eltér az 5.9. ábrán lévő modell paraméterétől. Az eltérésnek számos oka lehet, - a modellezés pontatlansága, - gártási tűrések, - stb. Ennek következtében a robot által megvalósított mozgás is eltér a tervezettől, amit korrigálni kell, ezt a szabálozó rendszerek hajtják végre. A mozgás eltérés szoftveresen is vizsgálható az 5.4. ábra mutatja az 5.9. ábra hardverének leképezését. Kulcsár Béla, BME
72 76 ROBOTTECHNIKA II. MOTOROK ROBOT I a K I m g d L a dt.. ( T q ) M q - q. - q q T. ( M q) q q T ( ) M q M ( q ) U a R a K m I g -... M h - q q M ( q ) - q K c I g q U( q) U( q) 5.4. ábra 5.8. Robotok hajtásszabálozása A robotok szabálozása általánosságban azt a feladatot jelenti, hog vag a mozgásokat realizáló hajtásnomatékok - a hajtónomaték vektor m h vag a végrehajtó szervek input jellemzőinek u (input vektor) értékét kövessük végig és szükség esetén módosítsuk annak érdekében, hog a robot TCP pontja az előírt mozgáspálát minél pontosabban hajtsa végre. Legen a robot által befutandó pála (az előírt pála) a világkoordináta-rendszerben d (t) vektorral jellemzett, a pálahiba pedig (t) ábra. z P d ( t ) P ( t ) P Kulcsár Béla, BME
73 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE ábra A robot szabálozásának ki kell elégíteni: - m h (t) szabálozási folamat esetén t, (), a, b,m (t) (t) ε(t), (5.6) - u (t) szabálozási folamat esetén pedig az feltételeket, ahol d (t) (t) az előírt pálamozgás, h d t, (), a, b, u (t) (t) ε (t) d (5.6) a megvalósult pálamozgás, (t) a megvalósult mozgás és az előírt mozgás különbségének (a () a b pálaeltérés) tűréshatára, a pála kiindulási pontja, a robothajtások paramétervektora, a robotmechanika paramétervektora. Können belátható, hog (5.6) és (5.6) feltételi egenletekhez hasonló írható fel a csuklókoordináták koordináta vektorára is. - m h (t) szabálozási folamatra - u (t) szabálozási folamat fennállásakor q q t, q (), a, b, m (t) q (t) δ (t), (5.6) h d t, q (), a, b, u (t) q (t) δ(t) d. (5.64) (5.6) és (5.64) feltételi egenletek egben a hajtásszabálozás feltételi egenletei is. Kulcsár Béla, BME
74 78 ROBOTTECHNIKA II. A továbbiakhoz tekintsük az 5.4. ábrán lévő forgó tömegnek a fejezetben ismertetett egenáramú (DC) motorral történő hajtását. Legen az ábrán vázolt rendszer a robot i-edik hajtása a motor J Ri = J + J Mi ki m ti m ki q i D i 5.4. ábra tengelére redukálva, és tételezzük fel, hog a forgó tömegek tehetetlenségi nomatéka a mozgás során állandó marad. Vizsgáljuk meg mi történik, ha a mozgás során a terhelés megváltozik. A rendszer mozgásegenlete, ha szögsebességgel arános veszteséget tételezünk fel, ahol J Ri q D q m m, (5.65) i i J Ri J Mi J ki a rendszer redukált tehetetlenségi nomatéka, i ki ti D i m ki m ti a csapág csillapítási ténezője, a villamos motor által kifejtett hajtónomaték, a terhelőnomaték. Hozzuk (5.65)-öt illetve D i q q m m, (5.66) i i ki ti J Ri J RI J Ri q T q K m K m (5.67) i i i Ri ki Ri ti Kulcsár Béla, BME
75 5. ROBOTOK IRÁNYÍTÓ RENDSZERE 79 alakra. Írjuk fel (5.67) bal oldalát operátoros formában, a jobb oldalt pedig alakítsuk át, akkor: s(s további átalakításból a hajtás csukló koordinátájára T )q K (m m ). (5.68) i i Ri ki ti q K (m m ) (5.69) i Ri ki ti s(s T ) i összefüggés adódik. Ha az (5.69) egenletben az m ti terhelés értéke megváltozik, akkor q i is megváltozik. Amenniben a változás értéke nem elégíti ki (5.6) feltételt, be kell avatkozni, azaz az m ki hajtónomatékot is meg kell változtatni, növelni vag csökkenteni szükséges. (5.69) egenlet az előírt q di koordinátára is igaz, íg Vonjuk ki (5.7)-ből (5.69)-et amelből átrendezéssel q s(s di q di K (m m ). (5.7) Ri kdi tdi s (s T ) i q K (m m ) (m m ), (5.7) i s(s T ) i RI kdi T ) (q q ) (m m ) (m m ). (5.7) i K Ri di i Látható, hog a nomatékváltozás értéke arános az előírt koordináta és a ténleges koordináta különbségével. Ha ezt a nomatékkompenzációt (5.7) helett arános szabálozást tekintve ki ki ti tdi kdi ti tdi K K i Ri (q di q ) (m m ) (m m ) (5.7) i ki ti kdi tdi függvénnel állítjuk elő, ahol K i az arános ténező, akkor Kulcsár Béla, BME
Mechanika II. Szilárdságtan
echanika II. Szilárdságtan Zalka Károl / q / B Budapest, 05 Zalka Károl, 05, e-kiadás Szabad ezt a kiadvánt sokszorosítani, terjeszteni és elektronikus vag bármel formában tárolni. Tilos viszont a kiadvánt
RészletesebbenSZILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egyetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat)
SILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat) Szilárdságtan Pontszám 1. A másodrendű tenzor értelmezése (2) 2. A
Részletesebben18. előadás ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK ÉS A KÖLTSÉGGÖRBÉK
18. előadás ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK ÉS A KÖLTSÉGGÖRBÉK Kertesi Gábor Világi Balázs Varian 21. fejezete átdolgozva 18.1 Bevezető A vállalati technológiák sajátosságainak vizsgálatát eg igen fontos elemzési eszköz,
RészletesebbenLepárlás. 8. Lepárlás
eárlás 8. eárlás csefolós elegek szétválasztására leggakrabban használt művelet a leárlás. Míg az egszeri leárlás desztilláció néven is ismerjük az ismételt leárlás vag ismételt desztillációt rektifikálásnak
RészletesebbenNéhány érdekes függvényről és alkalmazásukról
Néhán érdekes függvénről és alkalmazásukról Bevezetés Meglehet, a középiskola óta nem kedveltük az abszolútérték - függvént; most itt az ideje, hog változtassunk ezen. Erre az adhat okot, hog belátjuk:
RészletesebbenIpari robotok megfogó szerkezetei
ROBOTTECHNIKA Ipari robotok megfogó szerkezetei 7. előad adás Dr. Pintér József Tananyag vázlatav 1. Effektor fogalma 2. Megfogó szerkezetek csoportosítása 3. Mechanikus megfogó szerkezetek kialakítása
Részletesebben10.3. A MÁSODFOKÚ EGYENLET
.. A MÁSODFOKÚ EGYENLET A másodfokú egenlet és függvén megoldások w9 a) ( ) + ; b) ( ) + ; c) ( + ) ; d) ( 6) ; e) ( + 8) 6; f) ( ) 9; g) (,),; h) ( +,),; i) ( ) + ; j) ( ) ; k) ( + ) + 7; l) ( ) + 9.
RészletesebbenMegmunkáló központok munkadarab ellátása, robotos kiszolgálás
Megmunkáló központok munkadarab ellátása, robotos kiszolgálás Magyarkúti József BGK-AGI 2009 Figyelem! Az előadásvázlat nem helyettesíti a tankönyvet Dr. Nagy P. Sándor: Gyártóberendezések és rendszerek
RészletesebbenDiplomamunka. Szabó Anett
Diplomamunka Intracelluláris Ca 2+ -dinamika vizsgálata Szabó Anett Témavezet : dr. Tóth János docens Budapesti M szaki és Gazdaságtudománi Egetem Matematika Intézet Analízis Tanszék BME 2010 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenKÁOSZ EGY TÁLBAN Tóthné Juhász Tünde Karinthy Frigyes Gimnázium (Budapest) Gócz Éva Lónyai Utcai Református Gimnázium
válaszolására iránuló, még folamatban lévô (a dekoherencia és a hullámcsomag kollapszusa tárgkörökbe esô) elméleti próbálkozások ismertetésétôl. Ehelett inkább a kísérletek elôfeltételét képezô kvantumhûtés
Részletesebben10. OPTIMÁLÁSI LEHETŐSÉGEK A MŰVELET-ELEMEK TERVEZÉSEKOR
10. OPIMÁLÁSI LEHEŐSÉGEK A MŰVELE-ELEMEK ERVEZÉSEKOR A technológiai terezés ezen szintén a fő feladatok a köetkezők: a forgácsolási paraméterek meghatározása, a szerszám mozgásciklusok (üresárati, munkautak)
Részletesebben3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN
ÉRETEZÉS ELLENŐRZÉS STATIUS TERHELÉS ESETÉN A méreteés ellenőrés célkitűése: Annak elérése hog a serkeet rendeltetésserű hasnálat esetén előírt ideig és előírt bitonsággal elviselje a adott terhelést anélkül
RészletesebbenVASBETON LEMEZEK. Oktatási segédlet v1.0. Összeállította: Dr. Bódi István - Dr. Farkas György. Budapest, 2001. május hó
BUDAPEST MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszéke VASBETON LEMEZEK Oktatási segédlet v1.0 Összeállította: Dr. Bódi István - Dr. Farkas Görg Budapest, 001. május
RészletesebbenVasbetonszerkezetek II. STNA252
Szilárdságtan és Tartószerkezet Tanszéke Vasbetonszerkezetek II. STNA5 Pécs, 007. november STNA5 Szerző: Kiss Rita M. Műszaki rajzoló: Szabó Imre Gábor ISBN szám: Kézirat lezárva: 007. november 30. STNA5
RészletesebbenA projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés. A megvalósítás érdekében létrehozott konzorcium résztvevői:
ROBOTTECHNIKA II. A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés A megvalósítás érdekében létrehozott konzorcium résztvevői: KECSKEMÉTI FŐISKOLA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI
RészletesebbenMEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KIALAKÍTÁSA 3 REPÜLŐKÉPESSÉG
Dr. Óvári Gula 1 - Dr. Urbán István 2 MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK VEZÉRSÍK-RENDSZEREINEK KILKÍTÁS 3 cikk(soroatban)ben a merev sárnú repülőgépek veérsík rendserinek terveését és építését követheti nomon lépésről
RészletesebbenAnalízis I. jegyzet. László István. 2008. november 3.
Analízis I. jegzet László István 2008. november 3. Tartalomjegzék 1. Halmazok 5 1.1. Halmaz fogalma............................ 5 1.2. Halmaz megadása........................... 6 1.2.1. Eplicit megadás.......................
RészletesebbenVI. Kétismeretlenes egyenletrendszerek
Mtemtik A 9. évfolm 7. modul: EGYENLETEK Tnári kézikönv VI. Kétismeretlenes egenletrendszerek Behelettesít módszer Mintpéld Két testvér érletpénztárnál jeget vásárol. Az egik vonljegért és eg átszálló
RészletesebbenA madymo program. 1. ábra Madymo alkalmazása
A madymo program Madymo (MAthematical DYnamic MOdel =Matematikai dinamikus modellezés) egy számítógépes program, melyet megtörtént, vagy lehetséges balesetek szimulálására használnak. A programot elsődlegesen
RészletesebbenGépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése.
Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. 1. Bevezetés. A gépek biztonsága tekintetében az EU.ban több szintű szabványrendszer van kialakítva, amely a gépek lehető legszélesebb körét
RészletesebbenDGSZV-EP DIGITÁLIS GALVANIKUS SZAKASZVÉDELEM. Alkalmazási terület
DGSZV-EP DIGITÁLIS GALVANIKUS SZAKASZVÉDELEM A DGSZV-EP típusú digitális galvanikus szakaszvédelem a PROTECTA kft. EuroProt márkanevű készülékcsaládjának tagja. Ez az ismertető a készüléktípus specifikus
RészletesebbenHELYSZÍN: RAMADA RESORT AQUAWORLD BUDAPEST IDÔPONT: 2011. OKTÓBER 27. REGISZTRÁCIÓ: HUNGARY.NI.COM/NIDAYS
ÜZLET > [PRESSZÓ] A BOSCH TÖRTÉNETÉNEK SAROKPONTJAI 1886, Stuttgart a cég megalakul, finommechanikai és elektrotechnikai profillal I 1902 szinte az elsô gyártmányuk a nagyfeszültségû, mágneses gyújtási
RészletesebbenDr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar. Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás.
JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁS-TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOK 4.06 Javításhelyes szerelés 1 Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás. A mai termékek
RészletesebbenPontszerű test, pontrendszer és merev test egyensúlya és mozgása (Vázlat)
Pontszerű test, pontrendszer és merev test egyensúlya és mozgása (Vázlat) I. Pontszerű test 1. Pontszerű test modellje. Pontszerű test egyensúlya 3. Pontszerű test mozgása a) Egyenes vonalú egyenletes
RészletesebbenA.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások
A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások A.26.1. Hagyományos tervezési eljárások A.26.1.1. Csuklós és merev kapcsolatú keretek tervezése Napjainkig a magasépítési tartószerkezetek tervezése a
RészletesebbenAz alkalmazott matematika tantárgy oktatásának sokszínűsége és módszertanának modernizálása az MSc képzésében
DIMENZIÓK 35 Matematikai Közlemének III. kötet, 5 doi:.3/dim.5.5 Az alkalmazott matematika tantárg oktatásának sokszínűsége és módszertanának modernizálása az MSc képzésében Horváth-Szováti Erika NME EMK
Részletesebben4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés)
4. A GYÁRTÁS ÉS GYÁRTÓRENDSZER TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS MODELLJE (Dudás Illés) ). A gyártás-előkészítés-irányítás funkcióit, alrendszereit egységbe foglaló (általános gyártási) modellt a 4.1. ábra szemlélteti.
Részletesebben12.6. ÉRETTSÉGI GYAKORLÓ FELADATSOROK
MEGOLDSOK. ÉVFOLYAM.6. ÉRETTSÉGI GYAKORLÓ FELADATSOROK KÖZÉPSZINTÛ FELADATSOROK. Feladatsor I. rész megoldások. ( + ).. A háromszög köré írható kör sugara,6 cm.. Körtébõl 9 kg-ot, almából 8 kg-ot, banánból
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar. Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet. Dr. Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I.
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM aipari Mérnöki Kar Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet Dr Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I Sopron 9 javított kiadás TARTALOMJEGYZÉK I Bevezetés a mőszaki mechanika
RészletesebbenMatematika OKTV I. kategória 2017/2018 második forduló szakgimnázium-szakközépiskola
O k t a t á s i H i v a t a l A 017/018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmáni Versen második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató 1. Adja meg
RészletesebbenMátrixaritmetika. Tartalom:
Mátrixaritmetika Tartalom: A vektor és mátrix fogalma Speciális mátrixok Relációk és műveletek mátrixokkal A mátrixok szorzása A diadikus szorzat. Hatványozás Gyakorlati alkalmazások Készítette: Dr. Ábrahám
RészletesebbenKalkulus II., harmadik házi feladat
Név: Neptun: Web: http://mawell.sze.hu/~ungert Kalkulus II., harmadik házi feladat.,5 pont) Határozzuk meg a következ határértékeket: ahol a) A =, ), b) A =, ), c) A =, ).,) A Az egszer bb kezelhet ség
RészletesebbenBevezetés... 9. 1. A talajok fizikai-mechanikai és technológiai tulajdonságai... 10
Tartalomjegyzék Bevezetés... 9 1. A talajok fizikai-mechanikai és technológiai tulajdonságai... 10 1.1. A talajok összetétele... 10 1.1.1. A talajok fázisos összetétele... 10 1.1.2. Szemszerkezeti összetétel...
RészletesebbenElőadó: Dr. Bukovics Ádám
SZÉCHYI ISTVÁ GYT TARTÓSZRKZTK III. lőadó: Dr. Bukovics Ádám Az ábrák forrása: 6. LŐADÁS [] Dr. émeth Görg: Tartószerkezetek III., Acélszerkezetek méretezésének alapjai [2] Halász Ottó - Platth Pál: Acélszerkezetek
RészletesebbenTűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata
RészletesebbenRobottechnika II. 1. Bevezetés, ismétlés. Ballagi Áron Automatizálási Tanszék
Robottechnika II. 1. Beveetés, ismétlés Ballagi Áron Automatiálási Tansék Bemutatkoás Dr. Ballagi Áron tansékveető-helettes, egetemi docens Automatiálási Ts. C71, 3461 Autonóm és Intelligens Robotok Laboratórium
RészletesebbenVIZSGAKÉRDÉSEK GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁBÓL AZ I. ÉVF. ELŐADÁSI ANYAG TERMÉKTERVEZŐ ÉS A II.ÉVF. GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓK SZÁMÁRA. - 1 -
- 1 - VIZSGAKÉRDÉSEK GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁBÓL AZ I. ÉVF. TERMÉKTERVEZŐ ÉS A II.ÉVF. GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓK SZÁMÁRA. ELŐADÁSI ANYAG *2.A gyártmány és technológia sajátosságai. A gyártandó alkatrész geometriai
Részletesebben1. KÜLÖNLEGES MECHANIKUS HAJTÓMŰVEK, HULLÁMHAJTÓMŰVEK, CIKLOHAJTÓMŰVEK... 8
Tartalomjegyzék 1. KÜLÖNLEGES MECHANIKUS HAJTÓMŰVEK, HULLÁMHAJTÓMŰVEK, CIKLOHAJTÓMŰVEK... 8 1.1. Hullámhajtóművek... 8 1.. Ciklohajtóművek... 11 1.3. Elliptikus fogaskerekes hajtások... 13 1.4. Felhasznált
RészletesebbenMŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása
RészletesebbenZáró monitoring jelentés
Záró monitoring jelentés (megfeleltetés és szinopszis) 13. számú fejlesztési t ÁROP-3.A.2-2013-2013-0017 projekthez Verziószám: 3.0 verzió Budapest, 2014. október 31. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló...
RészletesebbenSzilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR
Miskolci Egetem GÉÉMÉRNÖKI É INORMTIKI KR ilárságtan (Oktatási segélet a Gépésmérnöki és Informatikai Kar sc leveleős hallgatói résére) Késítette: Nánori riges, irbik ánor Miskolc, 2008. Een kéirat a Gépésmérnöki
RészletesebbenIpari robotok hajtása
IPARI ROBOTOK Ipari robotok hajtása 4. előad adás Dr. Pintér r JózsefJ A hajtási rendszerek feladata az, hogy a robot TCP pontját az előírt pontossággal - az irányítórendszer utasításainak megfelelően
RészletesebbenAcélszerkezetek. 2. előadás 2012.02.17.
Acélszerkezetek 2. előadás 2012.02.17. Méretezési eladat Tervezés: új eladat Keresztmetszeti méretek, szerkezet, kapcsolatok a tervező által meghatározandóak Gazdasági, műszaki, esztétikai érdekek Ellenőrzés:
RészletesebbenMAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 2010.
MAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 00.. Tetszőleges, nem negatív szám esetén, Göktelenítsük a nevezőt: (B). Menni a 0 kifejezés értéke? (D) 0 0 0 0 0000 400 0. 5 Felhasznált
RészletesebbenTARTÁLYKOCSIRA SZERELT AUTOMATIKUS ÜZEMŰ SZINTMÉRŐ- RENDSZEREK
H I T E L E S Í T É S I E LŐÍRÁS TARTÁLYKOCSIRA SZERELT AUTOMATIKUS ÜZEMŰ SZINTMÉRŐ- RENDSZEREK HE 88-2014 MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL Az adatbázisban lévő elektronikus változat az érvényes!
RészletesebbenF.I.1. Vektorok és vektorműveletek
FI FÜGGELÉK: FI Vektorok és vektorműveletek MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ Skláris menniség: oln geometrii vg fiiki menniség melet ngság (előjel) és mértékegség jelleme Vektor menniség: iránított geometrii vg
RészletesebbenSCARA robot munkatere és pályagenerálás
SCARA robot munkatere és pályagenerálás 1. A gyakorlat célja Egy SCARA robotkar munkatere korlátainak meghatározása felhasználva az direkt geometriai feladatot megoldó programot. SCARA robot elírt, világkoordinátákban
RészletesebbenKúpfogaskerék lefejtése léc-típusú szerszámmal
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Kar Marosvásárhely Gépészmérnöki Tanszék Kúpfogaskerék lefejtése léc-típusú szerszámmal Sipos Bence, Sapientia EMTE, Marosvásárhely Műszaki
Részletesebbenkomplex védelem Letöltő szoftver ismertető V1.61 Azonosító: EP-13-13243-01 Budapest, 2004. február
EuroProt komplex védelem Letöltő szoftver ismertető V1.61 Azonosító: EP-13-13243-01 Budapest, 2004. február Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...3 1.1 Az EuroProt rendszer központi egysége...3 1.2 A CPU rendszer
RészletesebbenKözbeszerzési Értesítő száma: 2016/35
Mecseki ökoturisztikai élménypark kialakítása a pécsi állatkert funkcióbővítő fejlesztésével és kerékpár turisztikai infrastruktúra fejlesztésével - 2. szerződésmódosítás Közbeszerzési Értesítő száma:
RészletesebbenKözlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai
Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0010 A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző
RészletesebbenXII. MAGYAR MECHANIKAI KONFERENCIA MaMeK, 2015 Miskolc, 2015. augusztus 25-27.
XII. MAGYAR MECHANIKAI KONFERENCIA MaMeK, 215 Miskolc, 215. augusztus 25-27. MARÁSI FOLYAMAT STABILITÁSA A SZERSZÁMÉLEN MEGOSZLÓ ÁLLANDÓ INTENZITÁSÚ FORGÁCSOLÓ ERŐRENDSZER ESETÉN Molnár Tamás G. 1, Insperger
Részletesebben13. Tárcsák számítása. 1. A felületszerkezetek. A felületszerkezetek típusai
Tárcsák számítása A felületszerkezetek A felületszerkezetek típusa A tartószerkezeteket geometra méretek alapjá osztálozzuk Az eddg taulmáakba szereplı rúdszerkezetek rúdjara az a jellemzı hog a hosszuk
RészletesebbenI. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki
A Közlekedési Főfelügyelet közleménye a nemzetközi forgalomban használt autóbuszok (M2 és M3 jármű-kategóriába tartozó gépkocsik) vizsgálatát (is) végző vizsgálóállomásokon alkalmazandó mérő-adatgyűjtő
RészletesebbenÁltalános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László
Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication
RészletesebbenGEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET
ε ε hullámegelet: Mérökizikus szak, Optika modul, III. évolam /. élév, Optika I. tárg GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET (Erdei Gábor, Ph.D., 6. AJÁNLOTT SZAKIRODALOM: ELMÉLETI ALAPOK Maxwell egeletek E(
RészletesebbenTeljes függvényvizsgálat példafeladatok
Teljes függvénvizsgálat példafeladatok Végezz teljes függvénvizsgálatot az alábbi függvéneken! Az esetenként vázlatos megoldásokat a következő oldalakon találod, de javaslom, hog először önállóan láss
RészletesebbenHIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSOK AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETBEN ÉS AZ ENERGETIKÁBAN
HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSOK AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETBEN ÉS AZ ENERGETIKÁBAN 1 2 Dr. Garbai László HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSOK AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETBEN ÉS AZ ENERGETIKÁBAN AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 3 Szerz : DR. HABIL. GARBAI
Részletesebben4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002.
M Ű S Z A K I B I Z O N S Á G I F Ő F E L Ü G Y E L E 4. sz. Füzet A hibafa számszerű kiértékelése 00. Sem a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet, sem annak nevében, képviseletében vagy részéről eljáró személy
RészletesebbenA beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II.
A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II. Prof. Dr. Cselényi József Dr. Illés Béla PhD. egyetemi tanár tanszékvezető egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási
RészletesebbenMATEMATIKA. 5 8. évfolyam
MATEMATIKA 5 8. évfolyam Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni
RészletesebbenFordító hajtások SGExC 05.1 SGExC 12.1 AUMA NORM (vezérlés nélkül)
Fordító hajtások SGExC 05.1 SGExC 12.1 AUMA NORM (vezérlés nélkül) Üzemeltetési utasítás Szerelés, kezelés, üzembe helyezés Tartalomjegyzék SGExC 05.1 SGExC 12.1 Először olvassa el az útmutatót! Tartsa
RészletesebbenElméleti közgazdaságtan I.
Elméleti közgazdaságtan I. lapfogalmak és Mikroökonómia FOGYSZTÓI MGTRTÁS (I. rész) fogasztói preferenciák Eg játék fogasztónak felkínálunk két kosarat azzal, hog bármelik az övé lehet minden egéb feltétel
Részletesebben3 He ionokat pedig elektron-sokszorozóval számlálja. A héliummérést ismert mennyiségű
Nagytisztaságú 4 He-es izotóphígítás alkalmazása vízminták tríciumkoncentrációjának meghatározására a 3 He leányelem tömegspektrométeres mérésén alapuló módszerhez Az édesvízkészletek felmérésében, a rétegvizek
RészletesebbenIII. FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK
Függvéek és tulajdoságaik 69 III FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK 6 Gakorlatok és feladatok ( oldal) Írd egszerűbb alakba: a) tg( arctg ) ; c) b) cos( arccos ) ; d) Megoldás a) Bármel f : A B cos ar
RészletesebbenXV. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
XV. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2010. március 25-26. ÍVHEGESZTŐ ROBOT ALKALMAZÁSTECHNIKAI JELLEMZŐI BAGYINSZKI Gyula, BITAY Enikő Abstract The arc welding is the important joining
Részletesebben1725 Budapest, Pf. 16. Telefon: 279-200 Telex: 22-4399
1725 Budapest, Pf. 16. Telefon: 279-200 Telex: 22-4399 A Kontaset műszervázrendszer új utakon A Kontaset rendszer jól ismert és széles körben elterjedt a magyar elektronikai iparban és mindenütt, ahol
RészletesebbenBMEEOHSAT17 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése
EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK A C É L S Z E R K E Z E T E K I. BMEEOHSAT17 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi ejlesztése HEFOP/004/3.3.1/0001.01
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Gömbcsap működtető orsó gyártástervezése
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Gyártástudományi Intézet SZAKDOLGOZAT Gömbcsap működtető orsó gyártástervezése Tervezésvezető: Felhő Csaba tanársegéd Konzulens: Tárkányi Ferenc üzemmérnök Készítette:
RészletesebbenÉME ÉPÍTŐIPARI MŰSZAKI ENGEDÉLY MINTA. IGLOODOORS IDS típusú hűtőtéri tolóajtók
ÉMI ÉPÍTÉSÜGYI MINŐSÉGELLENŐRZŐ INNOVÁCIÓS NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG H-1113 Budapest, Diószegi út 37. Levélcím: H-1518 Budapest, Pf : 69. Telefon: +36 (1) 372-6100 Fax: +36 (1) 386-8794
RészletesebbenNEMAUTOMATIKUS MŰKÖDÉSŰ I PONTOSSÁGI OSZTÁLYÚ MÉRLEGEK HE 7-1998
HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS NEMAUTOMATIKUS MŰKÖDÉSŰ I PONTOSSÁGI OSZTÁLYÚ MÉRLEGEK HE 7-1998 1998 január FIGYELEM! Az előírás kinyomtatott formája tájékoztató jellegű. Érvényes változata az OMH minőségirányítási
RészletesebbenA MOTOMAN robotok története
1977 Yasnac RB MOTOMAN-L10 1980 Yasnac RG 1983 MOTOMAN-L10W 1983 Yasnac RX 1985 MOTOMAN-L106 1988 Yasnac ERC MOTOMAN-K10S 1994 Yasnac MRC MOTOMAN-SK16 A MOTOMAN robotok története 1998 Motoman XRC MOTOMAN-UP20
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék
Széchenyi István Egyetem Szerkezetek dinamikája Alkalmazott Mechanika Tanszék Elméleti kérdések egyetemi mesterképzésben (MSc) résztvev járm mérnöki szakos hallgatók számára 1. Merev test impulzusának
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: - Értékelési skála: A javítási-értékelési útmutatótól eltérő helyes megoldásokat is el kell fogadni.
12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 525 01 Autóelektronikai műszerész Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel
RészletesebbenAZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE. Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához
Vetor László Richard AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához A tansegédlet felépítése A bemutatón belül az RD-33 hajtómű
RészletesebbenRobotkocsi mikrovezérlővel
B é k é s c s a b a i K ö z p o n t i S z a k k é p z ő I s k o l a é s K o l l é g i u m Trefort Ágoston Műszaki Tagiskolája 5600 Békéscsaba, Puskin tér 1. Pf. 62 www.taszi.hu XVII. ORSZÁGOS ELEKTRONIKAI
RészletesebbenEnergiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél
BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 2. sz. 2006. p. 16 23. Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság Energiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél
RészletesebbenDT7001. Gyújtószikramentes nyomáskülönbség távadó. Kezelési útmutató
Gyújtószikramentes nyomáskülönbség távadó Kezelési útmutató - Tartalomjegyzék 1. Kezelési útmutató...4 1.1. Rendeltetése... 4 1.2. Célcsoport... 4 1.3. Az alkalmazott szimbólumok... 4 2. Az Ön biztonsága
Részletesebben3. gyakorlat. 1/7. oldal file: T:\Gyak-ArchiCAD19\EpInf3_gyak_19_doc\Gyak3_Ar.doc Utolsó módosítás: 2015.09.17. 22:57:26
3. gyakorlat Kótázás, kitöltés (sraffozás), helyiségek használata, szintek kezelése: Olvassuk be a korábban elmentett Nyaraló nevű rajzunkat. Készítsük el az alaprajz kótáit. Ezt az alsó vízszintes kótasorral
Részletesebben1. AZ IRÁNYÍTÓRENDSZEREK FEJLŐDÉSE
4 1. AZ IRÁNYÍTÓRENDSZEREK FEJLŐDÉSE Az irányítástechnika, ezen belül a szabályozástechnika és vezérléstechnika fogalmait nemzetközi (angol és francia), országonként saját nyelvű terminológiai szabvány
RészletesebbenANYAGTÓL A SZERKEZETIG
ANYAGTÓL A SZERKEZETIG ÉPÜLETFIZIKAI ALKALMAZÁSOK a SCHWENK ÜVEGGYAPOT TERMÉKEKHEZ KÉSZÍTETTE : a V-SYS Kft. SZERKESZTETTE : Dr.Várfalvi János PhD. SZERZŐK: Dr.Várfalvi János PhD. ifj. Várfalvi János 2010.
Részletesebben7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL
7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL Számos technológiai folyamat, kémiai reakció színtere gáz, vagy folyékony közeg (fluid közeg). Gondoljunk csak a fémek előállításakor
RészletesebbenEgy emelt szintű érettségi feladat kapcsán Ábrahám Gábor, Szeged
Egy emelt szintű érettségi feladat kapcsán Ábrahám Gábor, Szeged A 01. május 8.-i emelt szintű matematika érettségin szerepelt az alábbi feladat. Egy háromszög oldalhosszai egy számtani sorozat egymást
Részletesebben2.9.18. INHALÁCIÓS KÉSZÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA: A FINOMRÉSZECSKÉK AERODINAMIKAI VIZSGÁLATA
2.9.18. Inhalációs készítmények vizsgálata. Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.2-1 2.9.18. INHALÁCIÓS KÉSZÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA: A FINOMRÉSZECSKÉK AERODINAMIKAI VIZSGÁLATA 04/2005:20918 javított A vizsgálatot inhalációs
RészletesebbenInverz függvények Inverz függvények / 26
Inverz függvének 2015.10.14. Inverz függvének 2015.10.14. 1 / 26 Tartalom 1 Az inverz függvén fogalma 2 Szig. monoton függvének inverze 3 Az inverz függvén tulajdonságai 4 Elemi függvének inverzei 5 Összefoglalás
RészletesebbenP-GRADE fejlesztőkörnyezet és Jini alapú GRID integrálása PVM programok végrehajtásához. Rendszerterv. Sipos Gergely sipos@sztaki.
P-GRADE fejlesztőkörnyezet és Jini alapú GRID integrálása PVM programok végrehajtásához Rendszerterv Sipos Gergely sipos@sztaki.hu Lovas Róbert rlovas@sztaki.hu MTA SZTAKI, 2003 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...
RészletesebbenVHR-23 Regisztráló műszer Felhasználói leírás
VHR-23 Regisztráló műszer Felhasználói leírás TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS... 3 1.1. FELHASZNÁLÁSI TERÜLET... 3 1.2. MÉRT JELLEMZŐK... 3 1.3. BEMENETEK... 4 1.4. TÁPELLÁTÁS... 4 1.5. PROGRAMOZÁS,
RészletesebbenÍrta: Kovács Csaba 2008. december 11. csütörtök, 20:51 - Módosítás: 2010. február 14. vasárnap, 15:44
A 21. század legfontosabb kulcskérdése az energiaellátás. A legfontosabb környezeti probléma a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó széndioxid csak növekszik, aminek következmény a Föld éghajlatának
RészletesebbenAronic Főkönyv kettős könyvviteli programrendszer
6085 Fülöpszállás, Kiskunság tér 4. Internet: www.cin.hu E-mail: software@cin.hu Tel: 78/435-081, 30/9-573-673, 30/9-593-167 kettős könyvviteli programrendszer v2.0 Szoftverdokumentáció Önnek is jár egy
Részletesebben5. Mérés Transzformátorok
5. Mérés Transzformátorok A transzformátor a váltakozó áramú villamos energia, feszültség, ill. áram értékeinek megváltoztatására (transzformálására) alkalmas villamos gép... Működési elv A villamos energia
RészletesebbenNem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról)
Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) Európai Bizottság Nem kötelező útmutató a munkavállalók által a munkájuk során
RészletesebbenKULCS_GÉPELEMEKBŐL III.
KULCS_GÉPELEMEKBŐL III. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket az adott mérettől
RészletesebbenKörmozgás és forgómozgás (Vázlat)
Körmozgás és forgómozgás (Vázlat) I. Egyenletes körmozgás a) Mozgás leírását segítő fogalmak, mennyiségek b) Egyenletes körmozgás kinematikai leírása c) Egyenletes körmozgás dinamikai leírása II. Egyenletesen
Részletesebben1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.
. BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus
RészletesebbenTöbbváltozós függvények Riemann integrálja
Többváltozós üggvének Riemann integrálja Többváltozós üggvének Riemann integrálja Többváltozós üggvének Riemann integrálja Az integrál konstrukciója tetszőleges változószám esetén Deiníció: n dimenziós
RészletesebbenOBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK. 2.1 A feladat
2. Digitális óra 28 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK 2.1 A feladat Ebben a fejezetben egy viszonylag egyszerő problémára alkalmazva tekintjük át az OO tervezés modellezési technikáit. A feladat
RészletesebbenDr. Ábrahám István * A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A TANKÖNYVEK
Dr. Ábrahám István * A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A TANKÖNYVEK A fels oktatásban legalapvet bb változás az elmúlt id szakban a hallgatói létszámok területén történt: az utóbbi néhány évben, évtizedben mintegy
RészletesebbenIDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*
CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,
Részletesebben10193/12 KH/md DG E2
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. június 4. (OR. en) 10193/12 Intézményközi referenciaszám: 2012/0048 (NLE) ENER 181 COTRA 19 OC 276 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: MEGÁLLAPODÁS az Amerikai
RészletesebbenMATEMATIKA FELZÁRKÓZTATÓ TANFOLYAM
MATEMATIKA FELZÁRKÓZTATÓ TANFOLYAM Felhsznált segédletek, példtárk:. Nemzetközi Elıkészítı Int. NEI. Összefoglló feldtgőjtemén ÖF. Szécheni István Fıiskol Távokt. SzIT. Mőszki Fıiskol Példtár MFP Szent
Részletesebben