Bruttó hazai termék, III. negyedév

Átírás

1 Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében 1,7%-kal nőtt (a naptári hatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt) az előző év azonos időszakához képest. A gazdaság teljesítménye az I-III. ben,9%-kal bővült. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye,8%-kal nőtt az előző hez képest. % 6 A GDP volumenváltozása (előző év azonos éhez képest) Kiigazítás nélküli, nyers adat Naptári hatással kiigazított adat Szezonálisan és naptári hatással kiigazított adat -8 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény öt en át tartó csökkenése 1 első ében megállt. A harmadik ben 1,7%-kal nőtt a GDP az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest. A III. i GDP-emelkedés elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye. A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok III. i teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt tovább esett (-15,%). Az ipar hozzáadott értéke viszont továbbra is jelentősen (1,8%) növekedett, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 1,5%-os bővülés következtében. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, a műszergyártás, illetve a kohászat, fémfeldolgozás, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar területén. Az építőipar hozzáadott értéke a korábbinál enyhébb mérséklődést mutatott (-4,%). Az építőipari termelésen belül az épületek építése építménycsoport teljesítménye meghaladta az előző évi szintjét, melyben az ipari, a kereskedelmi és a felsőoktatási épületek idén megkezdett építése is szerepet játszott. Az egyéb építményeken végzett munkák volumene ugyanakkor továbbra is jelentősen elmaradt az előző évitől, melynek oka, hogy a költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége be- A bruttó hazai termék, 1. IV. (előzetes) gyorstájékoztató megjelenése: 11. február 15.

2 fejeződött. A mezőgazdaság, ipar és építőipar együttesen 1,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke,4%-kal emelkedett, így,1 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az előző ekkel ellentétben teljesítménybővülés mutatkozott részben az alacsony bázis hatására a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (1,9%) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésével. A bruttó hazai termék (GDP) termelésének volumenindexei, előző év azonos időszaka = 1, 9 1 Megnevezés III. IV. I. II. III. Mezőgazdaság, erdő- és halgazdálkodás 85,4 87, 88,6 85,1 84,8 Ipar 87, 95,9 13,6 111,4 11,8 Ebből: Feldolgozóipar 87, 95,7 15, 113, 11,5 Építőipar 93,5 91,6 91,9 85,8 95,8 Szolgáltatások összesen, ebből: 95,4 96,1 99,5 99,5 1,4 Kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 86,3 9,4 96,7 96,5 11,9 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 95,6 96,8 1,1 13,6 1,3 Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek 98,5 98,1 1, 1, 99,7 Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás 97,1 98, 98,3 97,9 99,5 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 99,5 94,8 14,1 14, 1,7 GDP összesen (piaci beszerzési áron) 9,5 95,7 1,1 11, 11,7 A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke,3%-kal emelkedett, melyben tükröződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye,5%-kal mérséklődött. Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése okozta. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén,3%-os mérséklődés mutatkozott. Az ágazatcsoporton belül a pénzügyi tevékenység teljesítménye csökkent, elsősorban a biztosító ágazat miatt, a biztosítások élet és nem-életbiztosítási díjbevételeinek visszaesésével, a tűz- és elemi, illetve az egyéb vagyonbiztosítások megugró kárráfordításaival, valamint az életbiztosítások növekvő kifizetett szolgáltatásaival összefüggésben. %, illetve százalékpont A GDP változásához való hozzájárulás (termelési oldal) Mezőgazdaság és halászat Ipar összesen Építőipar Szolgáltatások összesen Termékadók GDP változása (%) -1 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III

3 A termékadók- és támogatások egyenlege, százalékponttal járult hozzá a GDP harmadik i növekedéséhez. A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása hét óta először újra növekedett 1. III. ében, 1,%-kal, +,8 százalékponttal járulva hozzá a GDP változásához. A háztartások fogyasztási kiadása,8%-kal emelkedett (részben a kiugróan alacsony bázis miatt), ahol emelkedésre szintén hét vel ezelőtt került sor utoljára. A háztartások fogyasztási kiadásán belül már az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások volumene is növekedésnek indult, ugyanakkor a lakásszolgáltatással kapcsolatos kiadások volumene stagnált. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3,%-kal bővült. A közösségi fogyasztás területén 1,7%-os növekedés figyelhető meg. A közösségi fogyasztás így +, százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 1,3%-kal bővült. A bruttó hazai termék (GDP) felhasználásának volumenindexei, előző év azonos időszaka = 1, 9 1 Felhasználási tételek III. IV. I. II. III. Háztartások fogyasztási kiadása 89,7 9,9 96,3 95, 1,8 Természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól 93,1 98,3 94,5 94,7 13, Természetbeni társadalmi juttatás a háztartásokat segítő non-profit intézményektől 99, 1, 99, 99, 99,1 Háztartások tényleges fogyasztása 9,5 94,1 96, 95, 11, Közösségi fogyasztás 98,5 111,7 13,6 11,4 11,7 Végső fogyasztás összesen 91,5 96,5 97, 95,9 11,3 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 91,7 9,5 95, 95,5 97,4 Készletváltozás a x x x x x Statisztikai eltérés a x x x x x Bruttó felhalmozás 77,8 79,8 89, 113,1 96,7 Belföldi felhasználás 88,1 9,1 95,5 98,9 1,3 Export 9,3 1,9 115,5 115,8 113,9 Import 86,8 98, 11,4 114,4 113, Egyenleg a x x x x x Bruttó hazai termék (GDP) összesen 9,5 95,7 1,1 11, 11,7 a) Ezen tételek esetében a volumenindex nem értelmezhető. A folyó és előző évi árakon számított értékek megtalálhatók a stadat-táblázatokban a kiadvány végén szereplő hivatkozásra kattintva. A bruttó-állóeszköz felhalmozás esetén a visszaesés az előző inél kisebb mértékű,,6% volt, ami -,6 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A nemzetgazdasági ágak többségében növekedés jelentkezett, amelyben a bázishatásnak volt jelentős szerepe. A feldolgozóipar és az oktatás nemzetgazdasági ágazat beruházásai jelentősen nőttek: elsősorban a jármű-, a gumi- és a számítógép-, elektronikai termék gyártás egyedi nagyberuházásai, valamint az oktatás minden területén megvalósuló intézménybővítések, -felújítások eredményeként. A nagy súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős csökkenés figyelhető meg. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül folytatódott a lakásépítések visszaesése. 3

4 A készletek állománya a III. ben emelkedett, miután a feldolgozóipar néhány fontos húzóágazatában készletnövekedés jelentkezett. Fontos készletnövelő hatása volt a gázszolgáltatók készletei emelkedésének is. A belföldi felhasználás a III. ben összességében,3%-kal növekedett. % A bruttó hazai termék felhasználási oldalának főbb összetevői alakulása, volumenindex, átlaga =1, Háztartások fogyasztási kiadása Bruttó állóeszköz-felhalmozás Export 4 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 497 milliárd Ft aktívum keletkezett, romló külkereskedelmi cserearányok mellett. Az export és az import volumene továbbra is hasonló mértékű 13,9, ill. 13,%-os növekedést mutatott. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege +1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 17,%-kal, importja 16,6%-kal nőtt. A szolgáltatások exportja,7%-kal nőtt, míg importja 3,%-kal csökkent. %, illetve százalékpont A GDP növekedéséhez való hozzájárulás (felhasználási oldal) Kiviteli (+), ill. behozatali (-) többlet Bruttó felhalmozás Végs ő fogyasztás GDP növekedése (%) -15 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III

5 A szezonálisan kiigazított adatok 1 szerint 1 III. ében a gazdaság teljesítménye,8%-kal nőtt az előző hez képest. A mezőgazdaság,3%-os mérséklődést, míg az ipar,3%-os, az építőipar,7%-os, a szolgáltatások pedig összességében,1%-os növekedést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadása 1,1%-kal növekedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások,8%-kal emelkedtek. A közösségi fogyasztás,8%-kal, a végső fogyasztás 1,3%-kal nőtt. Az export,%-os, míg az import 3,7%-os emelkedést mutatott. A GDP változása (szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok, előző hez képest) % EU7 Németország M agyarország I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 1 III. ében,5%-kal bővült az előző hez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint Görögország, Hollandia és Románia kivételével minden tagországban növekedés volt tapasztalható. Kiugróbb (1%-nál nagyobb) es növekedést regisztráltak Svédországban, Finnországban, Lengyelországban és Csehországban. Összességében tizenkét tagországban mutatkozott az EU-átlag feletti gazdasági növekedés. A bruttó hazai termék volumene a III. ben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével,%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A es idősorok az eddig megszokott tartalomban 1995-ig visszamenőleg továbbra is megtalálhatók a stadat-táblázatokban További információ: Anwar Klára, klara.anwar@ksh.hu, tel.: Szőkéné Boros Zsuzsanna, zsuzsanna.boros@ksh.hu, tel.: A módszertani megjegyzések a: oldalon találhatóak. 1 Az előző vel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik. 5

6 A bruttó hazai termék volumenváltozása az EU tagállamaiban* Ország Előző év azonos időszakához képest Előző hez képest IV. I. II. III. IV. I. II. III. (%) EU7 -,,7,,,3,4 1,,5 Ausztria -1,9,1,,5,4, 1,,9 Belgium -,1 1,7,6,1,4,1 1,,5 Bulgária -6,7 -,8 -,3, -, -,5,5,3 Ciprus -,7-1,, 1,5 -,1,4,5,6 Csehország -3, 1,1,5 3,,5,5,9 1,1 Dánia -3,1 -,9 3, 3,1,5,6 1,3,7 Észtország** -8,8 -,6 3,1 4,7 1,4 1,1 1,9,5 Finnország -5,,6 3,4 3,6,3,1 1,9 1,3 Franciaország -,5 1,1 1,6 1,8,6,,7,4 Görögország -3, -,7-4, -4,5-1,1 -,6-1,7-1,1 Hollandia** -,,6, 1,8,6,5,9 -,1 Írország -5,6 -,7-1,8 : -,5, -1, : Lengyelország,8 3,1 3,8 4,7 1,4,7 1, 1,3 Lettország -16,8-5,1 -,9,4-1,,9,8,8 Litvánia -14, -,6 -,3,8 -, -,1,5,6 Luxemburg,1,9 5,3 : 1,3,8 -,3 : Magyarország -5, -1,1,6,, 1,,4,8 Málta,1 3,5 3,7 : 1, 1,4,1 : Nagy- Britannia -3, -,3 1,7,8,4,4 1,,8 Németország -,,1 3,9 3,9,3,6,3,7 Olaszország -,8,5 1,3 1, -,1,4,5, Portugália -1, 1,7 1,4 1,5 -, 1,1,,4 Románia -6,9-3, -1,5 -, -1,5 -,3,3 -,7 Spanyolország -3, -1,4,, -,,1,3, Svédország -1,6,8 4,5 6,8,9 1,7,,1 Szlovákia -4, 4,6 4,4 4, 1,3,8 1, 1, Szlovénia -6,1 -, 1,4 1,3,1 -,1 1,,3 : Az adat nem ismeretes.. * Szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok. A szezonális kiigazítás nem foglalja magában a naptári hatással történő kiigazítást a következő tagállamokban: Bulgária, Dánia, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália, Románia. ** Az előző év azonos időszakához viszonyított adatok nem szezonálisan kiigazított adatokból számítódnak. 6