OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK. 2.1 A feladat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK. 2.1 A feladat"

Átírás

1 2. Digitális óra

2 28 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK 2.1 A feladat Ebben a fejezetben egy viszonylag egyszerő problémára alkalmazva tekintjük át az OO tervezés modellezési technikáit. A feladat a 2.1. ábra szerinti digitális óra (pontosabban egy ilyen digitális órát a számítógép képernyıjén szimuláló szoftver) megtervezése. HH.NN ÓÓ:PP ALARM SELECT SET ALARM ON/OFF 2.1. ábra: Digitális óra Az ábrán az óra kijelzıje és a gombjai láthatók. Az óra normál üzemmódban arra szolgál, hogy a kijelzı HH.NN és ÓÓ:PP mezıiben a pontos dátumot/idıt mutassa. Az ALARM mezı onnan kapta a nevét, hogy abban az ALARM szöveg látszik (normál üzemmódban), ha az órán az idızített riasztás (ébresztés) be van kapcsolva. A három gomb különféle beállítási, kapcsolási lehetıségeket nyújt a felhasználónak. Az ALARM ON/OFF gomb az óra normál üzemmódjában használható: a felhasználó erre kattintva az idızített riasztást kapcsolhatja be vagy ki. (A bekapcsolás ALARM ON nem azonnali riasztást jelent, hanem azt, hogy az óra riasztani fog, amikor a pontos idı egyenlı lesz egy elıre adott értékkel, azaz a tervezett ébresztés/riasztás idıpontjával. A kikapcsolás ALARM OFF viszont akár az éppen folyamatban lévı riasztást hangjelzést is azonnal leállítja.) A SELECT gomb az óra bármely állapotában használható. Normál üzemmódban erre a gombra kattintás után az óra beállítási üzemmódba megy át, elsıként a hónapot (HH) lehet állítani, amit az is jelez, hogy ilyenkor a HH mezı tartalma villog. A beállítás úgy történik, hogy a felhasználó a SET gomb nyomkodásával egyesével lépteti a mezı értékét. A SET gombra kattintás értelemszerően csak beállítási üzemmódban hatásos, és mindaddig ugyanannak a mezınek az értékét lépteti, amíg a felhasználó nem kattint ismét a SELECT gombra. A SELECT gomb második alkalmazása után a nap (NN), harmadik után a pontos idı óra (ÓÓ), negyedik után a pontos idı perc (PP) állítható. A SELECT gomb ötödik alkalmazása után ismét az ÓÓ mezı tartalma léptethetı, de már nem mint a pontos idı órája, hanem a riasztási idı órája, amit az is jelez, hogy ilyenkor az ÓÓ mezı tartalma az ALARM felirattal együtt villog. A SELECT gomb hatodik alkalmazása után ismét a PP mezıben a riasztási idı perc értéke léptethetı (közben a PP mezı tartalma az ALARM felirattal együtt villog). Beállítási üzemmódban bármely mezı értékének léptetése ciklikus: például a 12. hónap után az 1. hónap következik, vagy a 23 óra után 0 óra következik. A beállítási üzemmódot a SELECT gomb hetedik alkalmazása zárja le, az óra ekkor visszatér normál üzemmódba.

3 DIGITÁLIS ÓRA A probléma használati eset modellje Egyszerő problémáról lévén szó, a követelmények felmérése mellızhetı, hiszen az lényegében ugyanazokat a tényeket és elvárásokat tárná fel, amelyeket már a 2.1. alfejezet feladatleírása is tartalmaz. Ami a felhasználói beavatkozás lehetıségeirıl elmondható, az is mind kiderül a 2.1. alfejezetbıl, tehát a funkcionális követelményeket specifikáló használati eset modellnek sincs érdemi jelentısége, ezért csupán ujjgyakorlatként következik itt a probléma használati eset diagramja mindjárt két változatban. A 2.2. ábra diagramja azt mutatja, hogy az órán megtekintheti a pontos idıt (Normál használat), illetve opcionálisan ki-/bekapcsolhatja a riasztást, vagy kezdeményezheti az óra beállítását ábra: A digitális óra használati esetei vázlatos változat A 2.3. ábra szerinti diagramváltozat több információval szolgál, mert a beállítás módját is részletezi. Kiderül belıle, hogy normál üzemmódban közvetlenül csak a hónap beállítása kezdeményezhetı; ha viszont ebbe belépett a felhasználó akkor kénytelen végigmenni az összes beállítási lépésen, hogy viszszatérhessen az óra normál üzemmódjába. Azt is kifejezi az ábra, hogy amikor a felhasználó belép például a Nap beállítása használati esetbe, akkor ott nem feltétlenül fogja változtatni a nap sorszámát ábra: A digitális óra használati esetei részletezı változat

4 30 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK Ellenırzı/magyarázó kérdések (mindegyik kérdés a 2.3. ábrára vonatkozik): 1. Az egyik «extend» sztereotípusú függés miért a Hónap beállítása Normál használat irányítású? 2. A Hónap beállítása és a Riasztás be-/kikapcsolása használati esetek miért csak a Normál használatból érhetık el? A felhasználó miért nem léphet be közvetlenül ezekbe is? (Ez nem mond ellent annak, hogy a felhasználó anélkül is ki-/bekapcsolhatja riasztást, hogy megnézné az aktuálisan mutatott idıt?) 3. A Hónap beállítása miért opcionális kiterjesztése a Normál használatnak? 4. Az egyik «include» sztereotípusú függés miért a Hónap beállítása Nap beállítása irányítású? 5. Mivel fejezi ki az ábra, hogy amikor a felhasználó belép például a Nap beállítása használati esetbe, akkor ott nem feltétlenül fogja változtatni a nap sorszámát? 6. Milyen jelentısége/haszna lehet annak, hogy az Érték léptetése használati esetet szerepeltetjük a diagramon? Mert a Hónap beállítása használati eset képezi opcionális kiterjesztését a Normál használat használati esetnek. Ha az óra mőködik, és a felhasználó semmit sem csinál, akkor az óra a Normál használat esetnek megfelelı üzemmódban van (függetlenül attól, hogy a felhasználó megnézné, mennyi az idı). Tehát az a lényeg, hogy a felhasználó mindenképpen a Normál használat használati esetben kezdeményezheti a Hónap beállítása vagy a Riasztás be-/kikapcsolása használati eseteket, akkor is, ha egyébként nem veszi igénybe a Normál használatra jellemzı szolgáltatást. Mert a felhasználó úgy is használhatja az órát, hogy azt (soha) nem állítja be. Mert a Hónap beállítása használati eset kötelezıen tartalmazza a Nap beállítása használati esetet. Más megfogalmazásban: ha a felhasználó belépett a Hónap beállítása használati esetbe, akkor azt kötelezı neki a Nap beállítása használati esettel folytatni. (Éppen megtehetné azt is, hogy a végtelenségig a Hónap beállítása üzemmódban hagyja az órát, de annak semmi értelme.) Azzal, hogy az Érték léptetése használati eset csupán opcionális kiegészítése a különféle beállítások használati eseteinek. (Lásd az «extend» sztereotípust!) Az egyik jelentısége kitőnik a 5. kérdésre adott válaszból. További hasznának megértéséhez tudni kell, hogy a diagramok (így a használati eset diagram) szimbólumaihoz különféle (pl. szöveges) specifikációk főzhetık. Ha valahol le akarjuk írni, hogy az egyes értékek a Set gomb nyomkodásával léptethetık, akkor az egy helyen az Érték léptetése használati esethez kapcsolva specifikálható (2.4. ábra). E használati eset hiányában a specifikációt mindegyik beállítást szolgáló használati esetnél meg kellene ismételni.

5 DIGITÁLIS ÓRA ábra: Szöveges specifikáció főzése az Érték léptetése használati esethez a CASE eszköz Properties ablakában

6 32 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK 2.3 A probléma statikus modellje A statikus modell elsı változata Bonyolultabb rendszerek statikus modelljének osztálydiagramjának (osztálydiagramjainak) szerkesztését esetleg konkrét objektumok kiragadott konkrét kapcsolatait mutató objektumdiagram(ok) tanulmányozásával kell elıkészíteni, és akkor az osztálymodell egy vagy több objektumdiagramból vonatkoztatható el. Van olyan esettanulmány a kötetben, amelynél így járunk el, azonban a digitális óra annyira kevés objektum kevés számú kapcsolataként áll elı, hogy azonnal belevághatunk az osztálydiagram szerkesztésébe. A megértés megkönnyítése céljából fokozatosan, több változatot kidolgozva jutunk el a végsı megoldáshoz. A feladat leírásából azonnal azonosítható a probléma objektumainak háromféle típusa, azaz osztálya: a gombok ( Gomb osztály), a kijelzı ( Kijelzı osztály), a mezık mint a kijelzı komponensei ( Mezı osztály). Azonban az csak a látszat, hogy a digitális óra 2.1. szakaszban leírt mőködése ezen háromféle alkatrész együttmőködésébıl elıállhat; az is csak látszat, hogy a gombok nyomkodására közvetlenül a kijelzı reagál. Efféle kijelzıket ugyanis úgy éri meg gyártani (kifejleszteni), ha azok sokféle célra felhasználhatók: nem csak digitális órához, hanem pl. zsebszámológéphez, digitális láz-, vérnyomás- vagy vércukorszintmérıhöz is. Ebbıl az következik, hogy a kijelzıt kézenfekvıen csak azokkal a képességekkel célszerő felruházni, amelyekre a felsorolt (és más fel nem sorolt) eszközök mindegyikében szükség lehet. Másképpen fogalmazva: a kijelzı nem lehet felelıs a digitális óra sajátos képességeiért; tehát a 2.1. alfejezetben leírt mőködés még egy alkalmas vezérlıegységet (agyat) is igényel. Azt az osztályt, amelynek példánya a digitális óra agya (vezérlıegysége), a továbbiakban DigitálisÓra osztálynak nevezzük. Megjegyzés: Megállapodunk, hogy a digitális óra alatt a teljes szerkezetet értjük, míg a DigitálisÓra osztály példányai csak a digitális óra vezérlésére alkalmas objektumok (közülük egy digitális óra csak egy példányt tartalmaz). A 2.5. ábra az osztálydiagram elsı változatát mutatja. Ennek megértését segítik a következı ellenırzı/magyarázó kérdések. Ellenırzı/magyarázó kérdések (mindegyik kérdés a 2.5. ábrára vonatkozik): 1. A DigitálisÓra és a Gomb osztályok között a három asszociáció helyett nem lehetne egyetlen asszociáció a Gomb felıli végén 3-as számossággal? 2. Nem kellett volna erısebben hangsúlyozni a gombok rendeltetésbeli különbségeit azzal, hogy azokat a Gomb osztályból származtatott különbözı osztályokból vesszük? Éppen lehetne, de kevesebbet mondana: nem fejezné ki, hogy három különbözı rendeltetéső gombra van szükség. (Persze, ha 3 helyett 103 gomb lenne a rendszerben, akkor nem törnénk annyira magunkat, hogy megkülönböztessük ıket.) Hasonlóan indokolható a Kijelzı és a Mezı közötti öt asszociáció. Nem, mert a gombok különbözısége nem típusszintő, hanem csak példányszintő. Az lenne típusszintő különbség, ha a különbözı gombok eltérı példányattribútumokkal vagy eltérı példánymőveletekkel rendelkeznének, vagy bizonyos mőveleteket más-

7 DIGITÁLIS ÓRA 33 képpen valósítanának meg. Ezek a gombok azonban ugyanazzal az attribútummal rendelkeznek (címke), és csupán az attribútum értékében különböznek, ami csak példányszintő különbség ábra: A digitális óra statikus modellje, 1. változat Mőveletek nélküli osztálydiagram 3. Mi a magyarázata annak, hogy a DigitálisÓra és a Gomb osztályok közötti asszociációk nem irányítottak (pontosabban a navigációjuk kétirányú) ellentétben a többi asszociációval? Ezen asszociációk navigációja azért kétirányú, mert 1. a DigitálisÓra-példánynak mint kompozíciónak látni kell a komponenseit képezı Gomb-példányokat, hiszen általában a kompozíció hozza létre a komponenseit; 2. a Gomb-példánynak látni kell az ıt használó DigitálisÓra-példányt, különben nem tudja neki jelezni, hogy a felhasználó éppen rákattintott. Ezzel szemben például a DigitálisÓra és a Kijelzı osztályok közötti asszociáción a navigáció egyirányú, mert mindig a

8 34 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK 4. Mit jelent az, hogy a hónapmezı szerepnevet egy, a Kijelzı és a Mezı osztályok közötti asszociációnak a Mezı osztály felıli vége kapta? 5. Mi a magyarázata annak, hogy a DigitálisÓra és a Gomb osztályok közötti asszociációk mindkét végén látható szerepnév ellentétben a többi asszociációval? 6. A hónap, a nap, a pontosóra, a pontosperc, a riasztásóra és a riasztásperc miért nem a Kijelzı attribútamai, ha egyszer ezek az értékek mind a kijelzın jelennek meg? DigitálisÓra-példány kéri fel valamilyen mőveletre a Kijelzı-példányt. Ez két dolgot jelent: 1. A Kijelzı osztálynak lesz egy hónapmezı nevő attribútuma. 2. A hónapmezı nevő attribútum Mezı típusú, azaz az attribútum tartalma vagy a Mezı egy példánya, vagy egy olyan mutatóérték, amely a Mezı egy példányára mutat. 1 Ezt is az magyarázza, hogy a DigitálisÓra és a Gomb osztályok közötti asszociációkon a navigáció kétirányú: A digóra szerepnév feltüntetésének az a következménye, hogy a Gombnak lesz egy digóra nevő példányattribútuma, amely DigitálisÓra típusú, azaz az attribútum tartalma egy olyan mutatóérték, amely a DigitálisÓra egy példányára mutat. A select szerepnév feltüntetésének az a következménye, hogy a DigitálisÓranak lesz egy select nevő példányattribútuma, amely Gomb típusú, azaz az attribútum tartalma vagy a Gomb egy példánya, vagy egy olyan mutatóérték, amely a Gomb egy példányára mutat. A Kijelzı példányai buta objektumok, amelyek csak annyit tudnak, hogy megjelenítik a megfelelı mezıjükben a nekik paraméterként átadott szöveg (String) típusú adatot. A hónap, a nap, a pontosóra, a pontosperc, a riasztásóra és a riasztásperc viszont csupa szám (int) típusú adat, hiszen különben nem lehetne egyesével léptetni. Egy Kijelzı-példány például azt sem képes eldönteni, hogy az óramezıben aktuálisan a pontosóra vagy a riasztás- Óra értékét kell-e megjeleníteni. A felsorolt értékeknek a select és a set 1 A programozási környezettıl és a programozó döntésétıl függ, hogy az alternatív megoldások közül melyik valósul meg. Java nyelv használata esetén csak a második helyen említett eset lehetséges, azaz pl. egy Mezı típusú attribútum a Java nyelvben soha nem egy Mezı-példányt, hanem csak egy Mezı-példány mutatóját tartalmazza. Más nyelvekben a programozó egy kompozíció megvalósítására vonatkozóan dönthet úgy, hogy a kompozíció (esetünkben a Kijelzı-példány) közvetlenül a komponenseit tartalmazza (tehát közvetlenül egy Mezı-példányt nem pedig annak mutatóját).

9 7. Mi a rendeltetése a mezık érték, látszik és villog nevő attribútumainak? DIGITÁLIS ÓRA 35 gombokkal kezdeményezett változásait csak a DigitálisÓra-példány tudja levezényelni, így ezeknek szükségképpen a DigitálisÓra példányattribútumainak kell lenni. Történetesen az NN érték állításakor a Kijelzı-példány napmezıjében látszó értéket is a DigitálisÓra-példány lépteti olymódon, hogy a saját nap attribútumának értékét növeli eggyel, majd ezt a nap értéket kétkarakteres szöveggé konvertálja pl. így: String(nap, 99 ), és ennek két számjegybıl álló szöveges kimenetét küldi ki megjeleníteni a kijelzıre. (A String( ) függvényt lásd a szakaszban.) Az érték attribútum tartalmazza a mezıben megjelenítendı tartalmat szöveg formában. A látszik attribútum igaz (true) értéke esetén az érték attribútummal adott tartalom látszik a mezıben; hamis (false) értéke esetén nem látszik. Ennek a kapcsolónak az alarmmezı esetében van jelentısége, a többi mezınél ugyanis folyamatosan látszik=true. A villog attribútum igaz (true) értéke esetén a mezıben látszó tartalom villog, ellenkezıleg nem villog. A kapott statikus modell a késıbbi dinamikus modellezés során finomodik, további elemekkel bıvül; az egyes osztályok felelısségi körébe tartozó mőveletek többsége is általában a dinamikus modellezés útján azonosítható. Azonban a DigitálisÓra egy példánymőveletét és valamennyi osztály konstruktorát már itt felvesszük a modellbe. Technikai megjegyzés: A konstruktor bárhogyan elnevezhetı, ezt nem szabályozza az UML. Ezzel szemben a Java nyelvben a konstruktor neve kötelezıen azonos az osztály nevével. Mi az esettanulmányainkban ezt a Java nyelvbıl átvett szabályt fogjuk követni. Az elıbbi megjegyzés alapján a DigitálisÓra osztály konstruktora a DigitálisÓra() nevő mővelet. Mivel DigitálisÓra-példány a konstrukció agya, ezért a kezdeti állapotának beállítása, akár a külvilágtól kapott paraméter nélkül is beállítható, ezért a konstruktora nem használ paramétert. A gombokat már a DigitálisÓra-példány hozza létre, és ı közli az új gombbal, hogy mi legyen a címkéje: SELECT, SET vagy ALARM ON/OFF. Tehát a gomb konstruktorának lesz legalább egy szöveg (String) típusú paramétere: pcímke:string. A gombnak látnia kell a DigitálisÓra-példányt, hogy jelezni tudja neki, amikor a felhasználó rákattintott, ezért a DigitálisÓra-példány a saját mutatóját (belsı azonosítóját) is közli az új gombbal. Ez egy újabb paraméter: pdigóra:digitálisóra. Amikor a gomb jelez a DigitálisÓra-példánynak, akkor valahogy azonosítania kell magát, hogy ı éppen melyik gomb (milyen eseményt jelez). Erre a célra a gombnak kell legyen még egy

10 36 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK attribútuma, nevezzük eseménykódnak. A konstruktor ennek értékét is beállítja, tehát szükség van egy harmadik paraméterre is: peseménykód:int 2. A gomb konstruktorának teljes szignatúrája tehát: Gomb(pCímke:String, pdigóra:digitálisóra, peseménykód:int). Tegyük fel, hogy a gomb úgy jelez a DigitálisÓra-példánynak, hogy egy eseményfeldolgozás(eseménykód) üzenetet küld neki. Ez esetben a DigitálisÓra definíciójának tartalmazni kell egy eseményfeldolgozás(eseménykód:int) mőveletet. Az eseményfeldolgozás mővelet lehetséges mőködését (megvalósítását) a következı pszeudokódú 3 kifejtés világítja meg: eseményfeldolgozás(eseménykód:int): void { HA eseménykód = 1 AKKOR selectfeldolgozás() KÜLÖNBEN HA eseménykód = 2 AKKOR setfeldolgozás() KÜLÖNBEN HA eseménykód = 3 AKKOR alarmonofffeldolgozás(); 2.6. ábra: A digitális óra statikus modellje, 1. változat Mőveletekkel kiegészített osztálydiagram Térjünk vissza a konstruktorokhoz! A mezı konstruktorának szignatúrája kézenfekvıen: Mezı(pÉrték:String, plátszik:boolean, pvillog:boolean). A három paraméter abból adódik, hogy a mezı mindhárom attribútumának be kell állítani a kezdı értékét. A mezıket ugyan a Kijelzı-példány hozza létre, de neki is a DigitálisÓrapéldány mondja meg, mit tegyen a mezıivel. Ebbıl adódóan a legtöbb paramétert a kijelzı 2 Az int egész szám adattípust jelent (az integer rövidítése). 3 Pszeudokód: leírását és értelmezését lásd az szakaszban.

11 DIGITÁLIS ÓRA 37 konstruktorának kell átadni: a kijelzı mind az öt mezıje mindhárom attribútumának kezdı értékét, ami összesen 15 (primitív típusú skalár 4 ) paraméter. Azonban formailag egyszerősíthetı a mezı konstruktorának szignatúrája 5, ha a sok primitív skalár paraméter helyett egy olyan paraméterobjektumot (legyen a neve: pkijelzı) használunk, amely az attribútumaiban éppen az említett 15 skalár értéket tartalmazza. Ezzel a kijelzı konstruktorának szignatúrája következı lesz: Kijelzı(pKijelzı:ParaméterKijelzınek). Megjegyzés: Ezen a ponton a pkijelzı paraméterobjektumot nem azért vezetjük be, mert az minden tekintetben elınyösebb lenne, hanem csak azért, hogy azzal tömörítsük a Kijelzı konstruktorának (késıbb pedig a többi mőveletének) a szignatúráját. A digitális óra programozása szempontjából nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás, illetve egy elıregyártott Kijelzı osztály újrafelhasználása esetén, a Kijelzı specifikációja is korlátozza, hogy a paraméterre melyik megoldás alkalmazható. Ellenırzı/magyarázó kérdések folytatása (mindegyik kérdés a 2.6. ábrára vonatkozik): 8. Ha a felhasználó rákattint a select gombra, akkor az milyen mőveletet hajt végre? 9. Mi az oka annak, hogy a DigitálisÓra mőveletei között az eseményfeldolgozás publikus, viszont a selectfeldolgozás, a setfeldolgozás és az alarmonofffeldolgozás mőveletek privátak? 10. A selectfeldolgozás(), setfeldolgozás(), miért a DigitálisÓra példánymőveletei, miért digóra.eseményfeldolgozás(1) Magyarázat: A gombnak az a dolga, hogy az általa látott DigitálisÓra-példányt felszólítsa egy mővelet végrehajtására, ezért szerepel a mővelet címzettjeként a digóra objektum. Ezt az objektumot kéri meg az objektum az eseményfeldolgozás mővelet végrehajtására az 1-es eseménykód paraméterrel. A pszeudokódú kifejtésbıl kiderül, hogy az 1-es eseménykód azt jelzi a digóra objektumnak, hogy aktuálisan a select gomb szólt hozzá, tehát az eseményfeldolgozás mőveleten belül a selectfeldolgozás mőveletet kell végrehajtania. Az eseményfeldolgozás mőveletre a külvilág (egy másik osztályú objektum) szólítja fel a DigitálisÓra-példányt. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha ez a mővelet publikus. Az eseményfeldolgozás mővelet pszeudokódú kifejtésébıl kiderül, hogy a selectfeldolgozás mővelettel a DigitálisÓra-példány önmagát bízza meg, tehát ezt a mőveletet a külvilágnak nem kell ismernie, az privát lehet. Ugyanez a magyarázat a másik két privát mőveletre is. A selectfeldolgozás(), setfeldolgozás(), metódusok a DigitálisÓra példányattribútumain 4 A primitív típus és a skalár értelmezését lásd az szakaszban. 5 A mővelet szignatúrája értelmezését lásd az szakaszban.

12 38 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK nem közvetlenül a megfelelı gomb hajtja végre ezeket? 11. A modell szerint hány példányattribútuma van a Kijelzı osztálynak? (Ezt a kérdést a 2.5. ábrára vonatkozóan is fel lehetne tenni.) végeznek mőveleteket, így azok csak a DigitálisÓra metódusai (mőveletei) lehetnek. Öt. Ugyanis a Kijelzı és a Mezı közötti asszociációkon megadott hónapmezı, napmezı, szerepnevek egyúttal a Kijelzı példányattribumai A statikus modell második változata újrafelhasználás I. Ez a feladat jó alkalmat ad az újrafelhasználás bemutatására is, azaz olyan megoldásra, amikor mások által korábban kifejlesztett osztályt (vagy osztályokat) használunk fel az alkalmazásunk felépítéséhez. Bizonyos típusú objektumok sokféle alkalmazásban elıfordulnak. Így például a funkciógombok minden, grafikus felhasználói felülettel rendelkezı alkalmazásnak komponenseit képezik. Tehát biztosan lehet találni egy mások által már kifejlesztett Gomb osztályt. Persze ennek az osztálynak a tervezıi nem gondolhattak a gombok olyan felhasználására, amikor azok éppen egy digitális óra alkatrészei, tehát a Gomb osztályt nem tervezhették a digitális óra speciális igényei szerint; másrészt úgy kellett megtervezniük, hogy annak példányai bármilyen alkalmazás felhasználói felületébe beilleszthetık legyenek. Tegyük fel, hogy egy a már készen adott Gomb osztályból vett példány csak a következıt tudja: ha a felhasználó rákattint, akkor a gomb felkér egy objektumot az eseményfeldolgozás(eseménykód) mőveletre. E mőveletet végrehajtó objektumnak a mutatóját a gomb figyelı nevő attribútuma tartalmazza. Az ilyen gomb azért használható bármilyen környezetben, mert a Gomb osztály tervezıi a figyelı típusát nem konkrét osztállyal, hanem egy interfésszel (tehát egy absztrakt osztállyal) adták meg (ennek neve legyen: EseményFigyelı), amely csupán az egyetlen eseményfeldolgozás nevő absztrakt mővelettel rendelkezik. A Gomb osztály figyelıbejegyzés(pfigyelı) mővelete arra szolgál, hogy a figyelı attribútum tartalmát beállítsa a pfigyelı paraméterben kapott értékre. Ebben a paraméterben a gombbal az ıt figyelni hivatott objektum mutatója közölhetı, azaz az EseményFigyelı valamely realizációja megfelelı példányának mutatója. Az elıregyártott Gomb osztály valamely példányának a DigitálisÓra egy példányával való összekapcsolására elsı közelítésben az a megoldás kínálkozik, hogy a DigitálisÓra osztályt az EseményFigyelı interfész realizációjaként tervezzük meg (lásd a 2.7. ábrát); közelebbrıl ez azt jelenti, hogy a DigitálisÓra rendelkezik az esemény- Feldolgozás mővelet megvalósításával, amely egyébként azonos a szakaszban pszeudokóddal adott megoldással. Ezt követıen a DigitálisÓra-példányt kell a gombok figyelıjeként beállítani.

13 DIGITÁLIS ÓRA ábra: A digitális óra statikus modellje, 2. változat elıregyártott Gomb osztállyal Ellenırzı/magyarázó kérdések (mindegyik kérdés a 2.7. ábrára vonatkozik): 1. Ebben a modellben miért van szükség az EseményFigyelı osztályra? Mert a fejlesztıi a Gomb osztályt úgy tervezték meg, hogy annak példánya egy EseményFigyelı-példányt szólít meg, valahányszor rákattintnak.

14 40 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK 2. Mit csinál a Gomb példánya a figyelı- Bejegyzés() paraméterében neki átadott értékkel? 3. Ebben a modellben mi a Gomb osztály figyelı nevő attribútumának a statikus típusa? 4. Ebben a modellben mi lehet egy Gombpéldány figyelı nevő attribútumának a dinamikus típusa? 5. Mi az oka annak, hogy a 2.6. ábrával ellentétben a 2.7. ábrán a DigitálisÓra és a Gomb közötti asszociációk csak egyirányúak? 6. Ha a DigitálisÓra és a Gomb közötti asszociációk csak egyirányúak, mégpedig a Gombra irányítottak, akkor ebben a modellben a Gomb-példányok nem látják a DigitálisÓra-példányt? 7. Mi az oka annak, hogy a 2.6. ábra modelljével ellentétben itt nem három, hanem csak két paramétere van a Gomb konstruktorának? 8. A Gomb-példány figyelı nevő attribútumának értékét miért nem a Gomb konstruktora állítja be, miért kellett erre a célra még a figyelıbejegyzés( ) mőveletet is bevezetni? 9. Amikor a DigitálisÓra-példány kiadja a select.figyelıbejegyzés(pfigyelı) kérést, akkor melyik objektum a kérés címzettje, és milyen konkrét érték lesz a pfigyelı paraméter tartalma? Beírja a figyelı nevő attribútumába. EseményFigyelı. Ugyanis a figyelı a Gomb EseményFigyelı asszociációban az EseményFigyelı szerepneve. DigitálisÓra. Magyarázat: Az EseményFigyelı egy interfész, tehát nem lehet közvetlen példánya, vagyis csak olyan példánya lehet, amely valamely realizációjának a példánya. Ebben a modellben az EseményFigyelınek csak egyetlen realizációja van: a DigitálisÓra. Ha a 2.7. ábrán is kétirányúak lennének ezek az asszociációk, akkor Gomb osztály rendelkezne DigitálisÓra típusú attribútummal; azonban a Gomb osztályt nem így tervezték. De, látják. A DigitálisÓra-példány az EseményFigyelı osztálynak is példánya, mert a DigitálisÓra realizációja az EseményFigyelınek. A gombok éppen a DigitálisÓra-példányt látják a figyelı szerepben. Mert ebben a modellben a Gomb osztálynak nincs olyan digóra példányattribútuma, mint a 2.6. ábra szerinti modellben, így nincs szükség arra a harmadik paraméterre, amely a digóra attribútumba írandó értéket hordozná. 1. válasz: Mert a Gomb osztályt valaki korábban így tervezte meg. 2. válasz: Ez a megoldás lehetıvé teszi a már létrehozott gomb objektum figyelıjének utólagos lecserélését. Ennek ugyan a digitális óra esetében nincs semmi jelentısége, de más probléma megoldásánál határozottan elınyös lehet. A kérés címzettje a select gomb. A pfigyelı paraméter értéke a DigitálisÓra-példány mutatója. A 6. kérdésre visszatérve, a gomb most is látja a DigitálisÓra-példányt, mert az egyik attribútuma tartalmazza annak mutatóját, de ez most nem a digóra attribútum, hanem a figyelı attribútum.

15 DIGITÁLIS ÓRA Az EseményFigyelı neve és az ugyanezen osztály definíciójában az eseményfeldolgozás() neve miért dılt betővel látszik? 11. A modellben az EseményFigyelı osztálynak miért nincs konstruktora? Mert ez jelzi, hogy az EseményFigyelı egy absztrakt osztály, és az eseményfeldolgozás() egy absztrakt mővelet. Mert az egy absztrakt osztály, amelynek nem lehet közvetlen példánya. (A közvetett példányát pedig az EseményFigyelı valamelyik realizációjának konstruktora hozza létre.) A statikus modell harmadik változata újrafelhasználás II. Akár a szakasz modelljében, akár a szakasz modelljében a DigitálisÓrapéldány arra kényszerül, hogy valahányszor a felhasználó rákattint valamely gombra, és emiatt a gombtól hozzá egy eseményfeldolgozás(eseménykód) üzenet érkezik, mindannyiszor megvizsgálja, hogy a háromféle gomb közül aktuálisan melyik szólította meg, azaz újra és újra döntenie kell, hogy a selectfeldolgozás(), a setfeldolgozás() és az alarmonofffeldolgozás() mőveletei közül aktuálisan melyiket kell végrehajtania. Ettıl elegánsabb lenne, ha a DigitálisÓra-példányhoz a SELECT gombtól eleve a selectfeldolgozás() üzenet, a SET gombtól a setfeldolgozás() üzenet, az ALARM ON/OFF gombtól pedig az alarmonofffeldolgozás() üzenet érkezne. Hogy lehet ezt megoldani? Hogyan lehet elérni, hogy ugyanazon Gomb osztály különbözı példányai különbözı módon viselkedjenek, ha ráadásul ezt az osztályt nem is mi terveztük? Kis kitérı: Mitıl elegánsabb az egyik megoldás a másiknál? Attól, hogy vele valamilyen cél kevesebb ráfordítással érhetı el, vagy attól, hogy vele az eredeti célnál messzebbre is el lehet jutni. Tehát az elegánsabb megoldás valamilyen szempontból hatékonyabb, elınyösebb is. Esetünkben az elegánsabbnak mondott megoldás azzal a haszonnal járna, hogy egy a futási idıben gyakran ismétlıdı döntést feleslegessé tenne. Persze konkrétan a digitális óra esetében a gombesemény azonosítását szolgáló döntések kiküszöbölése nem vezet a felhasználó által is érzékelhetı látványos javuláshoz, hiszen a digitális óra élettartamának jelentéktelen része telik azzal, hogy egy felhasználó kattintásaira kell reagálnia. Ha azonban a digitális óra helyett egy olyan tranzakciókezelı rendszert képzelünk el, amelynek folyamatosan több ezer felhasználó által kezdeményezett mőveleteket kell végrehajtania, annál a feleslegesen ismétlıdı mőveletek kiiktatásának haszna a válaszidı nagyon is észrevehetı javulásában mutatkozna meg. A megoldást a 2.8. ábra mutatja. Ez a 2.7. ábra modelljétıl abban különbözik, hogy most nem a DigitálisÓra képezi az interfész realizációját, hanem helyette három különbözı realizációt specifikálunk: a SelectFigyelı, a SetFigyelı és az AlarmOnOff- Figyelı osztályokat. A lényeg, hogy így mindegyik gombnak saját speciális figyelıje, az eseményfeldolgozás( ) mőveletnek pedig három, különbözı megvalósítása lesz. Az eseményfeldolgozás() megvalósítása a SelectFigyelı osztályban: eseményfeldolgozás(eseménykód:int): void { digóra.selectfeldolgozás()

16 42 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK 2.8. ábra: A digitális óra statikus modellje, 3. változat Interfész többféle realizációval

17 DIGITÁLIS ÓRA 43 Az eseményfeldolgozás() megvalósítása a SetFigyelı osztályban: eseményfeldolgozás(eseménykód:int): void { digóra.setfeldolgozás() Az eseményfeldolgozás() megvalósítása az AlarmOnOffFigyelı osztályban: eseményfeldolgozás(eseménykód:int): void { digóra.alarmonofffeldolgozás() Mint az a megvalósítások pszeudokódjából is kitőnik mindhárom eseményfigyelınek látni kell a digóra objektumot, mert azt kell felszólítaniuk a megfelelı mőveletre. Továbbá az is látszik, hogy ha a select gomb figyelıjének a SelectFigyelı példányát képezı selectf objektum állítódik be (például így: select.figyelıbejegyzés(selectf)), akkor a select gombra kattintáskor a digóra éppen a selectfeldolgozás() mőveletre lesz felszólítva. Hasonlóak mondhatók el a set gomb és a setf eseményfigyelı összekapcsolásáról, valamint az alarmonoff gomb és az alarmonofff eseményfigyelı összekapcsolásáról. Ellenırzı/magyarázó kérdések (mindegyik kérdés a 2.8. ábrára vonatkozik): 1. Ebben a modellben hány attribútuma van a DigitálisÓra osztálynak? 2. Az EseményFigyelı interfésznek feltétlenül három különbözı realizációját kellett felvenni a modellbe? Más módon nem lehetett volna elérni, hogy az elıregyártott Gomb osztályból vett három gomb három különbözı mőveletre szólítsa fel a DigitálisÓra-példányt? 3. Az elızı. kérdésre adott válasz ellenére mi az oka annak, hogy az EseményFigyelı interfésznek három különbözı realizációját vettük fel a modellbe? Tizennégy: A DigitálisÓra dobozban felsorolt hét attribútumon felül az osztály asszociációinak túl végén álló szerepnevekbıl keletkezı attribútumok: kijelzı, select, set, alarmonoff, selectf, setf és alarmonofff. Nem feltétlenül. Választhattunk volna olyan megoldást is, hogy az EseményFigyelı interfészhez, csak egy GombFigyelı realizációt definiálunk (amely a modelljével ellentétben most nem azonos a DigitálisÓra osztállyal), és ebben az eseményfeldolgozás(eseménykód) mővelet megvalósítását a szakaszban olvasható pszeudokód szerint adhatnánk meg. (Így a GombFigyelı-példány közvetítésével a különbözı gombok különbözı mőveletekre szólítják fel a DigitálisÓra-példányt?) Az elızı kérdésre adott válaszban szereplı egyetlen realizáció (a GombFigyelı) nem tette mellızhetıvé az eseménykód tesztelésén alapuló döntéseket. Ez a megoldás csak abban a különbözik a szakasz modelljétıl, hogy nem a DigitálisÓrapéldány, hanem a GombFigyelı-példány végez felesleges mőveleteket. A lényeg, hogy az eseménykód vizsgálatát

18 44 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK 4. Nincs hiba az eseményfeldolgozás() mővelet itt adott háromféle megvalósításának pszeudokódjában? Gondoljon arra, hogy ennek a mőveletnek van egy paramétere, de azt a pszeudokód szerint a mővelet mégsem használja fel! 5. Honnan tudja a select gomb, hogy egy rákattintás alkalmával neki a selectf figyelıobjektumot kell felkérnie az eseményfeldolgozás() mővelet végrehajtására? 6. Ebben a modellben mi a Gomb osztály figyelı nevő attribútumának a statikus típusa? 7. Ebben a modellben egy Gomb-példány figyelı nevő attribútumának mi lehet a dinamikus típusa? 8. A Gomb osztályt miért az EseményFigyelı interfésszel köti össze egy asszociáció? Másképpen: a Gomb osztályt miért nem inkább a SelectFigyelı, a SetFigyelı és az AlarmOnOffFigyelı osztályokkal kapcsolja össze egy-egy asszociáció? 9. A DigitálisÓra osztályt miért nem az EseményFigyelı interfésszel köti össze egy asszociáció (a Gomb osztály mintájára), miért az interfész realizációival áll asszociációban? csak a háromféle realizációval lehetett kiküszöbölni. Ez nem hiba. A paraméter csak azért szerepel a mővelet szignatúrájában, mert az elıregyártott EseményFigyelı interfész tervezıi az eseményfeldolgozás(eseménykód) mőveletet paraméterezettre specifikálták. Ugyanakkor az a megoldás, hogy az interfészre háromféle realizációt adtunk, az eseménykód paraméter használatát feleslegessé tette. Onnan, hogy ezt a DigitálisÓra-példány közvetlenül a létrehozása után egy select.figyelıbejegyzés(selectf) üzenettel közli vele. Az üzenet következtében a select gomb figyelı attribútumának értéke a selectf objektum mutatója lesz. EseményFigyelı. Ugyanúgy, mint a szakasz modelljében. (Lásd az ottani 3. kérdésre adott választ!) A Gomb osztály figyelı nevő példányattribútumának a dinamikus típusa az EseményFigyelı interfész valamelyik realizációja. A select gomb esetében ez a Select- Figyelı, a set gomb esetében a SetFigyelı, az alarmonoff gomb esetében pedig az AlarmOnOff Figyelı. 1. válasz: Mert a Gomb osztályt egykori fejlesztıi így írták meg. 2. válasz: Az alternatív megoldás azt jelentené, hogy minden Gomb-példány három eseményfigyelı objektummal lenne összekapcsolva, holott egy Gomb-példánynak csak egy megfelelı eseményfigyelı objektumot kell látnia. Az egyik irányban a DigitálisÓra-példány hozza létre az interfész realizációosztályainak selectf, setf és alarmon- OffF példányait, tehát kell lenni a DigitálisÓra osztályból a realizáció osztályok felé mutató egy-egy asszociációnak. Ellenkezı irányban a selectf, setf és alarmonofff példányoknak is látni kell a digóra objektumot, de ezt nem fejezheti ki az interfészbıl a DigitálisÓra felé

19 10. A DigitálisÓra és az interfész realizációi közötti asszociációk miért kétirányúak? 11. Mi az oka annak, hogy a korábbi modellekkel ellentétben ebben a modellben a selectfeldolgozás(), setfeldolgozás() és alarmonofffeldolgozás() mőveletek publikusak? DIGITÁLIS ÓRA 45 mutató asszociáció, mert az ehhez főzött szerepnévbıl következıben az Esemény- Figyelınek rendelkeznie kellene egy DigitálisÓra típusú példányattribútummal. Ezzel szemben egy interfésznek nem lehet attribútuma. Tehát egy megoldás marad: a DigitálisÓra és az interfész realizációk közötti három, kétirányú asszociáció. Az egyik irányt az indokolja, hogy a DigitálisÓra-példány hozza létre az interfész realizációosztályainak selectf, setf és alarmonofff példányait; a másik irányt pedig az, hogy a selectf, setf és alarmonofff objektumok kérik fel mőveletre a digóra objektumot. Mert ezen mőveletek végrehajtására a DigitálisÓra-példányt más osztályok példányai szólítják fel. Bár idáig a digitális óra probléma statikus modelljének több változatát is kidolgoztuk, mégsem tartunk a végleges modellnél. A következı alfejezetben tárgyalt dinamikus modellezésnek az objektumok viselkedésének megtervezésén túl az is lényeges célja, hogy a statikus modellt finomítsa, annak esetlegesen hiányzó elemeire fényt derítsen Amit a tervezı elhanyagolt Ha az idáig leírtakat egy gyakorlott programozó olvassa, akkor elszörnyőlködik azon, hogy a tervezı mennyi mindenrıl megfeledkezett. Ugyanis a megvalósítás szintjén lényegesen több részletet kell meghatározni, aminek következtében az említett osztályoknak is több attribútuma, illetve több mővelete lesz. DigitálisÓra osztály A feladat leírása szerint a kifejlesztendı digitális óra a fizikai órának egy grafikus felületen való szimulációja, vagyis egy speciális funkciójú képernyıablak, angolul és a legtöbb fejlesztı környezet terminológiájában: egy form. Egy formról pedig meg kell mondani, hogy milyen mérető legyen (szélesség, hosszúság), milyen színő legyen, stb. Tehát a megvalósítás során a DigitálisÓra osztályt ilyen a grafikus megjelenítést leíró attribútumokkal is el kell látni. Mivel a formok minden grafikus felület nélkülözhetetlen fogalmai, minden grafikus fejlesztıkörnyezet rendelkezik elıregyártott Form osztállyal (vagy más nevő, de hasonló rendeltetéső osztályal). Tehát a megvalósítás során az újrafelhasználás a DigitálisÓra osztály megkonstruálására is alkalmazható, amennyiben az az elıbb említett Form osztályból származtatható, és attól azonnal megörökli a szélesség, a hosszúság és a szín attribútumokat, amelyek konkrét értékei a kivitelezı egy grafikus fejlesztı felületén néhány egér-

20 46 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK kattintásal pillanatok alatt beállíthatja, és a látványt, ami a beállítás eredménye, mindjárt meg is nézheti. A Gomb osztály és a gomb objektumok elhelyezése a formon. Ahogy a formnak van mérete, színe, úgy gombnak is rendelkezni kell ilyen vizuális attribútumokkal, sıt az utóbbinak kétféle színe is van, egyik a háttérszín, a másik a címke betőinek színe, továbbá jellemzi még egy koordinátapár is, amely a formon jelöli ki a gomb helyét. Ezekkel sem foglalkozott a tervezés, de a kivitelezık részére manapság rendelkezésre álló grafikus fejlesztı felületek mellett ezek a hiányosságok pillanatok alatt pótolhatók: a kivitelezı a grafikus vezérlıelemek palettájáról egérrel a form megfelelı helyére húz egy gombot, ezzel annak máris beállította a koordinátáit, majd néhány további egérmőveletel beállítja a gomb méreteit, és így tovább. Azzal sem foglalkozott a tervezés, hogy egy gomb általában nem egy, hanem többféle esemény küldésére képes, mint (jobbkezes egér esetén) például: szimpla kattintás a bal egérgombbal, dupla kattintás a bal egérgombbal, kattintás a jobb egérgombbal, A tervezı által készített modellek csak egyféle kattintás eseményt feltételeznek, ezt a kivitelezı megfeleltetheti a bal egérgombbal végzett szimpla kattintásnak, a további eseménytípusokra pedig a digitális óránk esetében nincs is szükség. A Kijelzı osztály és a Mezı osztály, a kijelzı és a mezık elhelyezése a formon. Az elıbbiek mintájára a Kijelzı és a Mezı osztályok sem nélkülözhetik a vizuális jellemzıket (koordináták, méret, háttérszín, karakterek színe). Ezek beállítása is a kivitelezıre hárul, és a kivitelezınek a grafikus fejlesztı felületen végrehajtandó akciói is hasonlóak az elıbbiekben leírtakhoz: a kijelzı objektumnak vizuálisan megfelelı grafikus panel objektum, valamint a mezı objektumok a grafikus vezérlıelemek palettájáról húzhatók rá a formra. Összefoglalva: A statikus modell a digitális óra belsı mőködésére koncentrált és elhanyagolta azokat a külsı látványelemeket, amelyek a legtöbb grafikus-vizuális fejlesztı felületen viszonylag kevés ráfordítással néhány egérmővelettel kialakíthatók.

21 DIGITÁLIS ÓRA A probléma dinamikus modellje Az objektum szerkezet és viselkedés egysége. A statikus modell a digitális óra szerkezetérıl szólt, ebben az alfejezetben dinamikus modellezési technikákkal a digitális óra viselkedését tárjuk fel, illetve tervezzük meg A digitális óra létrehozása, kezdeti teendık Elsı lépésként leírjuk azt a mőveletsort, amelynek eredményeként elıáll a digóra objektumból és a hozzá kapcsolódó komponensekbıl a 2.7. modell szerinti szerkezető együttes. Éppen ez a mőveletegyüttes a DigitálisÓra() konstruktor tartalma. Tegyük fel, hogy egy szekvenciadiagrammal el akarjuk mondani a fejlesztıknek, hogyan kódolják a DigitálisÓra() konstruktort. Ezzel a céllal született a 2.9. ábra. Magyarázatul főzzük hozzá: a folyamatot úgy kell elképzelni, hogy egy keretprogram megfuttatja a Digitális- Óra() konstruktort (ezt a részletet nem mutatja a 2.9. ábra), aminek hatására létrejön a digóra:digitálisóra kompozícióobjektum, és az (még a DigitálisÓra() konstruktor végrehajtásának keretében) elvégez olyan kezdeti teendıiket, mint a saját attribútumok (hónap, nap, pontosóra, ) kezdıértékének beállítása; a gombok, az eseményfigyelık és a kijelzı létrehozása. Tehát az utóbbiak konstruktorait már a digóra futtatja meg. 1. megjegyzés: A diagramon néhány öndelegáció szimbólum ténylegesen nem öndelegációt jelöl, csak azért alkalmaztuk ıket, hogy az adott helyen részletezhessük, hogyan reagál az üzenetre az éppen megszólított objektum. (Ezzel a trükkel a kötetben gyakran fogunk élni.) 2. megjegyzés: A 2.9. ábra szerkesztıje némileg spórolt az energiájával. Így a három eseményfigyelı objektum létrehozásából csak a selectf:=selectfigyelı(this) konstruktorhívás hatását részletezte. (Ebben a pdigóra paraméter helyén a this érték áll, ami a szakaszban rögzített megállapodás szerint a hívó objektum, azaz a DigitálisÓra-példány saját mutatója. A DigitálisÓra-példány így közli a saját mutatóját az eseményfigyelı objektummal.) A konstruktorhívás hatása a részletezés szerint az, hogy a pdigóra paraméterben átadott érték beíródik a létrehozott selectf objektum digóra attribútumába. Hasonló hatást váltanak ki a setf:= SetFigyelı(this) és az alarmonofff:=alarmonofffigyelı(this) konstruktorhívások is. A három gomb létrehozásából is csak a select:=gomb( SELECT, 1) konstruktorhívás hatása, valamint az éppen létrehozott select gombnak címzett figyelıbejegyzés( selectf) mővelet hatása van részletezve. Ezek szerint a konstruktor pcímke paramétere helyén adott SELECT szöveg a gomb címke attribútumába, a peseménykód paraméter helyén adott 1-es érték a gomb eseménykód attribútumába íródik be; a pfigyelı paraméter helyén megadott selectf értéket pedig a select gomb figyelı attribútuma veszi fel. A szerkesztı csak egy megjegyzésdobozban utalt rá, hogy (ugyan más paraméterértékekkel) hasonló mőveletek történnek a másik két gomb létrehozásánál is. 3. megjegyzés: A 2.9. ábra teljesen elhanyagolja a folyamat három lépésének részletesebb kifejtését. Az egyik a saját attribútumok kezdıértékének beállítása. A második a pkijelzı paraméterobjektum felépítése, amelynek részletezését úgy sikerült mellızni, hogy azt a digóra öndelegációjaként tüntettük fel. (Ezzel azt is megspóroltuk, hogy a pkijelzı objektumot szerepeltetni kelljen a szekvenciadiagramon a példaobjektumok között.) A harmadik a Kijelzı(pKijelzı) konstruktor végrehajtásának kifejtése. (Ennek mellızésével megúsztuk, hogy még a kijelzı öt mezıjével is bıvíteni kelljen a diagramot.) Az itt

22 48 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK elhanyagolt részleteket pótolni lehetne egy külön diagramon, de ezt sem tesszük, mert még nem vagyunk biztosak benne, hogy a digóra és a kijelzı közötti kommunikációban tényleg a legjobb megoldás-e a pkijelzı paraméterobjektumot alkalmazni (ennek osztályát még fel sem vettük a statikus modellbe). Az egyetlen paraméterobjektum helyett többféle más megoldás is kínálkozik, a közülük való választás további elemzéseket igényel ábra: A digitális óra kezdeti teendıinek leírása szekvenciadiagrammal

23 DIGITÁLIS ÓRA 49 Ellenırzı/magyarázó kérdések (mindegyik kérdés a 2.9. ábrára vonatkozik): 1. A szekvenciadiagramokon a példaobjektumok általában egy szinten helyezkednek el. Mi az oka annak, hogy a 2.9. ábrán viszont a selectf objektum nem a digóra objektummal, hanem a selectf:=selectfigyelı(this) üzenettel áll egy szinten? (Hasonló kérdések fogalmazhatók meg a többi komponensre is.) 2. Mi lesz a set:=gomb( SET, 2) üzenet hatása? 3. Mi lesz a set gombnak címzett figyelıbejegyzés(setf) üzenet hatása? 4. Mit fejez ki az, hogy a digóra, a selectf és a select objektumokat különbözı alakú szimbólumok képviselik a diagramon? 5. Ebben az együttmőködésben miért a digóra számít vezérlı objektumnak? 6. Mit fejez ki az, hogy a szaggatott vonallal jelölt nyíl nem életvonalban végzıdik, hanem közvetlenül objektumra mutat? Ez jelzi, hogy a példaobjektumok közül a folyamat elején csak a digóra létezik, az összes többi csak késıbb jön létre. Az, hogy a selectf objektum a selectf:= SelectFigyelı(this) üzenettel áll egy szinten, közelebbrıl azt is jelzi, hogy ez az üzenet éppen a selectf objektumot létrehozó konstruktorhívás. Létrejön a set gomb, és annak két attribútuma értéket kap a két paramétertıl: set.címke:= SET. set.eseménykód:=2. A set.figyelı:=setf értékadás. Ez jelzi, hogy a digóra egy vezérlı objektum; a select egy határfelületi (felhasználói felületi) objektum; a selectf pedig egy sztereotípussal nem minısített objektum. Mert az összes többi objektumot ı hozza létre. (Ez a minısítés tehát független attól, hogy a késıbbiekben a digóra abban az értelemben vezérelt szolgává válik, hogy ı teljesíti a felhasználónak a gombok útján jelzett igényeit.) Ez a kérdés lényegében az 1. kérdés alternatív megfogalmazása. A kérdezett jelölés azt fejezi ki, hogy a nyíl egy konstruktort képvisel, azaz a nyíl végével mutatott objektum még nem létezik, hanem éppen a nyíllal képviselt üzenet hozza létre. (Ennek van egy alternatív jelölési módja is, amelynél a nyíl életvonalban végzıdik, de «create» sztereotípussal látjuk el.) A programozás iránt is érdeklıdı olvasók kedvéért a következı pszeudokódú részlet érzékelteti, hogy a 2.9. ábra szekvenciadiagramja alapján, hogyan kódolhatják a DigitálisÓra() konstruktort a programozók (a // jel után mindenütt magyarázó megjegyzés áll): DigitálisÓra() { // Itt lenne a saját attribútumok kezdıértékének beállítása, // de azt nem részletezzük. // this: a DigitálisÓra() konstruktorral éppen létrehozott // digóra objektum mutatója. selectf:=selectfigyelı(this); // selectf létrehozása setf:=setfigyelı(this); // selectf létrehozása alarmonofff:=alarmonofffigyelı(this); // alarmonofff létrehozása select:=gomb( SELECT, 1); // select gomb létrehozása

24 50 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK select.figyelıbejegyzés(selectf); // A select gomb figyelıje a selectf lesz. set:=gomb( SET, 2); // set gomb létrehozása set.figyelıbejegyzés(setf); // A set gomb figyelıje a setf lesz. alarmonoff:=gomb( ALARM ON/OFF,3); // Az alarmonoff gomb létrehozása alarmonoff.figyelıbejegyzés(alarmonofff); // Az alarmonoff gomb figyelıje az alarmonofff lesz. // Itt a pkijelzı felépítése következne, de nincs kifejtve. kijelzı:=kijelzı(pkijelzı); // A kijelzı létrehozása Az EseményFigyelı interfész három realizációjának konstruktora (a 2.9. ábra szekvenciadiagramjának értelmezése alapján) mindössze ennyibıl áll: SelectFigyelı(pDigÓra:DigitálisÓra) { digóra:=pdigóra; SetFigyelı(pDigÓra:DigitálisÓra) { digóra:=pdigóra; AlarmOnOffFigyelı(pDigÓra:DigitálisÓra) { digóra:=pdigóra; A Gomb(pCímke, peseménykód) konstruktor feltételezhetı kódja (a 2.9. ábra szekvenciadiagramjának értelmezése alapján): Gomb(pCímke:String, peseménykód: int) { címke:=pcímke; eseménykód:=peseménykód; A Gomb osztály figyelıbejegyzés(pfigyelı) mőveletének feltételezhetı kódja (a 2.9. ábra szekvenciadiagramjának értelmezése alapján): figyelıbejegyzés(pfigyelı: EseményFigyelı): void { figyelı:=pfigyelı; A DigitálisÓra osztály állapotdiagramja A digitális óra komponensei közötti együttmőködés leírására késıbb még további szekvenciadiagramok is készülnek, elıbb azonban a DigitálisÓra állapotdiagramját szerkesztjük meg, mert az ennek útján szerzett ismeretekre a további szekvenciadiagramok szerkesztésénél is szükség lehet. A 2.1. alatti feladatleírás alapján az állapotdiagram könnyen elkészíthetı. Azonban az Olvasóban felmerülhet egy olyan kérdés, hogy a 2.1. alatt leírtakat miért a DigitálisÓra, miért nem inkább a kijelzı állapotváltozásainak kell tekinteni. Nos, a szerkezet bármiféle állapotváltozásáról a felhasználó valóban csak a kijelzı útján értesülhet, de ez nem jelenti azt hogy a 2.1-ben leírt rendben folyó változások a kijelzı természetét képeznék. Ennek belátásához elég arra gondolni, hogy ha csak a magában álló kijelzın múlna, akkor az a hónap mezıben a 12. hónap után 13., sıt akár 99. hónapot is tudna mutatni, vagy akár számjegyektıl különbözı karaktereket is. A kijelzı története csak arról szól, hogy ha egy mezıjének címezve kap valamilyen tartalmat, azt abban a mezıben meg fogja jeleníteni, bármi legyen is az a

25 DIGITÁLIS ÓRA 51 tartalom. Tehát az, hogy a kijelzı mit mutat, nem rajta múlik, hanem az ıt vezérlı DigitálisÓra-példányon ábra: A DigitálisÓra-példány(ok) állapotdiagramja A 2.9. ábra szerinti szekvenciadiagram (mint általában a szekvenciadiagramok) több objektum együttmőködésének ábrázolására alkalmas; ezzel szemben a ábrán látható állapotdiagram csak egyfajta objektum, egy DigitálisÓra-példány életrajzának bemutatására szolgál. Ugyanakkor az állapotdiagram egy típusszintő (osztályszintő) modell, mert a vele közöltek általánosan a DigitálisÓra osztály minden példányára érvényesek, ezzel szemben a szekvenciadiagramok nem típusszintő modellek, mert velük az objektumok közötti együttmőködésnek csak egy-egy kiragadott konkrét esete írható le. Mivel a DigitálisÓra-példány a teljes szerkezet agya, az ı életrajzát (azaz az ı lehetséges állapotait) áttekintı állapotdiagram egyben a teljes szerkezet mőködése lényeges eseteinek számba vételére is alkalmas. Tehát ebbıl az állapotdiagramból vonhatók le következtetések arra is, hogy a digitális óra szerkezetén belül a komponens objektumok együttmőködésének mely eseteit szükséges mélyebben megvizsgálni és leírni például szekvencia-

26 52 OBJEKTUMORIENTÁLT TERVEZÉS ESETTANULMÁNYOK diagramok segítségével. (Ez azt is magyarázza, az állapotdiagram kedvéért miért szakítottuk meg a szekvenciadiagramok sorozatának szerkesztését.) A ábrán a DigitálisÓra() konstruktort nem csak azért tüntettük fel, hogy jelezzük: a DigitálisÓra-példányt melyik konstruktor hozza létre (az enélkül is triviális tény); hanem hogy rámutathassunk: egy sor kezdeti teendı, illetve változás ebben a konstruktorfutásban van elrejtve. Így megúsztuk, hogy a kezdetekre jellemzı olyan részleteket, amelyeket a 2.9. ábrán már kifejtettünk, ezen a diagramon ismételten szerepeltessünk; de elhanyagoltunk olyan részleteket is, amelyekrıl a 2.9. ábra sem szólt, és amelyekre a szakaszban a DigitálisÓra() konstruktor pszeudokódjában is csak megjegyzésben utaltunk. Ezeket itt szöveges leírással pótoljuk: A DigitálisÓra() konstruktornak be kell állítani a digóra kezdeti állapotát, de a Kijelzı (pkijelzı) konstruktor megfuttatásával a kijelzı kezdeti állapotát is (az összes mezıjének kezdeti állapotával / tartalmával együtt). Itt kell gondoskodni arról, hogy induláskor (tehát még azelıtt, hogy a felhasználó beállította volna) milyen idıpontot mutasson az óra. Egy lehetséges megoldás a következı: 1. Mivel egy szoftverrel szimulált digitális órát tervezünk ez egyszerően a futtató számítógéptıl (annak operációs rendszerétıl) lekérdezheti a rendszeridıt. Az így visszakapott értéket felhasználva beállítható a hónap, nap, pontosóra és a pontosperc. 2. A riasztásigennem kezdeti értéke false. Ez áll összhangban azzal, hogy a konstruktornak megfelelı nyíl a Riasztás kikapcsolva állapotba mutat. 3. Miután riasztásigennem = false, mindegy, hogy mi a riasztásóra és a riasztásperc értéke, tehát mindkettı lehet akár 0 is. 4. Össze kell állítani a Kijelzı( ) konstruktor paraméterét (vagy paramétereit), és a konstruktort megfuttatva létre kell hozni a kijelzı komponenst. Ennek részletezését még mindig késıbbre halasztjuk. (Nem mintha a megoldás bonyolult lenne, hanem mert még felismerésre várnak a többféle lehetıség közötti választás szempontjai.) Ellenırzı/magyarázó kérdések: 1. A digitális óránk milyen idıt mutat, amíg a felhasználó nem végez beállítást? (Itt a ábrán felül figyelembe kell venni a fenti keretezett, szöveges leírást is.) 2. Ha a felhasználó úgy kapcsolja be a riasztást, hogy elıtte még soha nem állította be a riasztás idıpontját, mikor fog riasztani az óra? (Itt is figyelembe kell venni a fenti keretezett, szöveges leírást is.) 3. Ha az óra egyszer elkezdi a riasztást, meddig tart a hangjelzés? 4. A diagramon két Start pszeudoállapot látható. Miben különbözik a jelentésük? Ugyanazt, mint az operációs rendszer órája (percnyi pontossággal). Abban az idıpontban, amelyet a DigitálisÓra() konstruktor állít be a riasztásóra és a riasztásperc attribútumokba írt értékekkel. Az állapotdiagram szerint kétféleképpen lehet vége: vagy úgy, hogy a felhasználó az ALARM ON / OFF gombra kattint (lásd az alarmonoffgomb eseményt); vagy legkésıbb egy perc múlva, a legközelebbi perc- ÓraJel esemény bekövetkezésekor. Az, amelyikbıl a konstruktorral kiváltott átmenet indul, a DigitálisÓra-példány életének (mőködésének) kezdetét jelzi. Az, amelyik a Riasztás bekapcsolva állapoton belül van, ezen szuperállapoton belüli kezdı alállapotot mutatja.

GroupWise 5.2 használói jegyzet

GroupWise 5.2 használói jegyzet GroupWise 5.2 használói jegyzet 32 bites verzió Készítette: Borsodi Gábor, ABS Consulting Kft. (http://www.abs.hu) 1998-2001 Ez a dokumentáció szabadon felhasználható (nyomtatható, másolható) és terjeszthet,

Részletesebben

Készítette: Citynform Informatikai Zrt.

Készítette: Citynform Informatikai Zrt. Dokumentumtár Felhasználói kézikönyv Készítette: Citynform Informatikai Zrt. Tartalomjegyzék "Dokumentumtár" főablak... 4 A dokumentumtár egészére vonatkozó műveletek... 4 Új dokumentum felvétele... 4

Részletesebben

ICN 2005 ConferControl

ICN 2005 ConferControl ICN 2005 ConferControl Számítógépes vezérlı program az ICN 2005 típusú konferencia rendszerhez Felhasználói kézikönyv DIGITON Kft. IСN 2005 ConferControl Számítógépes vezérlı program az ICN 2005 típusú

Részletesebben

Vényírás. 1. ábra. 1. oldal

Vényírás. 1. ábra. 1. oldal Vényírás Amennyiben sikeresen kitöltöttük és elmentettük a megvizsgált személy ápolási esetét, lehetőségünk van vény felírására, az alábbi módon; 1. ábra A gomb megnyomásával egy legördülő menü tárul elénk,

Részletesebben

Számlakészítés a SPRINT programmal

Számlakészítés a SPRINT programmal Számlakészítés a SPRINT programmal A jelen dokumentáció leírás a 2016. január 1 után kiadott SPRINT programmal végezhető számlakészítéshez. A dokumentáció nem tartalmazza a SPRINT program telepítési módjait

Részletesebben

ASPEKTUS ÉS ESEMÉNYSZERKEZET A MAGYARBAN

ASPEKTUS ÉS ESEMÉNYSZERKEZET A MAGYARBAN ASPEKTUS ÉS ESEMÉNYSZERKEZET A MAGYARBAN OHNMACHT MAGDOLNA 1. Bevezetés Célom elkülöníteni az aspektust az eseményszerkezett l, valamint megadni egy eseményszerkezeti osztályozást a magyarra vonatkozóan,

Részletesebben

A www.webkiallitas.hu oldal leírása látogatóknak v1.0

A www.webkiallitas.hu oldal leírása látogatóknak v1.0 A www.webkiallitas.hu oldal leírása látogatóknak v1.0 2013.10.07. Netex-Magyarország Kft. Bevezető Ez a leírás a www.webkiallitas.hu oldal használatát írja le. A webkiallitas.hu egy interaktív web oldal,

Részletesebben

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőrzés területének, ezen belül elsősorban a képzési rendszernek a kutatására az EU finanszírozású Leonardo da Vinci

Részletesebben

WiLARM-ONE GSM Átjelző Modul Telepítői kivonat Version: 1.1

WiLARM-ONE GSM Átjelző Modul Telepítői kivonat Version: 1.1 Telepítői kivonat Version: 1.1 A beüzemelés lépései 1. Csatlakoztasson 12 V egyenfeszültségű, 2 Amper a WiLARM-1 GSM modul tápegység bemenetére. 2. Csatlakoztassa a GSM modult szabványos mini USB kábel

Részletesebben

TAHITI CONDENSING KR 55 - KR 85

TAHITI CONDENSING KR 55 - KR 85 IST 03 C 341-02 TAHITI CONDENSING KR 55 - KR 85 HU ÜZEMBE HELYEZÉS, HASZNÁLAT ÉS KARBANTARTÁS Tisztelt Hölgyem/Uram! Köszönjük, hogy a Fondital gyár termékét választotta. Kérjük, figyelmesen olvassa el

Részletesebben

GroupWise 5.2 használói jegyzet

GroupWise 5.2 használói jegyzet GroupWise 5.2 használói jegyzet 16 bites verzió Készítette: Borsodi Gábor, ABS Consulting Kft. (http://www.abs.hu) 1998-2001 Ez a dokumentáció szabadon felhasználható (nyomtatható, másolható) és terjeszthet,

Részletesebben

0653. MODUL TÖRTEK. Szorzás törttel, osztás törttel KÉSZÍTETTE: BENCZÉDY LACZKA KRISZTINA, MALMOS KATALIN

0653. MODUL TÖRTEK. Szorzás törttel, osztás törttel KÉSZÍTETTE: BENCZÉDY LACZKA KRISZTINA, MALMOS KATALIN 06. MODUL TÖRTEK Szorzás törttel, osztás törttel KÉSZÍTETTE: BENCZÉDY LACZKA KRISZTINA, MALMOS KATALIN 06. Törtek Szorzás törttel, osztás törttel Tanári útmutató MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

ÁEEK Kataszter. Felhasználói útmutató

ÁEEK Kataszter. Felhasználói útmutató ÁEEK Kataszter Felhasználói útmutató 1.1 verzió Állami Egészségügyi Ellátó Központ 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ... 3 TÖRZSKEZELÉS... 3 INGATLANKEZELÉS... 3 JÓVÁHAGYÁSI RENDSZER MEGSZŰNÉSE... 4 2. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

14. előadás JÓLÉTI TÉTELEK

14. előadás JÓLÉTI TÉTELEK 4. előadás JÓLÉTI TÉTELEK Kertesi Gábor Varian 9. fejezetének 9-3. alfejezetei átdolgozva 4. evezető Ennek az előadásnak a során az előző órán vett kéttermékes, kétszereplős, termelés nélküli általános

Részletesebben

A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások

A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások A.26. Hagyományos és korszerű tervezési eljárások A.26.1. Hagyományos tervezési eljárások A.26.1.1. Csuklós és merev kapcsolatú keretek tervezése Napjainkig a magasépítési tartószerkezetek tervezése a

Részletesebben

Webstore internetes B2B nagykereskedelmi rendszer

Webstore internetes B2B nagykereskedelmi rendszer Moltech AH. Kft. Webstore internetes B2B nagykereskedelmi rendszer Felhasználói útmutató Molnár Csaba 2010.10.14. FELHASZNALOIUTMUTATO A rendszer elérhetősége: http://webstore5.moltech.hu Internetes Ékszíj

Részletesebben

4. Példa: Másodfokú egyenlet megoldása (program2_1.vi)

4. Példa: Másodfokú egyenlet megoldása (program2_1.vi) 4. Példa: Másodfokú egyenlet megoldása (program2_1.vi) Mielőtt nekilátnánk a programozásnak, idézzük fel a másodfokú egyenlet általános alakját, és ez alapján gondoljuk végig, hogy milyen elemekre lesz

Részletesebben

3. gyakorlat. 1/7. oldal file: T:\Gyak-ArchiCAD19\EpInf3_gyak_19_doc\Gyak3_Ar.doc Utolsó módosítás: 2015.09.17. 22:57:26

3. gyakorlat. 1/7. oldal file: T:\Gyak-ArchiCAD19\EpInf3_gyak_19_doc\Gyak3_Ar.doc Utolsó módosítás: 2015.09.17. 22:57:26 3. gyakorlat Kótázás, kitöltés (sraffozás), helyiségek használata, szintek kezelése: Olvassuk be a korábban elmentett Nyaraló nevű rajzunkat. Készítsük el az alaprajz kótáit. Ezt az alsó vízszintes kótasorral

Részletesebben

AUTOMATIKUS GÉPJÁRMŰ BELÉPTETŐ RENDSZER

AUTOMATIKUS GÉPJÁRMŰ BELÉPTETŐ RENDSZER Pocket-GATE AUTOMATIKUS GÉPJÁRMŰ BELÉPTETŐ RENDSZER KEZELŐI KÉZIKÖNYV Saturnus Informatika TARTALOMJEGYZÉK 1. TUDNIVALÓK A PROGRAM HASZNÁLATÁHOZ... 3 2. A PROGRAM INDÍTÁSA, KILÉPÉS... 3 2.1. A PROGRAM

Részletesebben

BUSZI itemizált feladatok web felülete

BUSZI itemizált feladatok web felülete BUSZI itemizált feladatok web felülete Felhasználói dokumentáció az itemizált feladatok statisztikai elemzéséhez és a kapcsolódó felvételrészek meghallgatásához böngészőből elérhető felületen keresztül.

Részletesebben

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2010. ( II...).rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről I.

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2010. ( II...).rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről I. Pannonhalma Város Önkormányzat.../2010. ( II...).rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről Pannonhalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

Tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentése

Tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentése Tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentése ERDŐGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI BEJELENTÉSEK/ TERVEZETT ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEV. BEJELENTÉSE A Tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentése a fakitermelési

Részletesebben

VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI ÜGYVITELI PROGRAMRENDSZER. Váradi László OKTATÁSI SEGÉDANYAG. XIII. kötet

VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI ÜGYVITELI PROGRAMRENDSZER. Váradi László OKTATÁSI SEGÉDANYAG. XIII. kötet SAP Business One 8.82 VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI ÜGYVITELI PROGRAMRENDSZER Váradi László Szervizhívások kezelése, bizonylatok és beszámolók OKTATÁSI SEGÉDANYAG XIII. kötet Budapest, 2012 Váradi László: Szervizhívások

Részletesebben

KELE3. Felhasználói kézikönyv

KELE3. Felhasználói kézikönyv KELE3 Felhasználói kézikönyv Tartalomjegyzék Bevezetés 9 Üdvözlet 9 Kezdetek 10 Rendszerkövetelmények 10 Kérdések, észrevételek 10 Telepítés 10 Frissítések 10 A program használata 11 Bejelentkezés 11 Automatikus

Részletesebben

Bevezetés. Párhuzamos vetítés és tulajdonságai

Bevezetés. Párhuzamos vetítés és tulajdonságai Bevezetés Az ábrázoló geometria célja a háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelműen és egyértelműen visszaállítható (rekonstruálható) módon történő való

Részletesebben

2. Halmazelmélet (megoldások)

2. Halmazelmélet (megoldások) (megoldások) 1. A pozitív háromjegy páros számok halmaza. 2. Az olyan, 3-mal osztható egész számok halmaza, amelyek ( 100)-nál nagyobbak és 100-nál kisebbek. 3. Az olyan pozitív egész számok halmaza, amelyeknek

Részletesebben

Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250

Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250 Conrad Szaküzlet 1067 Budapest, Teréz krt. 23. Tel: (061) 302-3588 Conrad Vevőszolgálat 1124 Budapest, Jagelló út 30. Tel: (061) 319-0250 Rádiójel vezérlésű mozgásérzékelő Modell: MSR939 BEVEZETÉS Köszönjük,

Részletesebben

Új elemek a közigazgatási hatósági eljárásban

Új elemek a közigazgatási hatósági eljárásban Dr. Boros A nita PhD L.LM egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Általános Közigazgatási Jogi Intézet Új elemek a közigazgatási hatósági eljárásban 74 1. Új eljárásként

Részletesebben

Az ÉMI Nonprofit Kft. FŰTÉSKORSZERŰSÍTÉS PÁLYÁZATI PORTÁL kezelése

Az ÉMI Nonprofit Kft. FŰTÉSKORSZERŰSÍTÉS PÁLYÁZATI PORTÁL kezelése Az ÉMI Nonprofit Kft. FŰTÉSKORSZERŰSÍTÉS PÁLYÁZATI PORTÁL kezelése http://uszt-futeskorszerusites.hu A pályázati portál címlapja és nyitóoldala 1 Tartalomjegyzék 1. Regisztráció a pályázati portálra...

Részletesebben

Access 2010 Űrlapok és adatelérés

Access 2010 Űrlapok és adatelérés 2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István

Részletesebben

Državni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 1. feladatlap. 2009. május 28., csütörtök / 60 perc

Državni izpitni center MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 1. feladatlap. 2009. május 28., csütörtök / 60 perc A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *P091A10311* TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. feladatlap Nem művészi szöveg elemzése 2009. május 28., csütörtök / 60 perc Engedélyezett

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. Bánsághi Anna 1 of 54

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. Bánsághi Anna 1 of 54 SZOFTVERTECHNOLÓGIA Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 2. ELŐADÁS - KÖVETELMÉNY MENEDZSMENT Bánsághi Anna 1 of 54 TEMATIKA I. SZOFTVERTECHNOLÓGIA ALTERÜLETEI II. KÖVETELMÉNY MENEDZSMENT III. RENDSZERMODELLEK

Részletesebben

Rendezettség. Rendezettség. Tartalom. Megjegyzés

Rendezettség. Rendezettség. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A rendezettség és két jellemző formája: a hierarchiák és a hálózatok. A világ szintjei a fizikai építőelemektől a társadalmakig. A struktúrák tervezésének és felépítésének egyszerű, moduláris

Részletesebben

Word 2010 magyar nyelvű változat

Word 2010 magyar nyelvű változat 2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István

Részletesebben

TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt VIR felhasználói kézikönyv

TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt VIR felhasználói kézikönyv 1. sz. melléklet TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt Készítette: Aloha Informatika Kft. Tartalomjegyzék 1. A Vezetői Információs Rendszer, mint a stratégiai gondolkodás eszköze...4 1.1 Elméleti háttér...4 1.2 VIR

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA 2014. Dunaújváros 1. kiadás 0. módosítás 2 (23). oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa által 45-2013/2014.(2014.04.01.)számú határozatával elfogadva Hatályos: 2014.04.02.napjától

Részletesebben

B-TEL99 Kétcsatornás telefonhívó

B-TEL99 Kétcsatornás telefonhívó B-TEL99 Kétcsatornás telefonhívó Felszerelési és Felhasználási útmutató 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 BEVEZETŐ...3 Általános jellemzők...3 Leírás...3 Hívási folyamat...4 Műszaki jellemzők...4 Részegységek

Részletesebben

Működési elv (1. ábra) A főzőberendezések többségére jellemző elektromágneses tulajdonságokon alapul.

Működési elv (1. ábra) A főzőberendezések többségére jellemző elektromágneses tulajdonságokon alapul. E D F GB I NL P DK SF S GR RU PL H CN NO EZ A TERMÉK HÁZTARTÁSI HASZNÁLTRA KÉSZÜLT. A SZABÁLYTALAN BESZERELÉSBŐL ILLETVE NEM RENDELTETÉSSZERŰ VAGY HELYTELEN HASZNÁLATBÓL EREDŐ ESETLEGES SZEMÉLYI VAGY ANYAGI

Részletesebben

IX.4. FESZTIVÁL. A feladatsor jellemzői

IX.4. FESZTIVÁL. A feladatsor jellemzői IX.4. FESZTIVÁL Tárgy, téma A feladatsor jellemzői Leíró statisztika: megoszlási viszonyszámok relatív gyakoriság, grafikus ábrázolás és grafikonok elemzése. Előzmények Százalékszámítás, adatok grafikus

Részletesebben

Kétszemélyes négyes sor játék

Kétszemélyes négyes sor játék Kétszemélyes négyes sor játék segítségével lehetővé kell tenni, hogy két ember a kliens program egy-egy példányát használva négyes sor játékot játsszon egymással a szerveren keresztül. Játékszabályok:

Részletesebben

ANTEA KC 12-24-28 KR 12-24-28 KRB 12-24-28

ANTEA KC 12-24-28 KR 12-24-28 KRB 12-24-28 ANTEA KC 12-24-28 KR 12-24-28 KRB 12-24-28 IST 03 C 821-01 ÜZEMBE HELYEZÉS, HASZNÁLAT ÉS KARBANTARTÁS HU Fordított anyag az (olasz nyelvű) eredeti alapján. Tisztelt Hölgyem/Uram! Köszönjük, hogy a Fondital

Részletesebben

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a

Részletesebben

DIÁKIGAZOLVÁNY. Felhasználói dokumentáció verzió 3.7. Budapest, 2015.

DIÁKIGAZOLVÁNY. Felhasználói dokumentáció verzió 3.7. Budapest, 2015. Felhasználói dokumentáció verzió 3.7 Budapest, 2015. Változáskezelés Verzió Dátum Változás Pont Cím Oldal 3.0 2012.11.05. A teljes dokumentáció megváltozott 3.1 2013.03.13. 4. Címek kezelése - előkészület

Részletesebben

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication

Részletesebben

KEZELÉSI ÚTMUTATÓ NEW UNI DC INVERTER

KEZELÉSI ÚTMUTATÓ NEW UNI DC INVERTER KEZELÉSI ÚTMUTATÓ NEW UNI DC INVERTER ASD-xxAIN CSATORNÁS EGYSÉGEK 1 Tartalomjegyzék 1 BIZTONSÁGI UTASÍTÁSOK... 3 2 AZ EGYSÉG FŐ RÉSZEI... 4 3 BESZERELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE... 5 3.1 Alaptartozékok... 5 3.2 A

Részletesebben

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő É 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében

Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 6 Dr. Fá z si Lá sz l ó PhD * Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 1. Miről van szó A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének

Részletesebben

Poszeidon (EKEIDR) Irat és Dokumentumkezelő rendszer webes felület

Poszeidon (EKEIDR) Irat és Dokumentumkezelő rendszer webes felület Poszeidon (EKEIDR) Irat és Dokumentumkezelő rendszer webes felület Felhasználói dokumentáció Cím: 1111 Budapest, Budafoki út 59. Tel.: +36 (1) 381-0736 Fax: +36 (1) 386-6022 E-mail: poszeidonsupport@sdadms.hu

Részletesebben

AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSA ÉS ÖKOLÓGIAI BORTERMELÉS

AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSA ÉS ÖKOLÓGIAI BORTERMELÉS AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSA ÉS ÖKOLÓGIAI BORTERMELÉS A következőkben a biotermékek előállítását, jelölését és ellenőrzését szabályozó 834/2007/EK és 889/2008/EK rendeletek fontosabb követelményeit

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVELÉS PROGRAM CIVIL SZERVEZETEK RÉSZÉRE

KETTŐS KÖNYVELÉS PROGRAM CIVIL SZERVEZETEK RÉSZÉRE KETTŐS KÖNYVELÉS PROGRAM CIVIL SZERVEZETEK RÉSZÉRE Kezelési leírás 2015. Program azonosító: WUJEGYKE Fejlesztő: B a l o g h y S z o f t v e r K f t. Keszthely, Vak Bottyán utca 41. 8360 Tel: 83/515-080

Részletesebben

A HunPLUS-os AutoCAD Architecture 2010 teljesítményfokozása

A HunPLUS-os AutoCAD Architecture 2010 teljesítményfokozása A HunPLUS-os AutoCAD Architecture 2010 teljesítményfokozása A 2010-es AutoCAD Architecture HunPLUS kiegészítése néhány olyan új képességet adott a program objektumaihoz, amelyek a gyakorlatban a program

Részletesebben

Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához

Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához A lakásszövetkezetek törvényes működésének elengedhetetlen feltétele a tisztségviselők szabályszerű választása. Az alábbiakban áttekintjük

Részletesebben

FELHASZNÁLÓI REFERENCIA-ÚTMUTATÓ

FELHASZNÁLÓI REFERENCIA-ÚTMUTATÓ FELHASZNÁLÓI REFERENCIA-ÚTMUTATÓ EHBH04CA EHBH08CA EHBH6CA EHBX04CA EHBX08CA EHBX6CA EHVH04S8CA EHVH08S8CA EHVH08S6CA EHVH6S8CA EHVH6S6CA EHVX04S8CA EHVX08S8CA EHVX08S6CA EHVX6S8CA EHVX6S6CA Általános

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A jó gyakorlat Készítette: Buzás

Részletesebben

Útmutató Támogatási Kérelem kitöltéséhez GUL-15-C

Útmutató Támogatási Kérelem kitöltéséhez GUL-15-C Útmutató Támogatási Kérelem kitöltéséhez GUL-15-C Tartalom 1. Regisztráció... 2 2. Bejelentkezés, jelszóváltoztatás, elfelejtett jelszó... 5 3. EPTK felület bemutatása... 7 3.1. Fő menüpontok... 8 1.1.1.

Részletesebben

MC-36 távkioldó. Használati utasítás

MC-36 távkioldó. Használati utasítás 1 2 MC-36 távkioldó Használati utasítás Tartalomjegyzék Az Ön biztonsága érdekében 4 Felhívások 5 Bevezetés 6 Az MC-36 részei 6 Készüléktest 6 Vezérlőpanel 7 Elemek behelyezése 7 Elemcsere 7 Amikor az

Részletesebben

Az üzemfenntartási ismeretek szerepe a rendelkezésre állás növelésében

Az üzemfenntartási ismeretek szerepe a rendelkezésre állás növelésében AZ ÜZEMFENNTARTÁS MÛKÖDÉSI FELTÉTELEI 2.02 Az üzemfenntartási ismeretek szerepe a rendelkezésre állás növelésében Tárgyszavak: rendelkezésre állás; üzemfenntartási ismeretek; tapasztalatcsere; információk

Részletesebben

Vezeték hossza (m) 7.6 15.2 30.5

Vezeték hossza (m) 7.6 15.2 30.5 Automatatöltő és tesztműszer 12.8V-s (4x 3,2V) LiFePO4 lítium-vas-foszfát, 2Ah és 100Ah közötti kapacitású akkumulátorokhoz Modell: TM290 / TM291 Ne használja NiCd, NiMh vagy nem újratölthető akkumulátorokhoz!

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2006.

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2006. OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2006. TERVEZET! Tárgy: az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról 2006. december ./2006. (... ) OKM r e n d e l e

Részletesebben

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom

Részletesebben

Everlink Parkoló rendszer Felhasználói és Üzemeltetési útmutató

Everlink Parkoló rendszer Felhasználói és Üzemeltetési útmutató Everlink Parkoló rendszer Felhasználói és Üzemeltetési útmutató Kiemelt magyarországi disztribútor: LDSZ Vagyonvédelmi Kft. I. fejezet Általános ismertető Az EverLink a mai követelményeket maximálisan

Részletesebben

2015/32. SZÁM TARTALOM. 36/2015. (VIII. 27. MÁV-START Ért. 32.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatáról...

2015/32. SZÁM TARTALOM. 36/2015. (VIII. 27. MÁV-START Ért. 32.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatáról... 2015/32. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 36/2015. (VIII. 27. MÁV-START Ért. 32.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatáról... 2 Utasítások 36/2015. (VIII. 27. MÁV-START Ért.

Részletesebben

NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA

NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA ESETTANULMÁNY/HEFOP-2004-4.2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése NAPPALI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA HEFOP-2004-4.2. Projekt Esettanulmány Készült: 2006. október 29.

Részletesebben

MAGYAR POSTA BEFEKTETÉSI ZRT. e-befektetés. Felhasználói kézikönyv

MAGYAR POSTA BEFEKTETÉSI ZRT. e-befektetés. Felhasználói kézikönyv MAGYAR POSTA BEFEKTETÉSI ZRT. e-befektetés Felhasználói kézikönyv a Magyar Posta Befektetési Zrt. e-befektetéséhez Verziószám: 1.1 Hatályos: 2016.02.16. Magyar Posta Befektetési Zrt. Felhasználói kézikönyv

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2010. 6.3.5. sz. Egyetemi szabályzat MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA Szenátusának 339/2010.. sz. határozata.

Részletesebben

A word első megnyitása

A word első megnyitása A word első megnyitása A Word megnyitásakor az oldalon két fő területet láthat: A menüszalag a dokumentum fölött látható. Gombokat és parancsokat tartalmaz, melyekkel különböző műveleteket (mint például

Részletesebben

SMD Kiforrasztó Állomás. Hőmérséklet kontroll, Digitális kijelző, Antisztatikus kivitel SP-HA800D

SMD Kiforrasztó Állomás. Hőmérséklet kontroll, Digitális kijelző, Antisztatikus kivitel SP-HA800D SMD Kiforrasztó Állomás Hőmérséklet kontroll, Digitális kijelző, Antisztatikus kivitel SP-HA800D Figyelem! A fúvóka hőmérséklete 400 C, ezért nem megfelelő használat esetén sérülést, tüzet vagy egyéb veszélyt

Részletesebben

Használati útmutató analóg karórához Cal. 1N00, Cal. VJ32, Cal. VJ33 Cal. VX3K, Cal. VX32, Cal. VX42, Cal. VX50, Cal. VX51, Cal.

Használati útmutató analóg karórához Cal. 1N00, Cal. VJ32, Cal. VJ33 Cal. VX3K, Cal. VX32, Cal. VX42, Cal. VX50, Cal. VX51, Cal. Használati útmutató analóg karórához Cal. 1N00, Cal. VJ32, Cal. VJ33 Cal. VX3K, Cal. VX32, Cal. VX42, Cal. VX50, Cal. VX51, Cal. VX82 - M 2 6 Y Ön mostantól egy PULSAR analóg, kvarc-szerkezetű karóra boldog

Részletesebben

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás

Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a bűnözés és a vándorlás kapcsolatát, annak lehetséges megközelítési módjait elméletileg és módszertanilag

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v Sárospatak Város Önkormányzat Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu 13.236-2/2011. J e g y z ı k ö n y v Készült: Sárospatak

Részletesebben

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. Segédlet. a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elektronikus pályázatkezelő

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. Segédlet. a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elektronikus pályázatkezelő Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Segédlet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elektronikus pályázatkezelő (munkahely-teremtési támogatás keretében új munkahelyek létrehozása/átalakítása

Részletesebben

8.3 A szülői munkaközösség... 39 8.4 Az iskolaszék... 39 8.5 Az intézményi tanács... 39 8.6 A diákönkormányzat... 39 8.7 Az osztályközösségek...

8.3 A szülői munkaközösség... 39 8.4 Az iskolaszék... 39 8.5 Az intézményi tanács... 39 8.6 A diákönkormányzat... 39 8.7 Az osztályközösségek... S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T D I Ó S G Y Ő R I G I M N Á Z I U M OM azonosító: 029 262 S z é k h e l y : 3534 Miskolc, Kiss tábornok u. 42. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.primanet.hu

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.primanet.hu ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.primanet.hu Jelen dokumentum tartalmazza a Prímagáz Hungária Zrt. mint szolgáltató (továbbiakban Szolgáltató ) által üzemeltetett www.primanet.hu webáruház (a továbbiakban:

Részletesebben

MRR Útmutató a Kockázat értékeléshez és az ellenőrzési tevékenységekhez

MRR Útmutató a Kockázat értékeléshez és az ellenőrzési tevékenységekhez EUROPEAN COMMISSION DIRECTORATE-GENERAL CLIMATE ACTION Directorate A International and Climate Strategy CLIMA.A.3 Monitoring, Reporting, Verification NEM LEKTORÁLT FORDÍTÁS! (A lektorálatlan fordítást

Részletesebben

Egy egyszerű ütemezési probléma megoldásának tanulságai

Egy egyszerű ütemezési probléma megoldásának tanulságai Egy egyszerű ütemezési probléma megoldásának tanulságai (Tanulmány) Az élet gyakran másként alakul, mint ahogy tervezzük. Kifinomult sztochasztikus tervezéssel ezen lehet javítani, de még így is elıfordulnak

Részletesebben

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere

HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. A szakképzés rendszere HEFOP 3.5.1 Korszer feln ttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása A szakképzés rendszere Budapest, 2008 II. A szakképzés rendszere Tanácsadó Testület elnöke: Dr. Hunyadi György Alkotószerkeszt k:

Részletesebben

Elektronikus eljárás, okirat-sablonok, mintaokirat és a nyomtatványok

Elektronikus eljárás, okirat-sablonok, mintaokirat és a nyomtatványok Elektronikus eljárás, okirat-sablonok, mintaokirat és a nyomtatványok Mi az elektronikus eljárás? Ez egy olyan eljárás, amelynek során az egyébként papíron elkészült, aláírt, megszerkesztett dokumentum

Részletesebben

Pénztárgép Projektfeladat specifikáció

Pénztárgép Projektfeladat specifikáció Pénztárgép Projektfeladat specifikáció 1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 2 Bevezetés... 3 2.1 A feladat címe... 3 2.2 A feladat rövid ismertetése... 3 3 Elvárások a feladattal kapcsolatban... 4

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV ALAP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2009. JÚNIUS 15-ÉN TARTOTT RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉRŐL

JEGYZŐKÖNYV ALAP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2009. JÚNIUS 15-ÉN TARTOTT RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉRŐL a 7011 Alap, Dózsa György u. 31. ' 25/221-102, 6 25/220-370 8 titkar.aphiv@invitel.hu JEGYZŐKÖNYV ALAP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2009. JÚNIUS 15-ÉN TARTOTT RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉRŐL

Részletesebben

Táj ékozt at ó köz finansz ír oz ot t felh asználók r és zére

Táj ékozt at ó köz finansz ír oz ot t felh asználók r és zére Táj ékozt at ó köz finansz ír oz ot t felh asználók r és zére Tisztelt Felhasználó! Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvény megteremtette

Részletesebben

Költségvetés és árképzés az építőiparban TERC Kft., Budapest, 2013.

Költségvetés és árképzés az építőiparban TERC Kft., Budapest, 2013. Dr. Neszmélyi László Költségvetés és árképzés az építőiparban TERC Kft., Budapest, 2013. Dr. Neszmélyi László, 2013 TERC Kft., 2013 A könyv részeit vagy egészét közölni a szerzőre és a kiadóra vonatkozó

Részletesebben

A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK ELÉGEDETTSÉGÉT VIZSGÁLÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2009. június 15. június 19.

A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK ELÉGEDETTSÉGÉT VIZSGÁLÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2009. június 15. június 19. A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK ELÉGEDETTSÉGÉT VIZSGÁLÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 29. június 15. június 19. Készítette: Gosztonyi Enikő 29. augusztus Előzmények Az utóbbi évek országos könyvtári stratégiáiban kiemelkedően

Részletesebben

ERserver. iseries. Szolgáltatási minőség

ERserver. iseries. Szolgáltatási minőség ERserver iseries Szolgáltatási minőség ERserver iseries Szolgáltatási minőség Szerzői jog IBM Corporation 2002. Minden jog fenntartva Tartalom Szolgáltatási minőség (QoS)............................ 1

Részletesebben

2. Követelmény, projekt, funkcionalitás

2. Követelmény, projekt, funkcionalitás 2. Követelmény, projekt, funkcionalitás 2.1 Követelmény definíció: 2.1.1 A program célja, alapvetı feladata: A program nem más, mint egy ügyességi játék, ahol a feladat a pályán lévı gyémántok megszerzése.

Részletesebben

ÉRTÉKELÉS. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Polgármesteri Hivatala részére végzett munkanap fényképezésről

ÉRTÉKELÉS. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Polgármesteri Hivatala részére végzett munkanap fényképezésről ÉRTÉKELÉS Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Polgármesteri Hivatala részére végzett munkanap fényképezésről Készítette: B u d a p e s t, 2009. augusztus 03. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Tájékoztató és minősítő rendszerek

Tájékoztató és minősítő rendszerek 2015/10/09 01:15 1/13 Tájékoztató és minősítő rendszerek < Áruismeret Tájékoztató és minősítő rendszerek A minőség tanúsítása, megfelelőség tanúsítás Mit jelent a tanúsítás? A tanúsítás sokáig nem volt

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet: PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program

Részletesebben

Projekt: ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 Gyöngyös Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése

Projekt: ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 Gyöngyös Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése Az önkormányzatra és az intézményrendszerre vonatkozó intézményi modell Javaslat Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló intézményekkel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐ K KOMBINÁLT VÍZMÉRŐ K HE 6/3-2004

HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐ K KOMBINÁLT VÍZMÉRŐ K HE 6/3-2004 HITELESÍTÉSI ELŐ ÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐ K KOMBINÁLT VÍZMÉRŐ K HE 6/3-2004 FIGYELEM! Az előírás kinyomtatott formája tájékoztató jellegű. Érvényes változata Az OMH minőségirányítási rendszerének elektronikus

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek Jelen Általános Szerződési Feltételek tartalmazza a www.frizurakellek.hu webáruházban (a továbbiakban: Webáruház) elérhető online termék értékesítési szolgáltatás regisztrált

Részletesebben

FELHASZNÁLÓI LEÍRÁS a DIMSQL Integrált Számviteli Rendszer Készlet moduljának használatához

FELHASZNÁLÓI LEÍRÁS a DIMSQL Integrált Számviteli Rendszer Készlet moduljának használatához FELHASZNÁLÓI LEÍRÁS a DIMSQL Integrált Számviteli Rendszer Készlet moduljának használatához - 1 - www.dimenzio-kft.hu Tartalomjegyzék A. BEVEZETÉS... 4 I. BEÁLLÍTÁSOK, PARAMÉTEREK, NAPLÓFORMÁTUMOK... 4

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2014.(XI.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2014.(XI.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2014.(XI.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a közterületek elnevezésének, az elnevezés megváltoztatásának, és a házszámozás szabályainak

Részletesebben

Wilarm 2 és 3 távjelző GSM modulok felhasználói leírása

Wilarm 2 és 3 távjelző GSM modulok felhasználói leírása Wilarm 2 és 3 távjelző GSM modulok felhasználói leírása Általános leírás: A készülék általános célú GSM alapú távjelző modul, amely bemeneti indítójel (pl. infravörös mozgásérzékelő) hatására képes SMS

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Munkaviszonyban alkotott bankjegykép átdolgozása és pénzkibocsátás során való felhasználása Ügyszám: SZJSZT 16/2006 A megbízó által feltett kérdések: 1.

Részletesebben

Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2002 Blokkok, Xrefek

Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2002 Blokkok, Xrefek 2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István

Részletesebben

Szeretettel Hargitai Ágnes

Szeretettel Hargitai Ágnes Minden korszakunk lezárása egy számvetéssel ér véget. Bármilyen nehéz időszakot is éltünk meg, jól esik visszatekinteni az elmúlt pillanatokra, hiszen a nehézségek ellenére szebbé is tették életünket.

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZAT

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZAT DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Dunaújváros 2015 3. kiadás 0. módosítás 1(61). oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa által 41-2015/2016. (2015.11.17.) sz. határozatával egységes szerkezetben elfogadva Hatályos:

Részletesebben