Szerbia bankrendszere és a válság

Átírás

1 Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, November 5.

2 Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás: S&P, Fitch : BB- /negatív kilátás Lebegő árfolyam Hitelállomány 70% devizában, illetve valutához kötött Nyomasztó múlt: EUR 4 milliárd betét csak tízéves késéssel lett kifizetve, hiperinfláció, piramis-játék bankok Emiatt a Szerb Nemzeti Bank (SZNB) a krízis kezdetéig is restriktív volt Magas tőkemegfelelés (23.3%); Jelentős banklikviditás, elsősorban SZNB Repo kötvényekben: kb. EUR 3.2 milliárd, a bankrendszer mérlegösszegének 13%; Magas tartalékolási ráta: 40% a valutabetétekre, illetve 45% a külföldi hitelekre; Magánszemélyeknek adott hitelek nem haladhatják meg a banktőke 150%-át; Nem fedezett valutahitelek:125% * Warren Buffett ** 2008 Szeptember 30

3 Magánszemélyek hitelállománya növekedett a leggyorsabban Bankhitelállomány a GDP-hez viszonyítva Függetlenül a SZNB restriktív politikájától (150%, 30 ill. 50% stb.), a magánszemélyek hitelállománya megtízszereződött öt év alatt Viszont a bankok egy főre jutó személyi hitel állománya a szomszédos országokhoz képest még mindig sokkal alacsonyabb Egy főre jutó személyi hitel állomány Egy főre jutó adósságállomány (2009 végen) 522,2 585,2 57,4 112,7 207,3 347,

4 A magánszemélyek továbbra is főképp valutában spórolnak és valutában is veszik fel a hiteleket... Magánszemélyek bankbetéteinek struktúrája (RDS milliárdban) % 92% 91% 91% 91% 91% септ Magánszemélyek bankhitelállományok struktúrája (RDS milliárdban) Deviza Dinár Habár a dinár 2006 júniusa és 2008 augusztusa között több mint 10%-kal fölértékelődött, és a dinárbetétekre a bankok éves szinten 15-20%-os kamatot is fizettek, a betétek túlnyomó része továbbra is devizában van ,% 77% 81,% 78,% 74% 64,% септ Deviza Dinár Szerbiában a devizahitelek problémájának csak a magánszemélyek vannak közvetlenül kitéve, a bankok csak közvetetten

5 ... addig a vállalatok biztosítják a dinárlikviditást! Vállatok bankbetéteinek struktúrája (RDS milliárdban) Deviza Vállalatok bankhitelállományok struktúrája (RDS milliárdban) Dinár Deviza Függetlenül az árfolyamgyengüléstől, az vállalatok inkább valuta hitelt vesznek fel mint dinar hitelt Még a túlnyomótöbbségben hazai piacra gyártó vállalatok is inkább örülnek az erős dinárnak, kizárólagosan a valutában felvett hitelek miatt Dinár

6 Alacsonyabb kamat = olcsóbb hitel??? Hitelek valuta-összetétele A lakáshitelek kb. 50% CHF-ben van denominálva Szerbia viszont EU tag szeretne lenni!? A bankoknak problemát jelent a dinar forrás, kivéve a tőket illetve a vállalati betéteket, a források devizában vannak habár a tartalékolási ráta a dinárra 5% és alacsonyabb a tőkekötelezettség is a dinarhitelekre. Minél több a devizás hitel annál gyengébb a monteráris politika transzmissziója ugyanis a vállalatokat, egyéneket, kormányt kevésbe érdekli a jegybanki alapkamat! Meg kell-e engedni hogy mindenki carry-trade-el foglalkozzon?

7 A bankok stressz-tesztje bebizonyította, hogy a bankrendszernek nincs szüksége extra tőkére ELŐREJELZÉSEK (romló környezet) Előrejelzés Jelenlegi elvárás GDP változás Output gap Árfolyam alakulása Kamatváltozás? ? EREDMÉNY * Tőkemegfelelés Időszak % Nemfizetésekből származó éves veszteség/millió RSD március március december * 18 bank, a bankrendszer mérlegösszegének 83%

8 Mi az amit, eddig biztosan megtanultunk a válság alatt? A politika nem tud elég gyorsan és hathatósan válaszolni a gazdasági kihívásokra (objektív és szubjektív okok miatt) Bankrészvények nem csak kereseti lehelőséget jelentenek, hanem tulajdonosi felelősséget is A kontraciklikus fiskális politikát a gazdasági növekedés időszakában is szem előtt kell tartani, a kormánynak a gazdasági fellendülés és növekedés időszakát arra kell használnia, hogy megtakarításokat halmozzon fel, vagy legalább törekednie kell arra, hogy ne fokozza az adósságok összegét A törvénykezésnek teret kell hagynia a gyors és hatékony válságkezelésnek; A gazdasági növekedés időszakában szigorúbb eszközökkel kell akadályozni a tőkefelhalmozást A bankok tőkemegfelelési és likviditási rátája magasabb kell, hogy legyen a fejlődő országokban A központi banknak megfelelő (magasabb) szinten kell tartani a külföldi tőke tartalékait

9 ...és mit kell azért tenni, hogy ez a válság tanulságai ne vesszenek el Az európai pénzfelügyeleti struktúrát sürgősen a 21. század realitásához kell hozzáigazítani; A törvénykezésnek teret kell hagynia a gyors és hatékony válságkezelésnek; A hitelnövekedést a gazdasági növekedés időszakában még határozottabban kell visszafogni. Minél inkább gyengül a válság hatása annál nehezebb lesz a tanulságokat konkrét törvényekbe, rendeletekbe beiktatni!

10 A bankok jövőjét a régióban több tényező fogja meghatározni! 1. 1 Makrogazdasági tényezők: hogyan fognak hozzáigazodni az új környezethez a különböző országok milyen lesz a fiskális illetve a monetáris politika mixe? 2. 2 Nemzetközi tőkepiaci viszonyok: Mennyi nyeri vissza a régió az vonzerejét (mennyi pénz lesz és milyen feltételek mellett)? 3. 3 Makrogazdasági viszonyok abban az országban ahol bankok központja van: az eredeti ország továbbra is eszköz vagy pedig forrás lesz? 4. 4 Kiigazítás gyorsasága: Milyen gyorsan alkalmazkodnak a bankok az új környezethez?