Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai"

Átírás

1 Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai TÁMOP / A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ fejlesztése Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 3529 Miskolc, Ifjúság u info@szechenyitiszk.eu

2 Szerkesztette: Hadházi László Lektorálta: Dr. Ajtonyi István Nyelvi ellenőrzés és olvasószerkesztés: Gönye László A kiadvány a Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ fejlesztése TÁMOP / projekt keretén belül készült. 2011

3 Tartalomjegyzék 1. A MODUL CÉLJA ELŐZETES FELTÉTELEK ELŐZETES TUDÁS ELISMERÉSÉNEK ÉS BESZÁMÍTÁSÁNAK MÓDJA SZEKVENCIÁLIS HÁLÓZATOK, TÁROLÓK, SZÁMLÁLÓK LECKE SZEKVENCIÁLIS HÁLÓZATOK INTEGRÁLT TÁROLÓ ÁRAMKÖRÖK TÁROLÓ ÁRAMKÖRÖK CSOPORTOSÍTÁSA SZÁMLÁLÓÁRAMKÖRÖK ASZINKRON ELŐRE SZÁMLÁLÓ A 7490 ÉS 7493 ASZINKRONSZÁMLÁLÓK FELÉPÍTÉSE, ALKALMAZÁSA ÖNELLENŐRZŐ FELADATSOR FUNKCIONÁLIS LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK LECKE FUNKCIONÁLIS LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK FAJTÁI CÍMDEKÓDOLÓ A DIGITÁLIS MULTIPLEXER FELADATA, GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI ADATELOSZTÓK (DEMULTIPLEXEREK) LECKE REGISZTER ÖNELLENŐRZŐ FELADATSOR ANALÓG DIGITÁLIS (A/D) ÁTALAKÍTÓK LECKE ALAPFOGALMAK AZ A/D ÁTALAKÍTÓVAL KAPCSOLATBAN AZ A/D ÁTALAKÍTÁS FOLYAMATA LECKE AZ A/D ÁTALAKÍTÓK JELLEMZŐI AZ A/D ÁTALAKÍTÓK HIBÁI LECKE A/D ÁTALAKÍTÓ ALKALMAZÁSI PÉLDÁK, PÉLDAÁRAMKÖRÖK ÖNELLENŐRZŐ FELADATSOR A DIGITÁLIS ANALÓG (D/A) ÁTALAKÍTÓK

4 LECKE A D/A ÁTALAKÍTÓK ALAPELVEI A DIGITÁLIS ANALÓG ÁTALAKÍTÓK ELVI MŰKÖDÉSE KÖZVETLEN ELVŰ ÁTALAKÍTÓK DIGITÁLIS ANALÓG ÁTALAKÍTÓK JELLEMZŐI ÖNELLENŐRZŐ FELADATSOR...26 I. TÉMAZÁRÓ FELADATSOR FÉLVEZETŐ MEMÓRIÁK LECKE A MEMÓRIÁVAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK RAM ROM ÖNELLENŐRZŐ FELADATSOR MIKROSZÁMÍTÓGÉPEK LECKE MIKROSZÁMÍTÓGÉPEK ALAPELVEI RENDSZERTECHNIKAI ÉS FUNKCIONÁLIS FELÉPÍTÉS CU (CONTROL UNIT) ALU (ARITMETIC LOGIC UNIT) MEMÓRIA (OPERATÍV TÁROLÓ) LECKE BE- ÉS KIVITELI EGYSÉG (I/O VEZÉRLŐ)...37 PERIFÉRIÁK A MIKROSZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE A GÉPI KÓDÚ UTASÍTÁS ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE ÖNELLENŐRZŐ FELADATSOR MIKROPROCESSZOROK LECKE A MIKROPROCESSZOR ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE A VEZÉRLŐEGYSÉG ARITMETIKAI ÉS LOGIKAI EGYSÉG (ALU) REGISZTERKÉSZLET BELSŐ SÍNRENDSZER A BUSZRENDSZER (BUS SYSTEM)

5 10. ÖNELLENŐRZŐ FELADATSOR...45 II. TÉMAZÁRÓ FELADATSOR PIC (PROGRAMABLE INTEGRATED CIRCUIT) LECKE A PIC-KEL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK PIC MIKROKONTROLLEREK ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA A 14 BITES PIC UTASÍTÁSOK FELÉPÍTÉSE ADATMEMÓRIA FÁJL REGISZTEREK...53 A BANKOK UTASÍTÁSKÉSZLET A PIC MIKROPROCESSZOR EGYÉB UTASÍTÁSAI A TOKOK (PIC) FELPROGRAMOZÁSA EGYSZERŰ PÉLDAPROGRAM LEÍRÁSA ÉS ÉRTELMEZÉSE ÖNELLENŐRZŐ FELADATSOR PIC FEJLESZTŐI KÖRNYEZET LECKE MPLAB SZOFTVER...63 III. TÉMAZÁRÓ FELADATSOR...69 ÖSSZEGZŐ FELMÉRÉS...69 ÉRTÉKELÉS, FELADATMEGOLDÁSOK

6 1. A modul célja A tananyagegység célja, hogy a tanulók ismerkedjenek meg a mikroprocesszorok és mikrocomputerek, azaz mikrovezérlők működésének, alkalmazástechnikájának megértéséhez szükséges fogalmakkal, a leggyakrabban előforduló és ebben a felhasználási rendszerben elengedhetetlen áramkörök funkcionális működésével. Ismerjék és tanulják meg az áramkörök egymással való kapcsolatát és azok rendszerét. Képesek legyenek felismerni egy működő áramköri egység részeit és azok feladatát. Tudják ellenőrizni a legfontosabb funkciókat. 2. Előzetes feltételek A tanulónak rendelkeznie kell az érettségi szintjén elvárt olvasási és szövegértési kompetenciákkal, ismernie kell a középiskolai matematika és fizika tantárgyak anyagát. A közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája témakörben lévő Digitális alapok, digitális alapáramkörök című tananyagegységből 51% fölötti értékelésű minősítés szükséges. 3. Előzetes tudás elismerésének és beszámításának módja A tanuló előzetes tudását a tananyagban található önellenőrző feladatsorok, témazáró feladatsorok és a tananyag végén található Összegző felmérés segítségével mérjük. Amennyiben az Összegző felmérést első próbálkozásra legalább 60%-os eredménnyel végzi el, a tanuló számára a modul elvégzése alól felmentés adható. Amennyiben nem éri el a 60%-os eredményt, akkor a sikeres közbenső témazáró feladatsorok, illetve az önellenőrző feladatsorok alapján az órák meghatározott részeinek látogatása alól adható felmentés. Ebben az esetben a tanuló számára kötelező az Összegző felmérés ismételt kitöltése. 4

7 4. Szekvenciális hálózatok, tárolók, számlálók 1 2. lecke Részcélkitűzések A tanuló ismerje meg a szekvenciális hálózatok fogalmát. A tanuló ismerje meg a szekvenciális hálózatok típusait. A tanuló ismerje meg az integrált tároló fogalmát. A tanuló ismerje meg az integrált tároló típusait. A tanuló ismerje meg a tároló áramkörök logikai típusait. A tanuló ismerje meg a számlálók fogalmát. A tanuló ismerje meg a 7490 és 7493 aszinkron számlálók felépítését. 4.1 Szekvenciális hálózatok A szekvenciális vagy más néven sorrendi hálózatok függvényei időfüggők. Jellegzetességük, hogy a kimeneti jel állapotát nemcsak a pillanatnyi bemeneti jelek befolyásolják, hanem a korábban már bekövetkezett kimeneti események is hatással vannak a jel alakulására. A szekvenciális hálózatoknak két típusa van: aszinkron és szinkron hálózatok. 1) Aszinkron hálózatok: A kimeneti jel azonnal reagál a bemenet változására. A hálózat vagy visszacsatolást, vagy egy tároló egységet tartalmaz, melyben elraktározódik az előző kimeneti jel értéke. 2) Szinkron hálózatok: A szinkron hálózatot, mint ahogy a nevében is benne van, szinkronizálni kell. Egy periodikus vezérlőjellel szinkronizálják az állapotváltozást. Ezt egy C órajellel vagy más néven ütemjellel valósítják meg. Ahogyan az aszinkron rendszereknél, úgy itt is egy tároló segítségével valósítják meg a kimenő jel előző állapotától való függését. 4.2 Integrált tároló áramkörök A digitális áramkörök egyik legfontosabb alkotóeleme a flip-flop, amelyet adatok tárolására alkalmaznak. 5

8 Tulajdonságai: két ellentétes állapotot vehet fel, külső beavatkozás nélkül bármelyiket megtartja, egy vagy több bemenettel rendelkezhet. A flip-flopok a sorrendi hálózat csoportjába tartoznak. Egy flip-flop 1 bit információ tárolására alkalmas (két állapota segítségével). Tároló áramkörök logikai típusai: Többféle logikai típust különböztetünk meg, ezek közül a gyakoribbakat ismertetjük: R-S tároló (1. ábra) Két bemenettel (S és R) és két kimenettel rendelkezik. A tárolandó információt az S bemeneten keresztül adjuk meg, amit beíró bemenetnek is neveznek. Az R bemenet a flip-flop törlésére szolgál. Az S=1 és R=1 kombináció esetén határozatlan lesz a kimenet. Ezt az állapotot tiltott bemeneti kombinációnak nevezzük x 1. ábra. R-S tároló Inverz R-S típusú tároló (2. ábra) Mint ahogy az igazságtáblájából is látszik, az R-S tároló inverz függvényeit valósítja meg (2. ábra). J-K típusú tároló (3. ábra) J K Ennél a tárolónál a J a beíró bemenet, a K a törlő bemenet. A flip-flop kiküszöböli az R-S tároló hibáját S=1 R=1 értéknél. J=K=1 vezérlés esetén a flip-flop kimenetei ellentétes logikai értékűre váltanak (komplementálnak). 3. ábra. J-K tároló 0 0 x ábra. Inverz R-S 6

9 T típusú tároló (4. ábra) T tárolót úgy nyerünk, hogy a J-K tároló J és K bemeneteit összekötjük, és azt nevezzük T-nek. A flip-flop beíró és törlő funkciója így elvész. Ha T=0, a kimenet megtartja értékét, ha viszont T-t 1- re állítjuk, Q a negáltjára változik az órajel ütemében. Így tehát a T tároló egy adat és egy vezérlő bemenettel rendelkezik. Ha a bemenetére 1 jel kerül, akkor a kimenő állapot a vezérlő ütemében változik 0 vagy 1 logikai értékre. D típusú tároló (5. ábra) A bemenetre adott információt a kimeneten egy vezérlőjel időtartamával késleltetve jeleníti meg. 4.3 Tároló áramkörök csoportosítása A tároló áramköröket négy fő csoportra oszthatjuk: statikus tárolók, statikus kapuzott tárolók, kétfokozatú (master-slave) tárolók, élvezérelt tárolók. T ábra. T tároló D ábra. D tároló Statikus tárolók A bemenetre kapcsolt új jel hatására a kimenet azonnal megváltozik. Hátránya, hogy a bemenetre kerülő véletlen zaj stb. is állapotváltozást okozhat. Az R-S flip-flop a legegyszerűbb aszinkron sorrendi hálózat. A 6. ábrán a statikus tároló, a 7. ábrán az inverz R-S tároló jelölése látható. 6. ábra. Statikus tárolók jelölése 7. ábra. Inverz R-S tároló 7

10 4.3.2 Kapuzott statikus tároló A kapuzott statikus tároló a statikus tárolótól annyiban tér el, hogy egy C órajel bemenetet is tartalmaz, melynek segítségével történik a flip-flop állapot változása. Mind az ötféle, fent említett logikai típusú tároló megvalósítható kapuzott statikus tárolóként. Az órajellel vezérelt flip-flopok állapota csak az órajellel szinkronban változhat. 8. ábra. Kapuzott tároló jelölése 4.4 Számlálóáramkörök 9. ábra. Kapuzott J-K tároló A számlálóáramkörök rögzítik és jelzik a bemenetükre jutó impulzusok számát. Legalább annyi különböző állapottal kell rendelkezniük, amennyi a számlálandó impulzusok számának maximuma. Fajtái: Aszinkron számláló: az órajel csak a legelső flip-flopot vezérli, a többi az őt megelőzőtől kapja. Szinkron számláló: minden flip-flop egyszerre kapja az órajelet. Bináris számláló: a tárolt impulzusszám kódolása bináris számrendszerben történik. Decimális számláló: a tárolt impulzusszám kódolása decimális (BCD) számrendszerben történik. Előre számláló: növekszik a számlálók tartalma. Visszaszámláló: csökken a számláló tartalma. Reverzibilis számláló: a számlálás iránya megfordítható. 8

11 4.4.1 Aszinkron előre számláló Aszinkron számláló áramkört kapunk, ha J-K tárolókat sorba kötünk, és ezek órajelbemenetét az előző tároló Q kimenetére kötjük. Az előre számlálás elérésére negatív élvezérlésű tárolót alkalmazunk, így a tároló kimeneti állapota akkor változik, mikor az órajel 1-ről 0-ra vált Szinkron előre számláló Az aszinkronszámlálók hátránya, hogy a flip-flopok egymást billentik, késleltetési idejük láncszerűen összeadódik. A frekvencia növekedésével ez zavart okozhat. A szinkronszámlálók az előbbi hátrányt kiküszöbölik. A flip-flopok órajelbemenetei egymás között össze vannak kapcsolva, így a számláló impulzusok szinkronban vezérlik a számláló összes flip-flopját. A szinkronszámlálóknál az állapotváltozást a tárolók logikai bemenetein alkalmazott vezérlés határozza meg. 4.5 A 7490 és 7493 aszinkronszámlálók felépítése, alkalmazása TTL aszinkron bináris előre számláló (7493) Az IC belsejében 4 db J-K flip-flop található. A, B, C, D flip-flopok bináris számlálóként vannak öszszekötve. Az A flip-flop külön, a többitől függetlenül működtethető, nincs kapcsolatban a többivel. Ahhoz, hogy 4 bites számlálót hozzunk létre, a Q A kimenetet külső huzalozással kell összekötnünk a B bemenettel, a számlálandó órajelet pedig az Input A bemenetre kell vezetnünk. Ezen összeköttetés nélkül az A flip-flop külön 2-es osztóként, a másik három külön nyolcas osztóként, 10. ábra. TTL bináris előre számláló számlálóként használható. 9

12 4.5.2 TTL aszinkron decimális számláló (7490) Olyan berendezésekben, ahol a számlálás eredményét kijelezhetővé kívánjuk tenni, célszerű a számlálást BCD kódban végezni (a kijelzés így számjegyenként azonos típusú dekódolóval megoldható). 4 bittel 16 lehetséges állapot valósítható meg. A 16 állapotból 6 állapot kiiktatásával jutunk el a BCD rendszerhez, amely ily módon bizonyos értelmű pazarlást jelent. A 7490-es tömbvázlata hasonlít a 7493-éhoz. A flip-flop itt is a többitől független 2-es frekvenciaosztóként működtethető (kivéve a közös RESET-eket). A BCD számláláshoz az első, QA kimenetet külső huzalozással a második Input B bemenethez kell csatlakoztatni. A 2-es és az 5-ös osztó (B D csoport) együttesen 10-es osztót, BCD számlálót alkot. Amennyiben a frekvenciaosztó alkalmazásban fontos a szimmetrikus 50%- os kitöltési tényezőjű jel előállítása, a 7940-est fordított sorrendű kapcsolásban kell használnunk. A QD kimenetet kell összekötnünk, az Input A bemenetre kell vezetnünk. A kimeneti szimmetrikus jelet az A kimeneten kapjuk. A nullázás vagy 1-re állítás megfelelő 2-2 ÉS bemenet egyidejű 1- re vitelével történik. A számlálás ennél a típusnál is az órajel 1 0 átmenete hatására történik. 4. Önellenőrző feladatsor 1) Mi a különbség a D és T tároló között? 2) Mit tud a J-K tárolóról? 3) Ismertesse a statikus tárolók felépítését! 4) Mit tud a szinkron előre számlálóról? 5) Magyarázza el a TTL aszinkron bináris előre számláló működését! 5. Funkcionális logikai áramkörök 3 4. lecke Részcélkitűzések A tanuló ismerje meg a funkcionális logikai áramkörök fajtáit. A tanuló ismerje meg a címdekódoló működését. 10

13 A tanuló ismerje meg a multiplexerek működését. A tanuló ismerje meg a demultiplexerek működését. 5.1 Funkcionális logikai áramkörök fajtái Címdekódolók Adatszelektorok (multiplexerek) Adatelosztók (demultiplexerek) Számláló áramkörök Bináris számláló áramkörök Decimális számláló áramkörök Gyűrűs számláló áramkörök Aritmetikai áramkörök Bináris összeadó áramkörök Bináris kivonó áramkörök Regiszterek 11. ábra. Címdekódoló 5.2 Címdekódoló Egy integrált memóriaegységben nagy mennyiségű tároló helyezkedik el. A tárolók tartalmának egyszerre, azaz egy órajel időtartam alatt, csak egy kis részét jellemzően byte-os szervezettségnél, 8 db memória állapotát kívánjuk megjeleníteni az integrált egység kimenetén. Annak érdekében, hogy ki tudjuk választani a nagy mennyiségben jelenlévő tárolóelem közül az éppen aktuálisakat, a memóriacellákat címekkel érhetjük el. 2 bit címmel a 12. ábra szerinti címkombináció állítható elő egy címdekódoló segítségével. Cím A1 A2 QA QB QC QD ábra. Címdekódoló táblázata 11

14 5.3 A digitális multiplexer feladata, gyakorlati alkalmazásai Az adatszelektort, vagy multiplexert abban az esetben alkalmazzuk, amikor több vonal jeléből egyet kell kiválasztani. Azt, hogy melyik csatorna jelét kapcsoljuk a kimenetre, a címmel jelöljük ki. Minden multiplexernek vannak címbemenetei. Az adatszelektort tekinthetjük úgy, mint egy négyállású kapcsolót (13. ábra). 13. ábra. Multiplexer A multiplexer címbemenetétől függ, hogy melyik bemenetet kapcsoljuk az Y kimenetre. Ha a címbemeneten A0 A1 állapotkombináció van, akkor a D2-es bemenetet kapcsolja az Y kimenetre. 14. ábra. A digitális multiplexer kapcsolási rajza 12

15 5.4 Adatelosztók (demultiplexerek) Az adatelosztók vagy más néven demultiplexerek egy D bemeneti információt juttatnak el az Y kimenetre. Működésük tehát pont a fordítottja a multiplexer működésének. Analóg kapcsolók alkalmazása esetén a multiplexer vagy demultiplexer analóg jel átvitelére is alkalmas. Ezt az áramkört analóg multiplexernek nevezzük. 5. lecke Részcélkitűzések A tanuló ismerje meg a regiszter fogalmát. A tanuló ismerje meg a regiszterek alkalmazásának célját. A tanuló ismerje meg a regiszterek működését. 5.5 Regiszter A digitális berendezések működésének elengedhetetlen feltétele az információ átmeneti vagy esetleg hosszabb ideig való tárolása, és az ehhez való gyors hozzáférés. A regiszterek ugyan kevés információ tárolására képesek, de gyors a hozzáférhetőségük (100 bit felső határ / ns). Flip-flopok csoportjából épülnek fel. Beírás vagy kiolvasás szempontjából lehetnek sorosak vagy párhuzamosak. Soros regiszterek esetén az első és utolsó flip-flophoz lehet hozzáférni. Ezeket a regisztereket léptető- vagy más néven Shift regisztereknek nevezzük. Párhuzamos beírás és kiolvasás esetén az információt egyszerre írják be és olvassák ki. Ezeknél a regisztereknél a léptetés nem szükséges, a regiszter csak az információ elraktározására alkalmas. Ezeket a típusokat átmeneti tároló vagy közbenső tároló regisztereknek nevezik. 5.6 Léptetőregiszter A léptetőregiszter lehetővé teszi, hogy a bemenetre adott információ minden egyes órajel hatására egy flip-floppal továbblépjen. Bináris jelek tárolására és léptetésére (helyi érték tolására) szolgál. A léptetőregiszterek megfelelő működése érdekében órajelvezérelt flip-flopokat kell alkalmazni. 13

16 A léptetőregiszterek esetén soros és párhuzamos kiolvasás, valamint kétféle irány áll rendelkezésünkre. Ezek alapján sokféle variációja fordul elő. 15 ábra. Léptetőregiszter 5. Önellenőrző feladatsor 1) Mit tud a multiplexerekről? 2) Mit tud a regiszterekről? 3) Elemezze a léptetőregiszter működését! 4) Milyen számlálóáramköröket ismer? 6. Analóg digitális (A/D) átalakítók 6 7. lecke Részcélkitűzések A tanuló ismerje meg az A/D átalakítással kapcsolatos alapfogalmakat. A tanuló ismerje meg az A/D átalakítás módszereit. A tanuló ismerje meg az A/D átalakítás folyamatát. 6.1 Alapfogalmak az A/D átalakítóval kapcsolatban Az analóg digitális átalakítók funkciója az analóg jelek digitálissá történő átalakítása (digitalizálása). Analóg jel: Időben folytonos, így minden időpillanathoz hozzárendelhető értékkel rendelkezik. Két szélső érték között folyamatosan változik, végtelen sok értéket vehet fel. Digitális jel: A digitális jel (nem folytonos) megszámlálhatóan felaprózott, s így számokkal felírt diszkrét függvény, két szélső érték között ugrásszerűen változik, véges számú értéket vehet fel. Az A/D átalakítás az 14

17 analóg függvénynek mintavételezésen alapuló diszkrét függvénnyé átalakított formája. Az A/D átalakító feladata az, hogy a bemeneti feszültséget a feszültségszinttel arányos számmá alakítsa át. Három megoldást különböztetünk meg: közvetlen (direkt) módszer, szukcesszív approximációs módszer, számlálót alkalmazó módszer. Közvetlen módszer esetén egy n számú referenciafeszültség értékével hasonlítjuk össze a bemeneti feszültséget, aszerint, hogy melyik kettő közé esik. A komparátorok száma jelzi az áramkör bonyolultságát. Pl. egy méréstartományban 1-es felbontáshoz n=100 komparátor szükséges. Szukcesszív approximációnál egy bináris szám egy helyértékéhez tartozó számot határozunk meg. Az átalakítás a legnagyobb helyi értéken kezdődik. Azt vizsgáljuk, hogy a feszültség értéke nagyobb vagy kisebb-e a referenciafeszültségnél. A maradékot összehasonlítjuk a következő helyi értékkel stb. Számlálót alkalmazó módszer esetén azt vizsgáljuk, hogy hányszor kell összeadni a legkisebb helyi értékű referenciafeszültséget, hogy végül a bemeneti feszültséget kapjuk meg. 6.2 Az A/D átalakítás folyamata Az analóg digitális átalakító arra szolgál, hogy a bemenetére érkező analóg jelet megfelelő digitális jellé alakítsa át. A folyamat három részből áll: mintavételezés, kvantálás, kódolás. 15

18 6.2.1 Mintavételezés Az A/D átalakítók bemenetére csak a legritkább esetben kerül egyenfeszültség. Az átalakítandó jel az idő függvényében változhat gyorsan vagy lassan, ezért egyenlő időközönként kellő gyakorisággal mintákat veszünk a jelből. A mintavételezés gyakorisága függ a jel frekvenciájától. Minél nagyobb frekvenciájú egy jel, annál több mintát kell venni. Az analóg jel mintavételezésekor a gyakoriságának legalább kétszer akkorának kell lennie, mint a jel legnagyobb frekvenciája (16. ábra). Az A/D átalakítókat két csoportba soroljuk aszerint, hogy a jel mely értékeit dolgozzák fel: 1) A pillanatérték-átalakító bizonyos időközönként, adott pillanatban mintákat vesz a jelből. Nem veszi figyelembe a jel változását az átalakítási idő alatt. 2) Az átlagérték-átalakító átalakítási ideje alatt a jel átlagértékét (középértékét) veszi figyelembe. A legtöbb esetben lassú átalakítóknál használják Kvantálás 16. ábra. Mintavételezett jel 17. ábra. Kvantált jel Az analóg jelet kvantumlépcsőkre osztjuk szét, és minden egyes lépcsőhöz tartozik egy tartomány. Besoroljuk, tehát véges számú értéket rendelünk hozzá (17. ábra). Minél nagyobb felbontással dolgozunk, annál több kvantumlépcsőt rendelünk a jelhez. 18. ábra. Kvantált és mintavételezett jel (Minél finomabb a jel felbontása, annál drágább az előállítása.) Két mintavétel közötti idő alatt a kvantált szint kerül felhasználásra (18. ábra). 16

19 6.2.3 Kódolás A kvantumlépcsők sorszámát binárisan kódoljuk. 8. lecke 19. ábra. Kódolt kvantumlépcsők Részcélkitűzések A tanuló ismerje meg az A/D átalakítók jellemzőit. A tanuló ismerje meg az A/D átalakítás pontosságát. A tanuló ismerje meg az A/D átalakítás lehetséges hibáit. 6.3 Az A/D átalakítók jellemzői Felbontás: A kvantálási intervallumok maximális számából számított bitek száma. Pl. 8 bites jel 256 lépcső, 10 bites jel 1024 lépcső. Bemeneti feszültség változásának tartománya: A bemeneten lévő analóg jel amplitúdója. Nem lineáris hiba: A karakterisztikának az ideálistól való eltérését fejezi ki. Átalakítási sebesség: Egy átalakításhoz szükséges időtartam. Offszethiba: A karakterisztikának a kezdőponthoz viszonyított eltérése. 6.4 Az A/D átalakítók hibái Statikus hibák Egy analóg jel véges számú bitet tartalmazó átalakításánál elkerülhetetlen, hogy valamilyen hiba ne lépjen fel. Ilyen hiba lehet a kvantálási vagy más néven szisztematikus hiba. Ez a hiba a jel korlátozott felbontása következtében lép fel. Ennek értéke ± LSB/2, vagyis akkora, mint a bemeneti feszültségváltozás fele. Ez elég ahhoz, hogy a legkisebb helyértékű 17

20 számot megváltoztassuk. Ha az átkódolt jelet egy D/A átalakító segítségével ismét visszakódoljuk, akkor a szisztematikus hiba zajként fog megjelenni. A kvantálási hibán kívül sok más kisebb hiba is felléphet. Nemlineáris hiba akkor lép fel, amikor a kvantumlépcsők nem egyformák. A differenciális nemlineáris hiba azt adja meg, hogy a lépcsők mennyire térnek el abszolút értékükben az U LSB névleges értékétől. Ha a hiba értéke nagyobb U LSB -nél, akkor hiányozhatnak egyes számok Dinamikus hibák Az A/D átalakítók alkalmazásánál két területet különböztetünk meg: digitális feszültségmérés, jelfeldolgozás területe. Pl. digitális voltmérő esetén a bemeneti feszültség az átalakítási idő alatt állandó. Ezzel szemben jelfeldolgozásnál a bemeneti feszültség változhat. Az átalakítás egyik célja az, hogy a bemenő analóg jelből információveszteség nélkül legyen digitális számsor. Ennek egyik feltétele, hogy a mintavételi frekvencia a várható jelfrekvenciának minimum kétszerese legyen. Ha az átalakítás ideje és a mintavevő tartó áramkör beállási ideje eléri a mintavételezett jel periódusidejének felét, információvesztés, azaz torzulás léphet fel. Az ilyen esetet dinamikus hibának nevezzük. 9. lecke Részcélkitűzések A tanuló ismerje meg a flash konverter működését, jellemzőit. A tanuló ismerje meg a szukcesszív approximációs átalakító működését, jellemzőit. A tanuló ismerje meg a dual slope átalakító működését, jellemzőit. 18

21 6.5 A/D átalakító alkalmazási példák, példaáramkörök A következő három áramkör más-más célokra használatos. Felhasználási területek: videojelek digitalizálása, hangfrekvenciás jelek átalakítása, valamint hőmérséklet-érzékelő jelének digitalizálása A flash konverter működése, jellemzői Közvetlen analóg digitális konverter A közvetlen vagy flash konverter rendkívül gyors működésű, mintavételezési frekvenciája MHz körüli, átalakítási ideje 5-10 µs. Az U be bemeneti jelet komparátorsor hasonlítja össze egy ellenállásosztó által előállított lépcsőfeszültséggel. Amelyik komparátor nagyobb bemeneti jelet érzékel, mint a hozzá tartozó lépcsőfeszültség, az logikai 1-et, amely kisebb, az logikai 0-át ad a kimenetre. A szükséges átalakítást prioritáskódolóval oldhatjuk meg. Nagyon gyors MHz, videokonverternek is nevezik. 20. ábra. Flash konverter (forrás: 19

22 6.5.2 A szukcesszív approximációs átalakító működése, jellemzői Fokozatos közelítésű átalakító Az A/D átalakítók között elterjedt a fokozatos közelítés módszere. Ezek az átalakítók az olyan ütemvezérlésű, soros átalakítókhoz tartoznak, melyeknél minden ütemprioritásban a D digitális kimeneti jel egy helyértéke alakul ki. Egy n bites átalakítónál tehát n lépcső szükséges az átalakításhoz. Az átalakító működésének alapjául a dichotómia elve szolgál, vagyis a mért értéksorozatok összehasonlítása a lehetséges max érték felével, negyedével, nyolcadrészével stb. A mérés kezdetén a Z számot a kapcsolás nullázza. Ha a D/A átalakító U Z kimeneti feszültsége kisebb, mint az átalakítandó U be bemeneti feszültség, akkor ezt a logikai 1 értéket a rendszer megőrzi. Ha azonban az U be kisebb, mint U Z, akkor a komparátor átbillen, és ezt a rendszer visszaállítja nullára (21. ábra). 21. ábra. Szukcesszív approximációs átalakító A lefutásvezérlést léptetőregiszterrel oldják meg, amely egyrészt túlkompenzálás esetén nyitja az ÉS kaput a billenő fokozat törlésére, másrészt pedig az ezt követő kisebb értékű hely billenőfokozatát logikai 1-re állítja. 1 MHz ütemfrekvenciával dolgozik. 20

23 6.5.3 A dual slope átalakító működése, jellemzői A dual slope átalakító mentes azoktól a hibáktól, amelyektől a többi átalakító szenved. Tekintsük át a működését a 22. ábra segítségével. A teljes működési ciklus két szakaszból áll. A mérés kezdetén a kapcsolóvezérlő a számláncot törli. K 3 nyitott, a K 1 egyet zárjuk, K 2 kapcsoló pedig nyitva van. Ezáltal az U be mérendő feszültséget egy t 0 állandó ideig integrálja. Ha a mérendő jel pozitív, az integrátor kimenete negatív lesz, és a komparátor engedélyezi az órajel-generátor jelét. Ez a mérési időtartam akkor ér véget, amikor a számláló által mutatott érték ismét 0 lesz. Ha az órajel frekvenciáját úgy állítjuk be, hogy a váltakozó feszültség frekvenciájával vagy annak egész számú többszörösével egyenlő, akkor a búgófeszültség hatását teljesen kiküszöböljük. Mivel a kettős integrálás olcsó és pontos, a zavarelnyomás is nagy, ezért főként digitális feszültségmérőknél használjuk. 22. ábra. Dual slope átalakító (forrás: zss.uw.hu) 6. Önellenőrző feladatsor 1) Hányféle átalakítási módszert ismer, és mit tud róluk? 2) Mit tud a mintavételezésről? 3) Mit tud a kvantálásról? 4) Mi az offszethiba? 5) Ismertesse az egyik példaáramkör működését! 21

24 7. A digitális analóg (D/A) átalakítók lecke Részcélkitűzések A tanuló ismerje meg a D/A átalakítással kapcsolatos alapfogalmakat. A tanuló ismerje meg a D/A átalakítás eljárásait. A tanuló ismerje meg a D/A átalakítók elvi működését. A tanuló ismerje meg a D/A átalakítók jellemzőit. A tanuló ismerje meg az A/D átalakítás pontosságát. A tanuló ismerje meg az A/D átalakítás lehetséges hibáit. 7.1 A D/A átalakítók alapelvei LSB: Legkisebb helyértékű bit, amely binárisan kódolva a legkisebb. MSB: Legnagyobb helyértékű bit, amely binárisan kódolva a legnagyobb. A digitális analóg átalakítók (DAC Digital to Analog Converter) feladata a bemeneten lévő D számadatnak megfelelő A analóg jel előállítása. A D/A átalakítók egy számot a vele arányos feszültséggé alakítanak. Három megoldást különböztetünk meg: párhuzamos (direkt) eljárás, súlyozásos eljárás, számláncot alkalmazó eljárás. A párhuzamos eljárásnál egy feszültségosztó segítségével minden lehetséges kimeneti feszültséget előállítunk. Az n-ből 1 dekódoló azt a kapcsolót zárja, amelyhez megfelelő feszültség tartozik. A súlyozásos eljárásnál minden helyi értékhez egy kapcsoló társul, és a súlyozó ellenállásokon át a szükséges kimeneti feszültség összegeződéssel jön létre. A számláncot alkalmazó eljárás egy olyan kapcsoló alkalmazásával valósítható meg, amit periodikusan nyitunk és zárunk. A kitöltési tényezőt úgy állítjuk be, hogy a kimeneti feszültség számtani középértéke az előírt értékre álljon be. 22

25 7.2 A digitális analóg átalakítók elvi működése Az átalakító működéséhez szükség van egy nagyon pontos U R referenciafeszültségre, amelyből a kimeneti feszültség keletkezik. A referenciafeszültség állítja be a kimeneti feszültséget. Ha az áramkör kimenetét egy feszültségkimenetnek feltételezzük, akkor hasonlóságot lehet felfedezni egy potenciométeres feszültségosztóval, melynek érintkezőjét digitális jellel állítjuk be. 23. ábra. D/A átalakító tömbvázlata 24.ábra. D/A átalakító elvi működése Ahhoz, hogy az átalakítás sikeresen megtörténjen, a D/A átalakítónak ismernie kell a bináris kódot. A D/A átalakítók csak bizonyos bináris kódokat tudnak átalakítani. Ebből a szempontból a kódokat két csoportra oszthatjuk: értékkel rendelkező kódok, ilyen pl. a BCD kód; értékkel nem rendelkező kódok, ilyen pl. a GRAY kód. Az értékkel nem rendelkező kódokat először át kell kódolni, pl. a GRAY kódot BCD kóddá. Csak ezután lehet a BCD kódú digitális jelet átalakítani analóg jellé. Az átalakítók felbontásának a növelése természetesen drágítja, nehezíti az átalakítási folyamatot. Kis pontosság esetén a D/A átalakító felbontása 8 bit, amely 256 elemi lépcsőt tartalmaz. Nagyobb pontosságot biztosító rendszerek általában 10, 12, 14 bitesek. Nagy pontosságú rendszerekben 16, 18, 20 bites átalakítókat is alkalmaznak. 23

26 A D/A átalakítás lehet: Soros: többütemű átalakítás, ahol bitenként állítják át a jelet. Párhuzamos: minden bit egyidejűleg alakítja a kimeneti jelet. A D/A átalakítók az átalakítás elve szerint lehetnek: Közvetlen elvű átalakítók: Vezérelt áram vagy feszültségosztós erősítés útján állítják elő a bemeneti digitális jelből az analóg jelet. Közvetlen elvű átalakítók fajtái: súlyozott összegű, ellenállás-létrahálózatos összegző, kapcsolt áramgenerátoros. Közvetett elvű átalakítók: Az analóg jel előállítása közben különböző mennyiségeket iktatnak be. Pl. impulzus-idő, idő-arány, frekvencia stb. 7.3 Közvetlen elvű átalakítók Súlyozott összegű átalakítók A 25. ábrán látható áramkör bináris számok velük arányos feszültséggé való átalakítását végzi. Az ábra egy 4 bites digitális kódot szemléltet. Az ellenállások értékeit úgy határozzuk meg, hogy zárt kapcsolóállás esetén olyan áram folyjon rajtuk keresztül, amely megfelel az adott helyérték súlyának. A kapcsolókat logikai 1 értéknél zárjuk. A műveleti erősítő R X ellenállásán létrejövő negatív visszacsatolás miatt az összegző ponton mindig 0 feszültség marad. Tehát az ellenállások részáramai nem befolyásolják egymást. 24

27 25. ábra. Összegző erősítővel működő D/A átalakító Hátránya: a helyi értékenkénti nagy pontosságú ellenállások alkalmazása, ugyanis egyre nagyobb helyi értéken egyre pontosabb ellenállásra van szükség Ellenálláslétra, létrahálózatos közvetlen D/A átalakító Az integrált D/A átalakítók gyártásánál általában a nagy értékszorzású, pontos ellenállások megvalósítása okozza a legnagyobb nehézségeket. Ezért a súlyozást a helyértékek szerint gyakran ellenállás-létrahálózattal valósítjuk meg. Egy 4 bites ellenállás-létrahálózatot tartalmazó D/A átalakító kapcsolást szemléltet a 26. ábra. 7.4 Digitális analóg átalakítók jellemzői Felbontás (resolution): Egy D/A átalakító kimenetén fellépő legkisebb analóg lépcső értéke. 26. ábra. Ellenállás-létrahálózatos közvetlen D/A átalakító Offszethiba: Az átviteli karakterisztikáknak a kezdőponthoz viszonyított elmozdulása. Mértékegysége: LSB. 25

28 Konverziós (átalakítási) idő: Azt az időtartamot képviseli, ami egy átalakításhoz szükséges. Átalakítási sebesség: A D/A átalakító által egy másodperc alatt végrehajtott utasítások száma. 7. Önellenőrző feladatsor 1) Mi a D/A átalakítók feladata? 2) Ismertesse a D/A átalakítók elvi működését! 3) Milyenek lehetnek a D/A átalakítók az átalakítás elve szerint? 4) Soroljon fel 3 közvetlen elvi átalakítót! 5) Mit tud a súlyozott összegű átalakítókról? 6) Mit tud az ellenálláslétra-átalakítóról? 26

29 I. témazáró feladatsor 1. Egészítse ki a mondatot! A szekvenciális vagy más néven sorrendi hálózatok függvényei. Jellegzetességük, hogy a kimeneti jel állapotát nemcsak a pillanatnyi bemeneti befolyásolják, hanem a korábban már bekövetkezett is hatással vannak a jel alakulására. 2. Egészítse ki a mondatot! A J-K tároló: Ennél a tárolónál a J a beíró bemenet, a K a törlő bemenet. A flip-flop kiküszöböli az R-S tároló hibáját..értéknél. J=K=1 vezérlés esetén a flip-flop kimenetei. 3. Csoportosítsa a tároló áramköröket! 4. Sorolja fel a számlálók fajtáit! 5. Egészítse ki a mondatot! Az adatszelektort vagy multiplexert abban az esetben alkalmazzuk, amikor..vonal..kell kiválasztani. Azt, hogy melyik csatorna jelét kapcsoljuk a,...jelöljük ki. 6. Jelölje meg a helyes választ vagy válaszokat! A regiszterek: a) merevlemezen található memóriarekeszek. b) a szoftver regisztrációs táblájának adatai tárolják azonosítás esetén. c) feladatuk az információ átmeneti vagy hosszabb ideig való tárolása. d) Önazonosító adattárak. 27

30 7. Jellemezze az analóg jelet! 8. Írja le az A/D átalakítás három megoldását! 9. Írja le a D/A átalakító feladatát! 10. Rajzoljon egy 8 bites közvetlen A/D átalakítót! 28

31 8. Félvezető memóriák lecke Részcélkitűzések A tanuló ismerje meg az elektronikus memóriával kapcsolatos alapfogalmakat. A tanuló ismerje meg a félvezető tárak típusait. 8.1 A memóriával kapcsolatos alapfogalmak A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriájában vannak. Az információ tárolása kettes számrendszerben történik. A memória fontosabb típusai a RAM, a ROM, a PROM, az EPROM, az EEPROM és a Flash memória (27. ábra). Technológiai felépítésük szerint különböző memóriatípusokat különböztetünk meg: félvezető, mágnes, optikai és magneto-optikai memóriákat. A mikroszámítógépek területén a félvezető memóriák terjedtek el. A félvezető tárak típusai: 27. ábra. Félvezető tárak típusai A memória egyik fontos jellemzője a megcímzett rekesz hozzáférési módja. Ez alapján megkülönböztetünk: tetszőleges (véletlen) hozzáférésű memóriákat, soros (szekvenciális) hozzáférésű memóriákat, asszociatív memóriákat. 29

32 8.2 RAM A RAM (Random Access Memory) közvetlen elérésű írható és olvasható memória. A RAM az a memóriaterület, amit a processzor műveletei során közvetlenül igénybe vesz, a munka során innen és ide dolgozik. A RAM memória tartalmát tetszőleges időközönként és tetszőleges sorrendben olvashatjuk ki. A RAM-ot más néven operatív tárnak is nevezik. Minden bevitt adat először a RAM-ba íródik, és ott kerül tárolásra. A RAM működéséhez folyamatos áramellátás szükséges, ezért nem alkalmas az adatok hosszú ideig tartó eltárolására. Az áramellátás megszűnését követően a RAM azonnal elveszíti tartalmát. Ezért a számítógép bekapcsolásakor a RAM tartalma véletlenszerű érték. A RAM-nak két fajtája van: a statikus és a dinamikus RAM. Statikus: Az adatok fenntartásához tápfeszültség szükséges, frissítést nem igényel. Drágább és gyorsabb, mint a dinamikus, ellenben a címzési módja egyszerűbb. Dinamikus: Egy bit tárolására egy tranzisztor- és egy kondenzátorpárt használnak. Ez a tár rendszeres időközönként frissítést igényel, különben tartalma elvész. 8.3 ROM A ROM (Read Only Memory) csak olvasható memória, amelynek tartalmát a gyártása során beleégetik a memóriába. Az elkészült ROM tartalma a továbbiakban nem módosítható, nem törölhető. Meghibásodása esetén nem javítható, ki kell dobni. Előnye, hogy a számítógép kikapcsolásakor sem törlődik. A számítógép bekapcsolása után azonnal olvasható. Mivel a számítógép működéséhez valamilyen program elengedhetetlen, a RAM memória viszont bekapcsoláskor véletlenszerű értéket tartalmaz, ezért a számítógép életre keltését szolgáló indítóprogramot, a BIOS-t (Basic Input 30

33 Output System) egy ROM memóriában helyezik el. (A BIOST gyakran ROM-BIOS-ként emlegetik.) A ROM néhány fajtája: PROM, EPROM, EEPROM. A PROM a felhasználó által egyszer programozható, csak olvasható memória, amely gyártása után még üres. Minden felhasználó saját programot, adatot helyezhet el benne egy beégető készülék segítségével. A PROM-ba írt adat nem törölhető és nem írható felül. Az EPROM egy olyan ROM, melynek tartalmát különleges körülmények között ultraibolyafény segítségével törölhetjük, és akár többször is újraírhatjuk. Előnye a ROM-ok korábbi változataival szemben, hogy tartalma frissíthető. Az EEPROM az EPROM továbbfejlesztett változata, amelynek tartalma egyszerű elektronikus úton újraírható. Speciális memóriák: virtuális memória, memóriakártya, pendrive. 8. Önellenőrző feladatsor 1) Hogyan értelmezi az elektronikus memória fogalmát? 2) Melyek a félvezető tárak típusai? 3) Mit tud a RAM-ról? 4) Mit tud a ROM-ról? 5) Mit nevezünk EEPROM-nak? 31

34 9. Mikroszámítógépek lecke Részcélkitűzések A tanuló ismerje meg a mikroszámítógépek alapelveit. A tanuló ismerje meg a mikroszámítógépek rendszertechnikai és funkcionális felépítését. A tanuló ismerje meg a központi egység (CPU) részeit, működését. A tanuló ismerje meg a vezérlő egység (CU) részeit, működését. A tanuló ismerje meg a programszámláló, a verem, az utasításdekódoló, az órajel-generátor, az aritmetikai logikai egység és a memória működését. 9.1 Mikroszámítógépek alapelvei A mikroszámítógép viszonylag kis teljesítményű, kis műveleti sebességű mikroprocesszoros rendszer. Legkönnyebben talán úgy lehet elképzelni, mintha egy szokásos PC lenne, amit egy célfeladathoz fejlesztettek ki, ezért minden alkotóeleme csak a feladathoz szükséges szintre van fejlesztve, kialakítva, és egy tokba lett integrálva. Ki- és bemeneti kapcsolata nem billentyűzet és monitor, hanem mondjuk 8 érintkező láb (pin), amiről a futó program határozza meg, hogy mikor kimenet és mikor bemenet. Az integrált egységben megtalálható a program futtatásához szükséges operatív tároló és a kezeléshez nélkülözhetetlen be- és kimeneti vezérlő is. A magyar származású Neumann Jánosnak nagy szerepe volt a mikroszámítógépek alapelveinek kidolgozásában. Napjainkban már léteznek nem Neumann-elven működő számítógépek is. Ezen rendszerek többségét a számítógép teljesítményének növelése érdekében hoztak létre. A Neumann-architektúra még mindig jelentős a kisszámítógépek világában. A Neumann-elven felépített számítógépek főbb jellemzői: teljesen elektronikus felépítés, kettes számrendszer használata, 32

35 belső elektronikus tár, amely adatokat és utasításokat tárol, a tárolt program alapján a gép önállóan futtatja a programot. 9.2 Rendszertechnikai és funkcionális felépítés A számítógépre jellemző az újrakonfigurálhatóság, az utólagos bővíthetőség. Ez csak olyan formában képzelhető el, hogy a processzor és a külső egységek egyfajta szabványos csatlakozófelülettel, ún. sínrendszerrel vannak összekötve. A sínrendszer a gép funkcionális egységeit köti össze. A sín egy fizikai és logikai kialakítás szempontjából szabványos vezetékcsoport, amelyen keresztül az egyes egységek meghatározott szabályok szerint kommunikálnak egymással. A sínrendszert a kommunikációban végzett feladattól függően több sínre oszthatjuk, úgymint címsín, adatsín, vezérlősín. Gyakorlati jelentősége ma már csak a két-, illetve háromsínes rendszereknek van. A mikroszámítógépek funkcionális felépítése A mikroszámítógép legfontosabb funkcionális egységei (28. ábra): vezérlőegység (Control Unit, CU), aritmetikai és logikai egység (Aritmetic Logic Unit, ALU), operatív tároló (memória), be- és kiviteli egység (I/O-vezérlő). Az ALU és a CU általában egy közös tokban, a CPU-ban (Central Process Unit) található meg. 33

36 28. ábra. A mikroszámítógép rendszertechnikai felépítése CPU (Central Process Unit) A rendszer központi egysége. A program utasításait előveszi az programmemóriából, feldolgozza, majd vezérlőjeleket állít elő belőlük, amelyet belső egységek (ALU, regiszterek) és külső egységek (memóriák, perifériák) használnak fel. 9.3 CU (Control Unit) A vezérlőegység (CU, Control Unit) irányítja a műveletek program szerinti végrehajtását. A következő négy részre bontható: programszámláló (PC), veremtár (memória-cím) mutató, utasításdekódoló, órajel-generátor A programszámláló (PC) A programszámláló (PC-Program Counter) a soron következő utasítás címét jelöli ki. Az órajel-generátor minden egyes utasítás kiolvasása után növeli a programszámláló tartalmát eggyel. A programszámláló ezáltal biztosítja az utasítások lépésről lépésre történő megvalósítását. 34

37 Ha a mikrogép egy ún. elágazó vagy ugró utasításhoz ér (amelynek az a szerepe, hogy megszakítsa az utasítások növekvő sorrendű elérését), akkor a programszámláló tartalma egy adott címre cserélődik. Az ugrás után, az új címtől kezdve növeli a tartalmat, ugyancsak lépésről lépésre. Az ugró utasítások lehetnek feltételhez kötöttek vagy feltétel nélküliek. A feltételes ugró utasítást a számítógép egy döntési művelet után hajtja végre. A döntés egyszerűbb vagy bonyolultabb összehasonlítási műveletekből származik. A feltétlen ugró utasításkor a program végrehajtásában feltétel nélküli ugrás következik be. 29. ábra. Vezérlőegység blokkvázlata A verem (memóriacím) mutató A veremmutató és a veremtár szerepe az alprogramok alkalmazása esetén nyilvánul meg. A programozás egyszerűsítésének legfontosabb segédeszköze a szubrutin. Előfordulhat egy programban, hogy azonos részek 35

38 többször fordulnak elő. Ezeket úgy célszerű felállítani, hogy a program bármelyik részén közvetlenül fel lehessen használni. Azt a programrészt, amelyet a program különböző részein használnak fel, de csak egyszer programoznak be, szubrutinnak nevezik. A szubrutint két utasítás segítségével ékelik be: a szubrutinhívó és a szubrutin-visszatérési utasítással. A szubrutinhívó utasítás a főprogramban, a visszatérési utasítás a szubrutin végén helyezkedik el Utasításdekódoló Az utasításdekódoló (Instruction Decoder) a vezérlőegység legfontosabb része. Az utasításokat ábrázoló kódszámokat vezérlőjelekké alakítja át. A vezérlőjelek egy része közli az aritmetikai és logikai egységgel a végrehajtandó művelet típusát. A vezérlőjelek másik része a számítógépen belüli információáramlást ellenőrzi és szabályozza Órajel-generátor Az órajel-generátor (Clock Generator, Timing Unit) állítja elő a gép időbeni működéséhez szükséges időzítőjelet, amelynek feladata az információk kiolvasása és beírása a memóriába, az aritmetikai és logikai egység vezérlése, a ki- és beviteli egységek működésének vezérlése, valamint a vezérlőegység időbeni működésének irányítása. 9.4 ALU (Aritmetic Logic Unit) Az ALU olyan aritmetikai és logikai műveletek elvégzését teszi lehetővé, amelyekkel a program által meghatározott számolási és logikai műveletek sorozata végezhető el. Minél többféle művelet elvégzésére képes egy számítógép aritmetikai és logikai egysége, annál könnyebben tudja megoldani a bonyolultabb feladatokat. Az ALU egység központi regisztere az akkumulátor. Az ALU-ban művelet végrehajtás előtt az egyik operandus, végrehajtás után pedig az eredmény található. Az akkumulátoron kívül az ALU-ban még egy regisztertömb is van. Ennek a regiszterei bizonyos utasítások végrehajtásában vesznek részt. 36

39 Egy műveletet a számítógép aritmetikai és logikai egysége egy vagy több utasítás segítségével végez el. Az utasítás a program legkisebb funkcionális egysége. 9.5 Memória (operatív tároló) A mikroprocesszor belsejében lévő regiszterek nem elegendőek egy program és a szükséges adatok tárolására. A működő program utasításait és adatait ezért memóriában kell tárolni, ahonnan a mikroprocesszor tölti be a megfelelő memóriarekesz tartalmát. Alapvetően kétféle típusú félvezetős tárat alkalmazunk: ROM (Read Only Memory): Csak olvasható memória, a rendszer működtetéséhez nélkülözhetetlen programokat tárolja (pl. ROM BIOS). Tartalma állandó. RAM (Random Access Memory): Írható-olvasható memória, a felhasználói programokat és adatokat tárolja a programfuttatás során. Tartalma a tápfeszültség kikapcsolásakor elvész. 16. lecke Részcélkitűzések A tanuló ismerje meg a perifériák feladatait. A tanuló ismerje meg a mikroszámítógép működési folyamatát. A tanuló ismerje meg a gépi kódú utasítások felépítését. 9.6 Be- és kiviteli egység (I/O vezérlő) A perifériák kapcsolatát biztosítja a mikroprocesszorral. Fogadja a perifériák kéréseit, a kérésekkel a processzorhoz fordul, majd a processzor válaszjelei alapján előállítja a perifériák vezérlőjeleit. Perifériák Az operatív tárral kiegészített CPU már működőképes. Mialatt a program fut, nem lehet adatokat bevinni, valamint a program eredményeit látni. 37

40 A perifériák valósítják meg az ember, a technológia és a számítógép kapcsolatát. A beviteli perifériák az utasítások, programok, adatok bevitelét teszik lehetővé. A kiviteli perifériák a programfeldolgozás eredményeit teszik érzékelhetővé (láthatóvá, hallhatóvá). Beviteli perifériák: billentyűzet, egér, scanner, CD-ROM. Kiviteli perifériák: monitor, nyomtató, hangkártya. Be- és kiviteli perifériák: winchester, memóriakártya, pendrive. 9.7 A mikroszámítógép működése A számítógép működését a mikroprocesszor a tárolt program alapján végzi. A program utasítások és adatok sorozata. Az utasítások és az adatok a memóriában bináris formában helyezkednek el. A processzor az utasításokat egyenként beolvassa a programmemóriából, értelmezi azokat, majd órajellel szinkronizált vezérlőjel-sorozattal biztosítja az utasítás végrehajtását. Előfordulnak olyan események, melyeknek az elvégzése fontosabb az éppen futó programénál. Ilyenkor az aktuális utasítás befejezése után a programot meg kell 30. ábra. A mikroszámítógép működésének folyamatábrája szakítani, és a megszakítási ok azonosítását követően a megszakítást egy rutin lefuttatásával ki kell szolgálni, majd a megszakított programot folytatni kell. 38

41 9.8 A gépi kódú utasítás általános felépítése A gépi kódú utasítás három fő részből áll: műveleti kód, ami meghatározza, hogy a mikrogép milyen műveletet végezzen; módosító rész, ami a műveleti kód, illetve a címek pontos értelmezéséhez ad módosító előírást; címrész, ami a műveletvégzés operandusait vagy azok memóriabeli címét tartalmazza. Utasításszerkezet Általános esetben egy utasítás végrehajtásakor a processzornak négy címre van szüksége: első operandus címe, második operandus címe, az eredmény címe, a következő utasítás címe. Attól függően, hogy az utasítás címrésze hány címet tartalmaz, beszélhetünk négy-, három-, kettő, egy- és nullacímes utasításszerkezetről. Négycímes utasítás A fejlettebb processzorokban már nem alkalmazzák, mert az ilyen szerkezetű utasítás helyfoglalása nagy. Részei: műveleti kód, operandus címe, operandus címe, az eredmény címe, a következő utasítás címe. 39

42 Háromcímes utasítás Az utasításszámláló regiszter (Program Counter, PC) bevezetésével a következő utasítás címét nem kell az utasításban elhelyezni, mert mindig a PC tartalmazza. Az utasítás végrehajtásakor a processzor automatikusan beállítja a PC-t a következő utasítás címére. Ennek feltétele, hogy az utasítások a végrehajtás sorrendjében helyezkednek el a programmemóriában. Ugyanakkor a programban a soros utasítás feldolgozás megbontásához vezérlésátadó utasítások bevezetése szükséges. Részei: műveleti kód, 1. operandus címe, 2. operandus címe, az eredmény címe. Kétcímes utasítás A processzor a műveletvégzés eredményét automatikusan visszaírhatja az egyik operandus helyére. Így az eredmény címe elhagyható. Részei: műveleti kód, 1. operandus címe, 2. operandus címe. Egycímes utasítás Az utasítás végrehajtása során a második operandus helye lehet rögzített. Ehhez ki kell jelölnünk egy regisztert, amely a második operandust tartalmazza. Erre a célra az úgynevezett akkumulátorregisztert használjuk. Ilyenkor műveletvégzés előtt az akkumulátort egy külön utasítással fel kell tölteni a második operandussal. Részei: műveleti kód, 1. operandus címe. 40

43 Nullcímes utasítás Csak műveleti részből áll, nem tartalmaz címrészt. Egyetlen operandusú műveleteknél alkalmazzák. 9. Önellenőrző feladatsor 1) Melyek a mikroszámítógépek legfontosabb funkcionális egységei? 2) Mit jelent a CPU rövidítés? 3) Mit jelent a CU? 4) Mit tud a szubrutinokról? 5) Milyen perifériákat ismer? 6) Milyen gépi kódú utasításokat ismer? 10. Mikroprocesszorok lecke A tanuló ismerje meg a mikroprocesszor általános felépítését. A tanuló ismerje meg a vezérlőegység működését. A tanuló ismerje meg az aritmetikai és logikai egység (ALU) feladatát, műveleteit. A tanuló ismerje meg a regiszterek felépítését, feladatát, műveleteit. A tanuló ismerje meg a belső sínrendszer felépítését, feladatát. A tanuló ismerje meg a belső sínek típusait. A mikroprogramozható számítógépek mikroprogramját feldolgozó központi egységet nevezzük mikroprocesszornak. A mikroprocesszor végzi az aritmetikai és logikai műveleteket, valamint a rendszer vezérlését A mikroprocesszor általános felépítése A processzor meghatározott feladatokat ellátó egységekből, ún. funkcionális egységekből épül fel. Az egyes processzorok felépítésében jelentős 41

44 eltérések tapasztalhatók, azonban mindegyikre jellemző, hogy tartalmazza a következő alapvető funkcionális egységeket (31. ábra): vezérlőegység, CU (Control Unit), aritmetikai és logikai egység (ALU, Arithmetic Logic Unit), regiszterkészlet, sínillesztő egység (BIU, Bus Interface Unit), címszámító egység (AU, Address Unit), belső sínrendszer. 31. ábra. A mikroprocesszor általános felépítése 10.2 A vezérlőegység A vezérlőegység az utasítások alapján előállítja a processzoron belüli és a processzorhoz kapcsolt külső egységek működéséhez szükséges vezérlőjeleket. Belső vezérlőjelekkel irányítja az aritmetikai egység működését és a regiszterek, illetve a belső sínrendszer közötti átvitelt. Külső vezérlőjelei a processzor és a memória, valamint a processzor és a perifériák közötti adatátvitelt, a sínvezérlést és a megszakításkezelést irányítják. Összehangolja és ütemezi az egész rendszer működését. Tulajdonképpen egy vezé- 42

45 relt szinkronsorrendi hálózat, az órajel-generátor által szolgáltatott többfázisú órajellel ütemezve Aritmetikai és logikai egység (ALU) Az ALU feladata matematikai és logikai műveletek végzése. Az aritmetikai műveletek is visszavezethetők logikai műveletekre, ezért az ALU gyakorlatilag egy kombinációs hálózat. A műveletvégzéshez néhány regisztert használ, innen veszi a műveletvégzés operandusait. A processzorba integrált műveletvégző egységek fixpontosak vagy lebegőpontosak, BCD vagy bináris kódúak, átvitelgyorsítósak vagy e nélküliek lehetnek. A processzor teljesítményét alapvetően meghatározza a műveletvégző egységek száma és működési sebessége Regiszterkészlet Mivel a regiszterek a processzor belsejében találhatók meg, ezért nagyon gyors tárolók. Méretük lehet 32, 64, 128 bit stb. A felhasználói programok szempontjából három csoportra oszthatóak: rendszerregiszterekre, adatregiszterekre, címzőregiszterekre. Rendszerregiszter: A programozó által nem hozzáférhető, csak a processzor által az utasítás végrehajtás során használt regiszter. Utasításregiszter (Instruction Register, IR): Rendszerregiszter, amely a mikroprocesszor által beolvasott, végrehajtás alatt álló utasítást tárolja. Állapotregiszter (Flags): A jelző- vagy flagbiteket tartalmazza. Ezek a bitek szoros kapcsolatban állnak az ALU-val, értéküket az ALU állítja be az utoljára végzett művelet eredményének függvényében. Néhány jelzőbit értékét a programozó is beállíthatja a processzor flagvezérlő utasításaival. 43

11. Analóg/digitális (ADC) és Digital/analóg (DAC) átalakítók

11. Analóg/digitális (ADC) és Digital/analóg (DAC) átalakítók 1 11. Analóg/digitális (ADC) és Digital/analóg (DAC) átalakítók A digitális jelekkel dolgozó mikroprocesszoros adatgyűjtő és vezérlő rendszerek csatlakoztatása az analóg jelekkel dolgozó mérő- és beavatkozó

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1. Alapfogalmak...3. 2. Az A/D (analóg-digitális) átalakítás...4

Tartalomjegyzék. 1. Alapfogalmak...3. 2. Az A/D (analóg-digitális) átalakítás...4 Tartalomjegyzék 1. Alapfogalmak...3 2. Az A/D (analóg-digitális) átalakítás...4 Az analóg jelfolyamot, a mintavételezés, és a kvantálás segítségével megvalósított digitalizálás során alakítják át. A természetes

Részletesebben

2. Digitális hálózatok...60

2. Digitális hálózatok...60 2 60 21 Kombinációs hálózatok61 Kombinációs feladatok logikai leírása62 Kombinációs hálózatok logikai tervezése62 22 Összetett műveletek használata66 z univerzális műveletek alkalmazása66 kizáró-vagy kapuk

Részletesebben

Számítógépek. 2.a) Ismertesse a kombinációs hálózatok alapelemeit és a funkcionálisan teljes rendszer

Számítógépek. 2.a) Ismertesse a kombinációs hálózatok alapelemeit és a funkcionálisan teljes rendszer Számítógépek 1.a) Ismertesse az információ analóg és digitális leképzésének lehetőségeit, a számrendszereket és a gyakoribb kódrendszereket! Jellemezze a logikai függvényeket, és mutassa be az egyszerűsítési

Részletesebben

DIGITÁLIS KÖZPONT SZIMULÁCIÓJA

DIGITÁLIS KÖZPONT SZIMULÁCIÓJA Távközlési Hálózatok Laboratórium DIGITÁLIS KÖZPONT SZIMULÁCIÓJA mérési útmutató 2 3 Tartalomjegyzék oldalszám: B Bevezetés 5. R Ismétlı összefoglalás 10. R1 A digitális technológia 10. R1.1 A multiplexer

Részletesebben

Méréstechnika. 3. Mérőműszerek csoportosítása, Elektromechanikus műszerek általános felépítése, jellemzőik.

Méréstechnika. 3. Mérőműszerek csoportosítása, Elektromechanikus műszerek általános felépítése, jellemzőik. 2 Méréstechnika 1. A méréstechnika tárgya, mérés célja. Mértékegységrendszer kialakulása, SI mértékegységrendszer felépítése, alkalmazása. Villamos jelek felosztása, jelek jellemző mennyiségei, azok kiszámítása.

Részletesebben

54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus Elektronikai technikus

54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus Elektronikai technikus A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

DGSZV-EP DIGITÁLIS GALVANIKUS SZAKASZVÉDELEM. Alkalmazási terület

DGSZV-EP DIGITÁLIS GALVANIKUS SZAKASZVÉDELEM. Alkalmazási terület DGSZV-EP DIGITÁLIS GALVANIKUS SZAKASZVÉDELEM A DGSZV-EP típusú digitális galvanikus szakaszvédelem a PROTECTA kft. EuroProt márkanevű készülékcsaládjának tagja. Ez az ismertető a készüléktípus specifikus

Részletesebben

4-1. ábra. A tipikus jelformáló áramkörök (4-17. ábra):

4-1. ábra. A tipikus jelformáló áramkörök (4-17. ábra): 3.1. A digitális kimeneti perifériák A digitális kimeneti perifériákon keresztül a számítógép a folyamat digitális jelekkel működtethető beavatkozó szervei számára kétállapotú jeleket küld ki. A beavatkozó

Részletesebben

Memóriák - tárak. Memória. Kapacitás Ár. Sebesség. Háttértár. (felejtő) (nem felejtő)

Memóriák - tárak. Memória. Kapacitás Ár. Sebesség. Háttértár. (felejtő) (nem felejtő) Memóriák (felejtő) Memória Kapacitás Ár Sebesség Memóriák - tárak Háttértár (nem felejtő) Memória Vezérlő egység Központi memória Aritmetikai Logikai Egység (ALU) Regiszterek Programok Adatok Ez nélkül

Részletesebben

Mérési útmutató. A/D konverteres mérés. // Első lépésként tanulmányozzuk a digitális jelfeldolgozás előnyeit és határait.

Mérési útmutató. A/D konverteres mérés. // Első lépésként tanulmányozzuk a digitális jelfeldolgozás előnyeit és határait. Mérési útmutató A/D konverteres mérés 1. Az A/D átalakítók főbb típusai és rövid leírásuk // Első lépésként tanulmányozzuk a digitális jelfeldolgozás előnyeit és határait. Csoportosítás polaritás szempontjából:

Részletesebben

ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA

ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA A PC FIZIKAI KIÉPÍTÉSÉNEK ALAPELEMEI Chip (lapka) Mikroprocesszor (CPU) Integrált áramköri lapok: alaplap, bővítőkártyák SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE

Részletesebben

Billenőkörök. Billenő körök

Billenőkörök. Billenő körök Billenő körök A billenőkörök, vagy más néven multivibrátorok pozitívan visszacsatolt, kétállapotú áramkörök. Kimeneteik szigorúan két feszültségszint (LOW és HIGH) között változnak. A billenőkörök rendszerint

Részletesebben

Számítógépek felépítése, alapfogalmak

Számítógépek felépítése, alapfogalmak 2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd SZE MTK MSZT lovas.szilard@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? Nem reprezentatív felmérés kinek van

Részletesebben

Funkcionális áramkörök vizsgálata

Funkcionális áramkörök vizsgálata Dienes Zoltán Funkcionális áramkörök vizsgálata A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK)

DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK) DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK) A digitális berendezések a feladatuk ellátása közben rendszerint nagy mennyiségű adatot dolgoznak fel. Feldolgozás előtt és után rendszerint tárolni kell az adatokat ritka

Részletesebben

Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása

Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása FAZEKAS DÉNES Távközlési Kutató Intézet ÖSSZEFOGLALÁS Az INTEL D 2920-at kifejezetten analóg feladatok megoldására fejlesztették ki. Segítségével olyan

Részletesebben

Fordulatszámmérő és szabályozó áramkör tervezése egyenáramú kefés motorhoz

Fordulatszámmérő és szabályozó áramkör tervezése egyenáramú kefés motorhoz MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Infokommunikációs Intézeti Tanszéke Villamosmérnöki BSc szak Ipari automatizálás és kommunikáció szakirány Fordulatszámmérő és szabályozó

Részletesebben

1. AZ IRÁNYÍTÓRENDSZEREK FEJLŐDÉSE

1. AZ IRÁNYÍTÓRENDSZEREK FEJLŐDÉSE 4 1. AZ IRÁNYÍTÓRENDSZEREK FEJLŐDÉSE Az irányítástechnika, ezen belül a szabályozástechnika és vezérléstechnika fogalmait nemzetközi (angol és francia), országonként saját nyelvű terminológiai szabvány

Részletesebben

Digitális kártyák vizsgálata TESTOMAT-C" mérőautomatán

Digitális kártyák vizsgálata TESTOMAT-C mérőautomatán Digitális kártyák vizsgálata TESTOMAT-C" mérőautomatán NAGY SANDOR ZOLTAN FRIGYES IVAN BHG BEVEZETÉS Az elektronikus termékek minőségét alapvetően az alapanyagok tulajdonsága, a gyártástechnológia műszaki

Részletesebben

VHR-23 Regisztráló műszer Felhasználói leírás

VHR-23 Regisztráló műszer Felhasználói leírás VHR-23 Regisztráló műszer Felhasználói leírás TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS... 3 1.1. FELHASZNÁLÁSI TERÜLET... 3 1.2. MÉRT JELLEMZŐK... 3 1.3. BEMENETEK... 4 1.4. TÁPELLÁTÁS... 4 1.5. PROGRAMOZÁS,

Részletesebben

PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI VEZÉRLİK

PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI VEZÉRLİK Misák Sándor PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI VEZÉRLİK 4. elıadás DE TTK v.0.1 (2011.10.05.) A PROGRAMOZHATÓ VEZÉRLİK HARDVERFELÉPÍTÉSE II. 1. A PLC-k illesztése az irányítandó objektumhoz; 2. Általános ismeretek

Részletesebben

A mikroszámítógép felépítése.

A mikroszámítógép felépítése. 1. Processzoros rendszerek fő elemei mikroszámítógépek alapja a mikroprocesszor. Elemei a mikroprocesszor, memória, és input/output eszközök. komponenseket valamilyen buszrendszer köti össze, amelyen az

Részletesebben

ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép

ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép A számítógép elsõ ránézésre A PC az angol Personal Computer rövídítése, jelentése: személyi számítógép. A szám í- tógépek rohamos elterjedésével a személyi

Részletesebben

Az 5-2. ábra két folyamatos jel (A és B) azonos gyakoriságú mintavételezését mutatja. 5-2. ábra

Az 5-2. ábra két folyamatos jel (A és B) azonos gyakoriságú mintavételezését mutatja. 5-2. ábra Az analóg folyamatjeleken - mielőtt azok további feldolgozás (hasznosítás) céljából bekerülnének a rendszer adatbázisába - az alábbi műveleteket kell elvégezni: mintavételezés, átkódolás, méréskorrekció,

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI INTÉZET AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK

MISKOLCI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI INTÉZET AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK MISKOLCI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI INTÉZET AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK ZÁRÓVIZSGA TEMATIKA Főiskolai szintű Villamosmérnöki szak Nappali tagozat FOLYAMATIRÁNYÍTÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓTECHNIKAI SZAKISMERETEK (FVA)

Részletesebben

4.1.1. I 2 C, SPI, I 2 S, USB, PWM, UART, IrDA

4.1.1. I 2 C, SPI, I 2 S, USB, PWM, UART, IrDA 4.1.1. I 2 C, SPI, I 2 S, USB, PWM, UART, IrDA A címben található jelölések a mikrovezérlők kimentén megjelenő tipikus perifériák, típus jelzései. Mindegyikkel röviden foglalkozni fogunk a folytatásban.

Részletesebben

INFORMATIKA 1-4. évfolyam

INFORMATIKA 1-4. évfolyam INFORMATIKA 1-4. évfolyam Célok - A számítógépes munkaszabályainak és a legfontosabb balesetvédelmi előírások megismerése. - A számítógép és perifériáinak kezelési tudnivalóinak megismerése. - Az életkoruknak

Részletesebben

B-TEL99 Kétcsatornás telefonhívó

B-TEL99 Kétcsatornás telefonhívó B-TEL99 Kétcsatornás telefonhívó Felszerelési és Felhasználási útmutató 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 BEVEZETŐ...3 Általános jellemzők...3 Leírás...3 Hívási folyamat...4 Műszaki jellemzők...4 Részegységek

Részletesebben

Vezeték nélküli, elosztott rendszerű jelzőlámpás forgalomirányítás

Vezeték nélküli, elosztott rendszerű jelzőlámpás forgalomirányítás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék Vezeték nélküli, elosztott rendszerű jelzőlámpás forgalomirányítás Tamaskovics

Részletesebben

Kibernetika korábbi vizsga zárthelyi dolgozatokból válogatott tesztkérdések Figyelem! Az alábbi tesztek csak mintául szolgálnak a tesztkérdések megoldásához, azaz a bemagolásuk nem jelenti a tananyag elsajátítását

Részletesebben

Programozható logikai vezérlõk

Programozható logikai vezérlõk BUDAPESTI MÛSZAKI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI TANSZÉK Programozható logikai vezérlõk Segédlet az Irányítástechnika I. c. tárgyhoz Összeállította: Szabó Géza egyetemi tanársegéd

Részletesebben

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,

Részletesebben

A PC története. Informatika alapjai-9 Személyi számítógép (PC) 1/12. (Personal computer - From Wikipedia, the free encyclopedia)

A PC története. Informatika alapjai-9 Személyi számítógép (PC) 1/12. (Personal computer - From Wikipedia, the free encyclopedia) Informatika alapjai-9 Személyi számítógép (PC) 1/12 (Personal computer - From Wikipedia, the free encyclopedia) A személyi számítógépet ára, mérete és képességei és a használatában kialakult kultúra teszik

Részletesebben

LPT illesztőkártya. Beüzemelési útmutató

LPT illesztőkártya. Beüzemelési útmutató LPT illesztőkártya Beüzemelési útmutató Az LPT illesztőkártya a számítógépen futó mozgásvezérlő program ki- és bemenőjeleit illeszti a CNC gép és a PC nyomtató (LPT) csatlakozója között. Főbb jellemzők:

Részletesebben

Bevitel-Kivitel. Eddig a számítógép agyáról volt szó. Szükség van eszközökre. Processzusok, memória, stb

Bevitel-Kivitel. Eddig a számítógép agyáról volt szó. Szükség van eszközökre. Processzusok, memória, stb Input és Output 1 Bevitel-Kivitel Eddig a számítógép agyáról volt szó Processzusok, memória, stb Szükség van eszközökre Adat bevitel és kivitel a számitógépből, -be Perifériák 2 Perifériákcsoportosításá,

Részletesebben

Villamosmérnöki BSc Záróvizsga tételsor Módosítva 2016. január 6. DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ÉS ALKATRÉSZEK

Villamosmérnöki BSc Záróvizsga tételsor Módosítva 2016. január 6. DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ÉS ALKATRÉSZEK DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ÉS ALKATRÉSZEK 1. A Boole algebra axiómái és tételei. Logikai függvények megadása. A logikai függvények fajtái. Egyszerősítés módszerei. 2. A logikai függvények kanonikus alakjai. Grafikus

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVELÉS PROGRAM CIVIL SZERVEZETEK RÉSZÉRE

KETTŐS KÖNYVELÉS PROGRAM CIVIL SZERVEZETEK RÉSZÉRE KETTŐS KÖNYVELÉS PROGRAM CIVIL SZERVEZETEK RÉSZÉRE Kezelési leírás 2015. Program azonosító: WUJEGYKE Fejlesztő: B a l o g h y S z o f t v e r K f t. Keszthely, Vak Bottyán utca 41. 8360 Tel: 83/515-080

Részletesebben

B-TEL99 KÉTBEMENETŰ, AUTOMATA TELEFONHÍVÓ. Felszerelési és Felhasználási útmutató

B-TEL99 KÉTBEMENETŰ, AUTOMATA TELEFONHÍVÓ. Felszerelési és Felhasználási útmutató KÉTBEMENETŰ, AUTOMATA TELEFONHÍVÓ. B-TEL99 Felszerelési és Felhasználási útmutató K.0.HUNG 00006 a V4. BUS FirmWare változathoz az. 07099 angol nyelvű leírás alapján . TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ Általános

Részletesebben

Mikroprocesszor CPU. C Central Központi. P Processing Számító. U Unit Egység

Mikroprocesszor CPU. C Central Központi. P Processing Számító. U Unit Egység Mikroprocesszor CPU C Central Központi P Processing Számító U Unit Egység A mikroprocesszor általános belső felépítése 1-1 BUSZ Utasítás dekóder 1-1 BUSZ Az utasítás regiszterben levő utasítás értelmezését

Részletesebben

GÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére

GÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére GÉNIUSZ DÍJ - 2006 EcoDryer Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére Működési ismertető Mezőgazdasági Technológia Fejlesztő és Kereskedelmi

Részletesebben

Elektronikus dobókocka

Elektronikus dobókocka Elektronikus dobókocka I. Feladat: egy olyan készülék elkészítése, amely a különféle játékokban használatos dobókockát helyettesíti. II. Gyakorlati megvalósítása: Az elektronikus dobókocka szerkezetileg

Részletesebben

Számítógép felépítése

Számítógép felépítése Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége

Részletesebben

MIKRO MÉRETŰ PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐK REPÜLÉSBIZTONSÁGI KÉRDÉSEI ELEKTROMOS TÁPELLÁTÁS BIZTONSÁGA

MIKRO MÉRETŰ PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐK REPÜLÉSBIZTONSÁGI KÉRDÉSEI ELEKTROMOS TÁPELLÁTÁS BIZTONSÁGA Wührl Tibor MIKRO MÉRETŰ PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐK REPÜLÉSBIZTONSÁGI KÉRDÉSEI ELEKTROMOS TÁPELLÁTÁS BIZTONSÁGA Bevezetés A pilóta nélküli repülők (UAV-k) alkalmazásának és elterjedésének feltétele a hibatűrő

Részletesebben

Boundary Scan. Új digitális áramkör-vizsgálati módszer alkalmazásának indokoltsága

Boundary Scan. Új digitális áramkör-vizsgálati módszer alkalmazásának indokoltsága Boundary Scan Elméleti alapok Új digitális áramkör-vizsgálati módszer alkalmazásának indokoltsága A peremfigyelés alapelve, alapfogalmai Néhány alapvetõ részlet bemutatása A peremfigyeléses áramkörök vezérlése

Részletesebben

AUDIO ENGINEERING SOCIETY

AUDIO ENGINEERING SOCIETY HUNGARIAN SECTION HÍREK MAGYAR TAGOZAT Szerkeszti: dr. Takács Ferenc, Titkár 36. szám. 2002. március 26. PRO TOOLS HD Mérföldk a Digidesign történetében A Digidesign története a nyolcvanas évek közepére

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 I. Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Jeltárolás. Monitorozás

Jeltárolás. Monitorozás Jeltárolás Monitorozás 2/10 a jeleket általában rögzíteni kell a feldolgozás előtt, de a folyamatos monitorozás is nélkülözhetetlen papiríró, oszcilloszkóp, audiomonitor papiríró: toll, vagy hő; súrlódás,

Részletesebben

2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2.

2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...5 1. ÁRU ÉS KOCSIÁRAMLATOK TERVEZÉSE...6 1.1. A vonatközlekedési terv fogalma, jelent sége és kidolgozásának fontosabb elvei...6 1.2. A kocsiáramlatok és osztályozásuk...7 1.2.1.

Részletesebben

Kapcsolás. Áramkörkapcsolás, virtuális áramkörkapcsolás, hullámhosszkapcsolás,

Kapcsolás. Áramkörkapcsolás, virtuális áramkörkapcsolás, hullámhosszkapcsolás, Kapcsolás Áramkörkapcsolás, virtuális áramkörkapcsolás, hullámhosszkapcsolás, csomagkapcsolás 1 A tárgy anyagának felépítése A) Bevezetés Hálózatok és rendszerek bevezetése példákon A fizikai szintű kommunikáció

Részletesebben

2013. augusztus Gépjármű villamosságtan Autóelektronikai műszerész pótvizsga feladatok. (14.A.) (teljes egészében kiadható a pótvizsgázónak)

2013. augusztus Gépjármű villamosságtan Autóelektronikai műszerész pótvizsga feladatok. (14.A.) (teljes egészében kiadható a pótvizsgázónak) 2013. augusztus Gépjármű villamosságtan Autóelektronikai műszerész pótvizsga feladatok. (14.A.) (teljes egészében kiadható a pótvizsgázónak) A pótvizsgán, a felelő a 20. szóbeli feladatból húz egyszerre

Részletesebben

I. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki

I. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki A Közlekedési Főfelügyelet közleménye a nemzetközi forgalomban használt autóbuszok (M2 és M3 jármű-kategóriába tartozó gépkocsik) vizsgálatát (is) végző vizsgálóállomásokon alkalmazandó mérő-adatgyűjtő

Részletesebben

Magyar nyelvű szakelőadások a 2000-2001-es tanévben

Magyar nyelvű szakelőadások a 2000-2001-es tanévben Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Magyar nyelvű szakelőadások a 2000-2001-es tanévben Kolozsvári Műszaki Egyetem Számítástechnika Kar Szerzők dr. Baruch Zoltán Bíró Botond dr. Buzás Gábor dr.

Részletesebben

1. A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉGE

1. A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉGE Villamos művek 1. A VILLAMOSENERIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉE Napjainkban életünk minden területén nélkülözhetetlenné vált a villamos energia felhasználása. Jelentősége mindenki számára akkor válik

Részletesebben

Pattantyús-Á. Géza Ipari Szakközépiskola és ÁMK. OM azonosító: 030717 HELYI TANTERV 2008. Elektrotechnika-elektronika SZAKMACSOPORT

Pattantyús-Á. Géza Ipari Szakközépiskola és ÁMK. OM azonosító: 030717 HELYI TANTERV 2008. Elektrotechnika-elektronika SZAKMACSOPORT Pattantyús-Á. Géza Ipari Szakközépiskola és ÁMK OM azonosító: 030717 HELYI TANTERV 2008 Elektrotechnika-elektronika SZAKMACSOPORT Automatikai mőszerész SZAKMA OKJ száma: 52 523 01 0000 00 00 Érvényesség:

Részletesebben

A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások

A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások A.26.1. Hagyományos tervezési eljárások A.26.1.1. Csuklós és merev kapcsolatú keretek tervezése Napjainkig a magasépítési tartószerkezetek tervezése a

Részletesebben

0 0 1 Dekódolás. Az órajel hatására a beolvasott utasítás kód tárolódik az IC regiszterben, valamint a PC értéke növekszik.

0 0 1 Dekódolás. Az órajel hatására a beolvasott utasítás kód tárolódik az IC regiszterben, valamint a PC értéke növekszik. Teszt áramkör A CPU ból és kiegészítő áramkörökből kialakított számítógépet összekötjük az FPGA kártyán lévő ki és bemeneti eszközökkel, hogy az áramkör működése tesztelhető legyen. Eszközök A kártyán

Részletesebben

KING GATES ROLLS 650 ÉS 1200 PROGRAMOZÁS FIGYELMEZTETÉSEK

KING GATES ROLLS 650 ÉS 1200 PROGRAMOZÁS FIGYELMEZTETÉSEK KING GATES ROLLS 650 ÉS 1200 PROGRAMOZÁS FIGYELMEZTETÉSEK A termék felszerelése előtt győződjön meg arról, hogy a törvénynek és a rendszabályoknak megfelelően, betartják a biztonsági előírásokat. Használjon

Részletesebben

34-35. Kapuáramkörök működése, felépítése, gyártása

34-35. Kapuáramkörök működése, felépítése, gyártása 34-35. Kapuáramkörök működése, felépítése, gyártása I. Logikai áramkörcsaládok Diszkrét alkatrészekből épülnek fel: tranzisztorok, diódák, ellenállások Két típusa van: 1. TTL kivitelű kapuáramkörök (Tranzisztor-Tranzisztor

Részletesebben

MATEMATIKA. 5 8. évfolyam

MATEMATIKA. 5 8. évfolyam MATEMATIKA 5 8. évfolyam Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni

Részletesebben

29. LOGIKAI TÁROLÓ ÉS SZÁMLÁLÓ ÁRAMKÖRÖK VIZSGÁLATA

29. LOGIKAI TÁROLÓ ÉS SZÁMLÁLÓ ÁRAMKÖRÖK VIZSGÁLATA 29. LOGIKAI TÁROLÓ ÉS SZÁMLÁLÓ ÁRAMKÖRÖK VIZSGÁLATA élkitűzés: A gyakorlat során onyolulta feladatok elvégzésére alkalmas digitális áramkörök, programozható áramkörök alapjait képező egyszerű szekvenciális

Részletesebben

Gépelemek szerelésekor, gyártásakor használt mérőezközök fajtái, használhatóságuk a gyakorlatban

Gépelemek szerelésekor, gyártásakor használt mérőezközök fajtái, használhatóságuk a gyakorlatban Molnár István Gépelemek szerelésekor, gyártásakor használt mérőezközök fajtái, használhatóságuk a gyakorlatban A követelménymodul megnevezése: Gépelemek szerelése A követelménymodul száma: 0221-06 A tartalomelem

Részletesebben

Tantárgyi útmutató. 1. A tantárgy helye a szaki hálóban. 2. A tantárgyi program általános célja. Statisztika 1.

Tantárgyi útmutató. 1. A tantárgy helye a szaki hálóban. 2. A tantárgyi program általános célja. Statisztika 1. Tantárgyi útmutató 1. A tantárgy helye a szaki hálóban Gazdálkodási és menedzsment szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz kattintson a képre! Turizmus - vendéglátás szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz

Részletesebben

Aronic Főkönyv kettős könyvviteli programrendszer

Aronic Főkönyv kettős könyvviteli programrendszer 6085 Fülöpszállás, Kiskunság tér 4. Internet: www.cin.hu E-mail: software@cin.hu Tel: 78/435-081, 30/9-573-673, 30/9-593-167 kettős könyvviteli programrendszer v2.0 Szoftverdokumentáció Önnek is jár egy

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

TIREE FAN COIL TERMOSZTÁT T6580

TIREE FAN COIL TERMOSZTÁT T6580 TIREE FAN COIL TERMOSZTÁT T6580 TERMÉK LEÍRÁS LEÍRÁS Kellemes és modern megjelenésével a TIREE ideális lakókörnyezeti alkalmazásokhoz, különösen irodákban és szállodákban. Minden változatban a szabályozás

Részletesebben

PR402EN.doc. PR402 v1.0 Egyajtós beléptetõ rendszer FIRMWARE VERZIÓ 117.0. Telepítési útmutató

PR402EN.doc. PR402 v1.0 Egyajtós beléptetõ rendszer FIRMWARE VERZIÓ 117.0. Telepítési útmutató PR402 v1.0 Egyajtós beléptetõ rendszer FIRMWARE VERZIÓ 117.0 Telepítési útmutató 1 Általános leírás A PR402 vezérlõ beléptetõ és munkaidõ-nyilvántartó rendszerek számára készült. Beállítható mindkét funkció

Részletesebben

SMD Kiforrasztó Állomás. Hőmérséklet kontroll, Digitális kijelző, Antisztatikus kivitel SP-HA800D

SMD Kiforrasztó Állomás. Hőmérséklet kontroll, Digitális kijelző, Antisztatikus kivitel SP-HA800D SMD Kiforrasztó Állomás Hőmérséklet kontroll, Digitális kijelző, Antisztatikus kivitel SP-HA800D Figyelem! A fúvóka hőmérséklete 400 C, ezért nem megfelelő használat esetén sérülést, tüzet vagy egyéb veszélyt

Részletesebben

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium Mérési útmutató Az Elektronikai alkalmazások tárgy méréséhez Nagyfeszültség előállítása 1 1.

Részletesebben

TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt VIR felhasználói kézikönyv

TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt VIR felhasználói kézikönyv 1. sz. melléklet TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt Készítette: Aloha Informatika Kft. Tartalomjegyzék 1. A Vezetői Információs Rendszer, mint a stratégiai gondolkodás eszköze...4 1.1 Elméleti háttér...4 1.2 VIR

Részletesebben

AZ OTTHONI /TANULÓSZOBAI/ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI (Pedagógiai program IX.

AZ OTTHONI /TANULÓSZOBAI/ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI (Pedagógiai program IX. AZ OTTHONI /TANULÓSZOBAI/ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI (Pedagógiai program IX. fejezet) Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - Értékelési skála: A javítási-értékelési útmutatótól eltérő helyes megoldásokat is el kell fogadni.

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - Értékelési skála: A javítási-értékelési útmutatótól eltérő helyes megoldásokat is el kell fogadni. 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 525 01 Autóelektronikai műszerész Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel

Részletesebben

A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSÉNEK KIDOLGOZÁSA

A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSÉNEK KIDOLGOZÁSA TÁOP 3.1.4-08/2-2009-0176 Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés megteremtése a pétervásárai Tamási Áron Általános Iskolában PEDAGÓGUSOK FEJLESZTÉSI INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁOGATÁSA A TANTÁRGYTÖBÖSÍTETT

Részletesebben

Áttekintés 2. Műszaki adatok 3. A műszer beállítása 4. Műveletek 7. Üzenetkódok 9. A pontosság ellenőrzése 10. Karbantartás 13.

Áttekintés 2. Műszaki adatok 3. A műszer beállítása 4. Műveletek 7. Üzenetkódok 9. A pontosság ellenőrzése 10. Karbantartás 13. Leica Lino L4P1 Áttekintés 2 Műszaki adatok 3 A műszer beállítása 4 Műveletek 7 Üzenetkódok 9 A pontosság ellenőrzése 10 Karbantartás 13 Garancia 14 Biztonsági előírások 15 Leica Lino L4P1 1 Áttekintés

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák 2010.12.16.

Máté: Számítógép architektúrák 2010.12.16. Máté: Számítógép architektúrák 200.2.6. Telekommunikációs berendezések Modemek Adatátvitel analóg telefon vonalon (2. 37. ábra). Vivőhullám: 000 2000 Hz es sinus hullám. Modulációk Jel Feszültség Amplitudó

Részletesebben

Széchenyi István Szakképző Iskola

Széchenyi István Szakképző Iskola A SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS EMELT SZINTŰ ISKOLAI PROGRAMJA 11-12. évolyam Érvényes a 2003-2004-es tanévtől felmenő rendszerben Átdolgozva, utolsó módosítás: 2004. április 26. Az

Részletesebben

Abszolút forgójeladók Kimenetek

Abszolút forgójeladók Kimenetek Abszolút forgójeladók Kimenetek Kábelhossz: Az egyes kimenettípusokhoz az elektromágneses zavarok és az alkalmazott kábel függvényében az alábbi maximális kábelhosszak javasoltak: Interész és kimenõáramkör

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 51 481 02 Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra

Részletesebben

Csak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Villamosmérnöki szak BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar. 2015. január 5.

Csak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Villamosmérnöki szak BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar. 2015. január 5. Név, felvételi azonosító, Neptun-kód: VI pont(45) : Csak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Közös alapképzéses záróvizsga mesterképzés felvételi vizsga Villamosmérnöki szak BME Villamosmérnöki

Részletesebben

Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból

Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból - Ismertesse a kézi rajzkészítési technikát (mikor használjuk, előny-hátrány stb.)! Kézi technikák közül a gondolatrögzítés leggyorsabb, praktikus

Részletesebben

Új módszerek egyfázisú aszinkron motorok jelfeldolgozó kontrolleres vezérléséhez

Új módszerek egyfázisú aszinkron motorok jelfeldolgozó kontrolleres vezérléséhez Tudományos Diákköri Dolgozat 2011 Új módszerek egyfázisú aszinkron motorok jelfeldolgozó kontrolleres vezérléséhez Készítette: Rácz György, email: gyuriracz@freemail.hu II. MSc Villamosmérnök hallgató

Részletesebben

SL7000. Intelligens kereskedelmi és ipari fogyasztásmérő

SL7000. Intelligens kereskedelmi és ipari fogyasztásmérő SL7000 Intelligens kereskedelmi és ipari fogyasztásmérő Kereskedelmi és ipari fogyasztásmérők Az SL7000 ipari és kereskedelmi fogyasztásmérők a mérési alkalmazások széles körét teszik lehetővé a kis ipari

Részletesebben

XXX Szakközépiskola. OM azonosító: Logo, címer. HELYI TANTERV (tervezet 2007) Elektrotechnika-elektronika SZAKMACSOPORT. Elektronikai technikus..

XXX Szakközépiskola. OM azonosító: Logo, címer. HELYI TANTERV (tervezet 2007) Elektrotechnika-elektronika SZAKMACSOPORT. Elektronikai technikus.. XXX Szakközépiskola OM azonosító: Logo, címer HELYI TANTERV (tervezet 2007) Elektrotechnika-elektronika SZAKMACSOPORT Elektronikai technikus.. SZAKMA OKJ száma: Érvényesség: 2008.szeptember 01-től 1 Feladatok,

Részletesebben

Mielıtt használná termékünket 702008035. Az eltérı környezeti körülmény elektromos áramütést, tüzet, hibás mőködést vagy. okozhat.

Mielıtt használná termékünket 702008035. Az eltérı környezeti körülmény elektromos áramütést, tüzet, hibás mőködést vagy. okozhat. . Adatlap G rogrammable ogic Controller GOFA-GM Sorozat GM-DR20/0/0/0A Mielıtt használná termékünket 02000 Olvassa el ezt az adatlapot figyelmesen különösen ügyelve a kezelésre, beépítésre, beszerelésre

Részletesebben

4. LECKE: DÖNTÉSI FÁK - OSZTÁLYOZÁS II. -- Előadás. 4.1. Döntési fák [Concepts Chapter 11]

4. LECKE: DÖNTÉSI FÁK - OSZTÁLYOZÁS II. -- Előadás. 4.1. Döntési fák [Concepts Chapter 11] 1 4. LECKE: DÖNTÉSI FÁK - OSZTÁLYOZÁS II. -- Előadás 4.1. Döntési fák [Concepts Chapter 11] A döntési fákon alapuló klasszifikációs eljárás nagy előnye, hogy az alkalmazása révén nemcsak egyedenkénti előrejelzést

Részletesebben

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése.

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. 1. Bevezetés. A gépek biztonsága tekintetében az EU.ban több szintű szabványrendszer van kialakítva, amely a gépek lehető legszélesebb körét

Részletesebben

több időt ad a tanulónak: pl. egy hét. A tanár ezeket is minden esetben ellenőrzi.

több időt ad a tanulónak: pl. egy hét. A tanár ezeket is minden esetben ellenőrzi. Részlet a Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai programjából: XV. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával

Részletesebben

Elektrotechnika "A" tételek

Elektrotechnika A tételek Elektrotechnika "A" tételek A1. Sorolja fel az energiaforrások fajtáit! Jellemezze üzemállapotaikat! Ismertesse kapcsolási lehetőségeiket! Ismertesse a Thevenin- és a Norton helyettesítő képek kölcsönös

Részletesebben

Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar. Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás.

Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar. Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás. JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁS-TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOK 4.06 Javításhelyes szerelés 1 Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás. A mai termékek

Részletesebben

FPGA áramkörök alkalmazásainak vizsgálata

FPGA áramkörök alkalmazásainak vizsgálata FPGA áramkörök alkalmazásainak vizsgálata Kutatási beszámoló a Pro Progressio alapítvány számára Raikovich Tamás, 2012. 1 Bevezetés A programozható logikai áramkörökön (FPGA) alapuló hardver gyorsítók

Részletesebben

Jel- és adatfeldolgozás a sportinformatikában

Jel- és adatfeldolgozás a sportinformatikában Pályázat címe: Új generációs sporttudományi képzés és tartalomfejlesztés, hazai és nemzetközi hálózatfejlesztés és társadalmasítás a Szegedi Tudományegyetemen Pályázati azonosító: TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0002

Részletesebben

ICN 2005 ConferControl

ICN 2005 ConferControl ICN 2005 ConferControl Számítógépes vezérlı program az ICN 2005 típusú konferencia rendszerhez Felhasználói kézikönyv DIGITON Kft. IСN 2005 ConferControl Számítógépes vezérlı program az ICN 2005 típusú

Részletesebben

MEMÓRIA TECHNOLÓGIÁK. Számítógép-architektúrák 4. gyakorlat. Dr. Lencse Gábor. tudományos főmunkatárs BME Híradástechnikai Tanszék lencse@hit.bme.

MEMÓRIA TECHNOLÓGIÁK. Számítógép-architektúrák 4. gyakorlat. Dr. Lencse Gábor. tudományos főmunkatárs BME Híradástechnikai Tanszék lencse@hit.bme. MEMÓRIA TECHNOLÓGIÁK Számítógép-architektúrák 4. gyakorlat Dr. Lencse Gábor 2011. október 3., Budapest tudományos főmunkatárs BME Híradástechnikai Tanszék lencse@hit.bme.hu Tartalom Emlékeztető: mit kell

Részletesebben

5 Egyéb alkalmazások. 5.1 Akkumulátorok töltése és kivizsgálása. 5.1.1 Akkumulátor típusok

5 Egyéb alkalmazások. 5.1 Akkumulátorok töltése és kivizsgálása. 5.1.1 Akkumulátor típusok 5 Egyéb alkalmazások A teljesítményelektronikai berendezések két fõ csoportját a tápegységek és a motorhajtások alkotják. Ezekkel azonban nem merülnek ki az alkalmazási lehetõségek. A továbbiakban a fennmaradt

Részletesebben

Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk

Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk Elméleti anyag: Processzoros vezérlés általános tulajdonságai o z induló készletben

Részletesebben

Hardware minőségellenőrzése az elektronikai gyártási folyamat során Ondrésik Tamás, O0QUL3

Hardware minőségellenőrzése az elektronikai gyártási folyamat során Ondrésik Tamás, O0QUL3 Hardware minőségellenőrzése az elektronikai gyártási folyamat során Ondrésik Tamás, O0QUL3 A számítógépek és minden egyéb elektronikai termék áramköreinek gyártása közben számos tesztelő és vizsgáló folyamat

Részletesebben

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai

1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:

Részletesebben

Megszakítások és kivételek

Megszakítások és kivételek Megszakítások és kivételek Megszakítások Megszakítás a számítási rendszernek küldött jelzés, mely valamilyen esemény felléptéről értesíti. Egy megszakítás felléptekor a rendszer: megszakítja az aktív program

Részletesebben

3 Tápegységek. 3.1 Lineáris tápegységek. 3.1.1 Felépítés

3 Tápegységek. 3.1 Lineáris tápegységek. 3.1.1 Felépítés 3 Tápegységek A tápegységeket széles körben alkalmazzák analóg és digitális berendezések táplálására. Szerkezetileg ezek az áramkörök AC-DC vagy DC-DC átalakítók. A kimenet tehát mindig egyenáramú, a bemenet

Részletesebben