Karvalits Ferenc. Vállalkozások hitelezése - jegybanki szemmel. Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron

Átírás

1 Vállalkozások hitelezése - jegybanki szemmel Karvalits Ferenc Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron

2 25.I. I 26.I. I 27.I. I 28.I. I 29.I. I 21.I. I 211.I. I 212.I. Magyarországon a válság kitörése óta folyamatosan csökken a vállalati hitelállomány A vállalati hitelek negyedéves nettó változása 5 Mrd Ft Mrd Ft Banki hosszú Banki rövid Nembanki hosszú Nembanki rövid Összesen 2

3 Egyre kevesebb vállalat vesz fel hitelt/jut hitelhez Az adott évben hitelt felvevő vállalatok száma 27 és 211 között 6 ezer db ezer db Forrás: KHR. 3

4 28. okt. nov. dec. 29. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. aug. szept. okt. nov. dec. 21. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. aug. szept. okt. nov. dec jan. feb. márc. ápr. máj. jún. aug. szept. okt. nov. dec jan. feb. márc. ápr. máj. jún. melynek következtében a vállalati hitelállomány növekedési üteme tartósan a régiós átlag alatt alakult A vállalati hitelállomány alakulása árfolyamhatástól megtisztítva (28. október=1) BG PL CZ HU RO SK Balti államok Eurozóna Forrás: nemzeti jegybankok 4

5 25. jan. 26. jan. 27. jan. 28. jan. 29. jan. 21. jan jan jan. 25. jan. 26. jan. 27. jan. 28. jan. 29. jan. 21. jan jan jan. A kamatfelárak a válság óta emelkedtek, azonban a 2,5-3 százalékpontos felár még kedvezőnek tekinthető A vállalati hitelkamatok és kamatfelárak alakulása új kihelyezések esetén 15 Magyarország 5 5 Magyarország és Eurozóna (kamatfelárak) Eurokamatok Forintkamatok Forint kamatfelár (jobb skála) Euro kamatfelár (jobb skála) Eurozóna - 1 millió euro alatti hitelek Magyarország - 1 millió euro alatti hitelek Magyarország - 1 millió euro feletti hitelek Eurozóna - 1 millió euro feletti hitelek Megjegyzés: 3-havi mozgóátlaggal simított értékek. 3-hónapos BUBOR és EURIBOR feletti kamatfelár. Szerződés összegével súlyozott értékek. 5

6 EUR HUF ugyanakkor nem minden vállalat jut hitelhez ezen a feláron A kamatkondíciók alakulása 211 második felében Átlagos kamatfelár 211 második Két legkockázatosabb (de még Átlagos felár félévében hitelképes) minősítési kategóriába (százalékpontpont) (megvalósult ügyletek alapján) sorolt ügyfélkör Mikro- és kisvállalkozások Középvállalkozások Nagyvállalati Teljes vállalati 2.4 N/A Mikro- és kisvállalkozások Középvállalkozások Nagyvállalati Teljes vállalati 2.6 N/A Megjegyzés: A teljes vállalati kamat az MNB kamatstatisztikák alapján teljes bankrendszer. Forrás: MNB banki válaszok alapján. 6

7 I. I 21. I. I 211. I. I 212. I. A hitelezés visszaesése keresleti és kínálati okokra vezethető vissza, melyek közül az utóbbi a domináns A vállalati hitelállomány éves növekedési ütemének dekompozíciója Sóvágó (211) alapján Keresleti komponens Kínálati komponens Megjegyzés: bővebben Sóvágó, S. (211): Keresleti és kínálati tényezők a vállalati hitelezésben. MNB Tanulmányok 94. 7

8 22. félév 23.I. félév félév 24.I. félév félév 25.I. félév félév 26.I. félév félév 27.I. félév félév 28.I. félév félév 29.I. n.év n.év I n.év n.év 21.I. n.év n.év I n.év n.év 211.I. n.év n.év I n.év n.év 212.I. n.év n.év f.év (e.) A hitelkínálat szűkülése a hitelfeltételek szigorításában érhető tetten 1 A vállalati hitelezési feltételek alakulása és a vállalati hitelállomány árfolyamszűrt éves változása Hitelezési feltételek Hitelállomány változása (év/év) (jobb skála) Megjegyzés: a szigorítás/enyhítés mértékét az ábra nem mutatja. 8

9 28.III- 29. I. I 21. I. I 211. I. I 212. I. Enyhítés Szigorítás A hitelezési feltételek szigorítása elsősorban az alacsony hitelezési hajlandóságra vezethető vissza A hitelezési feltételek változása és a változáshoz hozzájáruló tényezők Magyarországon In.év és 212.n.év közötti kumulált hozzájárulás Tőkehelyzet (hitelezési képesség) Likviditás, forráshoz jutás (hitelezési képesség) Ciklikus tényezők (hitelezési hajlandóság) Verseny (hitelezési hajlandóság) Hitelezési feltételek változása 9

10 a romló gazdasági környezet a bankokat óvatosabbá teszi A GDP-növekedés és komponenseinek alakulása Lakossági fogyasztás Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz-felhalmozás Készletváltozás Nettó export GDP 1

11 25.I. I 26.I. I 27.I. I 28.I. I 29.I. I 21.I. I 211.I. I 212.I. A recesszióval egyúttal mérséklődik a vállalatok hitelkereslete is A privát beruházás, az ipari termelés és a vállalati hitelezés alakulása Beruházás Ipari termelés Vállalati hitelezés 11

12 25.I. I 26.I. I 27.I. I 28.I. I 29.I. I 21.I. I 211.I. I 212.I. A háztartások fogyasztását előretekintve is az óvatosság jellemezheti A reálbérek, a háztartási fogyasztás és a fogyasztói bizalmi index alakulása Reálbér Fogyasztás Fogyasztói bizalmi index (jobb skála) 12

13 És a növekvő aktivitás mellett a munkapiaci feltételek továbbra is lazák maradnak Foglalkoztatás és munkanélküliség a nemzetgazdaságban Aktivitási ráta Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta (jobb tengely) 13

14 28. jan. 28. márc. 28. máj szept. 28. nov. 29. jan. 29. márc. 29. máj szept. 29. nov. 21. jan. 21. márc. 21. máj szept. 21. nov jan márc máj szept nov jan márc máj szept. A hitelezési képesség szerepe a további szigorításokban visszaszorult egyrészt a csökkenő refinanszírozási költségek miatt Az 5 éves szuverén CDS felár és az anyabankok CDS felárának változása 8 bázispont bázispont Anyabankok átlaga Magyar szuverén Forrás: KSH, MNB. 14

15 29.dec 21.jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 211.jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 212.jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec másrészt a lassuló forráskiáramlás miatt, azonban az erőltetett kiáramlás továbbra is kockázat (eurozóna bankrendszerének mérlegalkalmazkodása) A külföldi forrásállomány tényadatai és becsült változása 38 Mrd EUR Mrd EUR Külföldi források - előrejelzési sáv (jobb skála) Külföldi források (jobb skála) 15

16 28. félév 29.I. n.év 29. n.év 29.I n.év 29.n.év 21.I. n.év 21. n.év 21.I n.év 21. n.év 211.I. n.év 211. n.év 211.I n.év 211. n.év 212.I. n.év 212. n.év 212.f.év (e.) 28. félév 29.I. n.év 29. n.év 29.I n.év 29.n.év 21.I. n.év 21. n.év 21.I n.év 21. n.év 211.I. n.év 211. n.év 211.I n.év 211. n.év 212.I. n.év 212. n.év 212.f.év (e.) GYENGÉBB ERŐSEBB A bankok által észlelt keresletet nézve kettősség figyelhető meg A bankok által észlelt hitelkereslet változása eredeti futamidő szerint (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek Forrás: MNB Hitelezési felmérés. 16

17 26.I. I 27.I. I 28.I. I 29.I. I 21.I. I 211.I. I 212.I. I 213.I. I 214.I. I A vállalati hitelek előrejelzése alapján a következő két évben nem várható fordulat A vállalati hitelek negyedéves nettó változása és előrejelzése Tény Előrejelzés 17

18 Definíció: Hitelezés nélküli gazdasági növekedés A hitelezés nélküli gazdasági kilábalás ( Creditless recovery ) elsősorban a feltörekvő országokat jellemző válság utáni jelenség A válságokat követő időszakban a reál GDP növekedése nem párosul a hitelállomány növekedésével Feltörekvő piaci tapasztalat: a válság mélypontja után két évvel a hitelállomány majdnem visszatér a mélypont előtt mért szintjéhez A kialakulásának lehetséges okai: Bankválság, válság előtti hitelboom, valuta- és szuverén válság, folyó fiz. mérleg hiány, különösen súlyos válság (Abiad és szerzőtársai, 211; Bijsterbosch és szerzőtársai, 211) Következménye: növekedési áldozat A reál GDP lassabban tér vissza a normál növekedési trendjéhez A gazdasági szerkezet torzulása: a nagyobb hiteligényű szektorok mérete aránytalanul lecsökken 18

19 Beszélhetünk-e hitelösszeomlásról? Hitelszűke: a hitelkínálat visszaesése következtében csak a termelő kapacitások szinten tartásához szükséges beruházás tud megvalósulni Az elmaradt beruházásokon keresztül csökkenti a potenciális kibocsátást Hitelösszeomlás (drasztikus hitelszűke): A hitelkínálat szigorúsága a tőkeállomány amortizálódását eredményezi Az elmaradt beruházásokon és az életképes vállalatok csődjén keresztül okoz jelentően alacsonyabb potenciális GDP növekedést Becsléseink alapján a hitelkínálat visszaesése a projekthitelek esetében magyarázza a csődráták emelkedését Jelenleg hitelszűkéről beszélhetünk, de hitelösszeomlásról nem 19

20 Gazdaságpolitikai implikációk 1. Hitelezési hajlandóság növelése - Kockázat csökkentés, vagy kockázat megosztás garanciaszervezetek szerepe - Kiszámítható politikai és gazdaságpolitikai légkör kiépítése, a bizonytalanság csökkentése 2. Hitelezési képesség megerősítése, megtartása - Erőltetett külföldi forráskiáramlást megszűntetése (EU/IMF megállapodás, Vienna Initiative 2.) - MNB nemkonvencionális eszközei a likviditás biztosítása érdekében (jelenleg nem korlátozó tényező) 2

21 Ausztria Németország Franciaország Spanyolország Lettország Észtország Olaszország Portugália Litvánia Szlovénia Lengyelország Csehország Románia A hitelezési hajlandóság növelésének eszköze lehet a garanciaszervezetek kapacitásának növelése Garanciaszervezetek tőkeellátottsága a bankrendszer tőkeállományának arányában, nemzetközi összehasonlításban Magyarország Forrás: EKB, AECM. 21