Nagy Phare könyv Másfél évtizede az EU-val

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nagy Phare könyv Másfél évtizede az EU-val"

Átírás

1 Nagy Phare köyv Másfél évtizede az EU-val

2

3 Nagy Phare köyv Másfél évtizede az EU-val Készült az Európai Uió és a Magyar Köztársaság támogatásával 2007

4 impresszum

5 Euro Bajai Gordo fejlesztéspolitikai kormáybiztos Dr. Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca élküli miiszter Dr. Boros Imre a Phare-támogatásokért felelős tárca élküli miiszter A politikailag is törtéelmi jeletőségű Phare-program az elmúlt másfél évtizedbe emcsak Magyarország általáos fejlődéséhez járult hozzá jeletőse, haem bevezette hazákat az uiós támogatások sokszor boyolultak tűő világába is. Új készségeket, godolkodásmódot hozott, megalapozta a fejlesztéspolitika új redszerét, amely jó iráyú és máig is tartó kultúraváltást idított el. Segítette hazák közeledését az Európai Uióhoz, illetve az uió tagállamaiak általuk midig is irigyelve figyelt hatékoy, olajozotta működéséhez. A másfél milliárd euróyi támogatással az elmúlt 16 évbe számos kézzel fogható ifrastrukturális beruházás, közterület-felújítás, iformatikai eszközbeszerzés vagy éppe akadálymetesített beruházás valósult meg. Néháy eleme ugya em érhető tette megvalósult beruházásba, de a fogyatékossággal élő emberek társadalmi befogadásáak, beilleszkedéséek segítése, a civil szervezetekek adott támogatás, a muka világából való kirekesztés elle kidolgozott programok hosszú távo érezhető, ám elegedhetetleül szükséges lépések egy egészséges, kiegyesúlyozotta működő országba, társadalomba. Alapvetőe európai ormaredszert hoosított meg Magyarországo a szemléletmódba, a viselkedési formákba, az előkészítésbe, a pályáztatási eljárásredbe. Ez segített miket a világ felé. A Phare megjeleése agyo sok magyar szakembert késztetett arra, hogy taulja meg ezt a folyamatot. Legagyobb eredméyük az itézméyredszer moderizációja, az elleőrzési redszerek kidolgozása, az új határátkelőhelyek kialakítása, az iformatikai redszerek fejlesztése. A tervezett programok teljesítése ragyogóa sikerült, általába százalékos volt a felhaszált támogatások aráya. Ezek mid olya beruházások voltak, amelyek élkül most em lee moder Magyarország. Biztos alapot szolgáltatott az I. Nemzeti Fejlesztési Tervek, segítette a strukturális alapok felhaszálásáak elidítását. A kilecvees évek végére sikerült behozi Phare-pézek felhaszálásába a korábbi lemaradást, ezt követőe pedig a felhaszált támogatások egyre ikább Magyarország EU-hoz való csatlakozásáak miél zökkeőmetesebb leboyolítását szolgálták. A pézügyi teljesítést igéylő programok átkerültek a közpoti költségvetésbe, ezzel elértük, hogy az EU-támogatásokat költségvetési szigorral kellett kezeli. Az a jeletős gyakorlati külöbség a Phare-időszak és a mostai között, hogy a programokért a pézügyi felelősség a Phare-időszakba az Európai Uióé volt, a mostaiba a magyar kormáyé. Az EU redkívül izzasztó gyakorlatot hajtatott végre velük: midet előre elleőrzött, és csak utáa folyósított pézt. Sok bírálat érte ezt a redszert a bürokratikussága miatt. Igaz, ige bürokratikus volt, azoba agyo hatékoy is. A Phare-támogatások fő felhaszálói a köryezetvédelmi tárca, a vízügy, a földművelésügy és vidékfejlesztés, a Belügymiisztérium, az egészségügyi és szociális terület és a Gazdasági Miisztérium voltak. Két komoly projektet külö is kiemelék: a Szlovéia és Magyarország közötti vasúti összeköttetés megteremtését, továbbá Esztergom és Párkáy között a Mária-Valéria híd megépítését.

6 [Hoa hová Magyarország?]

7 Euro[1990] Hoa hová magyarország?* politikai, gazdasági folyamatok Magyarországo a Phare-támogatások időszakába az uiós taggá válás feltételei szerit A közép-kelet-európai országok az 1980-as évek végé rövid idő alatt súlyos gazdasági, társadalmi, politikai válságba kerültek. Midez felkészületleül, sokk-szerűe érte az éritett országokat épp úgy, mit az ezek politikai, gazdasági fellazítását már szite a kezdetektől gyakorló yugati agyhatalmakat, s magát az Európai Uiót is. A közel fél évszázadig életbe tartott cetralizált államszocialista politikai és gazdasági redszerről, alapvetőe a szabad tőke által mozgatott redszerre midkét oldalról óriási ehézségekbe ütközött. Az átalakuló országok gazdasági-, politikai vezetői az út egyik felével, azaz a hová léyegével, mélységeivel em voltak kellőe tisztába. A hoa kiidulópotját pedig a yugati modell átvételét szorgalmazó külföldi vezetők, taácsadók em ismerték. A legkülöbözőbb ú. kötőjeles politikák (gazdaság-, életszívoal-, szociál-, oktatás-, egészségügy- és művészetpolitikák stb.) által összegubacolódott hálók kibotására pedig egyik oldalról sem volt meg se a megfelelő politikai készség, se elég türelem, se a szükséges felkészültség. A gyors áttérés, a váltás reméye az amúgy is súlyos godokkal küszködő redszerváltó országok gazdaságát, lakóiak életkörülméyeit feekestől felfordította, s külöböző mélységű válságoko keresztül vezette. A közép-kelet-európai országok midegyikéek legalább egy évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy éháy fotosabb gazdasági és jövedelemmutatójáak átlaga elérje a redszerváltás előtti szitet. Mivel a yugat államai is abba voltak érdekeltek, hogy az átmeet visszafordíthatatlaá váljo, a politikai, gazdasági változások pedig a legrövidebb idő belül stabilizálódjaak, s megyíljo e piac számukra, a redszerváltást a legkülöbözőbb módszerekkel segítették. Már e bevezetőbe is szükséges megjegyezi azt, hogy e források által fiaszírozott legkülöbözőbb programok híjá a redszerváltás útja sokkal hosszabba, kayargósabba, több zsákutcával tarkította, s léyegese agyobb istabilitásoko, mélyebb gazdasági, politikai, társadalmi válságoko keresztül vezetett vola. Politikai feltételek Az alkotmáyos redszerváltás a politikai életbe a jogállamiság megteremtését, a többpártredszer létrejöttét, az ökormáyzatiság és a társadalmi öszerveződések kibotakozását jeletette. A szíre lépő pártok egy része az egypártredszer előtti időkbe működő és tevékeységét ez idő tájt megújító szervezet volt, más része a redszerváltást megelőző ellezéki szerveződésekből újoa jött létre. Mellettük a korábbi redszer vezető pártja vagy utódpártja ugyacsak szerepelt a politikai életbe. A politikai átalakulásokba közpoti szerep jutott a parlameti választásak. Az új feltételek között erre Magyarországo első ízbe 1990-be került sor. A közvetle demokrácia itézméye, a épszavazás 1989 utá íródott be az alkotmáyba. Az országos épszavazások témája többyire köz-, illetve alkotmáyjogi kérdés vagy emzetközi szervezetekhez való csatlakozás: NATOtagság, uiós bővítés stb. volt. Főbb változások a magyar gazdaságba 1989 és 2004 között A gazdaság átalakulása A fejlődési pálya Magyarországo a gazdasági visszaesés már az 1980-as évekbe megkezdődött. Az évtizedek alatt felhalmozódott hatékoysági és strukturális problémák, Kelet-Közép-Európa többi országához hasolóa, gyorsa és agy erővel törtek felszíre az 1990-es évek elejé. A gazdasági kapcsolatok országo belüli és emzetközi redszere agyrészt szétzilálódott.

8 1990 [Hoa hová Magyarország?] Keresleti és kíálati téyezők egyarát hozzájárultak a válság elmélyüléséhez, melyek emcsak reálgazdasági, haem pézügyi vetülete is volt. Keresleti oldalról a Kölcsöös Gazdasági Segítség Taácsa (KGST) megszűése miatt az exportpiacok tetemes részéek összeomlása, a csökkeő reálkeresetek és a mukaélküliség yomá visszaeső lakossági fogyasztás, a csökkeő állami és vállalati beruházások hatottak egatíva. A kíálat is agymértékbe csökket a vállalatok közötti termelési lácok szétszakadása és a vállalatok átalakulása, vagy kisebb társaságokra tagolása, továbbá a behozatal visszaesése miatt és 2005 között a magyar társadalom és gazdaság gyökerese átalakult. Ez időszakba Magyarországo a bruttó hazai termék az év bázisá, midössze 27,8 százalékkal őtt. A gazdasági válság mélységét mutatja, hogy az évihez képest 1993-ra a bruttó hazai termék 20 százalékot zuhat. Ekkor elérve mélypotját 1994-től lassa, de folyamatosa emelkedett, s 10 év kellett ahhoz, hogy ismét elérje az évi szitet. (1. ábra) Az 1995 és 2005 között e folyamatos övekedés eredméyekét öszszességébe már 49,4 százalékkal őtt a GDP. A bruttó hazai termék alakulása 1989 és 2003 között (1989=100) övekedése jellemezte. Ez időszak alatt a GDP összességébe csakem 6 százalékkal őtt között émi hullámzás mellett összességébe már 20 százalékkal őtt a GDP től az éves övekedés üteme ismét szeréyebb mértékbe, s csökkeő tedecia mellett őtt. A GDP és a fogyasztói ár alakulása Magyarországo 1990 és 2003 között (1989=100) Gazdasági mutatók / évek GDP fogyasztói ár változás %-ba ,5 28, ,9 35, ,1 23, ,6 22, ,1 162, ,9 18, ,5 28, ,3 23, ,8 88, ,6 18, ,9 14, ,2 10, ,2 9, ,3 63, ,8 9, ,5 5, ,0 4,7 Forrás: Kolláyi Margit: Főbb változások a magyar gazdaságba között (Műhely-elemzések) Forrás: Kolláyi Margit: Főbb változások a magyar gazdaságba között. (Műhely-elemzések) A magyar gazdaság elmúlt 15 éve három, viszoylag jól körülhatárolható időszakra osztható. A redszerváltást követő évek válságát bizoyítja az 1990 és 1993 évek között a GDP 18 százalékos visszaesése. (1. táblázat) A gazdasági válság mélypotja 1991-be volt, amikor egyetle év alatt 12 százalékot zuhat a bruttó hazai termék és 1996 között midhárom évet már a GDP lassú, csökkeő aráyú Az elmúlt tizeöt évbe az EU-15 országaiba átlagosa több mit harmadával őtt a GDP. A bruttó emzeti termék övekedését tekitve tehát a magyar gazdaság teljesítméye összességébe távolodott a gazdaságilag fejlettebb országokétól. A gazdasági fejlettség emzetközi összehasolításokba legáltaláosabba haszált mérőszáma, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáso (PPS-be) a redszerváltozás utái évekbe az EU átlagához képest csökket óta Magyarország az EU egy főre jutó GDP-átlagáak 45 százaléka körül igadozott. Az évezred végé megidult gyorsabb övekedési periódusak köszöhetőe 2002-be elérte az 53 százalékot. Az azt követő lassabb felzárkózás hatására 2005-be az átlag 56 százaléká állt. 1 1 Összehasolításkét érdemes megemlítei azt, hogy a yolc együtt csatlakozó közép-kelet-európai ország közül Csehország és Szlovéia már 1995-be elérte az EU-átlag 62%-át be pedig Csehország az EU- 15-ök egy főre jutó GDP szitjéek 67, Szlovéia pedig már 74%-át is elérte. Ezzel az eredméyel ma már számottevőe felülmúlja Portugália (66%) szitjét, és megközelíti Görögországét (76%).

9 Euro Az egy főre jutó GDP szitje Magyarországo vásárlóerőparitáso 1992-be, 2000-be és 2005-be (az EU-15 átlagáak százalékába) Forrás: Mérlege Kelet-Közép-Európa 15 éve (KSH, 2006) 13. old. A privatizáció és hatásai A redszerváltás időszakába a válságból való kilábalás kitörési potjakét a magátulajdo túlsúlyá alapuló piacgazdasági redszer kiépítése látszott. Célkét fogalmazódott meg, hogy a emzeti tulajdo olya tulajdoosok kezébe kerüljö, akik aak hatékoy haszosításába és hosszú távú gyarapodásába érdekeltek. Nyíljo lehetőség pótlólagos tőkebevoásra, s valamilye módo és mértékbe kárpótolja azokat, akiket korábbi tulajdouktól vagy jogaiktól igazságtalaul megfosztottak. Magyarországo és Legyelországba már az 1980-as évek végé megszülettek a magászektor bővülését lehetővé tevő jogszabályok. Eek yomá az ú. előprivatizáció keretébe már a politikai redszerváltás előtt sor került kis üzletek, esetekét kisebb vállalatok magáosítására. Magyarországo az eladás vált a privatizáció legelterjedtebb formájává. Az állami tulajdoba lévő vállalatok megvásárlására azoba a meedzsmet és a dolgozók számára is megyílt a lehetőség. E formák mellett létezett a kárpótlási jegyre törtéő értékesítés redszere is. A mezőgazdaság privatizációjába ige agy szerep jutott a szövetkezeti tulajdo visszaszorításáak. A szövetkezeti földek egy része az eredeti tulajdoosokhoz került. A volt tulajdoosok másik része kárpótlásba részesült. Ez arra jogosította fel a kárpótoltakat, hogy földprivatizációs árveréseke vegyeek részt, és földet vásároljaak. Magyarországo a privatizáció az 1990-es évek közepére léyegébe befejeződött. A 90-es évekbe a közép-kelet-európai országok közül a legtöbb külföldi tőke Magyarországra érkezett, szoros összefüggésbe a privatizációval, s aak előrehaladásával. A 90-es évek elejé a külföldiek [1990] tulajdoába levő vagyo értéke összese 569 millió USD volt, amely 2000-re millióra, 2004-be pedig millió USD-re emelkedett. A külföldi tőke Magyarországo már az 1980-as évekbe megjelet. A külföldi működő tőke állomáya Legyelországba a legmagasabb (61,4 milliárd USD). Ezt követi Magyarország (60,3 milliárd USD) és Csehország (56,4 milliárd USD). E három országba összpotosult a térségbe lévő tőke mitegy égyötöde. Az 1990-es évek második felétől felgyorsult az állami tulajdo külföldiek részére törtéő értékesítése. Az egy főre vetített külföldi tőkeállomáy 2004 végé a 11 2 kelet-európai ország átlagába 2400 USD volt. E mutató Észtországba a legmagasabb, 7100 USD, majd Magyarország következik, ahol 6000 USD. A külföldi tőke jeletőségét érzékelteti az állomáyáak az adott ország GDP-jéhez viszoyított aráya is. Eek alapjá is jeletős az országok közötti külöbség végé a legmagasabb Észtországba 85 százalék, Magyarországo 60 százalék, azaz közepes szitek felel meg. A legalacsoyabb pedig Szlovéiába, midössze 15 százalék. A külföldi tőke (FDI) beáramlása, valamit aak privatizációhoz kacsolódó részesedése 1996 és 2003 között Forrás: Sass Magdola: Tőkevozás és privatizáció a Visegrádi országok példája (Műhely-elemzések) Az 1980-as, 1990-es évtized fordulójá becslések szerit a GDP százaléka keletkezett a magászférába ba már a GDP 70 százaléka keletkezett magátulajdoú vállalkozásokál re a magátulajdo aráya midössze egy százalékkal őtt, a külföldi és hazai tulajdoú vállalkozások aráya azoba jeletőse átalakult. A külföldi iráyítású vállalkozások gazdasági súlya az évi 16 százalékról 2002-re 22 százalékra emelkedett. Az időszak végére az állami tulajdo a piaci szférába már léyegébe visszaszorult. 2 Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Legyelország, Litváia, Lettország, Magyarország, Romáia, Szlovákia, Szlovéia

10 1990 [Hoa hová Magyarország?] A bruttó hozzáadott érték megoszlása tulajdoosi alszektorok szerit (százalékba) A gazdasági szerkezet átalakulása Az 1990-es évek elejé az iparak dötő szerepe volt a gazdaság visszaesésébe. Az ok egyrészt az ágazat súlyába és kojuktúraérzékeységébe rejlett, másrészt pedig az államszocialista gazdálkodást jellemző hatékoysági és miőségi problémák legikább az ipar területé összpotosultak. Az 1990-es évek elejé az ágazatok többségébe csökket a termelés. A kilábalás időszakába ezek szerepe és jeletősége is átredeződött. Az ipari termelés ágazati szerkezete másfél évtized alatt jeletőse átalakult hez képest emelkedett a gépipari ágazatok súlya, a közép-kelet-európai országok között a legagyobb mértékbe 28 százalékpottal Magyarországo. Az élelmiszeripari és köyűipari ágazatok súlya is csökket. A változások az építőipart is megrázták: a agy építőipari vállalatok felbomlottak. Sok kisvállalkozás jött létre. A foglalkoztatottak száma jeletőse csökket, s az állam kivoulásával az épített lakások száma több évtizedes mélypotra zuhat. Tulajdoosi alszektorok Közösségi 53,3 30,2 29,1 Hazai magá 41,5 53,9 49,0 Külföldi 5,2 15,9 21,9 Együtt: 100,0 100,0 100,0 Az ágazatok hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez Magyarországo 1991-be és 2004-be Forrás: Kolláyi Margit: Főbb változások a magyar gazdaságba között (Műhely-elemzések) A magyar gazdaságo belül a külföldi tőke övekedését a következő ábra is jól szemlélteti. A társas vállalkozások jegyzett tőkéjéek tulajdoosok szeriti megoszlása 1992 és 2004 között Forrás: Mérlege Közép-Kelet-Európa 15 éve (KSH, 2006) 11. old. 10 Forrás: Karsai Gábor: Ciklus és tred a magyar gazdaságba között (Közgazdasági Szemle, 2006/6.) A tercier szektorba a gazdasági és pézügyi szolgáltatásokak kedvezett az átalakulás. Az 1990-es évek első éveibe a bruttó hozzáadott érték mitegy 15 százalékát, ma közel ötödét állítják elő. A kereskedelem, a javítás, vedéglátás, szállítás, távközlés ágazatok összességébe kisebb mértékbe övelték részesedésüket a bruttó hozzáadott értékbe. Eze belül a kereskedelem részaráya őtt a legikább. A kereskedelmi vállalkozások száma az ezredforduló éveibe érte el tetőpotját. A következő éveket már ikább a mérséklődés jellemezte, ami a kocetráció erősödésére utal. Csakem egy évtizede keresztül csökkeő tedeciát mutatott Magyarország kiskereskedelmi forgalma is. A redszerváltozás idejé a távközlési ifrastruktúra kiépítettsége jeletőse elmaradt a fejlett országokétól. A külöbség a legtöbb tekitetbe ma is jeletős, aak elleére, hogy az elmúlt másfél évtizedbe gyors fejlődés volt megfigyelhető. Ez idő alatt a piaci struktúra is alapvetőe átalakult. A távközlési ifrastruktúrához kapcsolódó mutatók közül a személyi számítógépek (PC-k) számába mutatja a legagyobb lemaradást. A számítástechikai eszközökkel való szeréy ellátottság, valamit a vezetékes hálózatok (telefovoal, kábeltévé) fejletlesége is közrejátszott abba, hogy az iteret-előfizetők és iterethaszálók száma meglehetőse alacsoy ba Kelet-Közép-Európa országaiba a lakosság 3 százaléka számított redszeres iterethaszálóak, Nyugat-Európába pedig 6 százalékuk be e két érték a becslések szerit 31 és 48 százalék volt. Magyarországo 1000 lakosra 1991-be midössze egy, 2005-be pedig 297 iterethaszáló jutott.

11 Euro Az egységes piac elvárásaiak teljesüléséhez szükség va olya közlekedési hálózatokra, amelyek biztosítai tudják a külöböző régiók és emzeti hálózatok összekapcsolását. A Maastrichti Szerződés ezért lefektette a traszeurópai hálózatok programját, és az elsődleges fotosságúak evezett 30 projekt közül 8 olya is va, ami a kelet-középeurópai térség közlekedését javítja. A közép-kelet-európai régió közlekedési ifrastruktúrája a külöböző szállítási módok szerit erőteljese differeciált. Magyarországo az 1990-es évekhez képest a 2000-es évek közepére diamikusa őtt az autópályák hossza. Az idegeforgalmi egyeleg a redszerváltást követő időszakba pozitív be Magyarország 2 milliárd eurót mutatott ki egyelegébe. Az utasforgalmi szolgáltatások bevételei az összes szolgáltatásexportba égytizedét teszi ki. A redszerváltás időszakába jeletőse megőtt az utasforgalom a határoko be közel 25 milliószor lépték át külföldi látogatók a magyar határt. A kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások tükrözik a gazdasági átalakulás ehézségeit. Az elmúlt évtized elejétől aak közepéig csökketek, majd fokozatosa, de elég mérsékelte őttek a ráfordítások. Hasolóa alakultak a foglalkoztatotti aráyok is. A GDP-aráyos kutatási és fejlesztési ráfordítások az uió régi tagállamaiba 1,7 1,9 százalék között mozogtak. Magyarországo e mutató értéke 1990-be 0,5, 2004-be pedig midössze 0,9 százalék volt, vagyis léyegese elmaradt az EU-15 mögött. A kutatás, fejlesztés ráfordításaiak pézügyi forrásait tekitve Magyarországo a vállalkozói szektor 45 százalékot képviselt 2003-ba. A kutatásfejlesztése belül a kísérleti fejlesztések, melyek az Egyesült Államokba és Japába domiálak (57 61%), Magyarországo eél léyegese kisebb, 35 százalékos aráyt képviselek. A gazdasági övekedés egyik motorja: a beruházásélékülés A GDP felhaszálási oldalá a beruházások visszaesése Magyarországo többé-kevésbé megegyezett a gazdasági teljesítméy csökkeésével utá azoba a beruházás vált a gazdaság egyik motorjává. Az 1990-es évtized második felébe az export mellett a beruházási piac élékülése is hozzájárult a magyar gazdaság felledüléséhez. A beruházások ayag-műszaki összetételébe is jeletős változások következtek be be az építési beruházások volumee 25 százalékkal, a gépberuházásoké azoba 75 százalékkal volt magasabb az öt évvel korábbiál. A belföldi felhaszáláso belül a fogyasztás-felhalmozás aráya alapvetőe átredeződött. Az állóeszköz-felhalmozásáak, illetve a háztartások fogyasztásáak tredje léyegi külöbségeket mutat. Míg 2003-ba az állóeszköz-felhaszálás 57 százalékos övekedés mellett, több [1990] mit másfélszerese volt az éviek, addig a háztartások fogyasztása e 15 évbe midössze 20 százalékkal őtt. A termelékeység A termelés övekedése a techikai-techológiai megújulás eredméyekét mide évbe jeletőse meghaladta a létszámét. A termelékeységet legikább kifejező egy foglalkoztatottra jutó GDP szitje 15 év alatt Magyarországo másfélszeresére őtt re az évi szithez képest a termelés 69,8 százalékkal őtt, a foglalkoztatottak száma azoba több mit 8 százalékkal esett vissza. A termelékeység tehát közel 85 százalékkal őtt. A külkereskedelmi orietáció átalakulása Az 1990-es évek elejéek piacszerkezeti változásai a külkereskedelmi forgalom agyságát is éritették. Az átmeet első éveibe Magyarország kiviteléek volumeét émi igadozással, de alapvetőe csökkeő tedecia jellemezte. A behozatal értéke szite folyamatosa meghaladta a kivitelét. A külkereskedelmi mérleg hiáya egy-egy ország egy-egy évi forgalmától eltekitve gyakorlatilag általáosak modható. A 2004-be csatlakozott országoko belül legkisebb a magyar és a szlové külkereskedelem relatív hiáya. A külkereskedelem áruszerkezetébe az 1990-es évek elejétől ig végbemet változást a forgalom import- és exportoldalá egyarát a gépek és szállítóeszközök javára törtét aráyeltolódás határozta meg. Magyarország kis, yitott gazdaság maradt, ezért az export és az import szerepe jeletős. A termékek és szolgáltatások kivitele jellemzőe meghaladja a GDP 50 százalékát. A behozatal volumee eél is agyobb. A 1989 és 1992 között a KGST összeomlása miatt az e térségbe iráyuló magyar export a felére zuhat, s aráya az összes termékkivitele belül 42 százalékról 23 százalékra csökket. E piacvesztés hatására emcsak a közvetle exportőrök, haem azok beszállítói is általába csődbe kerültek. A KSH számításai alapjá 100 forit rubelelszámolású exportkiesés a tovagyűrűző hatásokkal együtt közel 200 forit termeléskieséssel jár a emzetgazdaság szitjé. Az 1990-es évek második felébe is az export volt a magyarországi felledülés hajtóereje. A teljes kivitel volumee a redszerváltás idejé mért szithez képest 2004-re közel háromszorosára emelkedett. A magyar export országcsoportok közötti megoszlása is átredeződött. Az évi 44 százalékhoz képest 2003-ba a termékforgalom már több mit 80 százaléka iráyult a gazdaságilag fejlett országokba. Eze belül az EU-15 országok részesedése elérte a 74 százalékot. Ez egybe tükrözi a magyar gazdaság verseyképességi szitjébe 15 év alatt bekövetkezett jeletős mértékű övekedését is. 11

12 1990 [Hoa hová Magyarország?] 2005-be az EU-25 átlagába az import 64 százaléka realizálódott az uió belül. A magyar export relációs szerkezetéek átalakulása 1990 és 2003 között egyedével volt alacsoyabb között a foglalkoztatottság lassú övekedések idult. A mukaélküliség elsősorba a férfiakat éritette, mivel a gazdasági visszaesés főkét a férfiakat foglalkoztató ágazatokat sújtotta. Az utóbbi éháy évbe fordulat következett be, és a ők mukaélkülisége gyorsabba emelkedett a férfiakéál be a ői mukaélküliség meghaladta a férfiakét. 12 Forrás: Forrás: Karsai Gábor: Ciklus és tred a magyar gazdaságba között (Közgazdasági Szemle, 2006/6.) A muka világa Magyarországo az elmúlt másfél évtizedbe a mukaügy területé is alapvető változások zajlottak le. Megszűt a teljes foglakoztatás, tömegessé vált a mukaélküliség, a épesség gazdasági aktivitása jeletőse csökket, s szélesedett a gazdaságilag iaktív réteg és 2005 között Magyarországo a foglalkoztatottság több mit 20 százalékkal csökket. (Az 1990-es 4,9 millió helyett 2005-be csakem egymillióval kevesebb, midössze 3,9 millió foglalkoztatottat regisztráltak.) Az első időszakba bekövetkezett, meglehetőse agy mértékű csökkeés utá általába kisebb, évekéti változások következtek. Az ezredfordulóra azoba többé-kevésbé stabilizálódott a foglalkoztatottsági szit ig bár évekéti hullámzás mellett, de őtt a foglalkoztatottság be Magyarországo éves épessége belül 56,9 százalék volt a foglalkoztatottság rátája. Az Európai Uióba a foglalkoztatottság és a mukaélküliség kérdése kiemelt területté vált, s megfogalmazódott a 70 százalékos foglalkoztatási ráta eléréséek kokrét célkitűzése. Magyarországo 1995 és 2004 között a emzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaságba foglalkoztatottak aráya 8 százalékról 5,3 százalékra csökket. Az iparba és építőiparba foglalkoztatottak aráya azoba ez időszak alatt 30,2-ről 32,8 százalékra őtt. A szolgáltatásba őtt a foglalkoztatottak aráya. A redszerváltást követő első évekbe a gazdaság mély, strukturális válságáak következméyekét a foglalkoztatottak számába bekövetkező visszaesés még a GDP-ét is meghaladta. E területe a visszaesés időszaka is elyújtottabb volt. A foglalkoztatottság szitje 1997-be érte el mélypotját. Ekkor a redszerváltás évéhez képes mitegy A jövedelem A redszerváltás gazdaságot és társadalmat átformáló változásai a foglalkoztatottak keresetébe is éreztették hatásukat. A redszerváltás változásokat idézett elő többek között az adó- és bérpolitikába, ami a fogyasztói árak gyors övekedésével párosult. A teljes mukaidőbe foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az elmúlt másfél évtized alatt midvégig jeletős mértékbe őtt, és az időszak végére a többszörösére emelkedett. Az átlagkereset övekedése az időszak elejé em érte el az áremelkedés mértékét, de az 1990-es évek végére és az új évezred elejére a pézromlás üteméek visszaesése miatt számottevő reálbér- és életszívoal-övekedés következett be. A fogyasztói árak A piacgazdaság működéséek feltétele a valós árak és áraráyok megléte. Ezt az átmeeti gazdaságokba dötőe a piaci erők teremtették meg, viszoylag rövid idő alatt, mégpedig agyaráyú általáos áremelkedése keresztül. A kormáyzati itézkedések valameyire országtól is függőe mérsékelték az ifláció ütemét, megőrizve bizoyos, korlátozott körbe a hatósági ármegállapítást, valamit az ártámogatások és kiegészítések em azoal, haem fokozatosa csökketek, illetve szűtek meg. Néháy országba bizoyos, esetekét ige jeletős árkorrekciók már a redszerváltás előtt törtétek. Magyarországo 1988-ba volt 1953 óta először kétszámjegyű, 15,5 százalékos az áremelkedés, amit a következő évbe 17 százalékos, 1990-be pedig 29 százalékos övekedés követett. Így az 1980-as évtized folyamá 2,8-szeresére emelkedett a magyar fogyasztói árszívoal. Az 1990-es évek elejé jeletőse gyorsult az ifláció, a agy megrázkódtatást követőe től határozott és jeletős mértékű ütemcsökkeés következett be. Az új évezredbe a korábbitól léyegese eltérő átalakulás figyelhető meg. Az árváltozások jellemzőe immár em a agy átredeződés jegyeit hordozzák, haem elsősorba a midekori kojukturális hatásokat, az ország gazdaságpolitikáját és aak változását, valamit a világpiaci tedeciákat tükrözik. Midez azt jelzi, hogy az elmúlt másfél évtizedbe, kialakultak és megerősödtek a piaci viszoyok

13 Euro és az azok működését biztosító termelői, forgalmi és fogyasztói árak, áraráyok. A humáerőforrás ifrastruktúrájáak éháy eleme Az oktatás Magyarországo 6 év a taköteleskor. A gyermekek többsége azoba már 3 4 éves korába belép az itézméyesült redszer keretei közé. Magyarországo az óvodába beiratkozott gyermekek aráya a megfelelő korú épesség százalékába kifejezve az 1990-es évek és az ezredfordulót követő évekbe egyarát viszoylag magas volt, százalék között alakult. Az általáos takötelezettség miatt az alapfokú oktatást elkezdők aráya léyegébe teljesek modható. Az alapfokú oktatás első szitjé a közép-kelet-európai országok közül 2003-ba Magyarországo volt a legalacsoyabb az egy pedagógusra jutó taulók száma, átlagosa midössze 11 fő től kezdve a középfokú oktatás appali tagozatá tauló fiúk és leáyok aráya a megfelelő korú épesség százalékába egyarát emelkedett be a leáyok több mit 90 százaléka a fiúkak pedig mitegy 85 százaléka vett részt a középfokú oktatás appali tagozatá. Magyarországo a redszerváltást követő időszakba 2003-ig, azaz 13 év alatt a felsőoktatásba résztvevő hallgatók száma megháromszorozódott és 2004 között 2,5 százalékról 4,2 százalékra őtt a hallgatók összépességhez viszoyított aráya be a megfelelő korosztályú ői épesség több mit egyharmada a felsőoktatás appali tagozatáak hallgatója volt. A végzett diplomások legagyobb háyada társadalomtudomáyi, gazdasági, jogi diplomával redelkezik. Viszoylag magas a taári diplomát szerzők aráya be Magyarországo mide egyedik friss diplomás taári diplomával redelkezett. Az egészségügy Kelet-Közép-Európába rövidebb ideig élek az emberek, mit a koties északi, déli, vagy yugati részé. Magyarországo bár 1990 és 2004 között őtt a születéskor várható élettartam (őkél 74-ről kb. 77 évre, a férfiakál pedig 65-ről 69 évre), ezzel még a régió országai között is a sereghajtók között vagyuk. A halálozáshoz vezető okok élé a kerigési redszerrel kapcsolatos megbetegedések és a rosszidulatú dagaatok állak. Az alkoholfogyasztással összefüggő halálozás Magyarországo, a balti államokat követőe, kiugróa magas. Összefoglalás helyett Az elmúlt másfél évtizedbe főkét a gazdasági átalakulás szempotjából kiragadott területeke bemutatott tedeciák alapjá egyértelműe kirajzolódik a redszerváltás ehéz- [1990] sége, jeletős visszaesésekkel, majd kisebb övekedéseket követőe ismét emelkedést mutató jellege, mégpedig mid a yolc, illetve tizeegy ma már az Európai Uió tagjaivá vált kelet-közép-európai országok esetébe. E tedecia léyege többé-kevésbé függetle volt a választásokat követőe megalakult kormáyok politikai összetételétől. Ez utóbbiak a megrázkódtatások itezitását, mélységét, a folyamatok kilegésekkel tarkított jellegét, a jövedelemtulajdoosok közötti jövedelemelosztás és újraelosztás aráyait, a társadalomba kialakult yertesek és vesztesek aráyait és a közöttük kialakult jövedelemkülöbségeket alakíthatták. E téyezők alkotják azoba a gazdasági, politikai stabilitás rövid és hosszú távú feltételredszerét, a kiegyesúlyozottság mértékét, illetve azt, hogy a redszerváltással együttjáró sokk következméyekét melyik gazdasági szereplő, melyik lakossági réteg számára mikorra válhat kiegyesúlyozottá, élhetővé az új világ. Összefoglalás helyett szükséges felhívi a figyelmet arra, hogy az Európai Uió által is oly sokszor elmarasztalásba részesült átalakuló kelet-közép-európai országok esetébe em tekithető véletleek egybeeséséek a agy elosztó redszerek átalakításáak apjaikig húzódó megoldatlasága. A jövedelemelosztás és újraelosztás kelet-közép-európai, illetve yugat-európai szitjeiek összehasolításáál azok miőségi eltéréseire, tartalmára, illetve az elmozdulások által kiváltott folyamatokra agy figyelmet kell szeteli. Kelet-Közép-Európába a piac, s mérőfukciójáak hiáya midet áthatott. A szovjet típusú jövedelemelosztás és újraelosztás redszerét az ideológiai alapoko kialakított ár- és jövedelemaráyok jellemezték. E mesterséges redszerbe a piac liberalizálása gyökerese más eredméyekkel járt, mit a yugat-európai országok liberalizációs folyamatai. (Az utóbbiakba ugyais legfeljebb fokozati külöbség lelhető fel a liberalizált piac mozgástere és az állami beavatkozás között.) Az amúgy is kis, yitott gazdaságokba ha tudatos politikával em fékezték le azokat a világpiaci árak hamar begyűrűztek, ami külööse, a politikai okokból mesterségese alacsoya tartott alapellátások árszívoalát emelték meg. A mukajövedelmeket azoba, külööse a redszerváltást kísérő gazdasági válság körülméyei között liberalizált piac, a recesszió mukaerő feleslege lefelé yomta, melyre az alkalmazott gazdaságpolitika még ráerősített azzal, hogy a külföldi tőkét többek között épp a képzett, de olcsó mukaerővel kíváta bevozai, s a emzetközi verseyképesség egyik fő zálogát is ebbe látta. A legutóbbi időkig jellemzőe elodázott egészségügyi és oktatási-redszer fiaszírozásáak átalakítása, piaci jellegűvé tétele alapvetőe alakítja át a külöböző rétegek számára e szolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségét, illetve szitjét, e területeke is látváyossá téve a margializálódott rétegek kiszorulását. 13

14

15 Euro[1990] Kopogtatás az európai uió kapujá Magyarország kapcsolata az Európai Közösséggel (EK) viszoylag hosszú időre yúlik vissza. A második világháború utá kialakított politikai viszoyok Magyarországot drasztikusa elszakították addigi gazdasági partereitől. Az Európai Közösség alapításakor a magyar külkereskedelem midössze százaléka realizálódott a hat országgal. Az 1980-as évekre ez az aráy még midig csak 20 százalékra kúszott fel. Az európai uiós tagságot megelőző évekbe azoba már az export 76, az importak pedig 58 százaléka boyolódott az EU-15 országaival. Aak elleére, hogy Magyarország a szovjet politikai tömbbe tartozva a KGST tagja volt, már a hatvaas évek második felébe megtette az első, politikailag meglehetőse kockázatos lépéseket az Európai Közösség felé. A magyar közgazdászok egy része már 1953-ba felismerte azt, hogy a kommuizmus építéséek szovjet modellje, aak mesterséges jellege hosszú távo em lesz működőképes. Az 1956-os szovjet megszállás azoba egyrészt egyértelművé tette, hogy Magyarország számára se politikai, se gazdasági kitörés em lehetséges. Másrészt azoba a politikai vezetés számára lehetőséget adott arra, hogy az életszívoal emelésére a korábbiakhoz képest agyobb figyelmet fordíthassaak, valamit arra, hogy a közpoti tervgazdaság keretei közé reformelemeket kíséreljeek meg beépítei, azaz piaci elemek is megjelehesseek a gazdaságpolitika szabályozó redszerébe. Az ú. Új gazdasági mechaizmus kocepciójáak kidolgozása a 60-as évek közepé gyors ledületet vett, s 1968-ba életbe is léphetett az államszocialista blokko belül politikai és gazdaságpolitikai értelembe egyarát agy jeletőségű reform. Magyarország első hivatalos kapcsolatai éháy mezőgazdasági termék (sertéshús, bor, sajt stb.) árgaracia megállapodásába öltött testet. E termékek így köyebbe kerülhettek Nyugat-Európa piacaira, többletbevétel realizálása vált lehetővé. A legagyobb eredméyt azoba az jeletette, hogy Magyarország eze keresztül hivatalos kapcsolatba került az EK szervezetével ba a KGST és az EK között megidult kapcsolatfelvételi tárgyalások a 80-as évek elejé azoba félbeszakadtak. Magyarország ekkorra már az ú. helsiki folyamat keretébe az Európai Biztosági és Együttműködési Értekezlet egyik résztvevőjévé vált. A 80-as évek közepé Magyarország hivatalos szabadkereskedelmi megállapodást szeretett vola köti a Közös Piaccal. Ezt a politikai, gazdasági status quót veszélyeztető lépést azoba az EK ekkor em vállalta. Az EK és a KGST közötti párbeszéd újabb szakaszáak keretébe a Szovjetuió már hozzájárult ahhoz, hogy az egyes KGST országok közvetle kétoldalú kapcsolatot létesíthesseek az Európai Közösséggel, melyet a két szervezet 1988-ba közös megállapodásba rögzített. Az Európai Parlamet évi javaslata alapjá végül 1987-be megidulhattak Magyarország és az EK közötti tárgyalások egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötéséek lehetőségéről. Az EK és a KGST közötti megállapodás aláírását követőe elhárult az akadály Magyarország és a Közös Piac kétoldalú szerződéséek megkötése elől. Ezzel lehetővé vált Magyarország számára is a legagyobb kedvezméy elvéek érvéyesítése. Alapvetőe ezzel vált lehetővé az, hogy a kétoldalú kapcsolatok gyors ütembe fejlődhesseek. A kereskedelemről, valamit a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodást szeptember 26-á írták alá Brüsszelbe. Magyarország és az Európai Uió kapcsolatába miőségi változást az évbe megidult redszerváltás folyamata, a többpárti redszer kialakulása, illetve az évi választások, s azok eredméyei hoztak. Az EU 1989-be kialakította Magyarország és Legyelország számára a gazdasági politikai folyamatok felgyorsítását szolgáló Phare- (Polad ad Hugary Assistace with Restructurig the Ecoomy) programot. 15

16 [Kopogtatás az európai uió kapujá ] Az Európai Közösség 1990-be fogadta el, hogy éháy közép-kelet-európai országgal társulási szerződést kössö júius 8-á Brüsszelbe aláírták az Európai Közösségek Bizottsága Budapesti képviseletéek megyitásáról, a diplomáciai kiváltságok és metességek kölcsöös megadásáról szóló megállapodást szeptember 16-á az Európai Parlamet ratifikálta az Európai Közösség magyar és az EK legyel Európa Megállapodást, azaz azt a társulási szerződést, melyet az EK tagországokak is ratifikálásra ajálott december 16-á Brüsszelbe az EK és Legyelország, Magyarország, valamit Csehszlovákia aláírták a Társulási Szerződéseket, az ú. Európai Megállapodásokat, mely 1994-be lépett életbe, s a tagság elyeréséig szólt júius 22-é az Európai Taács koppehágai ülésé úgy határozott, hogy azok a közép- és kelet-európai társult országok, melyek ezt kíváták, az Európai Uió tagjai lehettek. A társult országokak az Európa Megállapodások bilaterális struktúráival párhuzamosa megerősített és kibővített multilaterális strukturált kapcsolatredszert ajálottak fel. A társulási szerződés végrehajtására kereskedelempolitikai kocessziók révé gyorsító javaslatokat fogadtak el, s hozzájárulak, hogy az éves Phare-keret legfeljebb 15 százalékát ifrastrukturális beruházásokra lehesse fordítai. A szerződések középpotjába a kereskedelmi redelkezések álltak, s ezek legikább az ipari termékek szabad kereskedelmére voatkoztak. E megállapodás szerit az EK elhárította a kereskedelem előtt álló akadályokat, míg a társult országok erre a lépésre csak éháy év türelmi időt követőe kéyszerültek. A korlátok lebotása december végével a textilipar kivételével megtörtét jauár 26-á, Budapeste megalakult a Magyarország EU Társulási Parlameti Bizottság, az Európai Parlamet Magyarország Delegációja és a magyar Országgyűlés EK Ügyek Bizottságáak tagjaiból február1-jé lépett hatályba a magyar EK társulási szerződés (1994. évi I. tv. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelbe december 16-á aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről ) március 7-é volt a Magyar EU Társulási Taács alakuló ülése Brüsszelbe. Ekkor fogadta el az EU Általáos Ügyek Taácsa (külügymiiszterek taácsa) az EU és a társult közép- és kelet-európai országok politikai együttműködésre voatkozó határozatot április 1-jé Magyarország beyújtotta az Európai Taács soros elökségéhez a hivatalos csatlakozási kérelmét. Az Európai Bizottság eek alapjá éháy apo belül eljuttatta a magyar kormáyhoz a kérdőívét, s megtartotta alakuló ülését a Magyar EU Társulási Bizottság Budapeste. Decemberbe az EU soros émet elöksége Kohl kacellár kezdeméyezésére meghívta a társult közép-kelet-európai államok állam- és kormáyfőit a émet elökséget lezáró essei Európai Taács ülésére. Ekkor Magyarország memoradumot adott át az uió elökségéek ba a Bizottság kérdőívére adott magyar válaszok elkészülek, s 1997 közepé az Európai Bizottság megjeleteti az országvéleméyeket. Az Európai Parlametek bemutatták az Ageda 2000 című dokumetumcsomagot, melybe a Bizottság az agrárpolitika, a strukturális politika és a költségvetési keret alapvető reformja mellett javasolta, hogy 1998-ba az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalások kezdődjeek meg december 13-á az Európai Taács, a Bizottság javaslata alapjá, jóváhagyta a csatlakozási tárgyalások első körébe kijelölt 5+1 államot április 24-é szervezték Magyarország első főtárgyalói fordulóját. Ekkor rögzítették a tárgyalások alapelveit és eljárásredjét, s az átvilágítás ütemét. A tárgyalások három alapelve a következő: a végleges megállapodás megszületéséig egyetle részmegállapodás sem tekithetek véglegesek, az egyes részterületeke születő megállapodások em prejudikálhatták a más fejezeteke belül születő megjegyzéseket, s az átvilágítás kezdete utá születő újabb közösségi jogayagra (pipe-lie acquis) megfelelő időbe vissza kellett téri. A magyar kormáy 1998 szeptemberébe elfogadta, majd Brüsszelbe át is adta az első 11 tárgyalási álláspotot (tudomáy és kutatás, távközlés és iformáció-techológiák, oktatás és képzés, kultúra és audiovizuális politika, iparpolitika, kis- és középvállalatok, közös kül- és biztoságpolitika, vállalati jog, fogyasztóvédelem, halászat, statisztika). Decemberbe Budapeste állapodott meg a kijelölt 5+1 ország abba, hogy jauár végéig saját ütemezésbe mideki beadja az első 15 fejezetig átvilágított tárgyalási álláspotokat. A magyar kormáy 1999 jauárjába az áruk szabad áramlása, a külgazdasági kapcsolatok, a vámuió és a verseypolitika, júiusba a szolgáltatások szabad áramlása, a közlekedés és az adózás, ovemberbe pedig a mezőgazdaság, a személyek szabad mozgása, a bel- és igazságügyi együttműködés, a regioális politika és a pézügyi elleőrzés fejezeteit hagyta jóvá. Októberbe az Európai Bizottság kiyilváította, hogy lehetőséget lát arra, hogy a legfelkészültebb jelöltekkel a tárgyalásokat 2001 végéig lezárják ovemberébe jelet meg az Éves jeletések és a Bővített Stratégiai Dokumetumok, s az Európai Bizottság yilváosságra hozta az Éves Jeletést és az Összefoglaló Értékelések helyett első ízbe a Bővítési Stratégiai Dokumetumot. Ekkor erősítette meg a Bizottság az egyéi el-

17 Euro bírálás és a teljesítméy szeriti egyéi elbírálás elvét, s állást foglalt a helsiki meetred betartása mellett. A Bővítési Stratégiai Dokumetumba javaslatot tett a csatlakozási tárgyalások érdemi szakaszáak megkezdéséhez vezető útra és eszközredszerre is. Néháy ap múlva megredezték az ú. luxemburgi hatok miiszteri találkozóját. Budapeste a külügymiiszterek Közös Közleméyt fogadtak el, amely előírta a csatlakozási tárgyalásokat 2001 végé, legkésőbb 2002 elejé le kell zári ovemberébe jeletették meg az újabb Éves Jeletések és a Bővítés Stratégiai Dokumetumait októberébe kiadták Magyarország felkészüléséről szóló újabb Éves Jeletést. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy végéig a következő, immár 10 országgal zárják le a csatlakozási tárgyalásokat. A 10 ország: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litváia, Málta, Legyelország, Szlovákia és Szlovéia. Az EB szerit ezek az országok várhatóa 2004 elejétől késze állak az EU-tagságra. Decemberbe az Európai Taács ülésé a 10 tagjelölt országgal lezárták a felvételi tárgyalásokat, s határozatot hozak, hogy Magyarország a másik kilec országgal együtt május 1-jé csatlakozik az uióhoz jauárjába Budapeste megtartotta első ülését az európai itegrációs tárcaközi bizottság, melyek feladata az európai uiós csatlakozással kapcsolatos kormáyzati teedők és az EU-tagságra való felkészülés elősegítése. Februárba az EU tagországaiak álladó brüsszeli képviselői jóváhagyták a 2004-be taggá váló 10 országgal kötedő csatlakozási szerződés szövegét. A szerződés javasolt szövegét Magyarország is parafálta. Az EB költségvetési kérdésekért felelős tagja Brüsszelbe megerősítette, hogy az újoa csatlakozó országok midegyike a közösségi költségvetés ettó kedvezméyezettje. Februárba elkészült az Európai Bizottság jeletése a csatlakozási tárgyalások lezárásáról, melybe megerősítette, hogy a csatlakozó államok, köztük Magyarország, felkészült az uiós tagságra. Márciusba az EB időközi jeletésbe figyelmeztette Magyarországot, hogy a pézügyi elleőrzés területé lemaradásai vaak az EU-csatlakozással összefüggésbe vállalt kötelezettségeiek teljesítésébe. Általáosságba a Bizottság értékelése szerit az összkép pozitív, és meglepőe alacsoy volt azo területek száma, ahol a tagjelöltekek gyorsítaiuk kellett a felkészülést. Áprilisba Magyarországo megyílt a 6 milliárd foritos Európa Pályázati Előkészítő Alap (PEA). A Phare-program 55 százalékos és a magyar költségvetés 45 százalékos fiaszírozásával létrejött projekt-előkészítő alap (PEA) célja az, hogy az Európai Regioális Fejlesztési Alapból, illetve az Európai Szociális Alapból között Magyarország lehívhassa az uió támogatásait. [1990] Az Európai Taács Főtitkársága áprilisba a brüsszeli magyar misszió keresztül megküldte Magyarországak az EU-csatlakozási szerződés végleges szövegét, s aláírták a Phare évi emzeti programjáak pézügyi megállapodását is. Az Európai Parlamet megszavazta a 10 új tagország csatlakozását támogató határozatot. Magyarország csatlakozását 522 képviselő támogatta, 23-a elleezték, 23-a pedig tartózkodtak április 12-é Magyarország európai uiós csatlakozásáról redezett ügydötő épszavazáso a választásra jogosultak 45,62 százaléka ( választópolgár) járult az urákhoz. Az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka modott iget a belépésre. Az uiós csatlakozást az érvéyese szavazók 16,24 százaléka ( választópolgár) utasította el. Az Európai Uióhoz csatlakozó országok közül Magyarország volt a harmadik Málta és Szlovéia utá, ahol épszavazás dötött az EU-tagságról. Másap az Európai Bizottság Brüsszelbe yilatkozatba üdvözölte Magyarország európai uiós tagságáról redezett ügydötő épszavazás pozitív eredméyét. Az Európai Bizottság áprilisba hivatalos levélbe értesítette a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalát, hogy a magyar Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) első, formai elleőrzése megtörtét. A dokumetum megfelelt az Európai Uió követelméyeiek és elvárásaiak. Ezzel hivatalosa megkezdődhettek azok az érdemi tárgyalások, amelyek keretébe az Magyarország az NFT kokrét fejlesztési programjairól egyeztetett az EU-val április 16-á, az athéi csúcsértekezlete az Európai Uió tagállamai, valamit a 10 csatlakozó ország meghatalmazottjai aláírták a csatlakozási szerződést. Ezzel életbe lépett Magyarország aktív megfigyelői státusa. Májusba az EU 10 újoa csatlakozó tagállamából Brüsszelbe érkeztek a parlameti küldöttek, ahol az Európai Parlametbe egy éve át, a teljes jogú tagság elyeréséig megfigyelőkét vettek részt az EP teljes ülései és bizottságok mukájába. Novemberbe az Európai Bizottság jóváhagyta a be csatlakozó országok felkészülését értékelő országjeletéseit, melybe Magyarországra voatkozóa megállapították, hogy a jelzett lemaradások behozatalára május 1-jéig adtak lehetőséget, ehhez azoba az agrárium területé fokozott erőfeszítésre volt szükség május 1-jé Magyarország és a többi 9 jelölt ország az Európai Uió tagjává vált. Júius 13-á redezték az első európai parlameti választást Magyarországo. Július 20-á a kibővült Európa Parlamet strassbourgi alakuló ülésével megkezdi ötéves működését a 25 tagállam 732 EP-képviselője október 29-é a római ceremóia keretébe az EU mid a 25 tagállamáak vezetője kézjegyével látta el az alkotmáyszerződést. 17

18 1990 [Kopogtatás az európai uió kapujá ] Összegzéskét megállapítható: Magyarország számára az 1960-as évek közepéek első kopogtatásától május elsejéig hosszú és rögös út vezetett az európai uiós tagságig. Az Európai Közösség be Legyelországot és Magyarországot találta a legikább tagságra érett országak, hisze ezért épp számukra alakította ki e fejlődésüket elősegítő Phareprogramot ba már 5+1 országgal folyt a tárgyalás. Ekkor az EU még midig az egyéi elbírálás és teljesítméy szeriti értékelés elvét képviselte. Eek alapjá még midig lehetővé vált vola az 5+1 ország közül is a fokozatos felvétel keretébe Magyarország korábbi csatlakozása be azoba már tíz országgal folytak a csatlakozási tárgyalások, s megszületett a határozat az együttes május 1-jével törtéő taggá válás lehetőségére. Ez a körülméy természetese az EU számára is léyegese boyolultabbá, ehezebbé tette mid a csatlakozási tárgyalásokat, mid az ebből adódó fiaciális eszközök előteremtését, illetve a 15 ország helyett 2004-től 25, ma pedig már 27 országból álló uió működtetését. 18

19 Euro [1990] A válasz: a phare-támogatás Támogatási formák és programok Az Európai Közösség 1989-be eredetileg azzal a céllal hozta létre a Phare Előcsatlakozási Programot (Pologe-Hogrie Aid a la Recostructio Écoomique), hogy elősegítse a Legyelország és Magyarország redszerváltásáak keretei között zajló gazdasági-, politikai átalakulást, s hogy e folyamat, a lehető legkisebb zökkeőkkel, gyorsabbá, s visszafordíthatatlaá váljo. Az Európai Közösség ekkor úgy ítélte meg, hogy a közép-kelet-európai redszerváltó országok közül e két országba már működik a piacgazdaság, s előrehaladott stádiumba tart a politikai átalakulás is. Magyarország 1990 óta kap vissza em térítedő támogatást az Uiótól pézügyi és techikai segítségyújtás formájába. Az előcsatlakozási időszak léyege, hogy a jelölt országok megismerkedjeek az Európai Uióba működő struktúrákkal, itézméyekkel, támogatási formákkal, és felkészüljeek a strukturális- és kohéziós alapok támogatásaiak fogadására az előcsatlakozási programok segítségével. A Phare-támogatás céljai Az első Phare-programok célja a piacgazdasági átmeet és a politikai demokrácia kiépítéséek támogatása volt, mely fokozatosa tolódott el az EU-tagságra való felkészülés, az itegrációs folyamat társfiaszírozása felé. Az uió előírásai szerit a Phare-forrásokat az uiós belépést szolgáló itézméyfejlesztési feladatokra, illetve beruházások fiaszírozására lehetett fordítai. A jogharmoizációhoz kapcsolódó teivalókat mide tagjelölt állam számára külö keretbe határozták meg. Mide tagjelölt országra két-két feladatleltár készült. Az egyik az ú. Csatlakozási Parterség ( Accessio Partership, AP), a másik a Közösségi Vívmáyok Átvételéek Nemzeti Programja ( Natioal Programme for the Adoptio of the Acquis Commuautaire rövidítve: ANP). A Phare-programok és fő jellemzői: 1. Itézméyfejlesztési programok egyrészt segítették a közösségi jogayag átvételét, s támogatták azo itézméyek kiépítését és megerősítését, melyek a harmoizált magyar jogszabályokak és a közvetleül alkalmazadó uiós ormákak az alkalmazásáért, betartásáért és elleőrzéséért felelősek. E programok keretébe a demokratikus itézméyek, a közigazgatás és az olya szervezetek adaptálására, illetve megerősítésére kerülhetett sor, melyek a közösségi jogszabályok bevezetéséért és végrehajtásáért felelősek. Az itegrációs folyamat em csak a csatlakozásra váró országok jogredszeréek a közösség jogredszeréhez való közelítését jeletette, haem e jogszabályok hatékoy végrehajtását is. Magába foglalta ugyaakkor a voatkozó strukturális kérdések, emberi erőforrások és vezetői képességek fejlesztését is. Az itézméyfejlesztés a köztisztviselők, közhivatalokok, szakemberek és a magászféra szereplőiek képzését és megfelelő eszközökkel törtéő ellátását is jeletette: a bíráktól a pézügyi elleőrökö keresztül a köryezetvédelmi felügyelőkig és statisztikusokig. A Phare-pézalapok megközelítőleg 30 százaléka az itézméyfejlesztési feladatok végrehajtását szolgálta, külöösképpe a twiig-program mechaizmusá keresztül. Az itézméyek körét a tagjelölt ország jelölte ki, s rögzítette többek között az ANP-be. A kijelölt itézméyek, melyek miisztériumok, kormáyhivatalok, közpoti- és regioális szervezetek, bíróságok, az ügyészség, redvédelmi szervezetek lehettek, az ANPbe rögzített célokra haszálhatták fel a Phare-segélyeket, mégpedig kizárólag a feltételekek megfelelő, sike- 19

20 res pályázatokra. Az itézméyfejlesztés kategóriájába a következő három tevékeység tartozott: Társitézméyi (twiig) program. E program keretébe egy magyar szerv egy hozzá hasoló feladatot ellátó tagállami hivatallal, miisztériummal kötött együttműködési megállapodást. A társitézméyi program közpoti elemekét a tagállambéli hivatal egy vagy több mukatársát előcsatlakozási taácsadókét (Pre-Accessio Adviser, PAA) hóapra Magyarországra küldött azért, hogy a parterszervezet mukatársaiak felkészítését a helyszíe szervezze és koordiálja; a kedvezméyezett szervezet rövid távú szakértői taácsadást is igéybe vehetett, képzési programokat szervezhetett, melyeket jellemzőe az előcsatlakozási taácsadó segítségével alakítottak ki, s hajtottak végre. 2. Beruházási programok Az EU-jogayag alkalmazásához jeletős techikai háttérre, beredezésekre, esetekét még új épületekre is szükség volt. A programok keretébe főkét számítógépes hálózatok, speciális laboratóriumi és mérőberedezések, kommuikációs eszközök beszerzésére yílt lehetőség. Az építési projektek között 1998 óta a határelleőrzéshez kapcsolódó fejlesztések (vám-, állat- és övéyegészségügyi létesítméyek) szerepeltek kiemelt helye. E programok, az itézméyfejlesztéshez kapcsolódó beruházásoko kívül, kifejezette a strukturális alapokra való felkészülést szolgálták. 3. A gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó programok célja, az EU regioális politikájához hasolóa, a régiók közötti fejlettségbeli külöbségek csökketése volt. E programok Phare-támogatásból törtéő fiaszírozására 2000 óta volt lehetőség. A gazdasági és szociális kohézió erősítéséek keretébe tartozó programok már közvetleül az Európai Regioális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap csatlakozás utái működtetését segítették elő. 4. A emzetközi (multi-beeficiary) programokra, melyek mide tagjelölt ország számára elérhetők voltak, a támogatást Brüsszel pályázati alapo vagy előre meghatározott kvóták alapjá osztotta el az egyes országok között. Mivel a csatlakozási felkészülés mide államba öálló programok szerit zajlott, a emzetközi programok 1998 óta visszaszorulóba voltak, s a támogatások egyre ikább az adott ország fejlesztési céljaihoz, területeihez illeszkedtek. 5. Az ACCESS-program az között működő Phare LIEN- és Partership-programokat váltotta fel. Célja a civil társadalom fejlődéséek támogatása a tíz középkelet-európai tagjelölt országba. Az ACCESS 3 -program 3 Pl. helyi és regioális fejlesztés; fogyasztói érdekek védelméek elősegítése, szövetkezeteket, ösegélyező egyesületeket és más társadalmi-gazdasági szereppel bíró szervezeteket képviselő szövetségek erősítése; mukavállalók jogaiak védelme és a társadalmi párbeszéd elősegítése stb. [A válasz: a phare-támogatás] azo projekteket részesítette társfiaszírozásba, melyek a közösségi jogayag (acquis) alkalmazásához és átvételéhez kapcsolódtak, illetve a legfotosabb szociális igéyekre reagáltak. A program azokat a tevékeységeket támogatta, melyek a közösségi jogayag alkalmazásához és érvéyesítéséhez kapcsolhatók, így a köryezetvédelem, a társadalmi és gazdasági fejlődés, illetve a szociális szférába 4. Az ACCESS-programba a Magyarországo hivatalosa regisztrált társadalmi (civil) szervezetek, illetve parterkét a Phare-tagjelölt országokba, illetve az Európai Uió tagországaiba tevékeykedő szervezetek pályázhattak. Helyi ökormáyzatok, regioális hatóságok parterkét vagy társfiaszírozókét vehettek részt. Profitorietált szervezetek parterkét em, csak alvállalkozókét kapcsolódhattak e program keretébe fiaszírozott pályázatokba. 6. A határ meti együttműködés programja (Cross-border Co-operatio CBC) az uió belül sikerese működő INTER- REG mitájára yílt meg az EU külső határai. E programok fő feladata a határ meti területek gazdasági és kulturális kapcsolataiak erősítése, a területfejlesztési elképzelések kölcsöös összehagolása volt. A programok keretébe többek között a határ meti területek közös köryezet- és természetvédelemére, turisztikai, ifrastrukturális beruházásokra és humáerőforrás-fejlesztésére yílt lehetőség. A CBC tehát az egyes országoko belül megvalósuló területfejlesztési programokhoz hasoló komplex együttműködés. Itézméyés gazdaságfejlesztési összefüggésredszere a emzeti programokéhoz teljese hasoló. Nemzetközi jellegéél fogva azoba sok szempotból alkalmasabbak tűt a struktúrapolitikai felkészülés itézméyi támogatására. A területfejlesztési programok célja a szubszidiaritás elvéek erősítése, a helyi szereplők fokozott bevoása volt. A programok decetralizációja és a hatékoysága közötti öszszefüggés ezért épp a területfejlesztésbe volt a legerősebb. A CBC-program szabályzata 1999-ig csak a tagjelölt országok és a tagállamok közös határai meté tette lehetővé a programba való részvételt. Magyarország azoba Ausztria mellett öálló CBC-programot működtethetett Szlovákiával, Romáiával és Szlovéiával is. 7. A Közösségi Programokat ( Commuity Programmes ) az EU tagállamai saját maguk számára alakították ki a fejlesztés külöböző területei. E programokba fokozatosa kapcsolódhattak be a közép-kelet-európai társult államok is. A részvétel feltétele azoba egy országokét változó, belépési díj ( etry ticket ) befizetése volt. Phare-támogatásból e belépti díj felét lehetett fiaszírozi. Az elmúlt évekbe Magyarország, főkét kulturális, 4 Pl. a társadalom perifériájára szorult csoportok (kisebbségek tagjai, fogyatékosok, idősek, hajléktalaok, kallódó vagy bátalmazott gyerekek, írástudatlaok, mukaélküliek, alkohol- vagy kábítószerfüggők, AIDSbe szevedők; a bátalmazottak stb. társadalmi reitegrációja, hosszú távú egészségügyi és szociális támogatási formák kialakítása; a hátráyos helyzetű ők támogatása,

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai

Az iparosodás és az infrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés típusai Az iparosodás és az ifrastrukturális fejlődés kapcsolatába törtéelmileg három fejlődési típus vázolható fel: megelőző, lácszerűe együtt haladó, utólagosa

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A

AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 61 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSOK HATÁSA A NONPROFIT SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉRE AZ EQUAL PROGRAM VIZSGÁLATA ALAPJÁN 1 Sebők Dóra Valéria Bevezetés

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI. dr. Mosóczi László, elnök Hungrail Magyar Vasúti Egyesület A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI dr. Mosóczi László, elök Hugrail Magyar Vasúti Egyesület A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre tartó forgalom Európából

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL csz10 visszhat.qxd 2007. 02. 25. 18:23 Page 141 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HATÁRTALANUL Civil Fórum, az erdélyi civil társadalom lapja Nyitrai Imre Civil szervezetkét létezi, civilek lei még ma sem köyû Kelet-Európába.

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1

KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 123 KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 Scsaurszki Tamás Bevezetés A hazai oprofit közéletbe idõrõl idõre felbukka a közösségi alapítváyok eve, majd ismét eltûik

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről

Vác Város Önkormányzat 11 /2004. (IV.30.) számú rendelet az önkormányzati beruházások és felújítások rendjéről Vác Város Ökormáyzat 11 /2004. (IV.30.) számú redelet az ökormáyzati beruházások és felújítások redjéről Vác Város Képviselőtestülete az ökormáyzati beruházások és felújítások egységes szemléletű gyors

Részletesebben

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI

A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI A ZÁHONYON ÁTHALADÓ ÉS KELET FELÉ TARTÓ VASÚTI ÁRUFORGALOM KILÁTÁSAI Bak Dées, ügyvezető igazgató, GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2012. szeptember 25. A ÁRUFORGALOM EURÓPÁBÓL ÁZSIÁBA Európából keletre

Részletesebben

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT

A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 75 VILÁG-NÉZET A SZLOVÉN NONPROFIT SZEKTOR SAJÁTOS HELY(ZET)E A POSZTSZOCIALISTA ORSZÁGOK KÖZÖTT Tatjaa Rakar Zika Kolarič Bevezető Az úgy evezett szocialista

Részletesebben

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE

A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE csz10 tars 2 zam.qxd 2007. 02. 25. 18:18 Page 91 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A MAGYAR NONPROFIT SZEKTOR JÖVÕJE A MUNKANÉLKÜLISÉG KEZELÉSÉBEN AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kitartottság vagy itegráció a felzárkózás

Részletesebben

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES

A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES csz10 vilagez 1 horv.qxd 2007. 02. 25. 18:20 Page 107 VILÁG-NÉZET A HORVÁT CIVIL TÁRSADALOM HITELES KÖZÉLETI SZEREPLÕVÉ VÁLÁSA Gojko Bez ova Bevezetés Az utóbbi 15 év folyamá Horvátországba ige kevés empirikus

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS

A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 91 A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM, ÚTKERESÉS EGY ÚJ TÁMOGATÁSI RENDSZER FELÉ? 1 Bevezető és módszertai keretek Kákai László A magyarországi civil szervezetek redszerváltás

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

1. A lehetséges finanszírozási források és azok ára

1. A lehetséges finanszírozási források és azok ára 3. kozultáció 1. A lehetséges fiaszírozási források és azok ára 1.1. A fiaszírozás belső forrásai 1.2. Külső fiaszírozási források 1.3. A fiaszírozási források ára 1.4. A pézügyi lehetőségek egy részéek

Részletesebben

Európai Rendır Akadémia (CEPOL)

Európai Rendır Akadémia (CEPOL) Európai Redır Akadémia (CEPOL) 2010. Jauár 29. Európai Redır Akadémia (CEPOL) A CEPOL létrejötte, céljai, feladatai (I.) Az Európai Redır Akadémiát az Európai Uió Taácsáak Határozata (2000. december 22.)

Részletesebben

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER

GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER csz12 tars Doma.qxd 2007. 06. 13. 15:03 Page 157 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM GONDOLATOK A CIVIL PÁLYÁZATI RENDSZER HATÉKONYSÁGÁRÓL A Budapest XVIII. kerületi Civil Alap létrejöttéek második évfordulójá Domaiczky

Részletesebben

Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP

Instrumente Structurale 2007-2013 FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP UNIUNEA EUROPEANĂ GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE AMPOSDRU Fodul Social Europea POSDRU 2007-2013 Istrumete Structurale 2007-2013 GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

IKT eszközök használata az oktatásban

IKT eszközök használata az oktatásban IKT eszközök haszálata az oktatásba CZÉDLINÉ BÁRKÁNYI Éva Szegedi Tudomáyegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szeged czedli@jgypk.u-szeged.hu Tíz éve már, hogy a mitegy egyed százados közoktatási gyakorlat

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996

Reálbérek és kereseti egyenlõtlenségek, 1986 1996 62 Kertesi Gábor Köllõ Jáos Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 997. július augusztus (62 634. o.) Kertesi Gábor Köllõ Jáos Reálbérek és kereseti egyelõtleségek, 986 996 A bérszerkezet átalakulása Magyarországo,

Részletesebben

Nemzetközi részvény befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uniós tagállamainak szemszögébõl

Nemzetközi részvény befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uniós tagállamainak szemszögébõl Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. júius (576 598. o.) BUGÁR GYÖNGYI UZSOKI MÁTÉ Nemzetközi részvéy befektetési lehetõségek Közép- és Kelet-Európa új európai uiós tagállamaiak szemszögébõl Taulmáyuk

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Néprajzi Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzata. Felelős, kötelezettségvállaló. Keletkező dokumentum. ellenjegyzés-sel.

A Néprajzi Múzeum Szervezeti és Működési Szabályzata. Felelős, kötelezettségvállaló. Keletkező dokumentum. ellenjegyzés-sel. Sorszám Tevékeység dokumetum ellejegyzés-sel Elleőrzés, érvéyesítés Utalváyozás ellejegyzés Köyvvezetésbe megjeleés I. KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉS I/1 Fejlesztési többletigéyek összeállítása (pl: beruházási,

Részletesebben

EGY SPECIÁLIS SZEGMENS:

EGY SPECIÁLIS SZEGMENS: csz25_csz12 skadi.qxd 2011.02.21. 13:07 Page 74 EGY SPECIÁLIS SZEGMENS: A VÁLLALKOZÓI SZEKTOR SEGÍTÉSE CIVIL OLDALRÓL Kiyik Margit A magyar oprofit szektor egyik ige sajátos és szűk (szektoro belüli aráyuk

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás

XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás XXII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Alkalmazott Kutatási Noprofit Kft. Szombathely 2012. április 24-25-26. Elektroikai hulladékok szelektív begyűjtése és komplex kezelése Chrabák

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy.

Baranya megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése. 93/2011. (X. 21.) Kgy. Baraya megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése 93/2011. (X. 21.) Kgy. Határozat A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése a Baraya megye közoktatásáak

Részletesebben

Számjel. Fejezet. Éves beszámoló. 2012 Éves beszámoló ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... (név)

Számjel. Fejezet. Éves beszámoló. 2012 Éves beszámoló ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... (név) Elleörző kód: 1238060523 A fejezet megevezése, székhelye:......... Iráyító szerv:......... Számjel 720234 1051 14 07/00 042260 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címred ÁHT A költségvetési szerv megevezése,

Részletesebben

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI

A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI csz10 tars 1 porub.qxd 2007. 02. 25. 18:16 Page 71 TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT LEHETÕSÉGEI A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAMBAN A partersége alapuló állami pályáztatási modell értékelése Porubcsászki

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU IV. ÉVFOLYAM 3 4. SZÁM csz12 eleje.qxd 2007. 06. 13. 14:42 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia Aa, Harsáyi

Részletesebben

A Bajai Színházért Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése

A Bajai Színházért Alapítvány 2011. évi közhasznúsági jelentése 1 A Bajai Szíházért Alapítváy 2011. évi közhaszúsági jeletése TARTALMA: 1. Számviteli beszámoló: Egyszerűsített éves beszámoló mérleg 2. Számviteli beszámoló: Egyszerűsített éves beszámoló eredméykimutatás

Részletesebben

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG

ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG csz12 skadi.qxd 2007. 06. 13. 15:05 Page 207 ÁTTEKINTÉS DÁNIA, NORVÉGIA ÉS SVÉDORSZÁG NONPROFIT SZEKTORÁRÓL Csaba László Gyula Tévesek bizoyult az a széles körökbe elterjedt feltevés, hogy a moder jóléti

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról Lezárva: 2009. szeptember 3. Hatály: 2009.X.1. - 1. oldal 21/2001. (II. 14.) Korm. redelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról A Kormáy a köryezet védelméek általáos szabályairól szóló 1995.

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI

FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 21 FELNŐTTKÉPZÉSSEL FOGLALKOZÓ EGYHÁZKÖZELI CIVIL SZERVEZETEK VIZSGÁLATA EGY ERNYŐSZERVEZETRŐL KÉSZÜLT ESETTANULMÁNY ALAPJÁN 1 Gyorgyovich Miklós A felőttképzés

Részletesebben

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY

INTERSTÚDIUM ALAPÍTVÁNY Adószám: 19660011-1-41 Bejegyzı szerv: Fıvárosi Bíróság Nyilvátartási szám: 1261 Közhaszú szervezet yilvátartásba vételi száma: 14.Pk65.072/12. Közhaszú tevékeységéek cél szeriti tevékeysége: evelés és

Részletesebben

csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE

csz24_csz12 skandi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 1 CIVIL SZEMLE WWW. CIVILSZEMLE.HU VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM csz24_csz12 skadi.qxd 2010.10.05. 19:57 Page 2 Szerkesztõbizottság/Editorial Board Bíró Edre, Belia

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya II RÉZ 2 EJEZE 2 Az együttműködő vllamoseerga-redszer teljesítméy-egyesúlya 2 A frekveca és a hatásos teljesítméy között összefüggés A fogyasztó alredszerbe a fogyasztók hatásos wattos teljesítméyt lletve

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása

Az új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása Az új építőipari termelőiár-idex részletes módszertai leírása. Előzméyek Az elmúlt évekbe az építőipari árstatisztikába egy új, a korábba haszálatos költségalapú áridextől eltérő termelői ár alapú idexmutató

Részletesebben

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon

ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon csz23_csz12 skadi.qxd 2010.06.10. 10:58 Page 5 ELMÉLETILEG ISMERETEK ÉS VÉLEMÉNYEK A NONPROFIT SZEKTOR SZERVEZETEIRŐL Egy empirikus kutatás tapasztalatai a Nyugat-Duátúlo Nárai Márta Bevezetés A civil

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI

AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK KÖZLEKEDÉSI TUDOMÁNY DOKTORI PROGRAM AZ INTEGRÁLT VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRENDSZER FELTÉTELEINEK KIDOLGOZÁSA PhD

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai

Ki a Köz és mi a haszon és Ki szerint? a Közhasznúság fogalmi és tartalmi deilemmái. a magyar civil crowdsourcing és crowdfunding jó gyakorlatai c ivil szemle www.civilszemle.hu X. évfolyam 3. szám ElmélEtilEg Ki a Köz és mi a haszo és Ki szerit? a Közhaszúság fogalmi és tartalmi deilemmái (Sebestéy Istvá) KözösségEK és civil társadalom a magyar

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/

REOIL. növeli a transzformátorok élettartamát. www.ekofluid.sk/hu/ 5 öveli a traszformátorok öveli a traszformátorok A techológia előyei A költségek csökketéseek folyamatos kéyszere és a zavartala eergiaellátás ehézségei szükségessé teszik a traszformátorok tervezett

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum

Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum www.bme.de/cee Első Közép- és Kelet- Európai Beszerzési és Beszállítói Fórum BESZERZÉS BESZÁLLÍTÁS 2014. OKTÓBER 16. BOSCOLO BUDAPEST, MAGYARORSZÁG Az EU keleti bővítéséek 10 éve Beszerzés Kelet- és Közép-Európába:

Részletesebben

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez

Módszertani kísérlet az életpálya fogalmának formalizálására Előtanulmány a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez [ξ ] Módszertai kísérlet az életpálya fogalmáak formalizálására Előtaulmáy a fiatal biológusok életpályakutatását célzó támogatott projekthez Soós Sádor ssoos@colbud.hu; 2009/9 http://www.mtakszi.hu/kszi_aktak/

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

RÁBAKÖZI TAKARÉKSZÖVETKEZET

RÁBAKÖZI TAKARÉKSZÖVETKEZET Vállalkozások és egyéi vállalkozók részére vezetett pézforgalmi számlák kamatairól, valamit a voatkozó betétbiztosítási feltételekről Érvéyes: 2013. szeptember 11-től I. KAMATMÉRTÉKEK Éves kamatláb EBKM

Részletesebben

Boldog új évet kíván karunk és az egész Pécsi

Boldog új évet kíván karunk és az egész Pécsi TARTALOMALOM Dékái üdvözlet Vezetõi értekezletek OEC-hírek ATovábbképzõ Közpot hírei Ülések: Taári Testület, Gyógyszerterápiás Bizottság Jubileumok: Kísérletes Sebészet Barayai Aurél emlékülés AGazdasági

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tanzániai és kenyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tanzániai és kenyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok csz22_csz12 skadi.qxd 2010.03.10. 8:49 Page 113 VILÁG-NÉZET ÖNKORMÁNYZATOK ÉS CIVIL TÁRSADALOM KELET-AFRIKÁBAN Tazáiai és keyai tapasztalatok, gyakorlatok és reformok Tarrósy Istvá Bevezetés Bármely társadalom

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A figurális számokról (IV.)

A figurális számokról (IV.) A figurális számokról (IV.) Tuzso Zoltá, Székelyudvarhely A továbbiakba külöféle számkombiációk és összefüggések reprezetálásáról, és bizoyos összegek kiszámolásáról íruk. Sajátos összefüggések Az elekbe

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben