MB Füzeek 999/6 Jakab M. Zolán Kovács Mihály András: A REÁLÁRFOLYAM-IGADOZÁSOK FÕBB MEGHAÁROZÓI MAGYARORSZÁGO 999. május A anulmány a szerzõk sajá véleményé fejezi ki, és nem felélenül esik egybe a Magyar emzei Bank hivaalos állásponjával. Köszönee mondunk Barabás Gyulának, Fabio Canovának, Carlo Faveronak, Glanz amásnak, Kõrösi Gábornak, eményi Judinak, Szapáry Györgynek, Székely Isvánnak, Vincze Jánosnak, és Axel Webernek érékes észrevéeleikér. Az eselegesen fennmaradó hibák kizárólag a szerzõke erhelik.
ISS 29 9575 ISB 963 957 48 7 Jakab M. Zolán: A Közgazdasági és kuaási fõoszály, Külgazdasági és fizeésimérleg-elemzõ oszály munkaársa. E-mail: jakabz@mnb.hu Kovács Mihály András: Közgazdasági és kuaási fõoszály, Külgazdasági és fizeésimérleg-elemzõ oszály munkaársa. E-mail: kovacsm@mnb.hu E kiadványsoroza a Magyar emzei Bankban készül elemzõ és kuaó munkák eredményei aralmazza, és célja, hogy az olvasóka olyan észrevéelekre öszönözze, melyeke a szerzõk felhasználhanak ovábbi kuaásaikban. Az elemzések a szerzõk véleményé ükrözik, s nem felélenül esnek egybe az MB hivaalos véleményével. Magyar emzei Bank 85 Budapes Szabadság ér 8-9. hp://www.mnb.hu 2
3
aralomjegyzék Összefoglalás 6 I. Bevezeés 8 II. Silizál ények. Árazási magaarás a radable szekorban 2. Kereslei, kínálai sokkok és a nonradable/radable relaív árak 3 III. Egy kis, nyio gazdaság ké-szekoros modellje 7 IV. Adaok 23 V. Módszeran 24 VI. Eredmények 24 Konklúzió 3 Felhasznál irodalom 3. sz. Függelék: Az elmélei modell és a srukurális VAR 32 2. sz. Függelék: éhány ovábbi vizsgála a reakciófüggvénnyel kapcsolaban 33 3. sz. Függelék: Egy alernaív modell megfogalmazás - reálárfolyam egyenle a reakciófüggvény helye 34 4
5
Összefoglalás Jelen elemzésünkben a magyar reálárfolyam ingadozások fõbb mozgaórugói kuajuk. A radable reálárfolyam ingadozásaiban a radable szekorbeli árazási magaarás és a nominális merevségek szerepé elemezzük, míg a relaív (nonradable/radable árak viselkedésének vizsgálaakor a relaív ermelékenységi különbségek fonosságára adunk becslés. Annak érdekében, hogy külön udjuk válaszani a gazdaságpoliika (árfolyampoliika haásai a radable árazási magaarás haásaiól egy gazdaságpoliikai reakciófüggvény kelle specifikálnunk. Az ökonomeriai elemzéshez egy ké szekoros, kis nyio gazdaságra vonakozao reálárfolyam modell használunk fel. A modellbõl kapo egyidejû kapcsolaok segíségével volunk képesek az ún. srukurális sokkok idenifikációjára. Mivel az árfolyampoliikai sokkok haása a radable reálárfolyamra nem bizonyul szignifikánsnak, eredményeink szerin a vizsgál idõszak ala a nominális merevségek szerepe nem jászo fonos szerepe a radable reálárfolyam mozgásában. A nonradable árak és a relaív (nonradable/radable árak ingadozásai a nonradable kínálai (ermelékenységi sokkok magyarázák a legnagyobb mérékben. Ez alapján arra kövekezeheünk, hogy az ún. Balassa-Samuelson haás a rendszerválás elsõ nyolc évében jelenõs szerepe jászo Magyarországon. 6
7
I. Bevezeés 989 a rendszerválás kezdee óa Magyarország jelenõs srukurális válozásokon men kereszül. íz év elelével a GDP úlnyomó részé már a magánszekor állíja elõ. A gazdaságpoliika, részleesebben szólva az árfolyampoliika, alapveõ szerepe jászo a srukúraválás elõsegíésében. Az árfolyampoliikának ké, egymással rövidávon ellenées cél kelle szolgálnia: fennarani a versenyképessége és elõsegíeni a dezinfláció. Ez idõ ala a külsõ egyensúly szemponjából fonos versenyképességi indikáorok, a különféle reálárfolyamok igen elérõ alakulás muaak, amely megnehezíee az árfolyampoliikai dönéshozaal. A külkereskedelmi forgalomba kerülõ (radable és a külkereskedelmi forgalomba nem kerülõ javaka (nonradable egyarán aralmazó fogyaszói ár alapú reálárfolyam jelenõs mérékben, minegy 4%-kal érékelõdö fel 99 és 998 elsõ fele közö. Ezzel egyidõben a jórész radable ermékeke aralmazó feldolgozóipari ár alapú reálárfolyam sokkal sabilabban viselkede, a reálfelérékelõdés méréke alig ee ki a 7%-o. Mindebbõl megállapíhaó, hogy a vizsgál periódus ala jelenõs relaív (nonradable/radable árválozásnak kelle bekövekeznie, ugyanakkor a radable reálárfolyam vonakozásában a relaív vásárlóerõpariás hipoézise sokkal inkább ûnhe érvényesnek..ábra:fogyaszói árindexen és a feldolgozóipar belföldi érékesíési árindexén alapuló reálárfolyam 994= (szezonálisan igazío adaok 4. 35. fogyaszói árindexszel feldolgozóipar belföldi érékesíési árindexszel Reálleérékelõdés 3. 25. 2. 5.. 5.. 95. 9. jan.9 ápr.9 júl.9 ok.9 jan.9 ápr.9 júl.9 ok.9 jan.92 ápr.92 júl.92 ok.92 jan.93 ápr.93 júl.93 ok.93 jan.94 ápr.94 júl.94 ok.94 jan.95 ápr.95 júl.95 ok.95 jan.96 ápr.96 júl.96 ok.96 jan.97 ápr.97 júl.97 ok.97 jan.98 ápr.98 júl.98 Dolgozaunkban egy kis nyio gazdaság ké szekoros makro-modelljébõl indulunk ki 2. Ennek segíségével ké fõ kérdésre keresük a válasz. Elsõkén arra próbálunk válasz alálni, hogy vajon a vásárlóerõ-pariási megközelíés milyen mérékben 2 Az álalunk használ eszközár hasonló a Clarida és Gali (994, Weber (997 és Weber (998 munkáiban használhoz. Hozzájuk hasonlóan mi is az ún. SVAR-megközelíés segíségével próbáluk meg a reálárfolyam flukuációka mozgaó sokkoka idenifikálni. Mivel azonban a magyar reálárfolyam dinamika vizsgálaakor a relaív ár-válozások szerepére is kíváncsiak volunk, ezér ellenében velük, mi nem egy egyszekoros, hanem egy készekoros modell kereében gondolkodunk. 8
lehe alkalmazni egy áalakuló gazdaságra. A vásárlóerõ pariás (PPP megíélésekor a külkereskedelmi forgalomba kerülõ (radable árak viselkedésé elemezzük, hiszen a kereskedelmi forgalomba nem kerülõ ermékek és szolgálaások eseében (nonradable a közgazdasági elméle szerin a PPP nem ûnik elfogadhaó kiindulóponnak. A vásárlóerõpariás (akár abszolú vagy relaív formában örénõ eszelése helye azonban inkább a radable szekorban megfigyelheõ árazási magaarásra irányíouk figyelmünke, ebben a szekorban a PPP- elemzési kiindulóponnak foguk fel. A radable reálárfolyam mozgásának magyarázaában ezen kívül még ké fonos haás emelünk ki: az árfolyampoliikai sokkok és a nominális merevségek haásá. Eredményeink arról anúskodnak, hogy a nominális rigidiások (és a piacra árazási magaarás nem volak meghaározó jelenõségûek a radable árak és a nominál árfolyam elérésének magyarázaában, annak ellenére, hogy a csúszó leérékeléses árfolyamrendszer bevezeésével és a rendszer hielességének növekedésével ezen ényezõk szerepe feleheõleg erõsödö. Második kérdésünk a nonradable árak és a relaív (nonradable/radable árak viselkedésére vonakozo. A kérdésre adandó válasz különösen fonos jelenõséggel bír a dezinfláció szemponjából. Miközben a radable árak hosszabb ávon jól magyarázhaók a nominál árfolyam és a külföldi árak szorzaával, a nonradable ermékek és szolgálaások árnövekedése a relaív árválozások és a belföldi nonradable piaci kondíciókól függ. Ez uóbbiakra viszon az árfolyampoliika közvelenül nem képes haás gyakorolni. Kövekezésképpen az árfolyamo nem lehe kizárólagosan nominális horgonykén használni, olyan leérékelési üeme kell meghaározni, amely egyszerre hivao a versenyképesség megõrzésé garanálni illeve a dezinflációs folyamao elõsegíeni. Becsléseink az muaák, hogy mind a nonradable árak mind a relaív árak mozgásá legfõképpen a nonradable ermelékenységi sokkokkal magyarázhajuk. Ebbõl arra lehe kövekezeni, hogy a Balassa (964 és Samuelson (964 álal leír haás Magyarország vonakozásában jelenõs szerepe jászo. Másrész viszon 996. második feléõl kezdõdõen a nonradable kereslei sokkok haásá is deekáluk. Annak érdekében, hogy a radable reálárfolyam magyarázaakor külön udjuk válaszani a gazdaságpoliika és a radable szekorbeli árazási magaarás haásai, a gazdaságpoliika reakciófüggvényé is endogenizálnunk kelle. Ez a legkriikusabb része az elemzésünknek, hiszen 995. márciusában az árfolyamrendszer válozással feleheõen a gazdaságpoliikai reakciófüggvény is megválozo. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló megleheõsen kevés ada nem ado leheõsége arra, hogy a csúszó leérékelés elõi és uáni idõszakra külön becsüljük meg a modell 3. A fen emlíe hiányosságok ellenére az adaok és a eszek az muaák, hogy ez a feléelezés megfelelõ approximációja a ényleges gazdaságpoliikai reakcióknak. A kis mina ellenére a gazdaságpoliikára vonakozó eredményeink a véleményünk szerin plauzibilisek leek: a. Az árfolyampoliika a radable reálárfolyamo próbála meg az idõszak ala sabilizálni. b. Az árfolyampoliika a radable kibocsáás ingadozásaira is reagál. Eredményeink szerin egy negaív radable kínálai sokk haására az árfolyampoliika csökkenee a leérékelés üemé és vica versa. Ez elsõ megközelíésben furcsának ûnhe, de az adasorokra pillanva ez a viselkedés mégis érheõ. A rendszerválás elsõ éveiben, amikor az iparban a recesszió különösen nagynak bizonyul, éppen akkor vol a legnagyobb veszélye a felpörgõ inflációnak, ebben a környezeben a gazdaságpoliika sokkal inkább az aniinflációs céloka részesíee elõnyben. Amikor viszon 993. közepén a külsõ egyensúly 3 Összesen 28 ada áll rendelkezésünkre. 9
elkezde romlani, akkor az árfolyampoliika egyre inkább leérékelésekbe kezde. Ebben az idõszakban viszon a radable kibocsáás már kezde növekedni. Ebbõl viszon arra kövekezeni, hogy az árfolyampoliika ceeris paribus (c.p. desabilizáló haás feje volna ki úl leegyszerûsíe állíás lenne. Figyelembe kell vennünk az is, hogy a gazdaságpoliikának olyan sokkokra is reagálnia kelle, (pl. nonradable árnövekedés, álalános inflációs környeze, külsõ adóssághelyze, hielességi problémák sb. amelyek jó részé modellünk nem kezeli. II. Silizál ények Mielõ formálisan is bemuanánk modellünke, amely segíségével az ún. srukurális sokkoka idenifikáljuk, elõször néhány silizál ény vázolunk fel a radable szekorban érvényesülõ árazási magaarással és a relaív árválozásokkal kapcsolaban.. Árazási magaarás a radable szekorban Egy kis nyio gazdaságban a radable szekorbeli árazási magaarás ermészees kiindulóponja az árfolyam. A vásárlóerõ pariás hipoézise isza válozaban a radable szekorra lehe érvényes, ennek ellenére a nemzeközi árak vizsgálaa nem szolgála elég robuszus eredményeke ezen árak konvergenciája ekineében. Az árfolyamok és a radable árak a vásárlóerõ pariáshoz viszonylag lassan, inkább középávon konvergálnak egymáshoz 4. A radable ermékek árai és az árfolyam kapcsolaának vizsgálaakor az alábbi haásoka érdemes figyelembe venni 5 : Még akkor is, ha a radable reálárfolyamok sacionerek vagy a radable árak és a nominálárfolyam koinegrálak, idenifikációs problémá jelen gazdaságpoliika. Egy kis, nyio gazdaság eseében, amelyben a reálárfolyam és a versenyképesség sabiliásának és karbanarásának különös jelenõsége van, a reálárfolyam fonos gazdaságpoliikai indikáorrá lép elõ. Mindeközben, éppen ezekben az országokban lesz a legerõsebb a nemzeközi áruarbirázs szerepe is. Ezzel szemben a nagy, zár gazdaságokban, a gazdaságpoliika kisebb súly ad a reálárfolyamnak, ugyanakkor ezekben az országokban fog a nemzeközi áruarbirázs is korláozoabban érvényesülni. Emia nem lehe egyérelmûen megállapíani, hogy a vásárlóerõpariás eljesülésé a gazdaságpoliika vagy a nemzeközi áruarbirázs bizosíja-e inkább 6. A vásárlóerõ-pariás vizsgálaakor elméleileg ké eljesen azonos paraméerekkel (minõség, gyárási hely, gyárási idõ, fizeési feléelek sb. rendelkezõ ermékkosarak árai kellene összehasonlíani. A legöbb empirikus vizsgála egy bizonyos ermékcsoporon belül homogénnek ekini a ermékeke. Ez a felevés azonban még a legrészleesebb külkereskedelmi saiszikákra sem eljesül. (Példa erre a SIC hészámjegyû kaegorizálása, amely például az összes 2 liernél kisebb moorérfogaú személygépkocsi egy erméknek ekin, miközben ezen kaegóriában is óriási különbségek lehenek akár a minõség, akár a 4 Fonos hangsúlyozni azonban, hogy a legöbb empirikus vizsgála az USA reálárfolyamára vonakozik. Európán belül sokkal inkább érvényesül a vásárlóerõpariás, úgy ûnik, hogy az amerikai gazdaság inkább a kivéelek közé arozik. 5 anulmányunknak közvelenül nem célja a vásárlóerõpariásól való elérés leheséges magyarázaainak vizsgálaa, jelen felsorolásunk a eljesség igénye nélkül készül. 6 Weber (998 szerin miközben az USA-Európa viszonylaú reálárfolyamoka reál (kereslei sokkok vezérlik, addig az Európán belüli reálárfolyamok alakulása gazdaságpoliikai (pénzkínálai sokkok álal dominál.
eljesímény vagy a szervízhálóza és a fizeési feléelek szemponjából (Goldberg-Kneer (997. A radable ermékek árai a rugalmalan áralkalmazkodás mia is elérhenek a vásárlóerõ pariás álal adoól. A nominális merevségek azonban a közgazdasági elméle szerin közép-hosszabb ávon nem maradhanak fenn. A rugalmalanságok fonossága feleheõen poziív kapcsolaban van a nominális szerzõdések álagos hosszával és negaív kapcsolaban az infláció mérékével. Hiszen, minél magasabb az infláció, valószínûleg annál rövidebbek az elõre megköö nominális szerzõdések 7. Ha a piaci szereplõk arbirázs evékenységének kölsége relaíve magas, akkor az exporõrök és az imporõrök relaív árválozásokra vonakozao reakciója nem lesz lineáris (aylor és Peel (998. A ranzakciós kölségek, vámok illeve az egyéb külkereskedelmi korláozások is legyengíheik a nemzeközi áruarbirázs, hárálaják a PPP eljesülésé Az elérõ jogi környeze, a bizosíások elérõ feléeleiben meglévõ különbségeke is figyelembe kell venni. Ez bizonyíja az ún. országhaár-jelenség, amely szerin ké régió közöi árkülönbség varianciája magasabb akkor, ha a ké régió országhaár válaszja el, még abban az eseben is, ha a ávolság illeve a kulurális, jogi és nyelvi különbségek haásai figyelembe vesszük (Engel és Rogers (996. A legöbb radable ermék addícionálisan nonradable áruka és szolgálaásoka is aralmaz (pl. szerviz-hálózaok. Mivel a nonradable áruknak és szolgálaásoknak nincs nemzeközi piacuk, ezen ermékek ára és minõsége nemzeközi szinen jelenõs eléréseke muaha, amely a radable ermékek piacán is szegmenálságo okozha. Még abban az eseben is ha az egységes ár elve az egyedi ermékekre igaz is lenne, a vásárlóerõ-pariás mégsem felélenül eljesül, hiszen lehe, hogy elérõek a preferenciák. Ekkor ugyanis az aggregál árindexek is elérõ szerkezeûek lesznek, de az árindexek aggregálása során elérõ szerkezeû fogyaszói kosaraka használunk. Min az már emlíeük, elképzelheõ, hogy a radable ermékek piaca a ranzakciós kölségek és a nonradable inpuok mia szegmenálá válha. Ha vannak olyan ermelõk, amelyek piaci erejük folyán képesek árdiszkriminációra, akkor ez monopoliszikus árazási magaaráshoz vezehe. Ilyenkor a különbözõ regionális áraka az ado régió kereslei viszonyaihoz udják igazíani, ez nevezzük a piacra árazás jelenségének (Goldberg és Kneer (997. Ekkor egy ado ermék külföldi ára jóval sabilabb, min az árfolyammal ászámío belföldi ár, és az árfolyam-flukuációka az exporõrök profijukban akkomodálják (a mark-up nem lesz konsans vagy zérus. A piacra árazási viselkedés ehá viszonylag hosszabb idõszak ala, középávon is érezehei haásá. A vásárlóerõpariásól való elérés vizsgálaa során érelemszerûen Magyarországon is a fen emlíe haásoka kell figyelembe vennünk. Egy részleesebb elemzés jóval nagyobb fokon dezaggregál adasorok vizsgálaá köveeli meg. Jelen anulmányunkban nem erre eszünk kísérlee, inkább a gazdaságpoliika eléríõ haásai és az álalános radable árazási gyakorlao próbáljuk felárni 8. A 2. ábra a fogyaszói árindexbõl nyer radable áraka és a nominál-effekív árfolyamindex éves válozásá muaja be 9. 7 I kell megemlíeni egy speciális rugalmalansági ényezõ is: az ún. menü kölségeke. Mivel az árlisák újraírásának vannak kölségei, ezér a vállalai szekor az áraka diszkré ugrásokban fogja megválozani, csak egy "felhalmozódo" áremelkedési (csökkenési kényszer uán váloza árain. 8 A magyar vállalaok árképzési gyakorlaára vonakozó kérdõíves megkérdezések eredményei részleesebben óh és Vincze (998 elemzi. 9 A feni eredmények megleheõsen robuszusak volak, függelenül aól, hogy a nominál-effekív árfolyamindexe, a valuakosárral szembeni árfolyamindexe vagy a néme márkához képesi árfolyamindexe használunk hasonló eredményeke kapunk.
2. ábra: radable árak és a nominál-effekív árfolyam alakulása (elõzõ év azonos idõszaka= 35 3 25 2 5 5 radable árak ominál-effekív árfolyam Jan-92 Apr-92 Jul-92 Oc-92 Jan-93 Apr-93 Jul-93 Oc-93 Jan-94 Apr-94 Jul-94 Oc-94 Jan-95 Apr-95 Jul-95 Oc-95 Jan-96 Apr-96 Jul-96 Oc-96 Jan-97 Apr-97 Jul-97 Oc-97 Jan-98 Apr-98 Megfigyelheõ, hogy az 99-94-es idõszakban sokkal nagyobb vol a radable árak válozásának elérése a nominál-effekív árfolyamindexõl, min a késõbbi idõszakban. Az 995-ös sabilizáció idején a radable árak kezdeben kisebb üemben nõek, min a nominálárfolyam, a forin radable ár alapú reálleérékelõdésé okozva. 996. második feléõl azonban a radable árak újból jobban növekedek, min a nominálárfolyam. Ez a különbség az idõ múlával azonban egyre kisebb mérékû le, a ké idõsor 998. áprilisában már gyakorlailag egybeese. 995-õl kezdõdõen láhaólag sokkal erõsebb a kapcsola a radable árak és a nominál árfolyam válozása közö. Ebben minden bizonnyal szerepe vol az árfolyam-rendszer megválozásának. A csúszó leérékeléses árfolyamrendszer sokkal inkább elõreekinõ, min az az megelõzõ kiigazíhaó fix rezsim. Mivel az árfolyam válozások a korábbinál jóval inkább elõrejelezheõek, az árazási magaarás is jóval elõreekinõbbé vál: jelenõsebb árfolyamsokkok hiányában a radable árak és a nominálárfolyam dinamikája közelíe egymáshoz. Mivel korábban az árfolyam válozásoka nagyobb hibával lehee elõrejelezni, könnyen elképzelheõ, hogy az árak egyfaja leérékelési prémiumo is aralmazak. Ez a hipoézis ámaszja alá, hogy 995 elõ nem csak az árnövekedés és az árfolyamválozás üeme közöi különbség, hanem a ké idõsor közöi különbség varianciája is magasabb vol, min késõbb. Feleheõen fonos magyarázóereje van annak is, hogy idõközben az arbirázs haékonysága is javul. A vizsgál idõszak ala a magyar gazdaság folyamaosan liberalizálódo, az arbirázs ranzakciós kölsége csökken. A vámok és a külkereskedelmi korláozások jelenõsége csökken, javul a pénzügyi infrasrukúra, a hazai ermelõk külföldi piacokra vonakozó információi is ökéleesedek. ovábbi magyaráza lehee a ermékösszeéel, a fogyaszói preferenciák és a minõség megválozásának is. ermészeesen figyelembe kell venni a külföldi áraka is, azonban nem áll rendelkezésünkre olyan dezaggregál külföldi árindexsor, amely azonos ermékeke aralmazo volna, min az álalunk használ magyar radable adasor. Feléelezhejük azonban, hogy a külföldi radable árak a magyar árak válozásánál jóval kisebb ampliúdóval és viszonylag állandó üemben emelkedek a vizsgál idõszak ala. A külföldi árak exogénkén való kezelésével feleheõleg nem korláozuk jelenõsen elemzésünke. Ez alól nyilvánvaló kivéel jelen az 995-ös sabilizáció idején bevezee és 997-ig érvényben lévõ impor-vámpólék inézménye. 2
Az. ábrából a nominális merevségek léére is kövekezeheünk. Abból a énybõl, hogy a radable árak varianciája jóval kisebb, min a nominál árfolyamé, arra lehe kövekezeni, hogy bizonyos mérékben a nominális merevségek is jelen volak. Min korábban emlíeük a radable árazási sokkok kimuaása elsõsorban dezaggregál adaok felhasználásával leheséges, ez a helyze a piacra árazási (pricing o marke - PM haással is. Magyarország eseében elképzelheõ, hogy a piacra árazási viselkedés aszimmerikus az exporõrök és az imporõrök viszonylaában. Kérdéses, hogy a magyar exporõrök milyen mérékben képesek piacra árazni ermékeike. Ami megfigyelheünk az inkább az, hogy exporáraika a külföldi árakhoz igazíják, valószínûleg kevésbé képesek monopoliszikusan árazni. Azonban még ekkor is elképzelheõ, hogy a nominál-árfolyam flukuációka profijukban akkomodálják, ám ez nem a piacra árazás, hanem inkább a nominális rigidiások mia lehe. Feleheõen ez uóbbi lehe jellemzõ a csúszó leérékeléses árfolyamrendszer idõszakában. A piacra árazási magaarás az imporõrök vonakozásában inkább feléelezheõ. A nagyobb imporõr (fõkén mulinacionális vállalaok egy része valószínûleg képes harmadfokú árdiszkriminációra és képesek az árfolyam-ingadozásoka profijukban akkomodálni. A fen emlíe ényezõk közül a rugalmalanság, a piacra árazás és a menü kölségek szerepérõl feléelezhejük, hogy mérékük az infláció üemének negaív függvénye. Hiszen minél magasabb az infláció, annál rövidebbek a nominális szerzõdések, annál kisebb az áárazás fajlagos kölsége 2. Minél nagyobb az álagos árszínvonal emelkedés méréke, a ermelõk és a fogyaszók annál kevésbé udják megállapíani egy ado nominális sokkról, hogy az vajon a sajá részpiacukon jelenkezõ (relaív árarány válozás, vagy az álalános árszínvonal válozás haásá ükrözi-e inkább. Ugyanez mondhaó el a piacra árazás jelenségérõl is, minél magasabb az aggregál áremelkedés, annál kevésbé fogja megérni a különbözõ részpiacokon ára diszkriminálni. 2. Kereslei, kínálai sokkok és a nonradable/radable relaív árak 99 elsõ negyedéve óa a nonradable árak növekedése minegy 4%-kal múla felül a radable árnövekedés (ld. 3.ábra, ugyanakkor az is megfigyelheõ, hogy az árfolyampoliika csak korláozo mérékben vol képes a relaív árakra haás gyakorolni. Az 995-ös sabilizációval párosuló 29%-os leérékelés csak minegy ha hónapig vol képes a relaív árak megválozaására. 2 óh és Vincze (998 felmérése szerin a magyar iparvállalaok leginkább negyedévene vizsgálják felül árpoliikájuka, míg a hasonló angol és amerikai felmérések szerin az árválozaás leggyakrabban évene örénik. 3
3. ábra: A relaív (nonradable/radable árak alakulása (99. I. negyedév= 45 4 35 3 25 2 5 5 95 9Q 9Q2 9Q3 9Q4 92Q 92Q2 92Q3 92Q4 93Q 93Q2 93Q3 93Q4 94Q 94Q2 94Q3 94Q4 95Q 95Q2 95Q3 95Q4 96Q 96Q2 96Q3 96Q4 97Q 97Q2 97Q3 97Q4 98Q Ebbõl a megfigyelésbõl arra kövekezeheünk, hogy a relaív árak alakulásának olyan fundamenális okai vannak, amelyre az árfolyampoliika csak ámenei és igen korláozo befolyással bír. A relaív árak elérõ alakulásának magyarázaai prakikusan ké csoporra lehe bonani. Az elsõ csopor álalános közgazdasági okfejéseke aralmaz: Mivel az árfolyam - definíciószerûen a kereskedelmi forgalomba kerülõ - radable ermékek áraira direk módon, míg a nonradable árakra csak indireken ha, ezér az árfolyam megválozása ámeneileg relaív árválozásoka okozha. A radable árazási magaarásban bekövekezõ válozások is relaív árválozásoka generálhanak. Abban az eseben, ha a radable szekor ermelékenység-növekedése legalább akkora, min a nonradable szekoré, és a bérek illeve profiok a ké szekor közö kiegyenlíõdnek, akkor a nonradable szekor árainak szükségszerûen jobban kell nõnie ahhoz, hogy a relaív reálbérek csökkenjenek 3. Ez uóbbi haás az ún. Balassa-Samuelson effekus. A fogyaszói preferenciák vagy a fiskális poliika megválozásának haására a relaív nonradable-radable keresleben arós elolódások alakulhanak ki, amely szükségképpen a relaív áraka is módosíja 4. A magyarázaok második csoporja a piacgazdasági ámeneel kapcsolaos specifikus eseményeke emeli ki. (ld. Halpern (996, Halpern és Wyplosz(997, Krajnyák és Zeelmeyer (998, Kovács(998, Szapáry és Jakab(998 Mivel a ipikusan nonradable-nek ekine szolgálaások minõsége és árszinje a korábbi rendszerben meserségesen alacsony vol a öbbi ermékhez képes, a relaíve gyorsabb árnövekedés egyensúlyi folyamanak is ekinheõ, mindaddig amíg ez a folyama az áraknak a piaciszíó szinjükhöz örénõ emelkedésé ill. a gyorsabb minõségjavulás haásá ükrözi. 3 A folyama kialakulásának ovábbi feléele, hogy a munka hozzájárulása a nonradable ermeléshez meghaladja a radable szekoré. 4 A fogyaszói preferenciák megválozása jelenõs részben ranzíciós haásokkal összefüggõ jelenség is lehe. 4
A bérek a nonradable ágazaokban jobban nõnek, min a radable ágazaokban. Ha a radable és nonradable szekorokban a profiabiliás kiegyenlíõdik a magasabb bérnövekedés magasabb árnövekedésben csapódik le 5. A nem haékony - a munka haárermékénél magasabb- bérezés a nonradable szekorban gyorsabban épül le, min a nonradable szekorban. Ez azér vezehe relaív árnövekedéshez, mer a bérek kiegyenlíõdése eseén a öbblebér leépülés - reálbércsökkenés ceeris paribus csak a relaív (nonradable/radable árnövekedésen kereszül valósulha meg. A Grafe és Wyplosz (998 álal kifejlesze ún. fordío Balassa-Samuelsoneffekus a nevébõl adódóan a Balassa-Samuelson haáshoz képes ellenkezõ irányban mûködik. Modelljükben három szekor van: új radable, új nonradable és egy ún. régi, puha kölségveési korláal mûködõ, radable szekor. A nonradable bérek emelkedésének hiányában nem ud kifejlõdni az új nonradable szekor. Ez a bér-nyomás fokozaosan áerjed a radable bérekre is, amely a régi radable szekor bezárással fenyegei és folyamaosan megemeli az új radable szekor súlyá. A feni ényezõke végigekinve megállapíhajuk, hogy a relaív árválozásoka árfolyampoliikai, radable árazási, radable kínálai, nonradable kereslei, nonradable kínálai, és munkapiaci sokkok vezérlik. Célunk, hogy a relaív árválozásoka felbonsuk a feniekben felsorol különféle ényezõkre és megállapísuk ezek fonosságá. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a felbonás nem kizárólag elmélei érdekességnek ekinheõ, a különféle ényezõk elérõ gazdaságpoliikai kezelésmódo igényelnek. Minél inkább a kereslei sokkok dominálnak a relaív árválozásokban, annál inkább jászha akívabb szerepe a fiskális és a moneáris poliika a dezinflációs folyamaban. yilvánvaló az is, hogy a gazdaságpoliika számára a fogyaszó preferenciák megválozása - eseünkben a szolgálaások szerepének a rendszerválás óa megfigyel növekedésé adoságkén jelenkezik. A fiskális és moneáris poliika azonban még ekkor is akív szerepe vállalha a öbblelikvidiás haására bekövekezõ nonradable keresle szabályozásában 6. Megállapíhaó az is, hogy minél inkább a kínálai sokkok a relevánsak a relaív árválozások kialakulásában, annál kisebb a jelenõsége a moneáris és fiskális poliika nonradable piaci keresleszabályozásának 7. Ekkor az árfolyampoliika és a piackonform nonradable kínálai poliika jelenõsége nõ meg a dezinflációban. Ha viszon a ké szekor érõ munkapiaci sokkok a dominánsak (bérkülönbségek, elérõ szakképzeség, munkapiaci magaarás, akkor a munkapiac rugalmasabbá éele a kívánaos gazdaságpoliika. Modellünkben viszon elekinünk a korábban már emlíe munkapiaci sokkokól. esszük ez azér, mer az aszimmerikus munkapiaci sokkok szerepe az egyéb empirikus anulmányok szerin nem vol számoevõ a öbbi sokkhoz képes a ranzíció során Magyarországon: sem a munkaerõ felhasználás sem a bérek alakulása nem ér el jelenõsebben a ké szekorban a vizsgál periódus ala. (Ez uóbbi alól egyedül az 995-ös sabilizáció jelen kivéel, hiszen ekkor a nonradable bérek jobban csökkenek, min a radable bérek - minderrõl ld. Kovács (998. Ha az aszimmerikus munkapiaci sokkok 5 A magasabb bérnövekedés a profiok kiegyenlíõdése eseén nem jelen magasabb árnövekedés, ha ez a ké szekorban a munka haárermékében rejlõ különbségeke ükrözi. Ez az esee zárja ki ceeris paribus felevésünk. 6 A fiskális poliika nem csak a nonradable, hanem a radable keresle szemponjából is releváns lehe, hiszen az államházarás kiadásainak egy jelenõs része radable ermék (pl. különféle arós fogyaszási cikkek beszerzése, kormányzai beruházások. Ilyen érelemben ehá a radable kereslee szabályozásában is szerephez juha a fiskális poliika. 7 Ebben az eseben is fonos lehe azonban a moneáris és fiskális poliika a radable keresle, s így a külsõ egyensúly befolyásolása szemponjából. 5
jelenõsége nem bizonyul meghaározónak, akkor a relaív oupuok alakulása megfelelõen kell, hogy ükrözze a relaív ermelékenységek alakulásá is. Mindez vizuálisan is ellenõrizheõ a 4. ábrán. Láhaó, hogy az elmúl idõszak folyamán a ké szekor relaív kibocsáása gyakorlailag eljesen együ mozgo a relaív munkaermelékenységekkel. 4. ábra: A relaív ermelés, lészám és ermelékenység alakulása (99. I. negyedév= 4 3 2 9 8 7 radable oupu/onradable oupu radable foglalkozaoság/onradable foglalkozaoság radable ermelékenység/onradable ermelékenység 6 9Q 9Q2 9Q3 9Q4 92Q 92Q2 92Q3 92Q4 93Q 93Q2 93Q3 93Q4 94Q 94Q2 94Q3 94Q4 95Q 95Q2 95Q3 95Q4 96Q 96Q2 96Q3 96Q4 97Q 97Q2 97Q3 97Q4 98Q Ebbõl az kövekezik, hogy a relaív árak növekedésé hosszúávon vagy kereslei vagy kínálai sokkokkal lehe magyarázni. Kovács és Simon (998 ill. Kovács(998 szerin mindez fõképpen a kínálai sokkok álal haározódo meg. Az 5.ábra muaja be a relaív árak és munkaermelékenységek alakulásá. Megfigyelheõ, hogy a rendszerû relaív árnövekedés nagymérékben együmozog a relaív ermelékenységek alakulásával, ami az elõbbi állíásunka ámaszhaja alá. Bár az 99 óa aró idõszak jelenõs srukurális válozásokkal arkío, a vizsgál ha év már valószínûleg elég hosszú ahhoz, hogy a hosszabb ávú összefüggésekrõl bizonyos megfigyeléseke ehessünk. A ovábbiakban a relaív árakra és a radable árazási magaarásra vonakozó állíásainka egy szimulán modell kereében próbáljuk meg igazolni. 6
5.ábra: A relaív (radable/nonradable árak és a relaív ermelékenység alakulása (99. I. negyedév= 4 25 35 3 5 25 5 2 5 95 5 85 95 onradable árak/radable árak (bal skála radable ermelékenység/onradable ermelékenység (jobb skála 75 9 65 9Q 9Q2 9Q3 9Q4 92Q 92Q2 92Q3 92Q4 93Q 93Q2 93Q3 93Q4 94Q 94Q2 94Q3 94Q4 95Q 95Q2 95Q3 95Q4 96Q 96Q2 96Q3 96Q4 97Q 97Q2 97Q3 97Q4 98Q III. Egy kis, nyio gazdaság ké-szekoros modellje ekinsük egy kis, nyio gazdaság modelljé, ahol az oupuo ké szekor állíja elõ, a radable és a nonradable szekor. A radable szekor árképzésénél a korábbiakban elmondoaka figyelembe véve - a külföldi radable áraka válozalannak ekinvefelesszük, az árak a vár árfolyamól és a múlbeli áralakulásól függnek 8,9. p p = ( π E ( s πp ε ( és p p ε = ε ζ ahol p p a -edik idõponban érvényes radable ermékár s a -edik idõponban érvényes nominálárfolyam p ζ árazási sokk a radable szekorban E ( a feléeles várhaó érék operáor π a radable árazás rugalmalansági paraméere A radable árazási sokk a feni idõszak egészében feleheõleg álagosan érvényes- hosszú ávon az árfolyamhoz igazodó- árazási magaarásól való elérés aralmazza. Az paraméer érékéõl függõen a feni árazási szabályól való elérés haása lehe arósabb vagy kevésbé arósabb. Min az a korábbiakban már emlíeük kulcsfonosságúnak arouk a gazdaságpoliika haásának endogenizálásá a modellben, hogy a reálárfolyam különféle mozgaórugói idenifikálhassuk. Rögzíe árfolyamról lévén szó az árfolyam a gazdaságpoliika eszközválozója. A kormányza az árfolyamo a gazdasági folyamaok 8 A felírás konziszens óh és Vincze (998 eredményeivel, miszerin a legöbb ermelõ negyedévene váloza ára. 9 A modellben szereplõ összes egyenle logarimikus formában érendõk, ehá a lineáris együhaók valójában elasziciások. A logarimizál válozóka kis beûvel jelöljük. 7
sabilizálására használja fel, igyekszik az infláció, az oupuo, és a külsõ egyensúlyi helyzee sabilizálni 2. s = a [ γ p ( γ p ] a [ λ y ( λ y ] ( a a [ c y ] ε s 2 2 (2 és s s ε = ε ζ 2 s ahol a nonradable ár p y a radable szekor oupuja y a nonradable szekor oupuja c a radable ermékfogyaszás γa radable ermékek részesedése a fogyaszásban 2 λ a radable hozzáado érék aránya az összes-gdp-ben s ζ az ún. árfolyampoliikai sokk a gazdaságpoliika inflációs, a 2 pedig az oupu preferenciá kifejezõ paraméer A feni egyenle alapján a gazdaságpoliika az árszínvonal és az oupu növekedésére felérékel, a külsõ egyensúly romlására pedig leérékel. Az egyenle egy kis ország kormányzaa számára felmerülõ dilemmá próbálja meg megragadni: nevezeesen mekkora súly helyezõdjön a belsõ és mekkora a külsõ egyensúlyi célokra. Az 2 paraméer érékéõl függõen az elérés lehe ámenei vagy arósabb a felvázol szabályrendszerõl. Vegyük észre, hogy a feni reakciófüggvény szerin a haóságok az árfolyammal az egyidejû ár oupu és külsõ egyensúlyi érékekre reagálnak. Ez a felevés egy olyan elõreekinõ árfolyamrendszerben, min a jelenlegi erõsen megkérdõjelezheõ, hiszen a haóságok az árfolyampálya megállapíásakor nem ismerik az akuális éréké a kérdéses válozóknak. Emia elméleileg korrekebb lenne külön reakciófüggvény használni az 995 elõi és uáni periódusra. Sajnos azonban az idõsorok rendkívüli rövidsége mia, mindez nem vol kivielezheõ. (Összesen 28 megfigyelés áll rendelkezésünkre. Ezér a eoreikus problémák ellenére, a (2-ben megfogalmazo reakciófüggvény használuk az egész idõszakra vonakozóan. A rövid idõsorokon kívül azonban öbb érve is fel lehe hozni eljárásunk védelmére:. Az álalunk feléeleze gazdasági srukúra eleve egy resrikív modell, mivel a variancia-kovariancia márix szabad paraméereinél kevesebb becsülendõ paraméer aralmaz. Ezeke a resrikcióka eszelük, s azoka adaok ámogaák, saiszikai érelemben ehá érvényesek. Ha viszon a reakciófüggvényben az egyidejû kapcsolaoka nullára korláozuk volna, ez ovábbi resrikcióka jelene volna. Ez a leheõsége is eszelük - a eljes minára - s ez a úlidenifikációs esz eluasíoa. 2. Annak ellenére, hogy a csúszás méréke elõre bejelene, a gazdaságpoliika ex pos megválozahaja a csúszás méréké, ha a fundamenumok kedvezõlenül alakulnak, ill. a kamapoliikával is operálha a sávon belül. 22,23 2 Az alábbi lineáris reakciófüggvény levezeheõ, egy kvadraikus célfüggvény minimalizálásából, ahol a dönéshozó a feni válozók varianciájának súlyozo összegé minimalizálja konsans célválozók körül. γ p ( γ p a fogyaszói árindexszel, λ y ( λ y a GDP-vel,, míg c y a külkereskedelmi egyenleggel egyezik meg. 2 Cobb-Douglas hasznossági függvények eseében ez megegyezik az inra-emporális preferencia paraméerrel. 8
3. Sims(98-õl ismerees ár-rejély (price puzzle szerin, nulla resrikciók alkalmazása a gazdaságpoliikai reakciófüggvényben inkonziszens eredményekhez vezehe, ha az alkalmazo modell egy kihagyo válozó aralmaz amelyre a gazdaságpoliika egyidejûleg reagál. Ez az jeleni, hogy még ha nem ismereesek az eszközválozó meghaározásánál a célválozók akuális érékei, a gazdaságpoliikának mindig van valamilyen egyidejû információja a dönések meghozaalkor. Ez figyelembe véve a (2-ben a gazdaságpoliikai sokk és a válozókkal kapcsolaos mérési hiba is megjelenik. 4. Az elõbbiekhez szorosan kapcsolódóan érvelheünk úgy is, hogy nem lenne prakikus információs hárány feléelezni a gazdaságpoliikai dönéshozók részérõl. Ez ugyanis az jelenené, hogy a gazdaságpoliika csak a piac uán kullog. 5. A gazdaságpoliika reakciófüggvényé némileg áalakíva egy reálárfolyam alkalmazkodási egyenlehez juhaunk. evezeesen, nem a nominális, hanem a reálárfolyam reagál a különbözõ makroválozókra. Ebben az alernaív modellspecifikációban a radable reálárfolyam lesz az endogén válozó. Modellünke erre az esere is újrabecsülük, az eredmények azonban számoevõen nem válozak, a hisorikus dekompozíciók hasonlóak 24 leek, az impulzus válasz függvények közül viszon néhány elveszíee szignifikanciájá (ld. 3.sz. függelék. (2- egyszerûbb alakra hozhajuk, ha a gazdasági szereplõk fogyaszási magaarásá is figyelembe vesszük. A gazdaságban egy reprezenaív gazdálkodófogyaszó ekinünk aki várhaó hasznosságá maximalizálja végelen idõhorizonon. Felesszük, hogy az ineremporális hasznosságfüggvény logarimikus, a fogyaszó radable és nonradable ermékek közöi inraemporális preferenciái pedig egy Cobb-Douglas indexszel írhaóak le. Ebben az eseben beláhaó (ld. Obsfeld-Rogoff(996, hogy a fogyaszók az ado idõperiódusbeli fogyaszásuka az alábbiak szerin oszják fel radable ill. nonradable fogyaszásra (logarimikus formában: c = ( γ ( p p (3 ill. c = γ ( p p (4 ahol c a radable, míg c a nonradable fogyaszás jelöli a -edik idõponban. A feniekben az egyszerûség kedvéér feleük, hogy a reálfogyaszás az egész idõszak folyamán konsans, és méréké -re (logarimikus formában -ra normalizáluk. (3-a ill. (4-e (2-be helyeesíve egy kis algebrai áalakíás uán az alábbiaka kapjuk a gazdaságpoliika reakció függvényére vonakozóan: s = [ a γ ( γ ( a a ] p [ ( a a a ] ( γ p [ a λ ( a a ] y ( λ a y 2 2 2 2 2 (5 E szerin a gazdaságpoliika magaarása az alábbiak szerin foglalhaó össze:. A radable árnövekedésre a haóságok a reálárfolyamo felérékelik, ké ok mia: Egyrész a magasabb radable árak c.p. alacsonyabb radable fogyaszás eredményeznek, amely haására a külkereskedelmi egyenleg c.p. javul, másrész viszon a radable árnövekedés növeli az infláció, amelye a gazdaságpoliika szinén sabilizálni kíván. 22 Vegyük észre, hogy a fedezelen kamapariás összefüggésén kereszül, a kamapoliika szochaszikusan megfelel az árfolyam-poliikának. Ha a kockázai prémium nem konsans, az abban megjelenõ sokkok gazdaságpoliikai sokkén idenifikálódnak. 23 A feni érveléssel kapcsolaban felmerül egy mérési probléma: mivel az árfolyam az idõszak úlnyomó részében az inervenciós sáv erõs szélén helyezkede el, nincs olyan variancia az adaokban, amely alapján ezek a haások megragadhaóak lennének. 24 Ebben az eseben viszon nem gazdaságpoliikai reakciófüggvénnyel, hanem egy radable reálárfolyam alkalmazkodási egyenleel van dolgunk. Az ún. árfolyampoliikai sokkra vonakozó haások helye érelemszerûen reálárfolyam-sokkok haásáról kell beszélnünk. 9
2. A magasabb nonradable árakra való gazdaságpoliikai reakciónál ké ellenées haás dolgozik. A magasabb nonradable ár az jeleni, hogy a radable fogyaszás nõ, s így a külkereskedelmi egyenleg romlik. Emia a gazdaságpoliika - sabilizációs céljaiból kövekezõen - leérékel. ( ( a a 2 paraméer. Mivel azonban a magasabb nonradable árnövekedés c.p. magasabb infláció is jelen, és a gazdaságpoliikának inflációs sabilizációs céljai is vannak, e haás nyomán a magasabb nonradable árnövekedésre viszon felérékel. ( a paraméer. A ké haás eredõjéõl függ az, hogy a nonradable árnövekedésre vonakozó gazdaságpoliikai reakció leérékelõ vagy felérékelõ lesz-e. 3. A magasabb radable oupura a haóságok az árfolyamo felérékelik, hiszen egyrész a magasabb radable oupu jobb külsõ egyensúly jelen másrész pedig ez indokolja az oupu sabilizációs cél is. 4. A magasabb nonradable oupu kövekezében az árfolyam-poliika felérékel, hiszen az oupusabilizációs cél ez köveeli meg. A ermelésnél negligáljuk az inermedier ermékek szerepé, s hozzáado érék függvényekkel dolgozunk. Mindké szekorban a echnológia egy Cobb-Douglas ermelési függvénnyel írhaó le: y = k ( l fp (6 y = k ( l ahol l fp l, a munkaerõ a ké szekorban k k, a õkeállomány a ké szekorban fp fp, a eljes ényezõ-haékonyság (oal facor produciviy a ké szekorban. A munkapiaci kereslei függvény a ermelési függvényekbõl származajuk. A munka haárermék-éréké a ké szekorban a bérekkel egyenlõvé éve az alábbiaka kapjuk: 25 l l = = [ ( ω p ωs ] k fp w p k fp w ahol ω az exporérékesíés részaránya a radable ermelésben 26. Feléelezzük, hogy a munkapiac keresleoldalról meghaározo, ehá a munkakínála végelenül rugalmas mindké szekorban. Így a feni ké egyenle a munkafelhasználás is meghaározza. A bérekrõl felesszük, hogy azonosak a ké szekorban 27. Bár ez nyilvánvalóan nem ponosan fedi le a valóságo, min a korábbiakban már emlíeük megfelelõ közelíésnek ekinheõ, mivel az 995-ös (sabilizációs éve leszámíva a bérek a ké szekorban igen hasonlóan viselkedek. A ké szekor közöi egyezõség feléelezése (7 (8 (9 25 Emlékezeõül az egyenleek logarimikus formában vannak. 26 Az exporérékesíés részarányá konsansnak ekinjük a vizsgál idõszak folyamán. Bár ez a válozó a valóságban ill. egy részleesen specifikál modellben is nyilvánvalóan endogén módon alakulna (elsõsorban a reálárfolyamól függ, feléelezzük, hogy válozása ill. válozásának haása nem jelenõs a öbbi vizsgál haáshoz képes. Ez a felevés ehá egyfaja kis környezeben ve közelíésnek ekinheõ. 27 Min az a ovábbiakban láni fogjuk az azonban nem feléelezzük, hogy a munkaerõ ökéleesen mobil a ké szekor közö. A bérek egyezõsége szekorok közöi rugalmalan munkaerõ-áramlás eseén is bekövekezhe pl. a szakszervezeek ill. egyéb poliikai alkumechanizmusok segíségével. 2
2 azér is fonos, hogy a modell képes legyen reprodukálni az álalunk részben vizsgálni kíván Balassa-Samuelson haás. A bérekrõl felesszük, hogy egy periódussal elõre a radable szekorban haározódnak meg a munka várhaó haárermék-érékének megfelelõen. Képleben: [ ] fp l k s p E w = ( ( ω ω ( A feni egyenlee (8-ba és (9-be behelyeesíve némi áalakíás uán az alábbiaka kapjuk: [ ] [ ] [ ] ( ( ( ( ( ( fp E fp k E k s E s p E p l E l = ω ω ( [ ] [ ] ( ( ( ( ( ( fp E fp k E k s E p E p l E l = ω ω (2 ( a munkafelhasználás alakulásá muaja. Eszerin az ado idõponban érvényes munkafelhasználás ké ényezõbõl áll: Egy fundamenális, az elõzõ idõponban rendelkezésre álló információs halmaz alapján várhaó, és egy meglepeésszerû agból. A munkafelhasználás az elõzõ idõponban várhaó érékénél magasabb, ha idõközben meglepeésszerû radable ár, árfolyam, õkeállomány, vagy haékonyságnövekedés kövekezik be. Modellünk ovábbi vizsgálaához ké egyszerûsíõ felevés fûzünk:. Mivel a modell sajáos logikájából kövekezõen a radable árazási sokkér a radable ermelõk a felelõsek (ld. ( az, hogy a meglepeésszerû radable árnövekedés munkafelhasználás, s így oupunövekedés jelensen nem valószerû, hiszen ebben az eseben a radable fogyaszás csökken, miközben a külföldi radable árak válozalanok. Ez figyelembe véve a meglepeésszerû radable árnövekedés haásá negligálhajuk (-bõl 2. Mivel a munkakínála szerepéõl elekineünk (feléelezük, hogy az végelenül rugalmas az elõzõ idõszakbeli információs halmaz alapján várhaó munkafelhasználás, ehá a munkafelhasználás fundamenális - meglepeésszerû sokkok hiányában bekövekeze - éréke deerminálalan. Ahelye, hogy explici módon modelleznénk a munkapiac hosszú ávú egyensúlyá az egyszerûség kedvéér felesszük, hogy az konsans. esszük ez az egyszerûségen úl, még azér is, mer a becsül VAR modellünkben nem szerepel explicie a munkaerõ, mivel így a modell dimenziója úl nagy le volna a viszonylag rövid idõsorokhoz. Ezzel a felevéssel, az kockázajuk, hogy a késõbbiekben idenifikál oupusokkok aralmazzák a munkapiaci sokkoka is. Mivel azonban, - min az bemuauk - az aszimmerikus munkapiaci sokkok szerepe viszonylag jelenékelen az aszimmerikus oupusokkokhoz képes, ezzel a felevéssel nem köveünk el számoevõ hibá. A feniekben elmondoak figyelembevéelével ( az alábbiak szerin alakíhaó á: [ ] [ ] ( ( ( * fp E fp k E k s E s l l = ω (3 A radable munkapiaci egyenlenél véghezvi válozaásoka figyelembe véve a nonradable munkapiaci egyenlere az alábbiaka kapjuk: [ ] [ ] ( ( ( ( ( * fp E fp k E k s E p E p l l = ω ω (4 (4 alapján láhaó, hogy a nonradable munkafelhasználás c.p. annál nagyobb, minél magasabb a nonradable ár, a nonradable õkeállomány ill. a nonradable haékonyság. Ellenében azonban a radable munkapiaci egyenleel - mivel a bérképzés a radable szekor haározza meg- i, a másik szekor várhaó érékei számíanak. ehá c.p. a nonradable munkafelhasználás csökkeni, a radable ár, árfolyam, õke és radable haékonyság növekedése. (3-a és (4-e (6-ba ill. (7-be helyeesíve a ké szekor oupujára az alábbiaka kapjuk:
( ( * ( ω y ( ( ( = l E k fp s E s k fp E k fp (5 y ( [ ( ω E ( p ωe ( s ] p k fp * ( = ( l E ( k fp (6 (5 alapján láhaó, hogy a -ik idõponbeli radable kibocsáásnak három fõ komponense van: ( * - Az elõzõ idõponbeli kibocsáás alapján várhaó oupu: l E ( k fp - A nem vár árfolyam-poliikai sokk kövekezében elõálló oupuválozás ( ω ( s E ( s - Az elõzõ idõponbeli információs halmaz alapján feléelezeõl elérõ õke és haékonyságjavulás k fp E ( k fp (6 alapján pedig láhaó, hogy a nonradable oupunövekedés 2 komponensbõl áll: - A radable szekor helyzee (haárermék-éréke álal meghaározo komponensbõl: [ ( ω E ( p ωe ( s ] ( * ( l E ( k fp - A nonradable szekor helyzee álal meghaározo komponensbõl ( p k fp Az elsõ komponens a bérek kiegyenlíõdésébõl kövekezõ ag. Mivel a béreke a radable szekor haározza meg, és a bérek a ké szekor közö kiegyenlíõdnek, minél magasabb a munka haárerméke a radable szekorban, a bérek annál magasabbak, s így a nonradable szekor c.p. annál alacsonyabb munkaerõ-felhasználással és annál alacsonyabb kibocsáással ermel. A második komponens elsõ agja (a nonradable ár a nonradable munka haárermékének emelésén kereszül, a munkafelhasználás növekedés mia, a második és a harmadik agja (nonradable õke és haékonyságnövekedés pedig sajá növekedésén kereszül is emeli a nonradable oupuo. Mivel a ké szekor õkeállományára és haékonyságnövekedésére nem rendelkezünk megbízhaó adaokkal ill. a modell dimenzionaliásá sem akaruk növelni, a becsléseknél a munka haékonyságá növelõ e ké ényezõ láens válozókén kezelük. (5 és (6 némi áalakíása uán az alábbi helyeesíésekkel élünk: ε Y = k Y ε = k fp fp és ezek dinamikájáról felesszük, hogy Y Y ε = ε ζ Y Y ε = ε ζ Y Y ehá a õkeállomány és a FP együes válozásá mindké szekorban egy inegrál láens válozóval ragadjuk meg. Ezeke a ovábbiakban radable ill. nonradable kínálai sokkoknak nevezzük. A fenieke (5-be és (6-ba behelyeesíve az alábbi egyenleeke nyerjük: ( ω Y Y [ s E ( s ] ε ( * y = ( l ε [ p ( ω E ( p ] ε Y Y = ( * l ε E ( s y ( ( ω (7 (8 22
A felvázol rendszer eljessé éeléhez a nonradable árak meghaározódási mechanizmusá is definiálnunk kell. A nonradable keresle és kínála egyezõségébõl az alábbiaka kapjuk: = γ ( p ε P (9 y és felesszük, hogy P P ε = ε ζ P P p A nonradable árak, ehá úgy alakulnak, hogy a nonradable oupu piac mindig P megiszuljon. Az ζ válozó az ún. nonradable kereslei sokk, amely a nonradable ermékpiacon megjelenõ kereslei elolódásoka hivao megragadni. Érelemszerûen az P paraméer muaja a kereslei sokkok arósságá. Az ilyenfaja sokkok lehenek ámeneiek, ill. akár arósak is, hiszen a rendszerválással a fogyaszási szerkezeben arós elolódások is bekövekezhenek. Az (, (5, (7, (8 és (9-es egyenleek egy dinamikus rendszer alkonak. A modell logikája a kövekezõ: --ben a gazdasági szereplõk rendelkezésre álló információk alapján megállapíják a béreke, és a -idõponban pedig a gazdaságpoliika az árfolyam, a gazdasági szereplõk pedig a radable árak megválozaásával reagálnak. Az ö dimenziós dinamikus rendszer egy VAR modell formájában írhaó fel: 28 Α Y = C ( L Y ζ ahol -A a válozók közöi kapcsolaoka leíró ( 5 5-ös egyidejû márix. -C(L egy 5 5 dimenziós késleleési márix -ζ a modellben definiál srukurális sokkok 5 dimenziós vekora Az A márix a modellben meghaározo egyidejû kapcsolaokból kövekezõen az alábbiak szerin néz ki 29 : Α? =? 2 5? 32? 23?? 24 54?? 25 45 IV. Adaok Ökonomeriai elemzésünke az elérheõ adaok hiánya nagy mérékben behaárola. A radable szekor hozzáado éréké a feldolgozóipari hozzáado érékkel azonosíouk, és a nonradable szekor hozzáado-éréké reziduumkén haározuk meg. A kibocsáás adaai a nemzei számlák volumenindexei és a KSH álal publikál iparsaiszika segíségével állíouk elõ. A negyedéves adaok használaa melle dönöünk, hiszen ez 28 A feni modell valójában nem egy VAR, hanem egy VARMA folyama, hiszen, min láhaó mozgóálag agoka is aralmaz. A VAR felírás a valóságos folyama közelíésének ekinheõ. ( A modell és a srukurális VAR közöi ájárás részleei ld. az.sz. függelékben. 29 ( ω Ahol ψ 2 =a γ(-γ(-a -a 2, ψ 23 =a 2 λ(-a -a 2, ψ 24 =(-λa 2, ψ 25 =-(-2a -a 2 (-γ, ψ 32 =, ψ 45 = (, ψ 5 =- and ψ 54 =. γ 23
vol az a legmagasabb frekvencia, amelyre kibocsáási adaoka lehee konsruálni. A folyamaok ulajdonságaiból kövekezõen a havi adaok használaa nem ado volna jobb minõségû információ. Mivel a minánk az 99. elsõ negyedéve 998. elsõ negyedéve közöi idõszako öleli fel, összesen 29 megfigyelés áll rendelkezésünkre a válozók szinjeire vonakozóan. egyedéves szekorális adaaink nem állak rendelkezésünkre, ezér a negyedéves hozzáado-érék számoka az éves feldolgozóipari hozzáado-érék adaokból, a feldolgozóipari ermelésbõl és a negyedéves GDP-számokból egy nemlineáris opimalizációs algorimus segíségével származauk 3. A radable és a nonradable áraka a részlees fogyaszói árindexbõl Vincze és Zsoldos (996 módszeranával haározuk meg. E szerin radable-nek minõsülek az iparcikkek, a különféle ruházai ermékek és a arós fogyaszási cikkek, míg nonradablenek a különféle haóságilag nem szabályozo árú szolgálaásoka ekineük. A nominál árfolyamo az MB hivaalos nominál-effekív árfolyamindexével azonosíouk. V. Módszeran Becslésünke a Srukurális Vekor AuoRegresszív (SVAR modellezéssel hajouk végre. A módszer részleesebb leírása megalálhaó Canova (996 és Hamilon (994 mûveiben. A srukurális sokkoka az egyidejû márixra felír resrikciók segíségével idenifikáluk 3. Az alábbiakban röviden ismerejük a SVAR modellezés. együk fel, hogy a gazdaság srukúrájá az alábbi forma írja le. A y B( L ζ (2 = y, E( ζ ζ = D, (2 ahol a D márix a srukurális (és orogonális sokkok variancia-kovariancia márixá jelöli. Az orogonaliásból kövekezik, hogy a D márix diagonálisán kívüli elemek zérusok. A rendszer redukál formája az alábbi alako öli: y = C ( L y u (22, ( = Ω E u u (23 ahol az Ω márix a redukál forma reziduumainak variancia-kovariancia márixá jelöli. A (2 és (22 illeve a (2 és (23 egyenle koefficienseinek párosíásából nyerhejük az alábbi összefüggéseke. u = A ζ (24 C( L = A B( L (25 illeve, Ω = A E( ζ ζ ( A = A D( A (26 A megfelelõ A és D márixoka maximum-likelihood becsléssel kell elõállíani. VI. Eredmények A modell eredeileg a válozók szinjeire vonakozik, és min ahogy az a.sz. Függelékben levezejük, egyszerre aralmaz egyidejû illeve hosszú ávú resrikcióka is. Az összes információ és paraméerkorláozás beépíése helye azonban a modell elsõ differenciákban becsülük meg 32. A redukál forma opimális késleleésé likelihood-arány- 3 Az eljárás a szerzõk kérésre rendelkezésre bocsáják. 3 A becslés Bernanke (986, Sims (986 és Blanchard és Wason (986 módszerével hajouk végre. 32 A becsléseke és szimulációka a Ras for Windows 4.3. programmal készíeük el. 24
eszel haározuk meg. Opimális késleleésnek az egy idõszakos késleleés adódo. Ebben a specifikációban a redukál forma egyelen reziduum-idõsora sem muao auokorreláció 33. A redukál forma a nominál-árfolyamo leíró egyenle kivéelével minden eseben jól illeszkede. Ez újra megerõsíi az az állíásunka, miszerin az elemzésünk legbizonyalanabb része az árfolyam egyenle. Emia az árfolyampoliikai reakciófüggvény megbecsülük szeparálan, a öbbi endogén válozó egyidejû éréké felhasználva is. Az eredmények a 2.sz. Függelékben alálhaók meg, álalánosságban elmondhaó, hogy az így kapo egyenle jobb illeszkedési ulajdonságokkal rendelkeze (R 2 =.57, módosío R 2 =.26.. ábláza: A becsül redukál forma specifikációs eszjei Egyenle Dp Ds Dy Dy Dp R 2.85.39.57.48.58 Módosío R 2.85 -.67.389.267.44 DW a 2.69 2.27 2.2 2.33.972 F-saiszika 23.97.676 4.32 2.893 4.59 p (F-sa..647.7.39.6 Ramsey-RESE b.96.36 2.798.45.46 p(ramsey- RESE.658.574..229.83 ormaliás c 39.32.5.229.533.86 p(ormaliás..998.892.766.665 Auokorreláció d.346.36.668.758.386 p(auokorreláció.5.858.76.685.5 ARCH e.25 2.859.99 6.724.384 p(arch.883.239.37.35.5 Heeroszkedasziciás 26.372 23.74 22.968.57 2.327 p(heeroszkedasziciás.54.255.29.93.378 a Durbin-Wason saiszika b Ramsey RESE esz saiszika a reziduumok négyzeével, a likelihood-arány éréke c A Jarque-Bera normaliás esz éréke d A 2-negyedéves késleleéssel elvégze Breusch-Godfrey auokorrelációs esz éréke (=megfigyelések száma szorozva az R 2 -el e 2-negyedéves késleleéssel elvégze Lagrange-muliplikáor esz az ARCH-haásra (=megfigyelések száma szorozva az R 2 -el f Whie heeroszkedasziciási eszje kereszszorzaokkal (=megfigyelések száma szorozva az R 2 -el Ez a ény megerõsíi az az idenifikációs sémánka, miszerin az árfolyampoliika nem csak a késlelee, hanem az egyidejû válozókra is reagál. A Ramsey-Rese esz szerin a redukál forma becslésénél, a radable oupuo leíró egyenle kivéelével nem lehee helyelen függvényformára kövekezeni. A reziduumok normaliására vonakozó nullhipoézis a radable árakra vonakozó egyenle kivéelével nem uduk eluasíani. Szignifikáns ARCH-agoka nem alálunk a nonradable oupuo leíró egyenle kivéelével. A Whie-eszek szerin a homoszkedasziciás nullhipoézisé nem lehee elveni egyik egyenle eseében sem. A redukál forma becslése uán becslés adunk az A és a D márixra is. Mivel az egyidejû (A márixban a diagonális elemeke egységnyire normalizáluk, az A márix nyolc, míg a D márix ö elemé kelle megbecsülni. Mivel a redukál forma reziduumainak 33 A eszeke minden eseben 5%-os szignifikancia melle érékelük. 25