Átírás

1 2005. első félév

2 MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM első félév Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Főosztálya 1066 Mozsár u. 14. ISSN Szerkesztette Lovassy Stürmer Mónika Berki Erzsébet

3 Tartalomjegyzék Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok...4 Európai Unió és tagországai...40 Konzultatív fórumok...60 Foglalkoztatás...71 Szakszervezetek Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Munkáltatók Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Munkaügyi viták Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelő Napi- és hetilapok Folyóiratok Jogszabályok I. félév

4 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok A minimálbér négyezer forinttal nő az idén, de előfordulhat, hogy teljes munkaidőben is csak ennek töredékéért dolgoznak a munkavállalók. Elterjedt az a gyakorlat, hogy a dolgozókat teljesítménybéresként alkalmazzák, a 100 százalékot azonban lehetetlen elérni, mondta Hernádvölgyi Andrea a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Az ágazatban alkalmazottak 80 százaléka dolgozik minimálbérért, véleménye szerint valóságban ez az arány hamis. Tavaly ezer forint bruttó fizetésért dolgozott a mintegy 60 ezer munkavállaló többsége. Az elmaradottabb régiókban, nettó ezer forintért is elvállalják a munkát. Hernádvölgyi Andrea szerint megoldást jelentene, ha a nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan a nyolc órás munkáért kifizethető legkisebb összeg a minimálbér lenne. A munkaügyi miniszter is elismerte, hogy egyes munkaadók kijátsszák a törvényt. Csizmár Gábor szerint az ágazati sajátosságok meghatározása után ágazati minimálbéreket kellene meghatározni a szakma képviselőinek. Az élelmiszeriparban csaknem 120 ezren dolgoznak, a minimálbér emelésének hatása ágazatonként változó, mondta Kapuvári József az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége elnöke. A konzerv-, a sütő-, és a baromfiiparban dolgoznak a legtöbben minimálbérért. Számításai szerint a dolgozóknak csupán 30 százaléka kapja a legkevesebb fizetést, a többiek ennél többet keresnek. A minimálbér emelése nem okoz különösebb gondot a közszolgálatban dolgozókra és a közalkalmazottakra, merta rájuk vonatkozó bértábla követi a minimálbér mozgását. A köztisztviselői illetményalap 6 százalékos emelését azonban az önkormányzatoknak maguknak kell kigazdálkodni, a közalkalmazottak bérfejlesztésénél az állami támogatás csak részleges. Az illetményalap január 1-jétől 7,5 százalékkal, szeptember elsejétől további 4,5 százalékkal emelkedik. Úgy tűnik, hogy a költségvetési javaslathoz képest 15 milliárddal nőtt a forrás, és a belső átcsoportosítással nyert további 8 milliárd elég lesz a többlet kifizetéséhez, Zongor Gábor szerint az, hogy ez elegendő-e, valójában csak a bérfejlesztés kidolgozása után derül ki Január elsején lépett életbe az a minisztériumi rendelet, amely értelmében a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatóknak nem jár támogatás a tavalyi létszámnövekedés után. Az FMM tájékoztatása alapján, a rendelet előkészítése során szó volt arról, hogy megszabják, mekkora létszám vehető figyelembe a támogatás megítélésekor, de ez a végső változatból kikerült. A rendelet szerint a dotáció mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év december hónapjára igényelt támogatás tizenkétszeresét. Vagyis a célszervezetek nem vehetik igénybe a 2003-as évhez képest 2004-ben bekövetkezett létszámnövekedés megtartásához szükséges állami támogatást. Ez alól kivételt képez az a munkaadó, aki munkahely-teremtési pályázat útján növelte a foglalkoztatottak létszámát. Ha valaki saját döntése alapján bővítette a megváltozott munkaképességűek létszámát, könnyen előfordulhat, hogy elesik a támogatástól, nyilatkozta Balogh Zoltán, a Védett Szervezetek Országos Szövetségének (VSZOSZ) elnöke. Ez ellentétben áll az eddig alkalmazott gyakorlattal és nehéz helyzetbe hozza a fogyatékkal élő embereket foglalkoztatókat. Balogh szerint a rendelet miatt a jelenleg alkalmazott mintegy negyvenezer megváltozott munkaképességű dolgozó 4

5 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK közül előreláthatóan 4-5 ezer fő veszítheti el az állását. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Rofim Kft. vezetője, Kovács Tamás december 20-án beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a minisztériumi rendelet megsemmisítését. Elmondta, hogy megítélésük szerint a rendelet több okból sérti a magyar alkotmányt. Elsősorban azért, mert a Magyar Köztársaság jogállam, ami azt jelenti, hogy jogbiztonság van, másodsorban pedig azért, mert a jogalkotásról szóló törvény leszögezi: alacsonyabb rendű jogszabállyal nem módosítható törvény, továbbá a jogszabály életbe léptetésekor kellő időt kell biztosítani a jogalkalmazónak, s nem tartalmazhat visszamenőleges kötelezettséget. Más célszervezetekkel együtt a kialakult helyzet enyhítése érdekében több javaslatot is benyújtottak a kormánynak, melyekre eddig még konkrét válasz nem érkezett. A munkavállalók javaslatára, illetve több érdekvédelmi szervezet egyetértésével január első felében nagy valószínűséggel tüntetést szerveznek a parlament elé. A fogyatékkal élő emberek többsége célszervezeteknél talál munkát. Tavaly ezek a szervezetek milliárd forintos támogatásban részesültek. Idén a kormány 55 milliárd forintos keretet különített el. Csizmár Gábor a kedélyeket csillapítandó december végi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a 2004-es létszámbővítés támogatására elkülönítenek egymilliárd forintot, melyhez pályázati úton juthatnak hozzá az érintettek. Balogh Zoltán szerint a kormányzattal folytatott tárgyalások során megállapodtak arról, hogy a jelenlegi szabályozás megmarad a jövő év végéig, akkor készülhet el az egységes, új uniós jogszabály. Az unióban a fogyatékosok foglalkoztatási szintje százalék körüli, hazánkban ez alig éri el a tíz százalékot A tervek és ígéretek ellenére évek óta nem történik érdemi elmozdulás az önkormányzati szféra költségvetésének szerkezetében. A működési költségek szűkösek, így sok településen megszorítások és elbocsátások várhatók. Önkormányzati szakértők szerint az idén a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek kigazdálkodása jelenti a legnagyobb gondot. Az évek óta húzódó finanszírozási reform egyik legfontosabb eleme lenne, hogy meghatározzák a helyi feladatokat és ezek ellátásának költségeit, amelyeket a központi költségvetésnek fedeznie kellene. Az állam egyre több feladatot ad az önkormányzatoknak, amelyek pénzügyi fedezetét nem biztosítja. Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára szerint az idei évben változatlanul működési gondokra lehet számítani, mert az önkormányzatok egy része már korábban felélte eladható vagyonát, s már racionalizálta működését Európa-szerte ismét a viták kereszttüzébe került a minimálbér emelése, számos országban a növekedés mértéke akár 50 százalékkal is meghaladta a megélhetési költségek bővülését. Csehországban 2,6 százalékos infláció mellett 7,2 százalékkal nőttek az idén a legkisebb bérek. Jelenleg 26 európai ország alkalmazza a kötelező minimálbér intézményét, és ebből 12 államban emeltek január elsején. A legjelentősebb növekedést Bulgária próbálta meg elérni, a Nemzetközi Valutaalap azonban nem engedte meg a kormánynak a 25 százalékos emelést. Oroszország december és május között 83 százalékkal emeli a minimálbér mértékét. Évről évre viták kereszttüzébe kerülnek a minimálbér-emelések, a munkaadói oldal szerint ugyanis ez rontja a versenyképességet, és inflációs nyomás alá helyezi az ország gazdaságát. Gazdaságkutatók ezzel nem minden esetben értenek egyet. Az Egyesült 5

6 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Királyságban, ahol 1999-ben vezették be a kötelező legkisebb bért, csak a munkavállalók 6-7 százalékát érintette a döntés, és gazdasági hatásai mindössze két hónapig voltak érezhetőek, derül ki a London School of Economics tanulmányából. Hogy egy minimálbér emelésnek milyen hatása van az inflációra vagy a fogyasztásra, az függ attól, hogy a munkavállalók mekkora hányadát foglalkoztatják minimálbéren, mondta Adler Judit, a GKI kutatója. Hozzátette, Magyarországon igen magas ez az arány: a négymillió foglalkoztatottból mintegy másfél milliónyian vannak minimálbéren bejelentve. Az emelésnek vannak jó és rossz hatásai. Az emelés egy részét elviszi az infláció, a fennmaradó hányadot pedig alapvető fogyasztási cikkekre költik. Az állam szempontjából viszont kedvező, hogy emelkednek a társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek. A minimálbér-emelés tényleges hatását jelentősen gyengíti, hogy a minimálbéren bejelentett munkavállalók többsége feketén pluszjuttatásokat kap munkáltatójától, így nem a minimálbér-növekedés jelenti a valós nettó keresetnövekedést, hívta fel a figyelmet Adler Judit. A kutató fontosnak tartja a folyamatos, átlagkeresetemelést meghaladó növekedést, csak így lehet majd elérni a kívánt, átlagkeresethez viszonyított 60 százalékos szintet. Véleménye szerint nem igaz az, hogy a bérek emelése rontja a versenyképességet, ez ennél sokkal összetettebb dolog, több tényező is befolyásolja. A témában készült elemzések mutatják, hogy a versenyképes, csúcstechnológiát alkalmazó, nagyobb termelékenység növekedést elérő ágazatokban gyakoriak a béremelések, és ezeket nem érinti a minimálbér emelés. Az elavult struktúrákat, technológiákat alkalmazó vállalatok esetében viszont valóban igaz lehet, hogy az egyébként is gyenge versenyképességet tovább rontja a béremelés Az üzemanyagárral kapcsolatban munkabizottság alakul a Pénzügyminisztérium és a fuvarozók szakértőinek részvételével. A FUVOSZ főtitkára - a PM és a közúti közlekedési szolgáltatókat tömörítő négy meghatározó szakmai érdekképviselet, valamint a VOSZ tegnapi megbeszélését követően - azt mondta: megállapodtak, hogy áttekintik a fuvarozók által beadott számításokat, javaslatokat. Ezekben azt javasolták, hogy a jövedéki adó mértéke az Európai Unióban ajánlott minimumszintet, a literenként 0,3 eurót ne haladja meg. Ez a jelenlegi mértéket tíz forinttal csökkentené. Az érdekképviseletek szerint, ez segítheti, hogy a magyar közúti fuvarozók ne hazánk területén kívül tankoljanak, a nálunk tranzitálók pedig itt vásároljanak üzemanyagot. Az intézkedés csökkentené a lakosságra és a vállalkozókra áthárított költségeket és kedvezne az exportnak is. Számítások szerint a költségvetésben sem keletkezne hiány, a jövedéki adó bevétel-kiesését pótolná a forgalomnövekedésből származó bevétel-növekedés. Peredi Péter elmondta, alternatívákat dolgoznak ki, amelyek lehetővé tennék az üzemanyagárak kedvezőbbé válását. Az egyik változat a teljes fogyasztói kört, a másik csak a vállalkozókat érintené Az OKÉT megállapodása alapján a hatszázalékos béremelkedés céljából harmincháromról, harmincötezer forintra emelkedett a köztisztviselők illetményalapja. A hivatásos önkormányzati tűzoltók attól tartanak, hogy ők nem részesülnek ilyen mértékű bérfejlesztésben. A költségvetés mindössze 3,25 százalékkal több pénzt biztosít személyi kiadásaikra, mint tavaly. A BM szerint a hiányzó pénz az önkormányzatoknál van. 6

7 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK A munkavállalói jogok érvényesítését segítő miniszteri biztost nevez ki a munkaügyi miniszter. Csizmár Gábor azt szeretné, hogy a munkavállalói jogok biztosához forduló munkavállalók megismerhessék jogaikat és azok érvényesítésének lehetőségeit. A biztos személyéről egyelőre nincs információ. A miniszter szerint a munkavállalói jogok biztosa jelentős terhet vehet le a munkaügyi ellenőrzés válláról Hír. Magyarországon 2050-re a munkaképes korúak száma kétmillióval lesz kevesebb, hívta fel a figyelmet Göncz Kinga. Az esélyegyenlőségi és szociális tárca vezetője egy szakmai konferencián utalt arra, hogy jelenleg a mintegy 600 ezer fogyatékkal élőnek csupán 9 százalékát foglalkoztatják. Számukra akadálymentesítési, képzési programokra van szükség, hiszen sokan dolgoznának, ha lenne rá módjuk. 3,5 millió aktív korú nő közül is csak minden másodikat foglalkoztatják. Göncz Kinga szólt arról is, hogy a roma népesség 60 százaléka kistelepüléseken él, nekik nem csupán romaprogramok, hanem komplex kistérségi fejlesztő programok kellenek. Szerinte földrajzi, társadalmi, gazdasági mobilitásra van szükség ahhoz, hogy a befektetők megfelelő munkaerőt találjanak Hír. A központi költségvetés az idén 278 milliárd forintot biztosít szociális támogatásokra az önkormányzatoknak, ami közel 12 százalékkal több a tavalyinál, jelentette be a belügyminiszter. A költségvetésből biztosított juttatások a gyermekellátástól a munkanélküli-támogatáson át az időskorúak gondozásáig valamennyi korosztályra és társadalmi rétegre kiterjednek. A közcélú munka dotálásának bevezetése óta eltelt 4 év alatt az önkormányzatok csaknem háromnegyede élt a támogatott foglalkoztatás lehetőségével. Az idén 15,1 milliárd áll a helyhatóságok rendelkezésére. A lakossági szociális segélyezés körébe 2003-tól került be az adósságkezelési szolgáltatás, 2005-től ezt is bővítik: a lakás célú hitel és közüzemi díjhátralékok esetében nő a juttatás mértéke, az adósságkezelés időtartama. Az önkormányzatokat érintő ágazati előírásokat enyhíteni kívánják, segítve a helyi önkormányzatokat a feladatok ellátásában, fejtette ki Göncz Kinga családügyi és szociális miniszter. A kisebb önkormányzatok számára ugyanis nem lehet kötelezővé tenné ugyanazokat a feladatokat, mint a nagyobbaknak. A kormány reménye szerint a bővülő kistérségi együttműködések hatékonyabban segítik elő a szolgáltatások magasabb szintű ellátását Hír. A költségvetési bevételek hatékonyabb beszedése érdekében összehangolja a munkáját az APEH és a VPOP. Az adóhivatali revizorok mellett az idén pénzügyőrök is ellenőrizhetnek a gazdálkodó szervezeteknél. A részletekről tegnap tartottak egyeztetést a két szervezet vezetői, szakemberei. Az együttműködés alapját az adózás rendjéről szóló törvény módosítása adja meg, adó-ellenőrzési jogosítványokat adva a vámhatóságnak. Az idén már végeztek adórevizori munkát a vámosok, elsősorban próbavásárlásokon ellenőrzik a számla és nyugtaadási fegyelmet, vizsgálják a leltárkészletet, valamint a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatását. Első lépésben olyan ellenőrzéseket folytatnak a vám és pénzügyőrök amelyekhez elegendőek az eddigi ismereteik, de már megkezdődtek azok a képzések, amelyeken elsajátíthatják a speciális szakmai fogásokat Hír. Február 22-ig derül ki, hogy melyik többcélú kistérségi társulás juthat a 7

8 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK költségvetésben e célra elkülönített kilencmilliárd forintos keretből normatív támogatáshoz. A belügyminiszter a kormány tegnapi ülését követően elmondta: a társulások január végéig nyújthatják be igényeiket, az elosztásról február elején születik döntés. Kétféle csoport pályázhat működési támogatásra, így a száz-, illetve az ötven- vagy hatvanszázalékosan társultak, s mindkét csoportnak kötelezően el kell vállalni közoktatási és szociális feladatokat Hír. Sem az életkor, sem a fogyatékosság, családi állapot, gyermekvállalási szándék vagy a nemi hovatartozás nem lehet indok arra, hogy valakit elutasítsanak egy állásinterjún. Az új, egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény a munkaadók vagy akár a fejvadászok szankcionálására is lehetőséget ad. Büntethető az a munkaadó vagy akár személyzeti tanácsadó, fejvadász is, amely az állásinterjú során diszkriminálja a potenciális munkavállalót. Az új törvény szigorúbban védi a munkavállalókat. A hazai cégeknek nemcsak a már alkalmazásban álló munkatársak egyenlő bánásmódját kell biztosítani, hanem a leendő kollégákét is. Ha egy 45 év feletti munkavállaló úgy érzi, életkora miatt nem kapja meg azt az állást, amelyre képzettsége, tapasztalata alapján alkalmas lenne, feljelentheti a jogsértőt. A bíróság előtt nem az álláskeresőnek kell bizonyítani, hogy megcsorbították jogait, hanem a munkaadó kötelessége bizonyítani, hogy nem diszkriminálta a pályázót. A szankció mértékéről az Egyenlő Bánásmód Hatóság vagy a bíróság dönt Hír. Tegnap országszerte több százan adtak vért a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete demonstrációs bizottságának felhívására. A testület a péntekig tartó, rendhagyó akcióval kíván nyomatékot adni béremelési és munkaidő-csökkentési követelésének Hír. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium felhívja azoknak a munkavállalóknak, megváltozott munkaképességű embereknek a figyelmét, akiket munkáltatójuk döntése hátrányosan érint, keressék fel a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségeket, ahol munkatársaik mindent megtesznek annak érdekében, hogy továbblépési lehetőségeket, munkát találjanak számukra, tartalmazza a tárca keddi sajtóközleménye A Pénzügyminisztérium munkaterve szerint értékelni kell az idén bevezetett járulékkedvezmények tapasztalatait, és ha az sikeres, akkor szélesebb körre is ki lehet terjeszteni. Az idei kedvezményeket a pályakezdő fiatalokat, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően (a gyes, gyet, ápolási díj lejárta után) munkát keresőket alkalmazó cégek vehetik igénybe: kilenc hónapig tartó folyamatos foglalkoztatás esetén a vállalkozások utólag visszakapják a befizetett társadalombiztosítási járulékok (a bruttó bér 29 százalékának) felét. A kedvezmény felső határát bruttó kilencvenezer forintnál húzták meg, így legfeljebb forintot lehet visszakapni havonta. A kedvezmény alanyi jogon, tehát automatikusan jár mindenkinek, aki megfelel a törvényben megszabott feltételeknek. Az ötven év feletti munkanélkülieket foglalkoztatóknak is jár a kedvezmény, ám nem alanyi jogon, hanem támogatásként, amelyről a munkaügyi központok döntenek. A kormányzati becslések szerint az összesen kilencmilliárd forintba kerülő kedvezménycsomag révén több tízezerrel nőhet az idén a foglalkoztatottak 8

9 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK száma. A vállalkozói szféra kevés gyakorlati haszonnal kecsegtető intézkedésnek tartja a kedvezmény bevezetését. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke szerint a kedvezményekkel az a baj, hogy új munkahelyet nem teremtenek, legfeljebb a meglévő állásokat oszthatják szét. Rolek szerint a kormányzatnak inkább a foglalkoztatói terhek általános csökkentésén kellene gondolkodnia, például kidolgozhatnának egy többéves programot a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékok fokozatos, kis lépcsőkben történő csökkentésére. Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke sem tulajdonít jelentősebb ösztönző erőt az idén meghirdetett kedvezménynek, mivel annak mértéke szerinte túlságosan kicsi, az érintettek köre túl szűk. A szakértő úgy véli, a kedvezmény kiterjesztése csak akkor lehet hatásos, ha mértékét is megemelik. Vadász Iván adószakértő jobb ötletnek tartja a célzott kedvezmények bővítését, mint a járulékterhek valamilyen arányú általános csökkentését. Az utóbbi feltehetően nem eredményezné a fekete-szürke foglalkoztatás nagyobb arányú kifehéredését. Ezzel szemben a célzott kedvezmények hatékonyan ellenőrizhetők. Ha az állam mégis a járulékterhek általános mérséklését venné fontolóra, annak csak az ellenőrzések kemény szigorítása mellett lenne értelme, vélekedik a szakértő. A Pénzügyminisztérium idei munkatervében még szerepel, hogy ki kell dolgozni egy, az egyszerűsített vállalkozói adó rendszeréhez hasonlóan egyszerűsített járulékfizetési rendszert Hír. A bruttó átlagkereset 2004 első tizenegy hónapjában 7,3 százalékkal, a nettó 6,4 százalékkal, a reálbérek pedig, 6,9 százalékos infláció mellett fél százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint a versenyszférában 9,3 százalékkal, a költségvetési szektorban ugyanakkor 3,9 százalékkal emelkedtek a keresetek. Ennek ellenére a közszféra továbbra is tartja, statisztikai bérelőnyét, amelyre még a ben végrehajtott központi béremelési intézkedések révén tett szert. A versenyszférában dolgozók átlagosan 137 ezer forintot kerestek tavaly, a költségvetési alkalmazottak keresete elérte a 160 ezer forintot. Az állami fizetések átlagát pedig még mindig a központi közigazgatás húzza felfelé, míg a tanárok és az egészségügyi alkalmazottak bére még mindig jóval alatta marad a köztisztviselőkének. A vállalati szférában a bankszektor fizet a legjobban, ahol az átlagkereset meghaladta a háromszázezer forintot. A második helyén a vegyipar áll, kétszázezres fizetéssel, de nem sokkal marad el az energiaszektor. A legalacsonyabb fizető ágazatok a textil-, bőr- és cipőiparban dolgozók átlagkeresete. Alig haladta meg a nemzetgazdasági átlag felét Megalakul a Munkavállalói Jogok Országgyűlési Biztosának intézménye és modernizálják az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot. A kormányfő elmondta, hogy mindkét kezdeményezés a kiszolgáltatott munkavállalókat szolgálja. A miniszterelnök elégedett a szociális párbeszéddel. Jövő héten Csizmár Gábor és a miniszterelnök az ügyfélszolgálat modernizációjáról fog tárgyal Várhatóan október elsején válik egykulcsossá a hazai általános forgalmi adó. A vállalkozók azt szeretnék, ha 17 százalékos lenne az egységes szint, a pénzügyminiszter viszont 19 százalékot tartana megfelelőnek. Megvalósulni látszik a vállalkozók régi álma is, hogy az iparűzési adó alapja a következőkben nem a nettó árbevétel, hanem a nyereség lesz. Közös adótörvény-módosító javaslatcsomagot készít elő Draskovics Tibor 9

10 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK pénzügyminiszter, aki a részleteket a napokban tisztázza a vállalkozói érdekképviseletekkel és az adótanácsadókkal. Az egyeztetésre külön munkabizottságot hoznak létre. Még az év első felében a parlament elé kerülhet a módosító csomag, hogy már az idén október elsején hatályba léphessen néhány változás. Számítások szerint már a 19 százalékos egységes kulcs alkalmazása is évi 400 milliárd forint körüli költségvetési bevételkiesést okozhat, aminek fedezetét egyelőre keresik a pénzügyi tárcánál Hír. A novemberi 2,2-ről 2,4 százalékra gyorsult az éves alapon számított infláció az EU25-ben és az eurózónában egyaránt. A legalacsonyabb mutatóval Finnország (0,1 %), Svédország (0,9%), Dánia (1%) és Hollandia (1,2%) büszkélkedhet. Az 5,5 százalékos magyar pénzromlásnál csak Szlovákia (5,8%) és Lettország (7,4%) mutatott fel rosszabb adatot Hír. Nem büntethetők a munkaadók, ha a januári vagy év közbeni béremeléseket nem jelentik be az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisba (EMMA). A szabályozás értelmében csak a munkaviszony kezdetekor kell feltüntetni a személyi alapbér összegét, a módosításokról már nem rendelkezik a rendelet. Nem csak a munkavállalók ellenőrzik az EMMA révén a munkaadókat. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség is 4500 alkalommal kért adatokat az adatbázisból a vállalkozások vizsgálatának megkezdése előtt. A munkaadóknak május elseje után valamennyi új munkaviszony létesítését és megszűnését kötelező bejelenteniük az adatbázisba. Eddig közel 1,7 millió bejelentés érkezett. Az eltelt idő alatt több mint 143 ezer munkaadói lekérdezés történt, melynek 87 százaléka interneten keresztül valósult meg Hír. Csizmár Gábor személyében először tett látogatást munkaügyi miniszter a Munkástanácsok Országos Szövetségénél. A munkaügyi tárca vezetője vitáktól sem mentes, de konstruktív beszélgetésnek minősítette a tegnapi találkozót, ahol számvetést készítettek arról, mely munkavállalói igények teljesíthetők még a jelenlegi kormányzati időszakban. Palkovics Imre, a szakszervezeti konföderáció elnöke javaslatot tett arra, hogy korábbi nyugdíjba vonulással kompenzálják a munkavállalók túlóráit. Mivel a kormány visszavonta a heti munkaidő csökkentésére tett ígéretét, legalább arra kellene megoldást találni, hogy a fizetett munkaszüneti napok a naptár szeszélyétől függetlenül, mindenképpen munkanapra essenek. A miniszter szerint a javaslatot nehéz lenne elfogadtatni a munkaadói szervezetekkel, de Csizmár problémásnak tartotta azt a felvetést is, hogy a rendőröknek sztrájkjogot biztosítsanak. A felek eltérően értékelték a foglalkoztatottság és a munkanélküliség helyzetét: a konföderáció bár egyetért a kormány munkahelyteremtésre vonatkozó jelszavával, szerinte a költségvetés számaiban, a kabinet valós döntéseiben ez a cél nem igazolódik vissza. A tegnapi találkozón lényegében a munkavállalói jogokat képviselő ombudsmani intézmény felállításában értettek egyet a felek Hír. Már nem csak a kistelepüléseknek, hanem a kisvárásoknak is gondot okoz a közalkalmazotti bérek idei kifizetése. Az önkormányzatok egy része csak kölcsönökből tudja fedezni a hiányt, mondta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. A közalkalmazotti béreket január 1-jével 7,5, majd szeptembertől újabb 4,5 százalékkal kell megemelnie 10

11 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK a helyhatóságoknak. A központi költségvetés ennek csak kétharmadát állja, miközben az önkormányzatok egy része képtelen előteremteni a fennmaradó egyharmad részt. A TÖOSZ elnöke megbocsáthatatlannak nevezte, hogy az önkormányzatoknak működésre kölcsönt kell felvenniük és szintén problémaként említette, hogy az önkormányzatok forráshiány miatt nem tudnak élni az uniós pályázati, fejlesztési lehetőségekkel. A TÖOSZ tegnap együttműködési megállapodást írt alá Kolber István regionális ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel. Ebben a TÖOSZ vállalta, hogy segíti a miniszter és a helyhatóságok közötti kapcsolatok kiépítését a munkahelyteremtés éve, a kormány elsődleges célja, hogy év végéig legalább ezerrel többen dolgozzanak. Január elsejétől a járulékcsökkentő szabályozással nőhet a hátrányos helyzetű munkavállalók, vagyis a pályakezdők, a gyesről, gyedről visszatérők, és az 50 év fölötti munkanélküliek munkaerő-piaci versenyképessége. A munkáltatók ezentúl alanyi jogon járó járulékkedvezményt igényelhetnek az érintettek kilenc hónapos foglalkoztatása után. A 29 százalékos társadalombiztosítás 50 százalékát igényelhetik vissza, a kedvezmény a minimálbértől 90 ezer forintos jövedelmig jár, ebben az esetben havonta és alkalmazottként 13 ezer forintot takaríthatnak meg a foglalkoztatók. A munkaügyi tárca számításai szerint a kedvezmény akár több tízezer fiatal elhelyezkedését segítheti elő, a gyesről, gyedről és a családtagjuk ápolása után visszatérők közül is több ezerrel többen juthatnak álláshoz. A Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott kedvezményre várhatóan nyolc-kilenc milliárd forintot fordítanak. A munkaadó háromévente annyiszor veheti igénybe a járulékkedvezményes foglalkoztatást, ahányszor a pályakezdő 25 éves koráig olyan újabb államilag elismert szakképesítést szerez, amely szükséges a munkaköréhez. A 30 év alatti diplomás fiatal is kedvező helyzetbe kerülhet, ha az oklevelet a munkakezdést megelőző két évben szerezte és korábban máshol még nem dolgozott. Eltér viszont az ötven év feletti munkanélkülieket alkalmazók támogatása. Nemcsak a járulékterhek csökkenhetnek, hanem akár a teljes bérüket is megtakaríthatják a munkaadók. A foglalkoztatás bővülését várja a tárca a humánerőforrás és a munkaerő-piaci igények jobb összehangolásától Ha nem kap idén legalább 8-10 milliárd forintos támogatást a baromfi ágazat, szeptembertől akár tömeges elbocsátásokra, csődhullámra lehet számítani a feldolgozóiparban, állítja Erdélyi István, a Baromfi Termék Tanács elnöke. Az olcsó import, az uniós vetélytársak növekvő versenyelőnye válságba sodorhatja a baromfitartókat is Kötelező lett a tanulószerződés január 1-től, ez a gyakorlati képzés legjelentősebb módosítása. Azokkal, a szakképző iskolában tanuló 16 éves fiatalokkal, akik ez év első napja után kezdik meg tanulmányaikat, vagy gyakorlati helyet változtatnak, már nem köthetik meg a korábban alkalmazott együttműködési szerződést. A tanuló és a munkaadó között létrejött új megállapodást a területileg illetékes kamara oktatási bizottságán kell bejelenteni. Egy esetleges módosításról is az egymással szerződők állapodnak meg, az iskola nem szólhat bele. A szerződés az utolsó tanév sikeres szakmai vizsgájának utolsó napján szűnik meg. Amennyiben korábban bontják fel, akkor a gazdálkodó szervezetnek a kamara oktatási osztályán meg kell indokolnia, a tanulónak viszont nincs ilyen kötelezettsége. Ugyan a korábban 11

12 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK alkalmazott együttműködési szerződés is rögzítette a gyakorlati képzés feltételeit, a tanuló és a gyakorlati képző szerv jogait és kötelességeit, a tanulószerződés azonban kötelező pénzbeli juttatást ír elő. A havi "fizetés" a minimálbér legalább 15 százaléka (2005-ben 8550 forint), amely félévenként legalább 10 százalékkal emelkedik. A pénz mellett még munkaruháról, védőeszközről, tisztálkodási eszközről is köteles gondoskodni a gyakorlatot vezető cég. Kedvezményes étkeztetés, vagy az étkezés költségeihez való hozzájárulás, a felelősségbiztosítás, útiköltségtérítés szintén jár a tanulónak. A gazdálkodó szervezet részére elsősorban az jelent előnyt, hogy maga választhatja meg a tanulót, teljes jogkörrel végezheti annak gyakorlati képzését, munkaerő-utánpótlása nevelését. A kiadásokat az előírt hozzájárulási kötelezettsége terhére elszámolhatja, és a vállalkozói bevételt csökkentheti minden megkezdett hónap után havonta és tanulónként a minimálbér 20 százalékával (2005-ben forinttal). A fiatalok is jól járnak, javul a munkavállalás esélye, vélhetően szakvizsga után is a cégnél dolgozhatnak. A tanulószerződéssel a cégek saját nevelésű szakembereket képezhetnek, a diák számára a differenciált díjazási rendszer lehet a legerősebb ösztönző erő Hír. Sürgősségi beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a 65. életévüket betöltött tanárok közalkalmazotti jogviszonyának azonnali megszüntetése miatt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, és sérti az egyenlő bánásmód elvét, jelentette ki Varga László, a PSZ elnöke. A szakember szerint az a kitétel, amely alapján azonnal és automatikusan megszüntetnék a 65. életévüket betöltő pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát, ellentétes a minden embert megillető szociális biztonsághoz való joggal is, mivel egyesek így az öregségi nyugdíjtól is eleshetnek. A törvény felmentési idő alkalmazására sem ad lehetőséget, így veszélybe kerülhet az iskolák zavartalan működése. A szaktanárokat azonnal pótolni kell, ám a munkát kereső friss diplomások szakképesítése nem feltétlenül ugyanaz, mint az elküldött pedagógusoké. A PSZ alkotmánybírósági beadványt fontolgat a közoktatási törvény azon módosítása kapcsán is, amely szűkíti a kötelezően foglalkoztatott alkalmazottak körét. A módosítás következtében ma már az iskola nem köteles igazgatóhelyettest, szabadidőszervezőt, illetve gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst alkalmazni. A szervezet elnöke szerint az intézkedés növeli a gyermekek életesélyei közti különbségeket, és újra attól teszi függővé egy diák lehetőségeit, hogy hol született és melyik iskolába jár. A szervezet 45 fős delegációja a napokban Brüsszelben járt közmeghallgatáson, ahol megtárgyalták a pedagógusképzés helyzetét és a fejlesztéshez szükséges lépéseket. A PSZ felszólítja az oktatási tárcát, hogy hozza nyilvánosságra ezzel kapcsolatos reformterveit, és bocsássa azt széles körű szakmai vitára. Az Oktatási Minisztérium nem kívánt reagálni az elmondottakra A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény korrekciója március közepén kerülhet a kormány elé. A miniszter szerint legnagyobb kihívást a munkanélküli és a szociális-ellátás összehangolása jelenti. A koncepció szerint módosulna a munkanélkülijáradék-rendszer. Az már szinte biztos, hogy a nyugdíj előtti munkanélküli segély magasabb lesz, 12

13 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK minta legkisebb öregségi nyugdíj. Az uniós rendelettel összehangolt szabályozás alapján a versenyszféra munkaadóinak csak a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható majd a bérköltségekhez igazított támogatás. A munkanélküliek vállalkozóvá és önfoglalkoztatóvá válásának segítése is átalakulhat. A miniszter komoly gazdasági és társadalmi hatásokat vár az új szabályozástól Hír. A tavalyi 84 ezerről 87 ezer főre emelte az idén a Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható külföldiek létszámát a munkaügyi miniszter Nyárig rendezni akarja a kormányzat az úgynevezett színlelt szerződések ügyét. Ekkor jár le a munkaviszonyt leplező megbízási vagy vállalkozói szerződéssel foglalkoztató cégek számára meghirdetett adóamnesztia. Egy elkészült törvényjavaslat szerint a vagyonőrök maradhatnak vállalkozók, de munkajogi védelmet is kapnak. A megoldások között szerepel, hogy bizonyos szakmákban, ahol indokolt, maradhassanak a polgári jogi szerződések, de a vállalkozóként dolgozó munkavállalókat is illesse meg valamilyen mértékű munkajogi védelem, mondta Tóth László, az FMM foglalkoztatás stratégiai főosztályának vezetője. Ahol viszont a költségek minimalizálásán kívül semmi más nem indokolja a munkaviszony helyett vállalkozói jogviszony kötését, ott a kabinet továbbra sem akarja megtűrni a színlelt szerződéseket. Sok cég már most sem lehet nyugodt, mert az adómoratórium nem jelenti azt, hogy az adórevizorok nem vizsgálják a színlelt szerződéseket. Az adóhatóság azokban az esetekben, ahol munkaviszonyt leplező szerződésről van szó, jogerős határozatokat hoz, amelyben átminősíti az adott jogviszonyt, és számszerűen megállapítja az összes jogkövetkezményt, így évekre visszamenőleg a be nem fizetett adót és járulékokat, a mulasztási bírságot és a késedelmi pótlékot. A moratórium ideje alatt azonban a határozatok végrehajtását felfüggesztik. Így annak a cégnek, amely június végéig átalakítja a kifogásolt jogviszonyokat, a moratórium lejárta után nem kell befizetnie sem az elmulasztott adót, sem pedig a bírságot. Az adómoratórium csak a 2004 előtt kötött színlelt szerződésekre vonatkozik, az újabbakra nem. Az amnesztia csak az adójogi következmények alól mentesíti az érintetteket, a munkaügyi ellenőrök ettől még megbírságolhatják a céget. Bizonyos szakmákban tűri meg a vállalkozók foglalkoztatását, a vagyonőrök, a művészek és az újságírók esetében. A tervezet szerint ők maradhatnának vállalkozók, viszont bizonyos munkajogi védelmet is élveznének, például betegszabadság, kötelező pihenőnapok, 24 óránál tovább nem lehetne őket foglalkoztatni. A jogszabálytervezet elismeri, hogy ez a munka egy speciális foglalkoztatási formát igényel, s nem lehet egyszerűen ráhúzni az Mt. előírásait. Jelenleg a művészek, újságírók és esetleg az egyéb szellemi szabadfoglalkozásúak helyzetének tisztázásán dolgoznak a szakemberek. A színlelt szerződés egész problematikája ugyanis onnan származik, hogy a munkaadók és a munkavállalók menekülnek a munkaviszonyhoz kapcsolódó magas közterhek elől. A kormányra a munkaerőpiac kifehérítése érdekében az EU is nyomást gyakorol Hír. A csapatokat nem, a HM-et és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteket annál inkább érinti majd az a létszámcsökkentés, amelyről a héten adott ki utasítást Juhász Ferenc miniszter. Számos feladatot összevonnak, így például az átalakítás után megfelezik a főosztályok számát. 13

14 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK A létszámcsökkentést két ütemben hajtják végre: december végéig, illetve jövő december 31-ig. A döntés érinti az egészségügyi szervezeteket, a katonai hírszerzést és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet is. Az átalakítással ról re csökken a tárca költségvetési létszáma Jelenleg a hefop pályázatok szakmai előkészítése zajlik, ennek eredményeként az idén könnyebb lesz a humánerőforrás-fejlesztés az uniós források segítségével. A szakmai előkészítés során alapvető törekvés a kiírások egyszerűsítése, az intézményrendszert és a pályázókat megterhelő, fölösleges adminisztráció csökkentése. Az összesen 5 új kiírás meghirdetését tervezik ebben az évben a hefop keretében, pályázatokat március végéig hirdeti meg az illetékes irányító hatóság, amely nyártól külön projekttámogatási rendszer működtetését ígéri. A tizenhárom hefop lehetőség közül várhatóan először az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó felhívást teszik közzé az észak-alföldi régióra, ahol tavaly nem volt sikeres pályázat. Előre hozzák a nők munkaerő-piaci részvételének támogatását szolgáló kiírás megjelenését is. A felsőoktatás és a szakképzés kivételével az összes ESZA-s pályázatot az idén is meghirdették. A fél év végéig jelenik meg a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásáról szóló két pályázat Több mint másfél milliárd forint elnyerésére hirdet országos közmunkapályázatot az FMM. A közmunka keretében a tartósan, legalább hat hónapja munka nélkül levők, rendszeresen szociális segélyben részesülők foglalkoztathatók. A másfél milliárdra önkormányzatok, társulásaik és az általuk alapított közhasznú társaságok pályázhatnak. Az elbírálásnál előnyt élveznek azok a kollektív pályázatok, ezen belül is azok a többcélú kistérségi társulások, ahol sikerült valamennyi tagtelepülést bevonni a programba. Az elnyert pályázatok hét hónapos foglalkoztatást tesznek lehetővé. Az értékelésnél előny, ha a munkáltató a pályázat lejárta után vállalja a továbbfoglalkoztatást. Az értékelésnél figyelembe veszik a pályázó települések foglalkoztatási helyzetét. A keretből 2500-an juthatnak átmenetileg munkához. A közmunkások keresetének el kell érnie a minimálbért Az elmúlt évben a hazai cipőipari szervezetek már többször jelezték a kormányzatnak hogy a kínai dömpinggel nem tudnak versenyben maradni és ez a nehéz helyzet az idén is további leépítéseket eredményezhet. A Bőr- és Cipőipari Egyesülésnél úgy látják, az ágazat fejlődésében az államnak nagyobb szerepet kellene vállalnia. A fejlődés érdekében a pályázatoknál szükséges lenne finomítani a feltételeken, ezzel párhuzamosan pedig az oktatási, valamint kutatóintézetek létesítéséhez kellene vissza nem térítendő állami támogatást biztosítani, illetve segítséget nyújtani abban, hogy az Európai Unión kívüli piacokon pozíciókat tudjanak szerezni. Emellett elvárnák, hogy a vámellenőrzéseket is szigorítsák. GKM ipari főosztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy szakma-specifikus, könnyítő intézkedéseket nem lehet hozni, mert ezt tiltják az EU szabályai. A GKM a pályázati rendszer finomításában látja a lehetőséget, amelyre várhatóan idén sor kerül. Ennek egyik legfontosabb elemét, a saját erőt, más forrásból, hitelből is biztosítani lehet a későbbiekben. A tárcánál úgy látják, hogy a múlt évben megfogalmazott kérések egy részében történtek előrelépések. Sor került a vámfeltételek szigorítására, mérsékelték továbbá az eho mértékét is. 14

15 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK A Pest Megyei Munkaügyi Központ által két éve indított integrált foglalkoztatási program tapasztalatai azt igazolják, hogy a romák, ha lehetőségük adódik rá, hogy valós igényeknek megfelelő szakmát tanuljanak, éppúgy helytállnak, mint bárki más, jelentette ki Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. Nyolc településen az eredetileg tervezett létszám dupláját, 635 állástalant sikerült bevonni a programba. A miniszter közlése szerint ben összesen tízmilliárd forintot fordított az állam a munkanélküliek képzési, illetve munkahelyi támogatására. Idén uniós forrásokból ugyanennyit szán a hátrányos helyzetűek megsegítésére. A Pest megyei kezdeményezés átfogó, egyénre szabott megoldást kínált a halmozottan hátrányos helyzetű roma, és a velük azonos élethelyzetben lévő nem roma munkanélkülieknek. Az ÁFSZ modernizációjának célja, hogy a munkaügyi szolgálat egyre inkább egyénre szabott módon segítse az álláskeresést. Az integrált program első fázisában a képzésben való részvételre készítették föl az állástalanokat. Tréningeket szerveztek, valamint életvezetési, egészségügyi, mentálhigiénés, valamint pályaorientációs tanácsadást nyújtottak számukra. A programba való bekerülés feltétele az általános iskola hatodik osztályának elvégzése volt, a szervezők tapasztalatai alapján ez a tudásszint sokaknál csak a 4-5. osztályénak felelt meg. A felzárkózást gyakran hátráltatta is funkcionális analfabetizmus. Végül 25-en fejezték be az általános iskolát, és további 116 részvevőnek szerveztek ismeretfelújító képzést. Az állástalanok menet közben közhasznú foglalkoztatás keretében dolgoztak. A felkészítés rugalmas volt, ha szezonális munkára adódott lehetőség, azalatt az idő alatt felfüggesztették az oktatást. Az utóbbi két évben 187-en szereztek szakképzettséget, 38-an az idén végeznek. Eddig 333-an találtak munkát maguknak a tervezett 220 helyett. A megyei munkaügyi központ szerződést kötött a közreműködő szervezetekkel, így a közhasznú foglalkoztatás több esetben is közvetlenül az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedést készítette elő. A központ szeretné bővíteni az integrált foglalkoztatási programot, terveik szerint a következő két évben hatmilliárd forintot fordítanak rá, egy részét pályázati forrásból teremtve elő Kísérleti jelleggel Jász-Nagykun-Szolnok megyében tavaly februárban indult integrált roma foglalkoztatási program Hír. A fizetett túlórák közel hatvan százaléka három ágazatba sűrűsödik, a feldolgozó-, az építőipar s a kereskedelem, de az egészségügyben is sok a többletmunkát vállaló szakember, derül ki a KSH felméréséből. A közel 180 ezer túlórázó között az oktatásban dolgozók vannak a legkevesebben. A szolgáltatásban dolgozókat veszélyezteti leginkább, hogy túlórájuk díjazás nélkül marad. A férfiaknál átlagosan heti 2,2 órát nem számol el a munkaadó, a nőknél ez az óraszám 3,2. A férfiak körében a szellemi és fizikai foglalkozásúak közel azonos arányban túlóráznak, a nőknél inkább a fizikai foglalkozásúakra jellemző. Az alkalmazottak 91 százaléka, közel hárommillió ember dolgozik kötött, vagy részben kötött munkaidőben; főként az építőiparban foglalkoztatottakat alkalmazzák így, és ebben az ágazatban dolgoztatják leginkább munkaidőn túl a munkavállalókat. Az OMMF adatai szerint tavaly a második félévben közel négyezer munkaadó sértette meg a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat. A felügyelőség emiatt több mint 252 millió forint bírságot szabott ki a cégekre. A rugalmas, illetve kötetlen munkaidő-beosztásban nehezen mérhető, hogy a munkaadók 15

16 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK visszaélnek-e a szabályokkal. Kevesen vannak, akik élhetnek ezzel a lehetőséggel, arányuk mindössze 2,4 százalék az összes alkalmazotton belül. A vállalkozókat és a vállalkozások tagjait közel fele szabadon dönthet a munkavégzés idejéről, és hét százalék azok aránya, akik csak a munkavégzés idejéről dönthetnek korlátozás nélkül, a módjáról viszont nem. A megkérdezettek nyolc százaléka mondta, hogy sem az időről, sem a módról nem dönthet szabadon. Míg az alkalmazottaknál a munkaadó szabja meg a munkarendet, addig a vállalkozóknál, vállalkozások tagjainál a megrendelő, illetve a külső környezet gyakorol nyomást a munkaidő-beosztásra Hír. A gazdasági miniszter Antal Dánielt nevezte ki vasútszabályozásért felelős miniszteri biztosnak, aki az új vasúti törvény előkészítésére és a vasúti liberalizációt felügyelő hatósági szervezet, - Magyar Vasúti Hivatal - létrehozására kapott megbízást. Antal korábban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium stratégiai információs főigazgatója volt Hír. Január elsejétől szigorodtak a helyközi utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok. Több tízezer forintot is veszíthetnek havonta azok a munkavállalók, akik a lakóhelyük és egy másik településen lévő munkahelyük között ingáznak. Ez évben már csak bizonylat ellenében adhat a munkáltató adómentesen utazási költség-hozzájárulást. A december végéig életben lévő szabályozás szerint nem kellett számlával igazolni a munkába járáshoz használt bérlet megvásárlását. Korábban lehetőség volt arra, hogy a munkáltatók akkor is adómentesen kifizessék dolgozóiknak a vasúti vagy a buszbérlet árának nyolcvan, illetve a nyolcvanhat százalékát ha azt az alkalmazott meg sem vette, vagy más közlekedett vele. A szigorítás azokat a érinti hátrányosan, akik gépkocsival közlekednek, miközben ez idáig sok esetben a bérlet árának megfelelő összegben kaptak utazási hozzájárulást. Országos gyakorlattá vált, hogy az ingázók összeálltak, és egy autóval utaztak. A bérletpénz több, mint a gépjárműhasználat esetén adómentesen fizethető, kilométerenként háromforintos költségtérítés. A munkavállalói érdekképviseletek vezetői sérelmezik, hogy a jogszabály változtatásról nem egyeztetett velük a kormány. A módosítást az egyéb rendelkezések között, elbújtatva került az adótörvényeket módosító csomagba úgy, hogy arról egyetlen szó sem esett a szakértői megbeszéléseken, mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok és a munkavállalói oldal soros elnöke. Ezért az érdekképviseletek tárgyalásokat kezdeményeztek a kormányzattal annak érdekében, hogy állítsák vissza a korábbi szabályozást, annak ellenére, hogy elismerik, az eddigi rendszert ki lehetett játszani. Másik megoldás lehet, ha a gépjárműátalányt a vasúti, illetve buszbérletek árának megfelelő szintre emelik. A változtatás főként azokat érinti kedvezőtlenül, akik munkaideje összeegyeztethetetlen a helyközi járatok menetrendjével, így nem anyagi vagy kényelmi megfontolásból használnak autót. Kedvező változás, hogy a munkáltató által a munkába járáshoz ingyen adott helyi utazási bérletek árából havi 2000 forint adómentesen adható. Eddig a bérlet teljes ára után adót és járulékot kellett fizetni. A hidegétkeztetésre jogosító utalványból havonta legfeljebb négyezer, a melegétkeztetési jegyből nyolcezer forint értékűt lehet adómentesen juttatni. Ha ennél kevesebbet kap a munkavállaló, akkor a különbözet értékével növelni lehet a helyi munkába járáshoz adott bérlet árának adómentes értékhatárát. 16

17 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Az új szabályozás szerint a hatvanötödik életéve betöltése után senki nem lehet közalkalmazott. Ez a szakszervezetek szerint sérti a munkához és az egyenlő bánásmódhoz való jogot, illetve a szociális biztonsághoz való jogot, mivel egyes közalkalmazottaknál kizárhatja az öregségi nyugellátás jogosultságának megszerzését. Várhatóan a napokban összehívják az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot. Ha itt nem sikerül megoldani az ügyet, Alkotmánybírósághoz fordulunk jogorvoslatért, mondta Szabó Endre a SZEF elnöke. Ha tárgyalásos úton nem születik megoldás, a konföderáció kész a tizenharmadik havi bérek miatt is az alkotmánybírákhoz fordulni. A kormány még 2003-ban úgy módosította a vonatkozó szabályozást, hogy a tizenharmadik havi juttatást csak a következő év elején fizetik ki, de csak azoknak, akik január elsején még közszolgálati jogviszonyban állnak. Emiatt egy egész évben dolgozó, ám év végén nyugdíjazott közszolga elesik a juttatástól. A SZEF-hez tartozó Pedagógusok Szakszervezete a nyugdíjkorhatárral, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete pedig a tizenharmadik havi illetménnyel kapcsolatban emelt alkotmányossági kifogást A Pedagógusok Szakszervezete arra kéri a jogalkotókat, hogy tegyék egyértelművé a közalkalmazotti béremelésekre vonatkozó szabályozást. Jelenleg egyszerre két törvény is szabályozza a pedagógusok béremelésének kifizetését, és ezek egymással ellentétesek, mondta Varga László, a PSZ elnöke. A szakember szerint a költségvetési törvény elfogadásával január elsejétől életbe léptek a megemelt bértáblák. Ennek értelmében már a január 27-én folyósított nulladik havi béreket is az új bértábla alapján kellet volna kifizetni, ahogyan a napokon belül esedékes januári fizetéseket is. A valóságban a tanárok zöme a tavalyi fizetését kapja. Varga szerint ennek az az oka, hogy az önkormányzatok jó része még nem fogadta el az idei költségvetését, ezért még a tavalyi béreket folyósítják, februárban szavaznak az új büdzséről, ami azt jelenti, hogy a pedagógusok legkorábban márciusban kaphatják meg 7,5 százalékkal megemelt bérüket. A Pénzügyminisztérium sajtóosztályán azt közölték, hogy a rendszer évek óta így működik. Mindenki jól jár, hiszen az önkormányzatok költségvetésének februári elfogadása után a pedagógusok visszamenőleg megkapják a megemelt béreket. A tárca szerint kivitelezhetetlen, hogy a januári emeléseket már év elejétől folyósítsák Hamarosan az interneten és telefonon is ellenőrizhetik a szolgáltatók és az állampolgárok, hogy érvényes-e a nevükhöz tartozó taj-szám. Az OEP honlapján ( márciustól elérhető szolgáltatást a kezelések pontos elszámolására, és a visszaélések visszaszorítására vezeti be a hivatal. Ha valami nincs rendben, az azonosító tulajdonosa tisztázhatja a dolgot a megyei egészségbiztosítási pénztár ügyfélszolgálatán. Életveszély elhárítása vagy a további egészségromlás megakadályozása érdekében a szükséges ellátás akkor sem tagadható meg, ha nincs a betegnél érvényes taj-kártya, de támogatott gyógyszert már nem írhat föl az orvos, és tervezhető ellátás sem nyújtható, csak a beteg saját költségére Hír. Önkormányzati bérlakások építésében, ipari parkok kialakításában, közintézmények felújításában, parkosításban, kegyeleti helyek rendezésében vehetnek részt áprilistól hét hónapig azok a munkanélküliek, akik a 17

18 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK munkaügyi tárca nemrég kiírt közmunka programjában vesznek részt. A hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli, elsősorban romák foglalkoztatását szolgáló pályázatra önkormányzatok és társulásaik valamint közhasznú társaságok jelentkezhetnek február 21-ig. A közmunkaprogram kezdetének legkorábbi időpontja április 1. A pályázati program megvalósításának végső határideje nem lehet november 30-nál későbbi időpont. A másfél milliárdos keretösszegből mintegy 2500-an juthatnak átmenetileg munkához. Az alkalmazottak legalacsonyabb fizetése a minimálbér, azonban a képzettek, szakmunkát végzők arányosan magasabb bért kaphatnak. Azok, akik a program után nem tudnak elhelyezkedni, munkanélküli segélyre jogosultak. A tárca a bírálati szempontrendszert is nyilvánosságra hozta, így a pályázók is ellenőrizhetik az eredményt. Előnyt élveznek a többcélú kistérségi társulások pályázatai akkor, ha valamennyi tagtelepülést bevonják a közmunkába. A bírálók figyelembe veszik azt is, ha a program végeztével a munkások egy részét támogatás nélkül is tovább foglalkoztatják. Szempont lesz a település, kistérség adottsága, a foglalkoztatási helyzet és az infrastruktúra is A költségvetés nem biztosította a tűzoltóknak az idei béremelés fedezetét, ezért a főpolgármester döntése alapján a budapesti tűzoltóknak a főváros saját pénzéből fizeti ki az összeget. A 2005-ös központi költségvetésben a bérfejlesztés végrehajtásához személyenként évi 93 ezer forint hiányzik, ez a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság esetében mintegy 160 millió forintot jelent. Demszky Gábor azt kérte a belügyminisztertől, hogy intézkedjen a budapesti tűzoltók központi normatív támogatásának felülvizsgálatáról. A főpolgármester kijelentette, hogy a források szűkössége ellenére nem támogat semmifajta létszámleépítést a tűzoltóságnál Hír. A magyar GDP mintegy 30 százalékát éri el a szürke- és feketegazdaság teljesítménye, ez körülbelül 6600 milliárd forintot tesz ki. Az ebből származó adó- és járulékkiesés a mai jövedelemcentralizáció arányait figyelembe véve mintegy 3000 milliárd forintra rúg, mondta Gyurcsány Ferenc Budapesten a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága rendezvényén. Kiemelte: ha ennek a szürke- és feketegazdaságnak egy jó részét sikerülne "kifehéríteni", akkor csökkenteni lehetne a gazdaságra rakódó terheket. A kieső 3000 milliárd forint elegendő lenne arra, hogy teljesen megszűnjön az országban a helyi iparűzési adó, hogy a tb-terhek legalább 10 százalékponttal csökkenjenek, illetve, hogy az áfa felső kulcsa 20 százalék alá csökkenjen és még maradna pénz a szociális és egészségügyi ellátórendszer átalakítására Hír. Ötvenezertől hatmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki a diszkrimináló munkaadókra az a hivatal, mely a kormány irányítása és az esélyegyenlőségi miniszter felügyelete alatt áll. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a napokban kezdte meg munkáját, és az idén 147,5 millió forintból gazdálkodik. A hivatal elnöke Demeter Judit lett. Az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt a vállalatokat, szervezeteket és személyeket nem csak anyagi bírsággal sújthatják, hanem jogsértésüket nyilvánosságra is hozhatják Hír. Az elmúlt hét végén Kóka János gazdasági miniszter Bécsben tárgyalt Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszterrel. Szó esett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről is, például osztrák élelmiszer-, gép- és gyógyszer-ipari cégek magyarországi megjelenéséről. Kóka szerint 18

19 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK nem feltétlenül a legolcsóbb, de mindenképpen egy igazán versenyképes gazdasági környezet megteremtésével lehet Magyarországot a külföldi tőke számára vonzóvá tenni Tavasszal elindulhat az a kamattámogatást biztosító, munkahelyteremtő beruházásokat elősegítő program, amely az FMM, valamint a Magyar Fejlesztési Bank együttműködésével valósul meg. A lehetőség tízmilliárdos hitelcsomagot nyit meg a vállalkozások számára. A szakminiszter elmondta: pályázat útján több olyan támogatási forma is elindul, illetve megújul az idén, amely a munkahelyek megtartását, bővítését segíti elő, vagy a vállalkozások szerkezetváltását teszi lehetővé. A miniszter példaként a HEFOP kiírását említi, ahol összesen 17 milliárd forint áll rendelkezésre a vállalkozásoknak ahhoz, hogy képezzék, munkatársaikat. Hamarosan nemcsak az 50 százalékos társadalombiztosítási kedvezmény segítheti az ötven év felettiek könnyebb elhelyezkedését, hanem az úgynevezett próbafoglalkoztatás intézménye is. A jelenlegi szabályozás értelmében a munkaadóknak legalább kilenc hónapig foglalkoztatniuk kell az 50 év feletti tartósan munka nélkül lévőt ahhoz, hogy a tb-kedvezményt igénybe vehessék. A miniszter elképzelése szerint a vállalatoknak és a munkanélkülinek a továbbiakban lehetőségük lesz arra, hogy kipróbálhassák egymást. Három hónapra a szaktárca átvállalná az 50 év feletti új alkalmazott bérköltségét. Ez idő alatt mindkét fél eldöntheti, képesek-e együtt dolgozni Hír. A források szűkössége miatt március 2. után már nem fogadnak be két munkaerőpiacot javító pályázat-típust. A regionális operatív program irányító hatósága a foglalkoztatást segítő tevékenységek helyi koordinációjáról szóló kiírást, valamint a nonprofit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban című komponensét függeszti fel. Az irányító hatóság az eddig beérkezett pályázatok magas száma és jelentős támogatási igénye alapján döntött úgy, hogy csak március 2.-ig ad lehetőséget arra, hogy a pályázók a regionális fejlesztési ügynökséghez benyújtsák projekttervüket, vagy aznap éjfélig postára adják azokat. A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációját támogató kiírásra munkaadói és munkavállalói szervezetek, kamarák, önkormányzati társulások pályázhatnak. A helyi fejlesztések összehangolásához, valamint a stratégiák kialakításához 7 és 50 millió forint közötti összeg nyerhető el projektenként. Nagyobb összegű forrás igényelhető az aktív korú nem foglalkoztatottak munkaerő-piaci reintegrációjához, ha az új munkahely teremtésével jár együtt Jövő héten kezdődik Budapesten az ILO VII. európai regionális konferenciája. Az eseményen több ország munkaügyi minisztere is részt vesz. A konferencián olyan témák szerepelnek, mint a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése, a foglalkoztatás rugalmasságának és a munkavállalók biztonságának egyensúlya, a munkaerő-piaci részvétel és a nyugdíjreform kapcsolatának kérdésköre Az új közszolgálati törvényt tavaly nyáron kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek, de a jogszabály legkorábban idén nyárra születhet meg. A közszolgálatban dolgozók jogviszonyát ma negyvenezer paragrafus szabályozza, amelyet az elkészült tervezet négyszáz szakaszban alkot újjá. Vadász János kormánymegbízott szerint az így létrejött egyszerű, átlátható, 19

20 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK igazságos szabályozás felszámolja az e területeken foglalkoztatottak között keltett feszültségeket, s megkezdődhet az új bérrendszer fokozatos bevezetése. Ez azt jelenti, hogy az azonos végzettségű és szakmai gyakorlatú munkavállalókat azonos, a mainál magasabb összegű alapilletménnyel foglalkoztatnák, ami a jövedelem 65 százalékát adná. Az új bérrendszer minőségi munkára ösztönözne, mert a jövedelem további 20 százalékát a mért teljesítményhez kötnék. A javaslat szerint a fennmaradó 15 százalékot pótlékok formájában fizetnék ki, ezzel fejezve ki az egyes munkakörök közötti differenciákat. A jövendő új törvény fontos eleme, hogy továbbfejleszti a szociális juttatások körét. Vadász kiemelte: a két év munkájával elkészített új törvény fokozatos, közötti hatálybaléptetésével együtt kidolgozzák a feladatalapú foglalkoztatás rendszerét, meghatározzák az állami szervek, és az önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges létszámot. Ezzel véget vetnek az évek óta tartó, fűnyíróelvű létszámcsökkentéseknek. A kormánymegbízott reményei szerint az új, feladaton alapuló finanszírozási rendszer megtakarításokat is eredményez. A javaslatot a kormány számos tagja támogatja, kilenc nagy ágazati szakszervezet pedig a kormányfőt közös levélben tájékoztatta arról, hogy érdekelt a majdani törvény végrehajtásában. Vadász kezdeményezte: a kabinet február első felében döntsön a tervezet társadalmi vitára bocsátásáról, majd az érintettek véleménye alapján véglegesített javaslatot terjesszék a parlament elé. Így a törvényt nyáron vagy ősszel el lehetne fogadni, 2006-ban pedig hatályba léphetne Hír. A tegnapi kormányülésen eldőlt, hogy márciusban utalják a 13 havi nyugdíj első felét, mely átlagosan 23 ezer forintot jelent Hír. Megkezdte munkáját tegnap a 21 tagú Adóreform Bizottság. A cél a gazdaságot erősítő, a jelenleginél igazságosabb rendszer kialakítása. Gyurcsány Ferenc a bizottság alakuló ülésén azt mondta, szeretné elérni, hogy a jövőben Magyarországon becsület dolga legyen az adózás, a közterhek viselése és ne legyen sikk annak megkerülése. A pénzügyminiszter úgy látja, átfogó reformra van szükség, legutóbb ben hajtottak végre ilyet. Ahhoz, hogy hazánk meg tudjon felelni az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek és minél többet profitáljon az Európai Unió készülő as költségvetéséből, elkerülhetetlenné válik a mainál kiszámíthatóbb adózási rendszer reformja. Ennek első eleme, az úgynevezett akadálymentesítő adócsomag már elkészült a pénzügyi tárcánál. Az adóreform bizottságnak ezt még finomítania kell. A gazdasági tárca két munkacsoport vezetését vállalta, az élőmunka-terheléssel összefüggő munkacsoportét és a helyi iparűzési adóval foglalkozót. Ez a két munkacsoport egyben átfogja a társadalombiztosítás és az önkormányzati gazdálkodás rendszerét is. Az új reformjavaslatok áprilisra meglesznek, őszre a parlament elé kerülnek, az első módosításokat még az idén bevezetik. Az adópolitika további változtatását a következő 2-5 évre tervezi a jelenlegi kormány A munkaügyi miniszter azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió tagországaiban ne legyen belpolitikai kérdés a külföldi munkavállalás. A miniszter az ILO regionális konferenciáján beszélt erről a kérdésről. Csizmár Gábor szerint ez esetben a magyarok nem 15, hanem mind a 24 tagállamban 20