Tartalom. A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert?

Átírás

1 Dr. Nyers Rezső a Magyar Bankszövetség főtitkára Tartalom I. Milyen állapotban érte a válság a magyar gazdaságot és a bankrendszert? A bankrendszer működése a válság idején (mítoszok és a valóság) I A valószínű jövő 2 1

2 1995.I.n.év 1995.In.év 1996.I.n.év 1996.In.év 1997.I.n.év 1997.In.év 1998.I.n.év 1998.In.év 1999.I.n.év 1999.In.év 2.I.n.év 2.In.év 21.I.n.év 21.In.év 22.I.n.év 22.In.év 23.I.n.év 23.In.év 24.I.n.év 24.In.év 25.I.n.év 25.In.év 26.I.n.év 26.In.év 27.I.n.év 27.In.év 28.I.n.év 28.In.év 29.I. n.év 29.In.év 21.I.n.év 21.In.év 211.I.n.év 211.In.év 212.I.n.év 212.In.év I/1. A gazdaság és a bankrendszer működésének fő jellemzői a válságot megelőző években a) A gazdaság Belső fogyasztásra alapozott növekedési pálya 2-25 között, ben bátortalan költségvetési kiigazítási kísérletekkel Romló egyensúlyi mutatók, gyengülő növekedés Növekvő külső adósságteher 3 2. A lakosság fogyasztási kiadásainak alakulása és a fogyasztás válság előtti trendje 12 27=1 27= Aktuális adatok Fogyasztási kiadások válság előtti trendje Forrás: MNB Megjegyzés: * A válság előtti trendet az Inflációs Jelentés 28. májusi kiadásában publikált fogyasztási előrejelzésünkből számítottuk. Ez lehetett az utolsó előrejelzésünk 4 2

3 (Éves változás) 2.I.n.év 2.In.év 21.I.n.év 21.In.év 22.I.n.év 22.In.év 23.I.n.év 23.In.év 24.I.n.év 24.In.év 25.I.n.év 25.In.év 26.I.n.év 26.In.év 27.I.n.év 27.In.év 28.I.n.év 28.In.év 29.I. n.év 29.In.év /a. Felhasználás oldali tételek hozzájárulása a kibocsátáshoz (éves változás) (Éves változás) Belföldi felhasználás Bruttó állóeszköz felhalmozás Nettó export Kormányzati fogyasztási kiadások Készlet és statisztikai hiba GDP növekedés Forrás: MNB Megjegyzés: Tekintve, hogy a láncindexált idősorok esetében az összegezhetőség nem teljesül, így az aggregálásból adódó hibát az egyes tételek súlyarányának megfelelően szétosztottuk. Az így kapott korrigált idősorokból számított dinamikák számszerűen kevésbé informatívak (eltérnek az eredeti adatokban megfigyelttől), ám az ábra az érvényesülő tendenciákat így is megfelelően tükrözheti. 6 3

4 Hozzájárulás (százalékpont) I. né. 29. né. 29. I né. 29. né I. né. 29. né. 29. I né. 29. né I. né. 29. né. 29. I né. 29. né I. né. 29. né. 29. I né. 29. né I. né. 29. né. 29. I né. 29. né /b. A felhasználási tételek hozzájárulása a GDP éves változásához a régióban Éves változás (százalék) Csehország Lengyelország Magyarország Románia Szlovákia Végső fogyasztás Bruttó állóeszköz-felhalmozás Készletváltozás és egyéb Nettó export GDP (jobb tengely) Forrás: MNB 7 5. b) A bankrendszer működésének fő jellemzői a válságot megelőző időszakban b) könnyen és olcsón elérhető források a pénzpiacokon a bankrendszer növekedésének motorja a lakossági hitelezés (fogyasztási hitelek és lakáshitelek) kockázatvállalási verseny erősödése: a kívánt növekedés érdekében nagyobb kockázat felvállalása 8 4

5 22. I. I 23. I. I 24. I. I 25. I. I 26. I. I 27. I. I 28. I. I 29. I Következmények: A lakosság növekvő mértékű eladósodása, a törlesztési terhek megemelkedése Jelentősen romló hitel/betét arány A külföldi devizában denominált hitelek részarányának ugrásszerű megemelkedése (árfolyam kockázat áthárítása a hitelfelvevőre) 9 7. A háztartások eladósodottsági mutatói nemzetközi összehasonlításban Pénzügyi köt./ pénzügyi vagyon Háztartások hitelei/gdp Pénzügyi köt./pénzügyi vagyon - Eurozóna Háztartások hitelei/gdp - Eurozóna Forrás: EKB, MNB 1 5

6 26.jan. 22.I. I 23.I. I 24.I. I 25.I. I 26.I. I 27.I. I 28.I. I 29.I. 26.márc. 26.máj. 26.júl. 26.szept. 26.nov. 27.jan. 27.márc. 27.máj. 27.júl. 27.szept. 27.nov. 28.jan. 28.márc. 28.máj. 28.júl. 28.szept. 28.nov. 29.jan. 29.márc. 29.máj. 29.júl A háztartások törlesztési terhe Tőketörlesztés/rendelkezésre álló jövedelem Kamattörlesztés/rendelkezésre álló jövedelem Forrás: MNB A bankrendszer ügyfélhitel/ügyfélbetét mutatójának alakulása (árfolyamszűrt) Ügyfélhitel/ügyfélforrás Forrás: MNB Megjegyzés: Az ügyfélhiteleknél a nem pénzügyi vállalati hiteleket és kötvényeket, háztartási hiteleket, pénzügyi és befektetési vállalkozások hiteleit és kötvényeit, költségvetési és önkormányzati hiteleket, önkormányzati kötvényeket vettük figyelembe. Ügyfélbetéteknél a nem pénzügyi vállalatok betéteit, háztartási betéteket, pénzpiaci alapok betéteit, pénzügyi és befektetési vállalkozások betéteit, költségvetési és önkormányzati betéteket vettünk figyelembe. A hitel/betét mutatót az utolsó időszak árfolyamával szűrtük. 12 6

7 Hitelezés leállása/ Betételhelyezés 22.I. I 23.I. I 24.I. I 25.I. I 26.I. I 27.I. I 28.I. I 29.I. Hitelezés folytatása / Betétek kivonása LV (267) EE (2) LT (19) HU (149) BG (129) RO (124) PL (19) CZ (77) Eurozóna (19) A KKE-országok bankrendszeri hitel/betét mutatóinak 28. november végétől, azaz a válság kitörése óta bekövetkezett változásai (árfolyamszűrt értékek) százalékpont 15 százalékpont Betétek változása Hitelek változása Összesen Forrás: Nemzeti jegybankok, EKB, MNB Háztartások hiteleinek denominációs szerkezete 8 Mrd Ft Devizahitelek Forint hitelek Devizahitelek aránya (jobb skála) Forrás: MNB 14 7

8 II/12. A hazai bankrendszer a válságban A válság egy kifejezetten jó állapotban lévő hazai bankrendszert ért el: magas jövedelmezőség szilárd tőkealapok jó portfolió minőség Magyarországon, szemben Nyugat-Európával és az Egyesült Államokkal, nem kellett a bankokat az államnak kisegíteni (kivétel?) Hamis mítosz Külföldi bankok állami megsegítése= a magyarországi bankok állami megsegítése 16 8

9 E A jegybankok és kormányok pénzügyi rendszert támogató programjainak bejelentett mértéke a GDP arányában (29. június) Egyesült Királyság Egyesült Államok Eurozóna Kormány (tőkeemelés (bank + SPV*)) Kormány (adóssággaranciák) Kormány (eszközbiztosítás) Jegybank (eszközcsere-ügyletek) Jegybank (eszközvásárlások és más hitelek) Jegybank (közvetlen hitelek ) Forrás: Bank of England Financial Stability Report *SPV = speciális célú vállalat (special purpose vehicle) A bruttó államadósság GDP-hez mért arányának alakulása a fejlett országokban Franciaorsszág Németország Olaszország Egyesült Királyság Egyesült Államok Japán (jobb skála) IMF-előrejelzés 29 és 21-re. A Németországra, Japánra és az Egyesült Államokra vonatkozó 28-as adat is becsült érték. 18 9

10 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 22.jan.. 22.júl.. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 23.jan.. 23.júl.. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 24.jan.. 24.júl.. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 25.jan.. 25.júl.. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 26.jan.. 26.júl.. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 27.jan.. 27.júl.. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 28.jan.. 28.júl.. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 29.jan.. 29.júl A fejlett országok bankrendszereinek tőkeáttétele (mérlegfőösszeg/saját tőke) (22. jan. =1) Egyesült Államok (2 legnagyobb bank) Egyesült Királyság Eurozóna Forrás/Megjegyzés:Az EKB adatai alapján az Egyesült Királyság és az eurozóna esetén a tőkeáttétel a teljes bankrendszerre vonatkozik. A Bloomberg adatai alapján az Egyesült Államok esetén a tőkeáttétel a 2 legnagyobb bank súlyozott átlaga Külföldi források állománya és annak mérlegfőösszeghez viszonyított aránya a KKE-országokban milliárd EUR LV LT EE HU RO BG PL CZ Külföldi források állománya (jobb skála) Külföldi források aránya mérlegfőösszeghez viszonyítva Forrás: EKB 2 1

11 Hamis mítosz: A hazai bankok rosszabb helyzetben vannak, mint a nyugat-európai bankok A hazai bankrendszer tőkemegfelelési mutatója nemzetközi összehasonlításban (28) Szabályozói tőkemegfelelési ráta Tier 1 ráta Forrás: EKB EU banking sector stability report, IMF FSI-adatbázis Megjegyzés: Magyarország (HU), Lengyelország (PL), Csehország (CZ), Románia (RO), Bulgária (BG), Észtország (EE), Litvánia (LT), Lettország (LV), Egyesült Királyság (UK), Egyesült Államok (US), Franciaország (FR), Németország (DE), Olaszország (IT), Ausztria (AT)

12 DE UK AT LV FR IT USA LT HU (28) HU (29. jún.) CZ PL EE BG RO A hazai bankrendszer jövedelmezőségi mutatói nemzetközi összehasonlításban (28) , 2, 1,, -1, -2, -3, ROE ROA (jobb skála) Forrás: EKB EU banking sector stability report, IMF FSI-adatbázis Megjegyzés: Adózott eredmény alapú mutatók. Magyarország (HU), Lengyelország (PL), Csehország (CZ), Szlovákia (SK), Románia (RO), Bulgária (BG), Észtország (EE), Litvánia (LT), Lettország (LV), Egyesült Királyság (UK), Egyesült Államok (US), Franciaország (FR), Németország (DE), Olaszország (IT), Ausztria (AT). Magyarország esetén a 29 első félév végi adat gördülő 12 havi adózott eredmény alapján Hamis mítosz: Sem a háztartások, sem a vállalati szektor egyáltalán nem kap hitelt 24 12

13 25. I I. 25. I I I. 26. I I 26. I I. 27. I I 27. I I. 28. I I 28. I I. 29. I I I A hazai bankszektor vállalati hiteleinek nettó negyedéves növekménye 6 Mrd Ft Mrd Ft MegjegyzésHitelintézetek és külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepei. Szezonálisan nem igazított és árfolyamhatással görgetetten korrigált nettó CímA hazai bankszektor vállalati hiteleinek nettó negyedéves növekménye : hitelállomány-bővülés Nettó flow, belföldi devizahitelek Nettó flow, belföldi hitelek összesen Nettó flow, belföldi forinthitelek Nettó flow, külföldről felvett hitelek Forrás: MNB Megjegyzés: Hitelintézetek és külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepei. Szezonálisan nem igazított és árfolyamhatással görgetetten korrigált nettó hitelállomány-bővülés A hazai bankszektor háztartási hiteleinek nettó negyedéves növekménye Mrd Ft Mrd Ft Nettó flow, lakáscélú hitelek Nem banki hitelek Nettó flow, fogyasztási és egyéb hitelek Nettó flow, banki és nem banki Forrás: MNB Megjegyzés: Hitelintézetek és külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepei. Szezonálisan igazított és árfolyamhatással korrigált nettó hitelállomány-bővülés 26 13

14 Hamis mítosz Különösen a kis- és középvállalkozások egyáltalán nem kapnak hitelt A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek darabszáma és összege összeg darabszám Tárgyévben nyújtott hitelek összege (milliárd forint) Tárgyévben nyújtott hitelek darabszáma (ezer db) Forrás: PSzÁF 28 14

15 A mikro, kis- és középvállalkozások hiteleinek részaránya az összes vállalati hitelben Mikro-, kis- és középvállalkozások Nagyvállalkozások 29. Mikro-, kis- és középvállalkozások Nagyvállalkozások 45,71 54,29 44,98 55, Hamis mítosz: a bankok semmit nem tesznek az ügyfelek védelme érdekében A valóság 28. december megállapodás a PM és a nagybankok között az adósságkönnyítés banki módjairól a devizaalapú hitelek esetében A törlesztés időleges felfüggesztése Forintra váltás külön költség nélkül Kedvezményes előtörlesztés Futamidő hosszabbítás Jelzálog hitelek: törvény az un. Áthidaló hitel konstrukcióról Egyedi banki adósságkönnyítő programok: mintegy 6 ezer szerződésnél alkalmazták a pénzintézetek 3 15

16 Hamis mítosz: A bankrendszer tömegesen (tízezrével, százezrével lakoltatja ki a nem fizető jelzálog hitel adósokat. Valóság 29-ben a hitelintézetek mintegy 5 végrehajtási eljárást indítottak el (ideértve a követeléskezelő cégeknek átadott hiteleket is). A kilakoltatással járó eredményes végrehajtások száma a pénzintézeti kezdeményezésű eljárások esetében néhány száz volt A valószínű jövő a) Továbbra is feladat a bankrendszer gyengeségének felszámolása: hitel/betét arány devizaalapú hitelezés fokozottabb kockázati érzékenység a hitelezésben (felelős hitelezés erősítéséről szóló rendelet) belföldi megtakarítási hajlandóság erősítése 32 16

17 A valószínű jövő b) A pénzügyi szektor szabályozási kereteinek lényeges átalakulása tőkekövetelmény likviditási mutatók pénzügyi szektor külön adózása áttételi mutató rendszerszempontból kiemelten fontos bankok szabályozása felügyeleti tevékenység fogyasztóvédelmi szempontok fokozottabb figyelembevétele A valószínű jövő Kisebb mozgástér de nagyobb biztonság Magyarországon: a korábbi évek hiteldinamikája nem tér vissza Stabilizálódik a jövedelmezőség, de a korábbinál alacsonyabb szinten 34 17

18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 35 18