ANYAGTÓL A SZERKEZETIG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ANYAGTÓL A SZERKEZETIG"

Átírás

1 ANYAGTÓL A SZERKEZETIG ÉPÜLETFIZIKAI ALKALMAZÁSOK a SCHWENK ÜVEGGYAPOT TERMÉKEKHEZ KÉSZÍTETTE : a V-SYS Kft. SZERKESZTETTE : Dr.Várfalvi János PhD. SZERZŐK: Dr.Várfalvi János PhD. ifj. Várfalvi János 2010.

2 2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS AZ ANYAG ÉS TULAJDONSÁGAI Általában az anyagról A gyártásról Közvetlen tapasztalatok Hővezetés az anyagban Hőátviteli folyamatok az anyagban A hővezetési tényező változása a testsűrűség függvényében A HŐVEZETÉSI JELLEMZŐK MEGJELENÍTÉSE A hővezetési tényező deklarált értéke A deklaráció fizikai környezete A deklaráció méréstechnikai és statisztikai környezete A Schwenk termékek deklarált értékei A hővezetési tényező tervezési értékei Általában a tervezési értékekről A Schwenk termékek tervezési értékei A HŐVEZETÉSI TULAJDONSÁGOKAT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A rögzítőelemek hatása Általában a rögzítőelemekről Rögzítőelemek hőtechnikai hatásának számszerűsítése Rögzítőelemek hatásának bemutatása Légáteresztés anyagon keresztül Hőhidak, hibás kivitelezések Általában a hibákról Néhány hibaeset A SZELLŐZTETETT TETŐSZERKEZETEK ÉPÜLETFIZIKAI MEGKÖZELÍTÉSE A szellőztetés épületfizikai szempont-rendszere A páratechnikai szellőzés főbb tényezői A hővédelmi szellőzés főbb tényezői

3 3 1. BEVEZETÉS Különös magyarázatra nem szorul, hogy napjainkban az energiagazdálkodásnak nagy jelentősége van. Általánosan ismert, hogy az ország energiafogyasztásából az épületek jelentős hányaddal részesednek. Fentiekkel magyarázható, hogy az épületek tervezésénél, kivitelezésénél az energetikai kérdések első helyre kerültek. Az energetikai viszonyokat több tényező együttesen határozza meg. Ezen tényezők közül kiemelkedik a hőszigetelés, illetve a hőszigetelő anyagok szerepe. Általánosan megállapítható, hogy energetikailag hatékony épület hőszigetelő anyagok alkalmazása nélkül nem képzelhető el napjainkban. A megfelelő hőszigetelési teljesítmény szempontjából nagyon fontos, hogy a hőszigetelés technológiáját minden vonatkozásban jól ismerjék a szakemberek. Ezzel kapcsolatosan három kérdést is célszerű kiemelni. 1. Csak első olvasatra fogadható el az a megállapítás, hogy egy adott hőszigetelés teljesítmény-növelése annak vastagságával arányos. Az előállított hőszigetelő anyag ugyanis szerkezeti formában látja el hőszigetelési funkcióját. Ezen szerkezeti formában való működése során hőszigetelési tulajdonságai megváltozhatnak - romolhatnak. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a kivitelezés során nem a jó tervezői elképzelés valósul meg, vagy adott épületszerkezeti részlet megoldására a tervező nem a lehető legjobb megoldást választja. A fentiek a hőszigetelési teljesítmény bizonyos csökkenését eredményezik, mellyel kapcsolatosan az alábbi főbb esetek emelhetők ki: a. A hőszigetelés teljesítmény csökkenése fennáll, amelynek mértéke normális. Mérték nagyságára (számszerűsítésére) szükségünk van. b. A teljesítmény csökkenés mértéke nagy, mivel a kivitelezés során az anyaggal kapcsolatos sajátosságokat nem vették figyelembe. c. A teljesítmény csökkenés mértéke nagy, mivel a tervezés során az anyaggal kapcsolatos sajátosságokat nem vették figyelembe. d. A csökkenés mértéke irreálisan nagy, mivel sem a tervezés, sem a kivitelezés során az anyaggal összefüggésbe hozható sajátosságok figyelembevétele nem történt meg. A fentiekkel összefüggésbe előfordulhat az alábbi eset is: A hőszigetelési teljesítmény növelése céljából olyan döntést hoztunk, hogy a hőszigetelés vastagságát 10 cm-ről 12 cm-re növekedjék meg. A fentiekben említett hiányosságok fennállása miatt, a hőszigetelés hatékonysága 30%-kal csökken (ettől nagyobb csökkenés is előfordulhat), akkor valójában egy kb. 8 cm vastag hőszigeteléssel egyenértékű szigetelésünk van, függetlenül attól, hogy azt 12 cm-esnek hisszük.

4 4 2. Napjaink épületeinél a hőszigetelési teljesítmény lehető legpontosabb megjelenítésére van szükség, melyet az alábbiak támasztanak alá: a. az energetikai teljesítmény számszerűsítését rendelet (7/2006. /V.24./ TNM) írja elő. Elvárható, hogy a megjelenített érték a lehető legpontosabban fejezze ki az energetikai viszonyokat. b. a hőszigetelés az épület energetikai viszonyainak egyik eleme. Mint komponensnek hatása van az egész rendszerre, ezért szükséges a teljesítményének minél pontosabb meghatározása. 3. A hőszigetelés teljesítményének más területekhez kapcsolódóan is kiemelt jelentősége lehet, amely megköveteli a kialakított hőszigetelési rendszer pontos épületfizikai ismeretét. A kapcsolódó területek lehetnek: a. az állagvédelmi kérdések és a hőszigetelés összefüggései, b. a hőérzeti kérdések, c. épületgépészeti rendszerekkel, pl. falfűtés, vagy egyéb technológiákhoz kapcsolódó hőszigetelési kérdések, d. az épület átadás-átvételén szerepet játszó tényező, e. a hőszigetelési teljesítmény és az épület piaci értékének kapcsolódása. A fentiekben említett kérdések akkor kezelhetők megfelelően: ha jól ismerjük az alkalmazott hőszigetelő anyagot és fizikai tulajdonságait, valamint ezeket figyelembe vesszük a szerkezetalkotási folyamatokban, mind a tervezés, mind a kivitelezés során. ha a hőszigetelési folyamatokat általánosan ismert, illetve elérhető (szabvány, rendelet, előírás, stb.) szakmai anyagoknak megfelelően jelenítjük meg, mivel így mindig egy definiált szempontrendszeren keresztül kerülnek a jellemző paraméterek meghatározásra. Ennek következtében a különböző alternatív megoldások összehasonlíthatók, illetve a hőszigetelt szerkezet minősítése az építési folyamatban résztvevők számára egyértelművé válik.

5 5 2. AZ ANYAG ÉS TULAJDONSÁGAI 2.1. Általában az anyagról Elméletileg egy építőanyag fizikai tulajdonságain keresztül fejti ki hatását, illetve jeleníti meg magát a szerkezetben. Az épületfizikai számítások is arról szólnak, hogy az építőanyagok fizikai jellemzői egy modellben bemenő adatként szerepelnek, és a modell szempontjából nem kell ismerni szerkezetileg az anyagot. A mindennapi tervezői és kivitelezői gyakorlat szempontjából a fenti, anyagnélküli anyag megjelenítés nem lenne elégséges. Minden anyagban ugyanis benne rejlik az a plusz anyagtani sajátosság, amelyet a hogyan készül kérdésre adott válaszok, az anyag tapintása, darabolása, a szerkezetébe való betekintés stb. szolgáltat, illetve az ezekre alapozott felhasználási ötletek eredményeznek A gyártásról Általában az üveggyapot gyártása az alábbi főbb elemekre osztható: Üvegcserép és különböző adalékokból álló keverék megolvasztása. Szálképzés, szálazó centrifugával. A gyűjtőszalagon ülepítés és műgyantával bevonás. Az egyes gyártmánytípusoknak megfelelő sűrűség előállítása céljából a szálhalmaz összenyomása egy adott vastagságra. A polimerizációs kemencében a kötőanyag kikeményítése. Az anyag hűtése, darabolása. Az egyes gyártmányoknál a termék felületére kasírozó anyag felvitele. A fentiekben körvonalazott gyártási folyamat eredménye egy olyan szálhalmaz, amelynek szerkezeti rendszerének fenntartását a benne lévő műgyantakötés jelentősen meghatározza. Formája kisebb erők hatására is megváltozik, amely az anyag összenyomhatóságát, illetve alakíthatóságát eredményezi Közvetlen tapasztalatok Az anyaggal való kapcsolat közvetlen tapasztalataként a fentiekben már említett szálhalmaz jelleg, illetve az összenyomhatóság emelhető ki. A szálhalmaz jellegére egyszerű digitális felvételekkel is rá lehet mutatni. Az alábbiakban néhány ilyen jellegű felvétel látható a képeken. A képeken különböző termékekből kivágott hasábok metszeti felvételei és a technológiai rétegződések is láthatók, amelyek megmutatkoznak mind a

6 6 szálrendszer párhuzamos tendenciáiban, mind a sárga színű műgyanta eloszlási sajátosságaiban. Kisebb vastagságot leválasztva a szálhalmaz jellegzetességei további részletekkel gazdagodnak. Ha e leválasztott rétegekről digitális felvételeket készítünk, majd felnagyítjuk, a szálrendszer eloszlási jellege is látható (2-7. és 2-8. kép) kép DF1 szigetelés 2-2. kép TWR1 szigetelés

7 kép DF44 szigetelés 2-4. kép KF3 szigetelés

8 kép TW1 szigetelés 2-6. kép FD3/V szigetelés

9 kép Kisebb vastagságot leválasztva a szálhalmaz jellegzetességei tovább részletekkel gazdagodnak kép a szálrendszer eloszlási jellege is látható

10 10 Az összenyomódás, az alakváltozás szemléltetése egyszerű kísérlettel is megvalósítható. A 2-9. képen látható elrendezéssel egy vízszintes alapra helyezett hőszigetelő anyagot terheltünk le. A terhelést a teherelosztó lap és az arra helyezett pohár víz súlyereje jelentette. A vízszintes alapra helyezett mércével az összenyomódás mértéke leolvasható kép Az összenyomódás egyszerű ellenőrzése A kísérleteknél az alábbi feltételek voltak alkalmazva: nyomóerő: F = 5N nyomott felület: A = 18x20cm = 0,036m 2 nyomás: p 140 Pa A fenti feltételekkel lefolytatott néhány kísérlet eredményei a 2-1.sz. ábrán láthatók.

11 fajlagos összenyomódás (%) sűrűség (kg/m 3 ) 2-1. ábra Az fajlagos összenyomódás egyszerű ellenőrzése A diagram vízszintes tengelyén a térfogattömeg látható, míg a függőleges tengelyen a fajlagos összenyomódás van megjelenítve. A fajlagos összenyomódás alatt esetünkben az alábbi jellemző értendő: ahol d o (mm) d (mm) ε (%) d ε = *100 /2-1./ d o a minta névleges vastagsága a vastagság megváltozása (összenyomódása) fajlagos összenyomódás A diagramban megadott adatok tájékoztató jellegűek, azonban jól mutatják az anyag alakváltozásának sajátosságait, amelyek az alábbiak szerint foglalhatók össze: Kisebb sűrűségnél jelentős az alakváltozás képessége, igen kis terhelésekkel is jelentős alakváltozás idézhető elő. Nagyobb sűrűségnél az alakváltozás jelentősen csökken. Egy bizonyos sűrűségnél az alakváltozás elhanyagolhatóvá válik. Megjegyzés: a fentiek az anyag általános megismerését szolgálják. Az összenyomódás és a terhelés pontos összefüggéseit csak laboratóriumi kísérletekkel határozhatók meg. E vonatkozásban nagyobb rátekintést kapunk

12 12 az anyag tulajdonságaira, ha mérési eredményeket összefüggésbe hozzuk a megbízhatósági kérdésekkel is Hővezetés az anyagban Bár az anyag hőszigetelési tulajdonságait egy tényezővel, a hővezetési tényezővel jellemzik, azonban annak belső szerkezetében a hőátviteli folyamatok több fajtája is előfordul. A hővezetési tulajdonságok sajátosságát az adja, hogy az egyes hőátviteli komponensek milyen teljesítménnyel fordulnak elő a kérdéses üveggyapot termékben Hőátviteli folyamatok az anyagban Az anyag szerkezetében kialakuló hőátviteli során az alábbi folyamatok fordulnak elő: hővezetés konvekció hősugárzás Kisebb testsűrűségek esetén nagyobb teljesítménnyel jelenik meg a konvekció, illetve a sugárzás. A ritkább szálak esetén kialakuló nagyobb légmozgás természetesnek ítélhető, amely a konvekciós hőcsere növekedését eredményezi. A sugárzási teljesítmény növekedésében szerepet játszik, hogy az egymástól távolabb lévő síkok szálhalmazai is rálátnak egymásra. A testsűrűség növekedésével valószínű mindhárom hőátviteli elem a hőszigetelési teljesítmény javítása, (a hővezetési tényező csökkenése) irányába változik, egy monoton csökkenő jelleget felvéve. A fentiekből az is következik, hogy a szálátmérő csökkentése azonos testsűrűség esetén is javítja a hőszigetelési teljesítményt azáltal, hogy konvekciós folyamatok akadályoztatva vannak a megnövekedett szálak miatt, ugyanakkor a megnövekedett szálsűrűség zavarja a sugárzási folyamatokat is, mivel két tetszőleges sík között több szálsorból álló ernyő képződik. A nagyobb testsűrűségek esetén egyre nagyobb jelentősége lesz a szilárd részek hővezetésének, amelynek következtében a hőátviteli folyamatok nőnek, egy monoton növekvő jelleget kölcsönözve a hővezetési tényezőnek. A fentiekben vázolt folyamatok következtében a hővezetési tényező a testsűrűség függvényében egy olyan sajátos karakteriszikát fut be, amely karakteriszikához minimum érték tartozik.

13 A hővezetési tényező változása a testsűrűség függvényében A szálas anyagokra jellemző, hogy a hővezetési tényezőjük a sűrűség függvényében egy bizonyos határig csökken, majd fokozatosan nőni kezd. Ezen jellegből törvényszerűen adódik egy minimális érték, illetve a minimális értékhez tartozó sűrűség érték. A 2-2. ábrán látható különböző célra készített Schwenk üveggyapot termékekből készített hővezetési tényező-sűrűség karakterisztikus függvény. A függvény csak tájékoztató jellegű, az adatpontokra ráfektetett közelítő görbét jelenti. 0,05 0,045 Hővezetési tényező (W/mK) 0,04 0,035 0,03 0,025 0, sűrűség (kg/m 3 ) 2-2. ábra A hővezetési tényező változása a sűrűség függvényében. A fenti összefüggés minimuma ρ=31kg/m 3 testsűrűségnél adódik, amely azt jelenti, hogy SCHWENK üveggyapot termékek legkedvezőbb hővezetési tényezői kg/m 3 testsűrűségek mellett várhatók. Arra vonatkozóan nincsenek adatok, ha egy kisebb testsűrűségű anyagot egy nagyobb testsűrűségűre nyomunk össze, a hővezetési tényezője a fenti diagramban hol helyezkedik el.

14 14 3. A HŐVEZETÉSI JELLEMZŐK MEGJELENÍTÉSE 3.1. A hővezetési tényező deklarált értéke Bár a hővezetési tényező a hőszigetelő anyagok egyik legegyszerűbb épületfizikai jellemzőjének mutatkozik, azonban a konkrét meghatározásánál, illetve megadásánál, már több kérdés tisztázása is felmerül: 1. Milyen hőmérsékleten jelenítik meg a hővezetési tulajdonságokat. 2. Milyen nedvességtartalom mellett jelenítik meg a hővezetést. 3. Hogyan jeleníti meg a hővezetési tényező az anyag szerkezetével (annak változásával) összefüggésbe hozható szórásokat. A fenti kérdésekre adódó válaszok elemzésénél arra a következtetésre lehet jutni, hogy a kérdéskörrel kapcsolatosan bizonyos megkötések teendők, azaz szabályozni kell. Ezen szabályozást foglalja össze az MSZ EN ISO 10456:2008 szabvány, amely kitér a deklarált értékekhez kapcsolódó, un. tervezési értékek meghatározásának kérdéseire is A deklaráció fizikai környezete A fentiekből következik, hogy a (deklarált) hővezetési tényező vizsgálatát egy adott fizikai környezetben kell megtenni, melyet az alábbi, 3-1. táblázat foglalja össze. A táblázatban az u sz, a száraznak minősített minta nedvességviszonyai. Ez az érték az anyag fizikai tulajdonságainak figyelembevételével, a gyártó közreműködésével határozható meg. Az u 23,50 érték 23 C-os és 50 % relatív páratartalmú levegő környezettel egyensúlyba került (gyakorlatilag légszáraz) anyag nedvességtartalmát jeleníti meg. Tulajdonságok Megadási feltételek Hőmérséklet 10 C 10 C 23 C 23 C Nedvességtartalom u sz u 23,50 u sz u 23, táblázat Deklarált hővezetési tényezők megadásának fizikai feltételei A fentiekből következik, hogy a hőszigetelő anyagok deklarált hővezetési tényezőjének két adatot mindig tartalmazni kell: 1. a közepes hőmérsékletet, 2. a nedvességviszonyokra utaló adatot. Megjegyzés: az anyag kifáradásával (öregedésével) kapcsolatos adatok néhány, sajátos esetben előfordulhatnak.

15 A deklaráció méréstechnikai és statisztikai környezete A fenti táblázatból következne, hogy az egyes hőszigetelő anyagokat egy kötött (10 és 23 C ) közepes hőmérséklet mellett kellene vizsgálni. Az a lehetőség, amely azt biztosítja, hogy a különböző közepes hőmérsékletekre a mérési adatok átszámíthatók, elősegíti, hogy különböző közepes hőmérsékletekkel rendelkező mérési eredmények a deklaráció hőmérsékletén jelenítődjenek meg. Ilyen vonatkozásba a deklarált értékek származtatása nem korlátozza a méréstechnikai környezet, illetve ennek a közepes hőmérsékletekre vonatkozó részét. A statisztikai környezetet az alábbiak jelentik: o 90%-os tűréstartomány, o 90%-os megbízhatósági szint. A fentiek azt jelentik, hogy a hővezetési tényező tűrését úgy kell megváltoztatni, (esetünkben a hővezetési tényező értékét megnövelni), hogy a nevezett hőszigetelő anyagból több mintán elvégzett vizsgálatok eredményeinek 90%-a, 90%-os megbízhatósággal ebbe a megadott intervallumba esik, melyből következik: 1 méréssel nem lehet deklarált értéket származtatni. A deklarált érték mindig nagyobb az átlagos értéknél. Ugyanazon anyag deklarált értéke függhet a vizsgált minták darabszámától A Schwenk termékek deklarált értékei A Schwenk szálas hőszigetelő anyagainak deklarált értékeit az alábbi, 3-2. táblázatban találhatók.

16 16 Megnevezés Hővezetési tényező (W/mK ) DF42 0,042 DF-1 0,039 KF1 0,038 KF2 0,034 KF3 0,032 DF1 Akustik 0,039 TWR1 0,037 TW1 0,037 TP R0 0,037 WKP1 0,037 WKP2 0,034 WKP3 0,032 FD1 0,037 FD2 0,034 FD3 0,032 TP T5 0,035 ez csak osztály TP T58 0,035 ez csak osztály EP 0, táblázat Deklarált hővezetési tényezők 3.2. A hővezetési tényező tervezési értékei Általában a tervezési értékekről A hővezetési tényező tervezési értéke az anyag, vagy termék beépítési körülményei, és az adott külső és belső feltételek mellett jellemzi az anyag hővezetési tulajdonságait. A hővezetési tényező tervezési értékét az alábbi módon származtathatók: o deklarált értékekből, amikor származtatást a megfelelő körülményekre való átszámítás jelenti, o mért értékekből, o szabványos, táblázati értékekből. Valamennyi tervezési hővezetési tényező származtatásánál a legfontosabb szempontként az anyag üzemszerű viszonyai során nyert értékek a mértékadók. E vonatkozásban a valós szerkezetek monitoringozásával mért adatok a legértékesebb információk. Az erre vonatkozó szakmai törekvések épületfizikailag mindenképpen támogatandók.

17 A Schwenk termékek tervezési értékei A hőszigetelő anyagok, így a SCHWENK üveggyapot termékek is, igen sokféle szerkezeti változatban, illetve számos épületfizikai feltétel mellett kerülnek felhasználásra. Az egyes hőszigetelési funkcióra való kiépítések gyakorlati megvalósítása különböző tervezői elképzelések mellett történik. A fentieket mérlegelve, célszerűbbnek mutatkozik azon magatartás érvénysülése, amely során az egyes tervezett szerkezetek esetén a tervező által konkrétan meghatározott értékekkel történjen a tervezett állapot jellemzése. A forgalmazónak szándékában áll ezen tervezői értékek meghatározásához segítséget nyújtani, illetve helyszíni monitoringok adatainak, gyűjtésével, értékelésével, a tervezett környezetet tovább pontosítani. 4. A HŐVEZETÉSI TULAJDONSÁGOKAT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A hővezetési tulajdonságokat számos tényező befolyásolja. Ezen tényezőkre az a jellemző, hogy hőtechnikai hatásuk abszolút értéke a szerkezet felépítésén, a kivitelezés minőségén keresztül jelenik meg, bár relatíve a szerkezet rétegrendi hőátbocsátási tényezőjéhez, azaz gyakorlatilag az alkalmazott hőszigetelés teljesítményéhez mérjük. A fentiekből az alábbiak következnek: A szerkezetek és kivitelezések sokfélesége miatt ezen hatások is sokféleképpen jelenhetnek meg. Ugyanazon hővezetési tulajdonságot befolyásoló tényező egy kisebb hőszigetelési teljesítményű szerkezetnél még elfogatható többlet hőáramot eredményez, míg vastagabb hőszigetelésekkel ellátott szerkezeteknél már ez egy megengedhetetlen kategóriába sorolhatja a szerkezetet. A hővezetési tulajdonságokat befolyásoló tényezőkkel kapcsolatosan mind tervezői, mind kivitelezői vonatkozásban megfelelő szakmai hozzáállást kell kialakítani. A legnagyobb energetikai hibák az alábbiakkal jellemzett viszonyból adódnak: Egyáltalán nem veszünk tudomást, hogy vannak a hővezetési tulajdonságot befolyásoló - esetünkben rontó- tényezők, és a szerkezetet a rétegrendi hőátbocsátási tényezőkkel jelenítjük meg.

18 18 Nem foglalkozunk a várható legnagyobb hibák hatásával, amelynek adatain keresztül éppen ezen kérdéskörben rejlő kockázatokra lehetne rámutatni. A következőkben a fenti kérdések kerülnek megvilágításra, néhány egyszerű példán keresztül A rögzítőelemek hatása Általában a rögzítőelemekről Épületfizikai szempontból megközelítve, a rögzítőelem alatt is több megközelítés említhető. Alapvetően megkülönböztethetünk fém és műanyag rögzítőelemeket - épületszerkezeti szempontból még szélesíthetők a megkülönböztetések szempontjai. A fémrögzítések hőtechnikailag nyilvánvalóan kedvezőtlenebbek a műanyag rögzítéseknél, és ebből kiindulva, úgy látszik, hogy célszerű e két csoportot kiemelni. Azonban az alkalmazott műanyagok között is találhatók különböző hővezetési tényezővel rendelkező anyagok, pl. polietilén, illetve az üvegszálerősítésű poliamid, amelyek árnyalják a műanyagok csoportját. A fém rögzítőelem elnevezés sem tekinthető hőtechnikailag egyértelműnek, mivel az acél W/mK hővezetési tényezője mellett vannak olyan koracélok, amelyek hővezetési tényezője a fenti érték harmada. Amennyiben olyan koracél kerülne alkalmazásra, amelynek hővezetési tényezője lényegesen kisebb az acélnál, az ilyen rögzítést épületfizikailag nem sorolhatunk általánosan a fém rögzítőelemek közé. A fentiek szakszerű hőtechnikai kezelése akkor mutatkozik megfelelőnek, ha a rögzítőelemekből, illetve szerkezeti elrendezésekből adódó sokféle változatot katalógusszerű feldolgozások segítik az építési szakember munkáját Rögzítőelemek hőtechnikai hatásának számszerűsítése A rögzítőelemek hőtechnikailag pontszerű hőhídnak tekinthetők. Az ilyen szerkezetek ponthidak hatását figyelembevevő eredő hőátbocsátási tényező az alábbiak szerint számítható: U R = U + Ψ * n /4-1./ 0 p 1 ahol: U R U 0 Ψ p n 1 a vizsgált falszakasz eredő hőátbocsátási tényezője a vizsgált falszakasz rétegrendi hőátbocsátási tényezője a hőhíd pont hőátbocsátási tényezője (W/K) az 1m 2 -re eső pont hőhidak száma

19 19 A /4-1./ összefüggés második tagja a hőhidak következtében létrejövő növekmény hőveszteséget ( U) jelenti. E növekmény a rétegrendi hőátbocsátási tényező százalékában is kifejezhető az alábbiak szerint: Ψp *n1 U 0[ %] = * 100 /4-2./ U Rögzítőelemek hatásának bemutatása A rögzítőelemek hőtechnikai hatása általános megközelítésben egyszerűen megfogalmazható, nevezetesen, a rögzítés a rendszerben lévő valamennyi elem (rögzítőelemek és falszerkezeti elemek) geometriai megjelenésétől, illetve a felépítő valamennyi anyag (rögzítőelemek és falszerkezeti elemek) hővezetési tulajdonságaitól függ. A fentiekből következik, hogy a rögzítőelemekkel kapcsolatosan nagyszámú szerkezeti változat állítható össze. Tekintettel arra, hogy jelen anyagban e nagyszámú változat vizsgálatára nincs mód, a következőkben ismertetett egyszerű modellünk segítségével mutatunk rá az egyes szerkezeti tényezők szerepére. A 4-1. ábrán látható a vizsgált modell sémája ábra Elvi séma, a vizsgált modell főbb jellemzőiről

20 20 Egy 5 mm átmérőjű fémhuzal döfi át a hőszigetelést, amelyet kétféle vastagságban (100 és 200 mm) vizsgálunk. További vizsgálatok tárgya még, hogy a fémrögzítőt fogadó szerkezet milyen hővezetési tulajdonságokkal rendelkezik. Esetünkben egy vasbeton falszerkezetet, illetve egy téglafalat vettünk figyelembe, azzal a megkötéssel, hogy a téglafal hővezetési tényezője a vasbeton hővezetési tényezőjének éppen a fele. A rögzítőelem a külső oldalon a falazathoz csatlakozik. A hőszigetelésen kívüli túlnyúlása 100 mm. A modellt úgy egyszerűsítjük, hogy azt tételezzük fel, hogy a hőszigetelésen kívül eső rögzítőelem-rész a külső levegővel közvetlenül érintkezik. Bár a rögzítőelem viszonylag egyszerű szerkezeti konfigurációban jelenik meg, hőtechnikai viszonyainak vizsgálata 3D-s numerikus szimulációt követel meg. A szimulációkat elvégezve, az eredmények az alábbi, 4-1. táblázatban vannak megjelenítve, a hőszigetelés anyagát 0,039 W/mK hővezetési tényezővel vettük figyelembe. Hőszigetelés vastagsága A hőhíd Ψ p értéke [ W/K ] [ cm ] téglafal VB fal 10 0,0156 0, ,0119 0, táblázat A különböző változatok pont hőátbocsátási tényezői A táblázati adatok alapján az alábbi megállapítások tehetők: o Azonos vastagságú hőszigetelés esetén, a VB falba épített rögzítésnek nagyobb a hőhíd pont-hővezetési tényezője. Ez azzal magyarázható, hogy a fémpálcán távozó hőáram attól is függ, hogy a jó hővezető pálcához milyen módon vezetődik oda a hő. Ezt a vezetést a falszerkezet anyaga végzi, amelyről tudjuk, hogy az esetünkben vizsgált beton szerkezet hővezetési tényezője éppen 2-szer nagyobb a téglafal hővezetési tényezőjétől. o Azonos anyagú falszerkezet esetén, a vastagabb hőszigetelés rögzítőelemének kisebb a hőhíd pont hővezetési tényezője. Ez azzal magyarázható, hogy a vastagabb hőszigeteléshez tartozó hosszabb rögzítőelem nagyobb ellenállással rendelkezik. Mint a fentiekben is megemlítésre került, a rögzítés energetikai szerepét az a paraméter határozza meg, amely megmutatja, hogy a rétegrendi hőátbocsátási tényezőhöz viszonyítva mennyivel nőtt meg a vizsgált szerkezetszakasz hővesztesége. A számításokat n 1 =7 esetre (1m 2 -en 7 rögzítőelem) elvégezve, az eredményeket az alábbi, 4-2. táblázatban vannak összefoglalva. Hőszigetelés U 0 (%)

21 21 vastagsága [ cm ] téglafal VB fal 10 33% 38% 20 46% 50% 4-2. táblázat Hőátbocsátási tényező növekmények különböző rögzítési változatok esetén A táblázati adatok alapján az alábbi megállapítások tehetők: o A téglafal és VB fal között a különbség mintegy 5%pont. Figyelembe kell azonban venni, hogy az általunk vizsgált esetben a téglafal hővezetési tényezője 0,8 W/mK volt, de vannak ettől lényegesen kisebb hővezetési tényezővel rendelkező falszerkezetek is, amelyeknél a különbség tovább fog nőni. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a pontos számítások esetén a fogadó falszerkezet hővezetési tulajdonságai nem hanyagolhatók el. o A hőszigetelés vastagságának változása 12-13%pont-os különbséget eredményezett a vizsgált modell esetén, úgy, hogy nagyobb vastagságoknál nőtt a rétegrendi hőátbocsátási tényező romlása. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a Ψ p értékei éppen fordítottan változtak. Az előzőekből kitűnt, hogy a rögzítőelemek hatása több tényező eredményéből alakul ki. Tekintettel arra, hogy a legkézenfekvőbb hatás a hőszigetelő anyag szigetelésének romlásában mutatkozik meg, a számított eredmények ilyen vonatkozásban is kiértékelhetők. Ezzel kapcsolatos kérdés úgy fogalmazható meg, hogy mennyivel rontja a hőszigetelő anyag hővezetési tényezőjét. A számítások eredményei a 4-3. táblázatban vannak összefoglalva ez esetben is n 1 =7 esetre vonatkozóan. Hőszigetelés vastagsága [ cm ] téglafal λ(%) VB fal 10 44% 44% 20 54% 54% 4-3. táblázat A hőszigetelési tényező romlása a tervezési %-ban A táblázati adatok alapján az alábbi megállapítások tehetők: o Az adott modellen a hőszigetelésben kialakuló romlás gyakorlatilag csak a hőszigetelés vastagságától függött. o A hőszigetelő anyag hővezetési tényezőjének százalékos növekedése jelentős, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a rögzítőelemek hőtechnikai hatása nem hanyagolható el.

22 Légáteresztés anyagon keresztül Szálas szerkezetű anyagokon keresztül a külső térből a belső tér irányába, - ha a szerkezet egyéb elemei ezt lehetővé teszik-, légáramlás indulhat meg, a kialakuló nyomáskülönbségek hatására. Amennyiben nagyobb épületmagasságról van szó, vagy fekvése miatt a szél hatásának ki van téve, akkor jelentősebb nyomáskülönbségekkel lehet számolni. Ilyen esetben a transzmissziós és filtrációs energiaáramok együttesen alakulnak ki, amelyek egymásra hatása megváltoztatja mind a hőmérsékleti, mind az energetikai viszonyokat. A belső térből kialakuló vezetéses hőáram megváltozik, amely változás a levegő felmelegítésére fordítódik. Ezen egyenlőséget a hőtechnikai összefüggésekkel felírva, az alábbi összefüggéshez jutunk: t x c*w*rx e 1 = t e + (t i t e ) /4-1./ c*w* Ro e 1 ahol: t x t i t e c W R o R x hőmérséklet a tetszőleges x koordinátájú síkban, belső hőmérséklet, külső hőmérséklet, a levegő fajhője térfogatra vonatkoztatva, 1m 2 felületre eső térfogatáram, a teljes szerkezet hőátviteli ellenállása, a szerkezet ellenállása a külső levegő és az x -dik réteg között. A /4-1./ összefüggés alapján a szerkezet az infiltrációs hőátbocsátási tényezője (U inf ) meghatározható, amelyet az alábbi, /4-2./ összefüggéssel számítható. c*w*ro cw *e U inf = /4-2./ c*w* Ro e 1 A /4-2./ összefüggés az összetett tényezői miatt egyszerűen nem látható át. Ha általánosan kívánjuk az infiltrációs viszonyok energetikai hatását megközelíteni, akkor nyilvánvalóan két szempontot mindenképpen a vizsgálat tárgyává kell tenni: 1. Hogyan függ a filtrációs hőátbocsátási tényező szerkezet rétegrendi hőátbocsátási tényezőjétől. 2. Milyen hatása van az 1m 2 -re eső infiltrációs levegő levegőforgalomnak. A fenti kérdésekre való válaszban segítséget jelentenek a 4-2. ábrán megrajzolt görbék.

23 23 2 1,8 1,6 1,4 Uinf (W/m 2 K) 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, ,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 Uo (W/m 2 K) W=1 m3/m2h W=2 m3/m2h W=3 m3/m2h W=4 m3/m2h 4-2. ábra Az infiltráció hatása a rétegrendi hővezetési tényezőre A diagram alapján az alábbi lényeges megállapítások tehetők: A légáteresztésnek jelentős hatása lehet a szerkezet hőátbocsátási tényezőjére, ez a hatás olyan mértéket is elérhet, amellyel kapcsolatosan utólagos beavatkozások nem nélkülözhetők. Kisebb rétegrendi hőátbocsátási tényezők esetén, már a légáteresztés hatása a meghatározó, ami azt jelenti, hogy a filtrációs hőátbocsátási tényező állandósul. A kis rétegrendi hőátbocsátási tényezők esetén, a filtráció hatása jelentősebben érvényesül. Ennek azért fontos, mert ez a hatás éppen akkor érvényesül, amikor nagy hőszigetelő vastagság alkalmazásával az energiatakarékossági célok megvalósítása kerülnek előtérbe Hőhidak, hibás kivitelezések Általában a hibákról Az épületszerkezetek hőszigetelése során mindig adódhatnak kisebb hibák, amelyek elsősorban azzal magyarázhatók, hogy a hőszigetelés elhelyezése során hiányzik az általánostól gondosabb, tudatosabb hozzáállás a kivitelezést végző szakembertől. Vagy abból, hogy a terv nem megfelelően kezelte a kérdéses szerkezeti viszonyokat. Ezek a speciális helyzetek szerkezeti/kivitelezési elemzésekkel egyszerűen feltárhatók. E vonatozásban

24 24 akkor járunk el helyesen, ha az ebből adódó energetikai (esetleg állagvédelmi, és hőérzeti) vonzataira megfelelő rálátást szerzünk. Ennek ismeretében dönthető el, hogy a kérdéses esetben elegendő-e a hőszigetelés hővezetési tényezőjének tervezési értékébe a hatást beépíteni, vagy nagy épületfizikai kockázat esetén, a kivitelezés ellenőrzését ennek tudatában szervezni. Egyes esetekben a meghibásodások kockázatát csökkentheti, ha a tervezés során a kérdéses szerkezet hőszigetelés oldaláról célirányosabb feldolgozásra kerül. A következőkben ismertetésre kerülő példák célja annak bemutatása, hogy a hőszigetelés hiányosságokkal kapcsolatos egyes épületfizikai tényezők a különböző szerkezeti helyzetekben hogyan jelennek meg. Az egyszerűbb feldolgozhatóság céljából néhány közelítés is alkalmazásra került, ilyenek pl. o a hőszigetelés hiányosság helyére kerülő levegő, amelynek hatását egy intenzívebben mozgó levegővel helyettesítettünk, utalva arra, hogy szálas szerkezetű anyagkörnyezetben ez ki is alakulhat o a különböző szerkezeti síkok kapcsolatának egyszerűsítése Néhány hibaeset A tetőhéjazat csatlakozásánál a hőszigetelés hiányzik A hibás szerkezeti viszonyokat a 4-2. ábra mutatja.

25 ábra Tetőhéjazat csatlakozásánál a hőszigetelés hiányzik A hibás szerkezet jellemzése: A kivitelezés során a jelölt szakaszon nem került hőszigetelés elhelyezésre. A szaruzat alatti hőszigetelés hőtechnikai viszonyait több szerkezeti elem is rontja. E rontás számszerű értékének vizsgálatát ez a példa nem tartalmazza, hővezetési tényezőjének figyelembevett tervezési értéke: 0,047 W/mK. A szigetelés vastagsága: 10cm A szaruzat közötti hőszigetelés hővezetési tényezőjének figyelembevett tervezési értéke: 0,039 W/mK. Vastagsága:15cm Elvégezve a csomópont kétdimenziós számítógépes szimulációval történő vizsgálatát, a lényegesebb hőtechnikai paraméterek az alábbi értékekkel közelíthetők: (megjegyzés: a szimuláció során nem említett szerkezeti elemek hőtechnikailag egyszerűbben lettek figyelembe véve.) A vizsgált modell legalacsonyabb hőmérsékletei: Hiba nélkül kivitelezve: a hőmérséklet (t i =20 C, t e = -5 C): t H = 18,48 C a hőmérséklet sajátléptékben: Θ H = 0,939 Hibásan kivitelezve: a hőmérséklet (t i =20 C, t e = -5 C): t H = 18,35 C a hőmérséklet sajátléptékben: Θ H = 0,934 A vizsgált modell vonalmenti hőátbocsátási tényezői: Hiba nélkül kivitelezve: Ψ H =0,0343 W/mK Hibásan kivitelezve: Ψ H =0,0401 W/mK Rövid értékelés: A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a hiba a belső hőmérsékleti viszonyokat lényegesen nem változtatja meg. Ha ezen a hibás szerkezeti szakaszon penészesedés alakul ki, akkor a hőszigetelési hiány pótlásával nem szüntethető meg, mivel annak más oka is van, és azon okokat is meg kell szüntetni. Az energetikai viszonyokra a hőszigetelési hiányosságnak nagyobb a hatása. E szerkezeti csomópont miatt kialakuló többlet hőveszteséget a hőszigetelési hiányosság 17%-kal növeli meg.

26 26 A vízszintes ferde hőszigetelések csatlakozási vonalában a hőszigetelés hiányzik A hibás szerkezeti viszonyokat a 4-3. ábra mutatja ábra Hiba, a vízszintes és ferde hőszigetelések csatlakozási vonalában A hibás szerkezet jellemzése: A kivitelezés során a jelölt szakaszon nem került hőszigetelés elhelyezésre. A szaruzat alatti hőszigetelés hőtechnikai viszonyait több szerkezeti elem is rontja. E rontás számszerű értékének vizsgálatát ez a példa nem tartalmazza, hővezetési tényezőjének figyelembevett tervezési értéke: 0,047 W/mK A szaruzat közötti hőszigetelés hővezetési tényezőjének figyelembevett tervezési értéke: 0,039 W/mK. Elvégezve a csomópont kétdimenziós számítógépes szimulációval történő vizsgálatát, a lényegesebb hőtechnikai paraméterek az alábbi értékekkel közelíthetők: (megjegyzés: a szimuláció során nem említett szerkezeti elemek hőtechnikailag egyszerűbben lettek megjelenítve. a csatlakozási síkok 90 -os csatlakozással modellezve.) A csomópont legalacsonyabb hőmérsékletei: Hiba nélkül kivitelezve:

27 27 a hőmérséklet (t i =20 C, t e = -5 C): t H = 18,78 C a hőmérséklet sajátléptékben: Θ H = 0,951 Hibásan kivitelezve: a hőmérséklet (t i =20 C, t e = -5 C): t H =18,32 C a hőmérséklet sajátléptékben: Θ H = 0,933 A vizsgált modell vonalmenti hőátbocsátási tényezői: Hiba nélkül kivitelezve: Ψ H =0,0315 W/mK Hibásan kivitelezve: Ψ H =0,0489 W/mK Rövid értékelés: A hiba a belső hőmérsékleti viszonyokat lényegesen nem változtatja meg. Az energetikai viszonyokra a hőszigetelési hiányosságnak nagyobb a hatása. E szerkezeti csomópont miatt kialakuló többlet hőveszteséget a hőszigetelési hiányosság 55%-kal növeli meg.

28 28 A bordaváz mögött a belső hőszigetelés hiányzik A hibás szerkezeti viszonyokat a 4-4. ábra mutatja ábra Bordaváz mögött a belső hőszigetelés hiányzik A hibás szerkezet jellemzése: A kivitelezés során a jelölt szakaszon nem került hőszigetelés elhelyezésre. A szaruzat alatti hőszigetelés hőtechnikai viszonyait több szerkezeti elem is rontja. E rontás számszerű értékének vizsgálatát ez a példa nem tartalmazza, hővezetési tényezőjének figyelembevett tervezési értéke: 0,047 W/mK A szaruzat közötti hőszigetelés hővezetési tényezőjének figyelembevett tervezési értéke: 0,039 W/mK. Elvégezve a csomópont kétdimenziós számítógépes szimulációval történő vizsgálatát, a lényegesebb hőtechnikai paraméterek az alábbi értékekkel közelíthetők: (megjegyzés: a szimuláció során a hőszigetelési hiányosság hőtechnikai hatása, a fa bordával együtt jelenik meg. ) A csomópont legalacsonyabb hőmérsékletei: Hiba nélkül kivitelezve:

29 29 a hőmérséklet (t i =20 C, t e = -5 C): t H =19,50 C a hőmérséklet sajátléptékben: Θ H = 0,980 Hibásan kivitelezve: a hőmérséklet (t i =20 C, t e =-5 C): t H =19,50 C a hőmérséklet sajátléptékben: Θ H = 0,980 A vizsgált modell vonalmenti hőátbocsátási tényezői: Hiba nélkül kivitelezve: Ψ H =0,0003 W/mK Hibásan kivitelezve: Ψ H =0,0028 W/mK Rövid értékelés: A belső felületi hőmérsékletek vonatkozásában a különbség a hibahatáron belül alakul ki, ezért ezt az értéket a hiba nélkül kivitelezett értékkel azonosnak van megjelenítve. A hibás változat vonalmenti hőátbocsátási tényezője abszolút értékben bár kicsi, azonban a hiba nagy számú ismétlődése esetén számottevő értéket eredményezhet.

30 30 Illesztési hézag a külső hőszigetelésben A hibás szerkezeti viszonyokat a 4-5. ábra mutatja ábra Bordaváz mögött a belső hőszigetelés hiányzik A hibás szerkezet jellemzése: A kivitelezés során a jelölt szakaszon nem került hőszigetelés elhelyezésre. A szaruzat alatti hőszigetelés hőtechnikai viszonyait több szerkezeti elem is rontja. E rontás számszerű értékének vizsgálatát ez a példa nem tartalmazza, hővezetési tényezőjének figyelembevett tervezési értéke: 0,042 W/mK A szaruzat közötti hőszigetelés hővezetési tényezőjének figyelembevett tervezési értéke: 0,038 W/mK. A hőszigetelési hiányosság vastagsága: 5 cm Elvégezve a csomópont kétdimenziós számítógépes szimulációval történő vizsgálatát, a lényegesebb hőtechnikai paraméterek az alábbi értékekkel közelíthetők: A csomópont legalacsonyabb hőmérsékletei: Hiba nélkül kivitelezve: a hőmérséklet (t i = 20 C, t e = -5 C): t H =18,48 C a hőmérséklet sajátléptékben: Θ H = 0,939 Hibásan kivitelezve: a hőmérséklet (t i = 20 C, t e = -5 C): t H = 18,35 C

31 31 a hőmérséklet sajátléptékben: Θ H = 0,934 A vizsgált modell vonalmenti hőátbocsátási tényezői: Hiba nélkül kivitelezve: Ψ H = 0,00 W/mK Hibásan kivitelezve: Ψ H = 0,0265 W/mK Rövid értékelés: A hiba hőmérsékleti hatása elhanyagolható. A vonalmenti hőátbocsátási tényező értéke abszolút értéke bár nem nagy, de ha a rések hossza 1m 2 tetőfelületre vonatkoztatva eléri a 0,5m-t, a rétegrendi hőátbocsátási tényező kb.10%-kal nő meg. A rés szélességének növekedésével a hiba energetikai hatása rohamosan nő. 20cm résméret estén a hiba a fenti érték 10-szeresét is elérheti.

32 32 A talpszelemen előtt hőszigetelés hiányzik A hibás szerkezeti viszonyokat a 4-6. ábra mutatja ábra A talpszelemen előtt hőszigetelés hiányzik A hibás szerkezet jellemzése: A kivitelezés során a jelölt szakaszon nem került hőszigetelés elhelyezésre. A szaruzat alatti hőszigetelés hőtechnikai viszonyait több szerkezeti elem is rontja. E rontás számszerű értékének vizsgálatát ez a példa nem tartalmazza, hővezetési tényezőjének figyelembevett tervezési értéke: 0,047 W/mK A szaruzat közötti hőszigetelés hővezetési tényezőjének figyelembevett tervezési értéke: 0,039 W/mK. A térdfal 0,197 W/mK hővezetési tényezővel lett figyelembe véve. Elvégezve a csomópont kétdimenziós számítógépes szimulációval történő vizsgálatát, a lényegesebb hőtechnikai paraméterek az alábbi értékekkel közelíthetők: (megjegyzés: a szimuláció során nem említett szerkezeti elemek hőtechnikailag egyszerűbben lettek megjelenítve, a csatlakozási síkok 180 -os csatlakozással modellezve.) A csomópont legalacsonyabb hőmérsékletei: Hiba nélkül kivitelezve: a hőmérséklet (t i = 20 C, t e = -5 C): t H = 18,46 C a hőmérséklet sajátléptékben: Θ H = 0,938 Hibásan kivitelezve: a hőmérséklet (t i =20 C, t e = -5 C): t H = 18,71 C

33 33 a hőmérséklet sajátléptékben: Θ H = 0,948 A vizsgált modell vonalmenti hőátbocsátási tényezői: Hiba nélkül kivitelezve: Ψ H = 0,046 W/mK Hibásan kivitelezve: Ψ H = 0,054 W/mK Rövid értékelés: A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a hiba a belső hőmérsékleti viszonyokat a várható tendenciától eltérően változtatja meg. Ez abban mutatkozik meg, hogy hibás kivitelezés változatában a legalacsonyabb hőmérséklet mintegy 0,2 K-nel magasabb a hibátlan kivitelezés változatánál. Ez azzal magyarázható, hogy a meleg vb. koszorúról a hibaként megjelenő levegő hőmennyiséget szállít a legalacsonyabb hőmérsékleti helyre. Nyilvánvalóan az átlagos felületi hőmérséklet vonatkozásában már helyreáll a megszokott tendencia, nevezetesen, a hibás szerkezet átlagos felületi hőmérséklete lesz az alacsonyabb. Ez jut kifejezésre abban, hogy a többlet hőveszteséget a hőszigetelési hiányosság 16%-kal megnöveli.

34 34 5. A SZELLŐZTETETT TETŐSZERKEZETEK ÉPÜLETFIZIKAI MEGKÖZELÍTÉSE 5.1. A szellőztetés épületfizikai szempont-rendszere Épületfizikai oldalról megközelítve, a szellőztetett tetőszerkezetekhez egy jól definiálható szempont-rendszer kell felépíteni. E szempontrendszer az alábbi stratégiai célok köré építhető fel a kérdéses szerkezet sajátosságainak megfelelően. 1. A tetőszerkezet páratechnikai működésének elősegítése, az ún. (pára) kiszellőztetés funkció biztosítása. 2. A tetőszerkezet nyári hővédelmének fokozása, a komfort tető kialakítása. A helyes épületszerkezeti tervezés egyik legfontosabb eleme, a fenti stratégiai cél meghatározása. Spontán, -a célok tudatos megvalósítása nélkül-, az épületfizikai elvárásoknak, illetve egyéb építészeti elvárásoknak, optimálisan megfelelő szellőztetett tetőszerkezet csak kis valószínűséggel alakítható ki. A stratégiai cél meghatározása (kiválasztása) után az adott szerkezeti sajátosságok figyelembevételével kell a konkrét szempont-rendszert kialakítani. E szempont-rendszer meghatározásához, illetve szerkezet épületfizikai működésének követéséhez, az alábbiakban néhány tényező szerepe kerül megvilágításba. Páratechnikai Hővédelmi 5.2. A páratechnikai szellőzés főbb tényezői Lényeges hangsúlyozni, hogy a szellőző légréteg kiépítése önmagában még nem garantálja a pára kondenzáció elkerülését a szerkezetben. Ha ugyanis egy szellőző térben ki tud alakulni a 100%-os relatív páratartalom, a vízgőz kicsapódása nem kerülhető el. A légrétegben levegő telítettségének elkerülését e légréteg megfelelő, (100%-nál kisebb) relatív páratartalmon történő tartása jelenti. Ezt a megfelelő állapotot meg lehet (meg kell!) tervezni. A tervezés során az alábbi törvényt -nek kell eleget tenni. A légrétegben áramló levegő nedvességmérlegét jellemző nedvességtartalom a telítettség alatti állapotot határozzon meg. Az alábbi, 5-1. ábrán a szellőző légréteg nedvességmérlegének komponensei láthatók, amelyek között az alábbi egyenlet teremt kapcsolatot. W KI = WBE + WBT /5-1./ Ahol: W KI a szellőző légrétegből kilépő vízmennyiség W BE a szellőző légrétegből belépő vízmennyiség

35 35 W BT a szellőző légrétegből a belső térből belépő vízmennyiség W KI W BT W BE 5-1. ábra A szellőző légréteg nedvességmérlege Az /5-1./ egyenletnek úgy kell teljesülni, hogy az alábbi egyenlőtlenség is fenn álljon. W KI W TEL /5-2./ Ahol: W TEL a telítési állapothoz tartozó nedvességtartalom Az /5-1./ egyenlet az alábbi módon is írható: W W = W /5-3./ KI BE Az /5-3./ egyenlet azt fejezi ki, hogy a belső térből érkező nedvesség mennyiségnek a szellőző levegő által felvett vízmennyiséggel kell azonosnak lenni. Tekintettel arra, hogy téli viszonyok között a levegő nedvességtartalma közel van a telítési értékhez, ez a nedvességtartalom változás nem lehet jelentős. Az 5-2. ábrán látható diagramban egy ilyen lehetséges nedvességtartalom változás van megjelenítve. Az ábra alapján megállapítható, hogy 1kg levegő által elszállítható vízgőzmennyiség, - amennyiben a légrésben a levegő felmelegedése 0 C-ot ér el-, x 1 =1g-mal egyenlő. Az /5-3./ összefüggésben a (W ki - W be ) különbséget a szellőző levegő teljesítménye (L), illetve a x 1 szorzataként kapjuk. Megjegyzés: a szellőző levegő teljesítményénél a kg/h és a m 3 /h mértékegységek a levegő sűrűségének felhasználásával átszámíthatók és tetszőlegesen használhatók. Az L érték kialakulásában a szellőztetett tetőszerkezet áramlási ellenállás értékei, illetve a be- és kilépő helyek közt kialakuló gravitációs nyomáskülönbség játszanak szerepet. BT

36 36 t ( C) Rh=70% 80% 90% 100% B A ábra A szellőző 2 légréteg 3 nedvességmérlege 4 5 x (g/kg) A gravitációs nyomáskülönbség az alábbi összefüggés szerint számítható. ahol: ρ g h p = ρ * g * h /5-4./ a levegő sűrűségkülönbsége a külső és a szellőző légtér között a szabadesés gyorsulása a kilépési és belépési pontok szintkülönbsége A szellőző levegő belépésnél ütközési-, a légrésben súrlódási-, a kilépésnél pedig ismét ütközési ellenálláson fog keresztül áramolni: Megjegyzés: egyes esetekben, a légrétegben is lehetnek ütközési ellenállások ahol Az ellenállásokon kialakuló nyomásesések az alábbi módon számíthatók: A belépési ellenállásokon kialakuló nyomásesés ( p B ): 2 p = ζ * ρ * w / 2 /5-5./ p B (Pa) nyomásesés belépésnél B B B

37 37 ζ B w B (m/s) ρ (kg/m 3 ) a belépési ütköző ellenállások összege a levegő belépési sebessége a levegő sűrűsége ahol ahol A légrétegben kialakuló nyomásesés ( p L ): 2 p = λ * ( l / d )* ρ * / 2 /5-6./ L w L p L (Pa) nyomásesés belépésnél λ légréteget határoló csatorna súrlódási tényezője l (m) a légréteg hossza d (m) a légréteg egyenértékű átmérője w L (m/s) a levegő sebessége a légrésben A kilépési ellenállásokon kialakuló nyomásesés ( p B ): p = ζ * ρ * w 2 / 2 /5-7./ p K (Pa) ζ K w K (m/s) ρ (kg/m 3 ) K nyomásesés kilépésnél a kilépési ütköző ellenállások összege a levegő kilépési sebessége a levegő sűrűsége K K A fentiekben ismertetett nyomásesések összege a gravitációs nyomáskülönbséggel egyenlő: p = p + p + p /5-8./ B L A fenti összefüggésekből a szellőző levegő sebessége (v L ) meghatározható. A sebesség ismeretében pedig a szellőző levegő mennyisége egyszerűen számítható. K ahol: A sz (m 2 ) L = A sz * v L /5-9./ a szellőző légcsatorna keresztmetszete. A különböző szerkezeti változatok miatt, az áramlási ellenállásokkal összefüggő jellemzők meghatározása okozza a legnagyobb nehézséget. Az alábbi ábrákon a szellőző levegő bevezetésére, illetve kiléptetésére látható egy-egy példa. A belépésnél a kinyúló eresz szakaszban még hideg a levegő, ezért a belépési és kilépési pontok szintkülönbségénél ez a szakasz nem vehető figyelembe, ugyanakkor az áramlási ellenállást növeli. A belépési ellenállással hozható összefüggésbe a rovarháló, illetve perforált lemez alkalmazása. Nem biztos, hogy a két elemnek azonos az ellenállásban kifejtett szerepe. A csatorna alatt leszűkül a belépési keresztmetszet. A kivitelezés során mennyire tudatosul ezen tényező figyelembevétele.

38 38 A kilépésnél 180 -os törést szenved az áramló levegő, amely törés nagy áramlási ellenállást jelent. A kivitelezés során ezt a szerkezeti részt igen nagy gondossággal kell elkészíteni, mert az egyéb, hibákból adódó újabb ellenállások, a szellőzési teljesítményt lényegesen leronthatják.

39 A hővédelmi szellőzés néhány sajátossága A nyári viszonyok között felmerülő hővédelmi szellőzés épületfizikai megközelítése összetettebb a téli állagvédelmi szellőzésnél. Természetesen az áramlási viszonyok leírása megegyezik az állagvédelmi szellőzés ismertetésénél leírt viszonyokkal, a lényegesebb különbségek az alábbiakból adódnak: o nyári viszonyok között a külső peremfeltételek óráról-órára változnak, ezért a szellőzés teljesítményénél ezt figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy míg az állagvédelmi szellőztetésnél állandó hőmérsékletű szellőző levegővel számolunk, addig a nyári viszonyok között ez állandóan változik. A változó hőmérsékletű levegő nem adott, (nem táblázati adat) hanem a légréteg hőmérlegéből kell számolni. o a szellőző légréteg alkalmazása során más hővédelmi szempontok is felmerülhetnek, pl. a sugárzási hőátvitel csökkentése, (reflexiós fóliák alkalmazása) amelyek bonyolíthatják a szokásos megoldásokat. o megemlítendő még, hogy az ilyen szellőzések épületfizikai modellezése során nem tekinthetünk el a felület tájolásától, illetve a szellőző légréteg mögötti szerkezet instacioner modellezésétől, amely a szellőző légréteggel egy hőtechnikai rendszert képez.

Váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés

Váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés 1 Váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés A találmány tárgya váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés, különösen lakásszellőzés

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Hatályos: 2013.07.09-7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1. 2. 3. 4.

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1. 2. 3. 4. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 2016.01.01 2017.12.31 8 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített

Részletesebben

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelıs. tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM. r e n d e l e t e

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelıs. tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM. r e n d e l e t e A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelıs tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM r e n d e l e t e az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról

Részletesebben

A belügyminiszter /2011. ( ) BM rendelete. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról

A belügyminiszter /2011. ( ) BM rendelete. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról 1 Melléklet BM/10166/2011. számú előterjesztéshez A belügyminiszter /2011. ( ) BM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról Az épített

Részletesebben

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata

Részletesebben

HILD JÓZSEF ÉPÍT IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ENERGETIKAI ELLEN RZÉSE

HILD JÓZSEF ÉPÍT IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ENERGETIKAI ELLEN RZÉSE SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM 2010/11 HILD JÓZSEF ÉPÍT IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ENERGETIKAI ELLEN RZÉSE KÉSZÍTETTE: BOGNÁR-DÖRNER ÁGNES PAJOR ZSÓFIA RITA GERGELY GYULA MÁTYÁS BORSAI ÁRPÁD 2010/11 HILD JÓZSEF ÉPÍT

Részletesebben

IX. Az emberi szem és a látás biofizikája

IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX.1. Az emberi szem felépítése A szem az emberi szervezet legfontosabb érzékelő szerve, mivel a szem és a központi idegrendszer közreműködésével az elektromágneses

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról 1. oldal 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének h)

Részletesebben

Súly ca. EN 13168. Hajlítószil. Súly ca. Páradiff.ell. szám μ. Nyomófesz. Hővez.ellenáll. (kg/m 2. R (m K/W) EN 13168. Hajlítószil. Hajlítószil.

Súly ca. EN 13168. Hajlítószil. Súly ca. Páradiff.ell. szám μ. Nyomófesz. Hővez.ellenáll. (kg/m 2. R (m K/W) EN 13168. Hajlítószil. Hajlítószil. Súly ca. Hővez.ellenáll. (kg/m 2 2 ) R D (m K/W) Nyomófesz. (kpa) σ 10 Hajlítószil. (kpa) σ b Páradiff.ell. szám μ EN 13168 Súly ca. (kg/m 2 ) Hővez.tényező U D (W/mK) Hővez.ellenáll. 2 R (m K/W) D Nyomófesz.

Részletesebben

: :!~ c=jc=j. 4.5.2. Hohidak

: :!~ c=jc=j. 4.5.2. Hohidak 4.5.2. Hohidak Vannak az épületszerkezeteknek olyan részei, ahol-a hoáramlás a szerkezet közepét jelento általános mezohöz képest megváltozik. E változás általában azt eredményezi, hogy a szerkezet ezen

Részletesebben

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

RÉSZLETES MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ épületek energetikai jellemzőinek tanúsításához

RÉSZLETES MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ épületek energetikai jellemzőinek tanúsításához RÉSZLETES MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ épületek energetikai jellemzőinek tanúsításához Soltész Ilona, NFGM 2008. szeptember 1. 2 Az épületek energetikai jellemzőinek megállapítására vonatkozó jogszabályok Az épületek

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Megrendelő: Tanúsító: Kovács Pál és Társa. Kft. 06-1-388-9793 (munkaidőben) 06-20-565-8778 (munkaidőben) Az épület(rész)

Részletesebben

Energetikai számítás példa

Energetikai számítás példa Energetikai számítás példa Course Budapest 2002' 1 Elkészültek az első vázlatok. Megállapítható a felület/térfogatarány. Ennek függvényében leolvasható a fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb

Részletesebben

Vályogházak komplex felújításának épületenergetikai vizsgálata

Vályogházak komplex felújításának épületenergetikai vizsgálata BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építőmérnöki kar Vályogházak komplex felújításának épületenergetikai vizsgálata Tudományos diákköri dolgozat Vinczlér Gergő 3. éves építőmérnök hallgató Konzulens:

Részletesebben

TNM 3. melléklet (követelmények) fogalmazványa szeptember 14

TNM 3. melléklet (követelmények) fogalmazványa szeptember 14 A..TNM rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 3.sz Melléklet Követelményértékek 1 1. A határoló-és

Részletesebben

Műszaki ajánlás és kivitelezési útmutató pincék utólagos belső oldali vízszigeteléséhez SCHOMBURG TERMÉKEKKEL

Műszaki ajánlás és kivitelezési útmutató pincék utólagos belső oldali vízszigeteléséhez SCHOMBURG TERMÉKEKKEL Műszaki ajánlás és kivitelezési útmutató pincék utólagos belső oldali vízszigeteléséhez SCHOMBURG TERMÉKEKKEL 2012. - 1 - 1. Rekonstrukciós munkák A bontási munkák során a falazott szerkezetek felületéről

Részletesebben

Új módszer a lakásszellőzésben

Új módszer a lakásszellőzésben 1 Csiha András okl. gépészmérnök, főiskolai docens Debreceni Egyetem AMTC Műszaki Kar Épületgépészeti Tanszék etud.debrecen@chello.hu Új módszer a lakásszellőzésben FluctuVent váltakozó áramlási irányú,

Részletesebben

8. Energiatermelő rendszerek üzeme

8. Energiatermelő rendszerek üzeme Energetika 83 8. Energiatermelő rendszerek üzeme Az energia termelését (=átalakítását) műszaki berendezésekben valósítjuk meg. Az ember sütési-főzési feladatokra tűzhelyeket, fűtés biztosítására: kandallókat,

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN Térfogati hőátadási tényező meghatározása fluidizációs szárításnál TDK

Részletesebben

Partnerséget építünk. Nehéz építési mód elemei, sajátosságai

Partnerséget építünk. Nehéz építési mód elemei, sajátosságai Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget építünk Vállalkozások a fenntartható városfejlesztésért HUSK/1001/1.1.2/0046- SUSTAIN Nehéz építési mód elemei, sajátosságai

Részletesebben

KOMPLEX tervezési segédlet (A komplex feladatok és diplomatervek gyakorlati számításai és adatai) Kiadás: 2009-03-23

KOMPLEX tervezési segédlet (A komplex feladatok és diplomatervek gyakorlati számításai és adatai) Kiadás: 2009-03-23 KOMPLEX tervezési segédlet (A komplex feladatok és diplomatervek gyakorlati számításai és adatai) Kiadás: 2009-03-23 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Épületenergetikai

Részletesebben

Ásványi hőszigetelőlap. Ytong Multipor

Ásványi hőszigetelőlap. Ytong Multipor Ásványi hőszigetelőlap Tartalom Ásványi hőszigetelő rendszer előnyei... 5 Környezettudatos gondolkodás és fűtési költség-megtakarítás.... 6 Hosszú életű épületek, építési károk megakadályozása.... 7 Tömör,

Részletesebben

2. ábra Az IsoteQ Plusz és Passzív rendszer elemei és méretrendje

2. ábra Az IsoteQ Plusz és Passzív rendszer elemei és méretrendje 5.Rajzok 5.1 Elemrajzok 1. ábra Az IsoteQ Normál rendszer elemei, méretrendje, axonometriája 2. ábra Az IsoteQ Plusz és IsoteQ rendszer elemei, méretrendje és axonometriája 3. ábra IsoteQ Normál alapelem

Részletesebben

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a

Részletesebben

Hűtőházi szakági tervezés mezőgazdasági és ipari célokra.

Hűtőházi szakági tervezés mezőgazdasági és ipari célokra. Hűtőházi szakági tervezés mezőgazdasági és ipari célokra. Lényegi eltérések: Légállapot különbség: A hőmérséklet külső csúcsérték - az alapul vett értékkel az általános felmelegedés miatt egyre feljebb

Részletesebben

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást! 2006/I/I.1. * Ideális gázzal 31,4 J hőt közlünk. A gáz állandó, 1,4 10 4 Pa nyomáson tágul 0,3 liter térfogatról 0,8 liter térfogatúra. a) Mennyi munkát végzett a gáz? b) Mekkora a gáz belső energiájának

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Gépészmérnöki szak Vegyipari és energetikai szakirány Hőszigetelés és energiatakarékosság Szakdolgozat Mádai Nóra G0OP0A 2014 1 TARTALOM Bevezetés..3

Részletesebben

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK

SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM K+F Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai SZARVASMARHA ISTÁLLÓK TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉSE Dr. Bak János Pazsiczki Imre Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Részletesebben

AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE

AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE UDPESTI MŰSZKI ÉS GZDSÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI és SZERVEZÉSI TNSZÉK dr. Neszmélyi László Z ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE - 2015. - Tartalom 1. EVEZETÉS... 4 2. Z ÉPÍTÉSEN

Részletesebben

Kezelési útmutató az üzemeltető számára Logano G221

Kezelési útmutató az üzemeltető számára Logano G221 Szilárd tüzelésű kazán 6 720 809 698 (2014/03) HU Kezelési útmutató az üzemeltető számára Logano G221 Teljesítmény-tartomány 20 kw-tól 40 kw-ig Kezelés előtt figyelmesen olvassa el. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék

Részletesebben

Dr. Szabó József épületenergetikai szakértő

Dr. Szabó József épületenergetikai szakértő Dr. Szabó József épületenergetikai szakértő T Á R S A S H Á Z I L A K Á S M I N T A 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Társasház 1111 Budapest Társasház út 11. Hrsz.111111 Épületrész (lakás):

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar. Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet. Dr. Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar. Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet. Dr. Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM aipari Mérnöki Kar Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet Dr Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I Sopron 9 javított kiadás TARTALOMJEGYZÉK I Bevezetés a mőszaki mechanika

Részletesebben

6. Témakör. Műszaki ellenőrzés az építőiparban

6. Témakör. Műszaki ellenőrzés az építőiparban 6. Témakör Műszaki ellenőrzés az építőiparban TARTALOMJEGYZÉK 6.1. Vizsgálatok, ellenőrzések... 2 6.1.1. Alapismeretek... 2 6.1.2. Az ellenőrzés jellege... 3 6.1.3. Az ellenőrzés szintjei geodéziai munkák

Részletesebben

5. Mérés Transzformátorok

5. Mérés Transzformátorok 5. Mérés Transzformátorok A transzformátor a váltakozó áramú villamos energia, feszültség, ill. áram értékeinek megváltoztatására (transzformálására) alkalmas villamos gép... Működési elv A villamos energia

Részletesebben

JÁSZAPÁTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE

JÁSZAPÁTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE JÁSZAPÁTI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE az ÁROP-1.A.5-2013-2013-0004 kódszámú projekt szakmai tevékenységeinek megvalósulása, az eredménytermékek létrehozása TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRA ÉS A

Részletesebben

Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon

Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 264-287. o. Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon Szakálné Kanó Izabella 1 A lokális térségek

Részletesebben

2016 ÉVI MAGYAR DRIFT ORSZÁGOS BAJNOKSÁG TECHNIKAI, SZABÁLYZATA PRO/SEMIPRO KATEGÓRIA

2016 ÉVI MAGYAR DRIFT ORSZÁGOS BAJNOKSÁG TECHNIKAI, SZABÁLYZATA PRO/SEMIPRO KATEGÓRIA FIGYELMEZTETÉS! A versenyzés veszélyes sport! Olyan, hogy biztonságos verseny nem létezik. A versenyzés mindig magában hordozza a súlyos vagy halálos sérüléssel járó baleset kockázatát. Ez a veszély mindig

Részletesebben

Segédlet és méretezési táblázatok Segédlet az Eurocode használatához, méretezési táblázatok profillemezekhez és falkazettákhoz

Segédlet és méretezési táblázatok Segédlet az Eurocode használatához, méretezési táblázatok profillemezekhez és falkazettákhoz Segédlet az Eurocode használatához, méretezési táblázatok profillemezekhez és falkazettákhoz A trapézprofilokat magas minőség, tartósság és formai változatosság jellemzi. Mind a legmagasabb minőséget képviselő

Részletesebben

Horváth Ferenc építészmérnök tervező, É16 0245

Horváth Ferenc építészmérnök tervező, É16 0245 Érintettek és közreműködők Horváth Ferenc építészmérnök tervező É 16 0245 HU-5000 Szolnok, Csokonai út 96. II.2. Fax: 56/344-557 ÉPÍÍTÉSII KIIVIITELEZÉSII TERVDOKUMENTÁCIIÓ ÉPÍÍTÉSZ TERVFEJEZET Építés

Részletesebben

4.2. ELİREGYÁRTOTT VB. FÖDÉMEK

4.2. ELİREGYÁRTOTT VB. FÖDÉMEK 4.2. ELİREGYÁRTOTT VB. FÖDÉMEK 4.2.1. ALAPFOGALMAK: ELİREGYÁRTÁS, FESZÍTÉS A monolit vb. födémek rengeteg elınye (kisebb födémvastagság, egyszerő konzolképzés, többtámaszúsíthatóság, kétirányú teherhordás

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER. Javaslat. a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Lakóépület felújítási programja (2005) módosítására

ALPOLGÁRMESTER. Javaslat. a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Lakóépület felújítási programja (2005) módosítására BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER Javaslat a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Lakóépület felújítási programja (2005) módosítására Készítette: Ghazal Mónika igazgatóhelyettes

Részletesebben

Költségvetés és árképzés az építőiparban TERC Kft., Budapest, 2013.

Költségvetés és árképzés az építőiparban TERC Kft., Budapest, 2013. Dr. Neszmélyi László Költségvetés és árképzés az építőiparban TERC Kft., Budapest, 2013. Dr. Neszmélyi László, 2013 TERC Kft., 2013 A könyv részeit vagy egészét közölni a szerzőre és a kiadóra vonatkozó

Részletesebben

4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002.

4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002. M Ű S Z A K I B I Z O N S Á G I F Ő F E L Ü G Y E L E 4. sz. Füzet A hibafa számszerű kiértékelése 00. Sem a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet, sem annak nevében, képviseletében vagy részéről eljáró személy

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület Épületrész (lakás) Megrendelő Polgármesteri Hivatal 3350. Kál szent István tér 2 Teljes épület Kál Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

Épületgépészeti. és épületvillamossági szakági munkarész Bábszínház az alsógödi Szakáts-kertben. Kohout Dávid. Komplex 2 Tervezıi szakirány

Épületgépészeti. és épületvillamossági szakági munkarész Bábszínház az alsógödi Szakáts-kertben. Kohout Dávid. Komplex 2 Tervezıi szakirány Épületgépészeti és épületvillamossági szakági munkarész Bábszínház az alsógödi Szakáts-kertben Kohout Dávid Komplex 2 Tervezıi szakirány Épületgépészet konzulens: Dr. Palócz Miklós Épületvillamosság konzulens:

Részletesebben

Lakóház építtetőknek a tervezési programról.

Lakóház építtetőknek a tervezési programról. Lakóház építtetőknek a tervezési programról. A tervezési program viszonylag új intézmény az építészeti tervezési gyakorlatban. Ezt jól jelzi az is, hogy általában az építtetők nem ismerik, de a tervezők

Részletesebben

Szorpció, töltési idı, felületek állagvédelmi ellenırzése

Szorpció, töltési idı, felületek állagvédelmi ellenırzése Szorpció, töltési idı, felületek állagvédelmi ellenırzése A levegıvel érintkezı építıanyagokban kialakul egy egyensúlyi nedvességtartalom. Az anyag (tömeg- vagy térfogatszázalékban mért) nedvességtartalma

Részletesebben

REIS FRIGYES AZ ÉPÜLETAKUSZTIKA ALAPJAI ÉPÜLETEK AKUSZTIKAI TERVEZÉSÉNEK GYAKORLATA

REIS FRIGYES AZ ÉPÜLETAKUSZTIKA ALAPJAI ÉPÜLETEK AKUSZTIKAI TERVEZÉSÉNEK GYAKORLATA REIS FRIGYES AZ ÉPÜLETAKUSZTIKA ALAPJAI ÉPÜLETEK AKUSZTIKAI TERVEZÉSÉNEK GYAKORLATA REIS FRIGYES AZ ÉPÜLETAKUSZTIKA ALAPJAI ÉPÜLETEK AKUSZTIKAI TERVEZÉSÉNEK GYAKORLATA TERC BUDAPEST A könyv az Oktatási

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008.

BESZÁMOLÓ. a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról. 2008. BESZÁMOLÓ a hajléktalan emberek számára fenntartott, nappali ellátást nyújtó intézmények körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából készülő kutatás keretében

Részletesebben

7/3 Szigetelések hibái

7/3 Szigetelések hibái ÚJ OTÉK 7/3 1 7/3.1 A szigetelés funkciója Az épület szerkezeteit védő szigetelések fő funkciója és célja, hogy a falakat és padlószerkezeteket megóvja és elhatárolja a víznyomástól, talajnedvességtől,

Részletesebben

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése. . BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

ÉPÜLETFIZIKA. Páratechnika. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék

ÉPÜLETFIZIKA. Páratechnika. Horváth Tamás. építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Páratechnika Horváth Tamás építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Dalton törvénye A levegő kétkomponensű gázkeverék száraz levegő + vízgőz

Részletesebben

1.1.6. Áramkör: a villamos szerkezetek és vezetékek közös táppontról, közös (azonos) túláramvédelmen keresztül táplált együttese (csoportja).

1.1.6. Áramkör: a villamos szerkezetek és vezetékek közös táppontról, közös (azonos) túláramvédelmen keresztül táplált együttese (csoportja). 2 MSZ 172/1-86 Tartalom Oldal 1. Fogalommeghatározások 3 1.1. Általános fogalmak 3 1.2. Érintésvédelem, egyenpotenciálra hozás, érintésvédelmi módok 3 1.3. Gyártmányok, termékek, ezek részei 6 1.4. Vezetők

Részletesebben

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése c. pályázati konstrukcióihoz Kódszám: KEOP-2009-5.3.0/A A Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Műleírás Az Agora Szeged Pólus tervpályázathoz

Műleírás Az Agora Szeged Pólus tervpályázathoz Műleírás Az Agora Szeged Pólus tervpályázathoz - 1 - I. Építészeti koncepció Agora gör, tört 1.népgyűlés 2. piactér, vásártér; egyszersmind a népgyűlés helye a görög városokban. Olyan városi tér létrehozása

Részletesebben

Szóbeli vizsgatantárgyak

Szóbeli vizsgatantárgyak Szóbeli vizsgatantárgyak 1. Magasépítéstan 2. Szilárdságtan 3. Szervezési és vállalkozási ismeretek Megjegyzések: 1. A Magasépítéstan vizsgatantárgy szóbeli tételei szóban és vázlatrajzokkal megválaszolható

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

Szakmai vélemény szórakozóhelyek kiürítésével kapcsolatban

Szakmai vélemény szórakozóhelyek kiürítésével kapcsolatban Szakmai vélemény szórakozóhelyek kiürítésével kapcsolatban 1. A kiürítés első szakaszának számítását az ellenőrzött helyiségből kivezető nyílászáróig kell elvégezni. Előfordul, hogy az egymásba nyíló terek

Részletesebben

H-2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc u.

H-2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc u. OROSZLÁNY Építészeti ajánlatkérési tervdokumentáció Építtető: Megrendelő: Projekt műszaki előkészítő: H-2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc u. H-2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc u. Svorcz Gábor H-2890 Tata, Akácfa

Részletesebben

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése.

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. 1. Bevezetés. A gépek biztonsága tekintetében az EU.ban több szintű szabványrendszer van kialakítva, amely a gépek lehető legszélesebb körét

Részletesebben

ÉPÍTÉSI RENDSZEREK az Épületszerkezettan 2. gyakorlati feladat keretében

ÉPÍTÉSI RENDSZEREK az Épületszerkezettan 2. gyakorlati feladat keretében Horváth Tamás Alkalmazható ÉPÍTÉSI RENDSZEREK az Épületszerkezettan 2. gyakorlati feladat keretében segédlet Széchenyi István Egyetem, Gy r Épülettervezési és Építészeti Tanszék 2008. február 27. Gyártó

Részletesebben

A 2092 Budakeszi, Fő utca 108. szám alatt található Erkel Ferenc Művelődési Központ épületére vonatkozó műszaki állapot értékelés

A 2092 Budakeszi, Fő utca 108. szám alatt található Erkel Ferenc Művelődési Központ épületére vonatkozó műszaki állapot értékelés A 2092 Budakeszi, Fő utca 108. szám alatt található Erkel Ferenc Művelődési Központ épületére vonatkozó műszaki állapot értékelés 2.) Az épület tartószerkezetére vonatkozó műszaki állapot értékelés 2.1.

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

a textil-szövet hosszirányú szálainak és a teljes szálmennyiségnek a térfogati aránya,

a textil-szövet hosszirányú szálainak és a teljes szálmennyiségnek a térfogati aránya, Zárójelentés A kutatás kezdetén felmértük a polimer kompozitok fajtáit és az alkalmazott gyártási eljárásokat. Mindezt annak érdekében tettük, hogy a kapott eredmények alkalmazhatósági határait kijelölhessük.

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI

Részletesebben

Csomagolások környezetvédelmi megfelelısége értékelésének szempontjai

Csomagolások környezetvédelmi megfelelısége értékelésének szempontjai Csomagolások környezetvédelmi megfelelısége értékelésének szempontjai A CSAOSZ Titkársága hosszú ideje segíti a tagvállalatokat információkkal a 91/2006 (XII. 26.) GKM rendelet alapján 2009. január 1-jétıl

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére II. kötet FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS Kósa Beatrix VEZETŐ

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Egységes beépítési szabályzat Betoncső

Egységes beépítési szabályzat Betoncső Egységes beépítési szabályzat Betoncső Jelen dokumentáció célja, hogy az építőipari kivitelezésben segítséget nyújtson mind a tervezőknek, mind a kivitelezőknek a szakszerű beépítésben. Beton- és vasbeton

Részletesebben

Oktatási segédlet ACÉLSZERKEZETI ELEMEK TERVEZÉSE TŰZTEHERRE AZ EUROCODE SZERINT. Dr. Jármai Károly. Miskolci Egyetem

Oktatási segédlet ACÉLSZERKEZETI ELEMEK TERVEZÉSE TŰZTEHERRE AZ EUROCODE SZERINT. Dr. Jármai Károly. Miskolci Egyetem Oktatási segédlet ACÉLSZERKEZETI ELEMEK TERVEZÉSE TŰZTEHERRE AZ EUROCODE SZERINT a Nemzetközi Hegesztett Szerkezettervező mérnök képzés hallgatóinak Dr. Jármai Károly Miskolci Egyetem 2014-1 - 1 Bevezetés

Részletesebben

Az aperturaantennák és méréstechnikájuk

Az aperturaantennák és méréstechnikájuk Az aperturaantennák és méréstechnikájuk (tanulmány) Szerzők: Nagy Lajos Lénárt Ferenc Bajusz Sándor Pető Tamás Az aperturaantennák és méréstechnikájuk A vezetékmentes hírközlés, távközlés és távmérés egyik

Részletesebben

ROCKWOOL tervezési segédlet 2016. Érvényes: 2016. április 4-től

ROCKWOOL tervezési segédlet 2016. Érvényes: 2016. április 4-től ROCKWOOL tervezési segédlet 2016 Érvényes: 2016. április 4-től magasépítési tervezési segédlet 2016 szerkesztette: Bangha László Gábor okl. építészmérnök ISO-MÉDIA Mérnökiroda, Tervező Kft. lektorálta:

Részletesebben

SZERELÉSI ÚTMUTATÓ. SZERELÉSI ÚTMUTATÓ JS-síkkollektorok lapos tetıre, vagy talajra történı elhelyezéséhez JS-2.6PA; JS-2.6PB

SZERELÉSI ÚTMUTATÓ. SZERELÉSI ÚTMUTATÓ JS-síkkollektorok lapos tetıre, vagy talajra történı elhelyezéséhez JS-2.6PA; JS-2.6PB SZERELÉSI ÚTMUTATÓ JS-2.6PA; JS-2.6PB 2.65 m 2 -ES SÍKKOLLEKTOROK FERDE TETİRE TÖRTÉNİ ELHELYEZÉSÉHEZ 02/2009 A szerelés megkezdése elıtt kérjük elolvasni! 1 1. Bevezetı információk: Villámvédelem Amennyiben

Részletesebben

Kéményrendszerek Alkalmazástechnika

Kéményrendszerek Alkalmazástechnika Kéményrendszerek Alkalmazástechnika LEIER ÉPÍTŐANYAG-ÜZEMEK Devecser-Téglagyár 8460, Devecser, Sümegi út telefon: 88/512-600 fax: 88/512-619 e-mail: devecser@leier.hu Gönyű-Betonelemgyár 9071, Gönyű, Dózsa

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2013. július 31. (OR. en) 12880/13 ENER 382 ENV 761

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2013. július 31. (OR. en) 12880/13 ENER 382 ENV 761 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. július 31. (OR. en) 12880/13 ENER 382 ENV 761 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2013. július 25. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.:

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

Kvantitatív Makyoh-topográfia 2002 2006, T 037711

Kvantitatív Makyoh-topográfia 2002 2006, T 037711 ZÁRÓJELENTÉS Kvantitatív Makyoh-topográfia 2002 2006, T 037711 Témavezető: Riesz Ferenc 2 1. Bevezetés és célkitűzés; előzmények A korszerű félvezető-technológiában alapvető fontosságú a szeletek felületi

Részletesebben

A közel nulla energiaigényű épületek energiaellátási lehetőségei 2016. 01. 20

A közel nulla energiaigényű épületek energiaellátási lehetőségei 2016. 01. 20 energiaellátási lehetőségei energiaellátási lehetőségei Készítette: Petrikó László - tanársegéd SZE Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék energiaellátási lehetőségei jogszabályi háttér Jogszabályi

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

TARTALOM JEGYZÉK ALÁÍRÓLAP

TARTALOM JEGYZÉK ALÁÍRÓLAP ALÁÍRÓLAP AZ ANGOL NYELVET EMELT SZINTEN OKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉPÜLETENERGETIKAI FELÚJÍTÁSA PROJEKT, 1046 BUDAPEST, FÓTI ÚT 66. ÉS 75214/4 HELYRAJZI SZÁM ALATTI INGATLANON, AJÁNLATKÉRÉSI MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Részletesebben

Móra Ferenc Általános Iskola. 1144 Budapest, Újváros park 2. hrsz.:39470/307 ENERGETIKAI REKONSTRUKCIÓ

Móra Ferenc Általános Iskola. 1144 Budapest, Újváros park 2. hrsz.:39470/307 ENERGETIKAI REKONSTRUKCIÓ Móra Ferenc Általános Iskola 1144 Budapest, Újváros park 2. hrsz.:39470/307 ENERGETIKAI REKONSTRUKCIÓ Móra Ferenc Általános Iskola 1144 Budapest, Újváros park 2. hrsz.:39470/307 ENERGETIKAI REKONSTRUKCIÓ

Részletesebben

1. ZÁRTTÉRI TŰZ SZELLŐZETÉSI LEHETŐSÉGEI

1. ZÁRTTÉRI TŰZ SZELLŐZETÉSI LEHETŐSÉGEI A tűz oltásával egyidőben alkalmazható mobil ventilálás nemzetközi tapasztalatai A zárttéri tüzek oltására kiérkező tűzoltókat nemcsak a füstgázok magas hőmérséklete akadályozza, hanem annak toxicitása,

Részletesebben

103. számú melléklet: 104. számú Elıírás. Hatályba lépett az Egyezmény mellékleteként 1998. január 15-én

103. számú melléklet: 104. számú Elıírás. Hatályba lépett az Egyezmény mellékleteként 1998. január 15-én 1998. január 22. ENSZ - EGB 104. sz. Elıírás EGYEZMÉNY A KEREKES JÁRMŐVEKRE, VALAMINT AZ ILYEN JÁRMŐVEKRE FELSZERELHETİ ÉS/VAGY ILYENEKEN ALKALMAZHATÓ SZERELVÉNYEKRE ÉS ALKATRÉSZEKRE VONATKOZÓ EGYSÉGES

Részletesebben

Labor tápegység feszültségének és áramának mérése.

Labor tápegység feszültségének és áramának mérése. Labor tápegység feszültségének és áramának mérése. (Ezek Alkotó gondolatai. Nem tankönyvekbıl ollóztam össze, hanem leírtam ami eszembe jutott.) A teljességre való törekvés igénye nélkül, néhány praktikus

Részletesebben

Érdemes-e ablakot cserélni, vagy eléséges az utólagos tömítése a meglévő szerkezeteknek?

Érdemes-e ablakot cserélni, vagy eléséges az utólagos tömítése a meglévő szerkezeteknek? Nyílászárók 38 HÁZ és KERT Nyílászárók Érdemes-e ablakot cserélni, vagy eléséges az utólagos tömítése a meglévő szerkezeteknek? A lakások többségében a korábban beépített ablakok általában sokkal kevésbé

Részletesebben

8660 Tab, Kossuth L. u. 49. hrsz.: 43/1 (Tabi Közös Önkormányzati Hivatal) 8660 Tab, Kossuth L. u. 49. Teljesítés helye:

8660 Tab, Kossuth L. u. 49. hrsz.: 43/1 (Tabi Közös Önkormányzati Hivatal) 8660 Tab, Kossuth L. u. 49. Teljesítés helye: KEOP-5.5.0/B/12-2013-0035,Tab város egyes közintézményeinek energetikai korszerűsítése kivitelezési szerződés keretében - tájékoztató a szerződés módosításáról Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/44 Beszerzés

Részletesebben

Elosztói szabályzat. Az elosztó hálózathoz való hozzáférés együttmőködési szabályai. 1. számú módosítás. Budapest, 2008. augusztus 15.

Elosztói szabályzat. Az elosztó hálózathoz való hozzáférés együttmőködési szabályai. 1. számú módosítás. Budapest, 2008. augusztus 15. Elosztói szabályzat Az elosztó hálózathoz való hozzáférés együttmőködési szabályai 1. számú módosítás Budapest, 2008. augusztus 15. Elıszó A MÁE, mint a magyar villamosenergia-elosztó vállalatok szövetsége,

Részletesebben

Családi házak utólagos hőszigetelése. ROCKWOOL kőzetgyapottal

Családi házak utólagos hőszigetelése. ROCKWOOL kőzetgyapottal Családi házak utólagos hőszigetelése ROCKWOOL kőzetgyapottal 1 Kímélje pénztárcáját és Földünket egyaránt! A hőszigetelés azon kevés befektetések egyike, melyek egy családi ház élet tartama során többszörösen

Részletesebben

Gráfokkal megoldható hétköznapi problémák

Gráfokkal megoldható hétköznapi problémák Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Gráfokkal megoldható hétköznapi problémák Szakdolgozat Készítette Vincze Ágnes Melitta Konzulens Héger Tamás Budapest, 2015 Tartalomjegyzék Bevezetés

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból

Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból - Ismertesse a kézi rajzkészítési technikát (mikor használjuk, előny-hátrány stb.)! Kézi technikák közül a gondolatrögzítés leggyorsabb, praktikus

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Fókuszált fénynyalábok keresztpolarizációs jelenségei

Fókuszált fénynyalábok keresztpolarizációs jelenségei Fókuszált fénynyalábok keresztpolarizációs jelenségei K házi-kis Ambrus, Klebniczki József Kecskeméti F iskola GAMF Kar Matematika és Fizika Tanszék, 6000 Kecskemét, Izsáki út 10. Véges transzverzális

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

Gépelemek szerelésekor, gyártásakor használt mérőezközök fajtái, használhatóságuk a gyakorlatban

Gépelemek szerelésekor, gyártásakor használt mérőezközök fajtái, használhatóságuk a gyakorlatban Molnár István Gépelemek szerelésekor, gyártásakor használt mérőezközök fajtái, használhatóságuk a gyakorlatban A követelménymodul megnevezése: Gépelemek szerelése A követelménymodul száma: 0221-06 A tartalomelem

Részletesebben