GKI üzleti konferencia Gazdaságpolitikai dilemmák A bankok hitele Erdei Tamás elnök agyar Bankszövetség Budapest, 21. december 7.
4% 2% % A gazdasági növekedés ellenére, részben a portfolióminőség késleltetett javulása miatt, a kockázati étvágy csak fokozatosan javulhat GDP 14% 12% 1% Vállalati csődök és Vállalatok NPL mutatója Feldolgozóipar - csődráta Építőipar - csődráta NPL - Vállalatok 12% 1% 8% unkanélküliség és Háztartások NPL mutatója -2% -4% -6% GDP -8% 28.I. III. 29. I. III. 21. I. III. 8% 6% 4% 2% % 28.I. III. 29. I. III. 21. I. III. 6% 4% unkanélküliségi ráta 2% NPL - Háztartások % 28.I. III. 29. I. III. 21. I. III. 45 4 35 3 25 2 15 1 5 Forrás: NB Céltartalékképzés (rd Ft) és NPL fedezettség alakulása 28 29 21 évesített CT ÉV/NPL (jobb skála) 57% 56% 55% 54% 53% 52% 51% 5% 49% 48% 47% Európai összevetésben az egyébként is magas csődráták megugrottak Részben ennek, részben a versenyszektor költségalkalmazkodásának köszönhetően a nemzetközileg szintén alacsony foglalkoztatottsági szint melletti munkanélküliség is számottevően nőtt A problémás hitelállomány három-ötszörösére nőtt a válság kirobbanása óta. Ennek eredményt csökkentő költsége háromszorosára nőtt 29- ben, de 28-21 között elérheti az 1 rd Ft-ot, a 29. évi saját tőke 42%-át Tőkeemelések Erős banki mérlegalkalmazkodás (a rövidebb futamidő, alacsonyabb jövedelmezőség, tőkeoptimalizációs szempontok miatt a vállalati hitelek érintettebbek) Hitelkínálati feltételekben lassú az enyhülés Pénzpiaci környezet tendenciájában javulóan, de még volatilis, a refinanszírozási kondíciók enyhültek, de korlátozottak, az anyabanki kockázati étvágy is jellemzően alacsony egész Európában 2
F Á A S N D F Á A S N D F Á A S jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan. febr márc ápr máj jún júl aug szept okt + A 21. évi intézkedések alapvetően az ország, a pénzügyi rendszer szempontjából kritikus kockázati faktorok javítását célozzák Erős elkötelezettség a költségvetési hiánycél tartására (21: 3,8%; 211: 3,%) Szabályozási változások a lakossági hitelezésben: felelős hitelezés (LTV, hitelezhetőségi limit, jelzálogbejegyzés csak forint alapú hitelekre), jelzáloghitelesek megsegítése (egyoldalú szerződésmódosítás, középárfolyam, késedelmi kamat, előtörlesztési díj, futamidő meghosszabbítás) Kedvező adóváltozások a KKV-k és lakosság számára, javuló jövedelmi pozíció Belső keresletélénkítés, beruházások középtávon az Új Széchenyi Terv révén Európai összevetésben kedvező költségvetési pozíció, erősödő pénzügyi stabilitás esélye, csökkenő FX kitettség - Adózási rendszer kiszámíthatósága Válságadók, különadók: aránytalan teherviselés, versenyképesség, beruházások Kilakoltatási moratórium: nem fizetés, biztosítékok, ellehetetleníti az üzletágat A korábban 21 II. felére prognosztizált, a hitelezés markánsabb felfutásában is testet öltő növekedés 211-re tolódott 1 6 1 4 1 2 1 8 6 4 2 Forrás: NB A szektor havi új szerződéses NPV-hitelállománya (rd Ft) Ft/EUR (bal skála) NPV hitelek összesen (Ft+EUR (f oly ószámla+egy éb)) 28 29 21 35 3 25 2 Rövidebb futamidők mellett némi élénkülés vállalatoknál az utolsó két hónapban Havi 2 rd Ft új lakossági HUF hitel 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 Háztartások tárgyhavi új hiteleinek szerződéses összege (mrd Ft) a szektorban valamint a CHF árfolyam alakulása Tárgyhavi új hitelek szerződéses összege Tárgyhavi új HUF lakáscélú hitelek szerződéses összege EUR árfolyam (NB) 264,8 1,4 129,1 27,8 61,5 28. 29 21 5, 277,3 3 53,5 35 25 2 15 1 18,9 5 3
A bankszektor pozíciója bankadó nélkül is kedvezőtlen 21-ben I-IX. hónap adatai A bankszektor főbb eredménytételeinek éves változása rd Ft 14-1% közötti visszaesések az egyes eredmény kategóriákban Kamateredmény utalék- és díjeredmény 657 195 Egyéb eredmény -5 Bruttó eredmény 847 Költség 427 Üzemi eredmény 42 Céltartalék -29 AEE bankadó nélkül 166 AEE bankadóval 11 AEE időarányos bankadóval 68-12% -1% -8% -6% -4% -2% % 2% A fundamentális bevételnövekedés a korábban várttal ellentétben nem indult be, a bruttó eredmény 14%-kal csökkent A jutalékeredmény infláció alatt nőtt, hiába indult be például az exporttevékenység A rendkívüli, Treasury eredmények a tőkepiaci gyengélkedés miatt nem ismétlődnek meg, sem rövid, sem középtávon Az elmúlt években a bankszektor a költségeit reálértéken minden költségnemben jelentősen csökkentette, ebben a tartalékok végesek A várt gazdasági növekedéssel több okból ellentétes lenne a további zsugorodás A válság miatt kihasználatlan üzleti kapacitásokat csökkenthetik már csak tovább a bankok Az üzemi eredmény 23%-kal esett vissza A portfolióminőség várt fokozatos javulása csak részben tükröződik a céltartalékképzésben Az első 8 hónapban nem, de szeptemberben bankadó nélkül is veszteséges a szektor, októberben a jövedelmezőség tovább romlott Forrás: KB kalkuláció, PSZÁF alapadatokból 4
A regionális és anyabanki összevetésben gyenge jövedelmezőség a növekedési lehetőségek (RWA, tőke, refinanszírozás, beruházások) bankcsoportokon belüli átmeneti kedvezőtlen allokációját eredményezhetik RE és RA mutatók a régióban (százalék) 2 15 1 5-5 -1-15 E R -2-25 -3-35 -4-45 -5-55 LT HU - becsült év végi mutatók EE LV CZ PL HU SK BG R -5-4 -3-2 -1 1 2 RA 12 1 8 E 6 R 4 2 E gyes anyabanki és hazai RE és RA mutatók (százalék) BayernLB HU HU - becsült év végi mutatók Raiffeisen Erste Intesa Sanpaolo,,2,4,6,8 RA Forrás: NB 5
Rövidtávú irányok, várakozások a pénzügyi szektorban 1 2 3 4 Alacsony finanszírozási képesség (minimális belső és külső tőkeakkumuláció mellett, Basel III előtt tőkemegfelelés megtartása mellett). elentősen nő a tartós lakossági megtakarítások, előtakarékosság fontossága (növekvő jövedelmek, magánnyugdíjpénztár megszűnése, széles befektetési lehetőségek). Így különösen fontos és részben állami preferenciával párosul: Egészségpénztári befizetés (az adókedvezmény mértéke 2%-ra csökkent) Önkéntes nyugdíjpénztár (adókedvezmény mértéke 2%) Lakástakarékpénztár (1 évre növekvő államilag támogatott felhalmozási időszak) Tartós befektetési számla (adókedvezmény 3 év után, kamatadó mentes 5 év után) A mérsékelt banki finanszírozási képességet átmenetileg csökkentheti a külföldi offshore vállalatoktól hazautalt összeg, amennyiben a kedvezőbb gazdasági kilátások ezt lehetővé teszik. A megújulási kártya tervezett funkciója azonos (vagy apró módosításokkal azonossá tehető) az egészségpénztárak által kibocsátott kártyákkal. Ezek a kártyák már léteznek, teljes adminisztrációjuk és ellenőrzésük megoldott. A megújulási kártya 211-es indulása az egészségpénztári kártyák alkalmazásával megoldható. 6
Lesz-e, lehet-e a bankoknak (elég) hitele? Komoly veszély, hogy a kereskedelmi bankszektor nem tudja megfelelő finanszírozással támogatni a hazai gazdasági kilábalást, mert nincs lehetőség megfelelő tőkeakkumulációra/bevonásra: 1 2 Nincs meg az alapja a megfelelő belső tőkeakkumulációt biztosító fejlődésnek sem rövid, sem középtávon, mert nem termelődik elegendő eredmény, amelynek okai: Bankadó középtávon (leányvállalatok révén is) Elhúzódó válság, gyenge fundamentális, kieső extra bevételek, tartósan magas céltartalékképzés Lakáshitelezési szigorítások A bankcsoportokat leányvállalataikon/stratégiai partnereiken keresztül sújtó további terhek (magánpénztári befizetés és vagyoncsökkenés, vagyonkezelési díjkiesés) Korlátozott további költségalkalmazkodás Korlátozott a külső tőkebevonás: a stratégiai tulajdonosok szintén tőke szűkében oda allokálják a növekedési lehetőségeket (tőke és refinanszírozás) a régióban, ahol a jövedelmezőség tartósan jobb lehetőségeket biztosít 1 + 2 A tőkemegfelelés biztosítása addicionális tőke nélkül nem teszi lehetővé a gazdaság számára szükséges hitelbővülést A tervezett jövőre ~3%, középtávon 4-5%-os reál GDP növekedés, akár duplaszámjegyű, vagy ahhoz közeli nominális hitelállomány bővüléseket feltételezne, veszély, hogy ezt a bankszektor nem tudja biztosítani 7
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 8