2014/2015-ös tanév II. féléves tematika

Hasonló dokumentumok
2010/2011 es tanév II. féléves tematika

Vektortér fogalma vektortér lineáris tér x, y x, y x, y, z x, y x + y) y; 7.)

Mátrixok, mátrixműveletek

Algebrai struktúrák, mátrixok

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Absztrakt vektorterek

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Néhány szó a mátrixokról

Vektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk.

Lineáris algebra LI 1. Lineáris algebra. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Matematika példatár 6.

1. függelék. Mátrixszámítási praktikum-i. Mátrixaritmetikai eljárások

PPKE ITK Algebra és diszkrét matematika DETERMINÁNSOK. Bércesné Novák Ágnes 1

Determinánsok. A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel. szolgáltat az előbbi kérdésekre, bár ez nem mindig hatékony.

1. Végezd el a kijelölt mûveleteket a betûk helyére írt számokkal! Húzd alá azokat a mûveleteket,

Mátrixok és determinánsok

Lineáris egyenletrendszerek

3. el adás: Determinánsok

MÁTRIXOK DETERMINÁNSA, SAJÁTÉRTÉKE ÉS SAJÁTVEKTORA

Vektorok (folytatás)

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

Műveletek mátrixokkal. Kalkulus. 2018/2019 ősz

Mátrixok 2017 Mátrixok

I. VEKTOROK, MÁTRIXOK

Mátrixok. Bevezetés és példák 1/12. Mátrix aritmetikai bevezetés

Gyökvonás. Hatvány, gyök, logaritmus áttekintés

1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás

11. DETERMINÁNSOK Mátrix fogalma, műveletek mátrixokkal

1. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) Matematikai összefoglaló

1. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) Matematikai összefoglaló

1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.) Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok

Lajk o K aroly Kalkulus II. Debreceni Egyetem Matematikai es Informatikai Int ezet

Bázistranszformáció és alkalmazásai 2.

VEKTOROK ÉS MÁTRIXOK

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

7. tétel: Elsı- és másodfokú egyenletek és egyenletrendszerek megoldási módszerei

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

Lineáris algebra. =0 iє{1,,n}

2. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Mátrixok Mátrixműveletek Speciális mátrixok, vektorok Norma

Minta feladatsor I. rész

OPTIMALIZÁLÁS LAGRANGE-FÉLE MULTIPLIKÁTOR SEGÍTSÉGÉVEL

Vektoralgebra. Ebben a részben a vektorokat aláhúzással jelöljük

1. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár.) Matematikai összefoglaló, kiinduló feladatok

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

1. A kétszer kettes determináns

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek

1. Determinánsok. Oldjuk meg az alábbi kétismeretlenes, két egyenletet tartalmaz lineáris egyenletrendszert:

Lineáris egyenletrendszerek

Mátrixok és determinánsok

összeadjuk 0-t kapunk. Képletben:

Els gyakorlat. vagy más jelöléssel

4. Hatványozás, gyökvonás

1. zárthelyi,

n m dimenziós mátrix: egy n sorból és m oszlopból álló számtáblázat. n dimenziós (oszlop)vektor egy n sorból és 1 oszlopból álló mátrix.

A Gauss elimináció M [ ]...

Vektoralgebra előadás fóliák. Elméleti anyag tételek, definíciók, bizonyítás vázlatok. Bércesné Novák Ágnes 1. Források, ajánlott irodalom:

Végeselem modellezés. Bevezetés

SZENT ISTVÁN EGYETEM Gépészmérnöki Kar. Orova Lászlóné dr. Számítástechnika I. Tantárgyhoz Kidolgozott Excel feladatok. Gödöllő, 2004.

5. Logaritmus. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 125 -öt kapjunk. A 3 5 -nek a 3. hatványa 5, log. x Mennyi a log kifejezés értéke?

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Bevezetés az algebrába 1

Informatika alapjai Tantárgyhoz Kidolgozott Excel feladatok

Lineáris algebra gyakorlat

Középiskolás leszek! matematika. 13. feladatsor

Lineáris algebra (10A103)

f (ξ i ) (x i x i 1 )

1144 PROGRAMOZÁSMÓDSZERTAN, PROGRAMOZÁSI NYELVEK

Norma Determináns, inverz Kondíciószám Direkt és inverz hibák Lin. egyenletrendszerek A Gauss-módszer. Lineáris algebra numerikus módszerei

1. Geometria a komplex számsíkon

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató

Gyakorló feladatsor 9. osztály

10. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 10. előadás Sajátérték, Kvadaratikus alak

Határozzuk meg, hogy a következő függvényeknek van-e és hol zérushelye, továbbá helyi szélsőértéke és abszolút szélsőértéke (

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, mátrixegyenlet

XX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny

FELVÉTELI VIZSGA, július 15.

IV. Algebra. Algebrai átalakítások. Polinomok

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek

Gauss elimináció, LU felbontás

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27

2. Gauss elimináció. 2.1 Oldjuk meg Gauss-Jordan eliminációval a következő egyenletrendszert:

IX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS DIFFERENCIÁLHATÓSÁGA

12. előadás. Egyenletrendszerek, mátrixok. Dr. Szörényi Miklós, Dr. Kallós Gábor

Kovács Judit ELEKTRO TEC HNIKA-ELEKTRONIKA 137

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós

1. Mit jelent az, hogy egy W R n részhalmaz altér?

Matematika A1a - Analízis elméleti kérdései

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az 1. forduló feladatainak megoldása

Rang, sajátérték. Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach/ február 15

Határozott integrál. Newton -Leibniz szabály. alkalmazások. improprius integrál

Egy látószög - feladat

Valasek Gábor

Juhász István Orosz Gyula Paróczay József Szászné Dr. Simon Judit MATEMATIKA 10. Az érthetõ matematika tankönyv feladatainak megoldásai

9. Előadás. (9. előadás) Lineáris egyr.(3.), Sajátérték április / 35

Numerikus módszerek 2.

Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás

Átírás:

Dr Vincze Szilvi

24/25-ös tnév II féléves temtik Mátrix foglm, speciális mátrixok Műveletek mátrixokkl, mátrix inverze 2 A determináns foglm és tuljdonsági 3 Lineáris egyenletrendszerek és megoldási módszereik 4 Egyenletrendszerek megoldás Guss-eliminációvl, Crmer szbály 5 Vektorterek, lineáris kombináció, lineáris függetlenség, generátorrendszer, bázis, rng, komptibilitás foglm 6 Elemi bázistrnszformáció 7 A bázistrnszformáció és lklmzási: lineáris függőség, rng, komptibilitás meghtározás, lineáris egyenletrendszerek megoldás, mátrix invertálás 8 Lineáris leképzések Az n-dimenziós Euklideszi tér foglm Többváltozós függvények Szélsőérték, htárérték, folytonosság, prciális derivált foglm 9 Többváltozós függvények feltétel nélküli és feltételes szélsőértéke Bevezetés lineáris progrmozásb Kombintorik Permutáció, vriációk és kombinációk Binomiális tétel 2 Eseménylgebr Vlószínűség foglm, lptételei Klsszikus vlószínűségszámítás Geometrii vlószínűség 3 Feltételes vlószínűség, teljes vlószínűség tétele, Byes-tétel 4 Vlószínűségi változók és jellemzőik Várhtó érték és szórás, vlószínűségeloszlás, eloszlás- és sűrűségfüggvény Korreláció

Trtlomjegyzék ) A mátrix foglm 2) A mátrix trnszponáltj 3) Speciális mátrixok 4) Műveletek mátrixokkl Mátrixok összedás Mátrixok sklárrl vló szorzás Mátrixok lineáris kombinációj Mátrix szorzás mátrixszl 5) Mátrixok inverze

Miért fontosk mátrixok? A gykorltbn np mint np sok számdttl kell dolgoznunk Az áttekinthetőség kedvéért ezeket z dtokt célszerű tábláztb rendezni Tntárgyk 5 4 3 2 Mtemtik 2 2 3 5 Kémi 2 8 2 Élelmiszertech 5 5 3 Növénytn 4 3 2 3

Miért fontosk mátrixok? 2 5 2 2 5 4 3 8 3 3 5 2 2 3 Lényeges, hogy melyik szám melyik helyen áll!

Mátrix definíciój Helyezzünk el n x m elemet egy olyn tégllp lkú tábláztb, melynek n sor és m oszlop vn; z i-edik sor és j-edik oszlop közös elemét jelöljük ij -vel; táblázt elemeit szögletes vgy kerek zárójellel foglljuk egybe Az így szerkesztett tábláztot mátrixnk nevezzük: A 2 n 2 22 n2 m 2m nm ( ij )

Mátrix definíciój A 2 n 2 22 n2 ij m 2m nm ( ij ) Az ij elem esetén z i indexet (i=,,n) sorindexnek, j indexet (j=,,m) oszlopindexnek nevezzük 2 H zt is fel krjuk tűntetni, hogy mátrixnk n sor és m oszlop vn, zt így tesszük: A nxm = ( ij ) nxm 3 A mátrix elemei lehetnek vlós számok, függvények, vektorok, h mást nem mondunk továbbikbn olyn mátrixokról beszélünk, melynek z elemei vlós számok

Mátrix trnszponáltj H z nm n n m m A 2 2 22 2 2 mátrix sorit és oszlopit felcseréljük egymássl, z A mátrix trnszponáltját kpjuk mit A T -vel (vgy A * -gl) jelölünk: nm m m n n T A 2 2 22 2 2

Speciális mátrixok Kvdrtikus mátrix Kvdrtikus vgy négyzetes mátrix: hol sorok szám megegyezik z oszlopok számávl: A MELLÉKÁTLÓ 2 n 2 22 n2 n 2n nn FŐÁTLÓ

Speciális mátrixok - Digonálmátrix Digonálmátrix vgy átlósmátrix z olyn kvdrtikus mátrix, melynek csk főátlójábn vn -tól különböző elem A 22 nn

Speciális mátrixok - Egységmátrix Egységmátrix: z digonálmátrix, melynek főátlójábn minden eleme A

Speciális mátrixok Háromszög mátrixok Az olyn négyzetes mátrixot, melynek főátlój ltt vgy felett csup áll felső, ill lsó háromszögmátrixnk nevezzük C 2 22 3 23 33 4 24 34 44 D 2 3 22 32 33

Speciális mátrixok Nullmátrix Az olyn mátrixot, melynek minden eleme zérusmátrixnk, vgy nullmátrixnk nevezzzük m o n

Speciális mátrixok Oszlopmátrix Oszlopmátrix (oszlopvektor): z olyn mátrix, melynek egyetlen oszlop vn A nx 2 n

Speciális mátrixok Sormátrix Sormátrix (sorvektor): z olyn mátrix, melynek egyetlen sor vn B xm b b b b 2 m

Definíciók Két mátrix zonos típusú, h mindkettő n x m-es, vgyis mindkettőben ugynnnyi sor és ugynnnyi oszlop vn 2Két mátrix pontosn kkor egyenlő egymássl, h zonos típusúk és megfelelő helyeken álló elemek rendre megegyeznek

Mátrixok összedás Az összedás művelete csk zonos típusú mátrixok körében értelmezett Az A nxm =( ij ) és B nxm =(b ij ) mátrixok összegén zt C nxm =(c ij ) mátrixot értjük, melynek minden elemére: i =,, n; j =,, m c ij = ij + b ij ;

Mátrixok összedásánk tuljdonsági Minden A, B zonos típusú mátrix esetén A + B = B + A, zz kommuttív Minden A, B, C zonos típusú mátrix esetén: (A + B) + C = A + (B + C), zz sszocitív 3 Minden A mátrix esetén: A + O = A, hol O z A- vl megegyező típusú nullmátrix 4 Minden A mátrix esetén létezik (-A)-vl jelölt A- vl zonos típusú mátrix úgy, hogy A + (-A) = O

Mátrix szorzás sklárrl Legyen A nxm =( ij ) mátrix és R dott A A mátrixon zt B nxm = (b ij ) mátrixot értjük, melynek minden elemére: b ij = ij; i =,, n; j =,, m

Sklárrl vló szorzás tuljdonsági Minden A mátrix és R esetén: A = A 2Minden A mátrix és, R esetén ( ) A = ( A ) 3 Minden A, B mátrix és, R esetén: (+)A = A + A és (A+B) = A + B 4 Minden A mátrix esetén A = A 5 Minden A mátrix esetén A = O, hol O ugynolyn típusú nullmátrix, mint A

Mátrixok lineáris kombinációj H z A, A 2,, A n zonos típusú mátrixokt rendre megszorozzuk k, k 2,,k n vlós számokkl és szorztokt összedjuk, kkor z így kpott k A + k 2 A 2 + + k n A n = L mátrixot z dott mátrixok lineáris kombinációjánk nevezzük

Mátrix szorzás mátrixszl Az n x m típusú A = ( ij ) és z m x p típusú B = (b ij ) mátrixok A B szorztán zt z n x p típusú C mátrixot értjük, melynek minden c ij elemére: c ij i b b j i2 2 j im hol i =,2,, n és j =,2,, p b mj m k Megjegyzés: Az A = ( ij ) mátrixnk B = (b ij ) mátrixszl vló AB szorztát csk kkor értelmezzük, h z A mátrixnk ugynnnyi oszlop vn, mint hány sor B mátrixnk ik b kj

Péld: mátrix szorzás mátrixszl Végezzük el z lábbi mátrixok szorztát: 2 2 2 2 2 A és B 5 2

Mátrix-szorzás tuljdonsági Vn olyn A és B mátrix, hogy A B és B A is elvégezhető, de A B B A, vgyis nem kommuttív 2Minden A, B és C mátrix esetén, mikor műveletek elvégezhetők: (A + B) C = A C + B C és A (B + C) = A B + A C, zz disztributív 3Minden olyn A mátrixr és E egységmátrixr, hol szorzások elvégezhetőek: A E = E A = A 4 Minden olyn A mátrix és O nullmátrix esetén, hol szorzás elvégezhető, teljesül, hogy A O = O és O A = O

Mátrix inverze Az A (n x n)-es mátrix inverze z z A - -gyel jelölt (n x n)-es mátrix, melyre: A A - = A - A = E Nem minden kvdrtikus mátrixnk vn inverze!

Péld: mátrix inverze Htározzuk meg z lábbi mátrix inverzét: A 2 2

Kifejtési tétel Az n x n es mátrix determinánsát következő módon htározhtjuk meg: 2 2 22 n 2n n k ik A ik n i ik A ik n n2 nn

Determináns meghtározás kifejtési tétellel hol z első esetben kifejtés z i-edik sor szerint (i=,2,, n), másodikbn k-dik oszlop szerint (k=,2,, n) történt, és hol z A ik z i-edik sor k- dik eleméhez trtozó lgebri ldetermináns, minek z értékét úgy kpjuk, hogy z eredeti mátrix i-edik sorát és k-dik oszlopát elhgyjuk és kpott (n-)x(n-)-es mátrix determinánsánk értékét szorozzuk (-) i+k -vl Azz A ik = (-) i+k D ik, hol D ik tehát egy (n-)x(n-)-es mátrix determináns, mi z ik elemhez trtozó ldeterminánsnk mondunk

Péld: determináns meghtározás Adj meg z lábbi mátrix determinánsát! A 2 2

A determinánsfüggvény néhány tuljdonság A determináns értéke nem változik, h mátrixot trnszponáljuk, zz: A = A T 2A determináns értéke c-szeresére változik, h mátrix vlmelyik soránk, vgy oszlopánk minden elemét megszorozzuk c-vel (zz determinánsfüggvény homogén) 3H egy mátrix vlmelyik sorábn, vgy oszlopábn csk elem áll, kkor determináns értéke

A determinánsfüggvény néhány tuljdonság 4H egy mátrixbn felcserélünk két oszlopot (vgy két sort), kkor determináns értéke (-)- szeresére változik 5H egy mátrixbn két oszlop (vgy sor) megegyezik, kkor determináns értéke 6H egy mátrix vlmely oszlop (vgy sor) egy másik oszlop (vgy sor) sklárszoros, kkor determináns értéke

A determinánsfüggvény néhány tuljdonság 7H egy mátrix vlmely oszlopához (vgy sorához) egy másik oszlop (vgy sor) sklárszorosát djuk, kkor determináns értéke nem változik 8 Az egységmátrix determináns 9Minden felső-háromszögmátrix, ill minden lsóháromszögmátrix determináns megegyezik főátlóbn lévő elemek szorztávl

Determinánsr vontkozó megjegyzések H z A mátrixnk létezik z A - -gyel jelölt inverze, kkor A - = / A Kvdrtikus mátrixnk kkor és csk kkor vn inverze, h determináns nem null

Inverz mátrix Az A kvdrtikus mátrix inverze nn n n b b b b A hol A A b ji ij és A ij j-edik sor i-edik eleméhez trtozó lgebri ldetermináns

Péld: inverz mátrix meghtározás Adj meg z lábbi mátrix inverzét! A 2 2