A devizahitelezés hatásai és következményei

Átírás

1 A devizahitelezés hatásai és következményei Miskolci Egyetem Hantos Elemér Szakkollégium előadás április 12. Miskolc Dr. Kovács Levente főtitkár Magyar Bankszövetség

2 A devizahitelek felfutása A vállalati devizahitelek aránya mérsékelten, a lakossági devizahiteleké jelentősen növekedett! 2

3 A devizahitelezés felfutásának főbb okai 1 Hitelkeresleti okok Kamatpolitika miatt drága forinthitelek Jelzáloghitelezés felpörgetése 2000-től kamattámogatással és SZJA kedvezményekkel, 2003-tól a kedvezmények megvonása Ingatlanár boom a 2000-es években, felgyorsuló ingatlanberuházások Rövidtávú, kockázatokat figyelmen kívül hagyó hitelfelvevői szemlélet Megugró fogyasztás + olcsó devizahitelek felfutó hitelkereslet 3

4 A devizahitelezés felfutásának főbb okai 2 Hitelkínálati okok Dráguló forintbetétek Olcsó devizaforrások bőséges rendelkezésre állása: relatív magas megtérülési mutatók a magyar piacon anyabanki források rendelkezésre bocsátása Forrásköltség csökkentés: a deviza hitelkereslet kielégítése olcsóbb devizaforrásokkal hitellel azonos devizanemű forrás deviza/deviza SWAP Rövidtávú, kockázatokat figyelmen kívül hagyó hitelezői szemlélet Hitel/betét arány az időszakban: 110% 150% 4

5 Forint és CHF kamatlábak különbözete 7% 6% 5% 4% Adatok: MNB Jelentős kamatkülönbözet a HUF és a CHF között! 5

6 Devizahitelek aránya 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Loans (net) Corporate loans Retail loans Total assets A lakossági devizahitelek túlnyomó része CHF-ben denominált! 6

7 éves törlestőrészlet Devizahitel vagy forinthitel? 20 éves HUF és CHF hitelek egyensúlyi árfolyamok melletti törlesztésének elvi modellje HUF törlesztés reálértéken CHF törlesztés futamidő nominál (év) és reálértéken HUF hitel: CSÖKKENŐ teher! Devizahitel: ÁLLANDÓ teher! 7

8 CHF piaci vs. egyensúlyi árfolyamok alakulása 2003-tól NEM NYERÉS VESZTESÉG 8

9 És az átlagbérek alakulása 2003-tól A válság miatt megtört a béremelkedés! A relatív törlesztési terhek megnőttek! 9

10 CHF átlagárfolyamok hosszú távú alakulása Múltbeli tapasztalat az árfolyamok gyors emelkedésének a veszélye! 10

11 Lakásberuházás és lakáshitel Új lakásépítések (fent) és lakáscélú hitelek (lent) alakulása Adatok: KSH államilag nem támogatott állomány 11

12 Lakásszám, -minőség változása % 45% 40% 100 szobára jutó népesség összesen (bal skála) 90 35% 80 30% és annál több szobás lakások aránya (jobb skála) Adatok: KSH Az állami lakástámogatást felváltó banki lakáshitelezés eredménye: tovább javuló lakásszerkezet 12

13 Háztartások jövedelmének felhasználása 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% 96% 94% 92% 90% 88% 86% 84% 82% 80% 78% Felhalmozás / beruházás Nettó tőketranszferek és hitelnyújtás Fogyasztás Adatok: KSH A 2000-es éveket megelőzően a lakosság a növekvő fogyasztását a felhalmozásai terhére finanszírozta, utána megtakarításai csökkentésével, eladósodással 13

14 Megugró lakossági fogyasztás (100 főre jutó átlagos állomány) Személyi számítógép Mobiltelefon Adatok: KSH 14

15 Kiemelt szolgáltatások árainak emelkedése évi bázison 280% 260% 240% 220% 200% Nettó átlagkeresetek változása versenyszférában Villamos energia 180% 160% 140% 120% 100% Helyi közlekedés (vonaljegy) Pénzügyi szolgáltatások Adatok: KSH A pénzügyi szolgáltatások árváltozása a nettó átlagkeresetek növekedése alatt volt. 15

16 Erősödő verseny a forintforrásokért 2,50 2,00 1,50 1,00 Forint lekötött betét spread 0,50 0,00-0,50 Adatok: MNB A verseny intenzitása alacsony szintre szorította a betéti kamatfelárat. 16

17 Források rendelkezésre állása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% bankközi idegen forrás a betétek %- ban Idegen forrás devizahányada Idegen forrás forinthányada Adatok:PSZÁF Bankközi forrásként zömében külföldi deviza bevonására került sor között 17

18 Lakossági NPL (90+) ráta Az árfolyamkockázat része a devizahitelek nemfizetési (hitel) kockázatának! 18

19 Átlag alatti minőségű jelzáloghitelek 1 aránya 2011 végén Adatok: MNB 1. Árfolyamhatás 2. és 3. Típusból (gazdaságból) eredő hatás 19

20 Árfolyam komponens hatás a devizahitelek NPL rátájára 10.Q2 10.Q4 11.Q2 11.Q4 10.Q1 11.Q3 10.Q3 11.Q1 Forrás: PSZÁF 20

21 7% Forint és EUR vállalati hitelkamatlábak különbözete 6% 5% 4% 3% Adatok: MNB Jelentős kamatkülönbözet a HUF és az EUR között! 21

22 Devizahitelek aránya 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Loans (net) Corporate loans Retail loans Total assets A vállalati devizahitelek meghatározó része EUR-ban denominált! 22

23 Vállalati hitelezés alakulása 1 Az árfolyam- és inflációszűrt hitelállományok csökkennek hitelek összesen, vlan áron, mrd HUF nem pü-i vállalkozók hitele, vlan áron, mrd HUF A csökkenő tendencia még 3 évig folytatódhat! 23

24 Vállalati hitelezés alakulása 2 A KKV hitelezés részaránya növekedett! 22% 20% 18% 16% 14% közép kis mikró 12% 10% Szept Szept 24

25 Vállalkozói hitelállomány éves változási üteme GDP váll. hitelállomány kapcsolat 25% 20% 15% 10% y = 2,0x - 0,0 R² = 0,4 5% 0% -5% -10% -15% -20% -8% -7% -6% -5% -4% -3% -2% -1% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% GDP éves ütem A GDP 1%-os változásához 2%-os vállalkozói hitelállomány változás kapcsolódik 25

26 Eszközarányos eredmény 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% -3% -4% -5% Kamateredmény Nem kamateredmény Működési költségek Értékvesztés és kockázati céltartalék változása RoA (adózás előtti) RoA (adózott) Adatok: PSZÁF 26

27 Tőkearányos nyereség 25% 20% Infláció 15% 10% 5% 0% -5% RoE (adózott) Reál RoE (adózott) -10% Adatok: PSZÁF 27

28 Nyilatkozatok a devizahitelekről Róna Péter: A devizahitelek rossz termékek voltak. Érdemes volna a svájci frank alapú hitelezést hibás termékké nyilvánítani, így az igazságszolgáltatás kártérítést állapíthatna meg a hiteleseknek. A hazai pénzintézetek jelentősen túlszámláztak az ügyfeleknek A bankok által összeharácsolt összeggel csökkentené a devizahitelesek tartozását. A hiteleseket kisegíti a bajból a frankhitelek euró hitelre váltása, s később annak forintra váltása. (Klubrádió július) Probléma megoldására az lenne, hogy az OTP és az FHB vásárolja fel a devizahitel-állományt a bankoktól húsz százalékos diszkontáron, amelyért saját kibocsátású kötvénnyel fizetne, és a devizahiteleket konvertálnák forinthitelre. A diszkontveszteség felét vállalják a bankok, a másik felét az állam, például úgy, hogy beszámítja azt a bankadóba. (TV szeptember) 28

29 Nyilatkozatok a devizahitelekről Pataki Attila Sohasem volt tartalékom, mindig úgy éltem, hogy amit megkerestem, azt feléltem. Öt vagy hat hitelem van összesen. Például a kocsin és még a motoromon is" (2010. aug. Napi Ász) Álljanak ki a bankok, hogy mi a céljuk: az, hogy vissza tudjuk fizetni a hiteleinket, vagy hogy a virtuális csalással 270 forintig feltornázott svájci frank árfolyammal elvegyék otthonainkat. (2011. augusztus TV2 Aktív Extra) 29

30 2012 fő kihívások 1. A pénzügyi szektor európai beágyazottsága biztosítja a stabilitást, tőkemegfelelést és likviditást; a pénzügyi szektor erős és kész a reálszféra kiszolgálására. - A hitelpiacon lassú növekedés prognosztizálható; - A külső likviditás bevonása szűkül kisebb hitel/betét arány. 2. Alapkövetelmény a politikai és gazdasági elit megbékélése - a lassú gazdasági növekedéssel; (annak megbecsülése!) - az európai beágyazottsággal; azaz a megerősödő magyar középosztálynak az európai birodalomban kell kiharcolnia az új helyét. (1867 vs. 1848!) 30

31 2012 fő kihívások éves, átmeneti újrapozícionálási időszakban élünk, amelyben újraértelmezzük az európai hatás vs. magyar hatás viszonyát. Új egyensúlyi állapot a pénzügyi szektorban: marad az európai beágyazottság, a nemzeti érdekek, értékek fokozottabb hangsúlyozásával. 4. Az árfolyamgát konstrukció törvénykezési feltételrendszerének kialakítása. 5. A lakossági hitelezés újraértelmezése - expanzióból optimalizálás - a hitel szerepe és feltételrendszere 31

32 2012 fő kihívások 6. Real estate financing új korszakba lép; új feltételrendszer - több, mint ciklus management; - külföldi befektetők szerepe átértékelődött; - szigorúbb risk feltételek 7. A souvereign risk átminősítése - az önkormányzatok; - a treasury műveletek és - az állami vállalatok terén KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 32