Műveletek komplex számokkal

Hasonló dokumentumok
1. Laboratóriumi gyakorlat ELMÉLETI ALAPFOGALMAK

Feladatok Oktatási segédanyag

Hullámtan és optika. Rezgések és hullámok; hangtan Rezgéstan Hullámtan Optika Geometriai optika Hullámoptika

1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2

x = 1 egyenletnek megoldása. Komplex számok Komplex számok bevezetése

24. MŰVELETI ERŐSÍTŐK ALKALMAZÁSAI

Matematikai összefoglaló

Ellenállás mérés hídmódszerrel

Matematika a fizikában

a b a leghosszabb. A lapátlók által meghatározott háromszögben ezzel szemben lesz a

1. Algebra x. x + értéke? x

i a a a a .I an 5%, így U in 95%. φ k φ

KIEGÉSZÍTÉS A VONALINTEGRÁLHOZ

26. HÁLÓZATI TÁPEGYSÉGEK. Célkitűzés: A hálózati egyenirányító és stabilizáló alapkapcsolások és jellemzőinek megismerése, illetőleg mérése.

2.2. A z-transzformált

Egyetlen menetben folyó állandó áram által létrehozott mágneses tér

GMA 7. számítási gyakorlat 2016/2017

Vektortér fogalma vektortér lineáris tér x, y x, y x, y, z x, y x + y) y; 7.)

IX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN

Szerelési kézikönyv. Daikin Altherma alacsony hőmérsékletű monoblokk kiegészítő fűtőelem EKMBUHCA3V3 EKMBUHCA9W1. Szerelési kézikönyv

Egyenáramú gépek GYAKORLAT

Szerelési kézikönyv. Kiegészítő fűtőelem integrált hidraulikus alkatrészekkel rendelkező kültéri egységekhez EKMBUHCA3V3 EKMBUHCA9W1

Laplace-transzformáció. Vajda István február 26.

Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata

F.I.1. Vektorok és vektorműveletek

Matematikai összefoglaló

A szilárdságtan 2D feladatainak az feladatok értelmezése

FELVÉTELI VIZSGA, július 15.

VI. Deriválható függvények tulajdonságai

V. Koordinátageometria

Aszimmetrikus hibák számítási módszere, a hálózati elemek sorrendi helyettesítő vázlatai. Aszimmetrikus zárlatok számítása.

2. Gauss elimináció. 2.1 Oldjuk meg Gauss-Jordan eliminációval a következő egyenletrendszert:

MATEMATIKA FELADATLAP a 4. évfolyamosok számára

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erő, a nyomaték és erőrendszerek jellemzőit.

FELÜLETI FESZÜLTSÉGI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA NYÚLÁSMÉRÉSSEL, ELMOZDULÁSMÉRÉS

IV. Algebra. Algebrai átalakítások. Polinomok

9. modul: A rugalmasságtan 2D feladatai lecke: Vastagfalú csövek

Szerelési kézikönyv. Daikin Altherma alacsony hőmérsékletű monoblokk kiegészítő fűtőelem EKMBUHCA3V3 EKMBUHCA9W1. Szerelési kézikönyv

Lineáris egyenletrendszerek

Anyagmozgatás és gépei. 4. témakör. Egyetemi szintű gépészmérnöki szak. MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék.

Matematika III. mintazh. (1)

l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS DIFFERENCIÁLHATÓSÁGA

Néhány szó a mátrixokról

1. Házi feladatsor Varga Bonbien, VABPACT.ELTE

KIMUTATÁS A TARTÓS BENTLAKÁSOS ÉS ÁTMENETI ELHELYEZÉST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI ADATAIRÓL

Tekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen:

2014/2015-ös tanév II. féléves tematika

Elektromosságtan. III. Szinuszos áramú hálózatok. Magyar Attila

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Lineáris programozás 2 Algebrai megoldás

Méréselmélet: 1. előadás,

KIMUTATÁS A TARTÓS BENTLAKÁSOS ÉS ÁTMENETI ELHELYEZÉST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI ADATAIRÓL

2010/2011 es tanév II. féléves tematika

Gyakorló feladatok linearitásra

Tengelyek lehajlásának számítása Oktatási segédlet

9. osztály 1.) Oldjuk meg a valós számhármasok halmazán a következő egyenletet!

Solow modell levezetések

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

Elektrotechnika 3. előadás

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus

Egy látószög - feladat

FI rendszerek periodikus állandósult állapota (JR1 ismétlés)

3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata

Exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek

Mátrixok és determinánsok

Vektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erőrendszerek egyenértékűségének és egyensúlyának feltételeit.

Ideális kristályszerkezet február 27.

hajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál.

OPTIMALIZÁLÁS LAGRANGE-FÉLE MULTIPLIKÁTOR SEGÍTSÉGÉVEL

Numerikus módszerek 2.

Ns/m, y0 3 mm, v0 0,18 m/s. Feladat: meghatározása. meghatározása. 4 2 k 1600 Ns 1. , rad/s, rad/s. 0,209 s.

0.1 Deníció. Egy (X, A, µ) téren értelmezett mérhet függvényekb l álló valamely (f α ) α egyenletesen integrálhatónak mondunk, ha

Négypólusok tárgyalása Laplace transzformációval

Matematika A3 1. ZH+megoldás

ANALÓG ELEKTRONIKA - előadás vázlat -


Mintavételezés és FI rendszerek DI szimulációja

Gyakorló feladatsor 11. osztály

4. előadás: A vetületek általános elmélete

u ki ) = 2 x 100 k = 1,96 k (g 22 = 0 esetén: 2 k)

4. Konzultáció: Periodikus jelek soros RC és RL tagokon, komplex ellenállás Részlet (nagyon béta)

Gyakorlat 34A-25. kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? I o = U o R = 156 V = 1, 56 A (3.1) ezekkel a pillanatnyi értékek:

Kristályos szerkezetű anyagok. Kristálytan alapjai. Bravais- rácsok 1. Bravais- rácsok 2. Dr. Mészáros István Anyagtudomány tárgy előadásvázlat 2004.

1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?

10. lecke. potenciális GDP alakulása. munkanélküliség okai. Konjunkturális. a potenciális kibocsátás szintjén? a tanult növekedéselmélet szerint igen

7. feladatsor: Laplace-transzformáció (megoldás)

a) b) a) Hengeres forgórészű és b) kiálló pólusú szinkron gép vázlata

A Riemann-integrál intervallumon I.

I/8 I/0. Icu 120 kaeff. ENERGIAELOSZTÁS KÉSZÜLÉKEIKéses biztosítók Késes biztosítók 500 V AC. Piktogramok EN EN MSZ HD

A lᔗ卧 ᔗ卧 s l ok l pj h f él om s k s és, v g m s s v l ᔗ卧kö p lés g ol ol g om f l, m l síkm s és g képsíko k ll vég h j s l ok s v l. A m g o s vo l

f (ξ i ) (x i x i 1 )

Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez

Differenciál és integrálszámítás diszkréten

22. ÖSSZETETT SZŰRŐKÖRÖK VIZSGÁLATA

II. A számtani és mértani közép közötti összefüggés

Load dump jellegű túlfeszültség elleni védekezés az autóelektronikában

Fizika 1X, pótzh (2010/11 őszi félév) Teszt

Függvények közelítése hatványsorral (Taylor-sor) Ha az y(x) függvény Taylor-sorának csupán az elsı két tagját tartjuk meg, akkor az

6. Laboratóriumi gyakorlat KAPACITÍV SZINTÉRZÉKELŐK

Átírás:

Műveletek komplex sámokkl A komplex sámok lklmás nyn eyserűsíti sámos műski prolém meoldását, különös tekintettel elektrotechniki, rendserelméleti és reéstni feldtokr. A követkeőken csk műski lklmások sempontjáól fontos kérdések kerülnek átismétlésre. Definíciók: Követkemény Iolás ) Képetes (iminárius) eysé j ) Komplex sám Aleri lk j Áráolás komplex sámsíkon: j j j j j j j j j () () Asolút érték ( vektor hoss): Fáissö ( vlós tenellyel eárt sö) Trionometrikus lk (cos jsin ) rct Exponenciális lk (áltlán et hsnáljuk) e j A solút érték komplex sám (vektor) hossát, e formálisn vektor vísintes tenellyel eárt söét muttj. Fiyelem! A rdiánn értendő! Bionyítás: Induljunk ki trionometrikus lkól (cos jsin ) A eysényi hossú komplex sám 0 j cos jsin

Deriváljuk mindkét oldlt serint d0 ( sin jcos ) (j sin jcos ) j(cos jsin ) d A váltoókt sepráljuk d0 jd 0 Mindkét oldlt interáljuk ln 0 j H vektor hoss nem eysényi, kkor értelem serűen j 0 e j 0 j 0 e Példák: Aleri lk Trionometrikus lk Exponenciális lk 4 4j rct 0,97 rd 4 4 (cos 0,97+jsin0,97) j0,97 e = =(cos0+jsin0) j0 e =j = cos jsin j e

= - (cos jsin ) = j( ) e Komplex sámok ostás 4j 6j 4 6 e e j0,97 j0,876 0,640e j(0,970,876) 0,64e j0,0 exponenciális lk Fáissö= sámláló fáissöe-neveő fáissöe! Bővítés konjuálttl. 4j 4j 6j 9 j 9 j leri lk 6j 6j 6j 6 6 6 Sinusos erjestés u sin 4t (e j4t ) u cos(4t ) [e j(4t) ]

u, u (V) Péld A árán láthtó C tr (luláterestő sűrőre) u sin 4t (V) váltkoó fesültséet kpcsolunk. ) Htárouk me állndósult kimenő fesültséet, h =k és C= 0F! ( û V; 4 rd /s) ) joljuk me e- és kimenő fesültsé időeli váltoását! u C u Z C Váltkoó ármú kören kondenátor nem skdásként, hnem komplex ellenállásként (impednciként) viselkedik. A kondenátor váltkoó ármú ellenállás (impednciáj) Z C. jc Ennek ismeretéen feldt nló (hsonló) terheletlen fesültséostóvl. A kimenő fesültsé jt ZC jc jt û e u u u û e Z C C Cj jrct j C (C) e û (C) e C j( trct ) (0 0 4) sin(4t rct0 0 4),64sin(4t,6rd) (V) A kimenő fesültsé késik emenő fesültséhe képest. (Adott időpillntn mé hátré trt) 0 0 0 0,0 0,0 0,0 0,04 0,0 0,06 0,07 - -0 - t (s)

A(w) Feldt Htáro me árán láthtó kpcsolás kimenő és emenő fesültsé-mplitúdóink rányát ( mplitúdó-nyítást) emenő fesültsé körfrekvenciájánk füvényéen! Leyen = k, C=0 F és L=0,H. A emenő fesültsé u û sin t. u C L u Z C Z L A tekercs (induktivitás) komplex impednciáj váltkoó ármú kören Z L jl. A párhumosn kpcsolt impednciák eredője jl Z Z jl LC jc A terheletlen fesültséostó össefüésére vissveetve u = jωl ω LC + jωl u = ω LC jωl ( ω LC) + jωl u = ωl ( ω LC) + (ωl) A(ω) e jπ e jrct ωl ( ω LC) u e jωt A feldt serint csupán A() mplitúdó nyítást kell mehtároni, fáissö most nem kérdés. A dtok ehelyettesítésével û 0, A( ) û 6 6 0 ( 0 ) 0, 04 A mplitúdó-nyítási füvényt ( reonnci örét) Excellel sámítjuk ki különöő emenőjel frekvenciákr., 0,8 0,6 0,4 0, 0 0 00 400 600 800 000 00 400 w (rd/s) A ármkör ey sávsűrő, mely reonnci frekvenciájú emenő jelet teljesen átenedi, nnál kise és nyo frekvenciájú jelkomponenseket eyre kise mértéken enedi át.

A ármkör reonnci körfrekvenciáját ól feltételől htárohtjuk me, hoy A() mplitúdó-nyítás kkor mximális, mikor neveője minimális. A A() neveője kkor minimális, mikor -0,00000 =0.Vyis ármkör reonnci körfrekvenciáj re =707 rd/s, f re =,6 H. Péld Ey c=40000 N/m merevséű ruóól és m= k tömeől álló lenőrendsert F=000sin0t sinusosn váltoó erővel erjestünk. Htárouk me töme elmodulásánk állndósult időfüvényét! (köépiskol, hrmonikus reőmoás) x(t) c m F x cx m F Free-ody dirm Mechnikus rendser esetén hldó moáskor F m össefüést hsnáljuk. ( = x ) Most ndeve F cx = mx mx + cx = F Komplex sámokkl felírv erjestést, elmodulást és yorsulást jt F Fˆ e Feltételeük, hoy csillpíttln eseten erő és elmodulás fáisn vn jt x xˆ e x = x (jω) e jωt (deriválás=j-vl vló sorás) x = x (jω) e jωt Behelyettesítve moáseyenlete (rendsereyenlete) Eyserűsítés után m xˆ(j ) e jt m xˆ(j ) c xˆ e jt c xˆ Fˆ Fˆ e Innen reés mplitúdój Fˆ 000 xˆ 0,06 m c m 40000 0 A töme kitérése idő füvényéen x 0,06sin 0t (m) jt