10. lecke. potenciális GDP alakulása. munkanélküliség okai. Konjunkturális. a potenciális kibocsátás szintjén? a tanult növekedéselmélet szerint igen

Átírás

1 10. lck A munkpic jllmzõi és s munknélk lküliség g oki Rövid ávú gynsúly, ponciális kibocsáás, GDP-rés, munknélküliség. A munknélküliség rmészs rááj, rmészs munknélküliség oki. Konjunkurális munknélküliség, Okun örvény. Rál GDP (1990. évi árkon) Emlékz kzõ: : z kuális és s ponciális GDP lkulás Y* Y GDP- volumnindx (1990 = 100) gzdság rövid ávú mozgás során lér hosszú ávú növkdési rndõl növkdéslmélk gzdsági növkdés rndjé, ponciális GDP (Y* ) hosszú ávú lkulásá írják l kynsi árupici modll (kynsi krsz) z kuális GDP (Y ) rövid ávú gynsúlyi mchnizmusá mgyrázz Mgjgyzés: Az ábr csk illuszráció, nm vonkozik gy konkré országr sm! Egynsúlybn vn- gzdság ponciális kibocsáás szinjén? nul növkdéslmél szrin ign gynsúlyi növkdési pály: szándékol fogyszási és bruházási kidás mggyzik ponciális kibocsáássl és mgfigyl kuális kibocsáási szinn? h nm is, kkor muliplikáor-hás révén kínál gyorsn lklmzkodik krslhz, kilkul z árupici gynsúly d rövid ávú gynsúly nm flélnül ponciális GDP szinjén lkul ki 1

2 Rövid ávú gynsúly z árupicon Y D 45 Y D = Y S C + I + G ponciális kibocsáás szinjén kihsználjuk rndlkzésr álló rõforrások mi lh munkrõ-pici kövkzmény ponciális kibocsáás li rövid ávú gynsúlynk? Y Y * Y Számp mpéld: rövid r ávú gynsúlyi GDP mghároz rozás Egy készkoros gzdságbn szándékol bruházási kidások do kmláb mll mrd pénzgység sznk ki, z uonóm fogyszás 1250 mrd, fogyszási hárhjlndóság 0,75. Mkkor z gynsúlyi GDP ngyság? Y C I ,75Y ,25Y 6250 Y Számp mpéld folyás: ponciális GDP és s kibocsáási si rés r s mghároz rozás A gzdság munkrõ-állomány (kív népsség) 4200 zr fõ, õkállomány mrd, rmlési függvény Y = 3K 0,3 N 0,7 lkú, hol K õkállomány mrd pénzgységbn, N pdig z lklmzo munkrõ lészám zr fõbn. Mkkor ponciális kibocsáás? 0,3 0,7 Y

3 Számp mpéld folyás: munknélk lküliségi rá r mghároz rozás A válllok kibocsáásukkl rövid ávon lklmzkodnk krslhz. Mkkor munkrõ-igény (fogllkozok szám)? Mkkor kihsználln munkrõ-állomány (munknélküliség)? Mkkor munknélküliségi rá? 0,3 f 0, N Y f N 3867 f U N N u U / N 0,079 7,9% Ponciális kibocsáás és rmészs munknélk lküliség Rál GDP (mrd USD) (jobb Y skál) Y* Y Y * u u* (jobb skál) Munknélküliségi rá (%) ponciális kibocsáás mll mgszûnn munknélküliség? munknélküliség rmészs rááj ponciális kibocsáás hlys érlmzés Y A K (1 u ) N mivl mgyrázhó rmészs munknélküliség? 1 Mgjgyzés: Az ábr z USA 1980 és 2007 közöi évs di muj. A munkrõ mozgásánk modllj ljs lkosság munkképs korú népsség nm munkképs korú népsség gzdságilg kívk (N ) gzdságilg inkívk állásvszés (m) fogllkozok (N f ) munknélkülik (U) állásszrzés (f) Jlmgyráz m (állásvszés rááj): fogllkozok zon hányd, kik z do idõszk l munknélkülivé válnk f (állásszrzés rááj): munknélkülik zon hányd, kik do idöszk l munká lálnk 3

4 A scionr munknélk lküliségi rár f U m N f f f N N U N N U f U m( N U) f U m U m N U( f m) m N U m u N f m Egy ország munkrõ-picánk pszli di lpján z lklmzás álgos hossz 90 hónpig r, munknélküliség álgos hossz pdig 6 hónp. Mkkor z állásvszés és z állásszrzés rááj? Mkkor scionr (rmészs) munknélküliségi rá? u 0,0625 6,25% A rmészs munknélk lküliség oki és s ípusi munkpic mûködési sjáossági, lssú lklmzkodás álláskrsés idõszükségl, frikciós (súrlódásos) és srukurális munknélküliség bérruglmlnság és várkozási munknélküliség A súrls rlódásos és s srukurális munknélk lküliség frikciós munknélküliség z álláskrsõkkl és bölhõ munkhlykkl kpcsolos információármlás nm ökéls különbözõ munkválllói prfrnciák, korláozo földrjzi mobiliás mgfllõ munkhly és mgfllõ lklmzo mglálás idõ igényl srukurális munknélküliség krsl és kínál szrkz lér munkpicon gzdsági fjlõdés, szkorális árndzõdésk z lklmzok különbözõ szkorok/szkmák közöi válás idõigénys súrlódásos és srukurális munknélküliség kzlés, z állmi inézkdésk hás munkügyi kirndlségk növlik z állásszrzés ráájá információk szbd állásokról áképzési progrmok álláskrsési ámogások (járdék, sgély) rndszr lõnyök: csökkni z lklmzok jövdlmikkl kpcsolos bizonylnságá; kdvzõln állásjánlok visszusíás, z állások és álláskrsõk összpárosíási hékonyság hárányok: csökknhi z állásszrzés és növlhi z állásvszés ráájá 4

5 Az ggrgál munkpic modllj munkrõ összsí krsl és kínál kínáli oldl, munkválllók mikroökonómii lpok, prfrnciák, gyéni munkkínáli függvény munkrõ-kínál mkroökonómiábn: munkképs korú népsségbõl munká válllni szándékozók lészám, ljs kív népsség krsli oldl, munkdók mkrogzdsági munkkrsl vállli szkor áll fogllkozni kíván lészám munkkrsli függvény lvzés: mikroökonómii kiindulópon, profimximlizáló, vrsnyzõ válllok, mximális profio bizosíó munkflhsználás A munkkrsli függvf ggvény lvzés P Y( K, N) i K w N mx Y( K, N) P w 0 N N Y( K, N) w MPN ( N) N P dmpn ( N) 0 dn H nõ rálbér, profimximum bizosíás érdkébn mlkdni kll munk hárrmékénk. A munk hárrmék fogllkozok számánk csökknésévl mlkdik. A munkkrsli függvény há csökknõ, mgsbb rálbérhz lcsonybb munkkrsl rozik. A munkpic digrmj: gynsúly és s gynsúlylns lylnság w/p (w/p) (w/p) N f U N N MP N N kényszrû vgy várkozási munknélküliség i nm munkhlykrsés mii álláslnságról vn szó do rálbér-szin mll munkkínál mghldj munkkrsl z lklmzok rr várnk, hogy munkhlyk szbduljnk fl vgy munkhlyk lésüljnk 5

6 A bérruglmlnság oki jogszbály áll lõír minimálbér munkrõ-állomány gy részénk rálbéré z gynsúlyi szin fölé mlhi szkszrvzk, kollkív bérmgállpodások szkszrvzi gok rálbéré nm krsl és kínál gynsúly, hnm flk lkuj hározz mg mgállpodás z gynsúlyi szin fölé mlhi bérk hékonysági bérk válllok munkrõ-úlkínál llnér sm hjlndók csökknni bérk mgsbb bér növli rmléknység lcsonybb bér mll jól képz, hékony munkrõ lhgyná válllo, hékonyságvszség mi bérkölségk csökknés llnér visszsn nyrség z infláció jóékony hás Konjunkurális vgy ciklikus munknélk lküliség w/p N U* (w/p) MP N U U N f N f N f N MP N MP N N Okun örvény Arhur M. Okun mriki közgzdász hüvlykujj-szbály, második világháború uáni mriki dokon lpuló mpirikus mgfigylés Arhur M. Okun ( ) 1979) A kép forrás: hp:// Poncil GNP: Is Msurmn nd Significnc (1962) közlíõlg lináris kpcsol figylhõ mg munknélküliség és z áll okozo kibocsáás-vszség közö munknélküliségi rá mindn 1 százlékponos mlkdés 2-3 százlékponl csökkni kibocsáási rés munknélküliségi rá mindn 1 százlékponos növkdés ngyjából 2-3 százlékponl csökkni gzdsági növkdés idõbn és országonkén lérõ kofficinsk 6

7 Az Okun-örv rvény formlizálás gp-váloz: kibocsáási rés és munknélküliségi rés közöi kpcsol rmészs munknélküliségi rá ponciális kibocsáásnk fll mg h munknélküliségi rá mghldj rmészs ráá, kkor z összrmlés ponciális kibocsáás li, ngív kibocsáási rés h munknélküliségi rá lcsonybb, min rmészs érék, kkor poziív kibocsáási rés Ez Y Y fogjuk x lny lny Y hsználni! x ( u u ) diffrnci-váloz: GDPnövkdésr és munknélküliségi rá válozásár vonkozo formul h munknélküliségi rá nm válozik, kkor GDP ponciális növkdésnk mgfllõ ümbn nõ h nõ munknélküliségi rá, növkdés lmrd ponciálisól h csökkn munknélküliségi rá, kkor növkdés mgsbb ponciálisnál Y Y u Y Y Kibocsáási rés (%) 4 Az Okun örvény bcslés s y = -1,2484x + 7,6929 R 2 = 0, Munknélküliségi rá (%) x u u 1,2484 u 6,122 Grph of US qurrly d (no nnulizd) from 1947 hrough 2002 sims form of h diffrnc vrsion of Mgjgyzés: A bl oldli ábr és rgrsszió z USA 1980 és 2007 Okun's lw: %Chng GNP = *(Chng közöi évs di lpján készül (sjá számíás). Unmploymn R). R^2 of.504. Diffrncs from ohr rsuls r prly du o h us of qurrly d. Sourc: hp://n.wikipdi.org/wiki/okun%27s_lw Kölzõ nnyg lõdásvázl, óri jgyzk z lõdáson bmuo és szmináriumi fogllkozásokon mgoldásr krülõ számpéldák árgy wbmppájáb flölö gykorló fldok 7

8 Ajánlo irodlom Frks Pér Koppány Kriszián [2006]: Közgzdságn. Mikro- és mkroökonómii lpismrk mindnnpi hsználr. Univrsis-Gyõr Kh., 10. fjz old. Mnkiw [1999]: Mkroökonómi. Osiris Kidó, Budps, old. 11. lck Az árlkulás s lmél l Az infláció és munknélküliség közöi áválás, Phillips-görb rövid és hosszú ávon. A vállli árképzés gy lhségs modllj és mkrogzdsági árigzodás gynl. Az infláció oki. Az infláci ció mérés és s modllbli kzlés Árszin Inflációs rá Évk (árindx, 2005 = 100) (árindx, lõzõ év = 1) (árszin válozás, százlék) Inflációs rá közlíés P P /P -1 (P /P -1-1)*100 ln P (ln P ln P -1 )* ,070 1,047 1,027 7,0 4,7 2,7 4,605 4,673 4,718 4,745 6,8 4,6 2,6 ( P / P 1) 100 (lnp ln P )

9 Egy mpirikus összfüggés: Phillips-görb Albn Willim Phillips ( ) új-zélndi mérnökközgzdász London School of Economics (LSE, ) Th Rlionship bwn Unmploymn nd h R of Chng of Mony Wgs in h Unid Kingdom (1958) lhségs lméli mgyrázok A módosm dosío Phillips-görb Pul Smulson és Robr Solow (1960) z infláció és munknélküliségi rá közöi kpcsolo vizsgálák mgs infláció sén lcsony munknélküliségi rá, lcsony inflációs rá sén mgs munknélküliségi rá Phillips-görb z Egysül Állmokbn z 1960-s évkbn Az ábr forrás: hp://n.wikipdi.org/wiki/phillips_curv A Phillips-görb hosszú ávon Az ábr forrás: Mnkiw (1999): Mcroconomics, 4/ by Worh Publishrs, Inc. 9

10 A vállli v árképzés s modllj rgdós árk válllok nm hjnk végr zonnli árkiigzíás, mikor krsl mgválozik vvõk és válllok közöi árk sok sbn hosszú ávú szrzõdésk rögzíik z árk pic jllg mi is mrvk, válllok számár kölségs z árválozás rprznív válll, monopoliszikus bfolyás z árképzésbn, miõl függ rvz p ár? z árszínvonlól (P): mgsbb árszínvonl, mgsbb kölségk, mgsbb ldási ár z ggrgál jövdlmszin (Y): mgsbb jövdlmszin növli válll rméki iráni krsl, növkvõ kibocsáás sén nõ hárkölség, nõ válll áll rvz ár z árképzési szbály ( válozók logrimusávl dolgozunk ovább!!!) p P Y Y ( ) A mkrogzdsági gi kínál k modllj kéfél válll vn z gyik csopor ári ruglmsk másik csopor ári rgdósk várhó gzdsági flélk lpján lõr bjlnik árik olyn ár állpínk mg, min mi öbbi válllól várnk rgdós árkkl jllmzhõ válllok rány s, ruglms árkkl dolgozóké (1-s) z árszínvonl lkulásá líró összfüggés p P ( Y Y ) ( ) ( ) ( p E P E Y E Y ) fh. E( Y ) E( Y ); E( P) P p P P sp (1 s) P ( Y Y ) (1 s) P P ( Y Y ) s A mkrogzdság árigzodási gynl (1 s) P P Y Y s * ( ) P P ( Y Y ) (1 s) s P 1 P P P 1 ( Y Y ) P P P P x Y Y 1 1 x 10

11 Az infláci ciós s várkozv rkozásokkl bõví Phillips-görb x ( u u ) x ( u u ) 1 1 ( u u ) (sikus várkozások) u u NAIRU 1 ( ) ð B C u* D A Non Acclring Inflion R of Unmploymn PC PC u Az infláci ció oki és s csökkn kknésénk nk lhõségi x ársokk ( u u ) krsli vgy árinfláció: poziív kibocsáási rés, lcsony munknélküliség kínáli vgy kölséginfláció: kdvzõln kínáli sokkok, ársokkok várkozások és z infláció hlnség, árbér spirál dzinfláció és áldozi rá Kölzõ nnyg lõdásvázl, óri jgyzk z lõdáson bmuo és szmináriumi fogllkozásokon mgoldásr krülõ számpéldák árgy wbmppájáb flölö gykorló fldok 11

12 Ajánlo irodlom Frks Pér Koppány Kriszián [2006]: Közgzdságn. Mikro- és mkroökonómii lpismrk mindnnpi hsználr. Univrsis-Gyõr Kh., 10. fjz old. Mnkiw [1999]: Mkroökonómi. Osiris Kidó, Budps,12. fjz, old. 12