Október. H K Sz Cs P Sz V. November. H K Sz Cs P Sz V negyedik negyedév. December. H K Sz Cs P Sz V

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Október. H K Sz Cs P Sz V. November. H K Sz Cs P Sz V. 2004. negyedik negyedév. December. H K Sz Cs P Sz V"

Átírás

1 Október H K Sz Cs P Sz V November H K Sz Cs P Sz V negyedik negyedév December H K Sz Cs P Sz V

2 MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM negyedik negyedév Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Fôosztálya 1066 Mozsár u. 14. ISSN Szerkesztette dr. Berki Erzsébet és Lovassy Stürmer Mónika Berki Erzsébet 2004.

3 Kedves Olvasó! Ez a Munkaügyi Kalendárium negyvenegyedik száma. Az első szám kiadása óta tíz év és még egy negyed telt el ben könnyűnek látszott a feladat minden nap el kell olvasni öt-hat újságot és a munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó cikkekből rövid kivonatot írni, ezeket a bekezdéseket időrendben, és valamilyen használható szerkezetben az Olvasó elé tárni. Később azonban sokminden megváltozott. Szaporodtak, majd eltűntek lapok, amelyeket annak idején olvastunk, amelyekből kivonatokat készítettünk. Átalakultak vagy sokszor csak átkeresztelkedtek a szervezetek, amelyeket figyeltünk. Kiderült, hogy nem elég a szervezetek szerinti figyelés, tematikus fejezetekre is szükség van. A nyomtatott sajtó mellett időről időre felmerült más médiumok figyelésének a szükségessége, de kísérletet tettünk a szervezetekkel való személyes kapcsolatok kiépítésére, a szervezeti információk közvetlen beszerzésére is. A 90-es évek vége felé úgy látszott, hogy az esetlegességeket legyőzi az internet. Az érdekképviseleti szervezetek megjelenése a neten, és a tájékoztató honlapok szaporodása azt a látszatot keltette, hogy hamarosan nem lesz szükség a Kalendáriumra ben még volt Munkaügyi Kutatóintézet, amely kifizette az újságokat, de arra már nem jutott, hogy a kiadást finanszírozza. Így először az Országos Humánpolitikai Egyesület, majd alkalmi szponzorok közöttük a mindig változó nevű Munkaügyi Minisztérium és a szociális partnerszervezetek segítették a kiadást. A Munkaügyi Kutatóintézet megszűnése pontosabban az OMMK-val való egyesülése kezdetben nem enyhített a Kalendárium sorsán, a Foglalkoztatási Hivatal megalakulásával azonban nyugvópontra jutott a finanszírozás kérdése, miután az FH beépítette ezt a tételt a költségvetésébe. Időközben azonban alábbhagyott az információs boom. A kezdetben friss és tetszetős honlapok egy részéről kivesztek a friss és tetszetős, élénk szervezeti életről tanúskodó dokumentumok, egyes szervezetek pedig jelszavas védelemmel zárták el az információkat. Így a Kalendárium híreinek legfontosabb forrása ma is az a néhány napilap, amely a megszokott stílusban közvetíti a híreket. A szerkesztés tíz év alatt változatlan alapelve pedig a kommentár nélküli, semleges hírközlés, legyen az valaki számára jó vagy rossz, elfogadható vagy ellenszenves, barátságos vagy barátságtalan. Tíz év alatt megjelent 40 szám. Tíz év durván olyan nap, amikor megjelentek a lapok. Napi öt lappal számolva újság olvasásából született 2992 Kalendárium-oldal. Azt hiszem, ennyi egy embernek elég. Ezért döntöttem úgy, hogy abbahagyom, de csak én, a Kalendárium továbbra is megjelenik. Új szerkesztője Lovassy-Stürmer Mónika, az FH Kutatási Főosztályának munkatársa, aki lelkesen látott hozzá a feladathoz. Ezt a számot közösen jegyezzük, a továbbiakat pedig rá és az Olvasóra bízom. Szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik segítettek ebben a munkában. Név szerint Orolin Zsuzsa kolléganőmet szeretném megemlíteni, aki a kezdetekben támogatott, de külön köszönet jár azoknak, akik információval járultak hozzá a Kalendáriumhoz, azoknak, akik anyagi támogatással, és azoknak is, akik köszönő leveleket írtak, hogy legyen értelme a munkának. Úgy gondolom, hogy a következő tíz évre a Kalendárium jó kezekbe került, de ne felejtsék el, a szerkesztő akkor dolgozik jól, ha tudja, hogy az Olvasók mit szeretnének. Kérem, hogy ezzel segítsenek neki. Budapest, január 3

4 TARTALOM Parlament, kormány, tárcák, önkormányzatok... 5 Konzultatív fórumok Foglalkoztatás. 33 Szakszervezetek Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) Munkástanácsok Országos Szövetsége (Munkástanácsok) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Munkáltatók Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Munkaügyi viták Kis munkaügyi kapcsolatok sajtófigyelő Napi- és hetilapok Folyóiratok Jogszabályok IV. negyedév

5 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. Tervek szerint jövőre az egyéni vállalkozóknak és a betéti társaságok személyesen közreműködő tagjainak is meg kell fizetniük a munkanélküliellátások alapját képező járulékokat: a háromszázalékos munkaadói és az egyszázalékos munkavállalói járulékot az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér után. A kormány által jövőre tervezett 57 ezer forintos legkisebb bér esetén ez 2280 forint havonta. Antalffy Gábor a Kisosz elnöke szerint azonban a eho csökkenése csekély ahhoz képest, hogy a vállalkozókat mekkora fizetési kötelezettségek terhelik. A minimális járulékért cserébe munkanélküli ellátás (úgynevezett vállalkozói járadék) járna a bajba jutott vállalkozóknak. Sok kisvállalkozó nem érti, hogy miért kell négy százalékot fizetnie, vagyis miért adódik össze az 1%-os munkavállalói és a 3%-os munkaadói járulék. Hanti Erzsébet, a MSZOSZ szakértője szerint így igazságos a rendszer, hisz végső soron a munkavállalókat sem csupán az 1% terheli. Antalffy szerint az érdekképviseleteknek az volt a törekvése, hogy a vállalkozókat a munkavállalókkal egyenlő feltételekkel vonják be a rendszerbe. Az egyenlőség érdekében a jogalkotók a vállalkozói járadék rendszerét a hagyományos munkanélküli-segély mintájára alakították ki. Munkanélkülijáradékra az a munkavállaló jogosult, aki a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belül minimum 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik; a vállalkozók esetében ugyanezen időtartamon belül 365 napos vállalkozói tevékenység szükséges, amely alatt az érintett járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. Mindkét járadék kiszámításának alapja a munkanélküliség előtti év átlagkeresetének 65 százaléka. Az általában a minimálbér után adózó kisvállalkozók esetében ez forint havonta. Ám mindkét ellátás összege bármilyen nagyságú korábbi jövedelemről van is szó nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kilencven százaléka ( Ft.), viszont nem haladhatja meg annak kétszeresét ( Ft.). Mind a munkanélküli, mind a vállalkozói járadékot legfeljebb kilenc hónapig kaphatják a bajba jutottak. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult, ahogy azoknak a vállalkozóknak sem, akik a vállalkozói tevékenységgel párhuzamosan munkaviszonyban is állnak valahol, és munkaidejük eléri a heti 36 órát. Utóbbiak csak a munkaviszonyuk alapján kötelesek megfizetni az 1%-os munkavállalói járulékot. Vagyis nem kell a dupla járulékfizetéstől tartaniuk azon munkavállalóknak, akiket szürkén foglalkoztatnak, vagyis fizetésük egy részét számlára kapják Hír. Az Oktatási Minisztérium honlapján elérhető az Universitas Program és a felsőoktatási törvénytervezet legfrissebb változata, amelyben zömmel figyelembe vették a szakszervezetek korábban megfogalmazott követeléseit Október között szervezik meg az Unióban Európával I. Magyar munkajogi konferencia a szakma találkozója c. konferenciát, amelynek elsődleges célja annak vizsgálata, hogy az EU-csatlakozás milyen hatással van a magyar munkajogra Hír. Új tagozat alakult a Községi Önkormányzatok Szövetségén belül: hat többcélú kistérségi társulás tegnap megalakította a kistérségek szövetségét. A KÖSZ elnöke elmondta: az érdekképviselet küzd azért, hogy a kisközösségek önállósága megmaradjon, s fenntarthassák életképességüket. 5

6 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. A kormányátalakítás során részben átalakult az FMM vezetése is. Az új miniszter Csizmár Gábor, politikai államtitkár Kordás László, az MSZOSZ volt alelnöke lett. A kormányfő szerint a munkaügyi tárcától egyedül nem lehet elvárni, hogy megoldja a foglalkoztatási problémákat. Ehhez olyan gazdasági környezetre is szükség van amely kedvez a munkahelyteremtésnek. A miniszterelnök a munkavállalókat is másfajta mentalitásra ösztönözte: szokjanak hozzá, hogy munkahelyek szűnnek meg és keletkeznek, s ne idegenkedjenek a változásoktól, hanem alkalmazkodjanak hozzájuk. Cél a szolgáltató minisztérium megteremtése, ne az ügyfél alkalmazkodjon a hivatalhoz hanem fordítva. Ez különösen érvényes a munkaügyi központokra és kirendeltségekre. Másik fontos feladat a felnőttképzés fejlesztése, ami növelheti a munkavállalók alkalmazkodóképességét Hír. Tiltakoznak a sertéstermelők az ellen, hogy az agrártárca pénzhiányra és felvásárlási árak növekedésére hivatkozva jóval az év vége előtt meg akarja szüntetni a 2 ezer forintos egyedenkénti haszonállat-tartási támogatást derült ki a szövetkezeti érdekképviselet MOSZ tegnapi ülésén. Mészáros Illés, az állattartói választmány elnöke közölte: a februári demonstrációs megállapodás felrúgása lenne, ha az FVM a dotációkat törölné. Megvonásuk azért sem lenne indokolt, mert a tárca az idén 3,6 millió sertésre vállalt támogatási kötelezettséget, ebből a termelők eddig csak 2,5 millióra nyújtottak be igényt. A sertéstartás tavalyi vesztesége megközelítette a 8 milliárd forintot, és ez év szeptemberéig még mindig 20 forint körüli kilónkénti ráfizetést könyveltek el a termelők, állapította meg Tóth István a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. A titkár szerint a jövő évi nemzeti agrárkasszát az ez évről származó determinációk csaknem teljes egészében kiüríthetik, ezért a sertés- és a baromfitartók akik uniós terület alapú támogatást sem kaphatnak az ez évinél kevesebb dotációra számíthatnak. Elképzelhető, hogy az FVM a brüsszeli forrásokat kiegészítő nemzeti pénzekből csoportosít majd át bizonyos összegeket a két ágazat támogatására Hír. Kamarai Napokat szervezett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. A rendezvény keretében tartott szakmai megbeszélések számos olyan gondot hoztak felszínre, amellyel a budapesti vállalkozók nap mint nap találkoznak. Ezek között szerepel a képzett munkaerő hiánya, a munkaerő foglalkoztatását terhelő magas adó- és járulékterhek, amelyek jelentős mértékben gátolják a vállalkozók tevékenységét, mondta Koji László BKIK elnöke Hír. A francia kormány a fellendülés érdekeire hivatkozva úgy próbálja növelni a munkaidőalapot, hogy közben ne sérüljön a szocialista kormányzat idejében bevezetett 35 órás munkahét elve, ezt nevezik Párizsban puha reform -nak. A tervezet szerint a túlórákat nem egyenként, hanem vállalati szinten összegeznék, csökkentenék a túlóradíjakat, emelnék az egy évre engedélyezhető túlórák számát. Jelenleg a kis- és középvállalatoknál 10 a nagyoknál 25%-os az engedélyezett túlmunka aránya. A szakszervezetek kisebb módosításokra hajlandóknak mutatkoznak, de a 35 órához ragaszkodnak, mert ebben látják a foglalkoztatás növelésének és az életszínvonal javításának zálogát Hír. Az EU-ban folynak a tárgyalások a munkaidő szabályozásáról. A múlt heti miniszteri találkozón három kérdéskört tekintettek át. Az Európai 6

7 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Bizottság 48 órában maximalizálná a heti munkaidőt, bár a legtöbb tagállamban rövidebb a tényleges munkahét. Elvi megállapodás született arról, hogy az ügyeleti időből az inaktív rész nem számít bele munkaidőbe, de még tisztázásra vár, mi van akkor, ha nehezen mérhető az ügyeleti munkavégzés. A kompenzációs pihenőidő ügyében is előrelépés történt, az ügyelet után 72 órával ki kell adni a szabadnapot. Kritikusabb a helyzet az opt-out kérdéskörének szabályozásában. Nagy-Britannia ragaszkodik a kivételes státuszához, amely szerint a heti munkaidő meghaladhatja a 48 órát, de csak ha ezt a munkaszerződésben rögzítik. A mostani verzió szerint csak akkor lehetséges az opt-out az EU tagállamaiban, ha a kollektív szerződés vagy a szociális partnerekkel kötött más típusú megállapodás ezt a kérdéskört szabályozza. Egyéni opt-out szerződésre csak akkor lesz mód, ha sem kollektív szerződés, sem más megállapodás nincs. Elképzelhető, hogy opt-out esetén heti 65 óra lehetne a heti munkaidő maximuma a tagállamokban. A magyar szakemberek plusz garanciaként szabályoznák a nemzeti jogban is az opt-out lehetőségét, de fontosnak tartják, hogy ez ne legyen versenyelem Hír. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után is vannak olyan települési önkormányzati rendeletek, amelyek nincsenek összhangban az uniós előírásokkal, és több esetben nincs biztosítva a korrekció lehetősége sem, állapította meg az EU-információs központ közigazgatási jogásza Hír. Csizmár Gábor tegnap sajtóbeszélgetést tartott, amelyben kiemelte, hogy az lenne a jó, ha életmód, divat lenne a tanulás és a felnőttképzés. A jövőben nagyobb hangsúlyt kap az esélytelenek felzárkóztatása, az idősebb munkavállalók, a kisgyermekes édesanyák, a pályakezdők, a romák és a fogyatékosok segítése. A kormány a jövőben sem teremthet önmaga munkahelyet, de a nehéz helyzetben lévő cégek és a holtponton lévő ágazatok azonban segítségre számíthatnak A dinamikusan változó piacgazdaságban nem az a helyes magatartás, ha a szaktárca foggal-körömmel megvéd minden munkahelyet, sokkal inkább az, ha a piaci változáshoz való alkalmazkodásban kapnak segítséget a munkáltatók. Az elmúlt két évben 175 ezer munkahely szűnt meg, de 220 ezer új jött létre. Nincs egyetlen és biztosan jó megoldás arra, hogy még több felnőttnek legyen munkája, ehhez még az unió sem találta meg a tökéletes receptet. Az eszközrendszerek összehangolása és a szorosabb tárcaközi együttműködés azonban közelebb visz a célhoz. A foglalkoztatás bővülése érdekében a jövőben csökken a foglalkoztatás költsége. A hazai foglalkoztatást jelentősen hátráltatja, hogy a munkavállalók többsége még a biztos munka reményében sem utazik vagy költözik el lakóhelyéről. Fontos, hogy népszerűbbé váljanak a nem tipikus foglalkoztatási formák, a részmunkaidős foglalkoztatás, a távmunka. A foglalkoztatás sem magas, mindössze 56 százalékos, a hátrányos helyzetű felnőttek azonban még rosszabb helyzetben vannak, közülük csupán 12 százalék dolgozik, ezért őket fokozottan kívánja segíteni a tárca Hír. A kormányzati ciklus végéig marad a 40 órás munkahét, a heti munkaidő nem csökken 38 órára, erősítette meg a miniszter kedden, bár azt elképzelhetőnek tartja, hogy egyes területeken az ágazati párbeszéd bizottságok a munkaidő csökkentéséről döntenek Hír. A kölni gazdaságkutató intézet felméréséből az derül ki, hogy az utóbbi években tapasztalt bérnövekedés ellenére Magyarország a térség többi 7

8 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK államával együtt még mindig jelentős versenyelőnyt tud kínálni az élőmunka díjazásában Nyugat-Európával szemben. Európa-szerte Norvégiában és Dániában fizetik a legmagasabb órabért euro míg nálunk az ottaninak mintegy hetedét viszik haza a dolgozók Hír. Népszavazás kiírását javasolja a regionális önkormányzatok létrehozatalának ügyében Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. A múlt héten közzétett tanulmányában arról írt, hogy a közigazgatási reformtörekvésekkel párhuzamosan a kistelepülések lakóit életminőségük szempontjából kedvezőtlen hatások érték: bezártak kispostákat, tervbe vették vasúti szárnyvonalak leállítását. Zongor szerint a gazdaság szereplőinek kivonulása a kistelepülésekről csak látszólag nem állami és önkormányzati ügy, hiszen szoros összefüggésben van a közigazgatási változtatások bevezetésének lehetőségével. A főtitkár leszögezi nem hozható létre új közigazgatási szint feles törvénnyel, az átfogó politikai és társadalmi konszenzus hiánya veszélyezteti a közigazgatás-korszerűsítési folyamatot, amelynek legfőbb - és legelsősorban megvalósítandó - követelménye a települések finanszírozásának reformja. Zongor szerint az ország érdeke, hogy határain belül működőképes, az európai régiók tartalmi és fogalmi követelményeinek megfelelő területi önkormányzatok tevékenykedjenek. Ehhez szerinte fölösleges új struktúrákban és szervezetekben gondolkodni, inkább a megyét kellene valódi területi önkormányzattá fejleszteni Hír. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, valamint a TUDOSZ nagygyűlést hívott össze, mert mint, Kis Papp László, az FDSZ elnöke fogalmazott, zsákutcába jutottak az oktatási tárcával folytatott eddigi tárgyalások. A felsőoktatási szakszervezetek értelmezése szerint a nemrég elkészült új felsőoktatási törvény tervezetében az áll, hogy a jól dolgozó oktatónak 120 százalékos bért kell fizetni, a rosszul dolgozóknak viszont csak 80 százalékosat. A szakszervezetek szerint azonban nincsen 80 százalékosan teljesítő oktató. A felszólaló oktatók az intézmények irányításának átalakítását kifogásolták, ha a miniszter nevezi ki az irányító testület tagjait, csorbul a felsőoktatási autonómia. Úgy látták, az állam ki akar farolni a felsőoktatás finanszírozása mögül. Sérelmezték azt is, hogy a törvénytervezet nem szól a szakszervezeti érdekképviseletről. A résztvevők a gyűlés végén közös állásfoglalást fogadtak el, mely szerint a bolognai folyamathoz történő csatlakozást támogatják, hiszen Magyarország alapvető érdeke az oktatás minőségének megőrzése, a lineáris többciklusú képzés kiépítése, valamint a hallgatók és az oktatók szabad mozgásának biztosítása az európai felsőoktatási intézményekbe. A törvénybeli változtatást azonban csak a képzési rendszer átalakítása tehetné szükségessé, szögezték le. Az állásfoglalás szerint a törvénytervezetet általános elutasítás övezi felsőoktatási körökben és a társadalomban is. Az állásfoglalásban az áll, hogy a szakmai alapú felsőoktatást nem lehet piaci alapokra helyezni. Szerintük ez nem lehetséges, mert a felsőoktatás szakmai alapokon szerveződik. Ez tanszékek sokaságát veszélyeztetné, a felsőoktatási vagyon jelentős része pedig privatizálhatóvá és széthordhatóvá válna. A nagygyűlés ezért azt javasolta az Oktatási Minisztériumnak, hogy olyan felsőoktatási törvény megalkotását 8

9 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK tűzze ki célul, amely a jelenleg érvényes törvény pilléreire épül, és amely tiszteletben tartja a hallgatók és az oktatók jogait Hír. Tegnapi határozatával az Országgyűlés korlátozta a polgármesteri jutalmak mértékét. A polgármesterek és a megyei közgyűlési elnökök jutalma évente nem haladhatja meg a hat havi illetményüknek vagy tiszteletdíjuknak megfelelő összeget. A jogszabály jövő januárjától lép hatályba A települések jövőre 7,5 százalékkal több pénzből gazdálkodhatnak, mint idén, de a növekedésből csak fejlesztésekre fordíthatnak, intézményi működtetésre, béremelésre szinte semmit nem kapnak. A jövő kulcsa a többcélú kistérségi társulás, a költségvetés azoknak a településeknek kedvez, amelyek társulnak egymással. Az idén megalakult többcélú társulások a működésük fenntartására, fejlesztésekre 9 milliárd forintot kapnak, a most szerveződő összefogások ugyanekkora összegre pályázhatnak. A közös feladatellátás során a társuló települések elsősorban olyan szolgáltatásokat hoztak létre, amit korábban külön-külön nem tudtak biztosítani a lakosságnak. A TÖOSZ főtitkára szerint, az önkormányzatok mára már megtettek minden lehetséges racionalizálási intézkedést, a további takarékosságra csak a szolgáltatások színvonalának csökkentésével van mód. Véleménye szerint, költségvetésből következő racionalizálást csak akkor lehet végrehajtani, ha a településekre feladatokat bízó ágazati törvényekben csökkentik az önkormányzatokkal szemben megszabott követelményeket. Ennek egyébként a költségvetés meg is teremti az alapját. Abban minden szakember egyetért, hogy szükség van az önkormányzatok finanszírozási reformjára Hír. Tegnap a budapesti esélyegyenlőségi konferencián megalakult az Esélyegyenlőségi Szakmai Fórum. A január 1-jétől működő egyenlő bánásmód bizottság, közigazgatási szervként jár majd el minden olyan esetben, ahol hátrányos megkülönböztetés valószínűsíthető Hír. Csizmár Gábor a szakszervezetek helyzetének ciklus végéig esedékes javításáról tárgyalt tegnap a SZEF vezetőivel. A találkozót követően a felek egyetértettek a munkabéke fenntartásának szükségességében. Csizmár bejelentette, külön munkacsoport foglalkozik majd azzal, hogy érdemben működjenek a közszféra érdekegyeztető fórumai. A kormány szerint változtatni kell a szokásos béralkun, ezért a kabinet a hónap végéig megteremti annak lehetőségét, hogy akár két-három évre szóló bérmegállapodás köttessen a közszférában. A cél az, hogy a közszféra keresetei 5 éven belül elérjék az unióhoz most csatlakozott országok átlagát és közelítsenek a közösség egészének átlagához is. A felek megállapították, hogy nem jól működik az érdekegyeztetés. A miniszter szerint a szakszervezeteknek el kell dönteniük, hogy demonstrálnak vagy tárgyalnak. Szabó Endre, a SZEF elnöke úgy fogalmazott a kétéves bérmegállapodással kapcsolatban, hogy a bértáblában átvezetett béremelés garancia lehet a kifizetésre. A jövő évi, várhatóan több ezer köztisztviselőt érintő elbocsátásról csak érintőlegesen esett szó a megbeszélésen Hír. A bérkérdés nem munkaügyi probléma és nem elsősorban elosztás, hanem gazdaságfejlesztés kérdése, mondta Gyurcsány Ferenc az MSZOSZ tanácsülésén. Nemzeti felzárkózási programra van szükség és nemcsak a bért kell közelíteni az európai uniós átlaghoz, hanem sok mást is. A magasabb bér mellett fontos, hogy több munkahely legyen és javuljon a versenyképesség. 9

10 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke a többi között arról beszélt, hogy kormányzati ciklusokon átívelő, az életminőség javítását célzó bérfelzárkóztatási programot kell készíteni. Idén a keresetek vásárlóértéke alig közeledett az uniós szinthez és jelentős különbség volt az egyes ágazatok béremelkedése között. A munkavállalók a munkahelyek biztonságát, tisztességes megélhetést biztosító bért szeretnének, a nyugdíjasok pedig azt várják, hogy járandóságukból tisztességesen élhessenek idős korukban. Az MSZOSZ elnöke szorgalmazta, hogy hozzanak létre a munkaügyi minisztérium kezelésében, de a többi tárca részvételével olyan csoportot, amely segíti a munkahelyteremtést, a foglalkoztatás bővítését. Kezdeményezte, hogy a felnőttképzésben kapjanak intézményes szerepet a szakszervezetek és erősítsék a munkaügyi ellenőrzést is. Az MSZOSZ fontosnak tartja az Mt átfogó módosítását, a munkavállalók védelmét erősítő szabályokat, a munkaközi szünet beépítését a munkaidőbe. Gyurcsány Ferenc megerősítette, a kormány partnerként és a közös jövő építésében megkerülhetetlen társadalmi szereplőként tekint a szakszervezetekre Tízezerre becsüli a köztisztviselők szakszervezetének vezetője azoknak a számát, akiknek valószínűleg távozniuk kell a 67 ezer fős központi közigazgatásból. Fehér József szerint egy ekkora karcsúsítás súlyos működési zavarokat okozhat a közigazgatásban. A pénzügyminiszter már ebben a hónapban elrendelte, hogy a tárca létszámát hatvan fővel kell csökkenteni december 31-éig. A minisztériumok a döntéssel a költségvetési törvény elfogadására várnak. Van azonban, ahol már postázzák is a felmondóleveleket. Fehér József szerint a tárcák többségénél már tudják, hogy hány ember elbocsátására lesz szükség. A titkolózás miatt teljes a bizonytalanság és pánikhangulat uralkodik a hivatalokban, mivel egyelőre csak a kósza folyosói pletykákból lehet következtetni arra, hogy hány embert bocsátanak el. Fehér József szerint leginkább az idősebb dolgozók félnek, mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az intézmények legelőször tőlük próbálnak megszabadulni, s inkább a fiatalokat tartják meg Érettségi-előkészítő tanfolyamot indított a Belügyminisztérium, a Rendőrtiszti Főiskola és a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet roma fiataloknak. A tanfolyamot olyan középiskolásoknak vagy korábban érettségizetteknek szerveztek akik a rendőrség, a határőrség, a tűzoltóság és a katasztrófaelhárítás szervezeteinél kívánnak elhelyezkedni Hír. Megszűnhet a Magyar Honvédség a sorkatonaság eltörlésével, hiszen a védelmi költségvetés több mint százmilliárd forintos csökkentése miatt már a startnál hasra esett a haderőreform, jelentette ki Farkas László, a honvédszakszervezet vezetője. Közlése szerint a megszorítások azt eredményezik, hogy nem tölthetik fel szerződésesekkel a honvédségi állományt, ráadásul a katonák a honvédség és a minisztérium létszámának drasztikus csökkentéséről szóló hírekkel sem tudnak mit kezdeni. Ha lenne is lehetőség új szerződések megkötésére, akkor sem tudnák megtartani a katonákat, mert jövőre az idei 2,5 milliárd forintról egymilliárdra csökken a lakhatási támogatás, és a szűkös költségvetés miatt szinte teljesen leáll a lakásprogram. Farkas tapasztalatai szerint átalakítási reformkoncepció miatt a katonák elvesztették bizalmukat a szaktárcával és a kormánnyal szemben. A megszorító intézkedések elsősorban a honvédelmi tárcát és a hivatali 10

11 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK létszámot érintik, és több intézményi összevonás várható, erősítette meg Szenes Zoltán vezérkari főnök tegnap. Hozzátette: a jelenlegi 33 ezres honvédelmi összlétszám várhatóan háromezer fővel csökken majd. Matyuc Péter, a HM kommunikációs főigazgatója közölte, jelenleg tízezer szerződéses katonája van a honvédségnek, és az átálláshoz ez is elég. Hangsúlyozta: a HM az egyetlen tárca, amely lakhatási támogatást nyújt a közalkalmazottainak, és ezt egymilliárd forintból is meg tudja oldani. Ebben a ciklusban ötszáz szolgálati lakás készül el, de a tárca vásárol is ingatlanokat Az önkormányzatok 2005-ben tíz százalékkal jutnak több pénzhez, mint az idén. A "helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások", a leépítések támogatásában leginkább nagyvonalú a költségvetés: erre az ideinél tizenhatszor többet, 25,3 milliárdot irányoz elő. Az összeg legalább ezer dolgozó elbocsátásának költségeit fedezheti. A helyhatóságok által foglalkoztatottak létszáma megközelíti a félmilliót, közülük több mint négyszázezer közalkalmazott, míg 37 ezer köztisztviselő. Utóbbiak illetményemelésének költségeit teljes egészében a helyhatóságoknak kell állniuk. Jövőre az iskolai férőhelyek kihasználtságától teszik függővé az oktatási normatívákat: az alapösszeg az alsó tagozatban, tanulónként és évente, 194 ezerről 184 ezer forintra csökken, s ehhez a valamivel több mint 18 ezer forintnyi kiegészítő támogatás csak akkor jár, ha az osztálylétszám meghaladja a minimális létszám ötven százalékát. Ezzel az alacsony gyermeklétszámmal működtetett intézmények, vagyis főként a kistelepülési óvodák és általános iskolák hátrányba kerülnekbüntetik, a cél nyilván az intézményfenntartó társulások létrehozásának ösztönzése. Ezt a büdzsé más módon is ösztönzi: például az 1100 lelkesnél kisebb települések alsó tagozatos diákjai után plusz ötvenezer forint jár, ha a felsősöket társulásos formában működtetett iskolában oktatják. Az uniós támogatások igénybevételéhez szükséges kiegészítő támogatást 9,4 milliárdról 7,4 milliárdra, a kistérségi társulások megalakulását ösztönző keretet 9,5 milliárdról 6,5 milliárdra csökkentik, a már létrejött társulások viszont kilencmilliárdot kapnak. 25 milliárd forinttal nő a jövedelempótló támogatásokra biztosított összeg, ide tartozik például a tartósan munka nélkül maradók, az időskorúak, a veszélyeztetett gyermekek segélyezése Hír. Prémium évek program címen nyújt segítséget a kormány azoknak a köztisztviselőknek, illetve közalkalmazottaknak, akiknek a közigazgatás korszerűsítése kapcsán megszűnik a munkahelye, közölte tegnap a kormány ülése után Csizmár Gábor. A program azokat támogatja, akik nyugdíjjogosultságot szereznek három éven belül, és legalább 25 évet dolgoztak köztisztviselőként, vagy közalkalmazottként, vagy ügykezelőként. Ebbe a korosztályba 60 ezer közalkalmazott és 10,5 ezer köztisztviselő tartozik. Annak, aki ezt a programot választja, a kabinet a felmondás, végkielégítés helyett három éven keresztül havi fizetésének 60 százalékát folyósítja, e mellett a munkáltatók legfeljebb heti 12 órán keresztül igényt tarthatnak munkájukra. A törvénytervezet szerint a legalább tízéves közszolgálati jogviszonnyal rendelkező, ám nem nyugdíj előtt állók hasonló feltételekkel kerülhetnek át a különleges foglalkoztatási állományba. A jövő évi költségvetés a miniszter szerint összesen 43 milliárd forintot tartalmaz az államigazgatási létszámmozgásra, ám a miniszter szerint ez az összeg tartalmazza a pályakezdők számára elindított új ösztöndíjas foglalkoztatási 11

12 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK program költségeit is. Ennek a programnak a lényege, hogy a pályakezdőket a minimálbérnek megfelelő adómentes ösztöndíjjal lehetne foglalkoztatni, maximum 12 hónapig. A gyesről, illetve gyedről visszatérők és az 50 felettiek felvételéért, pedig kilenc hónapig 50 százalékos tb-kedvezmény járna Megszűnt a Magyar Hírlap. Az újság alapítása óta jelentős szellemi teljesítmény megtestesítője, az igényes magyar sajtó, a nyilvánosság fontos tényezője volt. A lap bezárása az egész magyar szellemi élet vesztesége, írta a MÚOSZ elnöksége múlt heti közleményében. A közlemény szerint a magyar politikai életnek a rendszerváltozás óta színen lévő irányítóit súlyos felelősség terheli mind az elektronikus, mind az írott sajtó gyakorta felpanaszolt helyzetéért. Úgy vélik, külön felelősség fogalmazható meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, illetve jogelődeivel szemben, mindenekelőtt annak a felismerésnek a hiánya miatt, hogy a sajtó a nemzeti kultúra egyik legfőbb hordozója, közvetítője Hír. Az Európai Bizottság jelentése szerint feketefoglalkoztatás terén hazánk Európa élvonalába tartozik, az illegális munkával megtermelt javak elérik a GDP százalékát. Ausztriában ez az arány 1,5, az Egyesült Királyságban pedig 2 százalékot tesz ki. Nálunk magasabb feketemunka-hányad csupán Görögországban létezik, az illegális foglalkoztatás ott a GDP 20 százalékát teszi ki. Amíg 1990 előtt a többség bejelentett munkája mellett járt el svarcolni, addig mostanra odáig jutottunk, hogy a foglalkoztatottak százaléka egyáltalán nincs bejelentve. A KSH adatai azt mutatják, hogy ezer olyan munkaképes korú ember él Magyarországon, aki nem tanul, nincs regisztrálva a szociális ellátórendszerben, nem jogosult nyugdíjra és munkanélküli-segélyre. Az inaktívak kategóriájába sorolják őket; arányuk ma Magyarországon a éves népességben az uniós országok szintjéhez képest kiemelkedően magas, csaknem 40 százalékos. Bizonyos területeken, például Észak- és Kelet-Magyarország aprófalvaiban szociológiai felmérések szerint már a két világháború közötti időszakot idézi az illegálisan foglalkoztatott napszámosok száma. A láthatatlan szektor felsőbb rétegeiben azonban megbecsülhetetlenül nagy azoknak a száma, akik regisztrált munkavállalók, ám legális jövedelmüket zsebből kapott fizetéssel is kiegészítik. A brüsszeli jelentés megállapítja, hogy az újonnan csatlakozó országokban, leggyakrabban az építőiparban foglalkoztatnak bejelentés nélkül munkavállalókat. Gyakori a feketefoglalkoztatás a mezőgazdaságban, a szálloda- és vendéglátóiparban illetve a háztartási szolgáltatások területén. Hazánkban jelentős a nyugdíjasok rejtett foglalkoztatása is. A jelentés kiemeli a munkaerőpiac rugalmatlanságát, a túlságosan magas adóterheket és a hagyomány szerepét. Az Európai Bizottság szerint az illegális munkavállalást megelőzéssel és szankcionálással lehet visszaszorítani, erre vonatkozóan minden tagállamnak intézkednie kell. A munkaügyi tárca az alkalmi munkavállalói könyv népszerűsítésétől várja az eredményt, ezért kampányt indított annak elterjesztéséért Hír. Jövőre 88,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre az idei 67,2 milliárd forint helyett, mondta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a tegnapi rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. 12

13 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. Az Osztrák Nemzeti Bank jelentéséből az derül ki, hogy a magyar munkaerőpiac az új uniós tagországok összehasonlításában rugalmasnak számít. Az osztrák szakértők a munkaerőpiac rugalmasságát olyan tényezőkön mérik mint például a bértárgyalások helyszíne. A legrugalmasabb megoldást az jelent, ha ezek a tárgyalások vállalati szinten zajlanak. A kollektív szerződéssel való lefedettség az új tagországokban jóval kisebb, mint a Nyugat-Európában. Előnyös az is, ha a munkaidő meghatározásában nagy szabadságot élveznek a cégek, a munkanélküli segély nagysága és folyósításának időtartama szintén jelentős tényező a munkaerőpiac megítélése szempontjából Hír. Az Országos Vízügyi Szakszervezet a tegnap a szaktárcával folytatott tárgyaláston döbbenten tapasztalta, hogy a költségvetés jövőre 26 százalékos elvonást irányoz elő a környezetvédelmi minisztériumnál. Tarró Péter az OVSZ elnöke elmondta, hogy egyszerűen érthetetlen az eddig soha nem látott elvonás, amely közel ezer ember elbocsátásával járhat. A tárgyalások jelenlegi állása szerint a minisztériumból harminc embert küldenek el, a többieknek pedig a tárcához tartozó intézményektől kellene távozniuk. A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja a terveket, hiszen már a tavaly decemberi 260 fős elbocsátás is bizonytalanná tette a feladatok ellátását. Mivel a terület eleve létszámhiánnyal küszködik, az OVSZ arra kérte a szaktárcát, hogy a jövő pénteki újabb tárgyalási fordulóra dolgozzon ki javaslatokat a források átcsoportosítására és a nagyarányú leépítések elkerülésére. Amennyiben a következető egyeztetésen nem mozdulnak el az álláspontok, az OVSZ megvizsgálja, milyen eszközökkel szerezhet érvényt követeléseinek Ma szavaz az Országgyűlés a textil-, bőr- és cipőipar helyzetének javításáról. Szakértők véleménye szerint, főként a távol-keleti dömping miatt leépülő ágazatban akár ezer ember is munkanélkülivé válhat a következő években, ami a Munkaerő-piaci Alapot mintegy 14 milliárd forinttal terhelheti meg. Az ágazat azt várja a gazdasági és foglalkoztatási tárcától, hogy a hátrányos helyzetű térségekre olyan válságkezelő programokat dolgozzon ki, amelyek kedvező változásokat eredményeznének a textil-, bőr- és cipőiparban. Az ágazat szakmai szervezetei egyelőre kivárnak a véleményalkotással, bár egyöntetűen fontos lépésnek tartják az országgyűlési határozati javaslat elfogadását. Várszegi Árpád, a Bőr- és Cipőipari Szövetség elnöke mondta, e dokumentum jelenleg csupán egy kérés, figyelemfelhívás a kormányzat számára, a részletek kidolgozását a következő hetekben, hónapokban valósítják meg. Tomor János, a Ruhaipari Egyesülés elnöke szerint: négy fontos célt kell megvalósítani a következő hetek során a javaslat megvalósításakor. Ezek: a versenyképesség javítása az érintett ágazatokban, a diszkriminációmentes kereskedelem megvalósítása, a foglalkoztatottsági szint és a piacra jutás feltételeinek növelése. Csáti Ferenc, a Textilipari Műszakitudományos Egyesület elnöke abban bízik, hogy a mai szavazás után már nem járhat úgy az ágazat, mint a korábbi években, amikor minden kezdeményezésük menet közben csendben elült, ám hogy a várható intézkedéseknek milyen hatása lesz az ágazatra, ma még nehéz megmondani Hír. Osztrák Nemzeti Bank napokban közzétett, az unió munkaerő-piaci rugalmasságát vizsgáló tanulmányából az derült ki, hogy Lettországban, Luxemburgban, Franciaországban és Magyarországon a legmagasabb azoknak 13

14 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK a munkavállalóknak a száma, akik minimálbérre vannak bejelentve Lettországban a munkavállalók 15,5, Franciaországban 14,5, addig Magyarországon 11 százalékuk keres hivatalosan minimálbért. Ám az elemzés elismerte, hogy ez csak a papírforma. A tanulmány az átlagjövedelemhez képest vizsgálta a minimálbér mértékét. A minimálbér az unióban Franciaországban a legnagyobb, annak 58 százaléka, majd Málta és Írország következik, 50 százalékkal, Magyarország kicsit lemaradva, 43 százalékkal. Ausztriában nincs törvényileg meghatározott minimálbér. A 15 új tagországban a bértárgyalások zömmel szakmai alapokon, illetve szektor szerint folynak, alegkevésbé a kollektív szerződések befolyásolják a bértárgyalásokat. Az új tagállamok számára is a regionális mobilitás fejlesztését és a képzésekbe való beruházást javasolja az osztrák jegybank ahhoz, hogy a munkaerő-piaci rugalmasságuk javuljon. A regionális mobilitás a tíz új tagországban a legalacsonyabb, több mint 20 százalékkal marad el az uniós átlagtól Hír. A kétéves uniós munkavállalási moratóriumról és a magyar-spanyol gazdasági kapcsolatok bővítéséről tárgyalt az Országgyűlés alelnöke, Világos Gábor, és a spanyol La Rioja tartomány miniszterelnöke Budapesten. Pedro Sanz Alonso miniszterelnök kifejtette, hogy tartománya kész minden segítséget megadni, amely könnyíti Magyarország uniós felzárkózását Hír. Törvényi garanciát vár a kormánytól a huszonnégy Volán-társaság dolgozóinak mintegy 25 százalékát tömörítő két szakszervezetet, az Autóbusz-közlekedésben Dolgozók Uniója és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, hogy a Volán-társaságok és hogy állami tulajdonban maradnak A szakszervezeteket nem nyugtatta meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentése, miszerint két évig biztosan nem kerül sor a cégek privatizációjára. A privatizáció nem elsősorban a volános munkavállalókat, hanem a lakosságot és a szolgáltatás ellátását veszélyeztetné, vélik a szakszervezetek. Hangsúlyozták, a tömegközlekedés Magyarországon szociálpolitikai kérdés, hiszen azt elsősorban a kevésbé tehetősek veszik igénybe. Magánosítás esetén a cégeket profitorientált cégek vennék meg, és a kevésbé nyereséges járatokat megszüntetnék. Az árak emelkednének, noha az utazóközönség nagy része már most is nehezen fizeti meg a tarifákat. A szakszervezetek már felvették a kapcsolatot a Fidesz szakpolitikusaival, de más pártok, valamint a lakosság támogatására is számítanak, a közeljövőben pedig az ágazat legnagyobb érdekképviseletével, a Közúti Közlekedési Szakszervezettel folytatnak tárgyalásokat Hír. Bevált az a brit politika, amelynek értelmében átmeneti korlátozás nélkül megnyitották a munkaerőpiacot az új EU-tagállamok polgárai előtt, jelentette ki David Blunkett belügyminiszter. Május eleje óta a nyolc kelet-középeurópai országból összesen en folyamodtak munkavállalási engedélyért Nagy-Britanniában; közülük an meg is kapták azt, míg további 3700 ügyben egyelőre nem született döntés. David Blunkett szerint a 90 ezer külföldi eddig nagyjából 120 millió fonttal gazdagította a brit gazdaságot, ezen belül az adó- és társadalombiztosítási bevételek 20 milliót tettek ki. Ennek alapján a belügyminiszter úgy véli: a szigetország komoly előnyre tett szert e téren a keleti munkavállalóktól elzárkózó kontinentális EU-tagországokkal szemben. 14

15 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Az új Mt. koncepciója szerint a leendő szabályozás nem hagyatkozhat csak a hagyományos konstrukciókra, szem előtt kell tartania az egyre terjedő sajátos foglalkoztatási formákat, intézményeket, így a távmunkát vagy a munkaerőkölcsönzést, hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogi szekciójának ülésén. Radnay József, a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának vezetője hangsúlyozta: az új típusú jogviszonyok is igénylik a diszpozitivitást az eltérést nem engedő szabályok helyett. A szakemberek egyetértenek abban, hogy leginkább a kollektív munkajog igényel változtatást. E körben nagy szükség lenne a kollektív szerződés és az üzemi tanács újraszabályozására, és felmerül a szakszervezetre vonatkozó passzusok esetleges kiemelése, önálló rendezése Hír. Az egyik napilap értesülése szerint, még az idén megalakul és megkezdheti munkáját a Nemzeti Vasúti Kerekasztal, melynek célja, hogy elősegítse a magyar vasút felzárkózását az európai uniós elvárásoknak megfelelően, s kidolgozza a korszerűsítés és a versenyképes fejlődés feltételeit. A tervek szerint a Kerekasztal üléseire a szakszervezeteket nem hívják meg, csak a szakminisztérium, a MÁV és annak érdekeltségei, valamint a vasúttársaság hitelezői és a szakhatóságok lehetnek ott. A szaktárca szerint az érdekvédelmi szervezeteknek a jól működő Vasúti Érdekegyeztető Tanács keretein belül kell rendezniük vitáikat a MÁV Rt.-vel és nem a Kerekasztal mellett Január elsejétől forintra emelkedik a minimálbér. A munkáltatók havi összköltsége 5340 forinttal fog nőni a minimálbérért dolgozó alkalmazottak esetében. A tételes egészségügyi hozzájárulás jövő évi csökkentésével havi 1500 forintot takaríthatnak meg, így novemberétől - az idei évhez viszonyítva forint többletköltséggel jár egy cégnek a minimálbéres alkalmazott. A munkáltatói költségek növekedése kizárólag a minimálbér emelkedésére vezethető vissza, hiszen a járulékok mértéke nem változik jövőre. Az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás továbbra is biztosítja, hogy a legkevesebb jövedelemmel rendelkezők mentesüljenek a személyi jövedelemadó megfizetése alól, így az eddigi forint helyett januártól már forintot vihetnek haza, azaz 3460 forintos nettó bérnövekedésre számíthatnak az érintettek. Az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek az egyéni és a társas vállalkozók. A jövő évben bevezetendő vállalkozói munkanélküli ellátás fedezetére az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmük után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot kötelesek fizetni a vállalkozók. A munkavállalók után 3 százalék munkaadói és 1 százalék munkavállalói járulékot kell jelenleg is fizetni. Mivel a munkanélküli ellátás csak egy jogcímen folyósítható, mentesülnek a vállalkozói járulék fizetése alól azok a vállalkozók, aki egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is állnak. A vállalkozói járulékalapnak éves szinten el kell érnie a minimálbér éves összegét. A fentiek alapján tehát azok az egyéni és társas vállalkozók, akik a társadalombiztosítási járulékaikat a minimálbér alapvételével fizetik meg, 2005-ben havi 2280 Ft-os vállalkozói járulék fizetésére is kötelesek lesznek. Ezzel a közterheik éves szinten személyenként forinttal emelkednek. További emelkedést jelent számukra is a minimálbér emelése miatti járuléknövekedés. 15

16 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. Tegnap az MGYOSZ fórumán Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter azt hangsúlyozta, hogy a hosszú távú gazdaságfejlesztési stratégia középpontjába a versenyképesség növelését kell helyezni, mert ez teremti meg a szociális kohézió, a felzárkózás alapját. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy 2007-től hét év alatt Magyarország számára 10 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre uniós és hazai társfinanszírozásból és magántőkéből. Széles Gábor az MGYOSZ elnöke azt javasolta, hogy a korábbi években használt devizakitermelési mutatóhoz hasonlóan eurókitermelési mutatót kellene kialakítani, és ezt figyelembe kellene venni a forint árfolyamának meghatározásakor Hír. Nyolc év óta először augusztusban csökkentek éves szinten a hazai reálbérek, s ez a folyamat szeptemberben is folytatódott, derült ki a KSH jelentéséből, amely szerint az idei év első kilenc hónapjában a nettó átlagkeresetek 6,9 százalékkal növekedtek, így a reálkeresetek a 7 százalékos infláció mellett 0,1 százalékkal csökkentek. A versenyszférában az év első háromnegyedében 1,5%-kal nőtt a létszám, míg a költségvetés valamennyi meghatározó területén csökkent, így a költségvetés összességében 1,0%-os létszámveszteséget könyvelhet el Két héten belül a közszférában is megállapodás lehet a jövő évi béremelésekről, hasonló ahhoz, amit a múlt héten a versenyszférára kötöttek a szociális partnerek, mondta a SZEF elnöke. Szabó Endre kiemelte, hogy a bruttó keresetemelkedés és a bérek reálértékének növekedése a közszférában sem lehet alacsonyabb. A közszférában külön kérdés, az hogy a béremelés mekkora részét garantálják az illetményrendszerekben. Az érdekképviseletek azt szeretnék, ha ez 6 százalék lenne. A kormány szeptember végén tett javaslata szerint a köztisztviselői illetményalap januártól 4 százalékkal, 33 ezerről forintra emelkedne, amit 2 százalékos, minőségi munkához kapcsolódó béremelés egészítene ki. A közalkalmazottak esetében 8 százalékos illetménytábla-emeléssel és 2 százalékos teljesítményhez kötődő bérnövekedéssel, továbbá 4 százalékos pótlékalap-emelkedéssel lehet számolni jövőre. Szabó Endre viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a közalkalmazottaknál ez a szám már tartalmazza az idei emelés beépülését is. Akkor több szakszervezet vezetője túl alacsonynak nevezte a tervezett mértéket és úgy vélték: az alig lenne érzékelhető a munkavállalóknak. Szerintük legalább 14 százalékra lenne szükség és arra, hogy a béremelés fedezetét megkapják a helyhatóságok. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter korábban arról beszélt, hogy a GDP-növekedés követése tárgyalási alap lehet, emlékeztetett azonban arra, hogy ban a közszféra béremelkedése hatszorosan haladta meg az össztermék bővülését. A több évre vonatkozó bérmegállapodás lehetőségéről Szabó Endre azt mondta, hogy egyelőre nincsen egységes vélemény, abban azonban egyetértés van, hogy elsősorban a 2005-ös keresetekről kellene megállapodni, utána lehet csak tervezni a következő időszakra. Ennek lehetőségét egyébként még októberben vetette fel a munkaügyi miniszter, aki szerint hosszabb időszakra, legalább két évre szóló közszolgálati bérmegállapodás a szokásos éves béralkuknál kiszámíthatóbb környezetet teremtene Hír. Egész Németországban figyelmeztető sztrájkokat tartottak tegnap az államigazgatási dolgozók, hogy tiltakozzanak a hosszabb munkaidő ellen. A 16

17 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Verdi a szolgáltató szektor legnagyobb szakszervezete, így kívánja elérni, hogy helyezzék hatályon kívül azt a márciusi megállapodást, amelyben a hivatalnokok számára 42 órás munkahetet vezettek be Bajorországban és Hessenben Hír. Legalább a bejelentett infláció két és félszeresével kell tervezni a díjakat jövőre, jelentette ki a Fuvarozók Országos Szövetségének szakmai napján Peredi Péter főtitkár. Ha csak az infláció mértékével növelnék a díjakat, az elmúlt évek kumulálódott veszteségei nem csökkennének. Peredi Péter szerint az elmúlt években a vállalkozások eredményessége nem volt tervezhető a költségek folyamatos változása miatt. A jövő évi tervezhetőséget pedig az üzemanyagár-trend mellett a kormány jövedékiadó-politikája is befolyásolja. A főtitkár úgy véli, a jövedéki adó EU-minimumra, (literenkénti 75 forintra) csökkentése, az üzemanyag turizmus mérséklése kellene a hazai forgalom növekedéséhez. A befolyásoló tényezők között említette még a munka és vezetési idő szabályozását A évi költségvetési törvényjavaslat ismét nem biztosítja az önkormányzatok számára a kötelező feladatok ellátásához szükséges működési feltételeket, így fennáll a települések ellehetetlenülésének veszélye, állítja a hét országos önkormányzati érdekképviselet a jövő évi büdzsé tervezetéről szóló közös állásfoglalásában. A dokumentumot a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, a Községi Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége írta alá. A szövetségek továbbra is elutasítják a évi bérnövelési javaslatokat, az önkormányzatok saját erőből nem tudják garantálni a köztisztviselők teljes körű bérfejlesztését, illetve a közalkalmazotti bértábla 6 százalék feletti emelését. Az érdekképviseletek attól tartanak, hogy a kormányzat a forráshiányból származó feszültségeket az önkormányzatokra kívánja áthárítani, s ezzel megosztja az önkormányzati és a közszolgálati szférát. Kérik, hogy a költségvetés vállalja a többletkötelezettségeket, ha az OKÉT-ban 6 százalékos béremelésen felül történik megegyezés. Kezdeményezik, hogy a céltartalék képzési kötelezettség alól mentesítsék az önkormányzatokat. A tartalékok nagysága az állami támogatások és hozzájárulások 2,5 százaléka lenne. Ez azt jelenti, hogy a helyben maradó 10 százalék szja helyett 8,2 százalékot kapnának meg a települések, ez az intézkedés mindenhol pénzügyi feszültséget okoz, hiszen az szja a fedezete többek között a béremeléseknek, a dologi kiadásoknak vagy a fejlesztésekhez szükséges saját forrásoknak. Az érdekképviseletek nem értenek egyet a megyei önkormányzatok szja részesedésének jelentős csökkentésével, és azzal sem, hogy a megyéket kizárnák a működési forráshiány miatti támogatás igénylésének lehetőségéből Hír. Felfüggesztette az országos sztrájkot az EDDSZ országos tanácsa, miután a szakminiszter levélben arról értesítette Cser Ágnes elnököt, hogy a kormány kész tárgyalni. A találkozó november 26-án lesz, amelyen Rácz Jenő egészségügyi miniszter és Csizmár Gábor munkaügyi miniszter is részt vesz. Cser Ágnes elmondta: miután a szakminiszternek elmondása szerint nincs fölhatalmazása a szociális ágazat nevében is tárgyalni, ezért azt kérte, hogy az egyeztetésen vegyen részt Göncz Kinga szociális és esélyegyenlőségi 17

18 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK miniszter is. Az elnök megjegyezte: ha a sztrájkot fel is függesztették, a szombatra tervezett országos demonstrációt a tárgyalás ellenére is megtartják Hír. A PDSZ tiltakozik a költségvetési tervezetben a pedagógusokra vonatkozó új szabályozás törvénybe iktatása ellen, amely a heti 40 munkaórában kötelezően, alapvetően külön díjazás nélkül további feladatok ellátását teszi elrendelhetővé, közölte Kerpen Gábor a tömörülés elnöke Hír. Módosította alapszabályát és gazdasági társaság alapításáról döntött a Magyar Pékszövetség közgyűlése. Ilonka Boldizsár, a szövetség elnöke elmondta: az 523 tagot tömörítő szövetség a hazai sütőipari kapacitás 70 százalékát lefedi. Az elnök szerint a szakma rendkívül nehéz helyzetben van, amit mindenekelőtt a forráshiány okoz. Ebben a helyzetben két megoldást látnak, az egyik az áremelés, amit nem szeretnének, a másik pedig, hogy a kormányzat segítségével és a pékszövetség gazdasági tevékenységével forráshoz juttassák a pékeket. Nyújtó Ferenc, a FVM helyettes államtitkára a közgyűlésen bejelentette, hogy az FVM-nek sikerült elérnie, hogy a sütőipari ágazat is pályázhat a Gazdasági Minisztérium által kis- és középvállalkozásoknak kiírt pályázaton Hír. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezkedésének javítása a célja annak a programnak, amelyre két év alatt 3,9 milliárd forintot fordíthat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ. A Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP) keretében elnyert pályázati összeg háromnegyedét az Európai Szociális Alap, negyedét a magyar állam állja. Az EU kiemelt feladatként kezeli a gazdaságilag elmaradott térségekben, élők helyzetének javítását Hír. A védett szervezetek attól félnek, fogyatékkal élő alkalmazottaik után jövőre kevesebb támogatást kapnak, a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a forrás azért csökken, mert több munkavállaló fiktív szerződéssel alkalmazott fogyatékkal élőket, és eddig így jutottak jelentős állami támogatáshoz. A cégeket a jövőben fokozottan ellenőrzik, hogy kiszűrjék a visszaéléseket. A húszéves rendszer más területen is reformra szorul, az igazságosabb és átláthatóbb szabályozásról a szakminisztérium a társadalmi partnerekkel egyeztet Hír. Tegnap rendezték a Népszava kiadója által szervezett Felnőttoktatással a kistérségi felzárkóztatásért és az esélyegyenlőségért című konferenciát A felnőttképzésnek a magyar gazdaság versenyképességét kell szolgálnia, s ez a hazai kistérségek felzárkóztatásának kulcskérdése, így összegezhető a konferencia szakértőinek véleménye. Magyarország egyetlen esélye, ha az Európai Unióval együtt tud belépni a tudásalapú társadalomba, szögezte le Veress József, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Bihall Tamás, a foglalkoztatási tárca miniszteri biztosa szerint felnőttképzést mindenképpen a kistérségi szinten kell megszervezni. A kistérségek felzárkóztatása viszont csak akkor lehet eredményes, ha megvalósul a regionális érdekérvényesítés, fogalmazott a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke November 30-ra, általános sztrájkot hirdetetek meg a szakszervezetek Olaszországban. Így fejezik ki tiltakozásukat Silvio Berlusconi 2005-re szóló költségtervezete ellen. 18

19 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. A Magyar Posta Rt. A jövő évi bérfejlesztési javaslatát a jövő héten juttatja el a szakszervezetekhez. Ez az OÉT hat százalékos ajánlásáról indul, melyet a jövő évre is tervezett 13. havi bér egészíti ki. A megállapodást a tervek szerint legkésőbb december 18-án írják alá. A béren kívüli juttatási rendszer jelentősen átalakul, jövőre a teljes munkaidőben dolgozók évi 100 ezer forint értékű, tizenkétféle lehetőség közül választhatnak. November 22- én megalakult a postai ágazati párbeszéd bizottság. Elkészült a Posta Esélyegyenlőségi Terve. A hazai vállalatok közül a postánál dolgozik a legtöbb nő, ezért az antidiszkriminációs terv elsősorban a kettő, vagy több tíz év alatti gyermeket nevelőkre, és a gyermekeiket egyedül nevelő szülőkre terjed ki, de külön kitérnek a 40 évnél idősebb, a fogyatékos és a roma alkalmazottakra is Hír. Elsősorban változásmenedzselésre van szüksége a hazai foglalkoztatáspolitikának, mondta Csizmár Gábor miniszter egy pénteki budapesti konferencián. A miniszter öt olyan feladatot határozott meg, amely javíthatja a jövő évi foglalkoztatottságot. A munka törvénykönyvének átfogó felülvizsgálatára van szükség. A foglalkoztatási törvény átvizsgálása már jövő év közepére elkészülhet, de a 2005-re vonatkozó foglalkoztatási akcióterv és az életen át tartó tanulás stratégiája is munkát ad majd a minisztériumnak. A második Európa terv közötti időszakára vonatkozó fejlesztési célokat is meg kell határozni, mondta. A szerződéses munkaviszony és az önfoglalkoztatás növekedése miatt nagyobb figyelmet igényelnek a pályakezdők is Hír. Az OÉT döntése után országszerte megkezdődtek a jövő évi kereseteket meghatározó béralkuk. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a munkahelyeken figyelembe veszik az OÉT ajánlását. Januártól átlagosan hat százalékkal nőnek a bérköltségek, de a béremelés az egyes munkahelyeken várhatóan ennél több lesz Feloszlatta az Országgyűlés Tápiószele képviselő-testületét, s a köztársasági elnök a január 22-i időközi választásig köztársasági biztost nevezett ki az önkormányzathoz. A Pest Megyei Bíróság még 2003 márciusában állapított meg összeférhetetlenséget a település testületének két tagja esetében. A két, mandátumot vesztett képviselő helyére a listán soron következő két képviselő lépett, akik éltek a jogorvoslat lehetőségével. A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az összeférhetetlenséget kimondó döntést. Mivel mandátumot visszavonni nem lehet, így a képviselőtestületnek 15 tagja lett, ami nem lett volna akadálya a testület további működésének, de a testületen belüli ellentétek elmélyültek. A testület 2003 októberétől egyáltalán nem ülésezett, kivéve amikor a Magyar Államkincstár a megelőlegezett közterhek miatt azonnali inkasszót nyújtott be, a csődhelyzet elkerülése érdekében a testület elfogadta a 2004-es költségvetési rendeletét, de más kérdésben továbbra sem döntött. A BM ezért az idén nyáron kezdeményezte az önkormányzat feloszlatását. A tárca többször próbálkozott a helyzet rendezésével. A kormány kikérte az Alkotmánybíróság véleményét, amely határozatában rögzítette: az önkormányzás nemcsak joga, de kötelessége is a képviselő-testületnek, s ha a testület tartósan nem működik, az sérti a választók önkormányzáshoz való alkotmányos jogát. A képviselőtestület Országgyűlés által történő feloszlatása csak végső eszköz arra az 19

20 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK esetre, ha más módon az alkotmányos működés nem állítható helyre. Eddig csak egyszer, 1992-ben oszlatta fel a parlament Tiszaderzs képviselőtestületét Jövő héten rendezik a III. Országos Távmunka Konferencia. Az Európai Unió tagországaiban az aktív foglalkoztatottak 15, addig Magyarországon csupán 2-3%-a dolgozik ilyen módon. A tanácskozás célja, hogy vonzóvá tegye a gazdasági szféra képviselőinek ezt az újfajta foglalkoztatást. A Magyar Információs Társadalom Stratégia részeként a kormány partnerségi keretmegállapodások megkötését kezdeményezte a szociális partnerekkel, kamarákkal, civil szervezetekkel, a távmunkát nagy számban alkalmazó vállalatokkal a távmunka elterjesztése érdekében ig legalább ezer hagyományos munkahely átalakítását és legalább félezer új távmunkahely létrehozását tervezik. Szintén a MITS keretében valósul meg a közösségi szélessávú internet hozzáférés növelését támogató közhálóprogram. A távmunka elterjedését segíti a munka törvénykönyve májusi módosítása, (mely szerint május óta bárki kérheti, hogy távmunkásként foglalkoztassák) amely rendezte a feltételeket, hiszen a lakosság egyre nagyobb része hozzáfér a szélessávú internethez ben a munkaerő-piaci alapból összesen nyolcszázmillió forint értékben írnak ki pályázatokat távmunkahelyek létrehozására Magyarország nem lehet részese a munkaidő szervezésre vonatkozó uniós irányelv olyan módosításának, amely a jelenleginél kedvezőtlenebb a munkavállalóknak. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője, Borsik János ezzel indokolta, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács eheti ülésén a munkavállalói oldal nem támogatta a tervezett változtatásokat. Magyarország nem lehet partner a heti munkaidő növelésében, mint ahogy abban sem, hogy a foglalkoztatást éves munkaidő-keretben szabályozzák. A tervek között szerepelt, hogy az ügyeleti időnek csak az a része számítana a munkaidőbe, amely alatt tényleges munkát végeznek. Magyarországon elsősorban az egészségügyben jellemző ügyeleti munkavégzés során nem mérik a ténylegesen ledolgozott részt, hanem átalány alapján számítják. Borsik János elfogadhatónak nevezte azt a kormányzati álláspontot, hogy törekedni kell az átalányszámítás fenntarthatóságára. A magyar szakszervezetek néhány éve erőteljes kampányt indítottak a 38 órás munkahét eléréséért, de a munkáltatók ezt nem tartották teljesíthetőnek. Nemrég a kormány is jelezte, hogy ennek most nincs realitása. Támogatja viszont a kormányzat azt, hogy a munkaközi szünet munkaidőbe építésével javítsák a munkafeltételeket Attól tartanak a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató mintegy száz cég képviselői, hogy akár minden harmadik ide tartozó vállalkozás megszűnhet a jövő év első felében, ha a kormány nem mozdul el jelenlegi álláspontjától, s csak a 2003-as minimálbérnek megfelelő összeggel, 50 ezer forinttal támogatja a szervezeteket. A vállalkozások szeretnék, ha legalább 53 ezer forintot kapnának egy-egy dolgozójuk után az államtól. A támogatáscsökkenés a Védett Szervezetek Országos Szövetségének vezetője, Balogh Zoltán szerint a munkahelyek megtartását veszélyezteti. A szociális foglalkoztatók többsége nem termel nyereséget, így előfordulhat, hogy fizetésképtelenné válnak. E segítség nélkül a csökkent munkaképességűek 20

21 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK közül sokan segélyre szorulnának. Csizmár Gábor miniszter szerint jövőre egy-egy, csak speciális munka elvégzésére képes dolgozót havonta fix összeggel, valószínűsíthetően 51 ezer forinttal támogat a költségvetés. Ez az összeg, attól függően, hogy milyen munkaképességű munkavállalóról van szó, módosulhat. A csökkent munkaképességűek képviselői megállapodtak a célszervezetek vezetőivel arról, hogy egymilliárd forintot elkülönítenek a "tisztességes" létszámnövekedés kezelésére A Munkaerő-piaci Alap 120 millió forinttal segíti a jövő év tavaszáig az ágazati párbeszédbizottságok magyarországi és EU-s feladatainak teljesítését, a testületek információs rendszereinek szoftverfejlesztését. A középszintű érdekegyeztetés keretében harminc ágazati, szakágazati, illetve alágazati párbeszédbizottság alakult eddig Hír. Tegnap Japánban kezdetét vette, a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (ICFTU) 18. kongresszusa. A szervezet szorgalmazza, hogy a multiknál minden országra kiterjedő egységes szabványokat és irányelveket alkalmazzanak a munkavállalóikkal való együttműködésben. Az ötnapos rendezvény mottója: Globális szolidaritást Globális szakszervezeti mozgalmat a Jövőért. Az SzSzNSz 1949-ben alakult, 234 tagszervezete van és 148 millió munkavállalót képvisel. A szervezet szeretné egységesíteni az ICFTU-t, a Munka Világszövetségét, és a két szervezetbe eddig nem társult demokratikus munkavállalói érdekképviseleti szerveket. A szervezet úgy látja, hogy a globalizáció jelenlegi formájában kiegyensúlyozatlan, nem fenntartható. A munkavállalóknak fel kel lépniük azért, hogy más irányba tereljék a folyamatot, jelentette ki a konferencia megnyitóján a nemzetközi szervezet elnöke. ENSZ főtitkára arról biztosította a küldötteket, hogy a világszervezet osztja az ICFTU nézetét, miszerint a jólétnek és a szociális párbeszédnek kéz a kézben kell haladnia Jövőre megkezdhetnék működésüket a társadalombiztosítási alapokat felügyelő testületek, ha a szakszervezetek nem ragaszkodnak ahhoz, hogy önálló törvényben rögzítsék az alapszabályt, jelentette be a miniszter. Csizmár Gábor tanácskozásra hívta az ágazati szakszervezetek képviselőit, hogy közösen készítsenek listát azokról a feladatokról, amelyek a kormányzati ciklus végéig reálisan teljesülhetnek. Az érdekvédők elsősorban azt firtatták, szerepet kapnak-e a szakszervezetek a TB-alapok feletti kontrollban, a munkaügyi ellenőrzésben. Felvetették azt a problémát, hogy a munkahelyen kötött kollektív szerződés előnyeit nem csak a szervezett dolgozók élvezik, miközben létrejöttét csak ők finanszírozzák. A miniszter a szakszervezetek társadalmi szerepének növelése érdekében több ponton is partnerséget ajánlott. Csizmár esélyt lát arra is, hogy a szakszervezeti munkát a munkaadói és munkavállalói járulék egy részéből finanszírozza az állam, a pénz odaítélését, például, a kollektív szerződési lefedettséghez kötve. Felajánlotta a szakszervezeteknek azt is, hogy működjenek együtt a fogyasztóvédelemben. Csizmár szerint a jövőben célszerűbb lenne a béralkut az országos érdekegyeztetés fóruma helyett az ágazati párbeszéd bizottságokban lefolytatni, ugyanis ott alkuképesek a felek. A szakszervezeti vezetők támogatták a miniszteri felvetést, aki viszont egyetértett azzal, hogy az ebédszünet a munkaidő része legyen. Eltérőek az álláspontok a december 24-e ügyében: Csizmár szerint heti pihenőnappá kell nyilvánítani, az érdekvédők 21

22 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK viszont a munkaszünethez ragaszkodnak. Indokaik szerint az előbbi munkabérkieséssel járna Elsősorban rugalmasságot várnak a munkaadók és a munkavállalók is a munkaidőről szóló uniós irányelv reformjától. Philippe de Buck, az Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége (UNICE) elnöke és Vadász Péter, a Munkáltatók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke szerint nem elég rugalmasak a szabályok. Az Európai Bizottság tervezete, amelyről ma tárgyal Brüsszelben az EU Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsa, sem a munkavállalók, sem a munkáltatók tetszését nem nyerte el. Vadász hangsúlyozta: az egyes tagországokban eltérő a helyzet, ám az általános tanulság, hogy a munkaidő csökkentése nem hozta el a foglalkoztatás növekedését. Vadász szerint nehézséget okoz, hogy a tagok munkaadói szervezeteinek is meg van kötve a keze, így előfordul, hogy a szociális tanácsban a munkavállalói oldal álláspontját képviselik. A direktíva esetében azonban az európai szakszervezeteket tömörítő ETUC is közölte: ezúttal a munkaadók oldalán kívánnak harcolni a bizottság ellen. A szeptember 22-én ismertetett bizottsági indítvány továbbra is heti átlag 48 óra munkát engedélyezne, módosítaná azonban az úgynevezett opt-out lehetőségét. A szabály alól való felmentéssel egyéni szerződésekben elsősorban Nagy-Britannia, illetve az új tagok közül Ciprus és Málta él, míg több más tagállamban, így Magyarországon is, egyes szektorokban engedélyeznek hosszabb munkavégzést. A tervezet szerint lehetővé tennék azt is, hogy az átlagos munkaidő kiszámításánál az eddigi négy hónap helyett akár egyéves időszakot tekintsenek referenciának. Az UNICE állásfoglalásában minimumnak tekinti az egy évet, s azt is fontosnak tartja, hogy az opt-out-ot nemcsak egyéni, de kollektív szerződések is tegyék lehetővé. Várhatóan ez lesz a mai miniszteri tanács egyik legfőbb vitapontja: egyes tagországok kollektív szerződéshez kötnék az egyéni megállapodást, mások nem. Az UNICE azt is elvárja, hogy a munkaidő kiszámításakor csak a tényleges munkavégzéssel töltött órákat vegyék figyelembe. A most készülő reform egyik sarkalatos kérdése lehet ez, miután egy éve az Európai Bíróság úgy döntött, a készenléti időt is bele kell számítani a munkavégzés idejébe. A tervezet így két részre, a munkával és az anélkül eltöltött időre osztaná az ügyeleti időt, a mai tanácsülés ennek részleteit is megtárgyalja. Az Európai Bizottság tervei szerint legkorábban jövő év végén vagy 2006 elején fogadhatják el végleges formában az új irányelvet. A tagországok két évet kapnak arra, hogy saját jogrendjükbe átültessék a módosított szabályokat A legalább ötven főt foglalkoztató költségvetési szerveknek és a többségi állami tulajdonban lévő munkáltatóknak év végéig kell elkészíteniük az esélyegyenlőségi tervet, de ezt egyetlen hatóság, vagy minisztérium sem ellenőrzi. A munkáltatóknak az üzemi tanáccsal és a szakszervezetekkel kell egyeztetniük, ez garantálja a belső kontrollt. Ezzel nemcsak a hátrányos helyzetű munkavállalók esélyeit erősíthetik a foglalkoztatók, hanem az uniós pályázatok elnyerésében is sordöntő lehet az alkalmazása. A közszférával ellentétben a magánszektor munkáltatóinak a törvény csak ajánlja a terv elkészítését. Az esélyegyenlőségi törvényt kimondja, hogy a hátrányból indulókat segíteni kell. Foglalkozik többek között a munka világában érvényesítendő esélyegyenlőségi követelményekkel. Ennek következménye, 22

23 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK hogy az Mt.-ben is egyértelműen megfogalmazták, mely csoportok lehetnek hátrányos helyzetűek. A jogalkalkotó a nőket, a 40 évesnél idősebbeket, a fogyatékkal élőket, a romákat, az egynél több 10 éven aluli gyermeket nevelő vagy gyermekét egyedül nevelő szülőket sorolta ide. Az esélyegyenlőségi tervben érintett hátrányos helyzetű munkavállalónak nem kötelező élni a támogatással Hír. Nem született végső döntés az EU munkaidő-direktívájának reformjáról a foglalkoztatási tanács tegnapi ülésén, mondta el a brüsszeli tanácskozás után a Magyarországot képviselő Ladó Mária. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója ugyanakkor némi előrelépésről számolt be: a tagállamok között már nincs komoly vita azzal kapcsolatban, hogyan válasszák szét az ügyelet munkával és anélkül eltöltött idejét. A körvonalazódó változat az államokra hagyja, hogy pontos időmérést vagy átalányszámítást végeznek-e. A kormány a szociális partnerekkel való konzultáció után ez utóbbit támogatja. Nincs vita azzal kapcsolatban sem, hogy a heti engedélyezett 48 óra kiszámításánál négy helyett akár 12 hónapos referencia-időszakot alkalmazhassanak a munkáltatók, de nincs előrelépés az opt-out, vagyis az irányelv alóli kimaradás feltételeivel kapcsolatban. Az elmúlt hónapokban komoly vitát kavart kérdésekről a januárban startoló luxemburgi elnökség folytatja a munkát Összesen 138, önhibáján kívül forráshiányos önkormányzat 800 millió forinttal történő támogatását javasolja a Pénzügyminisztérium az idei második ütemben az erről szóló javaslat ma kerül az Országgyűlés önkormányzati bizottsága elé. Az idei központi költségvetés egész évre 12 milliárd forintot tervezett a hátrányos helyzetű települések működésének támogatására, de az összeg már az első ütemben sem volt elég. Júliusban 1077 önkormányzat csaknem 15 milliárd forintos támogatási igénye bizonyult jogosnak, ezért 3 milliárd forintot már akkor át kellett csoportosítani. Most a második ütemű kiegészítő támogatást szintén a fel nem használt állami hozzájárulásokból fizetik ki. A helyhatóságok még ebben az évben megkapják a pénzt. A helyhatóságok több mint harmada alapvető működését sem tudná biztosítani a normatívákból és saját költségvetésből Az APEH dolgozói kéthavi helyett kétheti jutalmat kapnak, mert a vártnál kevesebb adóbevétel folyt be, döntött a pénzügyminiszter A munkaügyi miniszter szerint alsóbb szinten, az ágazati párbeszéd bizottságokban kellene béralkut folytatni, mert ott alkuképesek a tárgyaló felek. Csizmár Gábor szerint az idén azért húzódott nyolc fordulón át az egyeztetés a jövő évi bérajánlásról az, mert ott nem érdemi tárgyalás, hanem folyamatos sajtótájékoztató zajlott arról, ki mit gondol a bérről. Valójában a partnerek már a tárgyalások kezdetén tisztában vannak a végeredménnyel. Egyes ágazati szakszervezetek évek óta sürgetik, hogy a középszintű szervezeteket is vonják be az egyeztetésbe. Sáling József, a KASZ vezetője szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egyes szakmákban eltérőek a jövedelmek, s egyre kevésbé értelmezhető az országos bérajánlás. A szakszervezeti konföderációk azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az OÉT-ben egyezzenek meg a keresetnövelés mértékéről és a minimálbér összegéről. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke ezt azzal indokolta, hogy míg országos szinten ajánlás születik, az ágazati párbeszéd bizottságokban konkrét 23

24 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK béregyezséget kell kötni. Szerinte téved a miniszter, amikor azt állítja, hogy már az OÉT-tárgyalások kezdetén valamennyi fél tisztában van a végeredménnyel. Az ASZSZ elnöke is visszautasította ezt az elképzelést. Borsik János szerint rossz emlékeket idéz Csizmár felvetése, hogy a gazdaság és a munkavállalók ügyeit a nyilvánosság kizárásával tárgyalják. Szerinte Magyarországon két területük lehet a bérmegállapodásoknak: az országos szint, ahol a bérajánlásról és a legkisebb bér összegéről döntenek, valamint a helyi szint, ahol az OÉT-ajánlás alapján kötik meg a bérmegállapodást. A munkaadói szövetségek sem értenek egyet a miniszter felvetésével. Zs. Szőke Zoltán, az OÉT munkaadói oldalának soros elnöke tagadja, hogy az országos érdekegyeztetésben nincsenek alkuképes szervezetek, de elismeri: fontos, hogy olyan képviseletek kapjanak ezen a szinten helyet, amelyek közép és helyi szinten is érvényesíteni tudják az OÉT-ben született döntéseket Hír. Becsapottnak érzik magukat az önkormányzatok, mert a kormány re nem nyújt fedezetet a közalkalmazottaknak előirányzott béremeléshez, hanem rájuk hárítja, közölte a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke a szervezet évzáró tanácskozásán. Az önkormányzatok a bővülő feladatkörök és az egyre szűkülő források miatt mindinkább a szakadék szélére kerülnek, mondta Gémesi György. Ezért egyetértésben a többi hat önkormányzati szövetséggel a szervezet szeretné elérni, hogy a kormány a bérek emeléséhez a költségvetésben különítsen el keretet Hír. Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök bejelentést tett, miszerint rugalmasabbá fogja tenni a heti 35 órás munkaidőt előíró törvényt. A kormányfő szerint lehetőséget kell adni arra, hogy többet dolgozzanak azok a munkavállalók, akik ezt vállalják. Így többet kereshetnek, és a gazdaság, a foglalkoztatás is élénkül. Éves szinten 180-ról 220 órára emelkedik a fejenként vállalható plusz munkaórák száma. A heti 35 órás munkaidőt előirányzó törvény ugyanakkor alapjában véve megmarad. A munkaadók üdvözlik a döntést. A szakszervezetek már kevésbé lelkesek. A kormányfő a foglalkoztatás ösztönzése révén jövőre egytizedével mérsékelni szeretné a munkanélküliségi rátát, míg a kis- és közepes vállalkozások több állami támogatásra számíthatnak. A társadalombiztosítás rendszerét egyszerűsíteni kívánja a miniszterelnök, és javítaná a szakképzés színvonalát is Hír. Nem írták alá tegnap a Parlamentben a kormány, a közszolgálati szakszervezetek és az önkormányzatok képviselői a közszféra bérmegállapodását. Az önkormányzati oldal nem fogadta el, a közalkalmazotti illetménytábla januártól 7,5 százalékkal, majd szeptembertől 4,5 százalékkal történő emelését. Csabai Lászlóné, az oldal szóvivője azt mondta, hogy a helyhatóságok jelentős részénél a 4,5 százalékos emelés kikényszerítése a működést veszélyeztetné. A munkavállalói oldal nevében Szabó Endre, a SZEF elnöke példátlannak nevezte a kialakult helyzetet, hogy hosszú tárgyalások, kölcsönös kompromisszumok után az önkormányzati oldal nem hajlandó aláírni az egyezséget. Csizmár Gábor miniszter a közszolgálati érdekegyeztető tanács ülésén kiemelte: a kormány összesen több mint 25 milliárd forintot mozgatott meg annak érdekében, hogy a béremelések fedezete benne legyen a költségvetésben. Az pedig az Országgyűlés mai ülésén derül ki, hogy pontosan milyen módosításokat fogadnak el a képviselők. 24

25 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hétfőn értékesítette a tulajdonában lévő Dunaferr részvényeket Dunaújváros önkormányzata. A vevő a Dunaferr Rt.-t privatizáló Donbass-Duferco konzorcium kijelölt tagja, a Kundax AG lett. Az egyenként 5091 forint névértékű Dunaferr-törzsrészvényeket forintért adta el a város. A konzorcium és az önkormányzat pénzügyi támogatási szerződést írtak alá, amelyben a Dunaferr Rt. vállalta, hogy 2005-től kezdődően öt éven keresztül évi 200 millió forint pénzbeli támogatást biztosít, összesen egymilliárd forint értékben az önkormányzat szervezeteinek, amelyből kizárólag közhasznú vagy kiemelten közhasznú társaságoknak adható támogatás Budapesten tartja európai regionális konferenciáját február között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). Várhatóan ötven országból érkeznek magas rangú politikusok által vezetett küldöttségek. A konferencia résztvevői arra kérdésre kersik majd a választ, hogy az európai szociális modell vívmányai hogyan őrizhetők meg a globális gazdasági verseny körülményei között. Várhatóan nagy figyelmet fog kapnia fiatalok foglalkoztatásának, a foglalkoztatás rugalmasságának és munkavállalás biztonságának a kérdései, a munkapiaci részvétel és nyufdíjreform összefüggései, valamint a migráció Hír. Mintegy 8,4 milliárd forint kiegészítő támogatást szavazott meg az önkormányzatok bérkiadásaihoz a költségvetési módosítások második körében az Országgyűlés. A pluszforrásra azért van szükség, mert az eredetileg tervezettnél nagyobb arányban emelkednek jövőre a közalkalmazotti fizetések. A Pénzügyminisztérium eredetileg 25,3 milliárd forintot tervezett a helyi szervezési intézkedésekhez, illetve a létszámcsökkentési döntésekhez kapcsolódó központi hozzájárulásokra Hír. A kabinet tegnapi döntése értelmében jövőre csökken a fogyatékkal élők foglalkoztatásának állami támogatása. Idén még 62 milliárdot költöttek e célra, jövőre ez az összeg 52 milliárd lesz Hír. Októberben is mérséklődött a kereset-növekedés üteme. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami azt jelenti, hogy az inflációval korrigált bérek 1,7 százalékkal kisebbek voltak. Az év egészében átlagosan 0,5 1 százalékos reálkereset-csökkenés lesz az idén, amit a mérséklődő bérkiáramlás mellett a megugró infláció és a növekvő adóterhelés is okoz. A költségvetési szektor mellett most már a vállalati szféra is negatív reálkereset-változást mondhat magáénak, ami a korábbi évek dinamikus, a gazdálkodási racionalitással össze nem egyeztethető keresetnövekedésének korrekciójaként fogható fel. Jövőre alacsonyabb infláció és kedvező adóhatás mellett várhatóan az ideihez hasonló mértékben emelkednek a bruttó bérek, ami újra pozitív tartományba fordíthatja a növekedési ütemet Hír. A tervezett inflációnál magasabb alapbéremelésben állapodtak meg a Magyar Posta Rt-nél. Azok, akik 150 ezer forintnál kevesebbet keresnek havonta, 7 százalékkal nő, akik pedig ennél többet, azok 6 százalékos kereset emelést kapnak. Ezzel folytatják a két éve elkezdett bérfelzárkóztatási programot, amely azt célozza, hogy a postások jelenlegi 123 ezer forintos átlagkeresete beérhesse a 141 ezer forintos nemzetgazdasági átlagot. Az érdekvédelmi szervezetek és a vezetés megállapodtak abban is, hogy a szolgáltatások javítása érdekében jövőre minőségi pótlékot vezetnek be. 25

26 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK Hír. Jövőre többet költhet a szaktárca közmunkára, összesen négymilliárd Ftot irányzott elő erre a célra a költségvetés. Az összeg háromnegyedét a központilag szervezet programok támogatására fordítják, egymilliárd felhasználásáról pedig a regionális fejlesztési tanácsok döntenek Hír. Csaknem háromszor annyi leépítési támogatást igényeltek az önkormányzatok a második félévben, mint az elsőben. Háromezer közalkalmazott és köztisztviselő leépítéséhez kap 3,1 milliárd forint egyszeri költségvetési hozzájárulást 388 önkormányzat. A központi költségvetés jövőre az idei összeg kétszeresével járulna hozzá a helyhatóságok létszámcsökkentéséhez. Az önkormányzatok az ország legnagyobb foglalkoztatói, mintegy 500 ezer közalkalmazott és 40 ezer köztisztviselő dolgozik ebben a szférában. Sok település már most sem tud eleget tenni a törvényi előírásoknak, s a további leépítés a szolgáltatások színvonalát veszélyeztetheti. Az önkormányzatok többségénél, már nincsenek létszámtartalékok. Az állam az elmúlt években folyamatosan több feladatot adott át a helyhatóságoknak, amelyeknek feltételeit nem biztosította. Szükséges lenne egy finanszírozási reformra, melynek fontos eleme lenne, hogy meghatározzák, melyek a helyi feladatok ellátásának alapkövetelményei, s mik ezeknek a költségei. Ezután lehetne tisztán látni az önkormányzati dolgozók számával kapcsolatban is, hívta fel a figyelmet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára Hír. Tegnap hagyta jóvá Lamperth Mónika belügyminiszter 516 millió forint kiegészítő támogatás kifizetését 235, működési gondokkal küzdő önkormányzatnak. A pénzt még az idén átutalják a településeknek. Ebben az évben öt alkalommal összesen 740 önkormányzat kapott 2,3 milliárd forint belügyminiszteri támogatást. A keret eredetileg 1,2 milliárdos volt, így a megítélt összegek kifizetéséhez 1,1 milliárd forintot át kellett csoportosítani. Azok a települések, amelyek kötelező feladataikat sem tudják az állami támogatásokból és saját bevételeikből ellátni, évente kétszer többletforrást igényelhetnek a központi költségvetésből Hír. Néhány év alatt hatezerről több mint kétszázezerre emelkedett a közcélú munkát végző munkanélküliek száma, derül ki az Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium elemzésből, amelyet az Országgyűlés munkaügyi bizottságának készítettek. A közcélú munka intézményének bevezetése előtt a munkanélküli járadékrendszerből kikerülők jövedelempótló támogatást vehettek igénybe. A 2000-es bevezetés óta legalább 30 nap közcélú munka alapján válik csak jogosulttá a munkanélküli a jövedelempótló támogatás helyetti rendszeres szociális segélyre Hír. A világ munkavállalóinak fele, csaknem 1,4 milliárd foglalkoztatott hiába dolgozik, még annyit sem keres, hogy a családja számára a napi 2 amerikai dollárban meghatározott szegénységi küszöbértéket elérje, olvasható a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet friss tanulmányában. Hazai szociológusok szerint szegény az, aki az átlagjövedelem 60 százalékából, vagyis nettó ötven-hatvanezer forintból, vagy annál is kevesebből él havonta. Ez alapján a magyar társadalom egyharmada szegénynek tekinthető. A KSH adatai szerint az idén egy átlagos családnak havonta legalább 145 ezer forintra van szüksége a megélhetéshez. A Tárki felmérése alapján a kutatók öt réteget különítettek el: a társadalom 3 százaléka tartozik az elit kategóriába, 8,1 26

27 PARLAMENT, KORMÁNY, TÁRCÁK, ÖNKORMÁNYZATOK százalék a felső középosztály, 30,8 százalék a középosztály kategóriájába. A legszélesebb kategória a munkásosztályé, a társadalom 37, 8 %-a tartozik ide. Az alsó, 20 százaléknyi réteg az államtól való függőségben, segélyből él Hír. A néhány napja elfogadott költségvetésben a reálkeresetek értéke 3-4 százalékkal, a nyugdíjak reálértéke 3,5-4 százalékkal emelkedhet jövőre, jelentette ki csütörtöki, soron kívüli tájékoztatóján Batiz András kormányszóvivő. Utalt arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a szociális partnerekkel történt megállapodás alapján a bruttó bérek átlag 6 százalékkal emelkednek, a minimálbér összege 57 ezer forint lesz. Jövőre csökkennek az adóterhek: évi másfél millió forintos jövedelemig csak 18 százalék az adó, az azon felüli összegből viszont már 38 százalékot vonnak le. A minimálbérért dolgozók az idei forint helyett forintot vihetnek haza, a legkisebb bér nem adóköteles. Havi százezer forintos keresetből a levonások után forint, a 150 ezer forintos fizetésből 100 ezer forint marad, az ideinél 4667 forinttal több. 200 ezer forint után már 51 ezer forint a személyi jövedelemadó-előleg, s 27 ezer forintot tesznek ki a különböző járulékok. Számítások szerint a 200 ezer forint feletti keresetekből minden ezer forintból már csak 485 forint marad a dolgozónál. Számos kedvezmény csökkenti az adóalapot, amelyből levonható például a szakszervezeti tagdíj is. Idetartozik az alkalmazotti kedvezmény, amely forintos összjövedelemig legfeljebb havi kilencezer forint, forint jövedelem esetén viszont csak havi 4500 forint. Családi kedvezményt az eltartott gyermekek után lehet igénybe venni: egy gyermek esetén havi háromezer, két gyermeknél nyolcezer, három gyermek után viszont már 30 ezer forintot. Minden további gyermek után tízezer forint vonható le az összevont adóalap adójából. Egyszerűbb a nyugdíjak számítása: januártól 6,3 százalékkal emelkedik ez az ellátás, s 2005-ben már 3 heti többletnyugdíjat visz a postás az idős embereknek. 27

28 KONZULTATÍV FÓRUMOK Hír. Folyamatosan csatlakoznak az ágazati párbeszéd bizottságok működését szabályozó szerződéshez a résztvevők. A szerződést szeptember 22-én a kormányzat valamint 21 ágazati párbeszéd bizottság 1-1 munkáltatói és munkavállalói képviselője írt alá. A szabályok értelmében az egyes ágazati párbeszéd bizottságok valamennyi, a tagok által fontosnak ítélt témával foglalkozhatnak, konzultálhatnak, javaslatot, állásfoglalást dolgozhatnak ki, konzultációra hívhatják meg a témában illetékes minisztérium, hatóság képviselőjét, s ha megfelelnek a Megállapodásba foglalt követelményeknek, akkor kollektív szerződést is köthetnek Hír. Ülésezett az OÉT. Az ülésen nem született megegyezés a jövő évi minimálbérről. A munkaügyi miniszter közölte, hogy a kormány a reálbérek 3 és 4 százalék közötti emelését javasolja a versenyszférában. A munkaadók ragaszkodnak a bruttó 4,5 százalékos béremelésre és forintos legkisebb bérre tett javaslatukhoz. A szakszervezetek a minimálbért 62 ezer forintra emeltetnék. A kormány 57 ezer forintos jövő évi minimálbérrel számol és arra kérte az érdekképviseleteket, hogy álláspontjukat közelítsék egymáshoz. A munkáltatók magasabb minimálbérről is megegyeznének, ha az általuk fizetett fix összegű egészségügyi hozzájárulást január 1-jétől, s nem novembertől csökkentené a kormány 1200 forinttal. A szakminiszter javasolta a munkaadóknak és a szakszervezeteknek, hogy a helyi béralkukban kapjon hangsúlyt a szakmunkások béremelése, ugyanis már a versenyképesség rovására megy a megfelelő képzettségű szakmunkások hiánya Mára összehívta az ágazati érdekegyeztető fórumot az egészségügyi miniszter. A visszajelzések szerint valamennyi érdekképviselet elfogadta a meghívást. Az egyeztetésen kiderülhet, milyen feltételekkel oldható fel a munkabeszüntetést kiváltó feszültség Az egészségügyi ágazati érdekegyeztető tanács tegnapi ülése eredménytelenül zárult. Legközelebb pedig csak a november 19.-én fog ülésezni Hír. Plenáris ülést tartott tegnap az OÉT, ahol mindhárom oldal kijelentette, hogy a megállapodás szándékával jöttek, de nem tudtak megegyezni a jövő évi minimálbér összegéről. A szakszervezetek bejelentették, hogy forintos minimálbérnél kevesebbet semmilyen körülmények között nem tudnak elfogadni. A tárgyalások kezdetén forintos minimálbért javasló munkaadók tegnap forintra módosítottak. Ugyanakkor ők is hangsúlyozták, hogy ennél nagyobb terhet a vállalkozások nem tudnak elviselni. A munkaadók korábban kifogásolták, hogy a kormánnyal tavaly kötött megállapodásuk ellenére nem januártól, hanem jövő novembertől csökkenne ezerkétszáz forinttal a tételes egészségügyi hozzájárulás. A kabinet tegnap bejelentette, bár novembertől, de ezerötszáz forinttal csökkentené az eho-t. A munkaadók jelezték, ez érdemben nem változtatja meg tárgyalási mozgásterüket. Mivel a kormány forintos minimálbért tartana elfogadhatónak, a felek abban maradtak, hogy pénteken folytatják az egyeztetéseket. A jövő évi országos bérajánlásról az OÉT tegnapi ülésén végül nem is esett szó. A szakszervezetek eddig 4-4,5 százalékos reálértékjavulást eredményező, bruttó hat-nyolc százalékos béremelést követeltek a munkaadók bruttó 4,5 százalékos elképzelésével szemben. A kormány számára a reálbéremelés 3-3,9 százalék közötti mértéke lenne elfogadható, amibe a kabinet beleszámítja az általa javasolt minimálbér-emelés hatását is. 28

29 KONZULTATÍV FÓRUMOK Hír. Tegnap került az OÉT elé a szakképzési fejlesztési stratégia legújabb verziója. A szakanyag az OKJ-rendszer korszerűsítését, az alapszakmák meghatározását, valamint a képzések gazdasághoz való igazítását szorgalmazza. A hazai rendszerben elsősorban a gyakorlati képzést kell erősíteni, akár a képzés idejét is hosszabbítani. A stratégia a foglalkoztatáspolitikai és az oktatási tárca együttműködésében készült. A készülő rendelet szerint december 31-ig az oktatási tárcának olyan rendszert kell kidolgoznia, amely képes lesz követni a munkaerő-piaci szükségleteket ezen kívül, a két tárcának felül kell vizsgálnia a szakképzési rendszer finanszírozását és eredményességét Hír. A tegnapi OÉT ülésen nem született egyezség a minimálbér jövő évi összegéről. A megállapodás egyik gátja, hogy a munkaadók a fix összegű eho csökkentéséhez kötik a minimálbér emelését. A kormány nem tudott számukra megfelelő javaslatot előterjeszteni. Az országos bérajánlásról ezúttal sem esett szó OÉT mai ülésén sem született megállapodás a jövő évi minimálbérről és az országos bérajánlásról, bár az álláspontok közeledtek. A munkaadók és a munkavállalók közötti eltérés késő estére 500 forintra csökkent, miután előbbiek 57 ezerre emelték eddigi 56 ezres javaslatukat, míg a szakszervezetek 58-ról ra mentek le. Mindkét oldal azonban hangoztatta, hogy ezt végső álláspontnak tartja. Az ülésen Csizmár Gábor munkaügyi miniszter azt mondta, a kormány az összes lehető lépést megtette, hogy megállapodás legyen a minimálbérről és a bérajánlásról. A munkaadói oldalnak azt a javaslatát, hogy az eho jövő decembertől 2 ezer forinttal csökkenjen, nem tartotta vállalhatónak. Mint elmondta, ez 2006-ra milliárdos plusz kiadást jelentene, de megerősítette, hogy a hozzájárulás novembertől nem 1200, hanem 1500 forinttal csökkenhet. A munkaadók ezután engedtek és elfogadhatónak mondták az 57 ezres minimálbért. A munkavállalók nevében Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke pedig azt mondta, hogy a megállapodás érdekében elfogadják az forintot, ami még biztosíthatja jövőre a minimálbér reálértékének növekedését. A jövő évi bérajánlásról estig meg sem kezdték az egyeztetést az OÉT ülésén Ma folytatódik az OÉT ülésén a már két hónapja tartó alku a jövő évi minimálbérről és az országos bérajánlásról. A jövő évi bérajánlásról a legutóbbi egyeztetésen nem volt szó. Napirend előtt azonban Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke javasolta, hogy vonják vissza az állami támogatásokat a kollektív szerződést felmondó cégektől. A kollektív szerződések száma egyre jobban csökkent az utóbbi években, nemrég még a munkavállalók 47 százaléka tartozott kollektív szerződés hatálya alá, ma már alig 40. Szerinte a kollektív szerződést egyoldalúan, előzetes tárgyalások nélkül felmondó cégek, nem érdemlik meg az állami pénzeket. Csizmár Gábor miniszter kiemelte, hogy nem lenne jogszerű a már jóváhagyott állami támogatások visszavonása ilyen indokkal. Azzal azonban egyetértett, segíteni kell a kollektív szerződések megkötését, illetve azt, hogy a felmondás előtt tárgyaljanak a szerződést megkötő felek. A munkaadói oldal akkor hasonlóan nyilatkozott Hír. Tegnap, a nyolcfordulós tárgyalássorozatot lezárva, az OÉT-ben megállapodás született a jövő évi minimálbérről, valamint az országos bérajánlás mértékéről. Az egyezséget az Autonóm Szakszervezetek 29

30 KONZULTATÍV FÓRUMOK Szövetsége nem írta alá, mert ragaszkodott az forintos legkisebb bérhez, ám a megállapodás érdekében tudomásul veszik, hogy a kötelező legkisebb minimálbér legyen. A versenyszférában jövőre 3-4 százalékos reálemelkedést eredményező, bruttó hatszázalékos bérmegállapodásokat javasol az OÉT. Mivel a bérajánlás a bruttó nemzeti termék négyszázalékos növekedésére, valamint 4,5 százalékos inflációs prognózisra épül, hosszas vitát követően a kabinet végül hajlandó volt belevenni a megállapodásba azt a szakszervezeti követelést, hogy a felek szeptember 15-ig áttekintik az egyezségben foglaltak alakulását és értékelik a keresetnövelési ajánlás teljesülését. A munkaadók ugyanakkor nem fogadták el, hogy a kormány egészségügyi hozzájárulás csökkentésére tett javaslata bekerüljön a megállapodásba. A munkáltatók ragaszkodtak a kabinettel még tavaly kötött egyezségükhöz, miszerint az eho januártól 1200 forinttal csökken. Ismeretes, a kormány időközben úgy módosított, hogy a hozzájárulás értékét csak 2005 novembertől csökkentené ezerötszáz forinttal. A meleg étkeztetésnél adómentesen nyújtható hozzájárulás hatezerről nyolcezer forintra, hideg étkeztetésnél pedig ról 4000 forintra emelkedik. Az egyeztetések tovább folytatódnak, s akár szakmánként, ágazatonként is változhat a minimálbér mértéke, fogalmazott egy napilap kérdésére Csizmár Gábor. A szaktárca vezetője szerint előnyösen kell megkülönböztetni a szakmunkásokat, s az is elképzelhető, hogy egy-egy szakmán belül a képzettség mértékének megfelelően alakuljanak a minimumkeresetek Hír. Tegnap az Egészségügyi és Szociális Érdekegyeztető Tanács ülésén Rácz Jenő egészségügyi miniszter, valamint Cser Ágnes, az EDDSZ vezetője is részt vett, ennek ellenére nem történt előrelépés a követelések teljesítését illetően. Az egészségügyi miniszter megerősítette, hogy november 26-án Cser Ágnes számára is elfogadható módon, azaz külön ül tárgyalóasztalhoz a szakszervezettel. Addig az érdekképviselet felfüggeszti a heti egy alkalommal ez idáig megtartott sztrájksorozatát Hír. November 22-én megalakult a postai ágazati párbeszéd bizottság Ma ülésezik először az a tegnap alakult főbizottság, amelynek feladata az egészségügyi sztrájkkövetelések megvitatása lesz. A főbizottság munkáját albizottságok segítik majd. Cser Ágnes közölte, hogy nem hozzák nyilvánosságra a főbizottság tagjainak nevét Hír. Az OKÉT ülésén a közszférában dolgozók béremelése ügyében sikerült egyezségre jutni de a végleges megállapodásra valószínűleg még a jövő hétig várni kell. A SZEF elnöke elmondta, hogy a kormányzati, az önkormányzati és a szakszervezeti oldal továbbra sem ért egyet abban, hogy a közalkalmazotti illetménytábla mennyivel emelkedjen 2005-ben. Abban viszont már megegyeztek, hogy a tábla kezdő, úgynevezett A1-es tétele a mostani 50 ezerről 57 ezerre emelkedjen, vagyis a minimálbért kövesse. A szakszervezetek egyébként azt szeretnék, ha a növekedés az idei évet is kompenzálná, hiszen ebben az évben a közalkalmazottak nagy részénél nem teljesült a korábbi megállapodásban szereplő 6 százalékos növekedés. Emiatt az érdekvédők két évre számolnák a növekedést. A SZEF elnökének tájékoztatása szerint azt már elfogadták, hogy a közalkalmazottak pótlékalapja januártól 4 százalékkal nőjön, a köztisztviselői illetményalap 30

31 KONZULTATÍV FÓRUMOK pedig a jelenlegi 33 ezerről 35 ezerre emelkedjen. A megállapodás csak akkor lesz végleges, ha azt az Országgyűlés a költségvetésben elfogadja Magyarország nem lehet részese a munkaidő szervezésre vonatkozó uniós irányelv olyan módosításának, amely a jelenleginél kedvezőtlenebb a munkavállalóknak. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője, Borsik János ezzel indokolta, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács eheti ülésén a munkavállalói oldal nem támogatta a tervezett változtatásokat. Magyarország nem lehet partner a heti munkaidő növelésében, mint ahogy abban sem, hogy a foglalkoztatást éves munkaidő-keretben szabályozzák. A tervek között szerepelt, hogy az ügyeleti időnek csak az a része számítana a munkaidőbe, amely alatt tényleges munkát végeznek. Magyarországon elsősorban az egészségügyben jellemző ügyeleti munkavégzés során nem mérik a ténylegesen ledolgozott részt, hanem átalány alapján számítják. Borsik János elfogadhatónak nevezte azt a kormányzati álláspontot, hogy törekedni kell az átalányszámítás fenntarthatóságára. A magyar szakszervezetek néhány éve erőteljes kampányt indítottak a 38 órás munkahét eléréséért, de a munkáltatók ezt nem tartották teljesíthetőnek. Nemrég a kormány is jelezte, hogy ennek most nincs realitása. Támogatja viszont a kormányzat azt, hogy a munkaközi szünet munkaidőbe építésével javítsák a munkafeltételeket A közszféra 800 ezer dolgozójának jövő évi keresetét meghatározó bérmegállapodást várhatóan hétfőn írják alá a kormány, az önkormányzatok és a munkavállalók képviselői től 33 ezerről 35 ezerre nő a köztisztviselői illetményalap, a közalkalmazottak garantált illetményminimumát pedig két ütemben, januártól 7,5 százalékkal, szeptember elsejétől további 4,5 százalékkal emelik a költségvetéshez benyújtott javaslat szerint. Az előterjesztést az Országgyűlés költségvetési bizottsága már jóváhagyta. Az új közalkalmazotti illetménytábla szerint januártól a legalacsonyabb A fizetési kategóriában a garantált illetmény 57 ezer forint lenne, a legfelső, J fokozatban 142 ezer forintra emelkedne. Szeptember elsejétől ezek az összegek , illetve forintra változnának Hír. Nem írták alá tegnap a Parlamentben a kormány, a közszolgálati szakszervezetek és az önkormányzatok képviselői a közszféra bérmegállapodását. Az önkormányzati oldal nem fogadta el, a közalkalmazotti illetménytábla januártól 7,5 százalékkal, majd szeptembertől 4,5 százalékkal történő emelését. Szerintük ennek a 10 milliárdos plusz kiadásnak nincs meg a fedezete. Csabai Lászlóné, az oldal szóvivője azt mondta, hogy a helyhatóságok jelentős részénél a 4,5 százalékos emelés kikényszerítése a működést veszélyeztetné. A munkavállalói oldal nevében Szabó Endre, a SZEF elnöke példátlannak nevezte a kialakult helyzetet, hogy hosszú tárgyalások, kölcsönös kompromisszumok után az önkormányzati oldal nem hajlandó aláírni az egyezséget. Csizmár Gábor miniszter a közszolgálati érdekegyeztető tanács ülésén kiemelte: a kormány összesen több mint 25 milliárd forintot mozgatott meg annak érdekében, hogy a béremelések fedezete benne legyen a költségvetésben. Az pedig az Országgyűlés mai ülésén derül ki, hogy pontosan milyen módosításokat fogadnak el a képviselők. 31

32 KONZULTATÍV FÓRUMOK Hír. Tegnap aláírták a közszféra dolgozóinak jövő évi keresetemelkedéséről szóló megállapodást az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács kormányzati, önkormányzati és szakszervezeti oldalának képviselői. Az egyezség értelmében a köztisztviselői illetményalap jövőre 33 ezerről 35 ezer Ft-ra nő, a közalkalmazotti illetménytábla pedig január elsejétől átlagosan 7,5 százalékkal, majd szeptember 1-jétől további 4,5 százalékkal emelkedik. A közszférában nyolc éve nem volt példa arra, hogy a három oldal egyaránt vállalja a bérmegállapodás feltételeit Hír. Az egészségügyi intézmények működőképességének fenntartása és a dolgozók elvándorlása miatt, azonnali, ütemezett béremelést sürget a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal. 32

33 FOGLALKOZTATÁS A Foglalkoztatási Hivatal tájékoztatása alapján a külföldön munkát vállalók között első helyen a gépjárművezetők, a másodikon a vendéglátóiparban dolgozók, harmadik helyen az idénymunkások állnak, de sokan helyezkednek el az építőiparban és az egészségügyben is. A csatlakozás után megugrott, nyáron visszaesett, most ősszel ismét fellendült az érdeklődés a külföldi munkalehetőségek iránt. A legtöbb érdeklődő Ausztriában, Németországban, Egyesült Királyságban, Ír- és Svédországban talált munkát. Az iskolázottsági arányokat tekintve: 20% diplomás, 60% szakmunkás és 20% szakképzetlen. Az érdeklődők nagy része a megfelelő nyelvtudás és szakképzettség hiánya miatt nem kap munkát Több mint kétezer hátrányos helyzetű fiatal, fogyatékkal élő személy és a roma kisebbséghez tartozó munkanélküli képzésére volt mód a tegnap zárult Halmozottan hátrányos helyzetű lakosságcsoportok foglalkoztathatósága és tartós foglalkoztatása c. kísérleti PHARE-projekt keretében, amelynek teljes költségvetése 2,52 millió euró volt. A program céljai között szerepelt a fent említett csoportok foglalkoztatottságának növelése és a magyar intézményrendszer felkészítése az európai szociális alapból érkező támogatások fogadására. A programot 3 régióban, a Dél-Alföldön, Észak- Alföldön, és Észak-Magyarországon hajtották végre, 13 részprojektet támogattak. Mindhárom célcsoportnál maximum 6 hónapos képzést és minimum 12 hónapos foglalkoztatást kellett biztosítani. A foglalkoztató partnereknek vállalniuk kellett, hogy a projektidőszak után még 6 hónapig foglalkoztatják a résztvevőket. A hasonló céllal pályázni kívánó intézmények EU-csatlakozásunk óta a humánerőforrás-fejlesztési operatív program keretében találják meg a pályázati kiírásokat Hír. Száz dolgozóját bocsátja el az ősz folyamán a szentgotthárdi szövőgyár. A gyár vezetése múlt pénteken ismertette az üzemi tanács tagjaval a cég jövőjére vonatkozó elképzeléseit. Csökkententik a szövőgyári kapacitást, és bezárják a lánchurkoló üzemet. Létszámleépítés okaként a kínai piac erős nyomását jelölték meg. A tavalyi évben is mintegy 100 dolgozótól váltak meg, akkor elsősorban közbeszerzési pályázatokon való sikertelen szerepléssel indokolták a létszámleépítést Hír. A magas költségek miatt 400 munkahelyet akar megszüntetni Göppingenben a játékvasutakat, mozdonymodelleket gyártó német Märklin cég. Tegnap sztrájkoltak az alkalmazottak, mert összeszerelési munkákat a göppingeni üzem helyett a türingiai Sonnebergben, Nünbergben és Magyarországon akarják elvégeztetni Hír. Közel félezer magyar juthat álláshoz az EU-intézményeknél az elmúlt hetekben befejeződött felvételi versenyvizsgák eredményeként. Ez az első alkalom, hogy az uniós intézményekbe tömegesen vesznek fel alkalmazottakat az új tagországokból.a sikeres vizsgát tevők felkerültek az EU egyesített személyzeti tartaléklistájára Ausztria és Németország magyar vendégmunkásokat keres. Míg az osztrákok csak a vendéglátás területére vinnék a szakképzet és diplomás munkaerőt, addig a németek orvosokkal, gépészmérnökökkel, borászokkal, műanyagipari szakmunkásokkal készítenek állásinterjút. Az államközi egyezmények keretében megállapított ausztriai munkavállalási kontingenst tavaly teljesen kihasználtuk, a németországi kontingenst azonban 1990 óta még sosem 33

34 FOGLALKOZTATÁS sikerült feltölteni. A szakemberek szerint a jobb fizetései feltételeknek köszönhető hogy munkavállalók az osztrák állásokat választják, de többen a nyelvtudás vagy a szakképesítés, gyakorlat hiánya, illetve a korhatár miatt nem jutnak ki a két országba. Nem találnak megfelelő munkaerőt Németországban a fém- elektronikai ipar területén működő vállalatok sem. Körülbelül 150 ezer üres állás várna ezekre a szakemberekre. Az okokról Martin Kannegiesser, a fémipari vállalatokat tömörítő szövetség elnöke beszélt a Welt am Sonntanak, véleménye szerint a munkaerőhiányt a gyenge mobilitás, valamint a hiányos képzettség okozza. Az év eleje óta negyvenezerrel emelkedett az ágazatban a be nem töltött állások száma, ami az elmúlt év végéhez képest 35%-os növekedést mutat Hír. A kormányváltás idején fő dolgozott a Magyar Postánál. Két évvel ezelőtt foglalkoztatási megállapodást írtak alá, amely szerint a Posta létszáma végére fő lesz, a létszám azonban már csak fő. Azaz, valójában háromezerrel több dolgozót bocsátottak el, állítja a POFÉSZ. A szakszervezet levélbe kérte a vezérigazgatót hogy tisztázzák hogy 2002-től pontosan hány fő volt a januári nyitó létszám. A szakszervezet tiltakozik a feldolgozói területen év végéig tervezett újabb, 350 fős elbocsátás ellen. POFÉSZ attól tart, hogy a karácsonyi csúcsforgalom idején esedékes leépítés újabb fennakadásokat okozhat. A cég szerint rosszul számolt a szakszervezet, a Posta szerint betartották a megállapodást, ugyanakkor elismerték, hogy a szállítás és feldolgozás területén fős elbocsátásra kerül sor A Pick Szeged Rt.-nél szerdán 198 dolgozó kapott előzetes értesítést arról, hogy 30 nap múlva felmondanak neki, közölte Golhovics Gábor a szakszervezeti bizottság vezetője. A munkavállalókat tájékoztatták a csoportos létszámleépítés okairól az elbocsátás lebonyolításával kapcsolatos teendőkről. Korábban 450 dolgozót akartak elküldeni, mert a cég leállítja a sertésvágást és az azzal kapcsolatos tevékenységeket, de 200 dolgozót sikerült a vállalaton belül más munkaterületen elhelyezni Hír. Szlovákiában az elmúlt időszak legnagyobb külföldi befektetőjévé Magyarország lépett elő. Tőkeexport nagy részét a nagyvállalatok (Mol, OTP, Danubius) adják de egyre jelentősebb az érdeklődés a kis- és középvállalatok részéről is. Jelenleg mintegy 5400 magyar vállalat van a szlovák piacon. A befektetőket azért vonza a szomszéd piac, mert jóval egyszerűbb az adórendszer től 19%-os egyenadót vezettek be, eltörölték az osztalékadót. Szlovákia óriási szabad, szakképzett munkaerő tartalékkal bír, és a munkabérek is alacsonyabbak, mint hazánkban Hír. December 10-én indítja újra a termelést a diósgyőri kohászatban az új tulajdonos, az Európahíd 2003 Kft.-ből alakult DAM 2004 Kft. Ez csak a hengersorok beindítását jelenti, az acélmű működéséről nincs szó. A tegnapi munkásgyűlésen kiderült, hogy október 1-jétől felvett 700 dolgozó 11-étől kezdi meg a termelés előkészítését. Az acélmű esetleges újraindítása a rendelésállományok és az árak alakulásától függ, de nem valószínű, hogy jövő év első felében megvalósul Hír. Az idősek foglalkoztatása valamelyest javult az utóbbi években Magyarországon. A év közötti korcsoporton belül azonban éles cezúra húzódik meg: a évesek foglalkoztatása még 70 % felett van, de az éveseknél már nem éri el a 40%-ot, derül ki Ádler Judit, a GKI 34

35 FOGLALKOZTATÁS kutatásvezetőjének tanulmányából. A hazai munkaadók kerülik az 50 éven felüliek felvételét. Az új dolgozók felvételénél a cégek egyharmada kifejezetten fiatalt akar, egyötödük csak akkor vesz fel 45 éven felülit, ha nem talál mást. Leépítéskor a 45 és 55 év közöttiek rendre megelőzik a fiatalokat. A jövő nagy kihívása Európában a népesség öregedése, szögezi le a tanulmány. Az idősebb korosztályok létszámarányának megnövekedése azt jelenti, hogy egyre kisebb munkavállalói körnek kell gondoskodnia a társadalom többi részének eltartásáról. Az EU 2001-ben megfogalmazott célkitűzése szerint az éves népesség foglalkoztatásának arányát a 40%- ról 2005-re 50%-ra kell emelni, illetve a munkaerő-piacról történő kilépés átlagos életkorát mely 2001-ben az EU-ban 60 év volt öt évvel kell emelni. A kutató szerint Magyarországon a 45 év felettiek foglalkoztatási helyzetében feltehetőleg az hoz majd áttörést, amikor a munkaerőpiacon már kényszerré válik alkalmazásuk. Ez, a számítások szerint, a 2010-es évektől következik majd be, amikorra drámai méreteket ölt a fiatalabb korosztályok létszámcsökkenése és 2020 között a 45 évnél idősebb népesség létszáma alig változik (3,84-ről 3,89 millió főre nő), ezzel szemben a "fiatalok" (45 év alattiak) létszáma 6,53 millióról 5,29 millióra csökken az előrejelzések szerint Világszerte leépítési hullám söpör végig a vonalas távközlési cégeken. A MATÁV Rt-től majd 4000 embernek kell távoznia. Ennek oka az erősödő piaci verseny. Az elbocsátás előtt álló 3750 alkalmazott a Matáv dolgozói létszámának "csupán" negyedét teszi ki. A MATÁV húszmilliárd forint költségmegtakarítást vár az augusztusban jóváhagyott tervétől. A Matávcsoportnak jelenleg dolgozója van. Az anyacég, mintegy 8000 alkalmazottjának 32 százalékától, 2600 főtől válna meg az elkövetkező két évben. A csoporthoz tartozó, 6700 dolgozót foglalkoztató leányvállalatoknál tervezett pedig 17,3 százalékos létszámcsökkentés lesz. A leépítés becsült összköltsége elérheti a huszonkétmilliárd forintot. A több lépcsőben megvalósuló leépítés során 2005 januárjában mintegy 800 fő munkahelye szűnik meg, ezt követően negyedévenként fővel csökkentik a dolgozók számát 2006 elejéig. A Matáv csaknem ezer különféle egységéből 352 szűnik meg. Vezetőik közül 170-en kaphatnak új feladatot a társaságnál. Az érdekvédelmi szervezetekkel aláírt megállapodás alapján a Matáv április 1-jétől 5,6 százalékos bérfejlesztést biztosít dolgozóinak. Az elbocsátások részleteiről is egyezség született. Az anyacég feleslegessé váló 2600 dolgozója közül 800 főt bocsátanak el egyoldalúan. Hozzávetőleg ennyi lesz azoknak a munkatársaknak a száma is, akik tevékenység-kihelyezéssel kerülnek el a társaságtól. Részmunkaidős foglalkoztatást előreláthatólag 500 dolgozónak ajánlanak majd. A gyermeküket egyedül nevelők, illetve a kétgyermekes anyák a 25 százalékkal rövidebb munkaidőért 20 százalékkal kevesebb bért és három évre szóló foglalkoztatási garanciát kaphatnak. A Matáv 50 évesnél idősebb dolgozói közül ötszázan kerülhetnek rendelkezési állományba. A cég ajánlata szerint a megoldást elfogadók három év alatt kapják meg azt az ellátást, ami azonnali elbocsátásuk esetén járna. Cserébe a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati idejük annak ellenére három évvel hosszabb lesz, hogy nem kell dolgozniuk. A tervek szerint nyugdíjazással körülbelül 200 alkalmazottól válnak meg, mintegy száz, a természetes létszámfogyással megüresedő állást pedig a jövőben nem töltenek be. 35

36 FOGLALKOZTATÁS Hír. A munkaügyi miniszter tíz újabb vállalattal folytat tárgyalásokat, új munkahelyek megteremtése érdekében. Korábban már hat Magyarországon jelen lévő ipari befektetővel konzultált 3500 új munkahelyről. A szakminiszter szerint a foglalkoztatáspolitikai szempontból a pályakezdők és az idősebb munkavállalók szorulnak segítségre. Még e hónapban benyújtják az 50 éven felüliek munka erőpiaci helyzetét javító, és a pályakezdők munkába állását segítő törvénytervezetet, amely szerint 50%-os társadalombiztosítási járulék-kedvezményt kapnának 9 hónapon keresztül azok a munkaadók, akik pályakezdőt vagy 50 éven felüli munkavállalót foglalkoztatnak tavaszára a tárca kiadványt készít a felsőoktatásból frissen kikerülők számára, amelyben az igénybe vehető támogatási lehetőségeket és álláskereséshez hasznos tanácsokat találják majd. A miniszter nem elégedett az ÁFSZ modernizációjával és át kívánja alakítani a munkaügyi ellenőrzést is Hír. Tegnap rendezték meg Salgótarjánban a foglalkoztatási rehabilitációról szóló regionális konferenciát. A KSH szerint 748 ezren élnek ma fogyatékkal hazánkban, közülük 650 ezren munkavállalási korúak, de csak 95 ezren jelennek meg a munkaerőpiacon, ráadásul az érintettek fele közhasznú, közcélú, vagy közmunkát végez Hír. Ismét vonzó az orvosi pálya. Az általános orvostudományi karokra ben 2186 fő jelentkezett, ötszázzal több, mint tavaly. A MOK szerint annak ellenére, hogy a tárca azt ígérte, hogy tíz százalékkal növeli a felvehető hallgatók számát, a négy hazai egyetemen idén mindössze tizenkét hallgatóval lehettek többen a gólyák. Gyenes Géza, főtitkár egyelőre nem látja, hogy az egészségügyi vezetés mit akar tenni a mind nagyobb orvoshiány pótlásáért. Az orvosi egyetemre jelentkezők többségét, a külföldi munka lehetősége és az ottani tíz-tizenötszörös bérek csábítják. A májusi EU-csatlakozás óta 328 orvos hagyta el az országot, s hetente 8-10 jelentkezővel bővül a lista. Leginkább az aneszteziológusokat, a fogorvosokat és a belgyógyászokat keresik. Az elvándorlók 40 százaléka kezdő orvos, a többi pedig szakorvos, nemegyszer három-négy szakvizsgával. Ma a orvosi állásból csak van betöltve, százezer lakosra így 357 orvos jut, míg Németországban és Franciaországban 300, Angliában pedig ennek a fele. Ott azonban egy orvos munkáját három-négy, míg itthon egy-két ápoló segíti Több tízezer külföldi munkavállaló dolgozik hazánkban, elsősorban Szlovákiából. Tavalyelőtt 3113, tavaly 5693 szlovákiai kapott munkavállalási engedélyt, addig idén júliusig közel kilencezer, elsősorban kint élő magyart regisztráltak a hatóságok. Egyenlőre valamennyi megyei munkaügyi központ vezetősége úgy ítéli meg, hogy nincs szükség védintézkedés bevezetésére. Főként az építő- a gépipar és az elektronikai cégek igénylik a külföldi munkaerőt. A legtöbb vállalat betanított és szakmunkára keres külföldieket, de már mérnököket, fejlesztő, jármű-villamosági, öntészeti szaktudással rendelkezőket, valamint tesztmérnököket is keresnek. A legtöbb munkavállalási engedélyt Romániából érkező magyarok igénylik; tavaly számuk meghaladta a 33 ezret. A szakemberek szerint egy magyar már nem akar annyiért dolgozni, mint egy szomszédos államból érkező. A szlovákok bérigénye százalékkal kevesebb, az ukránok pedig sokszor a hazai bérek felével is beérik. 36

37 FOGLALKOZTATÁS Hír. Többségi tulajdonosként a Carnex csoport, és tizenkét baromfitermelő, valamint a Szabolcs Gabona Rt. mint kisebbségi tulajdonosok csütörtök hajnalban aláírták a békéscsabai baromfifeldolgozó megvásárlásáról szóló privatizációs szerződést. A tervek szerint az 1200 dolgozóból kétszázat kell elbocsátaniuk, jelentették be tegnap Békéscsabán, sajtótájékoztató keretében. Korábban úgy tervezték, hogy a Bábolna Rt.-től négyszáz dolgozót vesznek át véglegesen, illetve másik négyszázat húsz hónapos foglalkoztatási kötelezettséggel. Ehelyett az Mt.-ből adódó jogi kényszer miatt szinte valamennyi dolgozót átvették a Bábolnától. Csirkevágással egy műszakban öt-hatszáz dolgozót tudnak foglalkoztatni, emellett szeretnének szezonálisan vízi szárnyast is vágni Békéscsabán. Az új tevékenységek beindításáig a dolgozók egy részét a Carnex csoport orosházi és mezőkovácsházi gyárában foglalkoztatják Tízezer fős létszámleépítésre számítanak a német Opel-gyárakban. Az anyacég, az amerikai General Motors tegnap hozta nyilvánosságra, hogy 12 ezer munkahelyet akar leépíteni Európában az elkövetkezendő két évben, ezek 90 százalékát már jövőre. A GM európai karcsúsító programja valószínűleg a rüsselsheimi és a bochumi gyárakat érinti majd. Az amerikai autógyártó 64 ezer embert alkalmaz tizenegy európai telephelyen, ezek fele az Opelnél dolgozik, amely immár hatodik éve veszteséges. A szentgotthárdi Opelt egyelőre nem érintik a leépítések: a GM-Fiat Powertrain szóvivője elmondta, hogy idén a tavalyinál 10 százalékkal több, összesen 460 ezer motort gyártanak, a mennyiség a piaci igényektől függ. Jelenleg 800 alkalmazottal és 450 külsőssel dolgoznak. A közelmúltban leálltak a CVT automata sebességváltók gyártásával, így üresen áll a 16 ezer négyzetméteres csarnok, egyelőre nem tervezik az üzemrész újraindítását Hír. Több mint 6,3 milliárd forintos beruházással napelem- és légkondicionáló gyárat épít a Sanyo Dorogon. A termelés tervek szerint jövő júniusában indulna be, az üzem 400 alkalmazottat foglalkoztat majd Miskolcra épít gyárat a német IMO GmbH. A társaság főként olajfinomítók, vegyi üzemek, erőművek üzemeinek tervezésével, kivitelezésével foglalkozik, tervek szerint dolgozónak adhat majd munkát. A cég regionális oktatatási központot is tervez, hegesztőket, csőszerelőket képeznének ki Hír. Tegnap délután felvették a munkát az Opel Művek németországi üzemeiben. Az Opel menedzsmentje békülékeny hangú nyilatkozatot adott ki, amely szerint nem kívánja bezárni a gyárakat 2010-ig, ha cserébe az üzemi tanácsok kompromisszum készségről tesznek tanúságot Hír. A jelenlegi gyakorlattól eltérően nemcsak a munkaügyi szervezetek, hanem az önkormányzatok, képzőintézetek és az érdekvédők is részt vesznek majd az osztrák-magyar munkaerőpiaci együttműködés kidolgozásában és működtetésében. A foglalkoztatási paktum létrehozásáról Vas, Győr és Zala megye vezetői, a munkaügyi központok igazgatói és a burgenlandi szakemberek írtak alá megállapodást, a szerződés kidolgozása még hónapokat vesz igénybe. Jelenleg két államközi egyezmény működik, a gyakornoki és a határmenti ingázó megállapodás. A határmenti térségek állandó lakosai közül jelenleg 1900-an vállalhatnak munkát Burgenlandban. Decemberben összeül az osztrák-magyar bizottság, amely várhatóan a keretszám emeléséről dönt. 37

38 FOGLALKOZTATÁS Hír. Korábbi híreinkkel ellentétben több, mint 90 ember veszítheti el állását a szentgotthárdi Opel gyárban mert az anyavállalat stratégiai okból fokozatosan megkívánja változtatni a sebességváltók kínálatát. Az eddigi fokozatmentes automata sebességváltó helyett, hatsebességes váltók gyártására kívánnak összpontosítani. A gyár szóvivője közölte hogy az üzemi tanáccsal és az önkormányzattal közösen próbálnak megoldást találni. Biztosra vehető hogy már idén sor kerül szerződésbontásokra. A szóvivő szerint az elbocsátások nem függenek össze a GM átfogó átszervezést kilátásba helyező bejelentésével, amely tömeges sztrájkhoz vezetett Németországban Hír. Egy napilap értesülése szerint megkezdődtek az elbocsátások a DAM Energy Kft.-nél Tegnap több mint száz dolgozó kapta kézhez a felmondólevelét, amelyben tájékoztatást kaptak, hogy harminc nap múlva felmondanak nekik. Az év végéig még több tucat munkást bocsátanak el. A felszámolást végző Reorg Rt. képviselője ezt a hírt cáfolta, mint mondta: a megyei munkaügyi központnak előzetesen 113 dolgozó csoportos elbocsátását jelentettük be, de a többiek munkájára számítunk Harminchat Jász-Nagykun-Szolnok megyei nő jutott munkához a Lendület címet viselő program keretében. A résztvevők gyedről, gyesről visszatérő, hátrányos helyzetű településen élő és 40 év feletti asszonyok. A munkaerő-piaci szempontból inaktívnak számító embereket speciális, egyénre szabott segítséggel vezették vissza a munka világába. A munkaügyi központok programját az Esély Szociális Közalapítvány bonyolította, a projekthez 10 százalékos önerő mellett 240 ezer euró PHARE-támogatást kaptak Hír. A KSH tegnapi gyorsjelentéséből kiderül, július szeptemberi időszakban a munkanélküliségi ráta 6,1 százalékos volt, ami 0,4 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mértnél. Negyvenötezer fővel több munkanélkülit regisztráltak ez év harmadik negyedében, mint tavaly az azonos időszakban.: az idei harmadik negyedévben a éves népesség alig több mint fele, 53,9 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, ebből 3,9 millióan foglalkoztatottként, 255 ezren pedig munkanélküliként. még mindig nem tudunk eleget tenni azon uniós elvárásnak, amely megköveteli a magasabb foglalkoztatási ráta elérését. A fiatal pályakezdők helyzete is romlott: a éves korosztály munkanélküliségi rátája 16,6 százalékra nőtt, azaz három százalékponttal magasabb volt, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliek 44,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónapot töltött ki Költségvetési szférában átlagosan 2,5 százalékos létszámleépítéssel számolnak. A honvédség létszáma csökken a leginkább jövőre: a büdzsében több mint 4700 fős leépítés szerepel az idei létszámhoz képest, ebből 2905 a november elején leszerelő sorkatona. Tényleges állami foglalkoztatottból így csupán 1800-at küld, vagy küldött el a honvédség. A jövő évi valós létszámleépítés mintegy hatezer-ötszáz állami alkalmazott munkahelyének a megszűntét jelenti. A létszámcsökkenés a sorkatonákkal együtt eléri majd a kilencezer-ötszázat, a foglalkoztatottak 3,1 százalékát. Az önálló intézmények, a bíróságok, az ügyészség, vagy az Állami Számvevőszék kimarad a szigorból. Az egészségügy veszít nagyot, a tárca irányítása alá tartozó intézményekben átlagosan 8,4 százalékos leépítésre lehet számolni, 38

39 FOGLALKOZTATÁS ami összesen több mint 2400 állás megszűnését jelenti majd. Év végéig mintegy háromszáz munkatársától válik meg a vám és pénzügyőrség. Elképzelhető hogy ők az idén nem kapják meg a költségvetési törvényben meghatározott éves jutalmukat sem, mert a pénzügyminisztériumi teljesítmény előírásokat nem teljesítették Hír. Hetvenötezer köztisztviselő él bizonytalanságban azóta, hogy Draskovics Tibor szeptemberben bejelentette, a jövő évi béremelések és a 13. havi fizetés fedezetét az öt százalékkal csökkentett előirányzatokból kell kigazdálkodni. S bár a leépítés előkészítése során kormányzati nyilatkozók azt hangoztatták, hogy nem a helyi és területi szervek létszámát, hanem a minisztériumok és a tanácsadó testületek létszámát szándékozzák csökkenteni, mára kiderült: inkább négy-öt ügyintézőt bocsátanak el, mint egy politikai tanácsadót. Legalábbis ezt állítja Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Fehér tízezerre becsüli a távozók számát, ami súlyos működési zavarokat okozhat. A kabinet negyven-, későbbi korrekciója szerint negyvenkétmilliárd forintot fordít az elbocsátások miatt esedékes végkielégítésekre. A pénzügyminiszter konkrét utasítást adott a hatáskörébe tartozó szervezetek létszámcsökkentéséről. E szerint a PM-ben hatvanan, az APEH-nél 180-an, a VPOP-nél 307-en, a Szerencsejáték Felügyeletnél öten számíthatnak - legkésőbb december 31-ig - felmentésükre. A minisztériumok többsége a költségvetési törvény elfogadására vár, ezért nem közöl pontos számokat. A MKKSZ szerint a tárcák többségénél valójában nagyon is jól tudják, hány ember elbocsátása szükséges. Attól tartva, hogy ismét a fűnyíróelv érvényesül, a szakszervezet a kormányfőhöz fordult. A közigazgatás helyzetét illusztrálva Fehér József elmondta: a területi szerveknek sok olyan feladatuk van, amelyet középfokú végzettségűek teljesítenek. Létszámarányuk jelentős, esetenként eléri a százalékot, munkabérük átlaga bruttó százezer forint alatt van. Úgy fogalmazott: Ők a túlfizetett felesleges dolgozók, akiktől elvárják a mindenkori kormány iránti teljes és feltétel nélküli lojalitást. Ők azok, akik elhitték, hogy a köztisztviselői hivatás valóban életpálya lesz, ők azok, akiket becsaptak. A szakszervezet álláspontja szerint először fel kellene mérni a feladatokat, és annak alapján találni ésszerű, gazdaságos megoldásokat. A főtitkár tapasztalatai szerint egyre többen gondolják, hogy az jár jobban, akit elbocsátanak, mert aki marad, az megnyomorodik a munkában A lakosságot kiszolgáló, illetve szolgáltató területeket nem érintheti a 2005-re tervezett létszámleépítés, és átszervezés, a Belügyminisztériumban, illetve annak háttérintézményeiben, írja egy internetes portál. A Belügyminisztérium mintegy 64 ezer fős összlétszámát 2005 januárjában közel két százalékkal kell csökkenteni, mondta Orodán Sándor, a tárca szóvivője. November 5-én a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára fogja bejelenteni azokat a fő számokat, amelyek ismeretében a szervek vezetői november 20-ig elkészítik, és összegzik is a tárca személyi költségkeretét megalapozó létszámtükröt. Mintegy 270 főt érint a leépítés, illetve a takarékossági intézkedés. A Belügyminisztériumból az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal, valamint az Országos Atomenergiai Hivatal a későbbiekben más tárcához kerül, így ezekkel összesen mintegy 400 fővel csökken várhatóan a Belügyminisztérium és intézményei állományába tartozók létszáma. A belügyminiszter november 16-tól rendészeti, és bűnmegelőzési helyettes államtitkárt nevez ki. Dr. 39

40 FOGLALKOZTATÁS Ferenczi László vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság jelenlegi bűnügyi főigazgatója tölti be ezt a pozíciót. Az ő utóda a bűnügyi főigazgatói beosztásban Dr. Berta László dandártábornok lesz, aki jelenleg a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője Hír. Jövőre 88,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre az idei 67,2 milliárd forint helyett, mondta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a tegnapi rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. A cél az, hogy ezerrel gyarapodjon jövőre a foglalkoztatottak száma. A évvel összehasonlítva 2006-ig ezerrel növekedne a foglalkoztatottság a kormány tervei szerint. Magyarországon jelenleg 3,907 millió fő a foglalkoztatottak száma, míg a nyilvántartott munkanélküliek száma 255 ezer fő. A KSH szerint a munkanélküliségi ráta 6,1 százalékos volt az idén a július szeptemberi időszakban, ez 0,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, és 0,2 százalékponttal több, mint június augusztusban. Az elmaradott régiókban nő a munkanélküliség. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 17,7 százalékos a munkanélküliségi ráta, a legmagasabb az ország megyéi között. A másik probléma, hogy nincs jelen a munkaerőpiacon a magyar munkavállalási korú, éves, 6,8 milliós népesség csaknem 40 százaléka; a 2,7 millió személyt gazdaságilag inaktívként tartja számon a statisztika. Így az unió 25 tagállama közül hazánkban a legalacsonyabb, 61% a gazdaságilag aktív népesség, ebből a foglalkoztatottak 57%-ot,, az aktívan munkát kereső munkanélküliek 4%-ot képviseltek. Folytatódik a mezőgazdaság és az ipar foglalkoztatási igényének csökkenése, a szolgáltatási szektorban a foglalkoztatás bővülése figyelhető meg, a múlt évben először lépte túl a 60%-ot a szolgáltatásban dolgozók aránya Hír. Szabolcs-Szatmár Bereg megyében egy speciális program keretében tavaly száz az idén 40 pályakezdő diplomás munkanélküli jutott munkához. A versenyszféra, a megyei önkormányzatok, civil szervezetek egy oktatási intézmény és a munkaügyi központ fogtak össze, hogy a fiataloknak segítsék a munkába állásukat. A program lényege, hogy a fiatalok bérét két évig az állam finanszírozza, cserébe a cégek vállalják, hogy további két évig foglalkoztatják a pályakezdőket Hír. Csoportos létszámleépítést tervez a Zalakerámia, a hatékonyságának növelése illetve működési költségei csökkentése érdekében. A leépítésekre még az idén sort kerítenek, de annak pontos mértéke csak az üzemi tanáccsal történő egyeztetés után derül ki, ami november 28-ig tart. A leépítések után szerkezet átalakítást is terveznek Hír. Jövő év nyaráig hajtja végre, az OTP a már bejelentett létszámleépítést. Ennek során dolgozót bocsátanak el, de Spéder Zoltán alelnök határozottan cáfolta, hogy a létszámleépítés összefüggésben lenne a kormány által bevezetendő bankadóval. A létszámleépítést költségcsökkentéssel és az informatikai fejlesztésekkel indokolja az OTP Hír. Bevált az a brit politika, amelynek értelmében átmeneti korlátozás nélkül megnyitották a munkaerőpiacot az új EU-tagállamok polgárai előtt, jelentette ki David Blunkett belügyminiszter. Május eleje óta a nyolc kelet-középeurópai országból összesen en folyamodtak munkavállalási engedélyért Nagy-Britanniában; közülük an meg is kapták azt, míg 40

41 FOGLALKOZTATÁS további 3700 ügyben egyelőre nem született döntés. A London által alkalmazott liberális megoldásnak köszönhetően számos, korábban feketén dolgozó kelet-európai átkerült a legális gazdaságba, az újonnan érkezettek pedig olyan ágazatokban enyhítették a munkaerőhiányt, mint például a vendéglátás, az agrárium, az egészségügy, az építőipar vagy a biztonsági szolgáltatások. A brit vendéglátó-ipari szövetség vezérigazgatója szerint számos munkaadó kifejezetten keresi a jól képzett és magas munkabírású magyar. alkalmazottakat. David Blunkett szerint a 90 ezer külföldi eddig nagyjából 120 millió fonttal gazdagította a brit gazdaságot, ezen belül az adóés társadalombiztosítási bevételek 20 milliót tettek ki. Ennek alapján a belügyminiszter úgy véli: a szigetország komoly előnyre tett szert e téren a keleti munkavállalóktól elzárkózó kontinentális EU-tagországokkal szemben Hír. Az első fél évben 356 cég 23 ezer dolgozója maradt munka nélkül. A létszámcsökkentések leginkább a textil- és az élelmiszeripart sújtották, tavaly és az idén 58 ezer dolgozót küldtek el a feldolgozóiparból. Ugyanakkor dinamikusan bővül a szolgáltatási szektor és az építőipar. Az öt főnél nagyobb létszámú cégeknél 1,5 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság az elmúlt évben, miközben a költségvetési szektor munkahelyeinek száma egy százalékkal csökkent. Az EU-csatlakozással összefüggő intézményfejlesztés viszont tovább növelte a közszférában dolgozók számát, derül ki abból az elemzésből, amelyet Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter készíttetett Hír. Évente milliárd forint többletigényt jelente a hazai foglalkoztatás politikának a kettős állampolgárság, amelyre az MPA-ban nincs fedezet, derült ki a FMM honlapján közétett szakanyagból, amely a kettős állampolgárság hatását elemzi a magyar munkaerőpiac szempontjából. Az anyagból kiderül, hogy százezres nagyságrendben jelenhetnek meg az álláskeresők az itthoni piacon a kettős állampolgárság bevezetése esetén, ez súlyos feszültségekhez vezethet, hiszen jelenleg is, a havonta ezer betöltetlen álláshelyre ezer regisztrált munkanélküli jut. A szaktárca szerint felnőttképzéssel, közalapítványok támogatásával és jogalkotási tevékenységgel lehetne javítani a határon túli magyarok helyzetén. A szabályozás eddig nem tette lehetővé, hogy a külföldiek munkaerő-piaci képzését támogassa a kormány. A törvény módosításával a képzési programok elérhetőek lesznek a határon túli magyarság számára is. A minisztérium egy határon átnyúló foglalkoztatási együttműködés kialakítását is kezdeményezi. Ez az együttműködés segítene kihasználni a különböző uniós támogatási lehetőségeket Hír. A Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokságon tett látogatása után jelentette be a sajtó képviselőinek Juhász Ferenc szakminiszter, hogy az országos szervezetnél radikális létszámcsökkentést terveznek. A budapesti és a 19 megyei apparátus mintegy ezer fős állományának a 70 százalékától megválnak. Egy részüket nyugdíjazzák, a többieknek más katonai szervezeteknél ajánlanak fel munkát. Ezt a drasztikus lépést a sorkatonai szolgálat megszüntetése indokolja, hiszen az alkotmány és a honvédelmi törvény módosításával lényegesen kevesebb feladat hárul a hadkiegészítő parancsnokságokra. Ez a lépés mintegy 7-10 milliárd forintos megtakarítást jelent a honvédelmi költségvetésnek. 41

42 FOGLALKOZTATÁS A munkáltatók körében végzett munkaerőigény felmérését, a vállalati képzési szükségletek feltárását, valamint a belső képzések támogatását is vállalnák átalakításuk után a képző központok, nyilatkozta egy napilapnak az Északmagyarországi Regionális Képző Központ (ÉRÁK) igazgatója. A humánerőforrás-fejlesztési operatív program egyik pályázata a regionális képzők átalakítását is segíti. Az ÉRÁK igazgatója úgy véli, a már kialakult munkaerő-piaci képzések rendszere nem teszi lehetővé és talán nem is igényli a regionális képző központok korábbi nagyságrendű szerepvállalását. Azt azonban igen, hogy a társadalmi szempontból fontos foglalkoztatáspolitikai kérdések megoldásában részt vegyenek, s ezt elsősorban ne a megélhetésért folytatott küzdelemként ( piaci szereplőként ), hanem egyfajta k+f tevékenységként végezzék, fogalmaz a szakember. A társadalmi kirekesztés, a diszkrimináció elleni harc és az új módszerek kimunkálása egyaránt a képző központ feladata. A hátrányos helyzetűek felzárkóztatását rehabilitációs célú képzésekkel, pályaorientációval, munkakipróbálással, valamint személyiségfejlesztő és munkaerő-piaci tréningek szervezésével biztosítanák a központok. A 45 év felettiek, köztük a diplomások pályakorrekcióját, a nők munkavállalását, társadalmi reintegrációját elsősorban szakképző és személyiségfejlesztő programok segíthetik minden régióban, hangsúlyozza a szakember A mintegy 30 ezerre becsülik a fővárosi hajléktalanok számát, az ő jövedelemszerzésüket segítő, féléves foglalkoztatási programot indít december elsejétől a munkaügyi tárca. A téli időszak közeledtével csökkennek az alkalmi munkalehetőségek, ezért a fedél nélküliek fokozottabb figyelmet igényelnek, mondta a miniszter, aki szerint a foglalkoztatási lehetőségek feltárása és a támogatott munkavégzés biztosítása sokak számára elviselhetőbbé teheti ezt az időszakot. A programot a szaktárca és az OFA együtt készítette elő. Így a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező, hajléktalanszállón élő, valamint az éjszakáit közterületeken vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekben töltő emberek munkával szerzett jövedelemmel vészelhetik át a számukra igen nehéz és veszélyes téli hónapokat. Foglalkoztatásukat a tárca a kifizetett munkabér és járulékainak százszázalékos átvállalásával támogatja. A 25 milliós forrást a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből finanszírozzák A budapesti székhelyű, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és költségvetési szerveknél az év első kilenc hónapjában 945 ezren álltak alkalmazásban, 1,2 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában, áll a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójában. A fizikai és a szellemi munkakörben foglalkoztatottak száma közel azonos mértékben növekedett. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete forint volt, 8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A Pest megyei székhelyű vállalkozásoknál, valamint költségvetési szerveknél az év első kilenc hónapjában 229 ezer munkavállalót foglalkoztattak, 5,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A megyében a fizikai munkakörben foglalkoztatottak számának növekedési üteme magasabb volt, mint a szellemieké. Az alkalmazásban állók havonta átlagosan forintot kerestek, 6,7 százalékkal többet, mint az előző év első három negyedében. 42

43 FOGLALKOZTATÁS Hír. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezkedésének javítása a célja annak a programnak, amelyre két év alatt 3,9 milliárd forintot fordíthat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ. A Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP) keretében elnyert pályázati összeg háromnegyedét az Európai Szociális Alap, negyedét a magyar állam állja. Az EU kiemelt feladatként kezeli a gazdaságilag elmaradott térségekben, élők helyzetének javítását. A 2006 végéig zajló programban a tervek szerint 3300 regisztrált munkanélküli, valamint az e körön kívül eső, de állástalan ember vesz részt. Pályakezdőket, nőket, negyvenöt évesnél idősebbeket, alulképzetteket, romákat, fogyatékkal élőket és más, a munkaerőpiacon jelenleg versenyhátrányban lévőket vonnak be a programba. A cél, hogy minél többen szerezzenek a munka-erőpiaci igényeknek megfelelő szakképesítést, és találjanak munkahelyet. Ha sikerül bekerülniük a kiválasztottak közé, akkor afféle ösztöndíjként a minimálbérnek megfelelő összeget kapnak majd havonta a résztvevők. Ezen felül támogatható az utazásuk, fizethetik a gyermekfelügyelet költségeit, végül pedig akár a vállalkozásuk indításához is hozzájárulhatnak anyagilag. A reménybeli munkáltatók érdekeltsége pedig például azzal fokozható, hogy a programban részt vevők munkagyakorlat-szerzésének idejére ők is kaphatnak pénzbeli támogatást Hír ban az APEH-től 1100 dolgozót bocsátottak el, a szervezet létszámának nyolc százalékát közölte Király László György, a szervezet elnöke. Hozzátette: az idén alapvetően a természetes fogyás arányában mérséklődik a létszám, ezzel a módszerrel tudják megoldani az adóhivatal létszámának további 180 fős csökkentését. Michalkó Péter a szakszervezet elnöke nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezetre mind több feladatot ró a kormány, miközben egyre kevesebben vannak, s ráadásul folyamatosan csökken a dolgozóknak kifizetett bérek reálértéke. Az adóhivatal dolgozóinak illetménye nagyban függ a mozgóbértől, vagyis prémiumtól, amit akkor kapnak, ha teljesítik a Pénzügyminisztérium által előírt bevételi követelményeket. Ez a jutalom az előző években általában négy-öt havi fizetésnek felelt meg, ám idén a PM igen magas bevételi tervet irányzott elő a jutalom mértéke ennek a felét sem érte el, miközben a hivatal munkatársainak sokkal többet kellett dolgozniuk, és soha nem látott mértékű bevételt realizáltak. Másik probléma, hogy az APEH egyre kisebb költségvetésből kénytelen gazdálkodni. Míg 2002-ben a szervezetnek 80 milliárd forint, idén már csak 52 milliárd forint állt rendelkezésére. Amennyiben a PM ismét túltervezi a bevételeket, s elmaradnak a prémiumok, jövőre az APEH-dolgozók bérszínvonala az 1989-es szintre csúszhat vissza, tette hozzá a szakszervezet elnöke. Ha a kondíciók nem változnak, idő kérdése, hogy a hivataltól megindul az elvándorlás, és felüti a fejét a korrupció. Felhívta a figyelmet arra, hogy a növekvő terhek miatt nem elbocsátásokra, hanem létszámbővítésre lenne szükség a szervezetben Hír. Sokéves vergődés után holnap újra indul a Diósgyőri Acélmű nemesacélhengerművében a termelés. A gyár fénykorában, a nyolcvanas években 16 ezren dolgoztak itt, az idén tavasszal amikor, úgy tűnt, végleg leállították a termelést, 1200 ember munkája szűnt meg. Most, hogy az ukrán Donbass Ipari Szövetség érdekkörébe tartozó DAM 2004 Kft. újraindítja a gyárat,

44 FOGLALKOZTATÁS ember kezdheti meg a termelést. Tóth Béla ügyvezető igazgató nagyon bízik a felfutásban. Decemberben 12 ezer tonna acélárut hengerelnek, januárban már ezret, májusra pedig 40 ezer tonnát terveznek. Ennek megfelelően akarják a létszámot is növelni márciusában már megközelítenék az ezret. Az üzemben felújították az öltözőket, az étkezőhelyeket, mert bár saját étkezdéje már évek óta nincs a gyárnak, egy-egy üzemrészben van egy nagyobbacska szoba, ahol le lehet ülni enni. A béremelést jövőre helyezték kilátásba, a teljesítményekkel arányosan. Szó van arról is, hogy viszonylag rövid idő múlva az acélművet is újraindítják Az augusztus októberi időszakban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Ez az adat gyakorlatilag megegyezik az elmúlt három hónap számaival, de az elmúlt fél évben összességében lassú növekvő tendencia mutatkozik. Csaknem 60 ezer emberrel kevesebb a foglalkoztatott, mint egy éve, a munkanélküliek pedig 18 ezerrel vannak többen. Mindkét érték a mintavételi hibahatáron túli eltérést jelent, vagyis nagyon nagy valószínűséggel nem mintavételi hibáról van szó. Ugyanakkor a keresetstatisztikai adatokból éppen ellenkező kép bontakozik ki: az 5 főnél nagyobb cégek körében létszámemelkedést mért a KSH. A éves korosztálynak 54 százaléka van jelen a munkapiacon. Az EU-ban ugyanez a mutató bőven 60 százalék fölötti. A gazdasági aktivitás erősítésével a foglalkoztatottak terhei csökkenthetők lehetnének. Ezen a területen egyébként lassú javulás figyelhető meg, hiszen három évvel ezelőtt még egy százalékponttal alacsonyabb volt a mutató Hír. Informatikai, biztonsági és infrastrukturális szempontból is rendelkezésre áll minden feltétel, amely a távmunkához szükséges, hangzott el a PricewaterhouseCoopers által szervezett szakmai fórumon. Költség hatékony és rugalmas foglalkoztatást ígér a távmunka, a munkaadók egyelőre tartanak tőle. Becslések szerint Magyarországon jó, ha a másfél százalékot eléri a távmunkások aránya a munkavállalók között. A régi uniós tagországokban több mint 13 százalék ez az arány. A PwC egy korábbi tanulmánya szerint a távmunkahely kialakítása és létrehozása gyorsan, körülbelül két év alatt megtérül. Szakértők úgy vélik, még legalább 3-4 év kell ahhoz, hogy a munkaadók szemlélete pozitívan formálódjon az atipikus foglalkoztatásokkal kapcsolatban Hír. Minden harmadik fizikai és minden negyedik szellemi foglalkozású dolgozójától megválik a Zalakerámia Rt. Erről született megállapodás a cég igazgatósága és üzemi tanácsa között, derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közleményből. A döntés szerint a csoport a november 15-én tartott konzultáció során a tervezett 304 helyett csak 270 dolgozótól válik meg, amely a 970 fős magyarországi létszám 28 százalékának felel meg. Az elbocsátott dolgozók közül 84-en szellemi, 186-an pedig fizikai munkát végeztek Hír. Szeptemberben csúcsot döntött a munkanélküli diplomás pályakezdők száma az országban, akkor 6059 fő volt. Októberben azonban már enyhült a helyzet, derült ki a Foglalkoztatási Hivatal októberi adataiból. Novemberre 5047 főre csökkent a létszámuk. A pályakezdő állástalanok száma 1998 óta gyorsan, hat év alatt több mint két és félszeresére nőtt. A végzettségeket tekintve a pedagógusok vezetik az állástalanok listáját. A kezdődő 44

45 FOGLALKOZTATÁS mérnökhiány ellenére országosan 1329 friss diplomás mérnök keres munkát, míg a közgazdászok közül 765 kezdő szeretne elhelyezkedni. 365 álláskereső jogászt is regisztráltak. A nem pályakezdő diplomások száma 2002-től nőtt, de jóval kisebb mértékben, mint a pályakezdőké, itt az utolsó évben érzékelhető jelentős, közel 20 százalékos emelkedés Egy-két éven belül megnövekedhet azon foglalkoztatottak száma, akik a szomszédos országokból járnak át hazánkba dolgozni. Jelenleg elsősorban a szlovákiai magyarok ingáznak nap, mint nap. A Suzuki esztergomi gyárában dolgozó 1700 alkalmazott közül jelenleg háromszázan járnak át a szomszédból, a Philips győri gyárának 4400 munkavállalója közül 800 ingázik Szlovákiából naponta. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke elmondta, a multinacionális cégek az ingázást kihasználva, akár a teljes határ menti vidéken megtelepedhetnek. A magas létszámú olcsó munkaerő hosszútávon csökkentheti a bérnövekedési dinamikát. A változás nyomán elsősorban a mostani hiányszakmák járnának jól. Az építőipari szakmunkások között már most is sok külföldi állampolgár található, igaz, legtöbbjük illegálisan dolgozik. Emellett egyes területeken, például az egészségügyben, az alacsony bér miatt már most sok a pályaelhagyó, külföldre távozó től életbe lépő új szövetségi idegenrendészeti törvénynek köszönhetően korlátozás nélkül vállalhatnak munkát Németországban a magasan képzett magyarok. Magasan képzettnek számítanak a tudományos kutatók, illetve az olyan magas beosztásban vagy speciális munkakörben dolgozók, akik legalább kétszer annyit keresnek, mint az a fizetés, amely felett már nem vonnak le betegbiztosítási járulékot. Ez jelenleg legalább évi 80 ezer eurós fizetést jelent. Ezekben az esetekben a szövetségi munkaügyi hivatalt az új törvény felhatalmazza a letelepedési engedély kiállítására. A jogszabály megfogalmazása szerint erre akkor kerülhet sor, ha feltételezhető, hogy a beilleszkedés a német társadalomba és az életszínvonal biztosítása állami segítség nélkül is megvalósítható Megkezdődtek a minisztériumi elbocsátások. Sokan már november végén, december elején megkapták az értesítést munkahelyük megszűntéről vagy előnyugdíjazásukról, nyugdíjazásukról. Az előre hozott intézkedés célja, hogy a leépítéssel elért megtakarítás jövőre minél korábban jelentkezzen, hiszen csak így tarthatók a meglehetősen feszített keretek. A leépítésekről sok helyütt csak mostanában záródnak az egyeztetések. A Pénzügyminisztériumban 60 munkatárstól válnak meg. Az FVM-nél lesz a legnagyobb központi leépítés, a legnagyobb létszám-megtakarítás pedig az alaposan megkurtított költségvetésű honvédelmi tárcánál várható. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban kemény harcokkal vívta ki a szakszervezet, hogy a tervezett 1079 helyett "csupán" 580 alkalmazottat bocsássanak el. A nemzeti parkokban nem lesz elbocsátás, átrendezéssel igyekeznek takarékoskodni, a környezetvédelmi és vízügyi felügyeletektől, mintegy 160-an távoznak, többségük nyugdíjba vonul. A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok 4100 dolgozója közül a tárgyalások pillanatnyi állapota szerint januártól 390 közalkalmazott távozása várható. A FMM azon kevés tárcák közé tartozik, ahol létszámnöveléssel számol a költségvetés. A költségvetési tervezet 199 fős létszámkeretet tartalmaz. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumából 45

46 FOGLALKOZTATÁS tíz alkalmazottat bocsátanak el, azonban nő a létszám, mert a jövőben az egyházi ügyeket is ez a tárca felügyeli: 23 munkatárs kerül oda, és összesen 287-en dolgoznak majd a minisztériumban. Az Oktatási Minisztériumban a köztisztviselői létszám tíz százalékát (45 főt) érinti a leépítés főt bocsát el 650 dolgozójából a Borsodi Sörgyár Rt. a leépítést a tömegesen beáramló, olcsó dobozos importsörök megjelenésével magyarázzák. A Borsodinál már ősszel érezték a bajt. A vezetőség még november elején benyújtott az üzemi tanácsnak egy költségcsökkentésre vonatkozó javaslatot, amelyben a létszámleépítésre is kitértek. Az egyeztetés novemberben le is zárult, az üzemi tanács felhatalmazta a vezetést, hogy egy meghatározott kereten belül élhet az elbocsátással. A leépítés a kereskedelem kivételével minden területet érint Az idei kilenc közmunkaprogram az ország 1200 településén megközelítőleg 10 ezer munkanélkülinek biztosított rövidebb-hosszabb időre munkát. A támogatások nagy része a munkanélküliségtől sújtott, észak-tiszántúli területekre jutott. A közmunkákra tervezett költségvetési előirányzat több mint egynegyedéről a regionális fejlesztési tanácsok dönthettek. A közmunka tanács most kiadott jelentése szerint célszerű lenne, ha a hazai források terhére meghirdetett közmunkapályázatok nyertesei az elnyert összeg 60 százalékáig előlegben részesülhetnének, mellyel három hónapon belül kellene elszámolniuk, ennek feltételeit a pályázati kiírás szabályozná. Erre azért lenne szükség, mert a közmunkaprogramok kedvezményezettjei döntő részben rossz gazdasági helyzetű önkormányzatok, önkormányzati társulások vagy kistérségi társulások, akik önerejükből nem tudják vállalni a programok utólagos finanszírozásával járó terheket. Igaz, a jelenleg érvényes kormányrendelet lehetőséget ad a munkaügyi miniszternek, hogy a pályázott összeg 25 százalékáig előleget ítéljen meg, de miután a dologi kiadások döntő része a program beindításakor már jelentkezik, így az önkormányzatok az első havi béreket nehezen tudják megelőlegezni. Sok esetben rövid lejáratú, áthidaló hiteleket kénytelenek felvenni, melyek kamatai tovább nehezítik anyagi helyzetüket Hír. A foglalkoztatást bővítheti, a termelékenységet pedig javíthatja, ha több atipikus álláslehetőséget, kínál a hazai munkaerőpiac, mondta Csizmár Gábor tegnap a III. országos távmunka-konferencián. Ma a foglalkoztatottak 0,6 2,4 százaléka dolgozik távmunkásként, vagyis mindösszesen ezer fő. A jelenlegi tapasztalatok alapján a könyvelés, az informatika és az értékesítés az a terület, ahol a legtöbb távmunkást alkalmazzák a magyarországi cégek. Ezeken kívül több más terület is távmunkásítható, állítja a PwC szakértője. Becslése szerint a következő 5-10 évben százalékkal bővülhet a távmunkások száma. A konferencia résztvevői abban egyetértettek, hogy a távmunka jogi szabályozása segíti az atipikus foglalkoztatás terjedését, átláthatóvá tette ugyanis a munkavégzés körülményeit. A távmunka körül megoszlanak a vélemények, a munkavállalók körében kedvelt lenne, a munkaadók többsége idegenkedik tőle. Két-három millió forintba kerül egy távmunkahely kialakítása, de ha a vállalat infrastruktúrája fejlett, akkor ennél olcsóbb is lehet.. A munka új útjai 2000 című uniós kutatás szerint 2000-ben 10 millióan dolgoztak az unióban távmunkásként, ez a szám azonban 2010-re megtriplázódhat. A legtöbb távmunkás Finn-, Svédországban dolgozik. 46

47 FOGLALKOZTATÁS Januárban kétoldalú egyeztetésekre kerül sor Magyarország és az Európai Bizottság képviselői között a foglalkoztatás javítására vonatkozó országspecifikus ajánlások előkészítésére. A nemzeti foglalkoztatási akciótervet évente kell elkészíteni, az elsőt szeremberben hagyta jóvá a kormány. A bizottság ez évi ajánlásában többek között szerepel, hogy csökkenjenek a munkabért terhelő adók és járulékok. Ez is egyik akadálya a munkahely teremtésnek. Az uniós ajánlás szerint hazánkban a bérfolyamatokat inkább foglalkoztatás-baráttá kell tenni. A kormány erre a célra eho fokozatos megszüntetését szánta, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzését a kétkulcsos adórendszer révén, adócsökkentéssel kívánja elérni. Az uniós ajánlásban szerepel még a munkakörülmények javítása, valamint reformok szükségessége a szociális juttatások terén. Így csökkenhet a bejelentés nélküli munkák aránya. Az akciótervet, a foglalkoztatási tárcaközi bizottság, a szociális partnerek bevonásával együtt felügyeli, feladatuk még a tárcaközi és a szociális koordináció, valamint a jövő évi terv előkészítése is Akár 800 ezerrel is több nyugdíjas élhet Magyarországon 2050-ben, mint ma, a munkaképes lakosság száma pedig kétmillióval csökkenhet. Szakértők állítják, mindez nem demográfiai, hanem munkaerő-piaci probléma. A becslések szerint 2050-re két aktív emberre egy idős korú jut majd. Jelenleg még 4:1 ez az arány. Igazi aggodalomra a munkaképes korú lakosság száma ad okot. Jelenleg körülbelül 7 millióan vannak, 2050-re 5,2 millióan lesznek, mondta Hablicsek László, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. A szakember szerint 2030-tól munkaerő-piaci gondok következhetnek, már akkor 6 millió alá csökken a munkát vállalni tudók száma. A demográfiai öregedés hatásait leginkább a nyugdíjrendszer érzi meg, ezért egyre nagyobb hangsúly kerül az öngondoskodásra. A hazai célkitűzések szerint az évesek foglalkoztatottságát 2006-ra 33, 2010-ig pedig 37 százalékra kell feltornászni. Ez nagy eredmény lenne, bár az uniós terveket ott az 55 év felettiek 50 százalékát foglalkoztatnák hat év múlva a magyar elképzelések meg sem közelítik Hír. Magyarországon majdnem 80 százalékos volt az informatikában dolgozók arányának növekedése között, ami az új tagországok közül a leggyorsabb bővülésnek számít Hír Az Európai Parlament tegnap elfogadta az Europass dokumentumokról szóló bizottsági javaslatot, így jövőre megjelenhetnek a munkaerő mobilitását segítő papírok. A frissen végzettek már egy olyan angol nyelvű egységes dokumentációt kapnak a diplomájuk mellé, amelyből a munkáltató számára egyértelműen kiderül, hogy megfelelő-e képzettségük, ismeretük a felkínált állásra. A dokumentum megléte jogi következményekkel nem jár, így nem helyettesíti a képesítést igazoló bizonyítványokat. Kiadásának elsődleges célja a képesítések és szakmai kompetenciák átláthatóságának javítása. Magyarországon a szükséges jogszabályok már léteznek, most az Educatio Kht. keretein belül kialakítják a Nemzeti Europass Központot, az operatív munka január után kezdődhet el Hír. Januártól átalakul a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását ösztönző dotációs rendszer. Az alibifoglalkoztatás indokolta a szabályok módosítását. A rendszer igazságosabb és átláthatóbb lesz, ígérte Csizmár Gábor miniszter a szaktárca sajtótájékoztatóján. A 3 év alatt fokozatosan 47

48 FOGLALKOZTATÁS bevezetendő rendszer lényege az, hogy a jövőben a munkáltató helyett a munkavállaló kapja meg a bértámogatást. Magyarország a jelenlegi támogatási szerkezet működtetésére 2007-ig kapott haladékot az EU-tól. A dotáció a jelenleg hatályos minimálbér helyett fix összegű lesz, januártól 53 ezer forint vehető majd igénybe. A minisztérium a védett szervezetekkel közösen minőségbiztosítási és monitoring-rendszert épít ki a foglalkoztatás átláthatósága érdekében. Az újfajta ellenőrzés kritériumain még dolgoznak, bevezetését jövő év júliusától tervezik. A rendszer átalakításának időszakára a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből, ötszázmillió forintot különítenek el a terápiás foglalkoztatáshoz szükséges intézményi feltételek kialakításához. A tárca 2006-tól fokozatosan bevezeti a fejlesztő- felkészítő, illetve munkaterápiás tevékenységet végző intézmények normatív támogatását, s ezt elkülönítik a megváltozott munkaképességűek dotálásától. Azon szervezetek érdekei sem sérülnek, amelyek korábban kaptak támogatást rehabilitációs célú munkahelyteremtésre. Tevékenységük folytatása érdekében jövőre egymilliárd forint keretösszegű pályázatot írnak ki. A kormány tól kiterjeszti a támogatható munkáltatók körét (jelenleg csak a versenyszférában működő társaságok tartoznak ide), csatlakozhatnak majd az önkormányzatok, állami intézmények és civil szervezetek is Az európai országokban egyre idősebb korukig maradnak aktívak a munkavállalók, és egyre nagyobb arányban vállalnak munkát a nyugdíjasok. Nálunk kevés a hivatalosan munkát vállaló nyugdíjas. Jelentős területi eltéréseket tapasztaltak az időskori foglalkoztatásnál. Szakértők szerint két lehetőség áll az idősödő társadalmak előtt: több adót fizetnek,vagy többet takarítanak meg és tovább dolgoznak, vagy drasztikus változásokra kell felkészülniük életvitelükben. Számos európai országban napirenden van a nyugdíjkorhatár emelése. A korkedvezményes nyugdíjak lehetősége is be fog szűkülni a jövőben. A lakosság elöregedésével párhuzamosan várhatóan emelkedni fog az idős munkavállalók száma. Kérdéses, hogy ez megjelenik-e majd a legális gazdaságban Az előző negyedévben több mint 250 ezren kerestek munkát Magyarországon, legtöbben az állásuk elvesztése, a tanulás befejezése miatt, de voltak, akik felmondtak addigi cégüknél. A KSH adatai szerint átlagosan 16 hónapra van szükség az elhelyezkedéshez, szakértők szerint ennél rövidebb idő is elegendő. Köllő János, az MTA Közgazdaság-tudományi Kutatóközpont főmunkatársa szerint leginkább az életkor és az iskolázottság van hatással a munkakeresés időtartamára és sikerére. Az is meghatározó, hogy az állásra pályázó melyik régióban szeretne elhelyezkedni. A tapasztalat, a nyelvtudás, a munkakör, a személyiség és a kapcsolati tőke is befolyásolja, hogy ki hány hónapot tölt el munka nélkül Magyarország a GDP-jének csaknem 1 százalékát fordítja a foglalkoztatottság javítására; a teljes ráfordítás több, mint ötven százalékát teszik ki a képzések, a támogatott foglalkoztatások, illetve más aktív eszközök. Csizmár Gábor miniszter nyilatkozata szerint a jövő évben összesen 88 milliárd forintot fordíthatnak aktív támogatásokra hazai és uniós forrásokból. A magyarországi munkanélküliségi ráta 6,1 százalékot tesz ki a legfrissebb KSH-adatok szerint. 48

49 FOGLALKOZTATÁS Hír. Akár a munkahelymegtartó támogatás teljes összegét, 49 millió forintot is visszakövetelheti a Heves Megyei Munkaügyi Központ a Parád Kristály Manufaktúrától, mivel a cég év elején a négy havi támogatást azzal a feltétellel kapta, ha fenntartja a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatást, valamint utána 10 hónapra a munkavállalók alkalmazását. A 400 fős manufaktúra dolgozóinak azonban nincs munkájuk, e héttől január 10-ig kényszerszabadságukat töltik. Akkor újra kellene indítani a termelést, erre azonban a cég vezetői sem látnak garanciát. Nagy Imre vezérigazgató elmondta, hogy a cég további sorsa a világpiaci változásoktól és az amerikai megrendelések arányától függ, mivel a magyar piacon termékeiknek csak két százalékát tudják értékesíteni A GKI tanulmánya szerint a 34 évnél fiatalabbak több mint kétharmada, a 45 éven felülieknek négytizede vesz részt képzésekben, holott az idősebb korosztály szorulna rá az új ismeretek megszerzésére, akik munkavállalási nehézségei gyakran az elégtelen iskolázottsági és szakképzettségi szintből származnak A kutatás, többek között, a képzés és a foglalkoztatás kapcsolatát vizsgálta. Legnagyobb arányban a beosztott 45 év feletti diplomások képzik magukat, őket követik a vezetők-irányítók és a középfokú végzettségű szellemiek. Az idősebb fizikai dolgozóknak csak mintegy negyede járt valamilyen szaktanfolyamra. A képzések csaknem négyötödét a munkaadók fizették, a munkavállalói finanszírozás aránya 16 százalékos, míg a Foglalkoztatási Hivatal az esetek öt százalékában szerepelt finanszírozóként. A képzéseken részt vevők mintegy 30%-a szerint foglalkoztatási szempontból semmilyen szerepe sem volt a képzéseknek. Legfontosabb hatás a 45 éven felüliek esetében a munkahely megtartása, és az önbizalom növekedése volt A közgazdászok szerint, már nem a bérek határozzák meg a kelet-közép európai országok versenyképességét. A multinacionális befektetők régiókban gondolkodnak, nem foglalkoztatási terhek alapján választanak országot, azok a Távol-Keletre mennek. Ha egy kicsivel több a mukaerőköltség az nem számít, mert a jó infrastruktúra, a logisztikai tényezők, egy adott önkormányzattal ápolt jó viszony könnyen ellensúlyozhatja azt. A béreknél jóval fontosabb szempont a rendelkezésre álló szabad munkaerő. A régióban zajló versenyben Magyarországnak nagy kihívást jelent Szlovákia. A szlovák munkaerőt magasan képzettnek tartják és viszonylag alacsony bérért dolgoznak. Az állam határozottan vállalkozásbarát adópolitikát folytat, és e mellett radikális, szociális reformot vezetett be. A munkanélküliségi juttatások és más szociális ellátások drasztikus csökkentésével egy időben bevezette a munkába állást ösztönző, aktiválási prémiumot. Magyarországon a közgazdászok szerint a legnagyobb baj a szabad munkaerő hiánya. Az ország középső és északnyugati részén a multik egymás orra elől lopkodják el az embereket, illetve Szlovákiából utaztatják be. A szakmunkáshiány lassan eléri a kritikus szintet. A kutatók szerint a munkaadói terhek csökkentése mellett a munkaerőhiány sürgős orvoslására lenne szükség. Aktivizálni kellene a munkaerőpiacról távolmaradó tömegeket és emelni képzettségi szintjüket. Szükséges lépés lenne a szakképzési rendszer reformjának gyorsítása, és a munkaerő mobilizációjának megvalósítása. 49

50 ASZSZ SZAKSZERVEZETEK Hír. Az ASZSZ jövőre 4 százalékos reálbér növekedést és a 60 ezer forintos minimálbér elérését képviseli az őszi bértárgyalásokon. Az érdekvédelmi szövetség vezetője Borsik János ma Szolnokon ismertette a bértárgyalásokkal kapcsolatos feladataikat, valamint az új kormányprogramról alkotott véleményüket a megyei szakszervezeti vezetőkkel. Az ASZSZ elnöke először két minisztériumról, illetve az azokat érintő változásokról alkotott véleményt. A GKM esetében kormányfőtől kérték annak kettéválasztását. Meglátásuk szerint nincs közlekedésért felelős tárca akkor, amikor az érintett állami vállalatokat privatizálják vagy éppen komoly gazdasági nehézségekkel küzdenek. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium új vezetőjét nem ellenezte az ASZSZ, nem így a politikai államtitkár esetében, akiről nem kérték ki véleményüket, mondta Borsik János. A bértárgyalásokról szólva az érdekvédelmi szövetség vezetője a 4 százalékos reálbér növekedés és a minimálbér 60 ezer forintra való emelése mellett tette le voksát. Ez utóbbi esetében hangsúlyozta az adómentesség további fenntartását, míg a garantált bérnövekedés általuk javasolt 4 százaléka esetében azt emelte ki, hogy a változó adótábla mellett egyenként kell meghatározni a munkavállaló alapbér emelésének mértékét. A kormány, a munkáltatói oldal és a szakszervezetek pénteken egyeztetnek a jövő évi béremelések mértékéről az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén Egyelőre nem tudni, hogy az OÉT holnapi ülése hoz-e megállapodást a jövő évre javasolt béremelésről illetve a minimálbérről, de a téma szóba kerül a munkaügyi miniszter és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnökségének mai találkozóján. Borsik János, az érdekképviselet vezetője előzetesen elmondta: a béremelésben a legfontosabbnak a garanciát tartják, ezért javasolták, hogy ne a bruttó, hanem a reálbérek emelkedésére kössenek megállapodást. Ezt azonban sem a többi szakszervezeti szövetség, sem a kormányzati és a munkaadói oldal nem támogatta. Borsik János a mai megbeszélés előtt szólt arról is, hogy a szövetség már 1998-ban felvetette a hosszabb távú bérfelzárkóztatási program szükségességét. Ennek azonban egyelőre nincsenek meg a feltételei, hiszen az elképzelés nem szerepel a kormányprogramban és a szakszervezeteknek sincs közös javaslatuk. Az ehoról továbbra sincs egyetértés, azt a kormány november 1-jétől csökkentené 1200 forinttal, amit a munkaadói és a munkavállalói oldal elfogadhatatlannak tart. A munkaügyi miniszter az OÉT pénteki ülése után arról beszélt, hogy a kormány a gazdaságpolitikai célokat szolgáló egyéb kedvezmények finanszírozása miatt állította össze így az adó- és költségvetési törvényjavaslatokat. Csizmár Gábor hozzátette: készek a szociális partnereknek jobban elfogadható megoldásra, ám az nem jelenthet a tervezettnél alacsonyabb 50

51 SZAKSZERVEZETEK ASZSZ költségvetési bevételt. A tárgyaláson több kompromisszumos javaslat hangzott el, így például az, hogy az alacsony átlagkeresetű területeken már november elseje előtt csökkenjen az egészségügyi hozzájárulás Magyarország nem lehet részese a munkaidő szervezésre vonatkozó uniós irányelv olyan módosításának, amely a jelenleginél kedvezőtlenebb a munkavállalóknak. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője, Borsik János ezzel indokolta, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács eheti ülésén a munkavállalói oldal nem támogatta a tervezett változtatásokat. Magyarország nem lehet partner a heti munkaidő növelésében, mint ahogy abban sem, hogy a foglalkoztatást éves munkaidő-keretben szabályozzák. A tervek között szerepelt, hogy az ügyeleti időnek csak az a része számítana a munkaidőbe, amely alatt tényleges munkát végeznek. Magyarországon elsősorban az egészségügyben jellemző ügyeleti munkavégzés során nem mérik a ténylegesen ledolgozott részt, hanem átalány alapján számítják. Borsik János elfogadhatónak nevezte azt a kormányzati álláspontot, hogy törekedni kell az átalányszámítás fenntarthatóságára. A magyar szakszervezetek néhány éve erőteljes kampányt indítottak a 38 órás munkahét eléréséért, de a munkáltatók ezt nem tartották teljesíthetőnek. Nemrég a kormány is jelezte, hogy ennek most nincs realitása. Támogatja viszont a kormányzat azt, hogy a munkaközi szünet munkaidőbe építésével javítsák a munkafeltételeket. 51

52 ÉSZT SZAKSZERVEZETEK Hír. Az Oktatási Minisztérium honlapján elérhető az Universitas Program és a felsőoktatási törvénytervezet legfrissebb változata, amelyben zömmel figyelembe vették a szakszervezetek korábban megfogalmazott követeléseit Hír. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, valamint a TUDOSZ nagygyűlést hívott össze, mert mint, Kis Papp László, az FDSZ elnöke fogalmazott, zsákutcába jutottak az oktatási tárcával folytatott eddigi tárgyalások. A felsőoktatási szakszervezetek értelmezése szerint a nemrég elkészült új felsőoktatási törvény tervezetében az áll, hogy a jól dolgozó oktatónak 120 százalékos bért kell fizetni, a rosszul dolgozóknak viszont csak 80 százalékosat. A szakszervezetek szerint azonban nincsen 80 százalékosan teljesítő oktató. A felszólaló oktatók az intézmények irányításának átalakítását kifogásolták, ha a miniszter nevezi ki az irányító testület tagjait, csorbul a felsőoktatási autonómia. Úgy látták, az állam ki akar farolni a felsőoktatás finanszírozása mögül. Sérelmezték azt is, hogy a törvénytervezet nem szól a szakszervezeti érdekképviseletről. A résztvevők a gyűlés végén közös állásfoglalást fogadtak el, mely szerint a bolognai folyamathoz történő csatlakozást támogatják, hiszen Magyarország alapvető érdeke az oktatás minőségének megőrzése, a lineáris többciklusú képzés kiépítése, valamint a hallgatók és az oktatók szabad mozgásának biztosítása az európai felsőoktatási intézményekbe. A törvénybeli változtatást azonban csak a képzési rendszer átalakítása tehetné szükségessé, szögezték le. Az állásfoglalás szerint a törvénytervezetet általános elutasítás övezi felsőoktatási körökben és a társadalomban is. Az állásfoglalásban az áll, hogy a szakmai alapú felsőoktatást nem lehet piaci alapokra helyezni. Szerintük ez nem lehetséges, mert a felsőoktatás szakmai alapokon szerveződik. Ez tanszékek sokaságát veszélyeztetné, a felsőoktatási vagyon jelentős része pedig privatizálhatóvá és széthordhatóvá válna. A nagygyűlés ezért azt javasolta az Oktatási Minisztériumnak, hogy olyan felsőoktatási törvény megalkotását tűzze ki célul, amely a jelenleg érvényes törvény pilléreire épül, és amely tiszteletben tartja a hallgatók és az oktatók jogait A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete ma értesült arról, hogy Varga Mihály, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság FIDESZ-es elnöke által aláírt indítvány alapján az országgyűlés elfogadta, hogy a közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya 65 éves korban kötelezően megszűnik. Novemberben már tiltakoztak a 62 éves korban 52

53 SZAKSZERVEZETEK ÉSZT történő kötelező nyugdíjazás ellen. A TUDOSZ határozottan tiltakozik a modosítás ellen, amely a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek lefejezését jelenti, nemzetközileg elismert, aktív tudósokat foszt meg munka kutatasi lehetőségektől, kárt okozva a magyar kutatásnak, oktatásnak. Az öregségi nyugdíjkorhatár a Munka törvénykönyve szerint 62 év, tehát azok az oktatók, kutatók, akik egészségi állapotuk miatt már nem képesek tudományterületükön újat alkotni, vagy azt a hallgatoknak átadni, természetesen nyugdíjasokká válhattak eddig is, es válhatnak ezután is. Azokat azonban, akiknek tapasztalatára, tudására a kutatóintezet, vagy a felsőoktatási intézmény 65 éves koruk után is igényt tart, botorság nyugdíjba kényszeríteni. Tiltakozunk a döntés, és a döntés módja ellen. Elvárjuk, hogy a döntésről azonnal kezdődjenek meg a szabalyos egyeztetések, amely után elvárjuk a téves döntés mielőbbi korrigálását, olvasható a TUDOSZ honlapján.. 53

54 FRDÉSZ SZAKSZERVEZETEK Hír. Megszűnhet a Magyar Honvédség a sorkatonaság eltörlésével, hiszen a védelmi költségvetés több mint százmilliárd forintos csökkentése miatt már a startnál hasra esett a haderőreform, jelentette ki Farkas László, a honvédszakszervezet vezetője. Közlése szerint a megszorítások azt eredményezik, hogy nem tölthetik fel szerződésesekkel a honvédségi állományt, ráadásul a katonák a honvédség és a minisztérium létszámának drasztikus csökkentéséről szóló hírekkel sem tudnak mit kezdeni. Ha lenne is lehetőség új szerződések megkötésére, akkor sem tudnák megtartani a katonákat, mert jövőre az idei 2,5 milliárd forintról egymilliárdra csökken a lakhatási támogatás, és a szűkös költségvetés miatt szinte teljesen leáll a lakásprogram. Farkas tapasztalatai szerint átalakítási reformkoncepció miatt a katonák elvesztették bizalmukat a szaktárcával és a kormánnyal szemben. A megszorító intézkedések elsősorban a honvédelmi tárcát és a hivatali létszámot érintik, és több intézményi összevonás várható, erősítette meg Szenes Zoltán vezérkari főnök tegnap. Hozzátette: a jelenlegi 33 ezres honvédelmi összlétszám várhatóan háromezer fővel csökken majd. Matyuc Péter, a HM kommunikációs főigazgatója közölte, jelenleg tízezer szerződéses katonája van a honvédségnek, és az átálláshoz ez is elég. Hangsúlyozta: a HM az egyetlen tárca, amely lakhatási támogatást nyújt a közalkalmazottainak, és ezt egymilliárd forintból is meg tudja oldani. Ebben a ciklusban ötszáz szolgálati lakás készül el, de a tárca vásárol is ingatlanokat Hír. A Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokságon tett látogatása után jelentette be a sajtó képviselőinek Juhász Ferenc szakminiszter, hogy az országos szervezetnél radikális létszámcsökkentést terveznek. Ez azt jelenti, hogy a budapesti és a 19 megyei apparátus mintegy ezer fős állományának a 70 százalékától megválnak. Egy részüket nyugdíjazzák, a többieknek más katonai szervezeteknél ajánlanak fel munkát. Ezt a drasztikus lépést a sorkatonai szolgálat megszüntetése indokolja, hiszen az alkotmány és a honvédelmi törvény módosításával lényegesen kevesebb feladat hárul a hadkiegészítő parancsnokságokra. Ez a lépés mintegy 7-10 milliárd forintos megtakarítást jelent a honvédelmi költségvetésnek Hír. Átfogó humánpolitikai koncepciót vár a honvédelmi tárcától a Honvédszakszervezet (HOSZ). A szombati, Gárdonyban tartott érdekképviseleti választmányi ülésén megállapította, hogy az elmúlt két évben nem következett be a politika által ígért illetményemelés és a védelmi felülvizsgálatban nyilvánosságra hozott évi 3 százalékos reálbér-emelés. A szakszervezet szerint így a katona-társadalom az állami alkalmazotti átlagbér 54

55 SZAKSZERVEZETEK FRDÉSZ alatti illetményekkel rendelkezik. A HOSZ arra kéri a parlamenti pártokat, a képviselőket és a mindenkori honvédelmi vezetést, állítsák meg ezt a folyamatot és tegyenek lépéseket a haderő romló állománymegtartó feltételeinek javítására Hír. Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) a bérveszteségek elkerülése érdekében demonstrációt tervez és tüntetést előkészítő bizottságot hoz létre. Kertész László elnök-ügyvivő a döntést azzal indokolta, hogy a tűzoltóságnál a politika ígéretei ellenére a reálbér folyamatosan csökken. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a jövő évi költségvetés csupán 3,25 százalékkal magasabb az ideinél, így nem fedezi a tervezett bérfejlesztést. Tiltakoznak az ellen, hogy azonos munkát végző, ugyanazon tűzoltóautón szolgálatot teljesítő két ember fizetése között akár 60 százalékos különbség lehessen. Attól is tartanak, hogy a bérfejlesztést tűzoltók elbocsátásával oldják meg. A szakszervezeti vezető elmondta: a vonulós tűzoltók munkaideje Európában Magyarországon a legmagasabb, 2808 munkaórát dolgoznak 117 szolgálati napon. Szeretnék elérni, hogy ezt 111 napra csökkentsék. Mivel azonban az ehhez szükséges létszámot - két-háromezer tűzoltót - a kormány nem tudja biztosítani, arról állapodtak meg, hogy a különbséget túlóraként kompenzálják. A költségvetés tervezetében azonban nem szerepel az ehhez szükséges 1,2 milliárd forint. A demonstrációs bizottság szeretné, ha a veszélyességi pótlékot a jelenlegi 45 százalékról 100 százalékra emelnék, és a tiszthelyettesek rendfokozati szorzója is emelkedne. 55

56 FSZDL SZAKSZERVEZETEK Hír. A PDSZ tiltakozik a költségvetési tervezetben a pedagógusokra vonatkozó új szabályozás törvénybe iktatása ellen, amely a heti 40 munkaórában kötelezően, alapvetően külön díjazás nélkül további feladatok ellátását teszi elrendelhetővé, közölte Kerpen Gábor a tömörülés elnöke november án Visegrádon Szakszervezeti stratégiák atipikus foglalkoztatási körülmények között címmel nemzetközi konferenciát szervezet a LIGA Szakszervezetek. Témák, előadók: Atipikus foglalkoztatás Magyarországon Köllő János előadása; Atipikus foglakoztatás és szakszervezeti válaszok Németországban Mirjam Alex, DGB; Atipikus foglakoztatás és szakszervezeti válaszok Ausztriában Eva Scherz, ÖGB; Atipikus foglakoztatás és szakszervezeti válaszok Lengyelországban Ewa Podgorska, Solidarnosc december 3-4-én LIGA konferencia a bérekről témakörben szervez konferenciát. A konferencia programja: Adler Judit A minimálbér szerepe a bérszerkezet alakulásában.; Koltay Jenő Az Érdekegyeztető Tanács bérajánlásai és a versenyszféra béralakulása közti összefüggésrendszer az elmúlt évtized tapasztalatai alapján.; Lindnerné dr. Eperjesi Erzsébet A csatlakozó országok kereseti viszonyai és bérfelzárkózási törekvései december 10-én a LIGA Szakszervezetek Esélyegyenlőség témakörében szervez konferenciát. Napirend: Dr. Farkas Lilla: Az esélyegyenlőség érvényesítése az Európai Unióban; A magyar Esélyegyenlőségi Törvény; Dr. Schnider Marianna: Esélyegyenlőségi Terv készítése; Esélyegyenlőség érvényesítése a kollektív szerződésben; A szakszervezetek szerepe az esélyegyenlőség előmozditásában; Hazai tapasztalatok. 56

57 SZAKSZERVEZETEK Munkástanácsok Szeptemberben a hat magyar szakszervezeti konföderáció delegáltjaként a Munkástanácsok szakértője, Czuglerné dr. Ivány Judit vett részt Leidenben egy Munkajogi Konferencián Hír. Október 5-10-ig az ILO és IFCTU meghívására a Nőjogi konferencián Szlatényi Éva vett részt Zágrábban a Munkástanácsok képviseletében Cinikus hozzáállást jelent, hogy a magasztos szólamok ellenére a kormány 1-2 %-os munkabér emelkedést ajánl jövőre, fogalmazott Palkovics Imre egy interjúban. Míg 1991 és 2002 között a bruttó nemzeti össztermék kilencszeresére, addig az egy főre jutó havi nettó átlagkereset mindössze az ötszörösére nőtt. A munkavállalók és a nyugdíjasok GDP-ből való részesedése 67-ről 58 %-ra csökkent ezen időszakban. Bár a nemzeti össztermék jelentős része az államnál marad, az általa nyújtott szolgáltatások egészségügy, oktatás, útépítés egyre romlanak. A GDP jelentős hányadát, tavaly 2000 milliárd forintot, adósságtörlesztés címén viszik ki az országból, közölte Palkovics, aki szerint a kormánynak a GDP többszáz milliárdos átcsoportosításáról kellene döntenie, hogy a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét javítani lehessen Az ÁPB-k működésével kapcsolatos szabálytalanságok ellen tiltakoztak a Munkástanácsokhoz tartozó gumikerekesek, mivel szerintük az aláírónak nem volt felhatalmazása a szeptember 22-ei Megállapodás aláírására. Ezért levélben követeltek azonnali magyarázatot. A levél szerint a Bizottság munkájában valamennyi reprezentatív érdekképviselet képviselője jogosult részt venni! Az oldal elnöke KÖTELES valamennyi résztvevővel egyeztetni, a Bizottság működését alapvetően meghatározó kérdésekről! Varga Tibor KMSZ elnök szerint ez az egyeztetés nem történt meg, ezért az oldal 8 napon belüli összehívását követelte A bíróság elfogadta a Munkástanácsok alapszabály módosítását és székhely változásra vonatkozó módosítását. Az elnökség oklevéllel köszönte meg Kurunczi Zoltánnak aktív szakszervezeti munkáját nyugdíjbamenetele alkalmából Hír. A kormányváltás idején fő dolgozott a Magyar Postánál. Két évvel ezelőtt foglalkoztatási megállapodást írtak alá, amely szerint a Posta létszáma végére fő lesz, a létszám azonban már csak fő. Azaz, valójában háromezerrel több dolgozót bocsátottak el, állítja a POFÉSZ. A szakszervezet levélbe kérte a vezérigazgatót hogy tisztázzák hogy 2002-től pontosan hány fő volt a januári nyitó létszám. A szakszervezet tiltakozik a feldolgozói területen év végéig tervezett újabb, 350 fős elbocsátás ellen. POFÉSZ attól tart, hogy a karácsonyi csúcsforgalom idején esedékes leépítés újabb fennakadásokat okozhat. A cég szerint rosszul számolt a szakszervezet, a Posta szerint betartották a megállapodást, ugyanakkor elismerték, hogy a szállítás és feldolgozás területén fős elbocsátásra kerül sor. 57

58 Munkástanácsok SZAKSZERVEZETEK A Munkástanács ágazatvezetőinek ülésén elhangzott: Meg kell tagadni az aláírást, ha alá akarják iratni, mindaddig, amíg újra nem tárgyalja az ÁPB vagy az OÉT az ágazati párbeszéd bizottságok ügyét. Amíg nem tisztázták tisztességes módon a felmerült kérdéseket, addig nem fogadható el semmilyen megállapodás. Az október 6-i, budapesti megbeszélésen több ágazatvezető is kifejtette véleményét. A megbeszélésen különösen nehéz helyzetről számolt be Király Lászlóné, az energiaipari és Szász Jánosné, az egészségügyi ágazati párbeszéd területéről, melyeken szinte kizárólagosságra törekednek az önmagukat nagynak tartó szakszervezetek. Mátis Csaba a vagyonvédőktől elmondta, hogy szinte munkaadói szakszervezetet vontak be az ÁPB-k működésébe. Lengyel Zoltán is jelentős nehézségekről számolt be a textilipari ágazat területéről. Varga Tibor és Eisen Sándor elmondták, hogy ők különösen odafigyelnek, így náluk kiáltó igazságtalanságok nem történnek. A kérdéshez Galvács Ottó is hozzászólt, aki a kohász, gépipari bizottságok közül a gépiparit érezte problémásabbnak. Sáling József (MSZOSZ KASZ ágazatvezető) az ágazatvezetők szerint azt mondta, hogy amíg nem születik jogszabály, addig a munkástanácsosokat hátrány nem érheti. A Munkástanácsok képviselői remélik, hogy azután sem Hír. Október 8. És 10. között az ETF (Közúti Dolgozók Európai Szövetsége) meghívására az ETF ülésén Eisen Sándor, a NeHGOSZ elnöke és Varga Tibor, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnöke Brüsszelben utazott Hír Október 8-13-ig a Munka Világszövetsége (WCL) meghívására Czuglerné dr. Ivány Judit képviselte a szövetséget az European Section (Európai Szekció) és az European Seminar -on (Európai Szeminárium) Az elnökségi ülésen Nagy Imre alelnök beszámolt luxemburgi testvérszervezettel való találkozóról, az általuk nyújtott oktatásról. Az elnökség megvitatta az IPOSZ-szal történő együttműködés kereteit, nevezetesen, hogy különösen a megyei elnökeink részéről fogadókészség mutatkozik a megállapodás megkötésére. Döntés született arról is, hogy a kecskeméti MÁV-szervezet számára jogi segítséget nyújt a szövetség, s hozzájárul a költségek fedezéséhez is Palkovics Imre elmondta egy napilapnak, hogy már az OÉT 2002-es őszi ülésén szó volt a munkaidő csökkentéséről, szemben azzal, amit a munkaügyi miniszter nyilatkozott, hogy sem a kormány, sem Medgyessy Péter nem ígérte a heti törvényes munkaidő 38 órára való csökkentését. Abban állapodtak meg, hogy a kérdést 2003 júniusáig meg kell oldani. Palkovics szerint az ígéret hasonló sorsra jutott, mint amit a kormány munkaadók tételes egészségügyi hozzájárulásának csökkentésére tett. Emlékezetes, megállapodásuk ellenére a kormány nem januártól, hanem novemberétől kívánja csökkenteni a munkaadók e terhét. A Munkástanácsok elnöke megbízhatatlan partnernek nevezte a kormányt Hír. A Közlekedési Munkástanácsok (KMSZ) elnöke, Varga Tibor és alelnöke Budapesten találkozott a bolgár és román közlekedési szakszervezet vezetőivel. A tanácskozáson az AETR egyezmény betartásáról és alkalmazásáról, valamint hazai gazdaságfejlesztési kérdésekről volt szó. 58

59 SZAKSZERVEZETEK Munkástanácsok Hír. Biatorbágyon a Rynart Transport Rt-nél, új munkástanács szervezet alakult, amely várhatóan a NeHGOSZ-hoz fog csatlakozni Palkovics Imre nyilatkozata szerint a Munkástanács identitásánál fogva nem asszisztál a szocialista kormány viselt dolgaihoz. Az elnök úgy gondolja, hogy politikai egyezség jött létre az MSZP és az MSZOSZ között, amikor a parlamenti választási küzdelem során megállapodást kötöttek. Ha már a munkavállalóknak tett igéreteket nem, legalább az MSZOSZ-nek tett ígéreteit betarthatná a Medgyessy-Gyurcsány kormány, mondta Palkovics Imre Hír. Magyar Nemzet. Egész oldalas interjúban, melynek címe: Az MSZOSZ menetel az egyeduralom felé?, a kormány célja a szociális párbeszéd szétzilálása Palkovics Imre a következőkről beszélt: a kormány súlyosan beavatkozik az érdekegyeztetés rendszerébe, ahonnan házi szakszervezetével, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségével (MSZOSZ) ki akarja szorítani a hozzá nem lojális szakszervezeteket állítja Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A kormány a szükséges jogi szabályozás nélkül állapodott meg az MSZOSZ vezetőivel az uniós mintára létrehozott, a középszintű érdekegyeztetésnek helyt adó ágazati párbeszéd bizottságok működéséről mondja Palkovics. Mivel az uniós céltól eltérően Magyarországon az ágazati párbeszéd bizottságok nem köthetnek ágazati kollektív szerződéseket, a kialakult helyzet arra szolgál, hogy a kritikus hangokat kiszorítva, a kormány a kezes bárány MSZOSZ-szel dönthet majd az uniós fejlesztési pénzek felhasználásáról, húzta alá a szakszervezeti vezető. Herczog László, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára meglepőnek és megalapozatlannak tartja az állításokat. Úgy véli: a közelmúltban aláírt egyezség tartalmilag megegyezik a Munkástanácsok által tavaly nyáron aláírt nyilatkozattal Debrecenben az ünnepségeken a Munkástanácsok koszorúját Lonsták Péter és Czupper János megyei alelnökök helyezték el a Kossuth Egyetem előtt; Szilágyi József, a debreceni első sortűz áldozatánál Herega Sándor megyei elnök kiszorúzott; Nagy Imre mártír miniszterelnök táblájánál Szilágyi Lászlóné, a hajdúdorogi Ruhaipari Kft. Munkástanácsa elnöke és Dominyák János, a berettyóújfalui területi kórház munkástanácsa elnöke helyezte el a megyei szövetség koszorúját Hír. Palkovics Imre egy tv-műsorban mintegy fél órán keresztül állt a riporter rendelkezésére, s a kérdésekre válaszolva kifejtette az OÉT bérmegállapodás kapcsán, hogy későn terjesztették be a költségvetést; a kormány ajánlata magasabb a munkaadókénál, ami pozitív folyamat is lehetne, ha az alapszámok (infláció, stb.) is az előre jelzetteknek megfelelően valósulnának meg; szerencsésebb volna, ha reálkereset-megállapodást sikerülne kötni. A foglalkoztatásra vonatkozó kérdések kapcsán a Munkástanácsok elnöke elmondta, hogy a kormány csak verbális munkahelyteremtést végez; a Munkaerőpiaci Alap már csak kb. 20 %-áról rendelkezik az erre hivatott tripartit testület (MAT). Az életpálya-modellről kifejtette, hogy a béremelés ugyan megvolt, azonban az előző kormányzati ciklus napjainkra áthúzódó eredményeiről hallgat a kormány és azt sajátjának tulajdonítja, viszont nem váltotta be azt a korábban tett ígéretét, hogy az egyösszegű egészségbiztosítási hozzájárulás megszűnik. A minimálbér és létminimum viszonyáról kifejtette, 59

60 Munkástanácsok SZAKSZERVEZETEK hogy a minimálbér, különösen egyes családmodelleknél, nem fedezi a megélhetést. Az EU-s bérfelzárkóztatás kapcsán kifejtette, hogy Magyarország lemaradt a közép-európai régióban, továbbá visszautasítandóak a kormány azon kommunikációs törekvései, amelyekben a magas munkavállalói béreket okolják a hazai versenyképesség csökkenése miatt. Palkovics Imre a hazai érdekegyeztetésről elmondta, hogy az gyerekcipőben jár, alacsony a kollektív szerződések száma, s a munkavállalók rendszerint az egyéni utat választják, s a hátha nem engem fognak megtalálni elgondolás szerint igyekeznek távolmaradni a kollektív fellépéstől, s nem hajlandók sztrájkolni, demonstrálni a kicsit is elvont célokért. Szerinte a Munkástanácsokat és a Ligát különböző adminisztratív lépésekkel igyekeznek a hazai érdekegyeztetésben elfoglalt jelenlegi pozícióiból kiszorítani, pl. azzal, hogy a parlamenti 5 %-os küszöb helyett 25 %-ra kívánják emelni a reprezentativitás határát. Kérdésre válaszolva kifejtette, nem az a kérdés, hogy az MSZOSZ a legnagyobb szakszervezet-e, hanem az, hogy képes-e akciókat szervezni a munkavállalók érdekében, hiszen mint emlékezetes, a Bokros-csomag idején is csak hallgatott. A lehetséges összefogásra vonatkozó kérdés kapcsán Palkovics Imre elmondta, hogy a Munkástanácsok a Medgyessy-kormány idején bekövetkezett gyárbezárások során az OÉT-ben felvetette: legalább az igénybevett kedvezményekről számoltassák el a kivonuló tulajdonosokat, de ehhez a kezdeményezéshez a többi szakszervezet nem csatlakozott Az Európai Bizottság meghívására kétnapos Social Dialogue (Társadalmi Párbeszéd) szemináriumon vett részt Czuglerné dr. Ivány Judit Brüsszelben A KMSZ elnöke, Varga Tibor és az ADU (Autóbuszközlekedésben Dolgozók Uniója) elnöke, Hoffmann Antal tiltakozó levelet írtak Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, amelyben a Volán-társaságok privatizációja ellen emelték fel a szavukat A Műemlékek Állami Gondnokságán tartott közalkalmazotti tanács választáson a Munkástanácsokhoz tartozó Műemlékvédők Független Szakszervezete az érvényes szavazatok 40,6 %-át szerezte meg Hír. A Munkástanácsok Országos Szövetségéhez csatlakozott a Tolna Megyei Rendőrszakszervezet, a TMRSZ. Szima Judit a szervezet titkára szerint az aktuális feladatok közül az idén elmaradó tizenharmadik havi juttatás miatti tiltakozást emelte ki, illetve azt, hogy a rendőrök két éve nem részesültek béremelésben, az idei - mindössze ötszázalékos - pótlékemelés pedig csak az állomány egy részére vonatkozott. A TMRSZ a távolléti díj és a veszélyességi pótlék ügyében is fel kíván lépni. Ez utóbbival kapcsolatban azt szeretné elérni, hogy akárcsak a tűzoltók esetében, a rendőröket is alanyi jogon illesse meg ez a juttatás. A szakszervezet végül sztrájkjogot akar a rendőröknek. A TMRSZ megalakulása valódi alulról jövő kezdeményezés, belépésük pedig új kihívás a Munkástanácsok számára, fogalmazott Palkovics Imre. A konföderáció elnöke elmondta, a Tolna megyei munkaügyi tanácsban a jövőben a TMRSZ tölti be a Munkástanácsok mandátumát, a konföderáció pedig valamennyi helyi és országos szintű fórumon képviseli majd a szakszervezet követeléseit Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, Hoffmann Antal ADU-elnök, valamint Varga Tibor KMSZ elnök, sajtótájékoztatót tartott a Volán- 60

61 SZAKSZERVEZETEK Munkástanácsok privatizáció kapcsán. Elmondták, örülnek a parlamenti bejelentésnek, de azt szeretnék törvényben vagy országgyűlési határozatban is látni. Palkovics Imre egy tv-műsorban kifejtette a tervezett Volán-privatizáció kapcsán, hogy a Munkástanácsok és annak ágazata nem a privatizáció ellen van, hanem a folyamatot szeretnék figyelemmel kísérni, s ha arra sor kerül, akkor a munkavállalók szeretnének tulajdonhoz jutni, amint erre Európa-szerte számos példa van. A Munkástanácsok azonban az ilyen kérdéseket felvető leveleire nem kapott választ, s a mostani parlamenti vita hevében elhangzott pénzügyminiszteri kijelentést nem tartja kellő garanciának, ezért azt kéri, hogy törvény rendelkezzen arról: nem kerül sor a Volán privatizációjára. Ha ugyanis arra sor kerülne, félő, hogy a lakosság jelentős része hátrányosabb helyzetbe kerülne, emelkednének a jegyárak (egy jelentés szerint az infláció fölött évente 1,5 %-kal nőne a tarifa); s kérdéses az is, hogy a 24 társaság munkavállalójával mi történne. Végül hangsúlyozta, hogy a Munkástanácsok és annak közlekedési szakszervezetei kérik, hogy még időben vonják be őket az esetleges privatizációba, illetve reményét fejezte ki, hogy az angol, a francia, a spanyol mintához hasonlóan hazánkban sem vonul ki teljesen az állam a közúti tömegközlekedésből A KOZ SR (Szlovák Szakszervezet) kongresszusán Nagy Imre képviselte a Munkástanácsokat Pozsonyban november án Megjelent a Munkástanácsok belső terjesztésű gyorstájékoztatója, a Fax Futár 4. évfolyam 1. száma, amelynek fő témái: a népszavazás; a bérektárgyalások, az OÉT-ben kötött bérmegállapodás; ismertető a halasztott 13. havi bérekről; tájékoztató a csökkenő reálbérek tendenciájáról. Az olvasók segédletet találhattak az ÜT-választásokhoz; a Munkástanácsok Híradó korábban megjelent számaiból közöltek tematikus, tárgyszavas összeállítást, ahol visszakereshetőek a választásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók. Cikket közöltek az ÜT-választások eredményének összeszámítási kérdése kapcsán. Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok c. összeállításban közölték Csizmár Gábor és Palkovics Imre vitáját az OÉT-ben; közzétették a tiltakozásokat az Országos Szövetség és a Közlekedési Munkástanások részéről. A Fax Futár beszámolt az ÁPB-k kapcsán tartott ágazatvezetői üléséről, ismertette az oktatási programot, a kulturális összeállításban két kiállításra hívta fel a tagok figyelmét Szövetségi Tanács ülést tartott a Munkástanácsok, ahol látogatást tett Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő (Fidesz), a parlament foglalkoztatási bizottságának alelnöke, aki előadásában, illetve a kérdésekre adott válaszában kitért a foglalkoztatáspolitikai anomáliákra, a munkanélküliség helyzetére, a kettős állampolgársággal kapcsolatos összefüggésekre, valamint kérdésre azt válaszolta, hogy az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának elnöki posztja a pártok közötti eredeti megállapodások szerint az MDF-et, illetve annak valamely csoportját illeti meg (mint ismeretes, jogilag az MDF-ből kilépett Balsai István volt akkor bizottsági elnök). A Szövetségi Tanács 19/2004. sz. határozatával a jogi és érdekvédelmi bizottság új tagjává Bolla Gyulánét választotta. Döntött továbbá a szervezet arról is, hogy I. negyedévében értekezletre hívják az ÁPB-k munkájában résztvevőket. 61

62 Munkástanácsok SZAKSZERVEZETEK Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) meghívására a Szociális Párbeszéd Bizottság (SDC) ülésén november én Brüsszelben Czuglerné dr. Ivány Judit képviselte a Szövetséget A Szállítmányozási Dolgozók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége (FIOST) meghívására november 24. és 27. között a FIOST World Board (Világtanács) ülésére a Munkástanácsok külügyi referense, Kapitánffy Orsolya utazott Brüsszelbe Az ETUC meghívására a NETLEX-ről szóló (internet alapú jogi információ) három napos konferencián vett részt Czuglerné dr. Ivány Judit Pozsonyban A Területi Kórház berettyóújfalui intézetében tartott KT választásokon az összes leadott érvényes szavazatok 24,1 %-át szerezte meg a Munkástanácsok helyi szervezete, amellyel ismét megőrizte reprezentativitását Elnökségi ülésen értékelték az osztrák-magyar szakszervezeti jogsegélyszolgálathoz való Munkástanács-hozzájárulást, valamint az ÁPBkben végzett munkát A CSC Transport et Communications (CSC belga keresztényszociális szakszervezet Szállítmányozási és Kommunikációs Ágazat) három napos szemináriumán Brüsszelben részt vett Kapitánffy Orsolya (külügyi referens), Varga Tibor, Kovács Zoltán (Repülőtéri Minibusz), Sepsi László (Borsod Volán) és Ordasi György (Rába Volán). A résztvevők véleménye szerint mind Franciaországban, mind Belgiumban nagy súlyt helyeznek a közúti és a vizi áruszállításra, valamint a szociális párbeszédnek mindkét országban fix alapokra helyezett múltja és jövője van; a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyben arra kérték a német tulajdonú munkáltatót, hogy úgy, mint hazájában, Bulgáriában is szíveskedjen betartani az EU-direktívákat. Magyar részről Kovács Zoltán és Ordasi György tartott előadást, akik beszéltek a logisztikai hiányosságokról, valamint szót emeltek a közúti közlekedésben dolgozók foglalkoztatásának szigorúbb ellenőrzése tárgyában December 8. és 12. között a WCL (Munka Világszövetsége) meghívására nőjogi szemináriumon vett részt Czuglerné dr. Ivány Judit Cipruson A Munkástanácsok ÜT/KT-választást értékelő értekezletén megállapított fontosabb eredmények: Mohácsi Vasöntöde 58%; Baranya Megyei Kórház 62,8%; MÁV Lajosmizsei vonala 67,5%; Normon-Tool (Békéscsaba) 100%; Szegedi Közlekedési Vállalat 60%; AFL-Hungary (Mór) 56%; Koloman Handler (Komárom) 97%; Viscosa (Nyergesújfalu) 52%; Kaposfil (Kaposvár) 15,88%; Tolna Megyei Rendőrszakszervezet 33%; Latex Takarógyár (Szombathely) 100%; Hungexpo 69,27%; POFÉSZ (országos reprezentativitási érték) 13,5%; Berettyóújfalui Területi Kórház 24,1%; Volánbusz 15%; Borsod-Volán 45%; Somló-Volán 40%; Budaörsi Fűtőmű 100%; Mátrai Erőmű Rt. 6% A Munkástanácsok elnökségi ülésén áttekintették a Fidesz Munkás Tagozatával való együttműködés lehetőségeit, a számítógépes honlap fejlesztésének kérdéseit és költségét. Értékelték a évi oktatást és megtárgyalták a évi tervet. Sürgető feladatként jelölték meg az ÜTválasztásokon kevésbé sikeres szervezetekkel való egyeztetést. Továbbá, 62

63 SZAKSZERVEZETEK Munkástanácsok felhívták a Munkástanácsok jogsegélyszolgálatainál dolgozó jogászok figyelmét, hogy adják be pályázataikat az MKDSZ-be Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke az IPOSZ testületi ülésén ünnepélyes keretek között aláírta Szűcs Györggyel (IPOSZ-elnök) közösen a két szervezet közötti együttműködés megújítására vonatkozó megállapodást Megjelent a Munkástanácsok Hajdú-Bihar Megyei Szövetségének kiadványa, a Munkástanács Híradó, benne megemlékeznek az október 23-i forradalom ünnepségeiről, közlik Lonsták Péter beszédét, Palotai Ferencnének, az Autóközlekedési Munkástanácsok elnökének cikkét az ÜT-választás esetleges buktatóiról, Dominyák János (Berettyóújfalu Kórház) KT-választásokról szóló beszámolóját, Molnár Anna kistérségi tanácsokról szóló cikkét; Munkavállalás és munkajog ma az Európai Unióban c. írást a megyei elnöktől, Herega Sándortól, valamint egy, a Menedzsment Fórumból átvett írást A szakszervezetek is globalizálódnának címmel A Szövetségi Tanács ülésén elfogadták a évi ülések időpontjait és témáit, megjelölve az előadókat, továbbá a Munkástanácsok évi oktatási programját. 24/2004. számú határozattal elfogadták az ÜT/KT választások eredményeit, az IPOSZ-szal történt megállapodást, az ÁPB megállapodás záradékkal történő aláírási javaslatát és az országos szociális választások lehetőségének tervét december 20-án Palkovics Imre interjút adott egy tv-nek a Munkástanácsok IPOSZ-szal kötött együttműködési megállapodásának megújítása kapcsán. A tíz évvel ezelőtt egyszer már megkötött megállapodást felek azért újították meg, mert különösen a mikrovállalkozások, egyéni vállalkozások, szakemberképzés terén látnak közös teendőket. A szakszervezet úgy ítéli meg, hogy a gazdaságnak ez a szférája az, ahol nehezen szervezhetőek a dolgozók, az IPOSZ pedig részben az együttműködésben látja tagjainak a piaci versenyben való talponmaradási lehetőségét. Mint Palkovics Imre fogalmazott, a megélhetési küzdelemben akarnak összefogni, továbbá bíznak abban, hogy az együttes fellépés nagyobb súllyal esik latba, mint hogyha külön-külön próbálkoznának a szervezetek. Nem tartható, hogy a megtermelt 100 forintból a gazdasági szféra 70 forintot kénytelen az államnak átengedni, továbbá az sem, hogy a kormány nem határozza meg azokat a fő fejlesztési irányokat, amelyek úgymond húzóágazatok lehetnének a nemzetgazdaság számára, fogalmazott Palkovics A PRISMA (magyar-szlovák határmenti együttműködés) meghívására a cselekvési terv kidolgozására összehívott két napos konferencián Nagy Imre képviselte a Munkástanácsokat Kassán A NeHGOSZ, a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete tagjait olyan igazolvánnyal látta el karácsonyi ajándékként, amely egyrészt igazolja hovatartozásukat, másrészt részükre kedvezményes vásárlást biztosít. Az Euro Diszkont Club logós kártya kiadása során figyelembevették a vásárlási szokásokat. Számítások szerint havonta forint megtakarítás érhető el kártyánként a család jellegétől (pl. egykeresős; pl. csecsemőkorú gyermekkel bíró stb.) függően. 63

64 Munkástanácsok SZAKSZERVEZETEK Elhunyt Agócsné Simon Judit, a Szolnok Megyei Kórház Munkástanács szervezetének elnöke, az Építőipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetsége Ellenőrző Bizottságának elnöke A Munkástanácsok Hajdú-Bihar Megyei Szövetsége megyegyűlést tartott, melyen meghívottként megjelent Ladán Éva, a Munkástanácsok Országos Szövetsége Elnökségének szociális ügyvivője. Beszámolót tartott Herega Sándor megyei elnök, továbbá ismertették munkájukat a nagyobb szervezetek vezetői is. A megyegyűlés a kistérségi tanácsba egy főt delegált, Molnár Annát, a Berettyóújfalui Területi Kórház Munkástanács elnökségének tagját. A gyűlésen értékelték az ÜT/KT választások eredményét is. Mivel a keresztény konföderáció ezen megyei szövetsége fontosnak tartja a helyi munkát, ezért a megyegyűlés megtárgyalta az ezirányú teendőket, a városi önkormányzat Munkaügyi Tanácsába, a Városfejlesztési Bizottságba bejuttatott képviselői munkáját csakúgy, mint a megyei önkormányzat Ifjúsági és Szociális Bizottságának munkájában való részvétel aktuális kérdéseit is. 64

65 SZAKSZERVEZETEK MSZOSZ Hír. Tervek szerint jövőre az egyéni vállalkozóknak és a betéti társaságok személyesen közreműködő tagjainak is meg kell fizetniük a munkanélküliellátások alapját képező járulékokat: a háromszázalékos munkaadói és az egyszázalékos munkavállalói járulékot az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér után. A kormány által jövőre tervezett 57 ezer forintos legkisebb bér esetén ez 2280 forint havonta. Antalffy Gábor, a Kisosz elnöke szerint azonban a eho csökkenése csekély ahhoz képest, hogy a vállalkozókat mekkora fizetési kötelezettségek terhelik. A minimális járulékért cserébe munkanélküli ellátás (úgynevezett vállalkozói járadék) járna a bajba jutott vállalkozóknak. Sok kisvállalkozó nem érti, hogy miért kell négy százalékot fizetnie, vagyis esetükben miért adódik össze az egyszázalékos munkavállalói és a háromszázalékos munkaadói járulék. Hanti Erzsébet, a MSZOSZ szakértője szerint azonban így igazságos a rendszer, hisz végső soron a munkavállalókat sem csupán az egy százalék terheli. Antalffy szerint a kisvállalkozói érdekképviseleteknek az volt a törekvése, hogy a vállalkozókat a munkavállalókkal egyenlő feltételekkel vonják be a rendszerbe. Az egyenlőség érdekében a jogalkotók a vállalkozói járadék rendszerét a hagyományos munkanélküli-segély mintájára alakították ki. Munkanélküli-járadékra az a munkavállaló jogosult, aki a munkanélkülivé válást megelőző négy éven belül minimum 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik; a vállalkozók esetében ugyanezen időtartamon belül 365 napos vállalkozói tevékenység szükséges, amely alatt az érintett járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. Mindkét járadék kiszámításának alapja a munkanélküliség előtti év átlagkeresetének 65 százaléka. Az általában a minimálbér után adózó kisvállalkozók esetében ez Forint havonta. Ám mindkét ellátás összege bármilyen nagyságú korábbi jövedelemről van is szó nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kilencven százaléka (jelenleg Forint), viszont nem haladhatja meg annak kétszeresét ( Forint). Mind a munkanélküli, mind a vállalkozói járadékot legfeljebb kilenc hónapig kaphatják a bajba jutottak. Nem kell viszont vállalkozói járulékot fizetnie annak, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult, ahogy azoknak a vállalkozóknak sem, akik a vállalkozói tevékenységgel párhuzamosan munkaviszonyban is állnak valahol, és munkaidejük eléri a heti 36 órát. Utóbbiak csak a munkaviszonyuk alapján kötelesek megfizetni az egyszázalékos munkavállalói járulékot. Vagyis nem kell a dupla járulékfizetéstől tartaniuk azon munkavállalóknak, akiket szürkén foglalkoztatnak, vagyis fizetésük egy részét számlára kapják Hír. A kormányátalakítás során részben átalakult az FMM vezetése is. Az új miniszter Csizmár Gábor, politikai államtitkár Kordás László, az MSZOSZ volt alelnöke lett. 65

66 MSZOSZ SZAKSZERVEZETEK Felfüggesztette a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elé mára meghirdetett demonstrációját a Vasutasok Szakszervezete. Simon Dezső, elnök a döntést azzal indokolta, hogy a szaktárca élére kinevezett új miniszter kinyilvánította szándékát, hogy az ágazat problémáit tárgyalásos úton rendezi. Hamarosan megkezdődnek a minisztérium, a MÁV és a vasutas szakszervezetek közötti tárgyalások a vasúttársaság és cégcsoportja, valamint a munkavállalók jövőbeni helyzetéről, a jelenlegi problémáikról A szakszervezet azért helyezett kilátásba demonstrációt, mert úgy látja, indokolatlan a MÁV-nál tervezett 11 ezer fős létszámleépítés, és kérdésesnek tartja a vasúttársaság által bejelentett költségcsökkentő intézkedések hatásait is, sürgeti a Nemzeti Közlekedési Kerekasztal létrehozását, ennek keretében pedig egy új közlekedéspolitikai koncepció kialakítását, s azt, hogy az állam gondosabb gazdája legyen a tulajdonában álló vasúttársaságnak. A VSZ újabb demonstrációk és munkaharc akciók beindítását helyezte kilátásba, arra az esetre, ha a szaktárca nem tesz lépéseket a problémák feltárására és megoldására. A vasúttársaság szerint a demagóg pánikkeltés, társadalmi feszültség gerjesztése nem oldja meg az egyébiránt valóban válsághelyzetben lévő vasúttársaság finanszírozási gondjait, ezért a MÁV a munkaharc helyett munkabékét, az akciók helyett pedig tárgyalásokat javasol Hír. Tegnap a KASZ kongresszust tartott, melyre meghívást kapott a munkaügyi miniszter, ahol elmondta, hogy a vasárnapi nyitva tartásra vonatkozóan olyan kompromisszumot kell találni, amely a kereskedelemben dolgozóknak, a munkáltatóknak és a vásárlóknak is elfogadható. A vásárlók 50 százaléka ellenzi az üzletek vasárnapi nyitva tartásának tiltását, de a kereskedelemi dolgozók azzal érveltek, hogy az önkormányzatokat, az adóhivatalokat sem kereshetik fel ügyeik intézésével vasárnap az állampolgárok - ha a boltok nyitvatartanak, esetleg ezek az intézmények is tartsanak nyitva Hír. A bérkérdés nem munkaügyi probléma és nem elsősorban elosztás, hanem gazdaságfejlesztés kérdése, mondta Gyurcsány Ferenc az MSZOSZ tanácsülésén. Nemzeti felzárkózási programra van szükség, a magasabb bér mellett fontos, hogy több munkahely legyen és javuljon a versenyképesség. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke többek között arról beszélt, hogy kormányzati ciklusokon átívelő, az életminőség javítását célzó bérfelzárkóztatási programot kell készíteni. Az idén a keresetek vásárlóértéke alig közeledett az uniós szinthez és jelentős különbség volt az egyes ágazatok béremelkedése között. A munkavállalók a munkahelyek biztonságát, tisztességes megélhetést biztosító bért szeretnének, a nyugdíjasok pedig azt várják, hogy járandóságukból tisztességesen élhessenek idős korukban. Az MSZOSZ elnöke szorgalmazta, hogy hozzanak létre a munkaügyi minisztérium kezelésében, de a többi tárca részvételével olyan csoportot, amely segíti a munkahelyteremtést, a foglalkoztatás bővítését. Kezdeményezte, hogy a felnőttképzésben kapjanak intézményes szerepet a szakszervezetek és erősítsék a munkaügyi ellenőrzést is. Az MSZOSZ fontosnak tartja az Mt átfogó módosítását, a munkavállalók védelmét erősítő szabályokat, a munkaközi szünet beépítését a munkaidőbe. Gyurcsány Ferenc megerősítette, a kormány partnerként és a közös jövő építésében megkerülhetetlen társadalmi szereplőként tekint a szakszervezetekre. 66

67 SZAKSZERVEZETEK MSZOSZ Hír. A KASZ felhívással fordul minden kereskedelmi munkáltatóhoz, hogy december 24-én 14 óra után ne tartsák nyitva üzleteiket. A felhívás a fogyasztókhoz is szól hogy gyakoroljanak önmérsékletet, de a siker azon múlik, hogy sikerül e meggyőzni a munkaadókat. Sáling József szerint az lenne a legjobb megoldás ha az ágazati kollektív szerződésben lehetne szabályozni az ünnepi nyitva tartást, ugyanis a miniszter kiterjesztheti az egész ágazatra, azaz minden munkáltató köteles lenne betartani, mert ha nem, azt szankcionálni lehetne Ma folytatódik az OÉT ülésén a már két hónapja tartó alku a jövő évi minimálbérről és az országos bérajánlásról. Napirend előtt Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke javasolta, hogy vonják vissza az állami támogatásokat a kollektív szerződést felmondó cégektől. A kollektív szerződések száma egyre jobban csökkent az utóbbi években, nemrég még a munkavállalók 47 százaléka tartozott kollektív szerződés hatálya alá, ma már alig 40. Szerinte a kollektív szerződést egyoldalúan, előzetes tárgyalások nélkül felmondó cégek, nem érdemlik meg az állami pénzeket. Csizmár Gábor miniszter kiemelte, hogy nem lenne jogszerű a már jóváhagyott állami támogatások visszavonása ilyen indokkal. Azzal azonban egyetértett, segíteni kell a kollektív szerződések megkötését, illetve azt, hogy a felmondás előtt tárgyaljanak a szerződést megkötő felek. A munkaadói oldal akkor hasonlóan nyilatkozott Hír. November 10-én tartotta 51. Kongresszusát az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége. Akongresszus megválasztotta az ÉDOSZ elnökének Steer Lajosnét, aki előtte az alelnöki tisztséget töltötte be Hír. November án tartotta XXVI. Kongresszusát a Bőripari Dolgozók Szakszervezete. Új elnököt választottak Kovács Jánosné személyében Hír. November 19-én tartotta a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezete XXXI. Kongresszusát.Az RDSZ elnöki posztjára az eddigi alelnököt Hernádvölgyi Andreát választották Hír. A Sütőipari Dolgozók Szakstzervezete november 25-én tartotta IV. kongresszusát, ahol Dékán Jenőt választották elnöknek, a nyugdíjba vonuló Sóki Gyula helyére a kongresszus felkérésére tiszteletbeli elnökként a továbbiakban is segíti a szervezet munkáját Hír. A Vasas Szakszervezeti Szövetség szombaton zárult kétnapos XXXIV. Kongresszusa, új elnököt választott Balogh Béla személyében. Az ágazati szakszervezet 180 küldötte elfogadta a szövetség öt évre szóló programját és egy politikai nyilatkozatot is. Ebben a többi között arra hívják fel a figyelmet: az ágazat munkavállalói jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország gazdasági fejlődése elérte azt a szintet, amely az uniós csatlakozást lehetővé tette. Szerintük a munkavállalóknak is érezniük kell a szociális Európa előnyeit: a létbiztonság erősödését, a munkahelykínálat bővülését, a jövedelmi viszonyok javulását. Fontos, hogy a jogszabályok betartása a munkahelyen is ellenőrizhető, számon kérhető legyen, enyhíteni kell a szociális feszültségeket a régiók között, és a bérfelzárkózás érdekében tovább kell csökkenteni a munkajövedelmek terheit. Megfelelő segítséget várnak a működéshez, így sürgetik, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát az ágazati szakszervezeteknek is fel lehessen ajánlani, tartalmazza a dokumentum. 67

68 MSZOSZ SZAKSZERVEZETEK Hír. Új alelnököt választottak a napokban a MSZOSZ-ben Kordás László helyére, aki a munkaügyi minisztérium politikai államtitkára lett, utódja Pataky Péter, aki korábban a Vasasnál, majd az MSZOSZ-ben dolgozott. A héten a magyar érdekképviseleti szövetségek és az Osztrák Szakszervezeti Szövetség vezetői aláírták a magyar-osztrák szakszervezeti jogsegély egyezményt, amelynek célja, hogy kölcsönösen segítsék a másik országából érkezett külföldi munkavállalókat Hír. Egy napilap információja szerint tegnap a Tesco és a KASZ megállapodást kötött, miszerint szenteste 15 órakor bezárnak a kapuk a vásárlók előtt. Vámos György a bevásárlóközpontokat és hipermarketeket tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint azonban még nincs vége a szakszervezetek és a munkaadók közötti egyeztetésnek. Antalffy Gábor, a KISOSZ elnöke szerint tarthatatlan a multik hozzáállása a témában, mivel a mindenkinél egy órával tovább tartunk nyitva elvet követők óriási előnyre tesz szert a többiekkel szemben, amelyek egyezséget kötöttek A munkaügyi miniszter szerint alsóbb szinten, az ágazati párbeszéd bizottságokban kellene béralkut folytatni, mert ott alkuképesek a tárgyaló felek. Csizmár Gábor szerint az idén azért húzódott nyolc fordulón át az egyeztetés a jövő évi bérajánlásról az, mert ott nem érdemi tárgyalás, hanem folyamatos sajtótájékoztató zajlott arról, ki mit gondol a bérről. Valójában a partnerek már a tárgyalások kezdetén tisztában vannak a végeredménnyel. Egyes ágazati szakszervezetek évek óta sürgetik, hogy a középszintű szervezeteket is vonják be az egyeztetésbe. Sáling József, a KASZ vezetője szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egyes szakmákban eltérőek a jövedelmek, s egyre kevésbé értelmezhető az országos bérajánlás. A szakszervezeti konföderációk azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az OÉT-ben egyezzenek meg a keresetnövelés mértékéről és a minimálbér összegéről. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke ezt azzal indokolta, hogy míg országos szinten ajánlás születik, az ágazati párbeszéd bizottságokban konkrét béregyezséget kell kötni. Szerinte téved a miniszter, amikor azt állítja, hogy már az OÉT-tárgyalások kezdetén valamennyi fél tisztában van a végeredménnyel. Az ASZSZ elnöke is visszautasította ezt az elképzelést. Borsik szerint rossz emlékeket idéz Csizmár felvetése, hogy a gazdaság és a munkavállalók ügyeit a nyilvánosság kizárásával tárgyalják. Szerinte Magyarországon két területük lehet a bérmegállapodásoknak: az országos szint, ahol a bérajánlásról és a legkisebb bér összegéről döntenek, valamint a helyi szint, ahol az OÉT-ajánlás alapján kötik meg a bérmegállapodást. A munkaadói szövetségek sem értenek egyet a miniszter felvetésével. Zs. Szőke Zoltán, az OÉT munkaadói oldalának soros elnöke tagadja, hogy az országos érdekegyeztetésben nincsenek alkuképes szervezetek, de elismeri: fontos, hogy olyan képviseletek kapjanak ezen a szinten helyet, amelyek közép és helyi szinten is érvényesíteni tudják az OÉT-ben született döntéseket Hír. MÁV közlésével ellentétben tegnap nem írta alá a évi bérmegállapodást reprezentatív szakszervezetek közül a Vasutasok Szakszervezete, közölte Simon Dezső az érdekképviselet elnöke. Hangsúlyozta, hogy a bérmegállapodás nem biztosítja valamennyi vasutas számára az inflációval megegyező 4,5 százalékos béremelést. 68

69 SZAKSZERVEZETEK SZEF Ülésezett a SZEF Ügyvivő Testülete ülést tartott, amelyen részt vett Csizmár Gábor, munkaügyi miniszter is. Az ülés után Szabó Endre, elnök és Csizmár Gábor közös sajtótájékoztatót tartott Hír. A közszféra jelentős részében nem teljesült az ez évre tervezett hatszázalékos béremelés, állítják a szakszervezetek. A KSH legfrissebb adataiból kiderült, hogy az egészségügyben az idén 4,2%-kal, a szociális területen 3,9-4,5%-kal, az oktatásban 5%-kal nőtt a kereset. A költségvetési szférában 6,8 százalékos, a közigazgatásban 9,3 százalékos béremelkedést regisztrált a KSH az év első felében. Fehér József, az MKKSZ főtitkára azt mondta: a KSH adatszolgáltatása alkalmatlan a bértárgyalások előkészítésére. A köztisztviselők keresetnövekedése nem éri el a hat százalékot. A kormány jövő évre vonatkozó béremelési javaslata szerint a köztisztviselők négyszázalékos illetményalap-emelésben, valamint kétszázalékos, minőségi munkához kapcsolódó béremelésben részesülnének, a közalkalmazottak pedig 8 százalékos illetménytábla-emeléssel és 2 százalékos teljesítményhez kötött bérnövekedéssel, továbbá 4 százalékos pótlékalap-emelkedéssel számolhatnának. A kormány számításai szerint az ajánlat 4,5 százalékos inflációval számolva 3,5 százalékos reálbér-növekedést jelent. A munkavállalói oldal akkor úgy nyilatkozott: a közszféra egészére vonatkozó 14 százalékos emelést tartanak indokoltnak, ez viszont az önkormányzatok működését veszélyeztetné. Az MKKSZ országos választmánya ma tárgyalja az illetmények kérdését, korábbi hírek szerint azt szeretné elérni, hogy a közalkalmazotti illetménytábla legkisebb tétele legyen azonos a jövő évi minimálbérrel, a közalkalmazotti pótlékalap január 1-jétől Forintra, a köztisztviselői illetményalap Forintra növekedjen Hír. Michalkó Péter az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar adóhivatalnokok készek arra, hogy az újabb megszorítások elleni tiltakozásként utcára menjenek. Már megkezdődött a legfelkészültebb munkatársak elvándorlása, ami hozzájárulhat a költségvetési egyensúly további romlásához. A szakszervezet azt szeretné, hogy a PM úgy állapítsa meg az APEH jövő évi támogatását, hogy az leépítés nélkül garantálja a béremelést. A központi igazgatásban az idén nincs központilag elrendelt létszámcsökkentés, de 5 százalékkal kevesebb pénzből kell fedezniük a béremelést. A jelenlegi elképzelések alapján 180 dolgozó elküldésére lenne szükség ahhoz, hogy jövőre biztosítani tudják a béremelést és a 13. havi illetmények kifizetését. Egyenlőre nyugdíjazásokkal próbálják meg elkerülni a létszámcsökkentést. Szabó Endre, a SZEF elnöke szerint nehéz megbecsülni, hogy hány köztisztviselő elküldésére lehet szükség, eddig csak néhány intézménynél lehetett hallani a várható elbocsátásokról. 69

2005. első félév MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM 2005. első félév Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási Főosztálya 1066 Mozsár u. 14. ISSN 1585-2873 Szerkesztette Lovassy Stürmer Mónika Berki Erzsébet 2005.

Részletesebben

MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM

MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM 2005. második félév MUNKAÜGYI KALENDÁRIUM 2005. második félév Kiadja a Foglalkoztatási Hivatal Kutatási és Elemzési Igazgatóság Kutatási Főosztálya 1066 Mozsár u. 14. ISSN 1585-2873 Szerkesztette Lovassy

Részletesebben

2010. februári hírek

2010. februári hírek 2010. februári hírek Újra itt a sztárpályázat Újra jönnek a telephelypénzek Kkv-k: a források egyharmadát már kiosztották Ismét elérhetőek a GOP február 20-al felfüggesztett pályázatai Százmilliárd a közép-magyarországi

Részletesebben

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.

Részletesebben

JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK

JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIACOT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK Frey Mária frey mária A magyarországi munkaerőpiacot érintő jogszabályi és intézményi változások Bevezetés 1. A munkanélküliek

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest. adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló TÖRVÉNYEN BELÜL II.

Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest. adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló TÖRVÉNYEN BELÜL II. Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló

Részletesebben

ői Tagozata Szervezeti és Működési Szabályzata A Vasutasok Szakszervezete nőszervezete Női Választmány (NV) néven 1990. december 17-én alakult meg.

ői Tagozata Szervezeti és Működési Szabályzata A Vasutasok Szakszervezete nőszervezete Női Választmány (NV) néven 1990. december 17-én alakult meg. ői Tagozata Szervezeti és Működési Szabályzata I. A Vasutasok Szakszervezete nőszervezete Női Választmány (NV) néven 1990. december 17-én alakult meg. A Vasutasok Szakszervezetéhez (VSZ) tartozó női munkavállalók

Részletesebben

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture Hamza Eszter 1 Rácz Katalin 2 Ehretné Berczi Ildikó 3 Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture hamza.eszter@aki.gov.hu 1 Agrárgazdasági Kutató Intézet,

Részletesebben

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG

CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG CSONGRÁD MEGYE SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. március 26. Tartalomjegyzék I. A Csongrád megyei szakképzés-fejlesztési koncepció célja 3 II. Helyzetelemzés

Részletesebben

Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve

Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve Megújul a Munka törvénykönyve (2000/3 - Egy hónap) Megújul a Munka törvénykönyve Az átfogó módosításon már egy éve dolgoznak Készül a Munka törvénykönyve átfogó módosítása. Az érintettek között nemigen

Részletesebben

Hírlevél. Könyvelés, adózás. Év végéig kitolják a TEÁORszámok

Hírlevél. Könyvelés, adózás. Év végéig kitolják a TEÁORszámok Könyvelés, adózás Hírlevél 5. évfolyam, 04. szám 2008. június Év végéig kitolják a TEÁORszámok átírását Draskovics Tibor elmondta, hogy már aláírta a társas vállalkozásokra vonatkozó határidő meghosszabbítását

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

1996/1997-es tanév Eseménykrónika: 1996. május 30 1997. június 12.

1996/1997-es tanév Eseménykrónika: 1996. május 30 1997. június 12. 1996/1997-es tanév Eseménykrónika: 1996. május 30 1997. június 12. 1996. máj. 30. Sajtó: Béremelés de milyen áron? 1996. jún. 23. Országgyûlés Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sportbizottság ülése 1996.

Részletesebben

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének programja 1. Alapelvek A PDSZ-nek, mint nyitott szakmai szakszervezetnek legfontosabb célja a közszolgálat területén, ezen belül

Részletesebben

Mi újság. a PADOSZ - nál? Eredményes az üzemi tanács és munkavédelmi képviselő választás a Partner Kft-nél

Mi újság. a PADOSZ - nál? Eredményes az üzemi tanács és munkavédelmi képviselő választás a Partner Kft-nél Mi újság 2016. január P A K S I A T O M E R Ő M Ű D O L G O Z Ó I N A K S Z A K S Z E R V E Z E T E a PADOSZ - nál? X X. É V F O L Y A M 1. S Z Á M I N F O R M Á C I Ó S K I A D V Á N Y Legalább egymilliárd

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező

Részletesebben

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20 Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és

Részletesebben

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A 321-5262; Fax: 321-5405 E-mail: info@liganet.hu J a v a s l a t o k a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Érvényesség kezdetének időpontja: 2015. 01. 01. A 2013. december 31-ig érvényes Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk:

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslatokat. 1. A törvényjavaslat 235. helyébe a következő rendelkezést javasoljuk: Módosító javaslat Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése és a 102. (1) bekezdése alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló, 4786. számú törvényjavaslathoz

Részletesebben

Egyszerűsített foglalkoztatás a non profit szektorban

Egyszerűsített foglalkoztatás a non profit szektorban HALASI CIVIL KONFERENCIA Egyszerűsített foglalkoztatás a non profit szektorban 2016. január 20. Halasi Civil Konferencia, Közösségek Háza MÁRIÁS ATTILA BDO Magyarország, vezető munkaügyi tanácsadó, partner

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. egyes szociális tárgyú törvények módosításáról. Budapest, 2011. november

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. egyes szociális tárgyú törvények módosításáról. Budapest, 2011. november NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTER KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER SZÁM: 25345-2/2011-NEFMI Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011. ELŐTERJESZTÉS a Kormány

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre. MINTA Kollektív Szerződés. 2001.

A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre. MINTA Kollektív Szerződés. 2001. A Munka Törvénykönyv 2001. évi módosításának hatása a munkaügyi kapcsolatokra, a kollektív szerződésekre és MINTA Kollektív Szerződés 2001. július 2 Bevezetés A Munka Törvénykönyve 2001. július 1.-ei módosítása

Részletesebben

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA VASUTASOK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA Elfogadta: a Vasutasok Szakszervezete Kongresszusa 2015. május 15-én A Vasutasok Szakszervezete jogfolytonosságát az önálló vasutas szakszervezeti mozgalom kezdetétől

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

A VKF munkavállalói oldalának közös kezdeményezése a Foglalkoztatói Bónusz Év Program bevezetésére

A VKF munkavállalói oldalának közös kezdeményezése a Foglalkoztatói Bónusz Év Program bevezetésére A VKF munkavállalói oldalának közös kezdeményezése a Foglalkoztatói Bónusz Év Program bevezetésére A 2011-2014-s év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a Magyarországon elindított strukturális, valamint

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL Készült a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kiadásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányításával mûködô Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programja keretében meghirdetett Az európai

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

JELENTÉS. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi. XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében

JELENTÉS. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi. XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Dr. Navracsics Tibor miniszter JELENTÉS a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében 2012. március 31.

Részletesebben

Kollektív szerződés. Hatályos: 2014. január 1-jétől. Preambulum

Kollektív szerződés. Hatályos: 2014. január 1-jétől. Preambulum Kollektív szerződés Hatályos: 2014. január 1-jétől Preambulum A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza és a Színházi Dolgozók Szakszervezete Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza helyi alapszervezete

Részletesebben

ILPEA PROFEXT Kft. TÁMOP-2.4.5-12/7-2012-0062 pályázat elemeinek összefoglalása

ILPEA PROFEXT Kft. TÁMOP-2.4.5-12/7-2012-0062 pályázat elemeinek összefoglalása ILPEA PROFEXT Kft. TÁMOP-2.4.5-12/7-2012-0062 pályázat elemeinek összefoglalása 1. Projekt előkészítés: munkavállalói interjúk készítése Csatolt dokumentumok: munkavállalói és munkáltatói kérdőívek Az

Részletesebben

Ülésezett a BDSZ XXXIII. kongresszusa

Ülésezett a BDSZ XXXIII. kongresszusa 98. évfolyam 3. szám Bu da pest, 2011. július 90 forint Ülésezett a BDSZ XXXIII. kongresszusa A BDSZ már a XXXI. kongresszusán is megfogalmazta, hogy a jövőben feltétlenül fontos egy erős, komoly érdekérvényesítő

Részletesebben

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 2006.

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 2006. KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 2006. Ezen dokumentum mindenkor érvényes, ellenőrzött példánya az MVM Rt. számítógépes hálózatának MINOSEG/KULSO könyvtárában található. A korábban kinyomtatott példányok érvényességét

Részletesebben

OMMF 2009. JÚLIUSI HÍRLEVÉL. Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást

OMMF 2009. JÚLIUSI HÍRLEVÉL. Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást OMMF 2009. JÚLIUSI HÍRLEVÉL Jelen számunkban a fiatalok nyári munkavégzésének lehetőségeiről, valamint az idénymunka szabályairól adunk tájékoztatást A nyári iskolaszünetben egyre több diák vállal rövidebb-hosszabb

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.06.22. péntek A miskolci rendőrség előtt demonstráltak helyi szocialisták Emberközelibb politikát Európában! A költség el van vétve Fenyegető igazságtalanság Széll-el szemben Kaposváron Nagykátán

Részletesebben

TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról TERVEZET! 2011. évi törvény egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. március 26-án tartandó ülésének 1. számú - A szociális, pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL 2012. MÁJUS-JÚNIUS Határ menti képzési- és állásbörze A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2012.

Részletesebben

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ

Részletesebben

Az alábbi összeállításban szeretnénk néhány villanás erejéig bepillantani az Európai Unió tagállamainak aktuális, megoldásra váró feladataiba,

Az alábbi összeállításban szeretnénk néhány villanás erejéig bepillantani az Európai Unió tagállamainak aktuális, megoldásra váró feladataiba, MUNKAERÕPIAC, FOGLALKOZTATÁS, MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az Európai Közösség hírei. II. rész Az alábbi összeállításban szeretnénk néhány villanás erejéig bepillantani az Európai Unió tagállamainak aktuális,

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

A JOGPONT+ Mini hálózat ügyforgalmának és eseteinek elemzése. Kővágó Zsófia

A JOGPONT+ Mini hálózat ügyforgalmának és eseteinek elemzése. Kővágó Zsófia A JOGPONT+ Mini hálózat ügyforgalmának és eseteinek elemzése (a 2013. június 1-jétől 2014. november 30-ig tartó időszakra vonatkozóan) Kővágó Zsófia 1089 Budapest, Baross utca 133, V. em., telefonszám:

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag I. A tervezet és a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások viszonya (Dőlt betűvel a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2 év december hó 2-én tartandó ülésére Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi

Részletesebben

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás

Részletesebben

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3404. számú törvényjavaslat egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest,

Részletesebben

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Budapest 2006 Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából az Országos Szakképzési Tanács támogatásával A kiadvány összeállításában

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Szakmai gyakorlat az FSZ-hallgatói szerződés rendszere és működése a felsőfokú szakképzésben (kivonat) Budapest 2007 Kamarai témavezető: Sikora Henriett A szakmai anyagot

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről

TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényről A törvény tehát, - ahogy azt a címéből is kiolvashatjuk - nem csupán a

Részletesebben

1. A közegészségügyi munkacsoport megvitatta a mellékletben található tanácsi következtetéstervezetet, és megállapodásra jutott arról.

1. A közegészségügyi munkacsoport megvitatta a mellékletben található tanácsi következtetéstervezetet, és megállapodásra jutott arról. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. május 20. (24.05) (OR. en) 10384/11 SAN 99 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)/a Tanács A FOGLALKOZTATÁSI,

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati

Részletesebben

Tájékoztató a szakszervezeti vezetők részére a munkajogi védelem, és a munkaidő-kedvezmény megváltozott szabályairól

Tájékoztató a szakszervezeti vezetők részére a munkajogi védelem, és a munkaidő-kedvezmény megváltozott szabályairól PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz

Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz Útmutató és annak módosítása, kiegészítése a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (Az Útmutatóban leírtakhoz kapcsolódó módosítások, kiegészítések a 38. oldaltól kezdődően találhatók.) I. A létszám

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

HÉZAG NÉLKÜL. Egyeztettünk. A tárgyalásokat a parlamenti választások,

HÉZAG NÉLKÜL. Egyeztettünk. A tárgyalásokat a parlamenti választások, VIII. évfolyam 11. szám Egyeztettünk Mottó: Attól még senki sem lett szegényebb, hogy beleadott mindent. 16.-án a Mozdonyvezetõk Szakszervezete (MOSZ) és a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) vezetõ

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges

Részletesebben

Adótörvény-változások 2012

Adótörvény-változások 2012 ADÓHÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Adótörvény-változások 2012 2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat-

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat- Jegyzőkönyv Készült: Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 27-én 17.00 órakor kezdődő, soron következő nyílt ülésén, a Körjegyzőség Csabdi Kirendeltségének Hivatal hivatalos

Részletesebben

Január 11. Január 12. Az idén is magas ponthatárok várhatóak

Január 11. Január 12. Az idén is magas ponthatárok várhatóak Január 11. Az idén is magas ponthatárok várhatóak http://www.monitormagazin.hu/cgi-bin/monitor/index.cgi?view=ck&tid=97&nid=104679 A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem a legjobb és legszínvonalasabb

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 330 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Július. Aug us ztus. Sze pte mbe r. K Sz Cs P Sz V

Július. Aug us ztus. Sze pte mbe r. K Sz Cs P Sz V Július H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Aug us ztus H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE BUDAPEST 2010 (2016. március 18. napjától hatályos változat) PREAMBULUM A Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem), mint munkáltató és a

Részletesebben

A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4. I. Célok... 4. II. Javasolt intézkedések... 5. 1. Személyi jövedelemadó... 5

A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4. I. Célok... 4. II. Javasolt intézkedések... 5. 1. Személyi jövedelemadó... 5 Tartalom A MEGÚJULÓ MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE... 4 I. Célok... 4 II. Javasolt intézkedések... 5 1. Személyi jövedelemadó... 5 1.1. 2013. január elsejétől valódi, arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó...

Részletesebben

4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM

4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM 4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM A Kormány 100 lépés programja keretében már 2006-ban megkezdődik az emberek, a vállalkozások adóterheinek csökkentése, intézkedések sora szolgálja

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem foglalkoztatási követelményrendszere Pécs 2006 Preambulum * A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban:

Részletesebben

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE PREAMBULUM A Károli Gáspár Református Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

Részletesebben

TARTALOM FÓKUSZ FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI KUTATÁS HÍREK SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYEK GYŐZTESEINEK FOGADÁSA A PARLAMENTBEN

TARTALOM FÓKUSZ FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI KUTATÁS HÍREK SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYEK GYŐZTESEINEK FOGADÁSA A PARLAMENTBEN TARTALOM FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI KUTATÁS HÍREK FÓKUSZ SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYEK GYŐZTESEINEK FOGADÁSA A PARLAMENTBEN A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013. június 11-én a Parlament Felsőházi Termében

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.04.04. szerda A civil társadalmat erősítené az EU a keleti partnerországokban Komoly előrelépések az EU keletei partnersége terén Túllőhet a célon az EU szigorú termékcímkézése Nemzeti Eszközkezelő

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK

Részletesebben

Ajánlás a törvényalkotóknak

Ajánlás a törvényalkotóknak Bevezetõ Ajánlás a törvényalkotóknak E mberpróbáló időket élünk! Egyéni életeket, családokat, társas kapcsolatokat, szűkebb és tágabb közösségeket, az egész magyar társadalmat megviseli az a tartós, világméretű

Részletesebben

MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 1 MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. AZ EGYESÜLET NEVE: MÁTRAI GYÖNGYSZEM NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE: 3200 GYÖNGYÖS, ŐRÁLLÓ ÚT 66. AZ EGYESÜLET

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben