Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék"

Átírás

1 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Mérési útmutató Mikroszkópos mérés Budapest 2015

2 Útmutató a mikroszkópos gyakorlathoz 2 Alapfogalmak A látószög növelése A környezetünkrıl nyerhetı információ jelentıs részének megszerzésében különleges és kiemelt szerepe van látásunknak. A látás útján történı érzékelés eszköze, a vizuális detektálást végzı érzékszervünk teljesítménye rendkívül behatárolt, e határok kiterjesztésének hatékony eszközei optikaiak, e célra speciális mőszereket használunk. Szinte lehetetlen egy vizuálisan megfigyelt tárgy két szomszédos elemi pontját egymástól megkülönböztetni, ha a belılük szemünkbe jövı fénysugarak két szögpercnél kisebb szöget zárnak be egymással. Ezen érték felénél kisebb látószögnél a részletek megkülönböztetése teljesen lehetetlen, azaz a tárgyrészleteket nem vagyunk képesek megkülönböztetni, szemünkkel feloldani. Ebben az esetben olyan speciális optikai rendszert vagyunk kénytelenek alkalmazni, amely megnöveli a látószöget, azaz olyan képalkotási elrendezést hoz létre, amelyben a vizsgált és vizuálisan fel nem bontható részleteket nagyobb látószög alatt látjuk, és így már azokat felbontani vagyunk képesek. Az ilyen látószögnövelı optikai berendezések a távcsövek, lupék, vagy mikroszkópok. Ha a vizsgálandó (esetleg önmagában nagy) tárgy túl messze van, a rajta lévı a vizsgálat tárgyát képezı részletek a szem felbontóképességének határszöge alatt vannak, tehát kicsi a részletek látószöge; ilyenkor úgynevezett távcsövet kell alkalmazunk. Fordított esetben, amikor a megfigyelést végzı szemünkhöz közel lévı rendkívül kismérető tárgyak részleteit nem látjuk, azaz ebben az esetben is azok a szem felbontóképességének megfelelı határszög alatt látszanak csak; lupét, vagy másképpen egyszerő nagyítót alkalmazunk, melynek feladata szintén a látószög növelése. Egyszerő megfontolások alapján beláthatjuk, hogy minél közelebb kerül szemünkhöz a megfigyelés tárgyát képezı objektum vizsgált két részletpontja, annál nagyobb lesz azok látószöge. Azonban szemünk fontos paramétere a közelpont, amelynél közelebb levı térrészben megjelenı tárgypontokat már nem vagyunk képesek felbontani. Az ilyen esetben alkalmazott lupe szerepe az, hogy a közellevı felbontott formában megfigyelendı tárgypontok képét a tiszta látás távolságában hozza létre. Válogatott fejezetek a mikroszkópia történetébıl Az egyszerő mikroszkóp használatára vonatkozó elsı feljegyzések a 16. század végére tehetık annak ellenére, hogy a fénnyel kapcsolatos alapvetı jelenségek már az ókorban is ismertek voltak. Az összetett mikroszkóp alkalmazásának elterjedését a színhibák korrekciója tette lehetıvé. Az elsı összetett mikroszkópot Hans Janssen és fia Zacharias készítette el valamikor a tizenhatodik, illetve a tizenhetedik század fordulóján ben Christian Huygens állította össze a róla elnevezett okulárt, melyet ma is széles körben alkalmaznak. Erre az idıszakra tehetık a mikroszkóppal kapcsolatos fontosabb fejlesztések; 1685-ben Tortoni átvilágításos mikroszkópja, 1691-ben Bonanni mikroszkópos megvilágítása fókuszálható kondenzorral, 1704-ben Marshall billenthetı mikroszkópállványa, 1730-ból Culpeper mozgatható megvilágítótükre ismert. A mikroszkóp objektívek fejlıdése tekintetében a nagy áttörés 1757-ben következett be, ugyanis a Dollond fivérek akromatikus lencsepárt készítettek sikerrel, cáfolva Newton ez irányú megállapításait. A színhibákkal terhelt optikai rendszerek korrekciója vonatkozásában a Dollond fivérek gyakorlati eredményeit Leonhard Euler szentpétervári matematikus 1762 és 1764 között végzett elméleti munkája zárta le, megoldva ezzel az akromatizálás kérdését ban Adams a gyors objektívváltáshoz revolverszerkezetet tervezett. Ramsden a geodéziában ma is széles körben alkalmazott teodolit feltalálója 1783-ban elkészítette a késıbb róla elnevezett okulár

3 Útmutató a mikroszkópos gyakorlathoz 3 típust. A modern mikroszkópia szempontjából nagy jelentıségő polarizáció jelenségére 1808-ben adott magyarázatot Etienne Malus, vizsgálva a fény polarizációját visszaverıdés útján ban Amici speciális, félgömb alakú objektív frontlencsét és katadioptrikus mikroszkóp objektívet készített ben Talbot elkészítette az elsı polarizációs mikroszkópot ben Ross korrekciós foglalatot tervezett a fedılemez vastagság által okozott eltérések kiegyenlítésére. Szintén ugyanebben az esztendıben Reade sötét látóterő mikroszkópot készített ben a felbontóképesség növelése céljából Amici kísérleteket végzett vízimmerziós objektívekkel ben Chevalier alkalmazta elıször az elektromos ívlámpát mikroszkópos megvilágítás céljából fényforrásként ben készítette el Carl Zeiss az elsı mikroszkópját ben készítette el Kellner a ma is alkalmazott Kellner-féle és ortoszkopikus okulárt ban Ernst Abbe megalkotta a mikroszkópos képalkotás elméletét, illetve levezette a mikroszkóp feloldóképességének függését a fény hullámhosszától és bevezette a numerikus apertúra fogalmát meghatározó az optikai rendszerek tervezése és gyártása terén, ugyanis ebben az esztendıben alapította Otto Schott a jénai üveggyárat, mely széles üvegválasztékkal állt a tervezık rendelkezésére a törésmutató és a színbontó képesség 1. ábra Frits Zernike ( ) tekintetében. A jénai Zeiss mőveknél Ernst Abbe 1886-ban alkotta meg az elsı, gyakorlatban is sikerrel alkalmazott apokromátot ban Henrich Hertz kísérleti úton is kimutatta az elektromágneses hullámokat. Ugyanebben az évben alkalmazott elıször monobrómnaftalin immerziós objektívet Ernst Abbe ban a mikroszkópos megvilágítás ma is alkalmazott elvét dolgozta ki August Köhler. Burch 1930-ban dolgozta ki a vákuumgızölés módszerét az elektronmikroszkóp felfedezésének éve ben Chrétien változtatható gyújtótávolságú (zoom) objektívet tervezett. Szintén ebben az évben publikálta a fáziskontraszt-eljárást Frits Zernike, aki ezért 1953-ban Nobel-díjat kapott. A jénai Zeiss mőveknél alkalmaztak elıször 1935-ben reflexiócsökkentı bevonatot ban mutatott be Boegehold plánakromát mikroszkóp objektívet. Az egyszerő mikroszkóp nagyítása A geometriai optikai megfontolások alapján könnyen belátható, hogy egyetlen győjtı típusú rendszer, vagy akár egyetlen lencse a tárgyról képet alkot. Szabad szemmel történı megfigyelés esetén nagyított virtuális képre van szükségünk. Ehhez a geometriai elrendezés vonatkozásában arra van szükség, hogy a tárgy a tárgyoldali fókusz és a leképzı rendszer között helyezkedjen el. Ismert tény, hogy ilyen esetben csak látszólagos nagyításról lehet beszélni, hiszen az optikai rendszeren keresztül szemlélt tárgy és az anélkül szemlélt tárgy látószögének eltérését tapasztaljuk. Ha az így kapott látószög a szabad szemmel történı szemlélés esetén fellépı látószögnél nagyobb, akkor látószög-növelésrıl, nagyításról beszélünk. Ilyen virtuális kép 2. ábra Az egyszerő mikroszkóp szerkesztése esetén a szerkesztı sugarak nem találkoznak, csupán azok virtuális meghosszabbításai. Az optikai eszközt nagyítónak, vagy lupénak nevezzük, és olyan mőszerekben alkalmazzuk, ahol közvetlenül a tárgyat, vagy az arról létrehozott valós képet nagyobb látószög alatt kívánjuk szemlélni. Alkalmazása esetén a

4 Útmutató a mikroszkópos gyakorlathoz 4 tárgyat a lencse tárgyoldali fókuszába helyezzük, ilyenkor a tárgyat 250 mm távolságban, a tisztánlátás távolságában adott szög alatt látjuk, ami nagyobb a lencse nélküli szemlélés esetén tapasztalható látószögnél. A szögnagyítás, azaz a lencse lupenagyítása e két szög tangensének aránya. Az egyszerősítés után: 250 mlupe = f. Az összefüggésbıl jól látható, hogy a lupe nagyítása a fókusztávolsággal fordítottan arányos. Az ilyen módon látószög-növelést végzı lupe, vagy más néven egyszerő mikroszkóp alkalmazását korlátozza az, hogy a fókusztávolság csökkentésével a vizuális megfigyelés során technikai nehézségek lépnek föl, illetve az alkalmazhatóságot jelentıs mértékben rontja az is, hogy a növekvı nagyítást a képminıség romlása és fényerı csökkenése kíséri. Ezért, ha látószög növelésének nagyobb mértékére van szükség, nagyobb nagyítású, jobb képalkotási tulajdonságokkal rendelkezı, úgynevezett összetett mikroszkópot célszerő alkalmazni. lupe Az összetett mikroszkóp felépítése és nagyítása Az összetett mikroszkóp alkalmazása során a tárgy leképezése és nagyítása két egymástól elkülönítetten is kezelhetı nagyítási folyamatnak tekinthetı. Egyrészt a tárgyhoz viszonylag közel lévı, rövid fókusztávolságú leképzı rendszer, az úgynevezett objektív, vagy tárgylencse a leképezendı tárgyról a képalkotás tulajdonságainak megfelelı, véges távolságban valós, fordított és nagyított képet alkot. Ezt a képet nevezzük közbensı képnek. Megjegyzendı, hogy nem vizuális megfigyelés esetén, ezt a belsı, közbensı képet detektálják és értékelik. Vizuális megfigyelés esetén ezt a valós fordított és nagyított képet egy következı optikai rendszeren, az úgynevezett okuláron, vagy szemlencsén keresztül szemléljük; megnagyítva a valós kép szemlélésének látószögét. Ezért a szemmel történı megfigyelés esetén a végsı kép nagyított és virtuális, az eredeti tárgyhoz képest fordított állású. Az objektívbıl és okulárból álló összetett mikroszkóp nagyításának meghatározása során ismerni kell az objektív és az okulár nagyítását, melyek szorzata az összetett mikroszkóp eredı nagyítása. Gyakori feladat, hogy a mikroszkópizálás tárgyát képezı objektumról valós képet kell alkotnunk, például mikroszkópos fényképezés vagy projekció esetén, ilyenkor a végsı kép valós. 3. ábra Az összetett mikroszkóp Szerkezeti okok miatt ezt a valós képet úgy állítják elı, hogy a szemmel történı leképzéshez élesre állított mikroszkópot a tárgyhoz képest elmozdítják, így az új helyen keletkezı képet az adott helyen elhelyezett fényérzékeny réteg, vagy elektronikus detektor síkjában felfogják. Ilyen esetben a nagyítás értelemszerően a kép- és a tárgyméret aránya. A detektor által érzékelt képernyın vagy megjelenítın figyelhetı meg, azonban ilyenkor a felbontóképesség nem növekszik, csupán az optikai rendszer által felbontott részletek jelennek meg nagyobb nagyításban. Definíció szerint az objektív képoldali és az okulár tárgyoldali fókuszpontjai között mérhetı távolság az optikai tubushossz, amit -val jelölnek. Mindezek alapján az összetett mikroszkóp nagyítása: 250 m f f =. obj ok

5 Útmutató a mikroszkópos gyakorlathoz 5 Az elsı hányados jelenti az alkalmazott okulár lupenagyítását, míg a második hányados az objektív nagyítását, ami az optikai tubushossz és az objektív fókusztávolságának aránya. Maga az optikai tubushossz egy elıre meghatározott érték, ezáltal egy objektív tervezése során a képalkotási hibák korrekcióját mindig egy meghatározott távolságra, történetesen az optikai tubushosszra számítják. Az okulárnak az a feladata, hogy az objektív által létrehozott nagyított, fordított állású, valós képet lupeszerően tovább nagyítsa. Fontos szerkezeti eleme a mikroszkópnak a tubus, mely helyet ad az objektívnek és az okulárnak, biztosítja közöttük a távolság állandóságát. A valóságos objektívek és okulárok, a képalkotási hibák korrekciója miatt kiterjedt, több elembıl álló összetett rendszerek, melyek közös foglalatban helyezkednek el. Az objektív és okulár közötti állandó távolságot egy meghatározott mérető mechanikai elem, a mikroszkóp mechanikai tubusa biztosítja. Az objektív illesztett peremes csavarmenettel foglalható a tubus végébe, az okulár pedig illesztett hüvelyen keresztül csatlakozik a tubushoz, pozícióját felfekvı váll jelöli ki. Az objektív és okulár kapcsolatát biztosító mechanikus szerkezet hosszának, a mechanikai tubushossznak a mérete állandó, így az objektívek foglalatát úgy kell kialakítani, hogy a rájuk jellemzı, és nagyításukat meghatározó fókusztávolságuktól függetlenül a közbensı képe a tubusban mindig ugyanazon a helyen jöjjön létre. Az objektívek felfekvı felületének a tárgytól való távolsága állandó, ezt a távolságot a szakirodalom az objektív illesztési hosszának nevezi. Az okulár tubussal való mechanikai kapcsolatát is úgy kell kialakítani, hogy annak tárgyoldali fókuszpontja mindig belessen a közbensı kép síkjába. Az okulárok foglalata tehát olyan, hogy annak felfekvı karimája és a tárgyoldali fókuszpontja közötti távolság, az úgynevezett okulár illesztési hossz állandó legyen. Mindezek alapján tehát az objektív építési hossza megegyezik az objektív illesztési hossza és a mechanikai tubushossz okulár illesztési hosszal csökkentett értékével. Ez a megkötés biztosítja azt, hogy az összetett mikroszkóp nagyításának változtatásakor a képélesség nem változik meg. A mérés A mérés célja A mérés célja a mikroszkópos mérés eszközeinek, technikájának megismerése és elsajátítása, illetve begyakorlása egy konkrét alkatrészen végzett mérés segítségével. A feladat Egy alátét esetén, mely egy furattal ellátott köralku tárcsaként fogható fel, gyártási és egyéb okok miatt a perem és a furat középpontja egymástól eltérı helyen helyezkedhet el, ez a távolság az excentricitás, mely mértékének és bizonytalanságának meghatározása a mérési feladat. Mivel a perem és a furat alakja is eltérhet az ideálistól, ezért a mérési bizonytalanság meghatározásánál ezt is figyelembe kell venni. A mérés menete 1. A mikroszkóp üzembe helyezése, számítógéphez való csatlakoztatása és a kiszolgáló szoftver indítása után elsı lépésben az élesre állított alkatrész-képekhez célszerő olyan nagyítás beállítani, melynél a mérendı objektum ideálisan tölti ki a képmezıt. A nagyítás értékét célszerő a mikroszkóp üzemi tartományán belül választani (30x 90x). A nagyítás

6 Útmutató a mikroszkópos gyakorlathoz 6 skálán leolvasható érték csak tájékoztató jellegő, annak pontos értékét a kalibráció során tudjuk meghatározni. 2. A kalibrációhoz a mikroszkóphoz mellékelt teszttárgyat célszerő alkalmazni, a kezelıszoftver kalibrációs funkciójának igénybevételével. 3. A kalibráció során meghatározott nagyítás mérték mellett kell a tárgyat a lehetı legélesebbre állítani. 4. Különbözı szögértékek mellett a kiszolgáló szoftver segítségével érintıket kell felvenni az alátét pereméhez és furatához. 5. Ugyanazon szögértékek mellett az értékek felvételét legalább tízszer kell megismételni. 6. A különbözı mintavételekhez tartozó szögértékeket is úgy célszerő felvenni, hogy azok legalább tizenöt-húszfokonként kövessék egymást. 7. A mért adatokat MS Excel táblázatba kell exportálni a további feldolgozás céljából! 8. Meghatározandók az egyes szögértékekhez tartozó excentricitás értékek, azok bizonytalansága, ábrázolandók a szögértékek függvényében az excentricitások és azok bizonytalanságai, illetve kiszámítandó az eredı excentricitás és annak bizonytalansága! Az adatok értékeléséhez használja az MS Excel belsı függvényeit! 4. ábra Kalibráció és mérés A mérési jegyzıkönyv tartalma A mérési jegyzıkönyvnek a következıket feltétlenül tartalmaznia kell: 1. Címlapot, melyen szerepel: 1.1. A mérés helye A mérés idıpontja A mérés címe A mérést végzı személyek nevei. 2. A további oldalak tartalma: 2.1. A mérés célja A mérés rövid ismertetése A mérés vázlata A mért adatok értékeléséhez használt összefüggések A mért adatok A számított adatok A mérési hibák.

7 Útmutató a mikroszkópos gyakorlathoz Eredmények Értékelés. 3. Minden jegyzıkönyvet a mérıszemélyzetnek alá kell írni. 4. A jegyzıkönyveket A4 mérető írólapra, kétoldalasan kell készíteni. 5. Az oldalakat számozni kell (pl. 4/12). 6. A jegyzıkönyvet golyóstollal, vagy töltıtollal kell írni. 7. Ceruzával csak az ábrák, illetve diagramok készülhetnek. 8. A fizikai mennyiségek jelét és mértékegységét minden estben fel kell tüntetni. 9. Az ábrák diagramok folytonosan számozandók és ábraaláírással ellátottak. 10. A jegyzıkönyvet összetőzve kell leadni. Irodalom: [1] Bernolák Kálmán, Szabó Dezsı, Szilas László: A mikroszkóp: zsebkönyv, Budapest Mőszaki Kvk. (1979) [2] Faragó Mihály: Mikroszkóp és mikrofotografálás, Budapest Könnyőipari K. (1954) [3] Pojják Tibor: Mikroszkópos ásvány- és kızethatározás, Budapest Tankvk. (1988) [4] Optika, Panem McGraw Hill, Budapest (1998) [5] [6] Vadász János, Barabás János: Mikroszkópos fényképezés, Budapest Mőszaki Kvk. (1966)

IX. Az emberi szem és a látás biofizikája

IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX.1. Az emberi szem felépítése A szem az emberi szervezet legfontosabb érzékelő szerve, mivel a szem és a központi idegrendszer közreműködésével az elektromágneses

Részletesebben

V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE

V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE Minden olyan optikai eszközt, amely arra szolgál, hogy a tiszta látás távolságán belül megnövelje a látószöget abból a

Részletesebben

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

Kvantitatív Makyoh-topográfia 2002 2006, T 037711

Kvantitatív Makyoh-topográfia 2002 2006, T 037711 ZÁRÓJELENTÉS Kvantitatív Makyoh-topográfia 2002 2006, T 037711 Témavezető: Riesz Ferenc 2 1. Bevezetés és célkitűzés; előzmények A korszerű félvezető-technológiában alapvető fontosságú a szeletek felületi

Részletesebben

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai

Részletesebben

103. számú melléklet: 104. számú Elıírás. Hatályba lépett az Egyezmény mellékleteként 1998. január 15-én

103. számú melléklet: 104. számú Elıírás. Hatályba lépett az Egyezmény mellékleteként 1998. január 15-én 1998. január 22. ENSZ - EGB 104. sz. Elıírás EGYEZMÉNY A KEREKES JÁRMŐVEKRE, VALAMINT AZ ILYEN JÁRMŐVEKRE FELSZERELHETİ ÉS/VAGY ILYENEKEN ALKALMAZHATÓ SZERELVÉNYEKRE ÉS ALKATRÉSZEKRE VONATKOZÓ EGYSÉGES

Részletesebben

5. mérés Mérés és kiértékelés számítógéppel

5. mérés Mérés és kiértékelés számítógéppel Budaesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Géészmérnöki Kar Mechatronika, Otika és Géészeti Informatika Tanszék 5. mérés Mérés és kiértékelés számítógéel Segédlet a Méréstechnika (BMEGEMIAMG1) Mérés,

Részletesebben

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak

Részletesebben

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication

Részletesebben

M Ű S Z A K I K Ö V E T E L M É N Y

M Ű S Z A K I K Ö V E T E L M É N Y Hatálybalépés időpontja: 2013. május 28. Módosítás száma: 0. 1 / 12 oldal M Ű S Z A K I K Ö V E T E L M É N Y FG-III-B31-MK003-2013 Membrános gázmérők v1 Zajkövetelmények 2013. május 28. v0 Eredeti utasítás

Részletesebben

Az üzemfenntartási ismeretek szerepe a rendelkezésre állás növelésében

Az üzemfenntartási ismeretek szerepe a rendelkezésre állás növelésében AZ ÜZEMFENNTARTÁS MÛKÖDÉSI FELTÉTELEI 2.02 Az üzemfenntartási ismeretek szerepe a rendelkezésre állás növelésében Tárgyszavak: rendelkezésre állás; üzemfenntartási ismeretek; tapasztalatcsere; információk

Részletesebben

Kézi forgácsolások végzése

Kézi forgácsolások végzése Gubán Gyula Kézi forgácsolások végzése A követelménymodul megnevezése: Karosszérialakatos feladatai A követelménymodul száma: 0594-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-018-30 KÉZI FORGÁCSOLÁSOK

Részletesebben

AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE. Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához

AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE. Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához Vetor László Richard AZ RD-33 HAJTÓMŰ SZERKEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE Elektronikus tansegédlet az RD-33 hajtómű szerkezettani oktatásához A tansegédlet felépítése A bemutatón belül az RD-33 hajtómű

Részletesebben

Leképezési hibák. Főtengelyhez közeli pontok leképezésénél is fellépő hibák Kromatikus aberráció A törésmutató függ a színtől. 1 f

Leképezési hibák. Főtengelyhez közeli pontok leképezésénél is fellépő hibák Kromatikus aberráció A törésmutató függ a színtől. 1 f Leképezési hibák A képalkotás leírásánál eddig paraxiális közelítést alkalmaztunk, azaz az optikai tengelyhez közeli, azzal kis szöget bezáró sugarakra korlátoztuk a vizsgálatot A gyakorlatban szükség

Részletesebben

PTE, PMMK Stampfer M.: Gépelemek II / Tengelykapcsolókl/ 5 1/12

PTE, PMMK Stampfer M.: Gépelemek II / Tengelykapcsolókl/ 5 1/12 PTE, PMMK Stampfer M.: Gépelemek II / Tengelykapcsolókl/ 5 1/12 6. TENGELYKAPCSOLÓK A tengelykapcsoló két tengelyvég összekötésére, forgatónyomaték továbbítására szolgáló, összetett gépelem. A tengelykapcsolók

Részletesebben

Új termékkel bővült a Turbo-Tec kínálata

Új termékkel bővült a Turbo-Tec kínálata Új termékkel bővült a Turbo-Tec kínálata Klímakompresszorok felújítása Alig pár hónapja számoltunk be a Turbo-Tec kormánymű-felújító tevékenységéről, most egy újabb termékcsoporttal bővült a szolgáltatásuk,

Részletesebben

A szőlő éves munkái 1.Metszés: metszőolló fűrészre,csákánybaltára,gyökerezőkapára nyesőollókat pneumatikus metszőollók rövid és a hosszúmetszések

A szőlő éves munkái 1.Metszés: metszőolló fűrészre,csákánybaltára,gyökerezőkapára nyesőollókat pneumatikus metszőollók rövid és a hosszúmetszések A szőlő éves munkái 1.Metszés: évelő kultúrnövényeink közül a szőlő hajtásrendszerét -ezen belül elsősorban vesszőállományát - csökkentjük a legnagyobb mértékben az évenkénti rendszeres metszéssel. A metszés

Részletesebben

SZERKEZETEK REHABILITÁCIÓJÁT MEGELŐZŐ DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK

SZERKEZETEK REHABILITÁCIÓJÁT MEGELŐZŐ DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK SZERKEZETEK REHABILITÁCIÓJÁT MEGELŐZŐ DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK Dr. Orbán Zoltán 1 Gelencsér Ivett 2 Dormány András 2 Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Szerkezetek Diagnosztikája és Analízise

Részletesebben

Költségvetés és árképzés az építőiparban TERC Kft., Budapest, 2013.

Költségvetés és árképzés az építőiparban TERC Kft., Budapest, 2013. Dr. Neszmélyi László Költségvetés és árképzés az építőiparban TERC Kft., Budapest, 2013. Dr. Neszmélyi László, 2013 TERC Kft., 2013 A könyv részeit vagy egészét közölni a szerzőre és a kiadóra vonatkozó

Részletesebben

Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból

Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból Felkészülést segítő kérdések Gépszerkesztés alapjai tárgyból - Ismertesse a kézi rajzkészítési technikát (mikor használjuk, előny-hátrány stb.)! Kézi technikák közül a gondolatrögzítés leggyorsabb, praktikus

Részletesebben

Fizika 7. 8. évfolyam

Fizika 7. 8. évfolyam Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 7. évfolyam Fizika 7. 8. évfolyam Óraszám A testek néhány tulajdonsága 8 A testek mozgása 8 A dinamika alapjai 10 A nyomás 8 Hőtan 12 Összefoglalás, ellenőrzés 10

Részletesebben

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése.

Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. 1. Bevezetés. A gépek biztonsága tekintetében az EU.ban több szintű szabványrendszer van kialakítva, amely a gépek lehető legszélesebb körét

Részletesebben

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,

Részletesebben

A FIZIKUS SZEREPE A DAGANATOS BETEGEK GYÓGYÍTÁSÁBAN

A FIZIKUS SZEREPE A DAGANATOS BETEGEK GYÓGYÍTÁSÁBAN A FIZIKUS SZEREPE A DAGANATOS BETEGEK GYÓGYÍTÁSÁBAN Balogh Éva Jósa András Megyei Kórház, Onkoradiológiai Osztály, Nyíregyháza Angeli István Debreceni Egyetem, Kísérleti Fizika Tanszék A civilizációs ártalmaknak,

Részletesebben

SZTEREO (3D-S) FOTÓLABOR AZ INFORMATIKATEREMBEN

SZTEREO (3D-S) FOTÓLABOR AZ INFORMATIKATEREMBEN SZTEREO (3D-S) FOTÓLABOR AZ INFORMATIKATEREMBEN BESZÁMOLÓ A PROJEKT VÉGREHAJTÁSÁRÓL Az elvégzett tevékenységek, azok dokumentumai és tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A sztereofotózás

Részletesebben

1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja A jogszabály mai napon hatályos állapota 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK HE 6/1-2005 Az adatbázisban lévő elektronikus változat az érvényes! A nyomtatott forma kizárólag tájékoztató anyag! TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS

Részletesebben

G H I 1! 1) 1( 1# 2) 1$ E. 1@ e d c 1% F 2@ 1* 1&

G H I 1! 1) 1( 1# 2) 1$ E. 1@ e d c 1% F 2@ 1* 1& Csillagászati távcső gyerekeknek 60/700 Cikk szám 88-43100 DE Használati útmutató NL Handleiding IT Istruzioni per l uso PT Manual de utilização J F G H I 1@ e d c B 1% 1! 1) 1( 1# 2) 1$ E 2! 1^ F 2@ 1*

Részletesebben

8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv

8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv 8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 11. 05. Leadás dátuma: 2008. 11. 19. 1 1. Mikroszkóp

Részletesebben

2007.5.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 137/1 RENDELETEK

2007.5.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 137/1 RENDELETEK 2007.5.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 137/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai

Részletesebben

46/2010. (IV. 27.) FVM rendelet. az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről

46/2010. (IV. 27.) FVM rendelet. az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről 46/2010. (IV. 27.) FVM rendelet az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységről A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

A projekt keretében elkészült tananyagok:

A projekt keretében elkészült tananyagok: MÉRÉSTECHNIKA A projekt keretében elkészült tananyagok: Anyagtechnológiák Materials technology Anyagtudomány Áramlástechnikai gépek CAD tankönyv CAD Book CAD/CAM/CAE elektronikus példatár CAM tankönyv

Részletesebben

beolvadási hibájának ultrahang-frekvenciás kimutatása

beolvadási hibájának ultrahang-frekvenciás kimutatása A TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.5 2.3 Ponthegesztett kötések beolvadási hibájának ultrahang-frekvenciás kimutatása Tárgyszavak: ponthegesztett kötések; ultrahang-frekvenciás hibakimutatás;

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb tudományterületekkel... 4 4. Az informatika ágai... 5 AZ

Részletesebben

TANTÁRGYI ADATLAP. Mechatronika/Mechatronikus mérnök Végzettség. /Optică tehnică şi aparate optice /

TANTÁRGYI ADATLAP. Mechatronika/Mechatronikus mérnök Végzettség. /Optică tehnică şi aparate optice / TANTÁRGYI ADATLAP 1. A tanulmányi program jellemzői 1.1 A felsőoktatási intézmény Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 1.2 Kar Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kar 1.3 Tanszék Gépészmérnöki

Részletesebben

A hagyományos üzembentartási rendszer tervszerű megelőző karbantartás legfontosabb előnyei hátrányai

A hagyományos üzembentartási rendszer tervszerű megelőző karbantartás legfontosabb előnyei hátrányai vetségi előírások és a nemzeti sajátosságok, valamint a rendkívül szűkös anyagi erőforrásaink egyidejű összehangolása. A hagyományos üzembentartási rendszer tervszerű megelőző karbantartás legfontosabb

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

6. Ismertesse a tűzoltás módjait és a kézi tűzoltó készüléket! Tűzoltás eredményessége függ: - a tűzeset körűlményétől - a tüzet észlelő személy

6. Ismertesse a tűzoltás módjait és a kézi tűzoltó készüléket! Tűzoltás eredményessége függ: - a tűzeset körűlményétől - a tüzet észlelő személy 6. Ismertesse a tűzoltás módjait és a kézi tűzoltó készüléket! Tűzoltás eredményessége függ: - a tűzeset körűlményétől - a tüzet észlelő személy gyorsaságától, határozottságától - tűzjelzés eredményességétől

Részletesebben

Dr. Ábrahám István * A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A TANKÖNYVEK

Dr. Ábrahám István * A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A TANKÖNYVEK Dr. Ábrahám István * A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A TANKÖNYVEK A fels oktatásban legalapvet bb változás az elmúlt id szakban a hallgatói létszámok területén történt: az utóbbi néhány évben, évtizedben mintegy

Részletesebben

6. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

6. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS 6. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖK FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS 1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnök felsőoktatási szakképzés (Agricultural

Részletesebben

ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS

ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS I. Általános irányelvek 1. A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi

Részletesebben

9. Jelzőlámpás forgalomirányítás

9. Jelzőlámpás forgalomirányítás SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI TANSZÉK KÖZÚTI FORGALOMTECHNIKA 1. Tantárgykód: NGB_ET009_1 9. Jelzőlámpás forgalomirányítás Dr. Kálmán László egyetemi adjunktus Győr,

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK GEOMETRIAI TARTÁLYHITELESÍTÉS HE 31/4-2000 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK 3. ALAPFOGALMAK 3.1 Tartályhitelesítés 3.2 Folyadékos (volumetrikus)

Részletesebben

A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások

A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások A.26.1. Hagyományos tervezési eljárások A.26.1.1. Csuklós és merev kapcsolatú keretek tervezése Napjainkig a magasépítési tartószerkezetek tervezése a

Részletesebben

TV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN

TV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN TV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN BHG Bevezetés A TV IV. sávi átjátszóprogram kiépítése szükségessé tette egy az ebben a sávban működő antennapanel kifejlesztését, amely úgy adó-, mint vevőantennaként

Részletesebben

Rendezettség. Rendezettség. Tartalom. Megjegyzés

Rendezettség. Rendezettség. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A rendezettség és két jellemző formája: a hierarchiák és a hálózatok. A világ szintjei a fizikai építőelemektől a társadalmakig. A struktúrák tervezésének és felépítésének egyszerű, moduláris

Részletesebben

MUNKAANYAG. Földi László. Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Földi László. Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel. A követelménymodul megnevezése: Földi László Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem

Részletesebben

LÓNYAY MENYHÉRT BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 4800 Vásárosnamény, Kossuth út 19. 34 521 06 HEGESZTŐ Szakmai program

LÓNYAY MENYHÉRT BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 4800 Vásárosnamény, Kossuth út 19. 34 521 06 HEGESZTŐ Szakmai program LÓNYAY MENYHÉRT BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 4800 Vásárosnamény, Kossuth út 19. 34 521 06 HEGESZTŐ Szakmai program 2015 1 I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

Asztrofotós ízelítő *

Asztrofotós ízelítő * [6] K. Kovács, Z. Néda, Phys. Lett A 361, 18, 2007 [7] M. A. Lebyodkin, Y. Brechet, Y. Estrin, L. P. Kubin, Phys. Rev. Lett. 74, 4758, 1995 [8] A BBTE Magyar Fizika Intézetének weblapján további érdekességeket

Részletesebben

5. Mérés Transzformátorok

5. Mérés Transzformátorok 5. Mérés Transzformátorok A transzformátor a váltakozó áramú villamos energia, feszültség, ill. áram értékeinek megváltoztatására (transzformálására) alkalmas villamos gép... Működési elv A villamos energia

Részletesebben

Utángyártott autóalkatrészek és Volkswagen Eredeti Alkatrészek minőségi összehasonlítása

Utángyártott autóalkatrészek és Volkswagen Eredeti Alkatrészek minőségi összehasonlítása PORSCHE HUNGARIA Kommunikációs Igazgatóság Utángyártott autóalkatrészek és Volkswagen Eredeti Alkatrészek minőségi összehasonlítása Kraftfahrzeugtechnisches Institut und Karosseriewerkstätte GmbH & Co.

Részletesebben

9. A FORGÁCSOLÁSTECHNOLÓGIAI TERVEZŐ-RENDSZER FUNKCIONÁLIS STRUKTÚRÁJA

9. A FORGÁCSOLÁSTECHNOLÓGIAI TERVEZŐ-RENDSZER FUNKCIONÁLIS STRUKTÚRÁJA 9. A FORGÁCSOLÁSTECHNOLÓGIAI TERVEZŐ-RENDSZER FUNKCIONÁLIS STRUKTÚRÁJA Egy-egy konkrét forgácsolástechnológiai tervezőrendszer saját, a fejlesztő által megfogalmazott struktúrát testesít meg. Az itt tárgyalt

Részletesebben

A controlling integrálódása az oktatási szférában

A controlling integrálódása az oktatási szférában Dr. Tóth Antal - Dr. Zéman Zoltán A controlling integrálódása az oktatási szférában 1. CONTROLLING ALKALMAZÁSA A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNÉL A controlling hasznossága mindaddig nem fog érvényre jutni

Részletesebben

8. Energiatermelő rendszerek üzeme

8. Energiatermelő rendszerek üzeme Energetika 83 8. Energiatermelő rendszerek üzeme Az energia termelését (=átalakítását) műszaki berendezésekben valósítjuk meg. Az ember sütési-főzési feladatokra tűzhelyeket, fűtés biztosítására: kandallókat,

Részletesebben

AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE

AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE UDPESTI MŰSZKI ÉS GZDSÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI és SZERVEZÉSI TNSZÉK dr. Neszmélyi László Z ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE - 2015. - Tartalom 1. EVEZETÉS... 4 2. Z ÉPÍTÉSEN

Részletesebben

VEGYI- ÉS KALORIKUSGÉP SZERELŐ ÉS KARBANTARTÓ

VEGYI- ÉS KALORIKUSGÉP SZERELŐ ÉS KARBANTARTÓ I. Általános irányelvek 1. A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról

Részletesebben

Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése E U R Ó P A I U N I Ó STRUKTURÁLIS ALAPOK Építész-informatika 3 építészeti CAD Segédlet a BME Építészmérnöki Kar hallgatói részére Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

Részletesebben

Gépalapok, szerkezetek vizsgálata mozgás megjelenítéssel

Gépalapok, szerkezetek vizsgálata mozgás megjelenítéssel www.aastadium.hu Gépalapok, szerkezetek vizsgálata mozgás megjelenítéssel A piaci verseny a gépek megbízhatóságának növelésére kényszeríti az ipart, ezáltal elősegíti a diagnosztikai módszerek körének

Részletesebben

MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM. - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban -

MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM. - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban - MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban - Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves résztvevők! SLIDE1 Koltai György vagyok, és tisztelettel köszöntöm Önöket

Részletesebben

Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOMJEGYZÉK

Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOMJEGYZÉK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT NAGYMÁGOCSI PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR Nagymágocs, 2015. február 20. Tóthné Rostás Ágnes igazgató Szervezeti- és Működési Szabályzat TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Fizika 12. osztály. 1. Az egyenletesen változó körmozgás kinematikai vizsgálata... 2. 2. Helmholtz-féle tekercspár... 4. 3. Franck-Hertz-kísérlet...

Fizika 12. osztály. 1. Az egyenletesen változó körmozgás kinematikai vizsgálata... 2. 2. Helmholtz-féle tekercspár... 4. 3. Franck-Hertz-kísérlet... Fizika 12. osztály 1 Fizika 12. osztály Tartalom 1. Az egyenletesen változó körmozgás kinematikai vizsgálata.......................... 2 2. Helmholtz-féle tekercspár.....................................................

Részletesebben

II. év. Adatbázisok és számítógépek programozása

II. év. Adatbázisok és számítógépek programozása II. év Adatbázisok és számítógépek programozása A programozási ismeretek alapfogalmai a) algoritmus b) kódolás c) program a) algoritmus: elemi lépések sorozata, amely a következı tulajdonságokkal rendelkezik:

Részletesebben

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy kerettantervi anyaga és kötelező óraszámai az 5 8. évfolyamon meglehetősen feszített munkatempót feltételeznek. Több, a mindennapi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET. Útmutató a szakdolgozat készítéséhez tanító szakon

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET. Útmutató a szakdolgozat készítéséhez tanító szakon NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET Útmutató a szakdolgozat készítéséhez tanító szakon Nyíregyháza 2014 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 2. A szakdolgozati témák meghirdetésének rendje

Részletesebben

Szent László SZKI Szekszárd HELYI TANTERV

Szent László SZKI Szekszárd HELYI TANTERV Szent László SZKI Szekszárd Készítette: Kozár István 2007 HELYI TANTERV Gépészet SZAKMACSOPORT Gépiforgácsoló SZAKMA OKJ SZÁMA: 31 521 09 1000 00 00 ÉRVÉNYES: 2007-től 1 / Feladatok, ismeretek, készségek

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

Fizikai geodézia és gravimetria / 2. NEHÉZSÉGI ERŐTÉR ABSZOLÚT ÉS RELATÍV MÉRÉSE, A MŰSZEREK KALIBRÁCIÓJA

Fizikai geodézia és gravimetria / 2. NEHÉZSÉGI ERŐTÉR ABSZOLÚT ÉS RELATÍV MÉRÉSE, A MŰSZEREK KALIBRÁCIÓJA MSc Fizikai geodézia és gravimetria /. BMEEOAFML01 NEHÉZSÉGI ERŐTÉR ABSZOLÚT ÉS RELATÍV MÉRÉSE, A MŰSZEREK KALIBRÁCIÓJA A nehézségi erőtér mérésével kapcsolatos mérési módszerek és mérőműszerek három csoportba

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek

1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek 1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek A lecke célja: a nikkel alapú szuperötvözetek példáján keresztül megismerjük általában a szuperötvözetek viselkedését és alkalmazásait. A kristályszerkezet

Részletesebben

Gyártástechnológia alapjai Metrológia Tárgyfelelıs oktató: Dr. Zentay Péter

Gyártástechnológia alapjai Metrológia Tárgyfelelıs oktató: Dr. Zentay Péter 1 Gyártástechnológia alapjai Metrológia Tárgyfelelıs oktató: Dr. Zentay Péter Dr. Drégelyi-Kiss Ágota, adjunktus e-mail: dregelyi.agota@bgk.uni-obuda.hu http://uni-obuda.hu/users/dregelyia 2 3 Metrológia

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo TÁJÉKOZTATÓ

13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo TÁJÉKOZTATÓ 13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epidemiológiai Információs Hetilap TÁJÉKOZTATÓ A NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE SORÁN ALKALMAZANDÓ MÓDSZEREKRŐL II. RÉSZ AZ EFRIR

Részletesebben

Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése

Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Az elemzést készítette: Bethlendi András Pénzügyi Stabilitási

Részletesebben

KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT

KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT KŐBÁNYAI SZÉCHENYI ISTVÁN MAGYAR NÉMET KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE FELSŐ TAGOZAT TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 2015 1 TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5. évfolyam ÉVES ÓRASZÁM

Részletesebben

MÁSODIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁS A MÁTRÁBAN CLOSE ENCOUNTERS OF THE SECOND KIND IN MÁTRA HILL

MÁSODIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁS A MÁTRÁBAN CLOSE ENCOUNTERS OF THE SECOND KIND IN MÁTRA HILL MÁSODIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁS A MÁTRÁBAN CLOSE ENCOUNTERS OF THE SECOND KIND IN MÁTRA HILL Nagy Péter 1, Pintér István, Bagány Mihály Kecskeméti Főiskola GAMF Kar 1 az ELTE Fizika Tanítása doktori program

Részletesebben

AZ ADAPTEM MÓDSZER. Az EQUAL ANCORA projekt keretében kifejlesztett és kipróbált eszköz (2005-2007) Gandia Városi Tanács

AZ ADAPTEM MÓDSZER. Az EQUAL ANCORA projekt keretében kifejlesztett és kipróbált eszköz (2005-2007) Gandia Városi Tanács AZ ADAPTEM MÓDSZER Az EQUAL ANCORA projekt keretében kifejlesztett és kipróbált eszköz (2005-2007) Gandia Városi Tanács 1. MI AZ ADAPTEM? Az ADAPTEM egy olyan Tanácsadási Szolgáltatás cégek részére, mely

Részletesebben

3/3.5. Műanyag-feldolgozás munkavédelmi kérdései

3/3.5. Műanyag-feldolgozás munkavédelmi kérdései 3/3.5. A műanyag termékek alkalmazása, felhasználása az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődött. Kedvező tulajdonságaik alapján az élet szinte minden területén alkalmazhatók, az iparban pl. maró anyagok

Részletesebben

a(z) XVI. ÉPÍTŐIPARI ágazathoz tartozó 54 582 02 HÍDÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

a(z) XVI. ÉPÍTŐIPARI ágazathoz tartozó 54 582 02 HÍDÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) XVI. ÉPÍTŐIPARI ágazathoz tartozó 54 582 02 HÍDÉPÍTŐ ÉS FENNTARTÓ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) XVI. ÉPÍTŐIPARI ágazathoz az alábbi szakképesítések

Részletesebben

VAGYONVÉDELMI SZAKMAI KÉPZÉS TEMATIKA II.

VAGYONVÉDELMI SZAKMAI KÉPZÉS TEMATIKA II. VAGYONVÉDELMI SZAKMAI KÉPZÉS TEMATIKA II. Témakör I. A személy- és vagyonvédelmi tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. tv. előírásai A személy- és vagyonvédelmi törvény célja, hatálya A személy-

Részletesebben

A játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK irányelv

A játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK irányelv EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG Egységes árupiac A belső piac és nemzetközi dimenziója A játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK irányelv Magyarázó útmutató Rev 1.7 Dátum:

Részletesebben

1. A beszámolókészítés alapjai

1. A beszámolókészítés alapjai 1. A beszámolókészítés alapjai Képzési cél: E fejezetben a hallgató egyrészt az előző évben tanultakat átismételve részletesebben megismerheti a beszámolási kötelezettség és a könyvvitel kapcsolatát, a

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐ K KOMBINÁLT VÍZMÉRŐ K HE 6/3-2004

HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐ K KOMBINÁLT VÍZMÉRŐ K HE 6/3-2004 HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐ K KOMBINÁLT VÍZMÉRŐ K HE 6/3-2004 FIGYELEM! Az előírás kinyomtatott formája tájékoztató jellegű. Érvényes változata Az OMH minőségirányítási rendszerének elektronikus

Részletesebben

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT 1. módosított változat Készült: 2009-05-25. Morgan Hungary Kft. Munkavédelmi szabályzat 2/60 Az eljárás célja Jelen Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat)célja, hogy

Részletesebben

A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN

A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 61 70. A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN SIGNIFICANCE OF SHAPE SEPARATION

Részletesebben

BorsodWeb Kft. Általános Szerződési Feltételek. Előző módosítás kelte: 2009.01.11. Utolsó módosítás kelte: 2009.10.01. Érvényes: 2009.11.

BorsodWeb Kft. Általános Szerződési Feltételek. Előző módosítás kelte: 2009.01.11. Utolsó módosítás kelte: 2009.10.01. Érvényes: 2009.11. BorsodWeb Kft. Általános Szerződési Feltételek Előző módosítás kelte: 2009.01.11. Utolsó módosítás kelte: 2009.10.01. Érvényes: 2009.11.01-től 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK.....2 1. A szolgáltató neve,

Részletesebben

Konfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ

Konfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ Konfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ A konfokális mikroszkóp fluoreszcensen jelölt minták vizsgálatára alkalmas. Jobb felbontású képeket ad, mint a hagyományos fluoreszcens mikroszkópok, és képes

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KAROSSZÉRIALAKATOS MESTERKÉPZÉSI PROGRAM

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KAROSSZÉRIALAKATOS MESTERKÉPZÉSI PROGRAM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KAROSSZÉRIALAKATOS MESTERKÉPZÉSI PROGRAM 2013 I. Általános irányelvek 1. A mesterképzés szabályozásának jogi háttere A képzési program a szakképzésről szóló, többször

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem. Szegmentált tükrű digitális csillagászati távcső tervezése

Pécsi Tudományegyetem. Szegmentált tükrű digitális csillagászati távcső tervezése Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Szegmentált tükrű digitális csillagászati távcső tervezése TDK dolgozat Készítette Szőke András mérnök informatikus hallgató Konzulens: Háber István PTE-PMMK-MIT

Részletesebben

A raktártechnológia ismérvei. Tervezési elsődlegesség Elsőbbség a technikával szemben A raktártechnológia egyedi jellege

A raktártechnológia ismérvei. Tervezési elsődlegesség Elsőbbség a technikával szemben A raktártechnológia egyedi jellege Raktártechnológia A raktártechnológia mindazon tényezőket foglalja egységbe, amelyek a raktár működését jellemzik. A raktártehnológia a feladatoknak megfelelő raktári munkafolyamatok, módszerek és munkaerő

Részletesebben

Az OPTEN Informatikai Kft. Fenntarthatósági terve

Az OPTEN Informatikai Kft. Fenntarthatósági terve Az OPTEN Informatikai Kft. Fenntarthatósági terve Jóváhagyta: Tóth Tamás, ügyvezető 1. Az OPTEN Informatikai Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak és partnereinek

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai

Részletesebben