1 Egydimenziós szórás, alagúteffektus
|
|
- Ákos Kelemen
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Egydmezós szórás, alagúteffektus Potecál barrer I : x a V x V > II : a x III : x > Hullámfüggvéyek és áramsűrűségek E k m ψ I x Ae kx + Be kx 3 ψ III x Ce kx 4 j I x m Im ψi x dψ I x A k dx m k B m + m Im B Ae kx A Be kx }{{} j A k m j I j j r 6 j r B k m 5 7 Vsszaverődés reflexós együttható R j r j B A j III j t C k m 8 9 Áthaladás traszmsszós együttható T j t j C A j j r + j t R + T Hullámfüggvéy a potecálgáto E V α m ψ II x F e αx + Ge αx 3 Hullámfüggvéy llesztések és az együtthatók meghatározása ψ I a ψ II a Ae ka + Be ka F e αa + Ge αa 4 ψ I a ψ II a Ake ka Bke ka F αe αa Gαe αa 5 A α + k e ka + B α k e ka F αe αa 6 A α k e ka + B α + k e ka Gαe αa 7
2 ψ II ψ III F + G C 8 ψ II ψ III F G α kc 9 F α C α + k Gα C α k A α + k e ka + B α k e ka C α + k e αa A α k e ka + B α + k e ka C α k e αa 3 Ae α ka + B α k α + k eα+ka C 4 Ae α+ka + B α + k α k e α ka C 5 Ae α ka + B α k α + k eα+ka Ae α+ka + B α + k α k e α ka 6 A e α ka e α+ka [ α + k B α k e α ka α k ] α + k eα+ka 7 B A e α ka e α+ka α+k α k e α ka α k α+k eα+ka eαa e αa α+k α k e αa α k e ka α+k eαa e αa α+k k α k α e ka α+k eαa 8 B A k α e αa k + α k α e αa e ka 9 C A 4kα k + α k α e αa eα ka 3 k α e αa k α e αa R k + α k α e αa k α e αa + 4kα 3 k α k + α + 4kα 4k α k α e αa + k α s αa 3 4kα T k + α k α e αa + k α e αa 4kα 4kα 4kα + k α 33 e αa k α s αa + 4k α 34 + a b + + b a R + T 35
3 T + V s m E V a 4E E V 36 lm T E V + + mv a 37 E V T + V sh m V Ea 4E V E 38 m V Ea T 6E V E 8m V exp V Ea 39 3
4 Méréselmélet Helymérés Aak valószíűsége, hogy a részecskét a [x, x ] tervallumba találjuk w x, x x x ψ x dx ψ x ψ x dx 4 x x Megtalálás valószíűségsűrűség A helyoperátor sajátfüggvéye w x, x + dx P x dx 4 P x ψ x ψ x 4 x δ x x δ x δ x x x δ x 43 δ x ψ ψ x 44 P x ψ δ x δ x ψ 45 A mérés átlaga x x w x, x + dx x P x dx x ψ δ x δ x ψ dx 46 Impulzus mérés p w p, p + dp P p dp 47 P p ψ p ψ p 48 ψ p ϕ p ψ h p w p, p + dp p P p dp dx e px ψ x 49 p ψ ϕ p ϕ p ψ dp 5 Mérés eredméy hely lletve mpulzus sajátállapotba x x p p x δ x x dx x 5 p δ p p dp p 5 Általáosítás dszkrét spektrumú operátorra Az O megfgyelhető fzka meységet mérő kvatummechaka mérőeszköz szeparátor a ψ hullámfüggvéyt az O operátor valamely sajátállapota szert válogatja szét hullámfüggvéy redukcó. A mérés eredméy ezért mdg az O operátor valamely sajátértéke lesz. Egy megfgyelhető fzka meység operátoráak sajátállapotába tszta állapot a mérés eredméy az operátor megfelelő sajátértéke O ϕ o ϕ O ϕ o 53 4
5 3 Ha a redszer az O operátor sajátállapotaak szuperpozícója szuperpoált állapot, ψ c ϕ 54 ahol c ϕ ψ 55 akkor aak valószíűsége, hogy a mérés o értéket ad w c ϕ ψ ψ ϕ. 56 Nylvávaló, hogy a teljes mérés valószíűség w c ψ ϕ ϕ ψ ψ ψ Következméy: Az o megfgyelhető fzka meység méréséek átlaga a ψ szuperpoált állapotba: O ψ w o c o ψ ϕ ϕ ψ o 58 ψ o ϕ ϕ ψ ψ O ψ 59 A kvatummechaka átlagérték megegyezk a mérés átlaggal. A mérés eredméy dőfüggése d O dt Kvatummechaka dődervált O t ψ t O ψ t 6 ȯ t ψ t O ψ t + ψ t O ψ t 6 Hψ t O ψ t + ψ t O Hψ t 6 ψ t OHψ t ψ t HOψ t 63 ψ t OH HO ψ t ψ t [O, H] ψ t 64 d O dt do dt Az O fzka meység mozgásálladó, ha [O, H]. Ehrefest tételek ψ t do dt [O, H] 65 ψ t 66 H p m + V 67 dx dt [x, H] [ x, p ] m m [x, p ] p + p [x, p ] 68 m p p m dp dt [p, H] [p, V ] 69 [ ], V V F 7 5
6 3 Határozatlaság relácók Mérés eredméy szórása stadard eltérés O σ o O O w o O 7 c o O ψ ϕ o O ϕ ψ 7 ψ o O ϕ ϕ ψ ψ O O ψ 73 Megjegyzés: O ψ O ψ ψ O ψ 74 Sajátállapotba a szórás zérus, azaz a mérés determsztkus: O ϕ o 75 O ϕ ϕ O ϕ o 76 O ϕ O ϕ O ϕ 77 Szuperpoált állapot szórása véges: O ψ > Példa: ψ c ϕ + c ϕ 78 O ϕ o ϕ, O ϕ o ϕ, ϕ ϕ c, c, c + c O ψ O ψ c o + c o 79 o O c o o 8 o O c o o 8 O ψ c o O + c o O 8 c c 4 + c 4 c o o 83 c c o o 84 Vlágos, hogy O ψ csak abba az esetbe zérus, ha o o, azaz ϕ és ϕ egy degeerált sajátértékhez tartozó sajátállapotok. Heseberg-féle határozatlaság relácó: Legye A és B két megfgyelhető fzka meység operátora és C [A, B]. Ekkor a redszer bármely állapotába: A B C 85 Megjegyzés: A tétel szert, ameybe méréssorozatot végzük ugyaazo ψ állapotba preparált állapot az A és B megfgyelhető meységekre, akkor eze mérések mdegyke em végezhető el tetszőleges potossággal, lletve csak abba az esetbe, ha ψ [A, B] ψ. Mvel [p x, x] p x x, azaz egy részecske valamely helykoordátája és eze ráyú mpulzusa semmlye állapotba sem mérhető egyszerre tetszőleges potossággal. 6
7 Bzoyítás: f A A ψ, g B B ψ 86 A f f, B g g 87 A B f f g g f g ψ A B ψ 88 ψ A B B A + A B + B A ψ 89 ψ A B B A ψ + ψ A B + B A ψ 9 + ψ A B B A ψ ψ A B + B A ψ + ψ A B B A ψ ψ A B + B A ψ Mvel A B + B A hermtkus ψ A B + B A ψ ψ A B + B A ψ 9 és A B B A + A B B A ψ A B B A ψ ψ A B B A ψ 9 az utolsó két tag kajt egymást. Továbbá ψ A B + B A ψ 93 ezért A B ψ A B B A ψ. 94 Végezetül így ezzel a tételt bzoyítottuk. A B B A [A A, B B ] [A, B] C 95 Hullámcsomag A helyoperátor sajátállapotába x. Ez az állapot mpulzus reprezetácóba ϕ p h Az mpulzus várhatóértéke ebbe az állapotba dx δ x x e px e px h. 96 vszot az mpulzus mérése p dpe px pe px h h dp p 97 matt teljese határozatla. Kostruáljuk meg a p p h dpe px p e px h ψ x h dp p 98 dpϕ p e px 99 7
8 állapotot hullámcsomagot úgy, hogy Legye p p p C dppe p p /σ C p p C dppϕ p p dpp ϕ p σ. ϕ p Ce p p /4σ dpe p p /σ + dp p p e p p /σ }{{} 3 dpe p /σ p C σ dte t 4 p p dt t e t dte t dte t dy y e y Γ p p C σ π p C σ 4 π σ π Impulzus reprezetácóba a keresett hullámfüggvéy tehát dp p p e p p /σ σ π 5 π 6 dt t e t 7 dt t e t dy 3 ye y Γ π Γ 8 p p σ 9 ϕ p e p p /4σ σ π 4 koordáta reprezetácóba pedg: ψ x σ π 4 h e p x σ π 4 h dpe p p /4σ e px dpe p /4σ e px Felhaszálva, hogy adódk, hogy A valószíűségsűrűség a 4σ, b x σ π ψ x σ π 4 h π ds e as +bs a e b a 3 dpe p /4σ e px σ πe x σ 4 e x σ e px σ π 4 e p x x σ. 5 ψ x σ x σ π e 6 8
9 A hely mérés értéke és szórása x σ π 3 3 σ 3 4σ π x σ π dx x e x σ 4σ π π 4 x σ σ dx x e x σ 7 dx x e x σ t xσ 3 4σ 3 σ 3 π dt t e t 8 9 Ie következk, hogy a hullámcsomagra x p azaz a hely és mpulzus mérés szórásáak szorzata a Heseberg-féle határozatlaság relácó alsó határá va. 9
10 4 Időfüggetle Raylegh-Schrödger perturbácószámítás Perturbált Hamlto operátor H H + λw A perturbálatla Hamlto operátor spektrál-felbotása A perturbált stacoárus Schrödger egyelet H ε Ψ Ψ Határfeltétel Asatz a hullámfüggvéyre H + λw Ψ ε Ψ,,... 3 lm λ Ψ λ 4 lm λ ε λ 5 Ψ λ c λ Ψ + δψ λ 6 lm c λ és lm δψ λ 7 λ λ Szokásos választás Következméy c λ Ψ λ Ψ + δψ λ 8 δψ λ c λ Ψ Ψ δψ 9 A perturbált megoldás sorfejtése λ hatváya szert δψ λ k Ψ k Ψ Ψ k 3 k azaz a hullámfüggvéy perturbatív korrekcó ortogoálsak a perturbálatla állapotra, valamt ε ε + k λ k ε k 3 A 3 egyeletet felhaszálva Ψ H Ψ + λ Ψ W Ψ ε Ψ Ψ ε ε + λ Ψ W Ψ 3 33 majd a sorfejtéseket behelyettesítve ε + k k λ k ε k ε + λ k+ Ψ λ k ε k ε + k k W Ψk λ k Ψ W Ψ k 34 35
11 következk, hogy ε k Ψ W Ψ k k,, Specálsa, az elsőredű eergakorrekcó ε Ψ W Ψ 37 Elsőredű degeerált perturbácószámítás H m µ H Ψ ε Ψ µ Ψ µ + ε j jε j ε Ψ j Ψ j 38 Ψ Ψ + λ Ψ 39 m Ψ c ν Ψ ν 4 ν H + λw Ψ + W Ψ ε Ψ µ W Ψ ε m ν m ν ε + λε Ψ Ψ 4 + ε Ψ 4 43 Ψ µ Ψ Ψ µ W Ψ ν cν ε c µ 44 [ Ψ µ W Ψ ] ν ε δ µν c ν 45 W µν Ψ µ W Ψ ν 46 det W ε I 47 A hullámfüggvéy korrekcóak számítása H + λw H Ψ k k λ k Ψ k k λ k ε k k λ k Ψ k 48 H Ψ ε Ψ 49 H Ψ + W Ψ ε Ψ + ε Ψ 5 k + W Ψ k H ε Ψ k l ε l Ψ k l k,,... 5 W Ψ k + k l ε ε Ψ Ψ Ψ k W Ψ k + Q Ψ Ψ ε ε ε l Ψ k l 5 k l ε l Ψ k l 53 54
12 Q ε ε Ψ Ψ Ψ k Ψ Ψ Ψ k Ψ k 55 Ψ k A hullámfüggvéy elsőredű korrekcója: Q W Ψ k + k l ε l Q Ψ k l 56 Ψ Az eerga másodredű korrekcója: Q W Ψ ε Ψ W Ψ Ψ Ψ W Ψ ε ε Ψ W Ψ Ψ W Ψ ε ε
13 4. Elsőredű Stark-effektus A hdrogéatom elfajult ívóak felhasadása homogé elektromos tér jelelétébe. Példakét tektsük a égyszerese elfajult ívóját. A ulladredű hullámfüggvéyek: ψ r r e r a 3/ a Y ϑ, ϕ, 6 a ahol ψ m r r e r a Y 3a 3/ m ϑ, ϕ, 6 a Y ϑ, ϕ, Y ϑ, ϕ 4π 3 Y ϑ, ϕ 8π sϑe ϕ, Y ϑ, ϕ A perturbácó operátora z ráyú elektromos tér eseté: V r q E r eer cos ϑ A perturbácó mátrxelemebe vzsgáljuk a térszög szert tegrálokat: π π ψ V ψ s ϑdϑ 3 π s ϑdϑ cos ϑ π ψ V ψ m π s ϑdϑ π π s ϑdϑ 4π 3 cosϑ, 6 4π 3 8π sϑeϕ, 63 4π 3 eery ϑ, ϕ 64 dϕ Y ϑ, ϕ Y ϑ, ϕ Y 3 π dϕ Y ϑ, ϕ Y π ϑ, ϕ 65 xdx 66 m ϑ, ϕ Y ϑ, ϕ 67 dϕ Y ϑ, ϕ Y m ϑ, ϕ 4π δ m 68 a gömbharmokusok ortoormáltsága matt. A maradék mátrxelemebe először a ϕ-szert tegrált vzsgálva: ψ m V ψ m π π s ϑdϑ π így csak a ψ m V ψ m mátrxelemeket kell kszámíta: ψ V ψ ψ V ψ π π dϕ Y m ϑ, ϕ Y ϑ, ϕ Y m ϑ, ϕ 69 dϕe m mϕ πδ mm 7 cos 3 ϑ s ϑdϑ s ϑ cos ϑ s ϑdϑ hsze mdkét esetbe páratla függvéyt tegráltuk a [, ] tatomáyo. Az egyetle zérustól külöböző mátrxelem tehát: 4 V V, 3a 3 ee 8 3 a ee 8 3 a ee x 3 dx 7 x xdx 7 dr r r r 3 e r a a a dxx 4 x e x 4 3 3a ee
14 ugyas x e αx dx! α A szekulárs mátrx a hullámfüggvéyeket,,, sorredbe írva: λ V λ V λ, 75 λ melyek sajátértéke {λ, V + λ, λ V }. Következésképpe az elsőredű eergakorrekcók: E, { V 3a ee V 3a ee, E E, 76 azaz a perturbácószámítás első redjébe az eredetleg égyszerese elfajult ívó egy változatla eergájú kétszerese elfajult ívóra és két szmmetrkusa elhelyezkedő, egyszerese elfajult ívóra hasad fel. 4
15 5 Paul-egyelet Kétkompoesű hullámfüggvéy, drektösszeg Hlbert tér: ψ H L R 3 L R 3 77 ψ, ψ L R 3 : ψ ψ ψ 78 a, b C, ψ ψ ψ, ϕ ϕ ϕ : aψ + bϕ aψ + bϕ aψ + bϕ 79 ψ ψ ϕ ϕ ψ ϕ + ψ ϕ 8 Operátorok drektösszege: A, B L L R 3, L R 3 8 A B L L R 3 L R 3, L R 3 L R 3 8 A B ψ ψ Aψ Bψ 83 Ezzel le tudjuk ír a sp-függetle Hamlto operátor hatását: H p m + V r + µ B B L 84 Kvatummechaka várhatóérték: H H ψ ψ H ψ H ψ 85 ψ ψ A B ψ ψ ψ A ψ + ψ B ψ 86 Hogya hatak a sp-operátorok a drektösszeg Hlbert tére? S és H felcserélhetők: S L L R 3 L R 3, L R 3 L R 3 87 S σ, S αβ σαβ C 88 S ψ ψ S ψ + S ψ S ψ + S ψ 89 H H S ψ ψ H H S ψ + S ψ S ψ + S ψ S H ψ + S H ψ S H ψ + S H ψ 9 9 S H ψ H ψ S H H ψ ψ 9 S hermtkus: ϕ ϕ S ψ ψ ϕ S ψ + S ψ + ϕ S ψ + S ψ S S S S ϕ ψ + ϕ ψ + ϕ ψ + ϕ ψ S ϕ + S S ϕ ψ + ϕ + S ϕ ψ Mvel a Paul mátrxok öadjugáltak: és ezért, S S, S S, S S, S S, 96 ϕ ϕ S ψ ψ S ϕ ϕ ψ ψ 97 3 Hasolóa, a Paul mátrxok bztosítják, hogy az S operátorok a perdületek megfelelő felcsrélés relácókak teszek eleget. [σ, σ j ] ε jk σ k [S, S j ] ε jk S k 98 5
16 Külööse a sp-operátorok matt érdemes áttér a tezorszorzat ábrázolásra: χ C : χ, χ 99 ψ ψ L R 3 C H ψ ψ χ + ψ χ ψ ψ ϕ ψ χ ϕ χ + ψ χ ϕ χ + ψ χ ϕ χ + ψ χ ϕ χ ψ ϕ χ χ + ψ ϕ χ χ + ψ ϕ χ χ + ψ ϕ χ χ 3 }{{}}{{}}{{}}{{} ψ ϕ + ψ ϕ 4 potosa mt a drektösszeg ábrázolásba. Továbbá: lletve szokásos mátrxalakba: A A valamt S S S S azaz S S S S A L L R 3, L R 3 5 A C L L R 3 C, L R 3 C 6 A C ψ χ + ψ χ Aψ χ + Aψ χ 7 ψ ψ Aψ, 8 Aψ S : L C, C C 9 S χ S χ + S χ, S χ S χ + S χ S S S, S S S S S L R 3 S L L R 3 C, L R 3 C L R 3 S ψ χ + ψ χ ψ S χ + ψ S χ ψ S χ + S χ + ψ S χ + S χ S ψ + S ψ χ + S ψ + S ψ χ 3 ψ ψ S ψ + S ψ S ψ + S ψ am azoos a drektösszeg ábrázolásba bevezetett hatással, l. a 89 egyeletet., 4 Hamlto operátor ahol a sp gromágeses faktora: H H C + L R 3 gµ B B S, 5 g. 6 Mátrxalakba: H H + µ B B σ µ B B σ µ B B σ H + µ B B σ 7 6
17 Tömör írásmód a fetek tudatába!: H p m + V r + µ B B L + g S 8 Paul-egyelet t ψ r, t t ψ r, t p t ψ r, t Hψ r, t 9 m + V r + µ B B L + µb B σ µ B B σ µ B B σ p m + V r + µb B L + µb B σ ψ r, t ψ r, t z ráyú homogé mágeses tér eseté: t ψ r, t p t ψ m + V r + µb BL z + µ B B ψ r, t r, t p m + V r + µ B BL z µ B B ψ r, t t ψ p r, t m + V r + µ B BL z + µ B B ψ r, t t ψ p r, t m + V r + µ B BL z µ B B ψ r, t 3 Valószíűségsűrűség ρ r, t ψ r, t ψ r, t ψ r, t + ψ r, t 4 A sp dőfejlődése ahol A pályamometum dőfejlődése ahol dl dt ds dt [S, H] gµ B [S, S j ] B j 5 gµ B ε jkb j S k d L dt B M S 6 d S dt M S B 7 M S gµ B S 8 [L, H] [L, V ] + µ B [L, L j ] B j 9 [ r ], V + µ [ B ε jkb j L k r M V + L ] B 3 r V + M L B 3 M L µ B L 3 Teljes mpulzusmometum J L + S 33 d J dt r V + M B 34 M M L + M S 35 7
18 6 Időfüggő perturbácószámítás Időfüggő perturbácó H t H + W t 36 A perturbálatla Hamlto operátor sajátfüggvéye A perturbált redszer düggő Schrödger egyelete H Ψ ε Ψ 37 Ψ t e ε t Ψ 38 t Ψ t H + W t Ψ t 39 Határfeltétel lm Ψ t Ψ 4 t Kfejtés Ψ t e ε t c t Ψ 4 és a határfeltétel c δ 4 A kfejtést behelyettesítve az dőfüggő Schrödger egyeletbe ε c t + ċ t e ε t Ψ ε + W t c t e ε t Ψ 43 khaszálva a perturbálatla stacoárus sajátfüggvéyek ortoormáltságát ε k c k t + ċ k t e ε k t ε δ k + W k t c t e ε t 44 Dfferecálegyelet c t-re ċ k t W k t c t e ω k t 45 ahol és A dfferecálegyeletet ktegrálva Megoldás szukcesszív approxmácóval c k t c k + W k t Ψ k W t Ψ ω k ε k ε c r+ k t c r k + t t W k τ c τ e ω k τ dτ 48 W k τ c r τ e ωk τ dτ 49 c t δ Ψ t e ε t Ψ 5 8
19 Elsőredű megoldás c k t δ k + t W k τ e ωk τ dτ 5 Átmeet valószíűség k P k t Ψ k Ψ c t k t t W k τ e ωk τ dτ 5 Időbe perodkusa változó potecál, pl. elektromos tér t W r, t e E r cos ωt W r e ω t + e ω t 53 W r e E r 54 W k t W k e ω t + e ω t 55 W k Ψ k W Ψ e E W k τ e ω k τ dτ W k t W k e [ω k +ω]t ω k + ω + e[ω k ω]t ω k ω Ψ k r Ψ e E r k 56 e [ω k+ω]τ + e [ω k ω]τ dτ 57 W k e [ω k+ω]t/ s [ω k + ω t/] + e [ω k ω]t/ s [ω k ω t/] ω k + ω / ω k ω / P k t W k s [ω e[ωk+ω]t/ k + ω t/] ω k + ω / + e [ωk ω]t/ s [ω k ω t/] ω k ω / 6 ha t /ω csúcsok félértékszélessége pl. az emsszós csúcsra: ε k ε + ω abszorpcó 6 ε k ε ω dukált emsszó 6 ω k ω + ω k ω k t π E k t π 63 azaz az eergaváltozás bzoytalasága és a perturbácó dőtartama mérés dő között a határozatlaság relácóak megfelelő kapcsolat áll fö. A két spektráls csúcs szétválk P k t W k W k s αt πα dα t yαt s [ω k + ω t/] [ω k + ω /] s [ω k + ω t/] [ω k + ω /] t + s [ω k ω t/] [ω k ω /] + s [ω k ω t/] [ω k ω /] t 64 t 65 s y s αt y dy π lm t πα δ α 66 t 9
20 P k t W k π δ [ε k ε + ω] + δ [ε k ε ω] t 67 π W k δ ε k ε + ω + δ ε k ε ω t 68 Ferm-féle arayszabály dőegységre jutó átmeet valószíűség P k t w k t 69 w k π W k δ ε k ε + ω + δ ε k ε ω 7 t dőpllaatba bekapcsolt kostas perturbácóra, W r, t W r Θ t, w k π W k δ ε k ε 7 Aak valószíűsége, hogy a redszer az -k állapotból valamely másk állapotba jut: P t P k t w k t 7 k k Sűrű folytoos spektrum, pl. szórás állapotok vagy szlárdtestek sávja eseté w k δ ε ε k w k dε 73 k k azzal a közelítéssel élve, hogy w k helyettesíthető az ε k eergájú állapotoko vett átlagával π W ε k δ ε k ε + ω + δ ε k ε ω w k w ε k 74 π W δ ε k ε w k w ε δ ε ε k dε w ε D ε dε 75 k k ahol bevezettük a folytoos spektrum állapotsűrűségét D ε k δ ε ε k 76 w k k π W ε ω D ε ω + W ε + ω D ε + ω π W D ε 77 Dpólátmeetek kválasztás szabálya H-atomra x r s ϑ cos ϕ r s ϑ e ϕ + e ϕ 78 y r s ϑ s ϕ r s ϑ e ϕ e ϕ 79 z r cos ϑ 8
21 Ψ lm r L l r/r B e r/rb P lm cos ϑ e mϕ 8 ahol L l x az asszocált Laguerre-polomokat, P lm x pedg az asszocált Legedre függvéyeket jelöl. l m x lm L l r/r B L l r/r B rdr 8 a fet tegrálok zérustól kkülöbözőek a főkvatumszámra cs kválasztás szabály l m x lm l m y lm l m z lm π π π [ e m m +ϕ + e m m ϕ ] dϕ m m ± 83 [ e m m +ϕ e m m ϕ ] dϕ m m ± 84 e m m ϕ dϕ m m 85 l m x lm P l m cos ϑ P lm cos ϑ s ϑ d cos ϑ 86 P l m x P lm x x dx 87 mvel a P lm x függvéy partása l+m, és a fet tegrál csak abba az esetbe külöbözk zérustól, ha l +m l+m l +m +l+m 88 azaz l + m + l + m páros. Mvel ebbe az esetbe m + m páratla, következk, hogy l + l s páratla kell, hogy legye. A P lm x függvéyek rekurzós összefüggése matt azoba eél több s teljesül l l ±. Ugyaez áll fe az y és z mátrxelemere s.
22 7 Azoos részecskékből álló redszerek 7. Azoos részecskék redszeréek hullámfüggvéye Egyrészecske hullámfüggvéy sp-koordáta reprezetácóba ψ L R 3 C s+ ψ m s r χ s,m s ψ r, m s ψ 89 N azoos részecske hullámfüggvéye ψ N H N H H... H H }{{ ψ } N,,..., N 9 N szeres drektszorzattér Két részecske felcserélése P, j ψ N...,,..., j,... ψ N..., j,...,,... 9 P, j I 9 P, j ψ kψ k ± 93 Azoosság elve A megtalálás valószíűség varás két azoos részecske felcserélésére: ψ N ψ N P, j ψ N P, j ψ N 94 ll. bármely mérés eredméy s az: ψ N A ψ N P, j ψ N A P, j ψ N 95 ahol A tetszőleges hermtkus többrészecske operátor. Legye A φ φ, ahol φ H N. Ekkor ψ N φ φ ψ N P, j ψ N φ φ P, j ψ N 96 máskét Eek elégséges feltétele: φ ψ N ψ N φ φ P, j ψ N P, j ψ N φ. 97 ψ N ψ N P, j ψ N P, j ψ N 98 ψ N ψ N ψ N P, j ψ N P, j ψ N ψ N 99 tehát P, j ψ N c ψ N 3 ahol c / P, j ψ N ψ N. Nylvávaló, hogy c ± és ψ N P, j ψ N ±. 3 Osztályozás: ψ N bozook s,,... P, j ψ N ψ N fermook 3 s, 3,...
23 Hamlto operátor és Schrödger egyelet Ugyaakkor ψ N P, j ψ N választással Mt jelet a P, j H N P, j operátor: azaz t ψ N H N ψ N 33 t P, j ψ N P, j H N ψ N P, j H N P, j P, j ψ N 34 t ψ N H N ψ N tp, j ψ N H N P, j ψ N 35 [H N P, j H N P, j] ψ N 36 H N P, j H N P, j [P, j, H N ] 37 P, j H N, j P, j ψ N, j P, j H N, j ψ N j, H N j, ψ N, j 38 P, j H N, j P, j H N j, 39 tehát az azoos részecskék Hamlto operátora s szükségszerűe varás két részecske felcserélésére. Következméy: a hullámfüggvéy permutácós szmmetrája mozgásálladó: d dt ψ N P, j ψ N ψ N [P, j, H N ] ψ N 3 Paul elv: Az elektrook fermook, azaz egy többelektroos hullámfüggvéy atszmmetrkus a részecskék felcserélésére ézve. Atszmmetrkus hullámfüggvéy kostrukcója: ϕ a, ϕ b H L R 3 C Drektszorzat hullámfüggvéyek: ϕ a ϕ a, ϕ b ϕ b, ϕ a ϕ b, ϕ b ϕ a 3 egyszerűsített írásmóddal: ϕ a ϕ a, ϕ b ϕ b, ϕ a ϕ b, ϕ b ϕ a 3 Általáos hullámfüggvéy: ψ, c aa ϕ a ϕ a + c bb ϕ b ϕ b + c ab ϕ a ϕ b + c ba ϕ b ϕ a 33 Két részecske felcserélése: ψ, c aa ϕ a ϕ a + c bb ϕ b ϕ b + c ab ϕ a ϕ b + c ba ϕ b ϕ a 34 c aa ϕ a ϕ a + c bb ϕ b ϕ b + c ab ϕ b ϕ a + c ba ϕ a ϕ b 35 ugyaakkor ψ, ψ, c aa ϕ a ϕ a c bb ϕ b ϕ b c ab ϕ a ϕ b c ba ϕ b ϕ a 36 c aa c aa 37 c bb c bb 38 c ab c ba 39 3
24 azaz ψ, ϕ a ϕ b ϕ b ϕ a 3 ahol ψ, -t -re ormáltuk. Determás alakba: ψ, ϕ a ϕ b ϕ a ϕ b 3 Általáosítás: ϕ, ϕ,..., ϕ N H ortoormált függvéyek Ψ ϕ,ϕ,...,ϕ N,..., N N! P,...,N P P,..., N ϕ... ϕ N N 3 ahol P,..., N az,..., N természetes számok tetszőleges permutácója, melybe a felcserélések száma P. Slater determás: Ψ ϕ,ϕ,...,ϕ N,..., N ϕ ϕ ϕ N ϕ ϕ ϕ N N! ϕ N ϕ N ϕ N N Paul-féle kzárás elv: Az N egyrészecske hullámfügvéy drektszorzat teré kostruált N-részecske fermo hullámfüggvéybe mdegyk egyrészecske hullámfüggvéy csak egyszer fordul elő két fermo em lehet ugyaabba az egyrészecske állapotba. 33 Általáos hullámfüggvéy: {ϕ H, N} TONR ψ,..., N C,,..., N Ψ,,..., N,..., N 34,,..., N N l k Bozoredszer hullámfüggvéye ψ,..., N { ϕ H L R 3 C s+} TONR s,,,...,,..., N N Ψ B,,..., N,..., N N! C,,..., N Ψ B,,..., N,..., N 35 P,...,N P,..., N ϕ... ϕ N N 36 Betöltés szám reprezetácó Az egyrészecske hullámfüggvéyek drektszorzat teré kostruált hullámfüggvéyek átfogalmazása: Ψ F,,..., N l k,,...,, Ψ B,,..., N... N egyébkét k,...,n δ, k N 38 N 39 N 4
25 Ameybe az egyrészecske hullámfüggvéyek az egyrészecske Hamlto operátor sajátfüggvéye: H ϕ ε ϕ 33 akkor,,...,,... a H N,..., N H H... H N 33 függetle N-részecske Hamlto-operátor sajátfüggvéye, E N ε 33 N sajátértékkel. 7. Két kölcsöható elektro: Hélumatom Hamlto operátor H, H, + V, 333 H, H + H 334 H m ke r, 335 V, ke r r 336 Egyelektro hullámfüggvéyek H φ lms ε φ lms 337 ε 4 m ke 4 Ryd Alapállapot s állapotokból képzett Slater determás ϕ a r, m s φ,,, r, m s φ s r χ ϕ b r, m s φ,,, r, m s φ s r χ ψ s, φ s r φ s r [ χ χ χ χ ] M a hullámfüggvéy sp-függő részéek a jeletése? Össz-spoperátor: S S + S 34 [S, S j ] 343 [S, S j ] ε jk S k 344 S S + S + S S S + S + S zs z + S + S + S S
26 ] S z [χ χ χ χ [ S z + S z χ ] χ χ χ χ χ + χ χ 346 S χ χ S + S + S z S z + S + S + S S + χ χ χ χ χ χ 348 χ χ + χ χ 349 S χ χ + χ χ 35 [ ] S χ χ χ 35 Következméy: χ,, [ ] χ χ χ χ az S és S z operátorok közös sajátfüggvéye egyarát zérus sajátértékkel S, M S szglet két-sp állapot A hélumatom eze közelítő alapállapotát paraállapotak evezzük Parahélum ψ s, φ s r φ s r χ,, 35 H, ψ s, E s ψ s, 353 E s 8 Ryd 354 M az alapállapot eerga a perurbácószámítás első redjébe? E ψ s s, V, ψ s, 355 φ s r φ s ke r r r φ s r φ s r d 3 r d 3 r 356 ke s r s r r r d 3 r d 3 r C s > 357 Ez az eergakorrekcó egy s r töltéseloszlás klasszkus elektrosztatkus eergája. 7.. Gerjesztett állapotok s és s állapotokból képzett Slater determások [ ψs s, φ s r φ s r χ χ φ s r φ s ] r χ χ 358 [ ψs s, φ s r φ s r χ χ φ s r φ s ] r χ χ 359 ψs s 3, [φ s r φ s r φ s r φ s r ] χ χ 36 ψs s 4, [φ s r φ s r φ s r φ s r ] χ χ 36 6
27 Célszerű az első két hullámfüggvéy következő leárkombácót képez ψs s, ψ s s, ψs s, 36 φ s r φ s r + φ s r φ s r χ χ χ χ 363 s s, ψ s s, + ψs s, 364 φ s r φ s r φ s r φ s r χ χ + χ χ 365 ψ Ekkor ugyas köye belátható, hogy a két-elektro hullámfüggvéyek sp-függő kompoese mde esetbe az S és S z operátorok közös ortoormált sajátfüggvéye χ S,MS, χ S,MS, χ χ χ χ χ χ + χ χ szglet állapot aszmetrkus χ S,MS, χ χ trplet állapotok szmetrkus χ S,MS, χ χ és bevezetve az ugyacsak ortoormált szmmetrkus és atszmmetrkus térfüggő kompoeseket, φ + s s r, r φ s r φ s r + φ s r φ s r 367 φ s s r, r φ s r φ s r φ s r φ s r 368 a két-elektro hullámfüggvéyek a következő alakra egyszerűsödek most már elhagyva a jelölést 366 ψ s s, φ + s s r, r χ,, 369 ψ s s, φ s s r, r χ,, 37 ψ 3 s s, φ s s r, r χ,, 37 ψ 4 s s, φ s s r, r χ,, 37 Eze állapotok a H, perturbálatla Hamlto operátor degeerált sajátfüggvéye, H, ψs s, E s sψs s, 373 E s s 4 + Ryd 5 Ryd Az elektrook között Coulomb kölcsöhatás operátora sp-függetle, ezért - fgyelembevéve, hogy a spfüggvéyek ortoormáltak - a perturbácó operátora dagoáls, így az elsőredű eergakorrekcók valamt, 3, 4 E, s s ψs s, V, ψ s s, 375 φ + s s r, r ke r r φ+ s s r, r d 3 r d 3 r 376 E, s s ψs s, V, ψ s s, 377 φ s s r, r ke r r φ s s r, r d 3 r d 3 r 378 7
28 A trplet állapotok továbbra s degeeráltak maradak, de a szglet és trplet állapotok eergája külöböz fog. Vzsgáljuk meg az eergakorrekcók jeletését: φ ± s s r, r ke r r φ± s s r, r d 3 r d 3 r 379 φ s r φ s r ke r r φ s r φ s r d 3 r d 3 r 38 + φ s r φ s r ke r r φ s r φ s r d 3 r d 3 r ± φ s r φ s r ke r r φ s r φ s r d 3 r d 3 r ± φ s r φ s r ke r r φ s r φ s r d 3 r d 3 r Az első két tag a korábba látott klasszkus kölcsöhatás eergát adja C s s ke s r s r r r d 3 r d 3 r 38 a másodk két tagak vszot cs klasszkus megfelelője. Mvel azoos argumetummal két külöböző hullámfüggvéy szerepel bee, ezt kcserélődés tegrálak evezzük K s s ke φ s r φ s r r r φ s r φ s r d 3 r d 3 r R 38 és a szglet-trplet eergafelhasadást pot ez a tag adja E,szglet s s C s s + K s s 383 E,trplet s s C s s K s s 384 Megjegyzés: sp-model kapcsolat ES C + K ES C K 385 E S C S S + K 386 H sp S, S C + K S + S K C K K S S 387 H J S S 388 J K 389 A hélumatom gerjesztett állapotaak vzsgálatakor persze azt s fgyelembe kell ve, hogy az s és p állapotokból képzett Slater determások s a perturbálatla Hamlto operátor 5 Ryd eergához tartozó sajátalterébe vaak. Eze állapotok azoba az L összpályampulzussal redelkezek, így em keveredek a fet tárgyalt L összpályampulzusú állapotokkal. 8
Pauli-Schrödinger egyenlet
Paul-Schrödnger egyenlet Hamlton operátor Paul-Schrödnger egyenlet valószínűségsűrűség H = p m + V L r + µ B B + g S g = t ψ r, t = Hψ r, t 3 ψ ψ+ r, t r, t = ψ 4 r, t ρ r, t = ψ + r, t ψ r, t = ψ + r,
Részletesebben1 A lineáris harmonikus oszcillátor
A lneárs harmonkus oszcllátor Az egydmenzós harmonkus oszcllátor potencálja V x Dx, ahol D az erőállandó drekcós erő. A klasszkus mechanka alapján, a fent potencálban egy m tömegű részecske ω D/m frekvencájú
RészletesebbenKvantummechanika gyakorlo feladatok 1 - Megoldások. 1. feladat: Az eltolás operátorának megtalálásával teljesen analóg módon fejtsük Taylor-sorba
Kvatummechaika gyakorlo felaatok - Megolások felaat: z eltolás operátoráak megtalálásával teljese aalóg móo fejtsük Taylor-sorba a hullámfüggvéyt a változójába: ψr θ ϕ + ϕ ψr θ ϕ + ψr θ ϕ ϕ + ψr θ ϕ ϕ
RészletesebbenMolekulák elektronszerkezete - kv2n1p07/1 vázlat
Molekulák elektroszerkezete - kvp07/ vázlat Szalay Péter Eötvös Lorád Tudomáyegyetem, Kéma Itézet 0. szeptember 8. Tematka A Bor-Oppehemer közelítés. Az elektro-hullámfüggvéy közelítése; az eerga kfeezése
RészletesebbenA felhasznált térfogalmak: lineáris tér (vektortér), normált tér, Banach tér, euklideszi-tér, Hilbert tér. legjobban közelítõ elem, azaz v u
Approxmácó Bevezetés A felhaszált térfogalmak: leárs tér (vektortér) ormált tér Baach tér eukldesz-tér Hlbert tér V ormált tér T V T kompakt halmaz Ekkor v V u ~ T legjobba közelítõ elem azaz v u ~ f {
Részletesebben2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI A XIX. század vége felé úgy tűt, hogy a fzka legfotosabb kérdése tsztázódtak. A mechaka, termodamka és Maxwell mukássága yomá az elektrodamka s többékevésbé befejezett, axómákra
RészletesebbenFeladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz
Feladatok és megoldások a. het gyakorlathoz dszkrét várható érték Építőkar Matematka A. Egy verseye öt ő és öt férf verseyző dul. Tegyük fel, hogy cs két azoos eredméy, és md a 0! sorred egyformá valószíű.
RészletesebbenJanuary 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r,
Közelítő módszerek January 16, 27 1 A variációs módszer A variációs módszer szintén egy analitikus közelítő módszer. Olyan esetekben alkalmazzuk mikor ismert az analitikus alak amelyben keressük a sajátfüggvényt,
Részletesebben? közgazdasági statisztika
Valószíűségszámítás és a statsztka Valószíűség számítás Matematka statsztka Alkalmazott statsztka? közgazdaság statsztka épesség statsztka orvos statsztka Stb. Példa: vércsoportok Az eloszlás A AB B Elem
Részletesebben= λ valós megoldása van.
Másodredű álladó együtthatós lieáris differeciálegyelet. Általáos alakja: y + a y + by= q Ha q = 0 Ha q 0 akkor homogé lieárisak evezzük. akkor ihomogé lieárisak evezzük. A jobb oldalo lévő q függvéyt
RészletesebbenA pályázat címe: Rugalmas-képlékeny tartószerkezetek topológiai optimalizálásának néhány különleges feladata
6. év OTKA zárójeletés: Vezető kutató:kalszky Sádor OTKA ylvátartás szám T 4993 A pályázat címe: Rugalmas-képlékey tartószerkezetek topológa optmalzálásáak éháy külöleges feladata (Részletes jeletés) Az
Részletesebbenu u IR n n = 2 3 t 0 <t T
IR n n =2 3 u() u u u u IR n n = 2 3 ξ A 0 A 0 0 0 < T F IR n F A 0 A 0 A 0 A 0 F :IR n IR n A = F A 0 A 0 A 0 0 0 A F A 0 A F (, y) =0 a = T>0 b A 0 T 1 2 A IR n A A A F A 0 A 0 ξ A 0 = F (ξ) ε>0 δ ε
Részletesebbenf (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben
Propositio 1 (Jese-egyelőtleség Ha f : kovex, akkor tetszőleges ξ változóra f (M (ξ M (f (ξ feltéve, hogy az egyelőtleségbe szereplő véges vagy végtele várható értékek létezek Bizoyítás: Megjegyezzük,
RészletesebbenORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!
ORVOSI STATISZTIKA Az orvos statsztka helye Életta Aatóma Kéma Lehet kérdés?? Statsztka! Az orvos dötéseket hoz! Mkor jó egy dötés? Meyre helyes egy dötés? Mekkora a tévedés lehetősége? Példa: test hőmérséklet
RészletesebbenModern Fizika Labor. 13. Molekulamodellezés. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 08. A mérés száma és címe: Értékelés:
Moder Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. ov. 08. A mérés száma és címe: 13. Molekulamodellezés Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 09. A mérést végezte: Szőke Kálmá Bejami Kalas György Bejámi
RészletesebbenEUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei
Eukldes tér, metrkus tér, ormált tér, magasabb dmeós terek vektoraak söge, eek követkemée Metrkus tér Defícó. A H halmat metrkus térek eveük, ha va ola, metrkáak eveett m: H H R {0} függvé, amelre a követkeők
RészletesebbenA peremeloszlások. Valószínőségszámítás elıadás III. alk. matematikus szak. Példa. Valószínőségi vektorváltozók eloszlásfüggvénye.
y Valószíőségszámítás elıaás III. alk. matematkus szak 4. elıaás, szeptember 30 A peremeloszlások (X,Y) eloszlásából (elevezés: együttes eloszlás) következtethetük az egyes változók eloszlására: P(X)P(X,Y0)+P(X,Y)+P(X,Y2)
RészletesebbenKényszereknek alávetett rendszerek
Kéyszerekek alávetett redszerek A koordátákak és sebességekek előírt egyeleteket kell kelégítee a mozgás olyamá. (Ezeket a eltételeket, egyeleteket s ayag kölcsöhatások bztosítják, de ezek a kölcsöhatások
RészletesebbenDiszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (
FELADATOK A LEKÉPEZÉSEK, PERMUTÁCIÓK TÉMAKÖRHÖZ Diszkrét Matematika 4. LEKÉPEZÉSEK Értelmezési tartomány és értékkészlet meghatározása : Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából ( zöld könyv ): XIII.
Részletesebben5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI-
5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI- FÉLE RELATIVITÁSI ELV m, m,,m r, r,,r r, r,, r 6 db oordáta és sebességompoes 5.. Dama Mozgásegyelete: m r = F F, ahol F jelöl a
RészletesebbenAzonos névleges értékű, hitelesített súlyokból alkotott csoportok együttes mérési bizonytalansága
Azoos évleges értékű, htelesített súlyokból alkotott csoportok együttes mérés bzoytalasága Zeleka Zoltá* Több mérés feladatál alkalmazak súlyokat. Sokszor ezek em egyekét, haem külöböző társításba kombácókba
Részletesebben1. Sajátérték és sajátvektor
1. Sajátérték és sajátvektor Leképezés diagoális mátrixa. Kérdés Mely bázisba lesz egy traszformáció mátrixa diagoális? A Hom(V) és b 1,...,b ilye bázis. Ha [A] b,b főátlójába λ 1,...,λ áll, akkor A(b
RészletesebbenStatisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.
Statisztika 1 zárthelyi dolgozat 011 március 1 1 Legye X = X 1,, X 00 függetle mita b paraméterű Poisso-eloszlásból b > 0 Legye T 1 X = X 1+X ++X 100, T 100 X = X 1+X ++X 00 00 a Milye a számra igaz, hogy
RészletesebbenFourier sorok FO 1. Trigonometrikus. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!
Fourier sorok FO Trigoometrikus Fourier sorok FO Trigoometrikus redszer Defiíció: trigoometrikus redszer Az {, cos x, si x, cos x, si x, cos 3x, si 3x, } függvéyekből álló (végtele sok függvéyt tartalmazó)
RészletesebbenValószínűségszámítás. Ketskeméty László
Valószíűségszámítás Ketskeméty László Budapest, 996 Tartalomjegyzék I. fejezet VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS 3. Kombatorka alapfogalmak 4 Elleőrző kérdések és gyakorló feladatok 6. A valószíűségszámítás alapfogalma
Részletesebben1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3
Dr. Tóth László, Fejezetek az elemi számelméletből és az algebrából (PTE TTK, 200) Számelméleti függvéyek Számelméleti függvéyek értékeire voatkozó becslések A τ() = d, σ() = d d és φ() (Euler-függvéy)
Részletesebben13. Tárcsák számítása. 1. A felületszerkezetek. A felületszerkezetek típusai
Tárcsák számítása A felületszerkezetek A felületszerkezetek típusa A tartószerkezeteket geometra méretek alapjá osztálozzuk Az eddg taulmáakba szereplı rúdszerkezetek rúdjara az a jellemzı hog a hosszuk
RészletesebbenTartalomjegyzék. 4.3 Alkalmazás: sorozatgyártású tűgörgő átmérőjének jellemzése
3 4 Tartalomegyzék. BEVEZETÉS 5. A MÉRÉS 8. A mérés mt folyamat, fogalmak 8. Fotosabb mérés- és műszertechka fogalmak 4.3 Mérés hbák 8.3. Mérés hbák csoportosítása eredetük szert 8.3. A hbák megeleítés
RészletesebbenKOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematikatanár hallgatók számára. Szita formula J = S \R,
KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatla matematkataár hallgatók számára Szta formula Előadó: Hajal Péter 2018 1. Bevezető példák 1. Feladat. Háy olya sorbaállítása va a {a,b,c,d,e} halmazak, amelybe a és b em kerül
Részletesebbeni 0 egyébként ábra. Negyedfokú és ötödfokú Bernstein polinomok a [0,1] intervallumon.
3. Bézer görbék 3.1. A Berste polomok 3.1. Defícó. Legye emegatív egész, tetszőleges egész. A ( ) B (u) = u (1 u) polomot Berste polomak evezzük, ahol ( ) = {!!( )! 0, 0 egyébkét. A defícóból közvetleül
RészletesebbenVáltakozó elektromágneses terek
Váltakozó elektromágeses terek. Váltakozó feszültség és váltóáram elõállítása Az elektromos áram mdeap életük fotos része. A 9. századba Thomas Alva (GVRQ pv D] OWDOD DODStWRWW ODERDWyXP PXQNDWVD PXWDWWN
Részletesebben2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya
II RÉZ 2 EJEZE 2 Az együttműködő vllamoseerga-redszer teljesítméy-egyesúlya 2 A frekveca és a hatásos teljesítméy között összefüggés A fogyasztó alredszerbe a fogyasztók hatásos wattos teljesítméyt lletve
Részletesebben2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...
. Függvéysorok. Bevezetés és defiíciók A végtele sorokál taultuk, hogy az + x + x + + x +... végtele összeg x < eseté koverges. A feti végtele összegre úgy is godolhatuk, hogy végtele sok függvéyt aduk
RészletesebbenMatematikai statisztika
Matematka statsztka 8. elıadás http://www.math.elte.hu/~arato/matstat0.htm Kétmtás eset: függetle mták + + + = + ) ( ) ( ) ( Y Y X X Y X m m m t m Ha smert a szórás: (X elemő, σ szórású, Y m elemő, σ szórású),
RészletesebbenKvantum párhuzamosság Deutsch algoritmus Deutsch-Jozsa algoritmus
LOGO Kvatum párhuzamosság Deutsch algoritmus Deutsch-Jozsa algoritmus Gyögyösi László BME Villamosméröki és Iormatikai Kar Bevezető Kvatum párhuzamosság Bármilye biáris üggvéyre, ahol { } { } : 0, 0,,
RészletesebbenKvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje
Kvantummechanika gyakorlat 015 1. Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje 1. Mutassuk meg, hogy A és B tetsz leges operátorokra igaz, hogy e B A e B = A + [B, A] + 1![ B, [B, A] ] +....
RészletesebbenIsmérvek közötti kapcsolatok szorosságának vizsgálata. 1. Egy kis ismétlés: mérési skálák (Hunyadi-Vita: Statisztika I. 25-26. o)
Ismérvek között kapcsolatok szorosságáak vzsgálata 1. Egy ks smétlés: mérés skálák (Huyad-Vta: Statsztka I. 5-6. o) A külöböző smérveket, eltérő mérés sztekkel (skálákkal) ellemezhetük. a. évleges (omáls)
RészletesebbenV. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL
86 Összefoglaló gyaorlato és feladato V GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL 5 Halmazo, relácó, függvéye Bzoyítsd be, hogy ha A és B ét tetszőleges halmaz, aor a) P( A) P( B) P( A B) ; b) P( A) P ( B )
RészletesebbenValós függvénytan. rendezett pár, ( x, valós számok leképezése az csoportra. függvény mint előírás, pl. y x azt jelenti, hogy x
II. Valós függvéyta Alapvetőe ebbe a fejezetbe s elem matematka smeretekről lesz szó, de az smeretek alapos, készségsztű begyakorlása (mely esetleg túlmegy az tt közölt feladatok megoldásá) elegedhetetleek
RészletesebbenKalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok
Kalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok Fizika BSc I/. gyakorlat. Tétel Newto Leibiz. Ha f folytoos az a, b] itervallumo és F primitív függvéye f-ek, akkor b a f F b F a.. Számítsuk ki az alábbi racioális
Részletesebben? közgazdasági statisztika
... Valószíűségszámítás és a statsztka Valószíűség számítás Matematka statsztka Alkalmazott statsztka? közgazdaság statsztka épesség statsztka orvos statsztka Stb. Példa: vércsoportok Az eloszlás A AB
Részletesebben9. HAMILTON-FÉLE MECHANIKA
9. HAMILTON-FÉLE MECHANIKA 9.. Legedre-éle traszormáció x x h x, p= p x x Milye x-él maximális? pl.= x alulról kovex h x =0: d p= dx x=x p a példába: p=x ; h= p x x Mekkora a maximuma? g p= p x p x p g=
RészletesebbenAZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.
AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA Mágneses dipólmomentum: m H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat. M = m H sinϕ (Elektromos töltés, q: monopólus
RészletesebbenStatisztika. Eloszlásjellemzők
Statsztka Eloszlásjellemzők Statsztka adatok elemzése A sokaság jellemzése középértékekkel A sokaság jellemzéséek szempotja A sokaság jellemzéséek szempotja: A sokaság tpkus értékéek meghatározása. Az
RészletesebbenI. Függelék. A valószínűségszámítás alapjai. I.1. Alapfogalamak: A valószínűség fogalma: I.2. Valószínűségi változó.
I. Függelék A valószíűségszámítás alapjai I.1. Alapfogalamak: Véletle jeleség: létrejöttét befolyásoló összes téyezőt em ismerjük. Tömegjeleség: a jeleség adott feltételek mellett akárháyszor megismételhető.
RészletesebbenMegállapítható változók elemzése Függetlenségvizsgálat, illeszkedésvizsgálat, homogenitásvizsgálat
Megállapítható változók elemzése Függetleségvzsgálat, lleszkedésvzsgálat, homogetásvzsgálat Ordáls, omáls esetre s alkalmazhatóak a következő χ próbá alapuló vzsgálatok: 1) Függetleségvzsgálat: két valószíűség
RészletesebbenA Secretary problem. Optimális választás megtalálása.
A Secretary problem. Optmáls választás megtalálása. A Szdbád problémáa va egy szté lasszusa tethető talá természetesebb vszot ehezebb változata. Ez a övetező Secretary problem -a evezett érdés: Egy állásra
RészletesebbenMIKROELEKTRONIKA, VIEEA306
Budaesti Műszaki és Gazdaságtudomáyi Egyetem Elektroikus Eszközök Taszéke MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306 Félvezető fizikai alaok htt://www.eet.bme.hu/~oe/miel/hu/03-felvez-fiz.tx htt://www.eet.bme.hu Budaesti
RészletesebbenAutoregressziós folyamatok
Autoregressziós folyamatok.. Példa.. Az ε(t) folyamat függetle érték zaj, ha a várható értéke és ε(t)-k függetle, azoos eloszlású valószí ségi változók.. Az ε(t) folyamat fehér zaj, ha Eε(t) =, és ε(t)-k
RészletesebbenBIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 10. A statisztika alapjai Debrecei Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csaád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Statisztikai függvéyek Defiíció, empirikus várható érték Empirikus
RészletesebbenSorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága
Sorozatok, határérték fogalma. Függvéyek határértéke, folytoossága 1) Végtele valós számsorozatok Fogalma, megadása Defiíció: A természetes számok halmazá értelmezett a: N R egyváltozós valós függvéyt
Részletesebben3.1.1. Rugalmas elektronszórás; Recoil- és Doppler-effektus megfigyelése
3.1.1. Rugalmas elektroszórás 45 3.1.1. Rugalmas elektroszórás; Recoil- és Doppler-effektus megfigyelése Aray, ikkel, szilícium és grafit mitákról rugalmasa visszaszórt elektrook eergiaeloszlását mértem
Részletesebbenr tr r r t s t s② t t ① t r ② tr s r
r tr r r t s t s② t t ① t r ② tr s r r ás③ r s r r r á s r ② s ss rt t s s tt r t r t r P s ② Pá③ á ② Pét r t rs t② t② r t ② s s ás t r s ② st s t t r t t r s t s t t t t s s s str t r r t r t ① r t r
Részletesebben8.1. A rezgések szétcsatolása harmonikus közelítésben. Normálrezgések. = =q n és legyen itt a potenciál nulla. q i j. szimmetrikus. q k.
8. KIS REZGÉSEK STABIL EGYENSÚLYI HELYZET KÖRÜL 8.. A rezgések szétcsatolása harmoikus közelítésbe. Normálrezgések Egyesúlyi helyzet: olya helyzet, amelybe belehelyezve a redszert (ulla kezdősebességgel),
RészletesebbenFluktuáló terű transzverz Ising-lánc dinamikája
2016. szeptember 8. Phys. Rev. B 93, 134305 Modell H(t) = 1 2 L 1 σi x σi+1 x h(t) 2 i=1 h(t)-fluktuáló mágneses tér. Hogyan terjednek jelek a zajos rendszerben? L σi z, i=1 Zajok típusai 1 fehér zaj 2
RészletesebbenZavar (confounding): akkor lép fel egy kísérletben, ha a kísérletet végző nem tudja megkülönböztetni az egyes faktorokat.
Zavar és mita Zavar (cofoudig): akkor lép fel egy kísérletbe, ha a kísérletet végző em tudja megkülöbözteti az egyes faktorokat. Zavar és mita Zavar (cofoudig): akkor lép fel egy kísérletbe, ha a kísérletet
Részletesebben2.10. Az elegyek termodinamikája
Kéma termodamka.1. z elegyek termodamkája fzka kéma több féle elegyekkel foglakozk, kezdve az deáls elegyektől a reáls elegyekg. Ha az deáls elegyek esetébe az alkotók közt kölcsöhatásokat elhayagoljuk,
RészletesebbenJárattípusok. Kapcsolatok szerint: Sugaras, ingajárat: Vonaljárat: Körjárat:
JÁRATTERVEZÉS Kapcsolatok szert: Sugaras, gaárat: Járattípusok Voalárat: Körárat: Targocás árattervezés egyszerű modelle Feltételek: az ayagáram determsztkus, a beszállítás és kszállítás dőpot em kötött
RészletesebbenFüggvénygörbe alatti terület a határozott integrál
Függvéygörbe alatt terület a határozott tegrál Tektsük az üggvéyt a ; tervallumo. Adjuk becslést a görbe az tegely és az egyees között síkdom területére! Jelöljük ezt a területet I-vel! A becslést legegyszerűbbe
RészletesebbenANALÍZIS 1. I. VIZSGA január 11. Mérnök informatikus szak α-variáns Munkaidő: 90 perc., vagyis z 2 1p = i 1p = ( cos 3π 2 2
ANALÍZIS. I. VIZSGA. jauár. Mérök iformatikus szak α-variás Mukaidő: perc. feladat pot) Adja meg az z 4 i)z i egyelet összes megoldását. i + i) + 4i + 4 i +, vagyis z p i p cos 3 + i si ) 3 vagy z p i
Részletesebben2015/16/1 Kvantummechanika B 2.ZH
2015/16/1 Kvantummechanika B 2.ZH 2015. december 10. Információk 0. A ZH ideje minimum 90 perc, maximum 180 perc. 1. Az összesen elérhet pontszám 270 pont. 2. A jeles érdemjegy eléréséhez nem szükséges
Részletesebben7. MÉRÉSEK KIÉRTÉKELÉSE FÜGGVÉNYILLESZTÉSSEL
7. MÉRÉSEK KIÉRTÉKELÉSE FÜGGVÉNYILLESZTÉSSEL Ebbe a fejezetbe kokrét mérések kértékelését mutatjuk be, köztük azokét s, amelyeket az. fejezetbe leírtuk. A kértékelés módszerét tulajdoképpe levezethetjük
RészletesebbenKomplex számok. d) Re(z 4 ) = 0, Im(z 4 ) = 1 e) Re(z 5 ) = 0, Im(z 5 ) = 2 f) Re(z 6 ) = 1, Im(z 6 ) = 0
Komplex számok 1 Adjuk meg az alábbi komplex számok valós, illetve képzetes részét: a + i b i c z d z i e z 5 i f z 1 A z a + bi komplex szám valós része: Rez a, képzetes része Imz b Ez alapjá a megoldások
RészletesebbenNevezetes sorozat-határértékek
Nevezetes sorozat-határértékek. Mide pozitív racioális r szám eseté! / r 0 és! r +. Bizoyítás. Jelöljük p-vel, illetve q-val egy-egy olya pozitív egészt, melyekre p/q r, továbbá legye ε tetszőleges pozitív
RészletesebbenMatematikai statisztika elıadás III. éves elemzı szakosoknak. Zempléni András 9. elıadásból (részlet)
Matematka statsztka elıadás III. éves elemzı szakosokak Zemplé Adrás 9. elıadásból részlet Y közelítése függvéyével Gyakor eset, hogy em smerjük a számukra érdekes meység Y potos értékét pl. holap részvéy-árfolyam,
RészletesebbenA spin. November 28, 2006
A spin November 28, 2006 1 A spin a kvantummechanikában Az elektronnak és sok más kvantummechanikai részecskének is van egy saját impulzusnyomatéka amely független a mozgásállapottól. (Úgy is mondhatjuk,
RészletesebbenA statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük.
Statisztikai módszerek. BMEGEVGAT01 Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomáyi Egyetem Gépészméröki Kar Hidrodiamikai Redszerek Taszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenVII. A határozatlan esetek kiküszöbölése
A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely
RészletesebbenSzilárdtestek elektronszerkezete feladatok
Szilárdtestek elektronszerkezete feladatok Csősz Gábor 8. január.. feladat A feladatban az alábbi mátriot kell diagonizálni. ε B,F,G (k) V V H = V ε B,F,G (k) V V V ε B,F,G (k) Kihasználva a rács szimmetriáját
RészletesebbenSinkovicz Péter, Szirmai Gergely október 30
Hatszögrácson kialakuló spin-folyadék fázis véges hőmérsékletű leírása Sinkovicz Péter, Szirmai Gergely MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet 2012 október 30 Áttekintés
RészletesebbenMÉRÉSTECHNIKA. DR. HUBA ANTAL c. egy. tanár BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék 2011
MÉRÉSTECHNIKA DR. HUBA ANTAL c. egy. taár BME Mechatroka, Optka és Gépészet Iformatka Taszék 0 Rövde a tárgyprogramról Előadások tematkája: Metrológa és műszertechka alapok Mérés adatok kértékelése Időbe
RészletesebbenEgyesített funkcionális renormálási csoport egyenlet
Egyesített funkcionális renormálási csoport egyenlet Nándori István MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport, MTA-Atomki, Debrecen Magyar Fizikus Vándorgyűles, Debrecen, 2013 Kvantumtérelmélet Részecskefizika
Részletesebben(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):
A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak
Részletesebben2 Wigner Fizikai Kutatóintézet augusztus / 17
Táguló sqgp tűzgömb többkomponensű kéma kfagyása Kasza Gábor 1 és Csörgő Tamás 2,3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem 2 Wgner Fzka Kutatóntézet 3 Károly Róbert Főskola 2015. augusztus 17. Gyöngyös - KRF 1
RészletesebbenPályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.
Pályázat címe: Új geerációs sorttudomáyi kézés és tartalomfejlesztés, hazai és emzetközi hálózatfejlesztés és társadalmasítás a Szegedi Tudomáyegyeteme Pályázati azoosító: TÁMOP-4...E-5//KONV-05-000 Sortstatisztika
Részletesebben(d) x 6 3x 2 2 = 0, (e) x + x 2 = 1 x, (f) 2x x 1 = 8, 2(x 1) a 1
. Bevezető. Oldja meg az alábbi egyeleteket: (a cos x + si x + cos x si x = (b π si x = x π 4 x 3π 4 cos x (c cos x + si x = si x (d x 6 3x = 0 (e x + x = x (f x + 5 + x = 8 (g x + + x + + x + x + =..
RészletesebbenAbszolút folytonos valószín ségi változó (4. el adás)
Abszolút folytonos valószín ségi változó (4. el adás) Deníció (Abszolút folytonosság és s r ségfüggvény) Az X valószín ségi változó abszolút folytonos, ha van olyan f : R R függvény, melyre P(X t) = t
RészletesebbenA paramétereket kísérletileg meghatározott yi értékekre támaszkodva becsülik. Ha n darab kisérletet (megfigyelést, mérést) végeznek, n darab
öbbváltozós regresszók Paraméterbecslés-. A paraméterbecslés.. A probléma megfogalmazása A paramétereket kísérletleg meghatározott y értékekre támaszkodva becsülk. Ha darab ksérletet (megfgyelést, mérést
RészletesebbenSZTE Elméleti Fizikai Tanszék. Dr. Czirják Attila tud. munkatárs, c. egyetemi docens. egyetemi docens. Elméleti Fizika Szeminárium, december 17.
Időfüggő kvantumos szórási folyamatok Szabó Lóránt Zsolt SZTE Elméleti Fizikai Tanszék Témavezetők: Dr. Czirják Attila tud. munkatárs, c. egyetemi docens Dr. Földi Péter egyetemi docens Elméleti Fizika
RészletesebbenDiszkrét Matematika MSc hallgatók számára. 4. Előadás
Diszkrét Matematika MSc hallgatók számára 4. Előadás Előadó: Hajnal Péter Jegyzetelő: Szarvák Gábor 2012. február 28. Emlékeztető. A primál feladat optimális értékét p -gal, a feladat optimális értékét
RészletesebbenBevezetés az algebrába komplex számok
Bevezetés az algebrába komplex számok Wettl Ferec Algebra Taszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M 2015. december 6.
RészletesebbenHiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a dokumentumban.-86. ábra: A példa-feladat kódolási változatai
közzétéve a szerző egedélyével) Öfüggő szekuder-változó csoport keresése: egy bevezető példa Ez a módszer az állapothalmazo értelmezett partíció-párok elméleté alapul. E helye em lehet céluk az elmélet
RészletesebbenStatisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1
Statisztika - bevezetés 00.04.05. Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc Bevezetés Véletlen jelenség fogalma jelenséget okok bizonyos rendszere hozza létre ha mindegyik figyelembe vehető egyértelmű leírás általában
RészletesebbenÁringadozások elıadás Kvantitatív pénzügyek szakirány 2012/13 2. félév
Árigadozások elıadás Kvatitatív pézügyek szakiráy 01/13. félév Heti óra elıadás + óra gyakorlat Elıadás: fıleg modellek, elemzési módszerek Gyakorlat: R programmal, alkalmazások Számokérés 50%: beadadó
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok
1 Diszkrét matematika II., 3. előadás Komplex számok Dr. Takách Géza NyME FMK Iformatikai Itézet takach@if.yme.hu http://if.yme.hu/ takach/ 2007. február 22. Komplex számok Szereték kibővítei a valós számtestet,
RészletesebbenA MOLEKULADINAMIKAI MÓDSZEREK SZISZTEMATIKUS TÁRGYALÁSA: KLASSZIKUS DINAMIKA A POSTERIORI KORREKCIÓJA
A MOLEKULADINAMIKAI MÓDSZEREK SZISZTEMATIKUS TÁRGYALÁSA: KLASSZIKUS DINAMIKA A POSTERIORI KORREKCIÓJA KLASSZIKUS DINAMIKA Klasszkus magok mozognak egy elre elkészített potencálfelületen. Potencálfelület
RészletesebbenELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 15. (XII.14) Irreverzibilis termodinamika Diffúzió
λ x ELTE II. Fzkus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 15. (XII.14) Irreverzbls termodnamka Dffúzó Az átlagos szabad úthossz (λ) és az átlagos ütközés dı (τ): λ = < v> τ A N = n (A x); A σ σ π (2r)
RészletesebbenFELADATOK MÉRÉSELMÉLET tárgykörben. 1. Egy műszer osztálypontossága 2.5, a végkitérése 300 V. Mekkora a mérés abszolút hibája?
FELADATOK MÉÉSELMÉLET tárgykörbe. Egy műszer osztálypotosság., végktérése 3 V. Mekkor mérés bszolút hbáj? H Op v / %,*3/ 7, V. A fet műszer V-ot mér. Mekkor mérés reltív hbáj? H h v % 6,% h 3. Egy mérés
Részletesebben9. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓK NORMÁLALAKJA
9. LINÁRIS TRANSZFORMÁCIÓK NORMÁLALAKA Az 5. fejezetbe már megmeredtü a leár trazformácóal mt a leár leépezée egy ülölege típuával a 6. fejezetbe pedg megvzgáltu a leár trazformácó mátr-reprezetácóját.
RészletesebbenKvantummechanika A. Tartalomjegyzék. Jegyzet Katz Sándor el adása alapján. Vanó Lilla, Tajkov Zoltán január 4.
Kvatummechaika A Jegyzet Katz Sádor el adása alapjá Vaó Lilla, Tajkov Zoltá ovidad@gmail.com 5. jauár 4. Tartalomjegyzék. Törtéeti áttekités 3.. H mérsékleti sugárzás............................ 3.. Atomok
RészletesebbenIdegen atomok hatása a grafén vezet képességére
hatása a grafén vezet képességére Eötvös Loránd Tudományegyetem, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Mahe Tisk'11 Vázlat 1 Kisérleti eredmények Kémiai szennyez k hatása a Fermi-energiára A vezet képesség
RészletesebbenLaboratóriumi mérések
Laboratórum mérések. Bevezetı Bármlye mérés ayt jelet, mt meghatároz, háyszor va meg a méredı meységbe egy másk, a méredıvel egyemő, ökéyese egységek választott meység. Egy mérés eredméyét tehát két adat
Részletesebbenegyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk
Valószínűségszámítás 8. feladatsor 2015. november 26. 1. Bizonyítsuk be, hogy az alábbi folyamatok mindegyike martingál. a S n, Sn 2 n, Y n = t n 1+ 1 t 2 Sn, t Fn = σ S 1,..., S n, 0 < t < 1 rögzített,
RészletesebbenStatisztika 1. zárthelyi dolgozat március 18.
Statisztika. zárthelyi dolgozat 009. március 8.. Ismeretle m várható értékű, szórású ormális eloszlásból a következő hatelemű mitát kaptuk:, 48 3, 3, 83 0,, 3, 97 a) Számítsuk ki a mitaközepet és a tapasztalati
RészletesebbenStabilitás Irányítástechnika PE MI_BSc 1
Stabilitás 2008.03.4. Stabilitás egyszerűsített szemlélet példa zavarás utá a magára hagyott redszer visszatér a yugalmi állapotába kvázistacioárius állapotba kerül végtelebe tart alapjelváltás Stabilitás/2
Részletesebben1 Relativisztikus kvantummechanika
Relatvsztkus kvantummechanka. Lorentz transzformácó A négydmenzós tér-dő vektorok x = {x μ } =(x,x,x 3,x 4 )=(r,ct) () halmazán (Mnkowsk tér) a skalárszorzatot a következőképpen értelmezzük: (x, y) =r
Részletesebbendifferenciálegyenletek
Állandó együtthatójú lineáris homogén differenciálegyenletek L[y] = y (n) + a 1y (n 1) + + a ny = 0 a i R (1) a valós, állandó együtthatójú lineáris homogén n-ed rendű differenciálegyenlet Megoldását y
RészletesebbenAz átlagra vonatkozó megbízhatósági intervallum (konfidencia intervallum)
Az átlagra voatkozó megbízhatósági itervallum (kofidecia itervallum) Határozzuk meg körül azt az itervallumot amibe előre meghatározott valószíűséggel esik a várható érték (µ). A várható értéket potosa
RészletesebbenIntervallum Paraméteres Hipotézisek Nemparaméteres. Statisztika december 2.
Itervallum Paraméteres Hipotézisek Nemparaméteres Statisztika Hipotézisvizsgálat Székely Balázs 2010. december 2. Itervallum Paraméteres Hipotézisek Nemparaméteres Előadás vázlat 1 Itervallumbecslések
RészletesebbenA H + 2. molekulaion1. molekulaion, ami két azonos atommagból (protonok) és egyetlen elektronból. A legegyszer bb molekula a H + 2 áll.
W. Demtröder, Atoms Molecules and Photons és Cohen-Tannoudji C., Diu B., Laloe F. Quantum mechanics cím könyve alapján A H + molekulaion A legegyszer bb molekula a H + áll. molekulaion, ami két azonos
Részletesebben