IX. Az emberi szem és a látás biofizikája

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IX. Az emberi szem és a látás biofizikája"

Átírás

1 IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX.1. Az emberi szem felépítése A szem az emberi szervezet legfontosabb érzékelő szerve, mivel a szem és a központi idegrendszer közreműködésével az elektromágneses hullámok λ = 0,4... 0, 75 μm hullámhosszúságú tartományában érkező optikai információk látásérzetté alakíthatóak. Az emberi szem nagyjából gömb alakzatú, kb. 24 mm átmérőjű páros szerv. A szemgolyót a következő védőrétegek övezik (1 ábra): - Inhártya rostos szerkezetű fehér színű burkot alkotó réteg, amelynek elvékonyodó elülső átlátszó része a szaruhártyát (cornea) alkotja, - Érhártya a szemgolyó hátsó kétharmadán az inhártyának a belső részét borítja és igen sok pigmentet tartalmaz, - Ideghártya retina a szemgolyó legbelső, néhány tizedmilliméter vastagságú átlátszó rétegét alkotja, amely látóidegek végződéseivel van behálózva. - Sugártest cilliárizmok - a sugárirányú izomrostokkal szabályozza a szemlencse optikai erősségét. - Szivárványhártya irisz, amely a sugártest folytatásaként elvékonyodva körgyűrű alakú rekesznyílást képez és a benne található különböző színű festékanyagok meghatározzák a szem színét. A szivárványhártya középső nyílása a pupilla, amelynek átmérője 1,5 7 mm között változhat a szembe érkező fényáram függvényében. A szaruhártya és a szivárványhártya között található egy üreg (elülső szemcsarnoknak nevezett tér), amelyet híg vizes oldat az ún. csarnokvíz tölt ki. 1. ábra. A szem keresztmetszeti vázlatrajza: az emberi szem vízszintes síkmetszetének ábrája mutatja, hogy a látóideg végződéseinek belépési területe nem az optikai tengelyen helyezkedik el

2 A szivárványhártya mögött helyezkedik el a kétszeresen domború szemlencse, amelynek átmérője kb. 10 mm, vastagsága kb. 4 mm. A szemlencsét határoló felületek görbülete nem azonos, a hátsó felület görbületi sugara kisebb, azaz görbülete nagyobb. A görbületi sugarak nagysága megközelítőleg 10 mm, illetve 6 mm. A szemlencse mögötti hátsó teret a kocsonyás állományú üvegtest tölti ki. Mivel a felsorolt tartományok eltérő optikai törésmutatóval rendelkező anyagok, ezért a fenysugár útja törést szenved a válaszfelületeken való áthaladás pillanatában. A cornea törsémutatója 1,376, a csarnokvíz és az üvegtest törsémutatója 1,336. A szemlencse a hagyma felépítéséhez hasonló réteges szerkezetű, amelynek törésmutatója kivülről befele haladva n=1,336-tól n=1,406 értékig nő. Ennek következtében a szemlencse úgy viselkedik, mintha összességében egy egységes n=1,413 törésmutatójú anyagból állna. A szemlencsének az optikai törőképessége 24 dioptria, illetve a szemnek mint optikai rendszernek a teljes törőképessége 66,5 dioptria, amit az egyes komponensek optikai törőképessége határoz meg. A szem optikai tengelye közel 5 fokos szöget zár be a szemgolyó első és hátsó pólusát összekötő szemtengellyel. A szem optikai tengelye a retinát a legtöbb idegvégződést tartalmazó helyen az ún. sárgafoltban metszi. A sárgafolttól közel 15 fokos szögirányban a látóideg belépési helyén nem találunk idegvégződést, ezt a foltot vakfoltnak nevezzük. A valós szem helyett gyakran a redukált szem modelljét használjuk a képalkotás egyszerűbb jellemzése céljából. A redukált szem modellje egy n=1,333 törésmutatójú homogén anyaggal betöltött optikai közeg, amelynek a cornea oldali görbületi sugara 5 mm. Ennek első fókuszpontja 15 mm távolságra van a cornea előtt, a második pedig 15 mm távolságra az optikai középpont mögött. A redukált szem teljes hossza 20 mm, törőképessége 66,5 dioptria (2. ábra). IX.2. A látás biofizikája 2. ábra. A redukált szem modellje A szem egyszerűsített modellje vázolja a képalkotás lehetőségét, éspedig a távoli tárgyról érkező fénysugár által alkotott kép a retinán keletkezik a rövid fókusztávolság következtében. A normális emberi szem a végtelenben levő tárgyról hasonló módon hozza létre a képet a retinán. A szemhez közeledő tárgyakról a szemlencse továbbra is éles rajzolatú képet állít elő, mivel a szem alkalmazkodik (accomodatio). Ez abban nyílvánul meg, hogy a szemlencse a sugártest izmainak összehúzódása következtében domborúságát megnöveli, a törésmutató értéke ugyancsak változik az n=1,424 maximális értékre, amely által a szemlencse törőképessége kb. 10 dioptriával megnövekszik és ez lehetővé teszi a

3 retinán kialakuló éles kép keletkezését. Azt a legkisebb távolságot, amelyen belül a szem már nem képes a retinán éles rajzolatú képet alkotni, közelpontnak (punctum proximum) nevezzük. Azt a legtávolabbi pontot, amelyről a retinán éles kép kialakítása lehetséges a normál emberi szem számára, távolpontnak (punctum remotum) nevezzük. Egészséges emberi szem távolpontja a végtelenben van, míg a közelpont helyzete kb. 20 cm távolságra van egy 20 éves életkorú egyén számára. Ez a távolság az öregedéssel változik és 50 éves korban kb. 40 cm távolságra van a szemlencsétől. Az akkomodáció képességének csökkenése (presbyopia) a szemlencse rugalmasságának fokozatos rosszabodásának tulajdonítható. A hosszantartó alkalmazkodás fáradásérzetet alakít ki a megfigyelőben a közeli pontok erőltetett megfigyelése következtében. Azt a δ 25 cm távolságot, amelyen megerőltetés hiányában végezhetünk megfigyelést, tisztalátás távolságának nevezzük. Az emberi szem éleslátásának feltétele, hogy különböző szemhibáktól mentes szemmel rendelkezzen. A látásélesség romlását okozó tényezők között megemlítjük a rövidlátás (myopia) jelenségét. Ez akkor jelentkezik, amikor a végtelenből érkező fénysugarak a retina előtt egyesülnek. Ahhoz, hogy a kép a retinán keletkezzen, a fénynek a szembe divergens nyaláb formájában kell bejutnia. Ezt egy divergens szórólencse használatával tudjuk megvalósítani (3. ábra). 3. ábra. Divergens negatív törőképességű szeműveglencse által korrigált látás A távollátás (hypermetropia) jelensége akkor mutatkozik, amikor a végtelenből érkező fénysugarak a szem retinája mögött egyesülnek. Ennek a látáshibának javítása érdekében a szemgolyó elé helyezett pozitív törőképességű gyűjtőlencsét kell használni, amely következtében a kép a retinára vetítődik. 4. ábra. Konvergens pozitív törőképességű szemüveglencse által korrigált látás A szem mint képalkotó eszköz ugyanazokat a képalkotási hibákat mutatja mint bármely asztigmiás optikai eszköz. Az asztigmatizmus eredete annak tulajdonítható, hogy a törőfelületek nem tökéletes gömbfelületek és a görbületi sugár a különböző irányokban

4 változik. Ennek következménye, hogy a szem torzulva mutatja a tárgynak a képét, a pontszerű tárgyról nem ad ugyancsak pontszerű képet. Ezt az optikai hibát (astigmia) henger- és gömbfelszínek által határolt lencsék kombinációjával lehet javítani. A szem legfontosabb optikai eleme a szemlencse, amely egy kétszeresen domború lencse feladatát látja el. A pupilla nyílásán bejutó fényfluxust a szemlencse a retinára vetíti. A fény energiáját kémiai és elektromos energiává alakító fényérzékelő sejtek: a pálcikák és csapok. A retina elektronmikroszkópos felvételén azonosíthatjuk a pálcikasejteket és a közöttük levő csapsejteket ( 5. ábra). A pálcikák külső szegmense henger alakú, míg a jóval kisebb méretű csapoké általában kúpszerűen elkeskenyedik. 5. ábra. A szem retinájáról készült elektronmikroszkópos felvétel: a hengeres pálcikasejtek és a köztük elhelyezkedő kúpszerű csapsejtek alkotják a retina fényérzékelő egységeit, amelyek az agy számára komplex információkat küldenek Míg a csapok csak bizonyos megvilágítási küszöb fölött lépnek működésbe (nappali megvilágításra), ezért a színek megkülönböztetésére alkalmas információt ezek tudják továbbítani. A pálcikák érzékenysége jóval nagyobb ezért a gyenge megvilágításra is ingerületet eredményeznek és lehetővé teszik a szürkületi látás folyamatát. Ezek viszont csak a fényt érzékelik, nem képesek a színek megkülönböztetésére. A sárgafolt közepén a kb. 1,5 mm átmérőjű területén (fovea centralis) csak csapokat találunk, amelyek száma a látómező szélei felé rohamosan csökken. A pálcikák a fovea szélén jelennek meg és számuk az optikai tengellyel alkotott kb. 20 fokos szögtartományban a legnagyobb. Az egészséges emberi szem csak azokat a tárgypontokat képes megkülönböztetni, amelyektől érkező látósugarak közötti szögtávolság (látószög) nem kevesebb mint ε=1 = radián. Szemünkhöz minél közelebb hozható egy tárgy, annál nagyobb lesz a látószöge. Mivel a szem tisztalátási távolsága δ 25 cm (azon távolság amelynél a tárgy, illetve a kép szemlélése alkalmazkodás/akkomodáció nélkül lehetséges), a szabad szemmel még felismerhető tárgyak lineáris mérete nem lehet kisebb mint kb. d 75 μm. Az emberi szem optikai feloldóképessége korlátozva van, mivel a retinán kialakuló képpontok távolsága egymástól kb. 4,5 mikrométer, amely nagyjából megegyezik a csapok átmérőjével. A szem optikai feloldási határát megadó kifejezésre felírhatjuk az alábbi összefüggést:

5 λ d = n sinθ amely kifejezésben λ jelenti a sugárzás hullámhosszát, n a közeg törésmutatóját (levegő esetében n=1), θ annak a nyílásszögnek a fele, amely alatt a pupilla látszik a tárgypont helyéről. A fenti összefüggés szerint kiszámított feloldási határ kb. 50 mikrométert jelent. A szem mint receptorelem nem egyenlően érzékeny a különböző hullámhosszakra, legnagyobb érzékenységet λ= 555 nm zöld színű sugárzásnál mutat (1nm=10-9 m). Az emberi szem színérzékenysége a látást kb. 390 nm.760 nm hullámhosszak közötti tartományra határolja be. Az 6. ábrán feltüntetett folytonos eloszlású színes sávok rendszere alkotja az emberi szem látásérzékenységének megfelelő látható színképet. 6. ábra. A folytonos eloszlású színkép (optikai spektrum) jellegzetes ábráján az egyes sávokhoz tartozó hullámhosszak nanométer egységben vannak megadva: a kis hullámhosszal jellemzett ibolya, illetve a nagy hullámhosszal jellemzett vörös közti folytonos sugárzás alkotja az emberi szem látásérzékenységének megfelelő látható színképet Az egészséges emberi szem a természetes fény színképtartományának hét alapszínét eltérő érzékenységgel látja, legnagyobb érzékenységet a λ 0 = 555 nm hullámhosszhoz tartozó zöld színnel szemben tanusít (7. ábra). 7. ábra. Az emberi szem relatív spektrális érzékenyégi görbéi: V (λ) nappali, illetve V (λ) szürkületi látás esetén

6 A természetes fény spektrumában hagyományosan a következő színeket különböztetjük meg: Szín vörös narancs sárga zöld Világoskék sötétkék ibolya Hullámhossz (nm) A spektrumot a természetes fényből optikai felbontással nyerhetjük, például a fénydiszperziót létrehozó optikai rács, illetve prizma segítségével (8. ábra). 8. ábra. A látható fény felbontása optikai prizmával Az emberi szem rendkívül nagyszámú színárnyalatot képes megkülönböztetni. A három alapszín segítségével (alapszínként a vöröset, a zöldet és a kéket választották) a spektrum bármely színe előállítható megfelelően megválasztott mennyiségű komponensek keverése által: X= vv + zz + kk ahol v, z, k az egyes színek súlyzó együtthatói, amelyek meghatározzák a keverési arányt. Megjegyzendő, hogy a fehér és a fekete nem színek, a fehér az összes szín keveréke, a fekete az összes szín hiányát jelenti. Az emberi szem korlátainak átlépése céljából optikai eszközök egész sora áll rendelkezésünkre, amelyek lehetővé teszik a mikrovilág részleteibe való betekintést. Röviden tekintsük át ezeknek az eszközöknek a legfontosabb tulajdonságait, különös tekintettel ezek gyakorlati felhasználásukra. IX.3. Fontosabb optikai képalkotó eszközök IX.3.1. Lupé vagy egyszerű nagyító A részletek feltárása érdekében egyszerű nagyítót (lupét) illetve optikai mikroszkópot használhatunk, amelyek a kisméretű tárgyakról látszólagos, nagyított képet állítanak elő (9. ábra). Lupéval szemlélt tárgyak képét a tisztalátás távolságában látjuk, miközben a kép látószögét megnöveljük a közvetlenül élesen nem látható közeli tárgy látószögéhez képest. A lupé nagyítása gyakorlatilag kb X -szeres.

7 IX.3.2. A fénymikroszkóp 9. ábra. Lupé képalkotása: az y vonalas tárgyról egyenes állású, látszólagos és nagyított y képet állít elő, amelyet a tisztalátás δ~25 cm távolságából szemlélünk Az optikai mikroszkóp használata lehetővé teszi a tárgyak azon részeleteinek feltárását is, amelyek az emberi szem számára már láthatatlanok. A mikroszkóp (görög eredetű elnevezés, mikrosz=kicsi és szkopein=megfigyelni) összetett nagyítóként működik, mivel szemünk a tárgynak az objektív által alkotott képéről még egy lencserendszer, az okulár által alkotott képét látja. A látható fénnyel működő mikroszkóp nem képes a 0,2 μm -nél kisebb távolságra levő tárgypontok képét különválasztani. Például, ha a mikroszkóp nagyítása 1450X értékű, amely egy jó nagyításnak tekinthető, az egymáshoz viszonyítva 0, 2 μ m es távolságban levő tárgypontok képe a 250 mm nézési távolságból kb. 4 szögperc alatt látszik. A korszerű mikroszkópok magukba sűrítik az optika és a finommechanika legújabb eredményeit. Ezek érzékeny és drága műszerek, amelyekben a mikroszkópi tárgy képének élesre állítása ezredmilliméteres elmozdulási finomságot követel meg. Az optikai mikroszkóp felépítésében megkülönböztetjük a közös fémcsőben (mikroszkóp tubusban) elhelyezett objektív és okulár gyűjtőlencséket. Az objektív és az okulár centrált lencserendszert alkotnak, egymástól viszonylag nagy távolságban elhelyezve. Az objektívlencse és az okulárlencse közötti távolság általában L 160 mm, amelyet mechanikai tubushossznak neveznek. Az objektív (tárgylencse) valójában igen kis gyújtótávolsággal (néhány milliméter és néhány tizedmilliméter nagyságú fúkusztávolsággal) rendelkező összetett konvergens lencserendszer, amely fordított állású nagyított, valós képet állít elő a tárgyról. Az okulár (szemlencse) kisebb konvergenciával rendelkező, nagyobb gyújtótávolságú (néhány centiméter nagyságrendű) lencserendszer, amely egyszerű nagyítóként viselkedik és az objektív által előállított képről látszólagos nagyított képet alkot. Az objektívlencse minősége nagyban meghatározza a mikroszkóp által előállított kép minőségét. Az objektívvel szemben támasztott legfontosabb követelmények, hogy ne mutasson képalkotási hibát (legyen asztigmatizmusra korrigált), legyen akromatikus, numerikus apertúrája legyen nagy. A gyártó arra törekszik, hogy lehetőleg kromatikus és szférikus lencsehibáktól mentesített ún. apokromatikus lencsékkel lássa el a készüléket. Az apokromátok olyan lencserendszerek, amelyeknél a tengelymenti hiba három monokromatikus színre korrigálva van, azaz a képhely e három színre pontosan egybeesik. Ezeknél az objektíveknél a frontális lencse egy sík-domború lencse, amelyet 2 3 darab akromatikus lencsével közös optikai tengelyen helyeznek el (10. ábra).

8 10. ábra. Apokromatikus objektívlencse Okulárlencse szerepében gyakran használnak 2 darab sík-domború lencsét. A leggyakrabban használt okulárok a Huygens- és Ramsden-féle okulárok (11. ábra). A tárgy felőli lencsét mezőlencsének, a szem közelében levőt szemlencsének nevezik. Az okulárlencse különböző nagyítási értékét a szemlencse foglalatára felíratozzák, ez lehet 5X, 7X, 10X, 15X, stb. 11. ábra. Okulárlencsék: a.) Huygens-okulár, b.) Ramsden-okulár, c.) Kompenzációs okulár Az optikai rendszer képalkotásában résztvevő sugárnyalábot fényrekeszek segítségével határolják. Így a képalkotásban az ún. tengelyközeli (idegen szóval paraxiális) tartományban terjedő sugarak vesznek részt, ezáltal csökkentve a szférikus képalkotási hibákat. Rekeszként szerepelnek a lencsefoglalatok és a rendszerbe beépített rekeszek, amelyek meghatározzák a képmező nagyságát. A látómező síkjában lineáris méretmeghatározást végezhetünk, ha az okulárlencse rekesznyílásának síkjában egy ún. okulármikrómétert helyezünk. Ez általában 0,1 mm-es skálabeosztásokkal ellátott síkpárhuzamos korong alakú üveglemez, amelynek képe rávetítődik a látómezőben megjelenő képpel. A tárgyasztalon elhelyezhető objektívmikrométer (beosztásos síkpárhuzamos üveglemez, amelyen általában 0,01 mmes lineáris beosztásos skála található), ugyancsak lehetővé teszi a lineáris méretmeghatározást. Valódi képet adó optikai készülékek nagyításán a tárgy készüléken át látott képének, illetve a tárgy közvetlen szemlélésekor mutatkozó lineáris méretének hányadosát értjük.

9 Látszólagos képet adó optikai eszközök (ún. okulár-műszerek, mint pld. a lupé, a mikroszkóp, stb.) nagyításának jellemzésére használt mennyiség a szögnagyítás. A szögnagyítás (idegen szóval grosziszmens) értékét a készülékkel, illetve anélkül szemlélt tárgy látószögei tangensének aránya határozza meg, ha a megfigyelést ugyanabból az ún. tisztalátás távolságából végezzük: tgu2 G = tgu1 A képalkotás könnyebb megértése végett tekintsük a mikroszkópban az objektívet és okulárt egyszerű konvergens lencséknek és kövessük képszerkesztést a 12. ábra szerint. A vonalas kisméretű A 1 B 1 tárgyról az O b objektívlencse előállít egy valódi, nagyított méretű, fordított állású A 2 B 2 képet, amely az okulárlencse előtt annak gyújtósíkján belül helyezkedik el, viszonylag közel az okulárlencse F 2 gyújtósíkjához. A végső kép akkor látható tisztán a mikroszkóp látómezejében, ha elvégezzük az élesreállítást. Ezt azzal valósítjuk meg, hogy a mikroszkóp képalkotó rendszerét mikrométercsavar segítségével úgy mozdítjuk el az A 1 B 1 tárgyhoz viszonyítva, hogy a keletkezett A 3 B 3 kép a megfigyelő szemének megfelelő közelpont (proximum) illetve távolpont (remotum) közé essen. Mivel akkomodáció nélküli megfigyelést kell elérnünk, a mikroszkópot párhuzamos sugárnyalábnak kell elhagynia, vagyis a létrehozott képnek a végtelenben kell kell lennie. Az objektívlencse képoldali gyújtópontja és az okulárlencse tárgyoldali gyújtópontja közötti távolságot e optikai tubushossznak nevezzük. 12. ábra. Képalkotás az optikai mikroszkópban A valódi képet adó objektív lineáris nagyítása kifejezhető a lineáris képméret és tárgyméret hányadosaként M obj =A 2 B 2 /A 1 B 1. Az okulárlencse mint egyszerű nagyító erről a köztes képről állítja elő a végső látszólagos, fordított állású nagyított A 3 B 3 képet. A mikroszkóp képalkotásában megvalósított nagyítást az objektív- és az okulárlencserendszer nagyítása határozza meg. Az ún. teljes nagyítás értékét az objektívlencse M ob vonalas nagyítása és az okulárlencse m ok lupe nagyításnak szorzata határozza meg. Az objektív foglalatán mindig megadják annak M ob önnagyítását. Az okulár lupenagyítása ugyancsak megtalálható a foglalatán. A cserélhető objektívek szoros és az okulárok szörös nagyításának megfelelően a teljes nagyítás

10 50 és 2500 között valtozhat, de ezt kb szorosnál nagyobbra nem érdemes növelni a mikroszkóp véges feloldóképessége miatt. Ezekkel az adatokkal a mikroszkóp teljes nagyítása kifejezhető: M = M m mikroszkóp objektív Tubuslencse-rendszerrel ellátott mikroszkópok esetében a teljes nagyítás kifejezését meg kell szorozni a tubuslencse q nagyítási tényezőjével: M = M q m mikroszkóp objektív ahol q a tubuslencse nagyítási tényezője az adott mikroszkópra jellemző állandó, q 1,5. okulár okulár 13. ábra. A mikroszkóp elvi és gyakorlati vázlata Ha a lineáris A 1 B 1 tárgyat szabad szemmel figyeljük a tisztalátás távolságából, a látószög tangensére felírhatjuk: A1 B1 tgu 1 = δ Ugyanazon tárgyról a készülék által alkotott kép látószögének tangense kifejezhető mint: A3 B3 A2 B2 tgu2 = δ f 2 Egyszerű geometriai megfontolás szerint felírható az alábbi közelítő kifejezés, mivel az objektív által előállított valódi kép az okulár fókuszsíkjának a közvetlen közelében keletkezik: e δ M = M obj. mok. = fobj. f ok. ahol a negatív előjelt a fordított állású képalkotás miatt vezettük be. A kifejezésben szereplő e jelentése az optikai hossz (objektívlencse és az okulárlencse gyújtópontjai közötti távolság), illetve δ a megfigyelés ún. tisztalátás távolsága, amelyből a mikroszkópon át szemlélve látjuk a képet. A mikroszkópban vizsgált tárgyat előkészítő eljárásnak kell alávetni, ezeket preparátumnak nevezik. A vizsgálandó tárgyat a mikroszkóp asztalán helyezzük el, amelynek helyzetét vizszíntes síkban egymásra merőleges XOY irányokban változtathatjuk. A mozgatható asztal segítségével a tárgyat az átvilágító fénynyaláb útjába hozzuk. A tárgy megvilágításához szükséges fényerőt a fényforrásból érkező

11 fénysugár megfelelő fókuszálásával (kondenzor segítségével), illetve a változtatható rekesznyíláson (íriszrekesz) való fényáteresztés útján valósítjuk meg (13. ábra). A mikroszkópi metszetet tárgylemezre helyezzük beágyazó anyagba vagy anélkül és általában letakarjuk a fedőüveggel. A beágyazóanyag lehet kanadabalzsam vagy más áttetsző közeg, amelyen át a fénysugár áthalad és az objektívlencsébe jut. Minél nagyobb a frontlencse nyílásszöge annál több fény jut az objektívbe és annál világosabb lesz a kép. A mikroszkóp egyik alapvetően fontos jellemző mennyisége a lineáris feloldóképesség. Egy optikai műszernek azt a képességét, hogy két szomszédos különálló, de egymáshoz közel eső tárgyrészlet képét különállónak tudja leképezni, feloldóképességnek nevezzük. A Rayleigh-féle képalkotási elmélet szerint egy aberrációmentes mikroszkópobjektív két egyenlően fényes világos inkoherens pont képét akkor bontja fel, ha ezek d távolsága nem kisebb, mint : 1,22 λ d = 2 n sinu A kifejezésben szereplő λ a megvilágító fény hullámhosszát jelenti, gyakorlati számolás céljából ezt a látható színkép zöld színű sugárzásának hullámhosszával helyetesítjük λ=0.55 μm. A kifejezésben szereplő n.sinu=a az objektív ún. numerikus apertúrája, ahol n jelenti a lencse és a tárgy közötti tartományt kitöltő átlátszó optikai közeg törésmutatóját, u a belépő rekesznyílás látószögének félértéke. Ez utóbbi gyakorlatilag egybeesik annak a szögnek felével, amely alatt a tárgypontból látható az objektívlencse frontális felülete. Amint látható a fenti kifejezésből, a felbontóképesség növelése céljából az n törésmutató értékét lehetőleg növeljük azáltal, hogy a frontális objektívlencse és a tárgy közötti tartományt olyan folyadékkal töltjük ki, amelynek n optikai törésmutatója nagyobb mint a levegő n l =1 törésmutatója. Ha a tárgy és objektívlencse közötti közeg levegő n=1, az ún. szárazlencse esetében a numerikus apertúra maximális értéke elméletileg elérheti az A=1 értéket, ha u=90 o -ig növekedne. Mivel az u=90 0 nem valósítható meg, ezért immerziós folyadékot használnak, például glicerint n=1,47, cédrusolajat n=1,51, monobromnaphtalént 1,658, stb. Minél nagyobb az immerziós folyadék törésmutatója, annál nagyobb az objektívbe jutó fényáram, azaz nagyobb az objektív numerikus apertúrája. 14. ábra. A numerikus apertúra értelmezése: 1 tárgylemez, 2 fedőlemez, 3 közeg a tárgy és az objektívlencse között, 4 frontális objektívlencse Az optikai mikroszkóp feloldóképességét és nagyítását az elektronmikroszkóp segítségével tovább növelhetjük, amelyben a fénysugarak szerepét az elektronsugarak

12 veszik át. Ezáltal több százezerszeres nagyítást és ezerszer jobb feloldóképességet lehet elérni, mint a fénymikroszkópnál. Az optikai mikroszkóp és az elektronmikroszkóp közötti elvi hasonlóságot a 15. ábra mutatja. Mindkét optikai rendszer szigorú centrálást igényel, amely az egyes optikai/optoelektronikai elemek pontos beállítását feltételezi. Ez vonatkozik a megvilágító rendszerre, a képalkotó és vetítőrendszerre egyaránt. 15. ábra. Az optikai mikroszkóp és az elektronmikroszkóp elvi összehasonlítása: mindkét eszközben megtaláljuk a sugárforrást, a vetítőrendszert és a képalkotó, illetve képfelfogó rendszert

V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE

V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE Minden olyan optikai eszközt, amely arra szolgál, hogy a tiszta látás távolságán belül megnövelje a látószöget abból a

Részletesebben

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék

Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Mérési útmutató Mikroszkópos mérés Budapest 2015 Útmutató a mikroszkópos gyakorlathoz

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

Leképezési hibák. Főtengelyhez közeli pontok leképezésénél is fellépő hibák Kromatikus aberráció A törésmutató függ a színtől. 1 f

Leképezési hibák. Főtengelyhez közeli pontok leképezésénél is fellépő hibák Kromatikus aberráció A törésmutató függ a színtől. 1 f Leképezési hibák A képalkotás leírásánál eddig paraxiális közelítést alkalmaztunk, azaz az optikai tengelyhez közeli, azzal kis szöget bezáró sugarakra korlátoztuk a vizsgálatot A gyakorlatban szükség

Részletesebben

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást! 2006/I/I.1. * Ideális gázzal 31,4 J hőt közlünk. A gáz állandó, 1,4 10 4 Pa nyomáson tágul 0,3 liter térfogatról 0,8 liter térfogatúra. a) Mennyi munkát végzett a gáz? b) Mekkora a gáz belső energiájának

Részletesebben

103. számú melléklet: 104. számú Elıírás. Hatályba lépett az Egyezmény mellékleteként 1998. január 15-én

103. számú melléklet: 104. számú Elıírás. Hatályba lépett az Egyezmény mellékleteként 1998. január 15-én 1998. január 22. ENSZ - EGB 104. sz. Elıírás EGYEZMÉNY A KEREKES JÁRMŐVEKRE, VALAMINT AZ ILYEN JÁRMŐVEKRE FELSZERELHETİ ÉS/VAGY ILYENEKEN ALKALMAZHATÓ SZERELVÉNYEKRE ÉS ALKATRÉSZEKRE VONATKOZÓ EGYSÉGES

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyőjti.

d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyőjti. Optika tesztek 1. Melyik állítás nem helyes? a) A Hold másodlagos fényforrás. b) A foszforeszkáló jel másodlagos fényforrás. c) A gyertya lángja elsıdleges fényforrás. d) A szentjánosbogár megfelelı potrohszelvénye

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 1. FIZ1 modul. Optika feladatgyűjtemény

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Csordásné Marton Melinda. Fizikai példatár 1. FIZ1 modul. Optika feladatgyűjtemény Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Csordásné Marton Melinda Fizikai példatár 1 FIZ1 modul Optika feladatgyűjtemény SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999

Részletesebben

Szemészeti alapismeretek

Szemészeti alapismeretek Szemészeti alapismeretek 1. Ismertesse a szemgolyó felépítését, részeinek funkcióit! 2. Ismertesse a szem járulékos szerveit és feladatukat! 3. Ismertesse a szem távolsághoz való alkalmazkodását (accomodatio,

Részletesebben

I. Szín és észlelet Tartalom

I. Szín és észlelet Tartalom I. Szín és észlelet Tartalom I. Szín és észlelet... 1 1. Színes látás: a látórendszer felépítése és működése, a szem és részei (a retina felépítése, csapocskák, neurális hálózat a retinában); a jel útja

Részletesebben

8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv

8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv 8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 11. 05. Leadás dátuma: 2008. 11. 19. 1 1. Mikroszkóp

Részletesebben

Teodolit. Alapismeretek - leolvasások

Teodolit. Alapismeretek - leolvasások Teodolit Alapismeretek - leolvasások A teodolit elve Szögmérő műszer, amellyel egy adott pontból tetszőleges más pontok felé menő irányok egymással bezárt szögét tudjuk megmérni, ill. egy alapiránytól

Részletesebben

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata

Részletesebben

Kvantitatív Makyoh-topográfia 2002 2006, T 037711

Kvantitatív Makyoh-topográfia 2002 2006, T 037711 ZÁRÓJELENTÉS Kvantitatív Makyoh-topográfia 2002 2006, T 037711 Témavezető: Riesz Ferenc 2 1. Bevezetés és célkitűzés; előzmények A korszerű félvezető-technológiában alapvető fontosságú a szeletek felületi

Részletesebben

2007.5.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 137/1 RENDELETEK

2007.5.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 137/1 RENDELETEK 2007.5.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 137/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai

Részletesebben

Optika feladatok (szemelvények a 333 Furfangos Feladat Fizikából könyvből)

Optika feladatok (szemelvények a 333 Furfangos Feladat Fizikából könyvből) Fénytan 1 Optika feladatok (szemelvények a 333 Furfangos Feladat Fizikából könyvből) Feladatok F. 1. Vízszintes asztallapra fektetünk egy negyedhenger alakú üvegtömböt, amelynek függőlegesen álló síklapját

Részletesebben

Vetülettani és térképészeti alapismeretek

Vetülettani és térképészeti alapismeretek Vetülettani és térképészeti alapismeretek A geodéziában - mint ismeretes - a földalak első megközelítője a geoid. Geoidnak nevezzük a nehézségi erőtér potenciáljának azt a szintfelületét, amelynek potenciálértéke

Részletesebben

1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ELŐÍRÁSOK

1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ELŐÍRÁSOK 1. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ELŐÍRÁSOK Az országos és a helyi közutak hálózatot alkotnak. A közúti fejlesztési javaslatok a különböző szintű, az ötévenként, valamint a területrendezési tervek felülvizsgálatakor

Részletesebben

5. Mérés Transzformátorok

5. Mérés Transzformátorok 5. Mérés Transzformátorok A transzformátor a váltakozó áramú villamos energia, feszültség, ill. áram értékeinek megváltoztatására (transzformálására) alkalmas villamos gép... Működési elv A villamos energia

Részletesebben

ANYAGTÓL A SZERKEZETIG

ANYAGTÓL A SZERKEZETIG ANYAGTÓL A SZERKEZETIG ÉPÜLETFIZIKAI ALKALMAZÁSOK a SCHWENK ÜVEGGYAPOT TERMÉKEKHEZ KÉSZÍTETTE : a V-SYS Kft. SZERKESZTETTE : Dr.Várfalvi János PhD. SZERZŐK: Dr.Várfalvi János PhD. ifj. Várfalvi János 2010.

Részletesebben

SZÍNEK VILÁGÍTÁSTECHNIKA 2012-2013 2010.11.06. PELYHE LTD 1

SZÍNEK VILÁGÍTÁSTECHNIKA 2012-2013 2010.11.06. PELYHE LTD 1 SZÍNEK 2010.11.06. VILÁGÍTÁSTECHNIKA 2012-2013 1 Fény és színek Az elméletről Ahhoz, hogy meg tudjuk érteni a színkombinációk kihatásait, először a színek emberi szemre gyakorolt hatásával kell foglalkozni.

Részletesebben

Konfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ

Konfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ Konfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ A konfokális mikroszkóp fluoreszcensen jelölt minták vizsgálatára alkalmas. Jobb felbontású képeket ad, mint a hagyományos fluoreszcens mikroszkópok, és képes

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

SZESZMÉRŐ KÉSZÜLÉKEK

SZESZMÉRŐ KÉSZÜLÉKEK HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS SZESZMÉRŐ KÉSZÜLÉKEK HE 58-2001 FIGYELEM! Az előírás kinyomtatott formája tájékoztató jellegű. Érvényes változata Az OMH minőségirányítási rendszerének elektronikus adatbázisában

Részletesebben

Kézi forgácsolások végzése

Kézi forgácsolások végzése Gubán Gyula Kézi forgácsolások végzése A követelménymodul megnevezése: Karosszérialakatos feladatai A követelménymodul száma: 0594-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-018-30 KÉZI FORGÁCSOLÁSOK

Részletesebben

Forgásfelületek származtatása és ábrázolása

Forgásfelületek származtatása és ábrázolása Forgásfelületek származtatása és ábrázolása Ha egy rögzített egyenes körül egy tetszőleges görbét forgatunk, akkor a görbe úgynevezett forgásfelületet ír le; a rögzített egyenes, amely körül a görbe forog,

Részletesebben

Gömbtükrök, leképezési hibák, OPTIKA. Dr. Seres István

Gömbtükrök, leképezési hibák, OPTIKA. Dr. Seres István Gömbtükrök, leképezési hibák, OPTIKA Dr. Seres István Tükrök http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/feny/fy_ft11.htm Seres István 2 http://fft.szie.hu Gömbtükrök Domború tükör képalkotása Jellegzetes sugármenetek

Részletesebben

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai

Részletesebben

Ötvözetek mikroszkópos vizsgálata

Ötvözetek mikroszkópos vizsgálata Név: Szatai Sebestyén Zalán Neptun: C7283Z N I 11 A Ötvözetek mikroszkópos vizsgálata Mérésnél használt eszközök: Alumínium-magnézium-szilícium minta (5/6) Acélminta (5) Etalon (29) Célkeresztes skálázott

Részletesebben

A lencsék alkalmazásai optikai rendszerek

A lencsék alkalmazásai optikai rendszerek A lencsék alkalmazásai optikai rendszerek a lupe a vetítő a távcső a fényképezőgép az emberi szem a mikroszkóp A lupe Az egyszerű nagyító, vagy lupe egy domború lencse, a legegyszerűbb látószögnövelő eszköz.

Részletesebben

Slovenská komisia Fyzikálnej olympiády. Szlovákiai Fizikai Olimpiász Bizottság

Slovenská komisia Fyzikálnej olympiády. Szlovákiai Fizikai Olimpiász Bizottság Slovenská komisia Fyzikálnej olympiády 50. ročník Fyzikálnej olympiády Szlovákiai Fizikai Olimpiász Bizottság Fizikai Olimpiász 50. évfolyam Az B kategória 1. fordulójának feladatai 1. A spulni mozgása

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN Térfogati hőátadási tényező meghatározása fluidizációs szárításnál TDK

Részletesebben

1. ZÁRTTÉRI TŰZ SZELLŐZETÉSI LEHETŐSÉGEI

1. ZÁRTTÉRI TŰZ SZELLŐZETÉSI LEHETŐSÉGEI A tűz oltásával egyidőben alkalmazható mobil ventilálás nemzetközi tapasztalatai A zárttéri tüzek oltására kiérkező tűzoltókat nemcsak a füstgázok magas hőmérséklete akadályozza, hanem annak toxicitása,

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E- /2013. Tárgy:

Részletesebben

Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból

Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból - Ismertesse a kézi rajzkészítési technikát (mikor használjuk, előny-hátrány stb.)! Kézi technikák közül a gondolatrögzítés leggyorsabb, praktikus

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen

Részletesebben

X. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata

X. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata X. Fénypolarizáció X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata A polarizáció a fény hullámtermészetét bizonyító jelenség, amely csak a transzverzális rezgések esetén észlelhető. Köztudott, hogy csak a

Részletesebben

RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA

RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA ELTE TANÍTÓ ÉS ÓVÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA 2004. TARTALOMJEGYZÉK Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat I. Általános rendelkezések 3. oldal II. Az ELTE Tanító-és Óvóképző

Részletesebben

Síkban polarizált hullámok síkban polarizált lineárisan polarizált Síkban polarizált hullámok szuperpozíciója cirkulárisan polarizált

Síkban polarizált hullámok síkban polarizált lineárisan polarizált Síkban polarizált hullámok szuperpozíciója cirkulárisan polarizált Síkban polarizált hullámok Tekintsünk egy z-tengely irányában haladó fénysugarat. Ha a tér egy adott pontjában az idő függvényeként figyeljük az elektromos (ill. mágneses) térerősség vektorokat, akkor

Részletesebben

A városi úthálózat (belterületi közutak) a város jellegével és szerkezetével szoros összefüggésben alakul ki, annak alakítója és formálója.

A városi úthálózat (belterületi közutak) a város jellegével és szerkezetével szoros összefüggésben alakul ki, annak alakítója és formálója. 18. tétel Városi utak kialakítása, építése Mutassa be a forgalomtechnika követelményeit és a keresztszelvény elemeit! Ismertesse a víztelenítés és a közművek elhelyezésének megoldásait! Beszéljen a gyalogosok

Részletesebben

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése. . BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus

Részletesebben

PTE, PMMK Stampfer M.: Gépelemek II / Tengelykapcsolókl/ 5 1/12

PTE, PMMK Stampfer M.: Gépelemek II / Tengelykapcsolókl/ 5 1/12 PTE, PMMK Stampfer M.: Gépelemek II / Tengelykapcsolókl/ 5 1/12 6. TENGELYKAPCSOLÓK A tengelykapcsoló két tengelyvég összekötésére, forgatónyomaték továbbítására szolgáló, összetett gépelem. A tengelykapcsolók

Részletesebben

Szem, látás. 4.ea 2015.12.07. BME - VIK

Szem, látás. 4.ea 2015.12.07. BME - VIK Szem, látás 4.ea 2015.12.07. BME - VIK 1 Látószervünk működése bemenő optikai rendszer fiziológiai - biológiai jelfeldolgozás agyi mechanizmusok: pszichológiai jelfeldolgozás környezetből származó fény-inger,

Részletesebben

Fénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével

Fénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével Fénysugarak visszaverődésének tanulmányozása demonstrációs optikai készlet segítségével Demonstrációs optikai készlet lézer fényforrással Az optikai elemeken mágnesfólia található, így azok fémtáblára

Részletesebben

Mikrohullámok vizsgálata. x o

Mikrohullámok vizsgálata. x o Mikrohullámok vizsgálata Elméleti alapok: Hullámjelenségen valamilyen rezgésállapot (zavar) térbeli tovaterjedését értjük. A hullám c terjedési sebességét a hullámhossz és a T rezgésido, illetve az f frekvencia

Részletesebben

15.KÚPKEREKEK MEGMUNKÁLÁSA ÉS SZERSZÁMAI

15.KÚPKEREKEK MEGMUNKÁLÁSA ÉS SZERSZÁMAI 15.KÚPKEREKEK MEGMUNKÁLÁSA ÉS SZERSZÁMAI Alapadatok Egymást szög alatt metsző tengelyeknél a hajtást kúpkerékpárral valósítjuk meg (15.1 ábra). A gördülő felületek kúpok, ezeken van kiképezve a kerék fogazata.

Részletesebben

A felmérési egység kódja:

A felmérési egység kódja: A felmérési egység lajstromszáma: 0218 ÚMFT Programiroda A felmérési egység adatai A felmérési egység kódja: Épügépé//30/Ksz/Rok A kódrészletek jelentése: Épületgépész szakképesítés-csoportban, a célzott,

Részletesebben

Bevezetés. Párhuzamos vetítés és tulajdonságai

Bevezetés. Párhuzamos vetítés és tulajdonságai Bevezetés Az ábrázoló geometria célja a háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelműen és egyértelműen visszaállítható (rekonstruálható) módon történő való

Részletesebben

Műszaki Biztonsági Szabályzat

Műszaki Biztonsági Szabályzat Műszaki Biztonsági Szabályzat 2. Fogalommeghatározások 2.1. Általános fogalommeghatározások Almérő: olyan gázmérő, mely a joghatással járó elszámolási mérő által mért gázfogyasztások, vagy gázfogyasztó

Részletesebben

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM

A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM A LÁTÁS BIOFIZIKÁJA AZ EMBERI SZEM GEOMETRIAI OPTIKÁJA FOTORECEPTOROK A LÁTÁS MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA A SZÍNLÁTÁS ELMÉLETE ELEKTRORETINOGRAM Két kérdés: Sötétben minden tehén fekete Lehet-e teniszt játszani

Részletesebben

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium Mérési útmutató Az Elektronikai alkalmazások tárgy méréséhez Nagyfeszültség előállítása 1 1.

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK

ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK Építészeti és építési alapismeretek középszint 0631 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

5. Biztonságtechnikai ismeretek. 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre

5. Biztonságtechnikai ismeretek. 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre 5. Biztonságtechnikai ismeretek 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre Az emberi test maga is vezető, ezért ha a test különböző pontjai között potenciálkülönbség lép fel, a testen áram indul

Részletesebben

4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002.

4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002. M Ű S Z A K I B I Z O N S Á G I F Ő F E L Ü G Y E L E 4. sz. Füzet A hibafa számszerű kiértékelése 00. Sem a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet, sem annak nevében, képviseletében vagy részéről eljáró személy

Részletesebben

A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások

A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások A.26.1. Hagyományos tervezési eljárások A.26.1.1. Csuklós és merev kapcsolatú keretek tervezése Napjainkig a magasépítési tartószerkezetek tervezése a

Részletesebben

Az aperturaantennák és méréstechnikájuk

Az aperturaantennák és méréstechnikájuk Az aperturaantennák és méréstechnikájuk (tanulmány) Szerzők: Nagy Lajos Lénárt Ferenc Bajusz Sándor Pető Tamás Az aperturaantennák és méréstechnikájuk A vezetékmentes hírközlés, távközlés és távmérés egyik

Részletesebben

M szaki Biztonsági Szabályzat. 1. A M szaki Biztonsági Szabályzat alkalmazási területe

M szaki Biztonsági Szabályzat. 1. A M szaki Biztonsági Szabályzat alkalmazási területe 1132 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 22. szám 5. melléklet a 7/2016. (II. 22.) NGM rendelethez 2. melléklet a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelethez M szaki Biztonsági Szabályzat 1. A M szaki Biztonsági

Részletesebben

2. előadás: További gömbi fogalmak

2. előadás: További gömbi fogalmak 2 előadás: További gömbi fogalmak 2 előadás: További gömbi fogalmak Valamely gömbi főkör ívének α azimutja az ív egy tetszőleges pontjában az a szög, amit az ív és a meridián érintői zárnak be egymással

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK RÉSZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSA A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti véleményezési

Részletesebben

Pontszerű test, pontrendszer és merev test egyensúlya és mozgása (Vázlat)

Pontszerű test, pontrendszer és merev test egyensúlya és mozgása (Vázlat) Pontszerű test, pontrendszer és merev test egyensúlya és mozgása (Vázlat) I. Pontszerű test 1. Pontszerű test modellje. Pontszerű test egyensúlya 3. Pontszerű test mozgása a) Egyenes vonalú egyenletes

Részletesebben

Fizika 7. 8. évfolyam

Fizika 7. 8. évfolyam Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 7. évfolyam Fizika 7. 8. évfolyam Óraszám A testek néhány tulajdonsága 8 A testek mozgása 8 A dinamika alapjai 10 A nyomás 8 Hőtan 12 Összefoglalás, ellenőrzés 10

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET 2. FÉLÉV A kiadvány KHF/4356-14/2008. engedélyszámon 2008.11.25. időponttól tankönyvi engedélyt kapott Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő

Részletesebben

A Megbízó a szakértői vizsgálat lefolytatásához az alábbi iratokat, illetve termékmintát bocsátotta rendelkezésre:

A Megbízó a szakértői vizsgálat lefolytatásához az alábbi iratokat, illetve termékmintát bocsátotta rendelkezésre: ISZT-6/2014/2. I. A tényállás 1) A Megbízó szakértői vélemény készítésével bízta meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Iparjogvédelmi Szakértői Testületet (a továbbiakban: Szakértői Testület)

Részletesebben

7/3 Szigetelések hibái

7/3 Szigetelések hibái ÚJ OTÉK 7/3 1 7/3.1 A szigetelés funkciója Az épület szerkezeteit védő szigetelések fő funkciója és célja, hogy a falakat és padlószerkezeteket megóvja és elhatárolja a víznyomástól, talajnedvességtől,

Részletesebben

Fókuszált fénynyalábok keresztpolarizációs jelenségei

Fókuszált fénynyalábok keresztpolarizációs jelenségei Fókuszált fénynyalábok keresztpolarizációs jelenségei K házi-kis Ambrus, Klebniczki József Kecskeméti F iskola GAMF Kar Matematika és Fizika Tanszék, 6000 Kecskemét, Izsáki út 10. Véges transzverzális

Részletesebben

Everlink Parkoló rendszer Felhasználói és Üzemeltetési útmutató

Everlink Parkoló rendszer Felhasználói és Üzemeltetési útmutató Everlink Parkoló rendszer Felhasználói és Üzemeltetési útmutató Kiemelt magyarországi disztribútor: LDSZ Vagyonvédelmi Kft. I. fejezet Általános ismertető Az EverLink a mai követelményeket maximálisan

Részletesebben

Elektromágneses hullámok - Hullámoptika

Elektromágneses hullámok - Hullámoptika Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (c) Elektromágneses hullámok - Hullámoptika Utolsó módosítás: 2015. január 17. 1 Az elektromágneses hullámok visszaverődési és törési törvényei (1) Kérdés: Mi történik

Részletesebben

MÁSODIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁS A MÁTRÁBAN CLOSE ENCOUNTERS OF THE SECOND KIND IN MÁTRA HILL

MÁSODIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁS A MÁTRÁBAN CLOSE ENCOUNTERS OF THE SECOND KIND IN MÁTRA HILL MÁSODIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁS A MÁTRÁBAN CLOSE ENCOUNTERS OF THE SECOND KIND IN MÁTRA HILL Nagy Péter 1, Pintér István, Bagány Mihály Kecskeméti Főiskola GAMF Kar 1 az ELTE Fizika Tanítása doktori program

Részletesebben

Váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés

Váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés 1 Váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés A találmány tárgya váltakozó áramlási irányú, decentralizált, hővisszanyerős szellőztető berendezés, különösen lakásszellőzés

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK HE 6/1-2005 Az adatbázisban lévő elektronikus változat az érvényes! A nyomtatott forma kizárólag tájékoztató anyag! TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

GÉPELEMEK GÉP. Gépegység /Részegység/ Alkatrész /Gépelem/ Alkatrész. Alkatrész GÉPELEMEK CSOPORTOSÍTÁSA

GÉPELEMEK GÉP. Gépegység /Részegység/ Alkatrész /Gépelem/ Alkatrész. Alkatrész GÉPELEMEK CSOPORTOSÍTÁSA GÉPELEMEK A gépeket alkatrészekb l, gépegységekb l állítják össze. A gépelemek olyan szerkezeti egységek, amelyek a különféle gépeken a gép rendeltetését l függetlenül azonos feladatot látnak el. GÉP Gépegység

Részletesebben

A 34. Nemzetközi Fizikai Diákolimpia mérési feladata 1 : Lézerdióda és nematikus folyadékkristály optikai tulajdonságai 2

A 34. Nemzetközi Fizikai Diákolimpia mérési feladata 1 : Lézerdióda és nematikus folyadékkristály optikai tulajdonságai 2 A 34. Nemzetközi Fizikai Diákolimpia mérési feladata 1 : Lézerdióda és nematikus folyadékkristály optikai tulajdonságai 2 A mérés során a fényképen látható eszközök és anyagok álltak a versenyzők rendelkezésére:

Részletesebben

Sztojka Miroszláv LINEÁRIS ALGEBRA Egyetemi jegyzet Ungvár 2013

Sztojka Miroszláv LINEÁRIS ALGEBRA Egyetemi jegyzet Ungvár 2013 UKRAJNA OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA ÁLLAMI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY UNGVÁRI NEMZETI EGYETEM MAGYAR TANNYELVŰ HUMÁN- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FIZIKA ÉS MATEMATIKA TANSZÉK Sztojka Miroszláv LINEÁRIS

Részletesebben

G H I 1! 1) 1( 1# 2) 1$ E. 1@ e d c 1% F 2@ 1* 1&

G H I 1! 1) 1( 1# 2) 1$ E. 1@ e d c 1% F 2@ 1* 1& Csillagászati távcső gyerekeknek 60/700 Cikk szám 88-43100 DE Használati útmutató NL Handleiding IT Istruzioni per l uso PT Manual de utilização J F G H I 1@ e d c B 1% 1! 1) 1( 1# 2) 1$ E 2! 1^ F 2@ 1*

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar. Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet. Dr. Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar. Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet. Dr. Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM aipari Mérnöki Kar Mőszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet Dr Hajdu Endre egyetemi docens MECHANIKA I Sopron 9 javított kiadás TARTALOMJEGYZÉK I Bevezetés a mőszaki mechanika

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról 1. oldal 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének h)

Részletesebben

A 2008/2009. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. I.

A 2008/2009. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. I. Oktatási Hivatal A 8/9. tanévi FIZIKA Országos Közéiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható.

Részletesebben

1.1.6. Áramkör: a villamos szerkezetek és vezetékek közös táppontról, közös (azonos) túláramvédelmen keresztül táplált együttese (csoportja).

1.1.6. Áramkör: a villamos szerkezetek és vezetékek közös táppontról, közös (azonos) túláramvédelmen keresztül táplált együttese (csoportja). 2 MSZ 172/1-86 Tartalom Oldal 1. Fogalommeghatározások 3 1.1. Általános fogalmak 3 1.2. Érintésvédelem, egyenpotenciálra hozás, érintésvédelmi módok 3 1.3. Gyártmányok, termékek, ezek részei 6 1.4. Vezetők

Részletesebben

Miért használjuk? Ásványok keresztezett nikolnál

Miért használjuk? Ásványok keresztezett nikolnál Ásványok keresztezett nikolnál Miért használjuk? Ásványmeghatározás (nem találgatás) Kızettípus meghatározása Kristályosodási sorrend meghatározása Deformációtörténet Kızetelváltozások jellemzése Élvezetes,

Részletesebben

SAVARIAI ISEUM TERÜLETÉN ELŐKERÜLT EGYIPTOMI KÉK PIGMENT LABDACSOK ÉS FESTÉKMARADVÁNYOK OPTIKAI MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA HARSÁNYI ESZTER

SAVARIAI ISEUM TERÜLETÉN ELŐKERÜLT EGYIPTOMI KÉK PIGMENT LABDACSOK ÉS FESTÉKMARADVÁNYOK OPTIKAI MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA HARSÁNYI ESZTER FÜGGELÉK I. 291 292 SAVARIAI ISEUM TERÜLETÉN ELŐKERÜLT EGYIPTOMI KÉK PIGMENT LABDACSOK ÉS FESTÉKMARADVÁNYOK OPTIKAI MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA HARSÁNYI ESZTER 2016 293 Pigment labdacsok és festékmaradványok

Részletesebben

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

A szőlő éves munkái 1.Metszés: metszőolló fűrészre,csákánybaltára,gyökerezőkapára nyesőollókat pneumatikus metszőollók rövid és a hosszúmetszések

A szőlő éves munkái 1.Metszés: metszőolló fűrészre,csákánybaltára,gyökerezőkapára nyesőollókat pneumatikus metszőollók rövid és a hosszúmetszések A szőlő éves munkái 1.Metszés: évelő kultúrnövényeink közül a szőlő hajtásrendszerét -ezen belül elsősorban vesszőállományát - csökkentjük a legnagyobb mértékben az évenkénti rendszeres metszéssel. A metszés

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás

Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás 1 Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás Vincze Lászlóné dr. Levegőtisztaságvédelem Példatár II. évfolyamos nappali tagozatos környezetmérnök, III. évfolyamos levelező tagozatos környezetmérnök hallgatók

Részletesebben

AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE. Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához

AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE. Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához Vetor László Richard AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához A tansegédlet felépítése A bemutatón belül az RD-33 hajtómű

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 10.1:2015.07.15.

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 10.1:2015.07.15. 1 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. FOGALMAK... 3 3. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK... 4 4. KIÜRÍTÉS... 5 4.1. Általános feltételek... 5 4.2. Elrendezési megoldások, feltételek a kiüríthetőség igazolására... 7

Részletesebben

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 18/2005. (VI.1.) Ör. és a 26/2006. (V.29.) Ör. és az 55/2006. (VI.26.) Ör. és a 65/2006. (IX.18.) Ör. és a 3/2007. (I.29.) Ör. és a 38/2007.(IX.17.)

Részletesebben

Fizikai geodézia és gravimetria / 2. NEHÉZSÉGI ERŐTÉR ABSZOLÚT ÉS RELATÍV MÉRÉSE, A MŰSZEREK KALIBRÁCIÓJA

Fizikai geodézia és gravimetria / 2. NEHÉZSÉGI ERŐTÉR ABSZOLÚT ÉS RELATÍV MÉRÉSE, A MŰSZEREK KALIBRÁCIÓJA MSc Fizikai geodézia és gravimetria /. BMEEOAFML01 NEHÉZSÉGI ERŐTÉR ABSZOLÚT ÉS RELATÍV MÉRÉSE, A MŰSZEREK KALIBRÁCIÓJA A nehézségi erőtér mérésével kapcsolatos mérési módszerek és mérőműszerek három csoportba

Részletesebben

Keresztmetszeti megmunkálás egyengető-, vastagoló-, és kombinált gyalugépekkel

Keresztmetszeti megmunkálás egyengető-, vastagoló-, és kombinált gyalugépekkel Pagonyné Mezősi Marietta Keresztmetszeti megmunkálás egyengető-, vastagoló-, és kombinált gyalugépekkel A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok A követelménymodul száma:

Részletesebben

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Sárhida Község Önkormányzat Képvisel -testülete 5/2006. (II. 28.) számú rendelete SÁRHIDA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL A módosításokkal: 11/2011. (X. 14.) önkormányzati rendelet, 17/2011. (XII. 06.) önkormányzati

Részletesebben

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 8. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 8. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 8. (OR. en) 5895/16 ADD 1 MAR 31 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. február 5. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK GEOMETRIAI TARTÁLYHITELESÍTÉS HE 31/4-2000 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK 3. ALAPFOGALMAK 3.1 Tartályhitelesítés 3.2 Folyadékos (volumetrikus)

Részletesebben

Gépelemek szerelésekor, gyártásakor használt mérőezközök fajtái, használhatóságuk a gyakorlatban

Gépelemek szerelésekor, gyártásakor használt mérőezközök fajtái, használhatóságuk a gyakorlatban Molnár István Gépelemek szerelésekor, gyártásakor használt mérőezközök fajtái, használhatóságuk a gyakorlatban A követelménymodul megnevezése: Gépelemek szerelése A követelménymodul száma: 0221-06 A tartalomelem

Részletesebben

A fogyasztás mérőhely anyagszükséglete

A fogyasztás mérőhely anyagszükséglete 1. Művezetője átadja egy elosztó-berendezés egyvonalas kapcsolási rajzát. Megkéri, mondja el munkatársainak, hogyan kell elkészíteni az adott elosztó-berendezést. A kapcsolási rajzról ki kell gyűjteni

Részletesebben

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. : Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Lektor : Alabér, László Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027

Részletesebben

19. Az elektron fajlagos töltése

19. Az elektron fajlagos töltése 19. Az elektron fajlagos töltése Hegyi Ádám 2015. február Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Mérési összeállítás 4 2.1. Helmholtz-tekercsek.............................. 5 2.2. Hall-szonda..................................

Részletesebben

Budaörsi víziközmű rendszer leírása

Budaörsi víziközmű rendszer leírása Budaörsi víziközmű rendszer leírása A víziközmű rendszer megnevezése Budaörsi szennyvízrendszer Jele: TV-SZV Azonosító kód: 21-23278-1-001-00-06 Működési engedély kiadásának dátuma: 2015. július 28. Határozat

Részletesebben