Jelentés a pénzügyi stabilitásról

Átírás

1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról Nagy Márton MNB Klub 211. április 2.

2 Legfontosabb üzenetek A hazai pénzügyi rendszer sokkellenálló, ugyanakkor a hitelezésen keresztül csak igen korlátozottan képes támogatni a gazdaság fellendülését. A nem teljesítő hitelek nem megfelelő kezelése rejtett feszültségeket okoz: Felül kell vizsgálni a hitel-átstrukturálások értékvesztés-képzési szabályait (1) A moratóriumot fel kell oldani, ezt követően fokozatos és koordinált portfoliótisztítás (2) A bankok kiemelt adóztatása visszafogja a hitelaktivitást (3) A pénzügyi rendszer csökkenő hitelezési aktivitását egyre rövidebb futamidejű külföldi forrás finanszírozza. Kezelni kell a megújítási kockázatokat (4) 2

3 I. A pénzügyi rendszer nem támogatja a gazdasági fellendülést 3

4 25.I. 26.I. 27.I. 28.I. 29.I. 21.I. Folyamatosan mérséklődő vállalati hitelezés (A vállalati szektor belföldi hitelállományának változása) 5 Mrd Ft Mrd Ft Banki hosszú Banki rövid Nembanki hosszú Nembanki rövid Összesen 4

5 24. félév 25.I. félév félév 26.I. félév félév 27.I. félév félév 28.I. félév félév 29.I. n.év n.év n.év n.év 21.I. n.év n.év n.év n.év 211.I.félév (e.) ENYHÍTÉS SZIGORÍTÁS Kínálati oldal: szigorú feltételek (A hitelezési feltételek alakulása a vállalati szegmensben) Megjegyzés: a hitelezési feltételekben szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva. 5

6 28. félév 29.I. n.év n.év n.év n.év 21.I. n.év n.év n.év n.év 211.I.félév (e.) A jelentős részben a bankadó miatt gyengülő tőkehelyzet a szigorításhoz járul hozzá (A hitelképességi standardok és a hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelezésben) ENYHÍTÉS SZIGORÍTÁS Tőkehelyzet Likviditási helyzet Kockázati tolerancia Megjegyzés: az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva. 6

7 23Q1 23Q2 23Q3 23Q4 24Q1 24Q2 24Q3 24Q4 25Q1 25Q2 25Q3 25Q4 26Q1 26Q2 26Q3 26Q4 27Q1 27Q2 27Q3 27Q4 28Q1 28Q2 28Q3 28Q4 29Q1 29Q2 29Q3 29Q4 21Q1 21Q2 21Q3 21Q4 211Q1 211Q2 211Q3 211Q4 212Q1 212Q2 212Q3 212Q4 Jelentősen kitolódik a fordulópont a vállalati hitelezésben (A vállalati szektor hitelállományának változása) 55 Mrd Ft Fordulópontok: 21. novemberi (régi): 211Q áprilisi (új): 211Q Új előrejelzés Régi előrejelzés 7

8 25.I. 26.I. 27.I. 28.I. 29.I. 21.I. Jelentősen csökkenő lakossági hitelezés (A háztartási szektor belföldi hitelállományának változása) 5 Mrd Ft Mrd Ft Banki forint Banki deviza Nembanki forint Nembanki deviza Összesen 8

9 A háztartási hitelállomány a svájci frank erősödése miatt növekedett 25.I. 26.I. 27.I. 28.I. 29.I. 21.I. (A háztartási hitelállomány és annak éves növekedési üteme) Mrd Ft Állomány Állomány (árfolyamszűrt) Állomány éves növekedési üteme (jobb skála) Állomány éves növekedési üteme (árfolyamszűrt, jobb skála) 9

10 22.I. 23.I. 24.I. 25.I. 26.I. 27.I. 28.I. 29.I. 21.I. A jövedelemarányos törlesztő részlet is egyre magasabb (A háztartások jövedelemarányos törlesztési terhe és a svájci frank árfolyama) 16 Ft Törlesztési teher Svájci frank árfolyam (jobb skála) 1

11 23Q1 23Q2 23Q3 23Q4 24Q1 24Q2 24Q3 24Q4 25Q1 25Q2 25Q3 25Q4 26Q1 26Q2 26Q3 26Q4 27Q1 27Q2 27Q3 27Q4 28Q1 28Q2 28Q3 28Q4 29Q1 29Q2 29Q3 29Q4 21Q1 21Q2 21Q3 21Q4 211Q1 211Q2 211Q3 211Q4 212Q1 212Q2 212Q3 212Q4 A háztartási szegmensben még inkább kitolódó fordulópont (A háztartási szektor hitelállományának változása) 5 Mrd Ft Fordulópontok: 21. novemberi (régi): 211Q áprilisi (új): 212Q3-Q Új előrejelzés Régi előrejelzés 11

12 Régiós összehasonlításban is hosszú megtorpanás a magánszektor hitelezésében (A magánszektor hitelezése nemzetközi összehasonlításban a válságot követően) GDP-növekedés fordulópontja A nettó hitelkihelyezés a GDP fordulópontjához képest hány negyedévvel később válik pozitívvá Vállalat Háztartás Magánszektor Bulgária 29.I. Csehország Észtország 29. még nem még nem még nem Lengyelország 28. még nem Lettország 29. még nem még nem még nem Litvánia 29. még nem még nem még nem Magyarország 29. még nem még nem még nem Románia 29. Szlovákia 29.I. 3 Euro még nem 2 Forrás: Eurostat, nemzeti jegybankok statisztikái. 12

13 (1) megoldás: A hitel-átstrukturálások értékvesztés-képzési szabályai felülvizsgálatra szorulnak 13

14 Lassulva romló hitelportfólió, mérséklődő veszteségráták Vállalatok Háztartások 18 4,5 18 4,5 16 4, 16 4, 14 3,5 14 3,5 12 3, 12 3, 1 2,5 1 2,5 8 2, 8 2, 6 1,5 6 1,5 4 1, 4 1, 2,5 2,5,, 9 napon túli késedelembe esett hitelek aránya az állományhoz Értékvesztés eredményrontó hatása (jobb skála) 9 napon túli késedelembe esett hitelek aránya az állományhoz Értékvesztés eredményrontó hatása (jobb skála) 14

15 29. II 21. I A jelentős átstrukturálás javítja a vállalati hitelportfolió minőségét (A nemteljesítő és az átstrukturált vállalati hitelek aránya) Nem teljesítő hitelek (NPL) aránya Késedelemben nem lévő átstrukturált hitelek aránya 15

16 29. II 21. I Átstrukturálások nélkül akár jelentősen romló jelzáloghitel portfólió a háztartásoknál 16 (A nemteljesítő és az átstrukturált háztartási jelzáloghitelek aránya) Nem teljesítő jelzáloghitelek (NPL) aránya Késedelemben nem lévő átstrukturált jelzáloghitelek aránya 16

17 Az átstrukturálás értékvesztés-képzésének jelenlegi szabályai Az átstrukturálás elsődleges célja: az ügyfél fizetőképességét helyreállítani Átstrukturálásnál a törlesztőrészletek 3-4 százalékkal csökkennek átmenetileg, türelmi időszak 1 év A bankok várakozása, hogy az ügyfél jövedelme a türelmi időszak alatt emelkedik Az átstrukturálás bújtatott célja: a banki értékvesztés-képzés csökkentése és a jövedelmezőség emelése A nemteljesítő hitelek esetén nem szabadítható fel korábbi értékvesztésképzés csak abban az esetben, ha az adós fél évig megfelelően törleszt DE állományarányosan 1 százalékos értékvesztés azon átstrukturált hiteleknél ami várhatóan a közeljövőben nemteljesítővé vált volna A bankoknak a nemteljesítővé válás előtt érdemes átstrukturálni akár a türelmi időszak lejárata előtt újra meg újra 17

18 Az átstrukturált jelzáloghitelek értékvesztéssel való fedezettsége alacsony (Az értékvesztéssel való fedezettség alakulása a háztartási és a vállalati szegmensben) I. Fedezettség a nemteljesítő háztartási jelzáloghiteleknél Fedezettség az átstrukturált jelzáloghiteleknél Fedezettség a háztartási hiteleknél Fedezettség a vállalati hiteleknél 18

19 Miért szükséges az átstrukturálás értékvesztés-képzési szabályainak szigorítása? Gyengíti az átstrukturálás bújtatott célját Csökkenti a többkörös átstrukturálásokat és a problémás hitelek látens életben tartását Mérsékli a rejtett veszteségek nagyságát és a váratlan veszteségek által okozott sokkokat Ösztönzi a gyorsabb portfólió-tisztítást 19

20 (2) megoldás: A moratórium feloldása szükséges, de az azt követő portfoliótisztítás csak fokozatos és koordinált lehet 2

21 A moratórium miatt jelentős feszültségek keletkeztek a hitelportfóliókban (Problémás jelzáloghitelek és a mögött álló lakóingatlanok a hazai pénzügyi rendszerben) 9 napon túli késedelemben lévő jelzáloghitelek a hitelintézeti rendszerben: 28. dec. 29. dec. 21. dec. Hitelállomány, bruttó (Mrd Ft) 97,8 317,5 541,6 Hitelállomány, nettó (Mrd Ft) ,9 393,8 Hitelszerződések száma (db) Fedezetül szolgáló ingatlanok száma (db) napon túli késedelemben lévő jelzáloghitelek az egyéb pénzügyi közvetítőknél: Hitelállomány, bruttó (Mrd Ft) 49,4 93,3 119* Hitelszerződések száma (db) * Jelzáloghitelből adódó fizetési késedelemmel érintett ingatlanok száma összesen (becslés): Megjegyzés: a csillaggal jelölt adatok 21. június 3-ára vonatkoznak. Forrás: PSZÁF, MNB. 21

22 A felhalmozódott ingatlanok száma már jelentősen meghaladja az éves tranzakciók számát (Ingatlanpiaci feszesség - problémás jelzáloghitelek mögötti ingatlanok és lakáspiaci forgalom) ezer darab Éves lakásforgalom (FHB) 9 napon túli késedelemben levő jelzáloghitelek mögötti ingatlanok száma Problémás ingatlanok / lakáspiaci forgalom, jobb skála Forrás: MNB, FHB. 22

23 A lakásingatlan-piac jelenleg nem mély (Főbb ingatlanpiaci mutatók Magyarországon) 3 ezer darab Éves lakásforgalom (FHB) Lakásár-index (KSH), jo bb skála Lakásár-index (FHB), jobb skála Forrás: KSH, FHB. 23

24 Mi történik a moratórium feloldását követően? A moratórium fennmaradása nagyon jelentős kockázati tényező A nemteljesítő hitelállomány és a mögöttes lakások számának halmozódása rejtett feszültségeket okoz Ellehetetleníti az új hitelek kihelyezését és jelentős terheket ró a fennálló, adósságát rendesen fizető ügyfelekre A moratórium feloldása sem kockázat nélküli, de kisebb és kezelhető kockázatot jelent A nemteljesítő hitelek mögött álló ingatlanok tömeges értékesítése lakáspiaci zavarokat okozhat, aminek negatív pénzügyi stabilitási és növekedési hatásai vannak Fokozatos, koordinált portfoliótisztítás, kvóták bevezetése javasolt 24

25 (3) megoldás: A bankok kiemelt adóztatását érdemes csökkenteni 25

26 26.dec. 27.febr ápr jún aug okt dec 28.febr ápr jún aug okt dec 29.febr ápr jún aug okt dec 21.febr ápr jún aug okt dec Csökkenő adózás előtti eredmény (A bankrendszer és fióktelepek összesített adózás előtti eredménye és ROE mutatója) 3, 27,5 25, 22,5 2, 17,5 15, 12,5 1, 7,5 5, 2,5, Mrd Ft havi gördülő ROE 12 havi gördülő adózás előtti eredmény (jobb skála) Megjegyzés: ROE (12 havi gördülő adózás előtti eredmény/(12 havi átlagos saját tőke - mérleg szerinti eredmény)). 26

27 Növekszik a veszteséges bankok száma (A bankrendszer adózás előtti vesztesége, a veszteséges bankok mérleg-főösszeg alapú piaci aránya, illetve darabszáma) Mrd Ft 21 db 15 db 8 db 7 db 12 db Adózás előtti veszteség Veszteséges bankok mérlegfőösszeg alapú aránya (jobb skála) 27

28 Bankadó nélkül a hazai bankrendszer az élmezőnyhöz tartozna (Egyes országok bankrendszereinek ROE mutatója) HU SI IT AT RO DE BG HU Bankadó nékül PL SK BE CZ LT EE LV Megjegyzés: Magyarország 21. végi egyedi banki adatok, a többi ország esetén 21. június végi konszolidált, évesített adatok. 28

29 Hogyan értékeljük a bankadót? A bankadó stabilizálja a költségvetést, ugyanakkor növekedési áldozatokat okoz Csökken a bankok belső tőkeakkumulációs képessége Gyengül a bankok tőke és forrásvonzó-képessége Érdemes megfontolni a bankadó mérséklését és a hazai bankrendszer versenyképességnek növelését 29

30 (4) A bankrendszer hitelezési aktivitása úgy csökken, hogy közben a külföldi források folyamatosan rövidülnek 3

31 26.jan. 26.márc. 26.máj. 26.júl. 26.okt. 26.dec. 27.febr. 27.máj. 27.júl. 27.szept. 27.dec. 28.febr. 28.ápr. 28.jún. 28.szept. 28.nov. 29.jan. 29.ápr. 29.jún. 29.aug. 29.nov. 21.jan. 21.márc. 21.máj. 21.aug. 21.okt. 21.dec. 211.márc. A hosszú finanszírozás drágább, mint a rövid (Az euro hozamgörbe alapján számított lejárati prémiumok) 3 bázispont bázispont Megjegyzés: Az 1 3, 1 5 és az 1 1 felárak azt mutatják meg, hogy a 3, 5 és 1 éves euro finanszírozási költségek, milyen mértékben haladják meg az egyéves euro finanszírozási költséget. Forrás: Thomson Reuters. 31

32 I. 29. I. 21. I. 39,3 42,9 42,4 42,9 41,6 45,2 48,4 47,5 48,3 48,6 51,7 55,2 58,8 55, A külföldi források hátralévő futamideje tovább rövidült főként a költségszempontok miatt (A bankrendszer és fióktelepek külföldi forrásainak hátralévő lejárat szerinti megbontása) éven belüli 1-2 év közötti 2-3 év közötti 3-4 év közötti 4-5 év közötti 5 év felett 32

33 29.I. 21.I. A hosszú lejáratú források megújítási aránya jelentősen visszaesett 18 (Külföldi források becsült megújítási rátája) százalék Külföldi források összesen Rövid források (jobb skála) Hosszú források (jobb skála) Megjegyzés: A megújítási ráta az adott negyedévben bevont azonos eredeti futamidejű forrás és az ugyanabban a negyedévben lejáró források hányadosa. 33

34 Egyre nagyobb a rövidtávú megújítási igény (A bankrendszer külföldi forrásainak lejáratai az egyes években) Mrd euro Mrd euro T+1 T+2 T+3 T+4 T Bankrendszer 29 Bankrendszer 21 34

35 Hogyan javítható a bankrendszer lejárati összhangja? A hazai bankrendszer sérülékenységét tovább növeli a külföldi források futamidejének rövidülése Az eszközoldalon a jelzáloghitelek hosszú futamidővel rendelkeznek A forrásoldal gyorsan rövidül költségszempontú megfontolások miatt A lejárati összhang javítása érdekében célszerű átgondolni a makroprudenciális szabályozás bevezetésének lehetőségét 35

36 A hazai bankrendszer sokkellenálló 36

37 A hitel- és piaci kockázati stresszteszt által használt sokkok (A stresszteszt makrogazdasági forgatókönyvei) Alappálya Stresszpálya GDP* 2,9 3, 2, -,2 Infláció* 4, 3,4 4,3 3,3 HUF kamatok () 6,1 5,9 7,2 8,4 HUF/EUR év végén HUF/CHF év végén Foglalkoztatottság*,4,5,2 -,6 Lakásárak** -3, -5, -1, -1, Megjegyzés: * év/év százalékos változás ** százalékos változás az előző év végéhez képest. 37

38 Az integrált stresszteszt megfelelő sokkellenálló képességről tanúskodik alappálya stresszpálya alappálya stresszpálya Csak hitelkockázat Piaci és hitelkockázat Piaci és hitelkockázat, pótlólagos értékvesztéssel (A bankrendszer aggregált tőkehiánya 212 végén) 8-os tőkemegfelelési elvárás melletti tőkeszükséglet, Mrd Ft 9-os tőkemegfelelési elvárás melletti tőkeszükséglet, Mrd Ft Megjegyzés: A 21. novemberi Jelentés a pénzügyi stabilitás kiadványban stresszpályán, csak hitelkockázatra 4 milliárd forint összegű pótlólagos tőkeigény volt valószínűsíthető (ezzel hasonlítható össze a táblázatban található 48 milliárd forintos, csak hitelkockázatra számított tőkeigény). A pótlólagos értékvesztés elszámolása során a 21 végén már nem teljesítő hitelállományon stresszpálya miatti addicionális értékvesztést is figyelembe vettük. 38

39 A likviditási stresszteszt által használt sokkok (A likviditási stresszteszt fő feltételezései) Eszközoldali tételek mérték Forrásoldali tételek mérték Bankközi forint eszközök nemteljesítése 2 Háztartási betétkivonás 1 Árfolyamsokk a swapállományon 17 Vállalati betétkivonás 15 Jegybankképes értékpapírok árfolyamvesztesége 1 Standby hitelkeret visszavonása 1 Megjegyzés: az előretekintő lejárati rés nem tartalmaz banki alkalmazkodást, így alapvetően azt fejezi ki, hogy a lejáró bankközi és külföldi források 1 százalékban nem kerülnek megújításra. 39

40 Stresszhelyzetben folyamatos devizalikviditási hiány léphet fel, ezért a devizaswappiac működése elengedhetetlen 29. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. nov. dec. 21.jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. (A stressz utáni likviditási többlet a mérlegfőösszeg arányában (HUF, deviza, teljes)) HUF likviditási többlet Teljes likviditási többlet Devizalikviditási többlet 4

41 Legfontosabb üzenetek A hazai pénzügyi rendszer sokkellenálló, ugyanakkor a hitelezésen keresztül csak igen korlátozottan képes támogatni a gazdaság fellendülését. A nem teljesítő hitelek nem megfelelő kezelése rejtett feszültségeket okoz: Felül kell vizsgálni a hitel-átstrukturálások értékvesztés-képzési szabályait (1) A moratóriumot fel kell oldani, ezt követően fokozatos és koordinált portfoliótisztítás (2) A bankok kiemelt adóztatása visszafogja a hitelaktivitást (3) A pénzügyi rendszer csökkenő hitelezési aktivitását egyre rövidebb futamidejű külföldi forrás finanszírozza. Kezelni kell a megújítási kockázatokat (4) 41