Április. H K Sz Cs P Sz V. Május II. negyedév. K Sz Cs P Sz V

Átírás

1 Április H K Sz Cs P Sz V Május H K Sz Cs P Sz V II. negyedév Június H K Sz Cs P Sz V

2 MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM második negyedév Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Fôosztálya 1066 Mozsár u. 14. ISSN Szerkesztette dr. Berki Erzsébet Berki Erzsébet 2004.

3 TARTALOM Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok... 4 Konzultatív fórumok Foglalkoztatás 29 Szakszervezetek Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF) Munkáltatók Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)... Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Kereskedık és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) Mezıgazdasági Szövetkezık és Termelık Országos Szövetsége (MOSZ) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Munkaügyi viták Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelı Napi- és hetilapok Folyóiratok Jogszabályok II. negyedév

4 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Az FMM bemutatta a közös munkaügyi adatbázist, az EMMA-t, amely május 1-tıl alkalmas lesz arra, hogy mind a munkavállalók, mint a munkáltatók ellenırizzék a foglalkoztatásukra vonatkozó legfontosabb adatok helyességét, mindenek elıtt azt, hogy be vannak-e jelentve. A rendszer használatához PIN kódot kell kérni a területileg illetékes munkaügyi központokban. A feltöltés az Mt. hatálya alatt dolgozókkal kezdıdik, a közszolgálatban alkalmazottakra csak késıbb kerülhet sor Hír. Nem teljesült a felsıoktatásban a kormány és a közszféra sztrájkbizottságának megállapodásában szereplı hatszázalékos béremelés, közölte tegnap Kis Papp László, az FDSZ elnöke. A januári hivatalos adatok szerint a keresetnövekedés a tavalyi áthúzódó hatásokkal együtt nem érte el a három százalékot, amibe ráadásul a béren kívüli juttatások emelkedése is beleszámítható. Az FDSZ, amely a megfelelı garanciák hiánya miatt nem írta alá a megállapodást, azt követeli a kormánytól, hogy tárgyalja újra a béremelés ügyét, annak végrehajtásához pedig biztosítson forrást és jogi garanciát. Bár csak a KSH elsı negyedéves adatainak birtokában, májusban lehet megoldást keresni a bérkorrekcióra, az FDSZ már április végi találkozón javaslatokat vár a pénzügyminisztertıl. Kis Papp László kijelentette: elfogadhatatlan az oktatási tárca ajánlása, miszerint elbocsátásokból felszabaduló forrásokból lehetne finanszírozni a béremelést Hír. Négy magyar vállalat van a legjobb európai munkahelyek között. A Hewitt Associates felmérése szerint Európa második legkedveltebb munkahelye a Microsoft Magyarország Kft., de az 5., a 11. és a 12. hely is magyar cégé. A Hewitt Associates tavaly 13 európai ország 196 vállalatának mintegy 27 ezer alkalmazottját kérdezte meg, a magyarországi rangsor már tavaly ısszel napvilágot látott, az európai listát azonban csak most hozták nyilvánosságra a Wall Street Journal Europe c. napilapban. A listán az ötödik helyen az elektronikai alkatrészeket gyártó National Instruments Europe Kft., a 11. illetve 12. helyen pedig a Budapest Bank és a szoftverfejlesztı Scala Ece Hungary Kft. végzett. A felmérés szerint Európa legjobb munkahelye tavaly a TNT Express Worldwide futárszolgálat észtországi leányvállalata volt. Túlzás lenne az eredményekbıl azt az általános következtetést levonni, hogy a tipikus magyar vállalatok már európai szinten végzik emberierıforrás-gazdálkodásukat, ugyanis nálunk ugyanis jóval nagyobbak a különbségek a cégek között, mint Nyugaton Hír. A parlamenti ülésszakok elıtt a szakszervezetek is megismerhetik a jogalkotási programot és véleményt mondhatnak a készülı, számukra fontos jogszabályokról, ígérte Szili Katalin házelnök a szakszervezeti szövetségek vezetıinek egy parlamenti találkozón. A munkavállalók soros elnöke, Borsik János fontosnak nevezte, hogy az eddiginél jobban bekapcsolódhatnak a törvényhozási munkába Hír. A múlt héten tartott MSZOSZ-nagygyőlésen Medgyessy Péter miniszterelnök is részt vett. Itt többek között arról is beszélt, hogy a kormány már döntött az olcsóbb és hatékonyabb állam megteremtését szolgáló reformok felgyorsításáról, ezért felkérte a pénzügyi tárcát, április végéig dolgozza ki ennek megvalósítását szolgáló programját. A kabinet felhívta az illetékes minisztériumokat is, hogy gyorsítsák fel a közigazgatás, az egészségügy, a 4

5 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK szociális ellátórendszer, a köz- és felsıoktatás, valamint a kultúra területén a reformmunkálatokat, és errıl május végéig tegyenek jelentést. Szabó Endre, a közszolgálati sztrájkbizottság szóvivıje elmondta, a miniszterelnök és a Pénzügyminisztérium reformelképzeléseirıl egyelıre félhivatalos formában hallottak. Szabó szerint az elképzelések nem a száznyolcvanötmilliárd forintos megszorító csomaggal, hanem a közszféra modernizációjával függnek össze. A szakszervezetek arra számítanak, még áprilisban egyeztethetnek a kormánnyal Hír. A szakszervezetek a munkaerı szabad áramlására vonatkozó fejezetek újratárgyalására szólították fel a kormányt az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) felhívására tartott akciónapon. Ugyanakkor az ETUC-tól is követelték, hogy legyen szolidáris a csatlakozó országok munkavállalóival. A szakszervezetek figyelmeztették a kabinetet: az uniós csatlakozáskor legalább olyan szükség van az érdekegyeztetésre, mint a rendszerváltás idején, kifogásolták, hogy a heti munkaidı-csökkentésre, az új munkahelyek teremtésére, az uniós bérfelzárkóztatásra tett ígéretek nem váltak valóra Hír. Félmillióan vonultak szombaton utcára Németországban, hogy a Schröderkormány megszorító intézkedései ellen tiltakozzanak. Berlinben a szakszervezetek várakozásait messze felülmúlva, kétszázötvenezren tüntettek, Kölnben és Stuttgartban száz-, illetve százötvenezren. A másfél millió embert megmozgató, s egész Európára kiterjedt hét végi tüntetések üzenete félreérthetetlen: befellegzett a kontinensen a jóléti államnak, írja egy lap. Európa egyetlen kormánya sem képes finanszírozni a szociális kiadásokat. Hol a nyugdíjrendszer, hol az egészségügyi ellátás, hol a munkaerıpiac mutat válságjeleket, hol mindegyik együttvéve. Ez a demonstráció végre világos jel az uralkodóknak, mondta Michael Sommer, a DGB szakszervezet elnöke, nyilván nem véletlenül használva az uralkodók szót Hír. Nem változnak a munkaadók és az egyéni vállalkozók a nyugdíjbiztosítási törvényben elıírt adatszolgáltatási kötelezettségei az egységes magyar munkaügyi adatbázis (EMMA) bevezetése miatt. Ezen adatok azonban az EMMA mőködéséhez is szükségesek. A foglalkoztatóknak és az egyéni vállalkozóknak továbbra is évente kell számot adniuk munkavállalóikról, illetve a befizetett járulékokról, ez a nyugellátáshoz szükséges szolgálati idı, végsı soron pedig a nyugdíj megállapításának feltétele, mondta Kiss Sándor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság (ONYF) szakigazgatási és nyugdíjellenırzési fıosztályának vezetıje. Erre április 30-ig van lehetıség. Az, hogy a munkavállaló ellenırizheti, bejelentette-e cége a munkaviszony létrejöttét, még nem jelenti, hogy azt is tudni fogja, fizetik is utána a kötelezı járulékokat, mert errıl az EMMA nem tárol adatot. Megtörténhet, hogy a munkáltató bejelenti ugyan alkalmazottját az új adatbázisba, de a nyugdíjbiztosítónak már nem, erre vonatkozó információkat szintén nem tárol az új rendszer. Arra lehetıség lesz, hogy az ONYF és az EMMA adatait összevessék, és ha mulasztásra bukkannak, hivatalból is elrendelhetı a pontosítás, így gyorsabbá válik a járulékköveteléses ügyek intézése, és egyszerőbb lesz az adóhatóság dolga Hír. Negyedével több politikai tanácsadót és fıtanácsadót foglalkoztatott az Orbán-kormány, mint a jelenlegi, derül ki a kancellária által közzétett összegzésbıl. A miniszterek és államtitkárok bizalmi munkatársainak fizetését és pontos munkakörét titokként kezelik. A Medgyessy-kormány miniszterei 85 5

6 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK politikai tanácsadót és fıtanácsadót alkalmaznak bizalmi munkakörben. Egyegy tárcavezetı jellemzıen 6-7 politikai tanácsadót alkalmaz, de van több minisztérium, így az agrár, a gazdasági, a külügyi valamint az igazságügyi tárca, ahol egyet sem. Információk szerint bérük a havi bruttó forint között mozog, ami másfél-kétszerese egy diplomás, 3-8 éves gyakorlattal rendelkezı tisztviselı bérének, a köztisztviselıi átlagbérnek pedig 2,5-3- szorosa. A politikai tanácsadóknak nem jár hat havi felmondási idı, és 2-6 havi végkielégítés, ha elbocsátják ıket. Megbízatásuk ugyanis csak arra az idıre szól, amíg a miniszter hivatalban van, és legfeljebb két havi felmondási idıre tarthatnak igényt Hír. Néhány hétre vagy akár hónapokra is megtorpanhat a magyar speciális bevizsgálásokra kijelölt laboratóriumok tevékenysége az uniós csatlakozás napjától, mivel a hatóságok nem intézkedtek idıben a minısítı-bevizsgáló szervezetek nemzetközi engedélyeztetésérıl. Egy szakértı szerint javulhat a magyar munkavédelem helyzete május 1-jétıl, azonban kérdés, hogy a nyugateurópai egészség- és balesetbiztosítási alapokon nyugvó munkavédelmi hatósági tevékenység mikor honosodhat meg Magyarországon. Az egyik legszembetőnıbb különbség az Unióhoz képest, hogy nálunk még nem alakult ki a magán egészségbiztosítás és a balesetbiztosítás rendszere. Márpedig épp ez a két rendszer az, amelynek igazán érdeke a munkavédelmi szabályok betartatása Hír. Az Európai Bizottság 2009 végéig összesen 489 magyar állampolgár felvételét tervezi; a kormányzat célzott vizsgafelkészítı tanfolyamokkal kívánja segíteni a pályázókat, közölte a kormányszóvivı. A felvételek kétharmadát 2006 végéig bonyolítanák le, az elsı egy-két évben túlnyomórészt a fordítói és a tolmács állásokat kívánják betölteni. A bizottság 2005 végéig tíz A1-es besorolású, azaz fıigazgatói álláshelyet nyit meg, ezek közül nyolcra az idén, kettıre pedig jövıre lehet pályázni. A bizottság szándéka szerint minden új tagállam egy-egy ilyen posztot tölthet be végéig 41 A2-es besorolású, azaz fıigazgató-helyettesi álláshelyet terveznek megnyitni, amibıl lakosságarányosan hat járna Magyarországnak. A bizottság 2009 végéig összesen 189 középvezetıt kíván felvenni az új tagországokból, ezek közül 27 hely illetné meg Magyarországot. A meghirdetett posztokra elektronikus úton lehet pályázni. Az uniós álláshelyek betöltésével összefüggı adminisztratív feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal látja el. A sajtótájékoztatón elhangzott: a pályázható uniós pozíciókkal kapcsolatban a es zöldszámon lehet további tájékoztatást kapni Hír. A kormány népesedéspolitikai koncepciójának középpontjában a nık foglalkoztatási és gyermekvállalási lehetıségeinek növelése áll, jelentette be a Népesedési Kormánybizottság titkára, Szekeres Imre, aki a programot ismertetve elmondta: a gyermekvállalásra minden másnál nagyobb befolyással van, hogy az édesanyának van-e jövedelemszerzı munkája vagy sem. A gyerek vagy munka helyett a kormány szeretné megteremteni a gyerek és munka lehetıségét, mert az európai példák azt mutatják, hogy ahol ez sikerült, ott megnıtt a gyermekvállalási kedv, és ezért is fontos a nık foglalkoztatásának bıvítése. 6

7 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. A KSH jelentése szerint az év elsı két hónapjában a nemzetgazdaságban teljes munkaidıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 8,5 százalékkal haladta meg az elızı év azonos idıszakáét, s a versenyszférában 10,1 százalékos emelkedést regisztráltak, de az MSZOSZ felmérése szerint a vállalkozásoknál jellemzıen hat-hét százalékos béremelés volt. Az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban tavaly októberben a bruttó keresetek átlagosan hétnyolc százalékos növelését tartalmazó bérajánlásról született megállapodás, úgy tőnik azonban, hogy a cégek többsége ezt nem tartja be. Az elızı esztendıkben munkavállalói szempontból kedvezıbb volt a kép, hiszen például 2002-ben a 8-10,5 százalékos bérajánlás alapján 18,3 százalékkal nıttek a bérek, tavaly a reálbérnövelésre vonatkozó 4,5 százalékos javaslat 12,1 százalékra teljesült. A munkavállalók reálkeresete idén éppen csak szinten marad, vagy inkább csökkenni fog, mondta Szabó Julianna, az MSZOSZ szakértıje. Annak ellenére várható ez, hogy a KSH januári adatai szerint az ez évi januári termelékenység az egy évvel korábbit 9,9 százalékkal haladja meg, az erre az évre elıre jelzett GDP-növekedés pedig várhatóan 3,3-3,5 százalék körül lesz. Várhatóan tehát ismét jelentısen elszakad egymástól a termelékenység és a keresetek alakulása a versenyszférában. A felmérésbıl az is kitőnik, hogy helyenként a munkáltatók az étkezési hozzájárulás növekményét 1500, illetve 2000 forintot vagy a dolgozónak legfeljebb évi három alkalommal adómentesen adható ötezer forintos ajándékot beszámítja a keresetnövekedés mértékébe. A munkaadók jelentıs hányada az adó- és járulék-mentességgel nyert költségmegtakarítást elfelejti bérezésre fordítani. Szakszervezeti körökben felvetıdött, hogy a béremelési tapasztalatok alapján újra kellene tárgyalni az országos bérajánlást az OÉT-ben, bár Wittich Tamás szerint kevés az esélye, hogy egy újabb egyezséget jobban betartanának a munkahelyeken Hír. A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének kezdeményezésére április 28-án, immár kilencedik éve világszerte megemlékeznek a munka közben elhunytakról. Az Emlékezz a holtakra, harcolj az élıkért! mottóval Budapesten megrendezett emléknapon munkavédelmi szakemberek, a statisztikai adatokat sorolva elmondták: a világon évente 250 millió baleset és mintegy 160 millió munkavégzésbıl adódó megbetegedés történik. A magyarországi helyzet is riasztó, hiszen például 2002-ben 25284, egy évvel késıbb regisztrált munkabaleset történt, közülük 163, illetve 133 végzıdött halállal Hír. A hazai szakszervezeti konföderációk csatlakoztak az Európai Akciónaphoz, és közös fórumot szerveztek a parlamentben. A fórumon felszólalt Burány Sándor munkaügyi miniszter is. A konföderációk közös nyilatkozatukban hangsúlyozták az európai unió adta szociális biztonság jelentıségét, valamint tiltakoztak a szabad munkaerı-áramlás korlátozása ellen Hír. Egy napilap szerint az elmúlt két év igazolni látszik azt a nézetet, hogy míg jobboldali kormányok alatt rendkívül harciasak, addig baloldali kormányzás idején meglehetısen elnézık egyes szakszervezetek. A szinte folyamatos gyárbezárások, a tízezreket érintı elbocsátások, a stagnáló, de mára inkább reálértéküket vesztı bérek, az érdekegyeztetés sorozatos elmulasztása és a munkavállalóknak tett ígéretek semmibevétele a jelek szerint nem éri el azt a szintet, hogy erıt alkalmazzanak az érintett munkavállalói érdekképviseletek. 7

8 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Együtt ünnepelték a szakszervezeti konföderációk május 1-ét a Városligetben. Az ünneplés ezúttal az EU csatlakozásnak is szólt, amelynek örömére az egész országban rendezvényeket szerveztek. Az ünnepi szónokok valamennyien hangsúlyozták, hogy új korszak kezdıdött hazánk történetében. A szakszervezeti majálison Vígh László, az ÉSZT elnöke mondott ünnepi beszédet a nagyszámú közönség elıtt Hír. A munkavédelmi törvényben a legfontosabb változások egyike, hogy az eddigiekkel szemben a mikro- és kisvállalkozások számára is munkavédelmi szakember foglalkoztatási kötelezettségét írja elı. A jogszabály a munkahely, illetve a tevékenység veszélyességi szintjétıl függıen rögzíti, hogy a szakembert adott idıszakon belül hány órát kell foglalkoztatni. Ezzel együtt bıvül azon tevékenységek száma, amelyekbe kötelezı szakember bevonása. Ezek az alábbiak: üzembe helyezés, újraindítás, idıszakos biztonsági felülvizsgálat, soron kívüli ellenırzés, kockázatértékelés, megelızési stratégia, egyéni védıeszköz-juttatás, súlyos és tömeges munkabaleset kivizsgálása, robbanásvédelmi dokumentáció készítése, robbanásvédelmi vizsgálat, biztonsági és egészségvédelmi koordinátori feladatok ellátása. A törvény elıírja a munkahely kockázatértékelését, ennek pontos lépéseit, és dokumentálási folyamatát, illetve azt, hogy e kockázatokról a munkaadónak tájékoztatni kell a munkavállalókat. A munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekrıl az érintettek a 06-80/ es ingyenesen hívható telefonszámon kérhetnek további tájékoztatást az Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Fıfelügyelıségtıl Hír. Az Európai Bizottság elnöke a strasbourgi parlamentben Szent-Iványi István liberális képviselı kérdésére válaszolva elmondta: egyetért azzal, hogy fölösleges óvintézkedés az EU-tagok nagy része által bevezetett munkaerı-piaci korlátozás, de hivatalosan nem szólítja fel a tagországokat a korlátozás megszüntetésére Hír. Ma jelenti be Kökény Mihály egészségügyi szakminiszter az Országos Mentıszolgálat fıorvosi értekezletén azt a kompromisszumos megoldást, amely a helyszíni sürgısségi ellátásban dolgozókat érinti, így az ápolókat, gépkocsivezetıket és orvosokat is. Az Európai Uniós direktíva maximum 12 órás munkaidıt engedne, de a 12 órás beosztás megnehezíti a magyar mentısök másodlagos munkavállalását. Emiatt már csaknem háromezren írták alá azt a petíciót, melyben kompromisszumos megoldást sürgetnek a kormánytól. Kökény Mihály egészségügyi szakminiszter hajlik a megegyezésre, nem kizárható annak lehetısége sem, hogy egyedi munkaszerzıdés alapján engedélyezi a 24 órás szolgálatot az orvosok s ápolók esetében. Eközben a mentıszolgálatnál folyik a leépítés. Mintegy hétszáz olyan mentıdolgozót foglalkoztat a szervezet országosan, akik másodállást is vállalnak munkahelyükön, akadnak olyanok is, akik két ilyen további negyed, illetve fél státuszban is szolgálatot teljesítenek az Országos Mentıszolgálatnál, hogy többet keressenek. A további jogviszonyok felszámolásáról már hónapokkal ezelıtt döntés született, mivel azt a kormányzat, illetve a mentıszolgálatnál mőködı kincstári biztosok jogellenesnek minısítették. Amennyiben a nyolcezer fıs személyi állomány majdnem tíz százalékát érintı foglalkoztatási kapacitást felszámolják, ugyanilyen mértékő létszámhiány keletkezik. Egyelıre kérdés, 8

9 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK hogy mi lesz azokban a megyékben, ahol például az orvosok nagy része az említett további jogviszony keretében áll szerzıdésben a mentıszolgálattal Hír. Az újonnan csatlakozó országokban a munkaadók lényegesen olcsóbban foglalkoztatják alkalmazottaikat mint a régi tagállamokban, ezért a nyugati cégek jelentıs része kiszervezi vállalkozásinak egyes területeit. A hazánkban mőködı vállalatok egy része a csatlakozást követıen kivonul. Ezek inkább az olcsó, képzetlen munkaerıre épülı, élımunka igényes könnyőipari, és az összeszerelı tevékenységet végzı ágazatokat érintik. A munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a befektetık a munkaerıköltség alapján hasonlítják össze a különbözı gazdasági ágazatokat és az országokat. A munkáltatókat terhelı költségek szerint Svédországban volt a legdrágább a foglalkoztatás, havonta 4047 euro, míg a Bulgáriában havonta 196 euró. Portugáliában kétszer, Görögországban háromszor, Németországban hatszor fizetnek többet a munkáltatók az új tagországokkal összehasonlítva ben az átlagos egy fıre jutó havi munkaerıköltség Spanyolországban 2031 euró, Görögországban 1570, Portugáliában 1189 euró. A késıbb csatlakozó országok közül a munkaerı havi költsége Bulgáriában és Romániában volt a legalacsonyabb, alig 230 euró, a most csatlakozók közül legmagasabb Szlovéniában, 1291, és Cipruson 1638 euró. A többi hét jelölt országban az alkalmaztatás költsége 350 és 700 euró között mozgott. Magyarország a csatlakozott országok között a középmezınyben van 566 euróval, ami kilenc százalékkal magasabb a térség átlagánál, de csak 18 százalékát teszi ki az unió tagországainak átlagának. A munkaerıköltség legnagyobb hányada a munkavállaló fizetése, amely a következıképpen alakul: Dánia: 89,3 Írország: 86,1 Ciprus: 84,8 Svédország: 66,5 Románia: 67 Magyarország: 67 százalék Hír. Bejelentés nélkül foglalkoztatják a vagyonvédelmi dolgozók ötven-hatvan százalékát, a be nem fizetett járulékok éves szinten akár a négymilliárd forintot is meghaladhatják, közölte tegnap Gálos Imre, a Vagyonvédelmi Dolgozók Országos Szakszervezetének (VDOSZ) alelnöke sajtótájékoztatóján. Magyarországon több mint vagyonır dolgozik, ám mindössze tíz százalékukat alkalmazzák teljesen jogszerően, húsz százalékukat pedig csak minimálbérre jelentik be, mintegy ember feketén dolgozik. Az érintettek egy hónapban átlagosan kétszáznegyven órát dolgoznak, sok esetben akár több napon keresztül, pihenınap nélkül. A VDOSZ tavaly októberben levélben fordult a munkaügyi miniszterhez, amelyben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak, ám a felvetésekre a mai napig nem érkezett válasz. Gálos adatokkal támasztotta alá állítását, amely szerint sokan havonta órát is dolgoznak rossz munkakörülmények között, elıfordult például, hogy csıszként három hónapig nonstop foglalkoztattak vagyonırt dinnyeföldön. Volt, amikor ırzı-védıt úgy helyeztek ki munkahelyre, hogy szeptembertıl februárig Zsiguliban lakott. Az érintettek féltve a megélhetésüket valamilyen szinten garantáló munkájukat kényszerőségbıl vállalják helyzetüket. Óradíjuk alig éri el a forintot, mert a fıvállalkozók több al- és társvállalkozó beiktatásával teljesítik vállalásukat, így a piramis alján lévı tényleges dolgozónak már csak ennyi marad. A szakszervezet arra törekszik, hogy a jövıben fıvállalkozó ne adhassa tovább alvállalkozóknak az elvállalt munkát, az értékszállító, pénzintézeti ıröket pedig veszélyességi pótlék illesse meg, hiszen egyre többször kerülnek életveszélyes helyzetbe. Javaslataik között 9

10 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK szerepel, hogy kötelezzék a munkáltatókat élet- és baleset-biztosítás megkötésére, erre ugyanis a vagyonır nem tud áldozni átlag nettó 43 ezer forintos keresetébıl. Csizmár Gábor, a munkaügyi minisztérium politikai államtitkára elmondta: a szaktárcánál készül a vagyonırök speciális helyzetét figyelembe vevı jogszabály, amely vélhetıen rendezi a foglalkoztatással kapcsolatos problémákat. A VDOSZ az érintett cégek külföldi tulajdonosaival is fel akarja venni a kapcsolatot, hogy itthon is ugyanolyan körülmények között dolgozhassanak a vagyonırök, mint másutt Európában Hír. Az EU csatlakozásért folytatott munka elismeréseként kitüntették - többek között - Ladó Máriát, a volt Munkaügyi Kutatóintézet volt kutatóját, akinek ezúton is gratulálunk Hír. Az egészségügyi reform kedvezı hatásai között jöhet szóba egy esetleges újabb ágazati béremelés lehetısége, mondta az MSZP egészségügyi munkacsoportjának vezetıje. Kárpáti Zsuzsa az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos változásokról tartott tájékoztatóján kiemelte, szükségesnek tartaná egyfajta átmeneti szabályozás kidolgozását és bevezetését addig, amíg a magyar egészségügy teljes egészében nem tud átállni a 12 órás foglalkoztatásra Hír. A pénzügyminiszter után a kancellária-miniszterrel is egyeztet a készülı közszolgálati törvényrıl a Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma. Eddig csak elızetes aggályok fogalmazódtak meg arról, hogy csorbulnak-e a köztisztviselık jogai. Szabó Endre elnök elmondta, hogy támogatják a közszolgálati joganyag felülvizsgálatát célzó munkát, az ezt szolgáló egységes közszolgálati törvény megalkotását, de csak bizonyos feltételekkel. Ezek közé sorolta a közszolgáltatások és a közszolgálat védelmét, a kiszámítható életpályarendszert, és azt, hogy a jogszabály ne jelentsen visszalépést egyetlen olyan juttatástól sem, amelyet a szféra egyes szektorai most kapnak. A közszolgálati reformért felelıs kormánymegbízott, Vadász János szerint tévednek azok, akik szerint a törvény csorbítana egyes szerzett jogokat és a jobban fizetett dolgozók béreit a következı években alig érzékelhetıen, vagy egyáltalán nem növelné. A közszféra modernizációjáról szó volt a SZEF múlt heti szövetségi tanácsülésén is, amelyen részt vett Draskovics Tibor is. A pénzügyminiszter a hatékonyabb közszolgálat fontosságáról beszélt, a szakszervezetek viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy nem olcsó, hanem ésszerően takarékos államot akarnak. A megbeszélésen egyetértettek abban, a közszféra ügyeirıl tovább kell folytatni a párbeszédet Hír. A sajtóhírekkel ellentétben a Magyar Posta nem szünteti meg a postahivatalokat a hatszáz és kétezer lakos közötti településeken, jelentette ki a Községi Önkormányzatok Szövetségének napokban tartott közgyőlésén Szivi László, a posta vezérigazgató-helyettese. A bejelentés szöges ellentétben áll Szabó Pál vezérigazgató közelmúltban tett nyilatkozatával. A POFÉSZ üdvözölte a döntést. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége elnöke ugyanakkor megjegyezte: remélik, hogy a döntés az EP-választások után sem módosul. Ezzel együtt a Magyar Posta Rt. a héten mintegy kétszáz dolgozónak mond fel. Az elbocsátás alapvetıen azokat a dolgozókat érinti, akik a budaörsi logisztikai központ üzembe helyezésével nem vállalták az ottani munkát. A lépés összesen 207 alkalmazottat érint, számukra a posta a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos munkajogi folyamat lezárultáig munkát 10

11 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK biztosított, illetve az elmúlt két hónap alatt többféle, hosszabb távra szóló munkalehetıséget ajánlott fel. A kétszáz fın kívül további száz dolgozó nem nyilatkozott, ık azóta betegállományban vannak Hír. A Pénzügyminisztérium 2010-re javasolja az euró bevezetését. A kormány végsı döntését csütörtökön közlik. A döntést január óta különbözı bizottságok készítették elı, a pénzügyminiszter pedig a parlamenti pártok képviselıivel és az OÉT-ben is konzultált. Draskovics Tibor az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalás után közölte, hogy a kormánynak elıterjesztett program szerint Magyarország 2008-ban teljesíti elıször az euró bevezetésének kritériumait. Ez három százalék alatti államháztartási hiányt, háromszázalékosnál kisebb inflációt, ehhez tartozóan alacsony kamatszintet és a GDP 60 százalékát el nem érı államadósságot jelent (Magyarország most csak ez utolsót teljesíti). A közös valuta megjelenésének feltétele, hogy ezeket a mutatókat hazánk két éven át tartani tudja ezért válthatja legelıbb 2010-ben a forintot az euró. Az államháztartás hiányát évente fél százalékkal csökkentenék, és az idei 3-3,5 százalékos gazdasági bıvülés után 2008-ra várják öt százalék környékére a GDP növekedését. A kiadási és a bevétel-csökkentési ígéretek együttes betartására és az államháztartási deficit mérséklésére így a gazdasági növekedésbıl jutna fedezet, és még maradna a reálbérek óvatos, évi 2-3 százalékos emelésére is Hír. A cafeteria rendszerén belüli juttatások egyre dinamikusabban fejlıdı szegmense a hazai piacnak, amelynek elınyeit minden résztvevı felismeri. Az ISH Magyarország által készített felmérést a kérdésrıl, amelybıl az is kiderül ugyanakkor, hogy a rendszer még nem bontakozott ki igazán, van hova fejlıdnie, mondta Vida Norbert, az ISH Magyarország cégvezetıje Hír. A brit befektetık szerint Magyarország európai uniós csatlakozása után fontos regionális szerephez juthat a kelet-nyugati kereskedelemben. Nagy- Britannia budapesti nagykövete közölte azt is, hogy a szigetországi beruházók ennek megfelelıen nemcsak a magyar, hanem az EU-n kívüli kelet-európai országok, fıként Ukrajna és Románia piacaira is tekintettel vannak befektetéseik tervezésénél. John Nichols elmondta, hogy Nagy-Britannia számít a hatodik legnagyobb magyarországi beruházónak, a befektetések összege mára elérte a 3,5 milliárd eurót Hír. Magyarország uniós csatlakozása változásokat hoz a nyugdíjrendszerben is. Baráth Gábor az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság vezetıje a csatlakozással járó változásokkal kapcsolatban elmondta, hogy ha a nyugdíjas külföldre költözik és ott szeretné felvenni az ellátását, errıl a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóságot kell értesítenie és bankszámlát nyitnia Magyarországon. Erre a számlára kapja majd a nyugdíját és az ügyfél feladata lesz, hogy átutaltassa az adott országban megnyitott számlájára. Az eljárás költséggel jár, mely uniós gyakorlat szerint az ügyfelet terheli. A tagországok között született koordinációs rendelet alapján a külföldön végzett munka eddig el nem ismert évei után is igényelhetı nyugdíjjárulék akár uniós, akár azon kívüli tagországban dolgozott az igénylı. A csatlakozást követıen a külföldön végzett munka eddig el nem ismert évei után is jár a nyugellátás Hír. Tanácskozást tartottak a keresetek alakulásáról. Míg szakszervezeti vélemények szerint a következı években jó esetben is csak a reálbérek kis 11

12 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK mértékő növekedése várható, a munkaügyi miniszter szerint a gazdaság fellendülésének a foglalkozatásra és a fizetések emelkedésére is pozitív hatása lesz. Kutatások pedig azt igazolják, hogy a gazdasági folyamatok mellett a munkavállaló egyéni hozzáállása, ambíciója is jelentısen befolyásolja keresetét. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy friss felmérések szerint idén 0,5-1 százalékos reálbér emelkedés lehet a versenyszférában, ami messze elmarad a gazdasági növekedés ütemétıl. Egyes csoportoknál, például a fizikai dolgozóknál ráadásul nem várható a bérek reálértékének megırzése. Több helyen elhúzódnak a bérmegállapodások a munkaadókkal, noha az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban már tavaly októberben megszületett a 7-8 százalékos bruttó keresetemelési ajánlás az ágazati bértárgyalásokhoz. Borsik János szerint, a kormány középtávú gazdaságpolitikai elképzeléseinek ismeretében jó esetben is átlagban csak a bérek reálértékének megırzésérıl lehet szó. Szerinte a bérajánlásnál nem a bruttó, hanem a reálbérekben kellene megállapodni. A munkaadói oldal soros elnöke szerint az utóbbi idıben jelentıs volt a bérkiáramlás, így a keresetek elszakadtak a gazdasági teljesítménytıl. Károlyi Miklós, a Vállalkozók Országos Szövetségének fıtitkára szerint nem feltétlenül a bérek emelésével kell növelni a vásárlóértéket, ezt adócsökkentéssel is el lehet érni. Burány Sándor miniszter szerint a csatlakozás után a jobb gazdasági mutatók pozitívan hatnak a bérekre is, elsısorban azok a munkavállalók számíthatnak rövidesen magasabb fizetésre, akik a csatlakozás nyertes ágazataiban, vagyis a szolgáltatás, esetleg a kereskedelem területén dolgoznak, a nyereséges vállalkozások vezetıi pedig újabb fejlesztésekbe kezdenek, és az új munkaterületeken, a kibıvített munkahelyeken további alkalmazottakat foglalkoztatnak majd. A minimálbér emelésérıl a nyár végén tárgyalnak majd. A keresetekrıl készült Tárki vizsgálatból az derül ki, hogy nem kizárólag a gazdasági teljesítmény, és a politikai döntések befolyásolják a fizetést, hanem a munkavállaló egyéni ambíciója is. Az idén közzétett kutatás szerint a magyar munkaerıpiacot éves korig növekvı, utána azonban csökkenı bérszint jellemzi. A felsıfokú végzettség hozama 2003-ban igen magas volt, ami megkérdıjelezi a diplomások túlkínálatának népszerő diagnózisát, és alátámaszthatja a diplomások további felhozatalának szükségességét. A külföldi cégnél dolgozók százalékkal kapnak többet a hazai állami szektorban dolgozóknál, és százalékkal kapnak többet a hazai magánvállalatok alkalmazottainál Hír. Körülbelül hatszáz volt vámost képeznek át a közeljövıben, és a határok felügyeletét ellátó társszervek munkáját fogják segíteni az úgynevezett mélységi ellenırzési rendszerben, mondta sajtótájékoztatóján Sipos Jenı, a Vám- és Pénzügyırség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivıje. A belsı határokon - illetve a hozzájuk tartozó sávokban - mobilcsoportok járıröznek majd. Bár az EU-tagországokkal szemben a vámhatárok megszőntek, a védett állatok és növények, illetve mőtárgyak csempészete továbbra is törvénybe ütközik, ellenırzésre vár a veszélyes hulladékok, illetve anyagok szállítása, valamint a közbiztonságra veszélyes anyagok, így a kábítószer, a lıfegyverek és egyéb robbanóanyagok titkos szállítása is. Az ellenırzések alá esı útvonalakat a VPOP úgynevezett vámkommandójának információi alapján jelölik ki. A VPOP szóvivıje szerint a tavalyi létszámhoz képest 800 fıvel csökkent a 12

13 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK vámosok állománya, igaz ebben benne van a kormányzati létszámcsökkentés is. A csatlakozás következtében levonulni kényszerülı vámosok többsége a kedvezményes nyugdíjazást, illetve a leszerelést választotta, de számos tiszt vállalta a keleti határszélre való áthelyezést is Hír. Az egészségre ártalmas és veszélyes munkahelyeken dolgozók 36 órás munkahetének megtartását követelik a vegyiparban, a gyógyszeriparban, a bányaiparban, az alumíniumkohászat területén szervezıdı szakszervezetek. Paszternák György, a vegyészszakszervezet elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium csak június 30-ig tartja érvényben azt a rendeletet, amely elıírja az egészségre különösen ártalmas munkát végzık munkaidejének csökkentését. Állítják, hogy az általános (heti 40 órástól) eltérı munkaidıt indokolja, hogy bizonyos munkakörökben a vegyi alapanyaggyártásban, a gyógyszeriparban, a bányászatban nem szőntek meg az ártalmak, és vélhetıen sokáig fenn is maradnak Hír. Felszólítjuk az oktatási tárca vezetıjét, vonja vissza a felsıoktatási törvény módosítására tett elıterjesztését, mondta Lányi András, a Védegylet szóvivıje a szervezet fórumán. Be kell látnunk, mondta Schlett István professzor, hogy az egyetemek eltömegesedése miatt a minıségi képzés válságban van. Hozzátette: a szakszerő, korrekt reformok folyamatát nem lezárni, hanem elkezdeni kellene Hír. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az európai munkaügyi szabályozásokban a munkaidı és a pihenıidı fogalma mellett vezessenek be egy harmadik kategóriát is, a nem munkával töltött, de munkaidınek számító ügyeleti idıt, közölte szerdán a testület szociális és foglalkoztatáspolitikai kérdésekért felelıs tagja. Sztavrosz Dimasz azt a dokumentumot ismertette, amelyben az EU döntéselıkészítı és végrehajtó intézménye új megfontolásokat és javaslatokat ajánl a szociális partnerek figyelmébe a munkaidıre vonatkozó irányelv (1993) módosításának ügyében. A testület három olyan problémát emelt ki, amelyrıl véleménye szerint a munkaadóknak és a munkavállalóknak további tárgyalásokat kellene folytatniuk. 1. Az Európai Bíróság közelmúltbeli döntései után tisztázni kellene, milyen mértékben tekinthetı munkaidınek az ügyeletben töltött idı (elsısorban, de nem kizárólag az egészségügyi dolgozók esetében). 2. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet megelızni, hogy a munkáltatók visszaéljenek a munkaidıt legfeljebb heti 48 órában meghatározó szabály alóli kivételek lehetıségével. 3. A bizottság javasolja, hogy a 48 órás heti átlagot ne a jelenlegi szabályozásban szereplı négy hónap, hanem ennél hosszabb idıszak alapján számítsák ki. Az Európai Bíróság egy nemrég hozott döntésében kimondta, hogy az egészségügyi dolgozók ügyeletben töltött idejét teljes munkaidınek kell tekinteni, amit azonban a tagállamok gyakorlatilag egyöntetően elutasítanak, és egy részük azt is kétségbe vonja, szükség van-e egyáltalán a munkaidıre vonatkozó közösségi irányelv fenntartására. Problémákat okoz a heti 48 órás szabálytól való eltérést lehetıvé tévı úgynevezett kimaradási záradék alkalmazása is, amely a legszélesebb körben Nagy-Britanniában terjedt el. Ennek alapján az alkalmazottak - bizonyos feltételek mellett - lemondhatnak arról a jogukról, hogy megtagadják a hosszabbított munkaidık vállalását. Az irányelv elfogadása óta Nagy-Britannia mellett több tagállam - Franciaország, Németország, Hollandia, Spanyolország és Luxemburg - is hozott vagy tervbe vett olyan rendelkezéseket, amelyek lehetıvé teszik a kimaradási záradék korlátozott alkalmazását bizonyos 13

14 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK ágazatokban. A bizottságnak az irányelv végrehajtásáról szóló jelentése azt állapítja meg, hogy a jogszabályban erre vonatkozóan elıírt garanciák nem mindegyike érvényesül. Gyakran elıfordul például, hogy az alkalmazottakkal munkaszerzıdésükkel egyidejőleg íratják alá a kimaradási záradék alkalmazásához való hozzájárulásukat. Mostani állásfoglalásában ezért a bizottság többek között annak megfontolását javasolja a szociális partnereknek, hogy esetleg szigorítsák meg a záradékok egyéni alkalmazásának a feltételeit, vagy kollektív szerzıdések részévé tegyék ıket Hír. Megjósolhatatlan, hogy milyen hatással lesz az uniós tagság Magyarországon a fogyasztói árak változására. Az egyik iskola szerint növekedni fognak a termelıi költségek, tehát emelkednek az árak. A másik szerint a megnövekedı verseny, a beáramló olcsóbb termékek a hazai árakat is letörik. A derőlátók szerint a gazdaság bıvülésével együtt járó béremelkedések gyorsabbak lesznek az árak növekedésénél. Az uniós piac törekvése az árstabilitásra inkább ebbe az irányba mutat. A most májusban csatlakozó országokban a bérszínvonal lényegében az uniós átlag felét sem éri el, és az árak is alacsonyabbak, bár e téren országonként és termékcsoportonként nagy eltérések lehetnek. Ha elindul a bérek felzárkózása, akkor a kereslet élénkülésével megindul az árak harmonizációja is Hír. Akár országos demonstrációra is felkészültek egyes kistelepülések polgármesterei, hogy tiltakozzanak a mobilposta szolgáltatás ellen. Egy kérdıíves vizsgálat szerint az érintett vezetık 92 százaléka elégedetlen az új rendszerrel és úgy érzik, a faluban élıket hátrányosan megkülönböztetik. A posta modernizációért felelıs vezetıje viszont álruhában gyızıdött meg arról, hogy falun családtagként várják a mobilpostajáratot és elégedettek a szolgáltatással Hír. A honvédelmi miniszter szeretné elérni, hogy az önkéntes hadseregbe jelentkezı hivatásos és szerzıdéses katonáknak versenyképes jövedelmet tudjon biztosítani a Magyar Honvédség. Juhász Ferenc a Honvédelem Napja alkalmából rendezett ünnepségen a budai Várban azt mondta, remélik, hogy a professzionális hadseregbe szívesen jelentkeznek majd a fiatalok. Mint mondta, az önkéntes hadseregbe 35 év alatt, érettségi fölött mindenkit várnak, aki egészséges életmódot él Hír. Kutas János, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vezetı fıtanácsosa és Ádám Sándor, a Promei Kft. munkatársa a Központi Statisztikai Hivatal által felmért foglalkoztatott létszámot és átlagkereseteket vetette össze az APEH-nek az adózókra vonatkozó adataival egy, a fekete foglalkoztatás arányainak felmérésére szolgáló kutatásban. Az adóbevallások alapján arra lehet következtetni, hogy a KSH által 2002-ben kimutatott 3 millió 870 ezer fıs foglalkoztatott közül az adót is fizetık száma 3,3 és 3,4 millió között mozoghat. Vagyis minimum 470 ezren, de inkább mintegy félmillióan (a foglalkoztatottak 13 százaléka) egyáltalán nem adóznak a munkajövedelmek után. Ehhez azonban még hozzá kell számítani, hogy a KSH a valóságosnál kevesebb külföldi, diák és mezıgazdasági dolgozót mutat ki annál, amit más vizsgálatok jeleznek. Így a számítások szerint a nem adózó foglalkoztatottak száma valójában kétszázezerrel több, azaz összesen hétszázezer fı. Ha a nem adózókat minimálbéren foglalkoztatnák, akkor milliárd forint (1,18 14

15 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK 1,66 milliárd euró) lenne az a bértömeg, amelynek százaléka nem folyik be adó és tb-járulék formájában az államháztartásba. Arról nem is beszélve, hogy a szürke foglalkoztatás mértéke a nem adózó munkajövedelmek nagysága valószínőleg ennél jóval nagyobb. A probléma megoldása nagyon nehéz, az ellenırzés kevés. Kétszáz munkaügyi ellenır tavaly csupán 12 ezer feketemunkást talált ellenırzései során. A kormány reményei szerint sokat segíthet a május elején mőködésbe lépett emma, azaz az egységes magyar munkaügyi adatbázis Hír. Draskovics Tibor pénzügyminiszter a kormány kétéves gazdasági teljesítményét értékelı sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az szja-tábla sávjainak széthúzását tervezik 2005-ben azzal a céllal, hogy az átlagos keresetőek ne a legnagyobb kulcs szerint fizessék az adót. Elképzelhetı azonban, hogy a kulcsok is csökkennek. Az adórendszer igazságosabbá tétele értelmében bizonyos jövedelmi határ felett nem lehetne igénybe venni a kedvezményeket. Ez a jövedelemhatár valahol az átlagos jövedelem kétszerese (négymillió forint) körül lenne, a bért terhelı elvonások lefaragása pedig a foglalkoztatottság növekedését segítené elı. Elképzelhetı, hogy a fix egészségügyi hozzájárulás összegét csökkentik, majd eltörölik. Az Érdekegyeztetı Tanácsban kötött megállapodás szerint 2005-ben az eho 2250 forintra csökken és 2006-ban szőnne meg. A pályakezdık is kedvezményt kaphatnának a járulékfizetésbıl, errıl Draskovics Tibor megbeszéléseket kezdeményez az érdekképviseletekkel, és az iparőzési adó nagyobb része lenne leírható a nyereségadó alapjából. Ma az önkormányzatoknak befizetett iparőzési adó negyedét lehet levonni, ám a korábbi elképzelés szerint ez jövıre 50 százalékra emelkedne Hír. Négy hónap után lezárulhat a Dunaferr privatizációja, miután sikerült befejezni a bankok és a cég új tulajdonosa, a Donbassz-Duferco csoport között folyó tárgyalássorozatot. Az ukrán luxemburgi befektetıi konzorcium elvi megállapodást kötött a hitelezı pénzintézetekkel, így az új tulajdonos augusztus 23-áig végérvényesen birtokba veheti a Dunaferrt, jelentette be tegnap Draskovics Tibor pénzügyminiszter. A hatvanmilliárdos csomag döntı többségét négy nagybank a Kereskedelmi és Hitelbank, az OTP Bank, a Raiffeisen Bank és a CIB Bank folyósította, de két állami tulajdonban levı pénzintézet, az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is hitellel és garanciával áll az acélipari óriás mögött, ezen kívül tucatnyi pénzintézet nyújtott kisebb-nagyobb kölcsönöket a cégnek.. Draskovics Tibor azt mondta, hogy mindenkinek megmarad az állása, az új tulajdonos a privatizációs szerzıdésben a több mint nyolcezres létszám továbbfoglalkoztatását is vállalta. Hónig Péter, a Dunaferr elnök-vezérigazgatója szerint a Donbassz-Duferco jól mőködı vállalatot vehet át, a társaság a tavalyi évre tervezett 2,6 milliárd forintos (10,2 millió euró) veszteségbıl egymilliárd lett, az idén pedig már 5,7 milliárd forintos (22 millió euró) adózás elıtti nyereséget terveznek Hír. Több tízezer ötven éven felülit érinthet az a törvénymódosító javaslat, amelyet Kórozs Lajos és Schvarcz Tibor szocialista képviselı nyújtott be a parlamentnek arról, hogy azok a magánnyugdíj-pénztári tagok, akik január 1-je elıtt vonulnak nyugdíjba, visszaléphessenek a társadalombiztosítási rendszerbe. Kórozs azzal indokolta az indítványt, hogy amikor mintegy hat évvel ezelıtt kétpilléressé vált a társadalombiztosítás rendszere, sokan nem 15

16 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK láthatták elıre, hogy tömeges leépítések lesznek munkaterületükön, és beléptek a magánnyugdíj-pénztárba. Azok a katonatisztek például, akiket a haderıreform kapcsán helyeztek nyugállományba, vagy azok a bányászok, akik a bányabezárások miatt kényszerültek a korkedvezményes nyugdíjat választani, most szembesültek azzal, hogy magánnyugdíj-pénztártagként csak csökkentett, 75 százalékos társadalombiztosítási nyugdíjra jogosultak, és mivel pénztártagságuk idıtartama nem éri el a tíz évet, hátrányos helyzetbe kerülnek Hír. A külföldi cégnél dolgozók százalékkal kapnak magasabb fizetést a hazai állami szektorban dolgozóknál. A lakosság csaknem felének van szabadon felhasználható jövedelme, ugyanakkor a társadalom húsz százaléka halmozottan hátrányos körülmények között él derül ki a Tárki legújabb háztartásvizsgálatából. Az egyik eredmény, hogy jelentıs mértékben nıttek a jövedelemkülönbségek. A társadalom felsı tíz százalékába tartozó háztartások jövedelme nyolc és félszerese annak, amennyibıl a társadalom alsó tíz százalékának kell megélnie. Két évvel ezelıtt hét és félszeres volt ez az arány, mondta Kolosi Tamás szociológus, a Tárki elnöke. A 80-as évek válságához képest 1998-ban már elértük a rendszerváltozás elıtti idıszak életszínvonalát, azóta folyamatos a növekedés. Az elmúlt három évben a reáljövedelmek százalékkal nıttek. A 90-es évek közepén a háztartások 70 százaléka a napi megélhetésre költötte a jövedelmét, ez az arány most 50 százalékos. A társadalom közel 40 százalékát kitevı munkásság helyzete most rosszabb, mert a középosztályhoz viszonyítva alacsonyabb színvonalon él, mint korábban Hír. Az egészségügyi kormányzat május elsejétıl elrendelte az orvosok EUkövetelményeknek megfelelıen megnövelt és kötelezıvé tett pihenıidejének kiadását. Az ügyeletben töltött idınek legfeljebb ötven százalékát ismerik el munkavégzésnek, a többit betudják kötelezı pihenıidınek. Vagyis, a napi nyolc óráját ledolgozó, majd az ügyeletet követıen újra munkába álló orvos, aki gyakorlatilag 32 órát tölt egyfolytában a munkahelyén, a díjazás elszámolása szerint ebbıl csak 20-at dolgozik, 12 órában kötelezı pihenıidejét tölti. Ezzel a megoldással gyakorlatilag el lehet érni, hogy egy év alatt másfél évnyi munkát lehessen elvégeztetni az orvossal ugyanannyi vagy kevesebb bérért, mint korábban. A jogszabály óriási felháborodást váltott ki. Egy számítás szerint egy kórházi orvos a korábbi rendelkezések szerint évi négyszáz óra túlmunkára volt kötelezhetı, ami a hatszáz fölötti kötelezıen ledolgozandó idıvel együtt valamivel több mint ezer órát tett ki. Ezzel szemben most mintegy 1500 óra ledolgozására kötelezhetı ugyanannyi bérért Hír. A benzinkutas szakma nagy változásokon ment keresztül az utóbbi években. A mai szabályok szerint csak az lehet kutas, aki rendelkezik kútkezelı- és shopeladói vizsgával. Korábban az olajtársaságok maguk képezték ki munkatársaikat, mostanában erre szakosodott cégek oktatják és vizsgáztatják a benzinkútkezelıket. A kutasok többnyire 12 órás mőszakban dolgoznak. A szakmában áltagosan hat hónapig marad egy-egy ember ugyanannál a kútnál. Meglehet, hogy utána egy másik céghez megy át, vagy egészen más munkahelyet keres. A töltıállomások többségét ma már vállalkozásba adták az olajtársaságok, vagy úgy, hogy az állomás megmaradt a cégek tulajdonában, és a vállalkozó a maga által verbuvált dolgozókkal üzemelteti, vagy franchise rendszerben mőködteti. A vállalkozók állapodnak 16

17 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK meg a dolgozókkal az alkalmazás feltételeiben. Többnyire elvárják, hogy érettségijük legyen, és kötelezettséget kell vállalniuk arra is, hogy elvégzik a szakmai tanfolyamot. Általában minimálbérrel veszik fel ıket, ehhez még különbözı pótlékok járulhatnak, meg a borravaló. A Shellnél, például, a kezdı kutas 53 ezer forint minimálbért kap, ami mőszak-, és egyéb pótlékkal ezer forintra megy fel. A borravaló tankolásonként forint körül szokott lenni. Ha valaki elvégzi a tanfolyamokat is, akkor például tízéves gyakorlattal 120 ezer forint körüli alapbére van, plusz a pótlékok és a borravalók Hír. A munkaügyi miniszter támogatja, hogy az újságírók és a mővészek színlelt vállalkozói szerzıdésének tisztázását június 30-a helyett december 31- re módosítsák. Burány Sándor egyetért az SZDSZ javaslatával, de más területet nem fog érinteni a csúszás, közölte a miniszter. A foglalkoztatás kifehérítése érdekében a tavaly novemberi törvénymódosítás alapján június 30-ig büntetlenül módosíthatók a színlelt szerzıdések. Ennek a szabályozásnak az a lényege, hogy ha a vélhetıen színlelt szerzıdést módosítják és az egyéb jogszabályi feltételeket teljesítik a törvény szerinti idıpontig, akkor a munkáltatóvá vált foglalkoztató terhére adó- és járulékkülönbözetet nem lehet megállapítani. Az amnesztia a törvényjavaslat szerint nemcsak a munkaadókra, hanem a foglalkoztatottakra is kiterjed. A kedvezmény nem vonatkozik azokra a színlelt szerzıdésekre, amelyeket a törvény hatályba lépése után kötöttek Hír. Teljesítmény alapú, célirányos és monitorozott lesz az új közszolgáltatás, a dolgozók kiemelkedı munkáért magasabb bért kapnak és minden alkalmazott elıtt nyitva áll majd a továbbképzés és a karrier lehetısége, mondta a közszolgálat reformjáért felelıs kormánymegbízott, Vadász János, aki szerint az alkalmazottak anyagi megbecsülést és foglalkoztatásuk biztonságát várnak a reformtól. Közszolgálati Reform Kormánymegbízotti Hivatal a brit közszolgálati reform alapjait felhasználva készíti elı az egységes közszolgálati törvényt. A reformért felelıs szakemberek az érdekegyeztetés új rendszerének kidolgozására is készek. A reform tervezetének általános része már elkészült, az év végéig dolgozzák ki a sajátos közszolgálati részterületeket érintı kérdéseket Hír. Noha június végén lejár a kényszervállalkozókat foglalkoztató cégeknek felkínált adóamnesztia, április végéig csupán 34 cég korrigálta a szerzıdéseket az APEH szerint, összesen 619-et. Ezek a vállalkozások mentesülhetnek a bírság, és a megspórolt adó- és járulékterhek öt évre visszamenı megfizetése alól. Az APEH arra számít, hogy csak június 14-én derül ki, hogy meddig kaphatnak újabb haladékot a kényszervállalkozások. A munkaügyi ellenırök tapasztalatai szerint a színlelt szerzıdésekkel történı foglalkoztatás valamennyi ágazatban jelen van, a legjellemzıbb ugyanakkor az ırzés-védelem, a fuvarozás, az építıipar és a vendéglátás területén. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter februárban úgy nyilatkozott, hogy nem tekinti kényszervállalkozóknak a mővészeket, újságírókat, sportolókat és a vagyonıröket. A szaktárca vezetıje szerint ezeken a területeken a foglalkoztatás rugalmassá válásáról van szó, ezeken a területeken speciális szabályokra van szükség, és mire június 30-án lejár az adótörvények által nyújtott féléves amnesztia, addigra tiszta helyzetet kell teremteni az említett szakmákban. Eddig azonban csupán a sportolók helyzetét sikerült rendezni, méghozzá úgy, hogy az új sporttörvény szerint a hivatásos sportolókat csupán munkaviszony keretében lehet foglalkoztatni. A vagyonvédelmi törvény 17

18 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK módosításának tervezete már elkészült, de a kormány még nem döntött róla, s a mővészek foglalkoztatásának jogszabályi feltételei sem tiszták Hír. Draskovics Tibor a kormányülést követıen közölte, hogy a kabinet végrehajtja a közszférában a béremelést, ám errıl csak a jövı héten kívánnak megállapodni a szakszervezetekkel. Az OKÉT legutóbbi ülésén a kormány ígéretet tett arra, hogy 9-én dönt a kompenzáció módjáról. Szabó Endre, a közszolgálati sztrájkbizottság szóvivıje közölte: ma reggel hivatalos indoklást kérnek a kabinettıl, hogy miért nem tartotta be ígéretét. A szférában 2002 óta nem történt béremelés, noha a kormány folyamatos bérfelzárkóztatást ígért Hír. Szerdai ülésén nem döntött a kormány a közszolgálatban dolgozók idei bérrendezésérıl, de a munkaügyi tárca politikai államtitkára csütörtökön levélben tudatta a közszféra szakszervezeteivel, hogy a kormány tartja szavát, és a következı napokban megteszi a szükséges intézkedéseket a közalkalmazottak béremelése érdekében. Csizmár Gábor egyúttal indítványozta: június 16-ára hívják össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács ülését, hogy folytathassák a tárgyalásokat. Az államtitkár szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a költségvetési szférában idén az elsı negyedévben 6,8 százalékkal nıttek a rendszeres havi bérek, ami megfelel a kormány és a szakszervezetek által februárban aláírt megállapodásnak, de az átlagos béremelkedés jelentıs különbségeket takar. Az alkalmazottak körében csalódottságot és megdöbbenést váltott ki, hogy bár a kormány a közszolgálati sztrájkbizottsággal május 28-án úgy egyezett meg, hogy szerdai ülésén meghozza a szükséges döntést az ügyben, egy héttel késıbbre halasztotta a javaslattételt és az érdemi tárgyalásokat Hír. A bérek és a nyugdíjak gyorsabban nıttek, mint az árak, közölte saját számításai alapján Szabó Zoltán országgyőlési képviselı. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai a képviselı közlését támasztják alá. Az átlagkereset 32 százalékkal, az átlagnyugdíj 25 százalékkal emelkedett 2002 márciusa és 2004 márciusa között. Az adott idıszakban az alapvetı termékek egy részénél mintegy 10 százalékos áremelkedés volt észlelhetı, más termékek, például a vaj, a liszt és a sertéshús esetében jelentıs árcsökkenés. A kenyér esetében, noha a 16 százalékos áremelkedés tény, egy napi nyugdíjból két évvel ezelıtt 9,6 kilót, ma csaknem 11 kilót lehet vásárolni, egy órai átlagos munkabérbıl pedig 2,9 kilót lehetett venni két éve, ma pedig 3,3-at. A képviselı arra is felhívta a figyelmet arra, hogy a gázárak két év alatt átlagosan 19 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti: egy napi nyugdíjból két éve több mint 40 köbméter gázt lehetett venni, ma valamivel több mint 44 köbmétert, egy órai munkával pedig két éve 12, ma 13,5 köbmétert. Egy átlagos keresető dolgozóra számítva, a burgonya és a vöröshagyma kivételével minden egyes termékért kevesebb idıt kell dolgozni Hír. Éles tiltakozást váltott ki a szakszervezetek körében, hogy a GKM június 30-tól hatályon kívül akarja helyezni a vegyiparban, az alumíniumkohászatban, a gyógyszeriparban, a bányaiparban, tehát a fokozottan veszélyes munkakörökben dolgozók számára negyven helyett heti harminchat órás munkahetet biztosító rendeletet. A tárca az érintett munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízta a vita megoldását, de megegyezés nem született. A vonatkozó jogszabály már 1992-ben hatályát vesztette, más rendeletek viszont 18

19 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK továbbra is tiltják a veszélyes, egészségre káros körülmények közötti munkavégzést. A megoldás érdekében a GKM szeptember 15-re módosította a tárgyalások lezárásának idıpontját. Egy 1990-es IKM-rendelet jelenleg is csökkentett munkaidıt biztosít a veszélyes munkakörben dolgozóknak, mondta Borsik János. Az Autonómok elnöke élesen kritizálta a tárcát, szerinte az rosszul elıkészített tárgyalásokon, lekezelıen bánik a szakszervetekkel. A munkaügyi minisztérium sem támogatja a kedvezmény eltörlését Hír. Brüsszelben egy hónapra legalább 1200 euró szükséges a megélhetéshez, folyamatosan emelkedik a lakások bérleti ára, az élelmiszerek nem sokkal drágábbak, mint Magyarországon, sıt az alapélelmiszerek nagyjából ugyanannyiba kerülnek. A C kategóriába sorolt európai hivatalnok alapfizetése körülbelül nettó 2000, a B kategóriásoké nettó 2600, míg az A kategóriásoké nettó 4000 euró havonta. Ehhez jönnek a kiegészítı pótlékok: beilleszkedési, családi, lakhatási támogatás. Egyéb kedvezmények is megilletik ıket: a tartós fogyasztási cikkek után nem kell áfát fizetniük. Adózási szempontból is jobban járnak: a társadalombiztosításnak a fizetés 8 százalékát kell áldozniuk, valamint egyéb adókra is csak további 8 százalékot vonnak le tılük Hír. Ötödik alkalommal adták át a Családbarát Munkahely-díjakat azoknak a munkaadóknak, akik segítik a dolgozók családi és munkahelyi élete közötti összhang kialakítását. A pályázati felhívásra 59-en jelentkeztek, a négy kategóriában kis-, közép-, és nagyvállalatok, valamint a költségvetési szervezetek és alapítványok öt pályázónak ítélték oda a Családbarát Munkahely címet, emellett további nyolc oklevelet és két különdíjat adtak át. A kisvállalatok kategóriájában a törökszentmiklósi Polgár-Társak 2000 Kft.-t díjazták, a középvállalatok közül a dunaújvárosi FerrInfo Rt. nyerte el a díjat, a nagyvállalati kategória elsı helyezettje a Dunántúli Regionális Vízmő Rt. siófoki telephelye lett. A költségvetési szervezetek kategóriájában a megosztott díjat Hajdú-Bihar Megye Közigazgatási Hivatala, illetve az Északmagyarországi Regionális Munkaerı-fejlesztı és Átképzı Központ kapta Hír. Továbbra is veszélyben van az egészségre ártalmas és veszélyes munkahelyeken dolgozók 36 órás munkahete. A gazdasági tárca ugyan nem törli el a kedvezményes munkaidırıl szóló rendeletet, és szeptember közepéig haladékot adott a munkaadók és a munkavállalók képviselıinek, hogy megegyezzenek egymással, de az álláspontok azonban nagyon messze vannak egymástól. Az egyeztetések ezentúl az országos szint helyett az egyes szektorokban, alágazatokban folynak tovább. Ez a helyzet megfelel a munkaadóknak, amelyek azt szeretnék elérni, hogy töröljék el a rendeletet, és a kérdést a kollektív szerzıdésekben rendezzék, természetesen rugalmasabban, mint eddig. A GKM szívesen utalná a probléma megoldását a társadalmi érdekegyeztetés új fórumaira, az úgynevezett ágazati párbeszéd bizottságokba (ápb). A szakszervezetek azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy országos érvényő rendelet biztosítsa a dolgozók munkaidı-kedvezményét, mivel nem mindenhol kötnek kollektív szerzıdést, az ápb-k mőködésének pedig egyelıre még hiányoznak a szervezeti és jogi feltételei Hír. A következı hat évben jelentısen átalakítja a magyar egyetemek képzési rendszerét, vezetését és finanszírozását a Magyar universitas program, amelynek koncepcióját a kormány tegnapi ülésén fogadták el. A kormány által 19

20 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK elfogadott koncepció egyik legfontosabb eleme az új felsıoktatási törvény, amely ısszel kerülhet az Országgyőlés elé. A reform tartalmazza egy diploma ingyenes megszerzését, az oktatói bérek rendezését, a kutatás-fejlesztés jelentıs támogatását és a magántıke bevonását a kollégiumok és egyetemi épületek bıvítésébe. Két év múlva alapvetıen megváltozik a képzés szerkezete. Az eddig párhuzamos egyetem és fıiskola helyett egymásra épülı szintek jönnek létre: a kétéves felsıfokú szakképzés, a hároméves felsıfokú alapképzés, a kétéves mester- és a hároméves doktori fokozat. Szétválik az egyetemek tudományos és gazdasági vezetése. A stratégiai döntéseket az irányító testület hozza meg, amelybe az állam is delegál tagokat. Az egyetem képzési ügyeirıl a szenátus dönt majd, de az univerzitások vezetıje továbbra is a rektor lesz. A program emellett támogatja a magyar diákok külföldi tanulmányait, emeli a hallgatói juttatásokat, és segíti a hátrányos helyzetőek felsıfokú tanulmányait Hír. A KSH adatai szerint a bruttó átlagkeresetek kilenc százalékkal voltak magasabbak 2004 elsı négy hónapjában, mint egy évvel korábban. A magyar munkavállalók átlagosan bruttó 141 ezer forintot (557 eurót) kerestek havonta 2004 elsı négy hónapjában, amelybıl nettó 91 ezer forintot (360 eurót) vihettek haza. A vizsgált idıszakban a bruttó bérek a versenyszférában 11 százalékkal, a költségvetési szektorban pedig 6,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A nettó bérek 7,8 százalékkal, a reálkeresetek pedig az elsı negyedévi 1,1 százalék után 0,9 százalékkal növekedtek január és április között. A legmagasabb fizetéseket a pénzügyi szektorban kínálták, ahol 26 százalékkal 316 ezer forintra (1249 euróra) emelkedett a bruttó átlagkereset. A bankszektor után a vegyiparban kerestek a legjobban, átlagosan 184 ezer forintot. A köztisztviselık 179 ezer forintos átlagfizetésükkel a lista harmadik helyén állnak. Mélyen az átlag alatt keresnek viszont a textil-, bır- és cipıiparban, a vendéglátásban és a mezıgazdaságban, ahol az átlagbér 80 és 90 ezer forint között mozog ( euró). Az év elsı négy hónapjában az alkalmazásban állók száma 0,8 százalékkal 2 millió 772 ezerre emelkedett tavalyhoz képest: ezen belül a versenyszféra létszáma 1,4 százalékkal nıtt, a költségvetési szektoré pedig 0,9 százalékkal csökkent. A magánszféra létszámnövekedése szinte egyedül a szolgáltató szektornak köszönhetı, ahol az ingatlanügyletek, valamint a gazdasági szolgáltatások területén 13,1 százalékkal, a kereskedelemben pedig 9,2 százalékkal több embert foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A zsugorodó textilipar és mezıgazdaság mellett több ágazatban csökkent az alkalmazottak száma Hír. A diákok nyári munkavállalásával kapcsolatban egy 2002-es vizsgálat során a szabálytalanságok 95 százalékát olyan munkaadóknál találták, amelyeknél nem iskolaszövetkezet által kiközvetített diákok dolgoztak. Az iskolaszövetkezetek minıségi és leinformált munkákat ajánlanak, elintézik az adminisztratív feladatokat, kezeskednek a munkabér kifizetésérıl és a jogszabályok betartásáról. Általában 16 éven felüli nappali tagozatos diákokat alkalmaznak, akiknek átlagosan ezer forint értékő szövetkezeti részjegyet kell váltaniuk, amit többnyire az elsı bérükbıl vonnak le Hír. A parlamentben hétfın elfogadott törvénymódosítás a kifogásolt polgári jogi szerzıdéses jogviszonyok átalakításának határidejét meghosszabbította 2005 közepéig, de az érintettek körére vonatkozó korlátozásokat változatlanul 20