H K Sz Cs P Sz V. Fe bruár elsı negyedév. Március. K Sz Cs P Sz V

Átírás

1 Január H K Sz Cs P Sz V Fe bruár H K Sz Cs P Sz V elsı negyedév Március H K Sz Cs P Sz V

2 MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM elsı negyedév Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Fıosztálya 1066 Mozsár u. 14. ISSN Szerkesztette dr. Berki Erzsébet Berki Erzsébet

3 TARTALOM Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok... 3 Konzultatív fórumok Foglalkoztatás 41 Szakszervezetek Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Szakszervezetek Együttmőködési Fóruma (SZEF) Munkáltatók Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)... Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Munkaügyi viták Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelı Napi- és hetilapok Folyóiratok Jogszabályok I. negyedév A tartalomjegyzékbıl hiányzó munkaadói szervezetekrıl egyetlen hírt sem találtunk a figyelt sajtóban és a szervezetek honlapjain. - A Szerk. 1

4 TARTALOM 2

5 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. Akár duplájára nıhet az idén az étkezési jegyekhez kötıdı forgalom a kereskedelemben és a vendéglátásban, mivel jelentısen megnıtt e természetbeni juttatás adómentes értékhatára. Körülbelül két és fél millió munkavállaló kap minden hónapban étkezési jegyet. A munkáltatók az idén 3500 forint értékben adhatnak adómentesen hideg, és 6000 forint értékben meleg ételre szóló utalványt. Egy tavalyi felmérés szerint a cégek hetven százaléka béren felüli juttatásként adja az utalványokat, adóbevétel-kiesés így csupán harminc százalékuk részérıl jelentkezhet. A megemelt adómentes határok következtében növekvı utalványozás akkora többletforgalmat eredményez a kereskedelemben és a vendéglátásban, amelynek áfabevétel-többlete a költségvetés szempontjából nullszaldóssá teszi az ügyet. A Szonda Ipsos és a GKI közös felmérése szerint az értékhatár emelése amit még 3000 és 6000 forintos utalványértékkel számoltak százszázalékos többletforgalmat eredményez, ami összesen mintegy 120 milliárd forintot, egy fıre számítva az átlagbér körülbelül négy százalékát jelenti, szemben az európai uniós 8-12%-kal. Az elırejelzések szerint sok fıt foglalkoztató cég is vásárol utalványt Hír. A minimálbér 50 ezer forintról 53 ezer forintra emelkedett január 1-jétıl a kormány rendelete szerint. A legkisebb heti bér forint, a napi bér 2440 forint, az órabér pedig 305 forint. A magasabb minimálbért elsıként a januárra járó fizetésben kell érvényesíteni. Az európai uniós tagországokban a minimálbérek lényegesen magasabbak, mint a csatlakozó államokban. Még a késıbb EU-taggá vált Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban is kétszer annyit kell fizetni minimálbérként a dolgozóknak, mint Magyarországon. Lényegesen magasabb volt a minimálbér az unió régi tagországaiban: Hollandiában 1207 euró, Belgiumban 1163, Franciaországban 1126, Nagy-Britanniában 1124, Írországban pedig 1009 euró. Több országban például Németországban és Ausztriában nincs országosan kötelezı legkisebb bér, annak mértékét ágazati kollektív szerzıdések állapítják meg Hír. Elégedetlen a munkaidı szabályozására vonatkozó közösségi irányelv végrehajtásával az Európai Bizottság, közölte a testület foglalkoztatási és szociális ügyekért felelıs biztosa. A gyakorlatban nem érvényesülnek megfelelıen az irányelvnek azok az elıírásai, amelyek a kimaradási záradékkal élı dolgozók jogainak védelmét szolgálják. Az 1993-ban hatályba lépett irányelv több területen, például a 48 órás hét végi szolgálatok esetében teszi lehetıvé a tagállamok számára a kimaradási záradék alkalmazását, amellyel a legszélesebb körben Nagy-Britannia élt. Ennek alapján az alkalmazottak bizonyos feltételek mellett lemondhatnak arról a jogukról, hogy megtagadják a hosszabbított munkaidık vállalását. Ha viszont élni kívánnak jogaikkal, emiatt nem érheti ıket hátrány. Végül, pontos nyilvántartást kell vezetni azoknak a dolgozóknak a munkaidejérıl, akik hozzájárultak a kimaradási záradék alkalmazásához. A bizottságnak az irányelv végrehajtásáról szóló jelentése azt állapítja meg, hogy a jogszabályban erre vonatkozóan elıírt garanciák nem mindegyike érvényesül. Gyakran elıfordul, hogy az alkalmazottakkal munkaszerzıdésükkel egyidejőleg íratják alá a kimaradási záradék alkalmazásához való hozzájárulásukat, ami a bizottság álláspontja szerint döntési szabadságuk korlátozását jelenti. 3

6 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. Az elmúlt években 400 millió forintot fordított az állam a nyugdíjasok, a fogyatékkal élık és a nagycsaládosok üdülésének támogatására, de az idei költségvetés nem különített el erre keretet. Az egészségügyi szaktárca illetékese ezt azzal indokolta, hogy nincs pénz. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) kuratóriumának elnöke, Karácsony Mihály megerısítette, hogy a költségvetés egyik fejezetében sem jelenik meg ilyen tétel, de a tavalyi hatmilliárd forintos üdülési csekk-kerethez képest 2004-ben már a hétnyolcmilliárd forintot is elérheti az az érték, amennyiért a cégek adó- és járulékmentesen vásárolhatnak üdülési csekket alkalmazottaiknak, azok családtagjainak, illetve nyugdíjasaiknak. Az MNÜA-nak a tavalyi 150 millióval szemben 2004-ben már 500 millió forint áll rendelkezésére. Ebbıl 400 millióval a minimálbéren foglalkoztatottak jelenleg 580 ezer fı, 100 millióval pedig a nyugdíjasok csekkvásárlását támogatják úgy, hogy a fizetendık felét átvállalják. Az esélyegyenlıségi miniszter ezzel kapcsolatosan azt mondta, hogy a nemzeti civil alap részeként megalakuló fogyatékosügyi kollégium figyelmét felhívja arra, hogy a fogyatékkal élık üdülésének támogatására is jutassanak az egyébként rendelkezésükre álló pénzbıl Hír. Az Oktatási Minisztérium is egyetért a pedagógusok titoktartási kötelezettségeire vonatkozó rendelkezés módosításával. A Fidesz által kezdeményezett megbeszélésen a Pedagógus Szakszervezetek, az Állampolgári Jogok Országgyőlési biztosa, valamint az oktatási tárca képviselıje döntött a módosításról. A Fidesz javaslata szerint a törvényben egyértelmően meg kellene fogalmazni, hogy a szülıkkel szemben nincs titoktartási kötelezettsége a pedagógusnak, kivéve, ha a gyermek családi erıszak áldozatává válhat. A minisztérium számításai szerint a módosítás februárban a parlament elé kerülhet és a jövı tanévtıl léphet érvénybe Hír. A Fact Intézet 500, többségében 250 feletti dolgozót foglalkoztató magyarországi vállalat körében végzett felmérést a béren kívüli juttatásokról. Az eredmények szerint a cégek 94 százaléka nyújt legalább egy béren kívüli juttatást munkatársainak, a legelterjedtebb juttatás az étkezés támogatása, a cégek 92 százaléka él ezzel a lehetıséggel, míg a második leggyakoribb az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás vagy nyugdíjbiztosítás, amelyet a válaszadó vállalatok 50,3 százaléka biztosít. Brandmüller Dóra, a Fact Intézet kutatója közölte: a felmérés szerint a közmő szektor alkalmaz a legszívesebben béren kívüli juttatásokat, legkevésbé pedig a kiskereskedelemben, illetve a textiliparban mőködı munkáltatók Hír. Jakab János az Oktatási Minisztérium szakképzési helyettes államtitkára szerint a gondok ellenére Magyarország a szakképzést tekintve Európa középmezınyébe tartozik. Egyes szakterületeken, mint például az egészségügyben, az ápolónıképzésben Európa élvonalába tartozunk, és hozzánk jönnek tanulni Ausztriából. A statisztikai adatok egyértelmően jelzik, hogy egyes régiókban strukturális munkaerıhiány fékezi a fejlıdést. Így jelenleg a legnagyobb gondot a szakiskolai képzés korszerősítése okozza. Az elmúlt évtizedben az iskolai gyakorlati képzés túlsúlyba került, a gazdaság erısödésével azonban megváltozott ez a szemlélet, és a vállalatok is egyre nagyobb részt kívánnak vállalni a szakképzésbıl. A finanszírozással kapcsolatos jogszabályok 2004 szeptemberétıl arra ösztönzik majd a szakiskolákat, hogy az 4

7 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK alapképzést követıen - ahol erre mód van - a gazdaságban, tanulószerzıdéses rendszerben folyjék a gyakorlati képzés. Növekedett a gazdasági kamrák szerepe is. A szakképzési törvény alapján létrehozott Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplı szakmák közül 16-nál a szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozásán túl szervezhetik a szakmai szintvizsgákat is. Felügyelik a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzést, a szakmai gyakorlatot szolgáló mőhelyeket, a tanulószerzıdéseket. A szakma megfelelı elsajátítása érdekében 8 szakmánál a gyakorlati oktatás idejét egy évvel meghosszabbították. A szakképzés fejlesztéséhez a Munkaerı Piaci Alap fejlesztési és képzési alaprészébıl nyújtanak támogatást Hír. A munkahelyi balesetek számának tendenciaszerő növekedését jelzik a legfrissebb adatok: 2003 elsı hat hónapjában összesen balesetet regisztráltak. (2002 hasonló idıszakában ezek száma még csak 12310, egy évvel korábban pedig volt.) A halállal végzıdı szerencsétlenségek aránya kissé hullámzó: 2000-ben 151-en, 2001-ben 124-en, 2002-ben 163-an, 2003 elsı felében pedig 53-an veszítették életüket munkahelyükön. Biztosra vehetı, hogy a halálos munkabalesetek statisztikája tavaly az év végére rekordot döntött: a szezonmunkák idején kiemelkedıen sok tragédia történt, elsısorban az építkezéseken. A múlt év munkahelyi baleseteirıl még nem készült el az összegzés, ám a növekvı trend folytatódására utal, hogy míg 2002-ben összesen esetet jegyeztek fel, tavaly novemberig már ennél többet, bejelentést regisztráltak a munkavédelmi felügyelıségen. A statisztika ráadásul nem is tükrözi a valós helyzetet, a szerencsétlenségek többségét ugyanis be sem jelentik a munkáltatók. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fıfelügyelıség becslése szerint a balesetek százalékát titkolják el, az OEP illetékesei szerint a 40 százalékot is eléri ez az arány Hír. A Dunaferr eladására szeptemberben kiírt pályázaton az ÁPV Rt. ígéretéhez híven karácsony elıtt egy nappal eredményt is hirdetett, amely szerint a Dunaferr Dunai Vasmő Rt. nyolcvanszázalékos állami részvénycsomagját az ukrán Donbassz vezette konzorcium veheti meg. A városban nem szimpatizáltak különösebben egyik befektetıjelölttel sem, csupán azért szurkoltak, hogy olyan tulajdonosa legyen a vasmőnek, amely tovább mőködteti a céget, és nem küld el embereket. A Donbassz kínálta a legkedvezıbb foglalkoztatási feltételeket, öt évre vállalta a jelenlegi 8100 fıs foglalkoztatási szint fenntartását. Emellett a Donbassz által tervezett mintegy százmilliárdos beruházás is garantálja a munkahelyek stabilitását. A vasmő részvényeinek 15 százalékát birtokló dunaújvárosi önkormányzat végül sokat veszíthet a privatizációs tranzakción. A korábban névértéken mintegy hárommilliárd forintot érı csomag már tavaly a felére értékelıdött le, amikor a legnagyobb leányvállalat, az Acélmővek Kft. beolvadt a Dunaferr Rt.-be. A Donbassz által kialkudott 440 millió forintos vételár alapján azonban már 83 millióra zuhan a pakett értéke (s ezt még tovább csökkentheti az ÁPV által elvárt azonnali, legalább tizenhárommilliárdos tıkeemelés). A város a veszteség elkerülése érdekében korábban részvénycserét ajánlott az ÁPV-nek, amit az elutasított. A foglalkoztatotti létszám fenntartása mindenesetre már önmagában is elég lett volna arra, hogy az ukrán cég elnyerje a Dunaferr hazai viszonylatban szokatlanul erıs szakszervezeteinek kegyét. De a Donbassz igencsak jól szerepelt az érdekvédıkkel menet közben folytatott tárgyalásokon 5

8 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK is, ahol az összes szakszervezeti követelést elfogadták, s azok teljesítésére szándéknyilatkozatban tettek ígéretet. "Azt reméljük, hogy a legjobb pályázó nyert" mondja mindezek alapján Poszpischil László, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet elnöke. A szakszervezetek most a privatizációs szerzıdésre koncentrálnak, amelyet a tervek szerint január végéig köt meg az ÁPV a Donbasszal Hír. A keresıképtelenség elbírálási rendje január 1-jétıl megváltozott. Az OEP tájékoztatója szerint a vonatkozó kormányrendelet módosítására azért volt szükség, mert elıfordultak olyan esetek, amikor az orvos nem tudta, hogy betege mikor meríti ki a táppénzes évét, így a táppénz meghosszabbítása nem történt meg idıben. Ennek következtében a páciens ellátatlanul maradt olyan esetekben is, amikor romló állapota miatt rokkantsági nyugdíjellátásra lett volna jogosult. Ez úgy fordulhatott elı, hogy az elbírálást szabályozó, 1995 óta érvényben lévı rendelet egy korábbi módosítása megszüntette az úgynevezett elızetes orvos szakértıi vizsgálatot a hosszabb idejő táppénzes eseteknél Hír. Az Európai Unióban nem szokás az ünnepek miatti munkanap-átrendezés. A szakminiszter fontolgatja a hazai gyakorlat megváltoztatását. A munkaszüneti napok körüli munkarend-átrendezés az Európai Unió országaiban nem divat. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint célszerő lenne az európai mintához igazítani a hazai gyakorlatot, hogy ne forgassuk fel a munkanapok rendszerét. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kisebb létszámú munkahelyeken, ahol a munkavállalók kiszolgáltatottabbak, egy ilyen döntésnek hátrányos következményei is lehetnek. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke szerint a munkavállalók kedvezıen fogadják a munkanap-áthelyezéssel meghosszabbított hétvégéket akkor is, ha tudják, hogy a szabadnapokat le kell dolgozniuk. Azt viszont ı is megerısítette, hogy szokássá vált a szabadság tartalékolása erre a célra, vagyis, hogy a dolgozók szabadnapot vesznek ki a munkarend megváltoztatása miatt egyébként munkanappá nyilvánított szombaton. Fehér József úgy véli, egy jellemzıen magángazdaságra épülı versenyszférában nem írható elı a munkaadók számára a munkanap-áthelyezés, s ennek a közszolgáltatásban sincs értelme. A közszektor jelentıs ágazatai közül például az oktatás a tanévhez alkalmazkodik, az egészségügyben is folyamatos az üzem. Az egyébként munkaszüneti napra elrendelt munkának legalább is a fıtitkár szerint a gazdaság szempontjából még kedvezıtlen hatásai is lehetnek, például az, hogy az elektromos-, a gázmővek, a posta vagy a vasút munkanapra készül, miközben alig dolgozik valaki. A fıtitkár emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltoztatás utáni elsı kormány szakminisztere azt ígérte, nem lesz munkanap-áthelyezés Hír. Hétfın találkozott a miniszterelnök az MSZOSZ elnökségének tagjaival. Medgyessy Péter korábban nem tudott részt venni a szakszervezeti szövetség által összehívott nagygyőlésen. A megbeszélésen egyezség született arról, hogy a kormányfı elmegy az MSZOSZ szövetségi tanácsa március elejére tervezett kibıvített ülésére, amelyen közösen értékelik a 35 szakszervezet és Medgyessy által 0aláírt együttmőködési nyilatkozatban foglaltak teljesülését. A találkozón a miniszterelnök és a szakszervezeti vezetık egyaránt fontosnak ítélték meg a gazdasági és szociális tanács létrehozását, valamint azt, hogy a ciklus végéig megtörténjen a munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálata. 6

9 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. Több száz vezetıi állás is megszőnhet a rendırség átszervezése miatt, mondta Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója. Lamperth Mónika belügyminiszter tegnap sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy Nemzeti Nyomozó Iroda létrehozásáról döntött, az új rendırségi egységet a Szervezett Bőnözés Elleni Igazgatóság (SZBEI) bázisán hozzák létre Hír. A Gazdaságkutató Intézet közelmúltban készült elemzése alapján a versenyszférában dolgozók mintegy kétharmadának tehát a Fact felmérésében szereplınél kevesebbnek a keresetét egészíti ki az étkezési támogatás. Túlnyomó többségük majd 1,8 millió munkavállaló kap hideg étkezési utalványt, és mintegy 300 ezer embernél támogatják a cégek a meleg étkezést Hír. A kutatás-fejlesztés színvonala, a karrierlehetıség és a nívós munkahelyekbe vetett bizalom, valamint a sok esetben kényszerően csekély társadalmi mobilitás határozza meg fıképpen, hogy elvándorolnak-e vagy maradnak a jól képzett szakemberek a Nyugat-Dunántúl településein. Budapest és a nagyvárosok elszívó hatása régóta érezteti hatását a nyugat-dunántúli régió településein. A fıvárossal karrierkínálat tekintetében egy-két város például Gyır bizonyos szakmákban versenyezni tud, ám Budapest egyéb lehetıségeit vidéken nem lehet megteremteni. A Magyar Tudományos Akadémia gyıri Regionális Kutatások Központja nemrég vizsgálta az országos és helyi gazdaságfejlesztési és vállalkozásélénkítési programok eredményességét, a kistérségek innovációs erejét. Megállapításaik szerint a kistérségi irodák tevékenysége nyomán több pályázaton szerepeltek ugyan sikerrel, ám a társulások átütı eredményt így sem tudtak felmutatni. A kutatók úgy látják: a vidéken meghatározó vállalkozási formák nem alakultak ki, az új technológiák, informatikai alkalmazások bevezetéséhez nemcsak a pénz, de a szakember is hiányzik Hír. A Pénzügyminisztérium folyamatosan félretájékoztat, a jegybank pedig túl erısen tartotta a forintot - "együtt gondolkozik a nemzetközi bankokkal" -, s így tönkreteszik a cégeket - mondta Széles Gábor, az Ikarus Rt. elnöke a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének mai rendezvényén. Varga Mihály fideszes ex-pénzügyminiszter állítása szerint a kormány nem támogatja a vállalkozásokat, s a bérnövekedés üteme az elmúlt idıszakban a közszférában nagyobb volt, mint a versenyszférában Hír. Nincs vita a munkaügyi tárca vezetıi között a munkanap-áthelyezések megváltoztatásáról, mondta Csizmár Gábor politikai államtitkár azt követıen, hogy Burány Sándor miniszter hétfın azt mondta: célszerő lenne az európai mintához igazítani a hazai gyakorlatot, az Európai Unió országaiban a munkaszüneti napok körüli munkarend-átrendezés pedig nem divat. A hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy az ünnepnap miatt szombatra tett munkanapokon alig folyik munka. Csizmár szerint attól, hogy az unióban nem általános gyakorlat a munkanap-áthelyezés, itthon még alkalmazható. A hosszabb összevont pihenıidı kedvezıbb a dolgozóknak, s van munkaadói elınye is. Dávid Ferenc munkáltatói szakértı azt mondta: az országos érdekegyeztetés keretében évrıl évre vita nélkül sikerült megállapodni az ünnepek körüli munkarend-átrendezésrıl. A kialakult gyakorlat nem rossz és nem is sért semmilyen jogszabályt. 7

10 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. A munkáltató, a bér kifizetıje a magánszemélynek kifizetendı bérjövedelem adóelılegének a megállapításakor január 1-jétıl, eltérıen az elızı évektıl, az adójóváírást csak akkor veheti figyelembe, ha annak érvényesítését a magánszemély írásbeli nyilatkozatában kéri. Az APEH közleménye szerint, a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása alapján, a nyilatkozat ellenére sem illeti meg az adójóváírás a magánszemélyt az adóelıleg megállapítása során akkor, ha az adóév elejétıl számított összes jövedelme a munkáltatónál, a bér kifizetıjénél az adójóváírásra jogosító értékhatárt meghaladta. A nyilatkozatot az adózó az APEH által a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal teheti meg, amely a Magyar Közlöny évi 149-es számában jelent meg. Elérhetı lesz az Adó és Ellenırzési Értesítı (AEÉ) január 20-a után megjelenı 2. számában is, továbbá január 8-tól az APEH internetes honlapjáról letölthetı. A módosított rendelkezések szerint az adójóváírás a bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként forint akkor, ha a magánszemély éves összes jövedelme az forintot nem haladja meg. Kiegészítı adójóváírás illeti meg a magánszemélyt, akkor, ha az éves összes jövedelme a forintot nem haladja meg. Az adóelılegnél a kiegészítı adójóváírás 540 forint akkor, ha a bér havi összege az forintot meghaladja, de nem több havi forintnál. A magánszemély az adójóváírás érvényesítését kérı nyilatkozatában az "adójóváírás" szó aláhúzásával csak a legfeljebb forintig terjedı adójóváírást kéri. Amennyiben emellett a kiegészítı adójóváírást is aláhúzza, akkor kéri annak az érvényesítését is. Az adóhatóság tájékoztatója szerint abban az esetben, ha a magánszemély aláhúzással csak a kiegészítı adójóváírást jelöli meg, akkor a munkáltatónak, a bér kifizetıjének értelemszerően a legfeljebb forintig terjedı adójóváírást kell figyelembe vennie a bérjövedelem utáni adóelılegnél Hír. A vállalati szféra érdeklıdéssel várja, mennyire válik be a januártól életbe lépett szakképzési törvény, amely a szakképzési hozzájárulás felhasználását bıvíti és egyszerősíti. Az eddigi tanulónkénti havi hatezer forintos adóalapcsökkentés helyett például januártól a minimálbér húsz százalékát írhatják le havonta azok a vállalkozók, akik tanulószerzıdéssel foglalkoztatnak szakmunkástanulókat. Jakab János, az Oktatási Minisztérium szakképzésért felelıs helyettes államtitkára szerint egyfajta kedvezmény az is, hogy a költségek bonyolult és bürokratikus elszámolása helyett a munkaadók választhatják az átalányelszámolást is. A törvény egyébként arra is lehetıséget ad, hogy a munkáltatók a bruttó bérköltség 1,5 százalékának megfelelı szakképzési hozzájárulásuk egyharmadát saját munkavállalóik képzésére fordítsák. Az általános iskolákból kikerülıknek csupán 23 százaléka (az elmúlt tanévben 130 ezer fı) választja ma a szakmunkásképzést, míg a felsıoktatásban kétszázezer diák vesz részt. Ennek következtében ma az iskolákból kikerülık egyharmada fizikai munkára képzett, és kétharmada szellemire, de a munkaerıpiac fordított arányt követelne. Ráadásul a létszámcsökkenés a szakmunkásképzés minıségére is visszahat: a szakiskolákat zömmel a rosszabb képességő és hátrányos helyzető diákok választják, vagyis nagy a kontraszelekció. Éppen ezért itt a legnagyobb százalékos a lemorzsolódás, s a képzést sikeresen elvégzık tudásszintje gyakran nem megfelelı. A 2004-es költségvetés szerint szeptembertıl az elsı gyakorlati évben az egy fıre esı 102 ezer forintos támogatás 140 százalékát kapják 8

11 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK tanulónként a szakképzı intézmények, a második gyakorlati évben viszont csak hatvan százalékot. Az iskolák emellett a normatíva húsz százalékát akkor is megkapják, ha nem a tanmőhelyben, hanem a vállalkozónál töltik a gyakorlatot. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2003 tavaszán, csaknem ötezer cég megkérdezésével végzett felmérésébıl kiderül, hogy a vállalkozások egytizede bizonyos munkakörökre hosszú idı óta képtelen szakmunkást találni. A felmérés mintegy ezerre becsüli a tartósan betöltetlen álláshelyek számát. A hiányszakmák listája hosszú: megtalálható rajta az építıipari munkák jelentıs része (kevés például az asztalos, a kımőves és az ács), s több fém- és gépipari szakma Hír. Miután az alapbérfejlesztésben a bér- és szociális tárgyalások pénteki fordulóján sem közeledett a munkáltató és az érdekképviseletek álláspontja a Dunaferrnél, a szakszervezetek tárgyalódelegációja hétfın az ÁPV Rt.-nél folytatja az egyeztetést, közölte a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Bálint Mihály elmondta, a szakszervezetek nem tudják elfogadni a munkáltató 3,8 százalékos alapbér-fejlesztési javaslatát, az ugyanis lényegesen alacsonyabb az Országos Érdekegyeztetı Tanács által javasolt 8 százalékos keresetnövelésnél is. Várhatóan a jövı héten informális találkozóra kerül sor a szakszervezetek tárgyalódelegációja és a Dunaferr privatizációs pályázatának gyıztese, az ukrán Donbass Ipari Szövetség és a svájci Duferco konzorciumának képviselıivel. A megbeszélésén a szakszervezetek tájékoztatják a jövendı tulajdonost a bér- és szociális tárgyalások alakulásáról is. A munkáltatóval folytatott egyeztetésen több szociális kérdésben megegyezés vagy megállapodás közeli helyzet alakult ki. Nem sikerült azonban egyezségre jutni egyebek között a családi szálló és a munkásszálló térítési díjának emelésével kapcsolatban Hír. Folytatódtak a bértárgyalások a Dunaferrnél. A vállalatvezetés 3,8 százalékos ajánlata több ugyan mint az elsı tárgyaláson elhangzott két százalék, de így is nagyon messze van az érdekképviseletek által kért két számjegyő emeléstıl. A csütörtöki megbeszélés eredménye, hogy a szociális területeket illetıen már körvonalazódik az egyetértés. A szakszervezetek kellemetlen helyzetben vannak, a kollektív szerzıdés szerint ugyanis a hónap végéig meg kell születnie az egyezségnek a munkaadóval, tehát a jelenlegi vállalatvezetéssel. A leendı tulajdonossal, az ukrán-svájci konzorciummal azért nem tárgyalhatnak, mert még nem járt le a határideje annak, hogy a konzorcium megkösse a szerzıdést a bankokkal, tehát ık még nem kihirdetett tulajdonosok. Hónig Péter, a vállalat jelenlegi vezérigazgatója viszont azt mondta, hogy neki úgy kell tárgyalnia, mintha nem is privatizálnák a részvénytársaságot, vagyis a mostani helyzetben nem tudnak nagyobb bérfejlesztésre ígéretet tenni Hír. Az elmaradt versenyképesség-javító intézkedések miatt a munkaerıpiacon siralmasak a kilátások; eközben a munkaügyi miniszter kiüresítette az érdekegyeztetést, még mindig nem ismeri be a valós helyzetet és semmit sem tesz a kritikus foglalkoztatási szint megváltoztatására közölte Balsai István MDF-es országgyőlési képviselı tegnap, sajtótájékoztatón Hír. Rekordokat döntött a munkáltatók üdülési csekkvásárlási hajlandósága: tavaly több mint 4,8 milliárd forintot fordítottak dolgozóik és családjuk kedvezményes nyaralására. (Az azt megelızı esztendıben hárommilliárd 9

12 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK forinttal volt kevesebb ez az összeg.) A Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) vezetıje, Réti Ágnes azzal magyarázza a rendkívüli érdeklıdést, hogy január 1-jétıl az üdülési csekk értéke teljesen adó- és járulékmentessé vált a mindenkori minimálbér összegéig. Korábban a maximálisan adható összeg, az addigi 40 ezer forint 50 százalékára vonatkozott a mentesség. A tapasztalatok azt jelzik: azokon a munkahelyeken, ahol a szakszervezetnek megfelelı súlya van, eredményesen tud közbenjárni a munkáltatónál, hogy minél több üdülési csekket vásároljon. Emellett a kifejezetten anyagi szempontok szerint döntı cégvezetık nagy része is felismeri, hogy ilyen módon tudja a legolcsóbban pénzhez juttatni alkalmazottját Hír. Jóváhagyta a kormány a korábban már bejelentett, százhúszmilliárd forintos újabb megtakarítási tervet, ezen belül döntés született a költségvetési beruházások tízszázalékos csökkentésérıl. Az ÁSZ ugyanakkor csak ma juttatja el a kormányfıhöz a kiadáscsökkentésre tett javaslatait Hír. Minden eddiginél keményebb fellépést tervez a német kormányzat a riasztó méreteket öltı feketemunka ellen. Az illegális foglalkoztatás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében, a magasabb büntetési tételek mellett egy új szervezet felállítása is szerepel a tervek között, amelynek keretében hétezer ellenır dolgozik majd. A tübingeni Alkalmazott Gazdasági Kutatások Intézetének becslése szerint az illegális munkavégzés értéke az idén 364 milliárd euró lesz, vagyis eléri a német GDP 16,7 százalékát. A német feketegazdaság mérete átlagosnak számít az OECD, vagyis a fejlett országok körében, hiszen a nagyon magasnak számító 26 százalékos görög és az USA rendkívül alacsony 8,4 százaléka között helyezkedik el valahol félúton. A GDP százalékára becsült magyarországi feketegazdaság ugyanakkor már inkább az élbolyba tartozik. A KSH a tavalyi GDP-be százalékra becsült eltitkolt vállalkozói jövedelmet kalkulált bele, a kutatók szerint azonban a bruttó hazai össztermékbe rendszeresen beszámított rejtett szektor aránya ennél nagyobb. Az OMMF tavaly mintegy 12 ezer munkaszerzıdés nélküli munkavállalóval találkozott az ellenırzések során, ami nagyságrendben megfelel az elızı öt év átlagának. Az ellenırök tapasztalatai szerint valamennyi ágazatban jelen van a feketefoglalkoztatás, de a legnagyobb arányban ott jellemzı, ahol a munkahelyek mobilak, illetve idény jellegőek, például az építıiparban, a mezıgazdaságban, a vendéglátásban és a kereskedelemben. Az ötvenezer forinttól hatmillióig terjedı munkaügyi bírság, amelyet a jogszabálysértések száma és a foglalkoztatotti létszám szerint differenciáltan szabnak ki, aligha jelent komoly visszatartó erıt a megspórolható költségekkel szemben Hír. Házszabály-módosítást kezdeményez az Országgyőlés elnöke, hogy a parlamenti bizottsági és plenáris üléseken kötelezı legyen meghallgatni a munkaadók véleményét a legfontosabb gazdasági ügyekben. A munkavállalók esetleges hasonló igényeirıl Szili Katalin a szakszervezetekkel fog egyeztetni. Kezdeményezésének tervérıl a házelnök a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnökségi ülése után beszélt. Magyarország olyan gazdaságot akar építeni, amely a nemzeti érdekeket figyelembe véve stabil tagja lesz az Európai Uniónak és ebben az MGYOSZnak kulcsszerepe lesz - mondta Szili. Utalt arra, hogy a nemzeti tıke 10

13 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK kiteljesedése több munkahelyet, több versenyképes társaságot és fejlıdıképes pályát jelent a magyar gazdaság számára. Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke közölte: a házelnökkel való találkozót azért kezdeményezték, mert úgy vélik, a reálszféra véleménye túlságosan hosszú láncon jut el az országgyőlési bizottságokig a jelenlegi érdekegyeztetési gyakorlatban Hír. Méltatlan helyzetbe kerülhetnek a magyar EP-képviselık, ha az uniós és a csatlakozó országok nem tudnak megegyezni az európai parlamenti képviselık jogállásának és fizetésének egységesítésérıl. A mostani rendszer szerint ugyanis az EP-képviselık a tagállamoktól kapják a fizetésüket, amelyet a hazai viszonyok alapján határoznak meg. A jelenlegi tagállamok között is nagy a szórás: például a legtöbb képviselıi juttatást nyújtó Olaszország havonta csaknem 11 ezer eurónak megfelelı fizetést biztosít a nemzeti parlamentben dolgozó képviselıjének, a spanyol honatyák-honanyáknak csaknem négyszer kevesebbel, mindössze 3056 euróval kell beérniük. Hasonlóan nagy a különbség a csatlakozó országok esetében is: Szlovéniában és Cipruson 4000 euró fölött keresnek a képviselık, Magyarország viszont az utolsó helyen áll a havi 805 eurós törvényhozói fizetéssel. Az eltérés azért is indokolatlan, mert az EPképviselık azonos munkát végeznek. Számítások szerint legalább tíz évig tartó, az EU átlagánál két százalékkal gyorsabb növekedés kell ahhoz, hogy a jövedelmi olló lényegesen összébb záruljon Magyarország és az EU között. Hanti Erzsébet, az MSZOSZ gazdaságpolitikai ügyvivıje szerint összehasonlítási alap lehet a hozzánk hasonló bérhelyzetbıl induló Portugália, amely már tizenhat éve tagja az uniónak, a bruttó keresetek azonban csak az uniós átlag kétharmadát teszik ki. A tagjelöltek közül a szlovénok már ma is többet keresnek a portugáloknál, és a magyarországinál a cseh és a lengyel átlagbér is magasabb. A képzettebb munkavállalók keresete közötti különbséget jelzi, hogy a brüsszeli EU-irodákban hasonló munkát végzı, saját kormányuk által fizetett eurokraták közül az olaszok hatszor többet keresnek, mint a portugálok. Szakértık úgy látják, a magyar fizetések elıször majd a szegényebb EU-országokéit közelítik meg. A jelenleg reálértéken az uniós átlag alig egyharmadát keresı magyar munkavállalók arra számíthatnak, hogy 2020-ra az EU-átlag közel felét érhetik el Hír. Medgyessy Péter kormányfı egy napilap értesülései szerint tegnap egész nap a pénzügyi tárca leendı vezetıjével, gazdasági és pénzügyi szakemberekkel tárgyalt a költségvetési megtakarítások megvalósíthatóságáról. A közszférában dolgozók többségét a megszorító-csomag nem érinti. Draskovics Tibor kijelentette: garantálja a közalkalmazottaknak, hogy megkapják az idénre ígért hatszázalékos béremelést, ekkora emelés azonban nem jár majd mindenkinek, a hat százalékot pedig a tavalyról "áthúzódó" hatások figyelembevételével számolják ki Hír. Az MTA kutatói szerint a tervezett huszonkilenc százalékos támogatásmegvonás gyakorlatilag ellehetetleníti a kutatóintézetek munkáját. A decemberben elfogadott idei költségvetésben ugyan 6,7 milliárd forint szerepelt az OTKA számára, de a bizottság már január elsı napjaiban jelentıs elvonásra számított, mivel már tavaly nyáron nem elhanyagolható összeget vontak el a keretbıl. Már január elején 235 millió forintot zároltak az elıirányzott összegbıl. Az OTKA költségvetése a Magyar Tudományos Akadémia fejezetében van, a pénzügyminiszter-jelölt az Akadémia úgynevezett szakmai 11

14 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK fejezeti kezeléső elıirányzatának (ennek nagy részét az OTKA költségvetése teszi ki) 29 százalékos csökkentését írta elı. A durván kétmilliárdra becsült elvonás súlyosan károsítaná a hazai felsıoktatást és a tudományos életet, sıt már vészhelyzetet jelentene. Pillanatnyilag 2100 kutatót tartós szerzıdés keretében támogatnak, 70 fiatal kutató éves bérét kapja a programtól, és 655 kutató várja, hogy új kutatását elkezdhesse vagy a régit folytathassa Februárban aláírhatják a Dunaferr privatizációs szerzıdését - közölte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı Rt. (ÁPV) tegnap. A szerzıdéskötési tárgyalások eredményesen, a tervezett ütemben haladnak az ÁPV Rt. és a Donbasz-Duferco konzorcium között. A tárgyaló felek szinte minden lényeges kérdésben konszenzusra jutottak, így minden esély megvan arra, hogy az ÁPV Rt. igazgatósága következı, február 5-i ülésén jóváhagyja a tranzakciót lezáró Részvényértékesítési és Befektetési Megállapodás tervezetét. Februárban aláírhatják a privatizációs szerzıdést, a tranzakció lezárásához a hitelezı bankokkal folytatott tárgyalások eredményes lezárása is szükséges, majd ezt követıen kerülhet sor a tulajdonosváltás technikai lebonyolítására Hír. A Tárki tavalyi fölmérése szerint 2001 nyarán ítélték a legkedvezıbbnek helyzetüket az önkormányzatok. Hangulatuk tavaly ısszel érte el a mélypontot. A megkérdezett polgármesterek 54 százaléka egyértelmően borúlátó volt. Ezt tükrözték a jövıre vonatkozó kérdésre adott válaszok is, erre az évre a tavalyinál is rosszabb helyzetet prognosztizált a települések 62 százaléka. Sokatmondó az is, hogy a 2001-hez és 2002-höz képest az önkormányzati vezetık háromszorosa (41 százalékuk) látja kifejezetten rossznak a gazdaság helyzetét. Kedvezı választ erre csak a megkérdezettek négy százaléka adott. Megfigyelhetı, hogy a véleményeket alapvetıen befolyásolja a település nagysága. A falvak vezetıi jóval borúlátóbbak, mint a méretesebb településeké. A korábbi adatokhoz képest nemcsak az észak-alföldi, hanem a nyugat- és a közép-dunántúli települések is kedvezıtlennek ítélték saját helyzetüket Hír. A kormány láthatóan feladta az önfoglalkoztatókról szóló törvény megalkotásának tervét, a kényszervállalkozókkal kapcsolatban mindössze az Mt. módosítása mőködik, amely pontosította, milyen kritériumok alapján minısül valaki alkalmazottnak, írásban is rögzítve, hogy a munkaügyi felügyelıknek a szerzıdéseket nem formájuk, hanem tartalmuk alapján kell megítélniük. Emellett lehetıvé vált a visszamenıleges bírságolás, tehát a színlelt szerzıdés révén megtakarított közterhek akár büntetéssel sújtott behajtása. A kormány nyomban meghirdette a fokozatosság elvét a munkaügyi bírság kiszabásában, garantálta, hogy az adóhatóság ez év közepéig nem büntet, ha a tetten ért a törvényeknek megfelelı módon átalakítja a szerzıdést. A munkaügyi felügyelık tapasztalata szerint a valóságban korántsem ijedtek meg annyira a munkaadók, mert az év második felében sem találtak kevesebb színlelt szerzıdést, mint korábban. Az adóhatóság szerint e téren az adóellenırök feladata sem változott alapvetıen. Csak arra nem sikerült választ kapni, hogy mit minısítenek munkabérnek visszamenıleg, miként állapítható meg tehát, hogy egy-egy cég egy-egy munkavállalóján mennyi személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot takarított meg a színlelt szerzıdés révén, és az így behajtott közterheket ellentételezi-e tb-szolgáltatás. A változások hatására a szakmai szervezetek is igyekeznek javaslatokat 12

15 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK kidolgozni, így a személy- és vagyonvédelmi kamara most további, a tevékenység feltételeit tovább pontosító jogszabálytervezeteket készít elı, a Mővészeti Dolgozók Szakszervezete önálló szerzıdéstípusról egyeztet a kulturális tárcával és a színházigazgatókkal. Céljuk, hogy az ellenırzés ne minısíthesse színlelt vállalkozásnak a színházaknál a vállalkozói szerzıdéseket, ugyanakkor kerüljenek bele bizonyos garanciális elemek a munkaidıre, végkielégítésre, díjazásra. A tárca álláspontja szerint egy nagy törvény helyett néhány kisebb körre hatályos részletesebb szabályozás várható, ami a mostaninál biztosabb és kiszámíthatóbb feltételeket jelent Hír. A szakképzéshez kapcsolódó feladatok ellátására 536 millió forint támogatást nyújt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK) az Oktatási Minisztérium a Munkaerı-piaci Alap képzési alaprészébıl. A szakképzési és a szakképzési hozzájárulási törvény módosításával megteremtıdött a lehetıség arra, hogy a gazdaság szereplıi mind intenzívebben kapcsolódhassanak be a szakképzésbe, s ezáltal az iskolai rendszerő szakképzés közelítsen a munkaerıpiaci igényekhez, jelentette ki Magyar Bálint, az oktatási tárca vezetıje. Elmondása szerint a tanulószerzıdés keretében oktatott szakmunkástanulók száma az eddigi tizenötezerrıl akár negyvenezerre is emelkedhet. Aki tanulószerzıdés megkötésére vállalkozik, az elszámolhatja költségeit, a tanulónak fizetett pénzbeli juttatást (a minimálbér ötven százalékáig), illetve adóalapját is csökkentheti. A tanulónak pedig azért elınyös ez a forma, mert a tapasztalatok szerint jobb eséllyel talál munkát az, aki gyakorlati képzését vállalkozásnál töltötte. Parragh László, az MKIK elnöke a megállapodás aláírásakor kijelentette: a több mint félmilliárd forint támogatás lehetıvé teszi a szakképzési struktúra megerısítését a kamarai rendszerben. A képzés minıségének javítása érdekében a kamara átveszi a minisztériumtól tizenhat szakma például az asztalos, ács, kımőves, fodrász, villanyszerelı szakmai és vizsgakövetelményeinek kidolgozását, felülvizsgálatát. A kamara a munkaadói szervezetekkel közösen kívánja ellátni a szakképzési feladatokat: az errıl szóló megállapodást már csaknem valamennyi, az Országos Érdekegyeztetı Tanácsban részt vevı szervezettel aláírták Hír. Mind többen tanulnak külföldön sokan az Európai Unió ösztöndíjprogramjaiban vesznek részt, mások felsıoktatási intézmények által meghirdetett ösztöndíjakat pályáznak meg, vagy önerıbıl állják a tandíjakat. Aki ügyes, munkát is talál az adott országban, ám hosszabb-rövidebb idı múlva sokan a hazatérés mellett döntenek. Itthon azonban gyakran azzal kell szembesülniük, hogy mindazt, amiért évekig küzdöttek több tudás és minıségi ismeretanyag megszerzése nem, vagy csak nehezen, hosszú, idegırlı és megalázó keresgélés után tudják hasznosítani. A Project Retour ezeknek a szakembereknek a visszailleszkedését akarja elısegíteni. A Project Retour Iroda honlapján is ( olvasható céljai között szerepel a külföldön élı szellemi elit visszacsábítása és megtartása az ország gazdasági növekedése érdekében, a munkáltatók, cégek figyelmének felhívása, kapcsolatteremtési és információs fórumok szervezése, továbbá a kormányzat meggyızése arról, hogy a hazatérıket támogatni kell. Az iroda önkéntesei információkkal, pszichológiai tanácsadással, beilleszkedési tréningekkel, álláskeresési, vállalkozási tanácsokkal próbál segíteni a hozzájuk fordulókon. Emellett abban is a munkáltatók segítségére lenne, hogy utánajárna, melyik 13

16 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK külföldi diploma milyen szaktudást takar Hír. Ma már nem létezik gazdasági vállalkozás, amely nélkülözni tudná a számítástechnikát. Még a kis, alkalmazottat foglalkoztató cégek is számítógépen vezetik a nyilvántartásokat, leveleznek és interneteznek. Becslések szerint jelenleg több mint harminc ezren vesznek részt csupán a felnıttoktatás keretében informatikai képzésben, és akkor még nem vettük számításba a középiskolák, a szakközépiskolák tanulóit, a fıiskolák és az egyetemek hallgatóit. Számítógépes hálózati szakemberek képzése kezdıdött a Nagyfai Büntetés-végrehajtási Intézetben a Cisco Hálózati Akadémia Program keretében. A hallgatók a számítógépes hálózatok tervezésével, építésével és üzemeltetésével kapcsolatos ismereteket szerezhetik meg. A nyolcszáz órás oktatásban tizenöt fogva tartott vesz részt. A négyszemeszteres képzés végén sikeres vizsgát tevık államilag elismert szakképzési bizonyítványt is kaphatnak, és a szabadulás után nemzetközi minısítést is szerezhetnek A májusi uniós csatlakozás egyelıre csak a velünk együtt belépı szomszédokat hozza közelebb - legalábbis erre utal az a tendencia, hogy a tagok sorban jelentik be: nem kívánják megnyitni munkaerıpiacukat Érdekes fejlemény a folyamatban, hogy immár Norvégia is váratlanul megváltoztatta korábbi álláspontját a kelet-európai munkaerı beengedésérıl, úgy döntve, hogy mégis korlátozza azt. Norvégia - amely nem tagja az Európai Uniónak, de annak legtöbb szabályát kívülállóként is betartja - korábban közölte, hogy az EU új tagországaiból az unió májusi bıvítése után megszorítás nélkül befogadja mindazokat, akit munkát kívánnak vállalni az országban. Magyarországnak nem áll szándékában korlátozni az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból a munkaerı beáramlását, sıt, ezt éppenséggel pozitív jelenségnek tartaná, mondta Magyarország brüsszeli állandó EU-képviseletének vezetıje. Balázs Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi tagországok által a munkaerıáramlással kapcsolatban tervezett vagy már be is jelentett korlátozó intézkedéseknek Magyarországra nézve lehetnek bizonyos közvetett hatásai is. Mivel ilyen körülmények között az új tagországok munkavállalói a jelenlegiek munkaerıpiacára nehezebben tudnak bejutni, az újak között indulhat meg munkaerı-áramlás, elsısorban azokból az országokból, amelyekben viszonylag nagy a munkanélküliség. Magyarországra például a lengyel vagy a szlovák munkavállalók érkezhetnek A legújabb pénzügyminisztériumi elırejelzés szerint a gazdaság a korábban vártnál valamivel lassabban, 3,3-3,5 százalékkal növekedhet. Az új prognózis a korábbinál dinamikusabb (8-9 százalékos) exportnövekedéssel számol, miközben a beruházások bıvülését változatlanul 6-8 százalékosra teszi. A lakossági fogyasztás növekedésére vonatkozó korábbi 1,5-2 százalékos várakozást azonban 1-2 százalékosra módosította a kabinet. A 2004-re várható átlagos áremelkedés 6-6,5 százalék. A Pénzügyminisztérium immár 6,3 százalékos fogyasztói ár-emelkedéssel számolva készíti el bevételi prognózisait. Ez 0,5 százalékponttal nagyobb a költségvetés készítésekor figyelembe vett indexnél Hír. Az egységes egészségbiztosítási plasztikkártya birtokában bármely uniós tagországban kérhetnek saját országuk biztosítójának számlájára sürgısségi ellátást júniustól az unió polgárai. A kártya bevezetésére több ország kért 14

17 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK halasztást Brüsszeltıl, köztük Magyarország is. A magyarok legkorábban tól jutnak ilyen kártyához, addig formanyomtatvány ellenében kapnak baj esetén orvosi kezelést a tagországok területére utazók. Az E-111-es nyomtatványt a csatlakozás pillanatától a megyei egészségbiztosítási pénztáraktól lehet térítésmentesen beszerezni. Akik ott vállalnak munkát, már most is ilyen őrlappal utaznak Németországba és Ausztriába, ezzel a két országgal ugyanis már kölcsönös ellátási és elszámolási szerzıdése van az OEP-nek. Az uniós országokban e dokumentummal juthatnak az adott ország állampolgáraiéval azonos ellátáshoz. Ha az ellátás ingyenes, a magyaroknak is az, ha térítésköteles, fizetnünk kell. Az őrlap az összes orvosi szempontból szükséges ellátásra jogosít, azaz a társadalombiztosító minden olyan esetben állja a számlát, amikor elkerülhetetlen a külföldi gyógyítás. A nem sürgıs kezelésekhez továbbra is elızetes engedélyt kell kérni a hazai hatóságoktól. Az egészségbiztosító szakemberei csak azok számára állítják ki az E-111-es őrlapot, akik Magyarországon is jogosultak a közfinanszírozott ellátásokra Hír. Sok tehetısebb vállalkozó fantáziáját megmozgatta a gondolat, hogy az EU-csatlakozás után "adókímélési" megfontolásból Szlovákiát válassza lakhelyéül. Május 1-je után ugyanis akár Szlovákiába is szabadon költözhetnek a magyar állampolgárok. A szomszédban a személyi jövedelemadó egységesen 19 százalék, vagyis az itt a legmagasabb kulccsal adózó gazdagabbaknak odaát feleannyit kellene csak befizetniük az államkasszába. A jelenség az Európai Unió jelenlegi tagországaiban sem ismeretlen. Németországban például a francia határhoz közel élı menedzserek gyakran a túloldalt választják lakhelyül, a francia színészek egy része pedig így lett monacói. Az elsı lépés, hogy szlovák adóalannyá kell válni. Ennek feltételeit egy kétoldalú egyezmény szabályozza a dolog azonban nem bonyolult: mindössze egy állandó bejelentett lakcím kell hozzá. Ha már van szlovákiai állandó cím, célszerő megszüntetni az itthonit, mert az adóhatóság vizsgálja azokat, akik két állandó lakcímet jelentenek be. Ha beigazolódik, hogy egy évben többet van Magyarországon 183 napnál, akkor az itteni szabályok vonatkoznak rá. Ha viszont valaki itthon több mint fél évet dolgozik hivatalosan bejelentett munkahelyén, és a jövedelme az itt kapott bérbıl származik, akkor itt is adózik. Viszonylag kevesen vannak a potenciális költözık között olyanok is, akik úgymond kényszervállalkozóként számlát adnak a munkahelyükön, és így kapják a pénzt. Többségüknek ugyanis jobban megéri itthon befizetni a 15 százalékos egyszerősített vállalkozói adót, mint ott a 19 százalékot. Viszont az, akinek a számlás jövedelme több, mint az évi 25 millió forintban meghúzott evahatár, az jól járhat az "átjelentkezéssel" Hír januárhoz viszonyítva az idei év elsı hónapjában 6,6 százalékkal növekedtek az árak. Az egyhavi átlagos fogyasztói áremelkedés 2,1 százalék volt ennek közel felét az áfa és jövedéki adóváltozások okozták jelenti a Központi Statisztikai Hivatal. Egy év alatt az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedtek a gyógyszerárak, a szolgáltatások és a háztartási energia árai is Hír. A nyugati cégekhez hasonlóan magyar vállalkozók is megtalálták az utat Távol-Keletre, fıleg Kínába, ahol sokkal olcsóbban lehet termelni, mint Európában. A kínai termékek inváziójától évek óta szenved a hazai könnyőipar. Textilgyárak, ruha- és bıripari cégek zártak be, mert nem bírták a versenyt a Távol-Keletrıl beáramló olcsó termékekkel. Néhány vállalkozó megpróbálta 15

18 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK megtalálni az új helyzetben a versenyelıny lehetıségét, és termelésük egy részét Kínába, illetve a térség más országaiba vitték. Hogy ki hová, azt meglehetısen bizalmasan kezelik. Mindenki tart a konkurenciától, és nem szeretné kiadni kártyáit. De szakmai körökben sejtik, vagy tudják is egymásról a vállalkozók, hogy kik gyártatnak már Távol-Keleten. A távol-keletiek azért tudnak olyan alacsony költségekkel termelni, mert dolláros havi bérért dolgoznak, és hatalmas mennyiségeket termelnek. Míg Európában egy vég kelme ötven méter hosszú, addig az ázsiai gyártók ezerméteres végeket készítenek egyetlen gombnyomásra. Emellett jól képzett embereket foglalkoztatnak. Ezek az adottságok együtt teszik lehetıvé, hogy a távol-keleti önköltség a ötöde a magyarországinak. S ezek a hivatalos árak. Ha valakinek alaposabb a helyismerete, s ezt joggal fel lehet tételezni az onnan importáló kereskedıkrıl, akkor sokkal olcsóbban juthat a termékekhez. Egy gépipari cég is, az MPF Holding úttörı volt abban, hogy a világcégekhez hasonlóan odatelepítse tömegcikkeinek gyártását. A holding 6,2 milliárd forintos éves forgalmának 90 százaléka külföldrıl származik. A forgalom jelentıs részét a Kínában elıállított termékek adják. A kínai kapcsolat a kilencvenes évek végén indult. Kereskedelemmel kezdıdött, most már nagyobb szerepet kapott a bérmunka. A holdingnak egyetlen kínai képviselıje van, akivel megállapodnak a feltételekrıl, ı továbbítja a rendeléseket az ország különbözı részében, sokszor egymástól több ezer kilométerre lévı, gyárakhoz. Kína hatalmas piaca nemcsak az olcsó, jól képzett munkaerı miatt nyújthat versenyelınyt, hanem azzal is, hogy a legnagyobb világcégek, amelyek már korábban odahelyezték termelésüket, szívesen veszik, ha megszokott márkáikat ott is megvásárolhatják Tavaly az év egészében a bruttó nominális átlagkereset 12,0 százalékkal, a nettó átlagkereset 14,3 százalékkal, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 4,7 százalékos növekedése mellett 9,2 százalékkal haladta meg az elızı évit - közölte a KSH szerdán. A reálkereset 2002-ben - 5,3 százalékos infláció mellett - 13,6 százalékkal volt magasabb, mint az elızı évben, a bruttó átlagkereset 18,3 százalékkal, a nettó 19,6 százalékkal nıtt. A KSH jelentése szerint januárdecemberben az 5 és több fıt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél átlagosan 2 millió 753 ezren álltak alkalmazásban, 1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Összességében a versenyszféra létszáma az elızı évhez képest kismértékő, 0,2 százalékos növekedést mutatott. Tavaly a költségvetésben 2,3 százalékkal bıvült a létszám, bár szeptembertıl a növekedés üteme lassult, és decemberben mindhárom fı területen (közigazgatás, oktatás, egészségügy) csökkent az alkalmazásban állók száma a 2002 decemberihez képest. A nemzetgazdaságban teljes munkaidıben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete tavaly 12 százalékkal nıtt, ezen belül a versenyszférát 8,9, a költségvetést 17,5 százalékos keresetemelkedés jellemezte. Az év során a vállalkozásoknál egyenletesen 7-10 százalék között emelkedtek a bruttó keresetek, a költségvetési intézményeknél az év elsı nyolc hónapjára jellemzı 20 százalék fölötti növekedés az utolsó négy hónapban 7 százalék körülire mérséklıdött. Tavaly a teljes munkaidıben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké , a szellemieké forint. A versenyszférában átlagosan forintot, ezen belül a fizikaiak , a szellemiek forintot kerestek. A költségvetési szférában dolgozók 16

19 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK átlagkeresete forint, ezen belül a fizikaiaké , a szellemieké forint volt. A január-decemberi nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten forint volt. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem forint (átlagos éves középárfolyamon számítva 563 euró) volt, 12,2 százalékkal több, mint az elızı évben. A munkajövedelem kereseten felüli része január-decemberben munkavállalónként átlagosan 3,9 százalékot ért el Hír. Az Európai Munka- és Egészségbiztonsági Hivatal jelentése szerint az unió tagállamaiban évente 5500 ember hal meg munkahelyi baleset miatt. Ez okból elvész 146 millió munkanap, vagyis 15 ezer egészséges ember teljes élete alatt ledolgozható munkaidı. A helyzet nálunk sem jobb. Annyiban más viszont, hogy a munkahelyeken elszenvedhetı ártalmaknak kisebbik része a közvetlen baleset. A benti pszichikai ártalmak az igazán súlyosak. A Gordio Tanácsadó Csoport minap nyilvánosságra hozott kutatása szerint minden második magyar munkavállaló stresszhatás alatt dolgozik. A további negyven százalék sem csak úgy lazán teszi a dolgát, hanem közepesnek mondható nyomásnak van kitéve. Legtöbben az idı szorítása, a túl sok feladat, az elviselhetetlenül gyors ritmus miatt panaszkodnak. Mindez azt jelenti, hogy aki dolgozik, ébren töltött idejének nagyobb részét nehezen elviselhetı feszültség alatt tölti. Heti átlagban 44,5 órát. Tehát napi egy órával többet, mint amennyi a törvényes munkaidı. A válaszadók negyede ugyanakkor 11 napnál is többet dolgozott betegen, mert félt, hogy elveszti munkahelyét. A kutatók szerint a legveszélyeztetettebbek a éves, fizikai munkát végzı, alacsony iskolai végzettségő emberek. A KSH adatai szerint a munkavállalók 88 százaléka részesül a munkahelyén egészségvédelemben: összesen 1150 orvos áll rendelkezésükre. Örvendetes az is, hogy tegnap 19 cég nyerte el az egészségbarát munkahely címet a két illetékes tárca az egészségügyi és a munkaügyi közös pályázatán. A sajtótájékoztatón elhangzott: az egészségügyi rendszer csak húsz százalékban tudja befolyásolni a lakosság egészségi állapotát Hír. A gazdasági szereplık idırıl idıre jelzik, a képzett szakmunkások hiánya akadályozza a mőködıtıke Magyarországra áramlását. Ma a fiataloknak csupán 23 százaléka jár szakiskolába. Az Oktatási Minisztérium szerint a tanulói szerzıdés széleskörő elterjesztése a megoldás a szakképzés problémáira, s a cégeknek is tevékenyen közre kell mőködniük a képzésben Hír. Nem tekinti kényszervállalkozóknak a mővészeket, újságírókat, sportolókat és vagyonıröket Burány Sándor munkaügyi miniszter. Egy interjúban a miniszter elmondta, ezeknél a szakmáknál speciális szabályokat alkotnak. Komoly bírsággal és öt évre visszamenıleg megfizetendı adó- és járulékteherrel számolhat az, akit júliustól kap színlelt vállalkozási szerzıdésen a revizor. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint kizárólag azok a munkaadók félhetnek, akik szabálytalanul foglalkoztatják alkalmazottaikat. Mindenesetre senkit sem érhet meglepetés, hiszen a jogszabályok adottak és ismertek: tavaly az indokoltnál is nagyobb figyelmet kaptak a médiában. Bizonyos területeken a foglalkoztatás az utóbbi években igencsak rugalmassá vált, és a legtöbb esetben nem a hagyományos munkavállalói viszonyok jöttek létre, hanem - különbözı okok miatt - vállalkozói szerzıdések, amelyek azonban nem tekinthetık kényszervállalkozásoknak. Ezekhez a szakmákhoz tartozik a korábbi értelmiségi szabadúszó foglalkozások közül ide tartozik a színházak világa, az 17

20 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK újságírószakma és - új elemként - a vagyonıri tevékenység, a sport is. Ezeken a területeken már folynak a szükséges jogszabály-elıkészítések, a szakminisztériumok, így a sport- és a kulturális tárca közremőködésével, melyek biztosítják majd ezekben a szakmákban a speciális szabályok meglétét. Burány szerint mire a moratóriumnak vége, addigra tiszta helyzetet kell teremteni ezekben a szakmákban is Hír. Egyelıre nincs döntés a tavaly március óta felszámolás alatt lévı diósgyıri kohászati cég, a DAM Steel Rt. jövıjérıl a cég értékesítésére kiírt pályázatot érdemben még nem bírálta el a felszámoló. Kovács János, a felszámolást végzı Mátraholding Rt. vezérigazgatója tudósítónknak elmondta: 15 munkanap alatt kell határozni az egyetlen beérkezett pályázatról, és az érdemi elbírálás elhúzódása miatt még nem született döntés. A felszámolóbiztos tájékoztatása szerint a pályázatot nem nyilvánították sem érvénytelennek, sem eredménytelennek, ám még több dolgot tisztázni kell Hír. Az Európa-terv keretében három év alatt 750 millió euró, azaz mintegy 191 milliárd forint jut a foglalkoztatás, az oktatás, a képzés, valamint a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének támogatására uniós és nemzeti forrásokból hangzott el a munkaügyi, az egészségügyi és az oktatási miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. A humánerıforrás-fejlesztési operatív programtól mintegy százezer új munkahely létrehozása várható. Burány Sándor, a munkaügyi tárca vezetıje bejelentette: a három szakminisztérium márciusban 26 közös pályázatot hirdet meg az egész életen át tartó tanulás jegyében. Az elsı három mától olvasható a minisztériumok honlapjain. A cél az, hogy a képzés összhangban álljon a munkaerı-piaci igényekkel, az iskolából kikerülık vagy a felnıttképzésben részt vevık képzettségüknek megfelelı munkát találjanak hangsúlyozta Burány Sándor. A foglalkoztatáspolitikai minisztérium a munkanélküliség kezelésére, a munkahelyteremtéshez kapcsolódó képzésekre, a felnıttképzés támogatását célzó pályázatokra 73 milliárd 370 millió forintot fordíthat 2004 és 2006 között Hír. A Fidesz tagozatai közül utolsónak megalakult a munkástagozat. Vezetıjét, Kontur Pál autószerelıt tegnap mutatta be Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint Kontur arra hivatott, hogy megszervezze a munkástagozatot, s így a fizikai munkások és az alkalmazottak körében is tudatosítsák: a közélet nem fölöttük, hanem közöttük van Hír. Hétfın áll munkába az Országos Mentıszolgálat (OMSZ) új fıigazgatója. Takács Zoltán, aki jelentést kér a kincstári biztosoktól a szervezet pénzügyi helyzetérıl - ennek ismerete nélkül nem kíván nyilatkozni az Európa terv finanszírozhatóságáról sem. Az új fıigazgató szerint a mostani költségvetés az OMSZ mőködtetéséhez elég, ám a szükséges fejlesztésekhez 3,5-4 milliárd forint plusz támogatásra lenne szükség. Úgy tőnik, ezzel a szaktárca vezetıje is egyetért, és mint az Kökény Mihály miniszter korábbi nyilatkozataiból kiderült, ingatlaneladásból például a Club Aliga értékesítésébıl fedeznék a hiányt. Takács Zoltán ugyanakkor cáfolta, hogy napirenden lenne az OMSZ központi, Markó utcai épületének eladása. A mentıszolgálat létszámát 680 fıvel kellene emelni ahhoz, hogy mind a 900 autója bevethetı legyen. Az Európa terv szerint 2006 végéig évente 25 állomást rendbe kell hozni, és évi 150 új mentıautót kell forgalomba állítani. 18