Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Átírás

1 Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Minden devizahitel mögött deviza van. A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis ha 100 CHF-t kölcsön ad egy bank, akkor rendelkezni kell a banknak 100 CHF-kal. Három MNB tanulmányt idézek, mely cáfolja ezt a félrevezető, hamis állítást. Az első tanulmány még 2005-ben készült, amikor a lakossági devizahitelezés épp csak elkezdődött. A megállapítás: devizaforrás nélküli devizahitelezés! 1

2 anulmany/mnbhu_ht200502/ht2005_2v.pdf 2

3 Itt pedig: a magyar bankrendszer a devizahitelezést nagyrészt forintforrásból finanszírozta mnb-szemle_2009_maj_magyar_bookmarkolt.pdf 3

4 Majd ismét: a bankok a deviza-, illetve devizaalapú hitelezés egy részét belföldi devizában, vagy más külföldi devizában denominált forrásokból finanszírozták 4

5 A devizahitek forrása tehát leginkább forint, euró, amerikai dollár. Az ilyen üzlet a bankoknak árfolyamkockázatot jelent, pontosabban nyitott deviza pozíciót (hívják deviza kitettségnek is). A nyitott pozíció zárásának egyik (de nem egyetlen) módja deviza swap (FX-swap) üzletek kötése. Az ábrán látható, hogy milyen megoszlásban, mekkora értékben kötöttek svájci frankkal kapcsolatos deviza swap ügyleteket a bankok. Könnyen belátható, ha minden CHF hitel mögött CHF van, akkor nincs értelme deviza swap ügyleteket kötni a kockázat kezelésére. Nincs értelme több mint milliárd forint értékben nyitott poziciót zárni hétről hétre, hónapról hónapra. A fenti MNB tanulmányokon kívül a PSZÁF összesített adataiból is megállapítható hogy nincs minden devizahitel mögött deviza. 5

6 6

7 2008-ban az egyéb deviza eszköz két és félszerese az egyéb deviza forrásnak. Sajnos a kimutatás nem részletezi, hogy az egyéb -en belül milyen volt a CHF és az USD részaránya. A forintforrásokból milliárd forintot nem forintban helyeztek ki, az euró források közül közel milliárd forintnyi összeget nem euróban helyeztek ki. Egyéb devizában viszont milliárd forintnyi összeggel többet helyeztek ki a bankok, mint amekkora forrással rendelkeztek. Kérdés még, hogy volt-e, van-e a CHF kölcsönök mögött CHF? Nem volt előre látható a forint gyengülése, a svájci frank erősödése Nagyon gyakran állítják a bankok, hogy a devizahitelezéssel a hitelfelvevők jól is járhattak volna, ha a Ft erősödik. A jövőt ők sem látják, nem számítottak a forint gyengülésére. Kajánul és cinikusan még hozzá szokták tenni, hogy bezzeg akkor nem reklamálnának a devizahitelesek, ha forint erősödött volna. Ismét négy példa arra, hogy a pénzintézetek számára a hitelkihelyezések idején ismert volt, hogy a forint jelentős mértékben fel van értékelődve (erősebb az indokoltnál). A Bankszövetség 2008 elején 30%-os felértékelődést említ!. 7

8 A Budapesti Értéktőzsdén 2004-ben készült tanulmány azt vizsgálta, hogy a lakosság milyen eszközökkel tudja kivédeni, semlegesíteni deviza elszámolású kölcsönök árfolyamkockázatát. A tanulmány tartalmazza az akkor aktuális árfolyamokat és előrejelzést is ad. 8

9 A BÉT tanulmányban lévő árfolyam előjelzéseket összevethetjük a ténylegesen kialakult CHF árfolyamokkal: Jól látható a 2008-ig tartó Ft erősödés (melyet a Bankszövetség is megállapított)! A tényleges árfolyamok elmaradtak a 2004-ben előre jelzettől. Ezt követően a CHF fokozatosan erősödött, majd 2013 elejére elérte a BÉT által jelzett szintet, és ezen szint környékén mozog jelenleg is. 9

10 A forint felértékeltség a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számára is ismert volt ben. A PSZÁF érdemi felértékelődésnek hívja azt, amit a Bankszövetség jelentős felértékeltségnek. A Magyar Nemzeti Bank alábbi éves jelentései mutatják hogy 2007 és 2008 között erős a forint. Az ezt követő években az árfolyam visszatér a középérték környékére, közben időnként a gyenge sávszélességig gyengül. A devizahiteleseknek biztonságot jelentő intervenziós sávot 2008-ban megszüntette az MNB. 10

11 11

12 12

13 13

14 A bankrendszer, annak ismeretében, hogy forintgyengülés várható, kihelyezett milliárd Ft összegű devizahitelt röpke két év alatt, 2007 és 2009 között. Valóban nem számítottak a bankok a forint gyengülésére? Hány kölcsönszerződés tartalmaz árfolyam ismertetést az elmúlt évről és hány ad előrejelzést a futamidő idejére? Hány bank írta bele a szerződésbe, hogy minden árfolyamkockázat az ügyfélé? A devizahitelesek így is jobban jártak és a nemfizetések oka a válság A Magyar Nemzeti Bank részletesen közli, különféle bontásokban, hogyan alakul a fizetési késedelme a lakosságnak. A bankrendszer állítása: a munkanélküliség, a válság okozza a fizetési késedelmeket, nem a devizahitel önmagában. Ha így lenne, egyformán romlana a forint és a deviza elszámolású hitelek fizetése. Nem így van! 14

15 Az egy éven túli fizetési késedelemben lévők száma lényegesen jobban nőtt a deviza elszámolású hitelek esetén. 4-7 szerese a forinthitellel rendelkezőknek. A deviza elszámolású lakáshitelesek kétharmada tudja csak probléma mentesen fizetni a hitelét, a szabad felhasználású jelzáloghitelesek közül csak a fele, míg a forinthitelesek 90%-a probléma mentesen tudja fizetni a részleteket. A fizetési késedelmet egyértelműen a deviza elszámolási mód okozza. 15

16 Ezt mutatja az MNB diagramja is: elentes_penzugyi_stabilitas_201211_hu.pdf 16

17 A bankok kamatemelései miatt és a forint árfolyamának romlása miatt a törlesztések összege az eredeti két-háromszorosára emelkedett. A szerződéskötésekkor érvényes hitelköltség mutatók az MNB adatbázisa szerint: Szerződéskötéskor lényegesen kisebb volt a CHF elszámolású kölcsönök törlesztő részlete. Nézzünk egy példát: Forint kölcsön CHF elszámolású kölcsön Ft Ft ,0% 6,5% Ft Ft A kölcsön felvevők a törlesztő részletet hasonlították össze jövedelmi viszonyaikkal. Az a család, mely nem tudta felvenni a Ft törlesztésű forintkölcsönt, csak a Ft törlesztésű CHF elszámolású kölcsönt választhatta. Mikor a törlesztő részlet másfélszeresére emelkedett és elérte a Ft-t, akkor a családok jelentős része már fizetési késébe esett. Erre a helyzetre mondja azt a bankszektor, hogy még így is jobban jártak, mintha forinthitelt vettek volna fel. Azonban ezek a családok forinthitelt nem vehettek fel, mert a Ft-os törlesztő részlet számukra megfizethetetlen volt. Ez eredeti Ft törlesztő részlet mára Ft-ra nőtt. A következményt láttuk a fizetési késében lévők számának alakulásában. 17

18 A fizetési késedelemben lévők által nem fizetett hitelállomány összege nap nap 1 éven túli Lakáshitel - deviza Szabad felhasználású jelzáloghitel - deviza összesen 788 milliárd Ft Hatalmas társadalmi katasztrófa érte hazánkat a pénzintézetek tevékenysége miatt! A magyar lakosság negyede-ötöde ezer milliárd forint értékű ingatlant fog pár éven belül ténylegesen elveszíteni. Aki végig fizeti a részleteket, az kifizeti még egy ingatlan árát, a veszteség náluk így jelenik meg. A kétes és a rossz minősítésű hitelek aránya már milliárd Ft volt az év elején a teljes pénzügyi szektorban. 18

19 A lakosság nyitott devizapozíciója a GDP 15-20%-a, közel akkora, mint az államháztartásé. A lakosságnak nincs lehetősége a bankok által létrehozott nyitott pozíciót zárni. A katasztrófa kiterjedése azonban még elkerülhető. Ám csak akkor, ha dönt és lép akinek eszköze, lehetősége és hatalma van május.9. Szabó József Hiteles Mozgalom ui: a probléma halmazból csak hármat ismertettem most 19