A gazdaság fontosabb mutatószámai

Átírás

1 A gazdaság fontosabb mutatószámai január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés jún J-Jú Ipari termelés -17,8 10,6 5,6 0,6-0,4 Fafeldolgozás -23,4 18,1-11,6 9,6 7,3 Bútorgyártás -26,2-9,9-1,0 1,7 1,5 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése -12,5-3,0-5,1-1,9-1,7 Fafeldolgozás -11,2 2,7-19,5 11,9 5,3 Bútorgyártás -42,8-13,8-7,5 5,6-1,3 Ipar export értékesítése -18,8 16,9 7,6 6,2 1,0 Fafeldolgozás -30,3 32,3-5,3 13,9 10,7 Bútorgyártás -5,7 16,4 2,5 7,8 3,4 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -4,3-10,4-7,8-11,2-10,1 Ebből: Épületek építése -3,5-8,6-14,2-21,8-16,7 Egyéb építmények építése 16,6-22,4 0,7-6,1-2,8 Speciális szaképítés -15,7-3,1-8,8-8,2-10,4 Új szerződések -7,4-13,0-16,7 14,0 34,2 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , , ,8 millió EUR , , , , ,0 Kivitel milliárd Ft , , , , ,0 millió EUR , , , , ,2 Egyenleg milliárd Ft 1.056, , ,5 227, ,3 millió EUR 3.738, , ,0 773, ,2 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 4,9 4,5 4,2 6,9 7,0 Belföldi ért. árak 1,3 7,3 6,2 6,9 7,3 - Fafeldolgozó ipar -1,8-2,6 5,0 6,5 6,6 Export árak 7,4 1,9 2,8 7,0 6,9 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 3,1 1,1 2,2-2,0 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= jún. J-Jú 4,2 4,9 3,9 5,6 5,6 Forrás: KSH Jelenti: 2009/12, 2010/12, 2011/12, 2012/6 KSH Gyorstájékoztató: Ipar: december, december, december, június Építőipar: december, december, december, június Külkereskedelmi Termékforgalom: jan-dec., jan-dec., jan-dec., jan-jún. Fogyasztói árak december, december, december, jún. Ipari termelői árak: dec., dec., dec., jún. -2-

2 Kitekintés 2010-ben a világgazdaság növekedése 5,2% volt első hónapjaiban folytatódott a bővülés, a második negyedévben bekövetkezett japán természeti katasztrófa, az arab országokban zajló politikai változások, illetve az eurózóna egyes országait érintő adósságválság és az egyes országokban megjelenő belső problémák (belső fogyasztás elégtelensége, munkanélküliség, fiskális egyensúlyi problémák) megakasztották a pozitív folyamatokat, a növekedés dinamikája lelassult, a múlt év egészében a növekedés 3,9%-os volt. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint ben a világgazdaság növekedése tovább lassul, mértéke várhatóan 3,5% lesz. Az OECD számításai szerint a tagországok bruttó hazai terméke ez év első negyedévében 1,8, a második negyedévben 1,6%-kal bővült 2011 azonos negyedévéhez képest. Az USA GDP-je szezonálisan kiigazított adatok szerint 2012 I. félévében 2,4%- kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a második negyedévi teljesítmény 2,3%-kal bővült, így ez a harmadik olyan negyedév melyben az Egyesült Államok gazdasága gyorsuló ütemben növekszik. A gazdasági bővülés fő mozgatórugója a belső fogyasztás és a beruházás volt. A személyes fogyasztási kiadások 1,9%-kal bővültek. A reáljövedelmek 2012 január-júniusában 0,7%-kal emelkedtek. A bruttó belföldi magánberuházások 13%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a kormányzati fogyasztási kiadások és beruházások volumene 2,2%-kal csökkent, összhangban a költségvetés rendbetételére és az államadósság fenntarthatóságára irányuló intézkedésekkel. A munkanélküliségi ráta 8,1 és 8,5 között mozgott, ami az elmúlt 2,5 év legalacsonyabb szintje. A fogyasztói árak 2012 első félévében átlagosan 2,4%-kal emelkedtek. A kínai gazdaság teljesítménye kissé lassuló ütemben továbbra is lendületesen bővült, 9,2%-kal nőtt 2011-ben I. negyedévében 8,1, a II. negyedévben 7,6%-kal bővült a GDP. A dinamika lanyhulása a romló külgazdasági környezet és a magas infláció leküzdésére tett monetáris intézkedések következménye, illetve szerepet játszott az ez év első félévében tapasztalt beruházás csökkenés is. Japán bruttó hazai terméke, jelentős részben a március 11-i természeti katasztrófa következményként, további 1%-kal mérséklődött a múlt év IV. negyedévben, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva egészében 0,9%-kal mérséklődött a GDP második negyedévében a bruttó hazai termék 3,6, I. félévében 3,2%-kal bővült az előző évi alacsony bázison. A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet -3-

3 növekedése: a háztartások fogyasztása 3,5%-kal nőtt. Ugyanakkor a külkereskedelem visszafogta a növekedést, az export volumene4,8, az importé 7,6%-kal emelkedett. A behozatal számottevő emelkedése mögött a termelésből kivont atomerőművek pótlására szolgáló megnövekedett energiaimport áll. Az EU-27 gazdasági teljesítménye szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 2011-ben 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Előzetes adatok alapján 2012 I. félévében a gazdasági teljesítmény gyakorlatilag stagnált (-0,1%). A növekedés motorja a múlt évhez hasonlóan Németország (1,1%) volt. Teljesítménye azonban negyedévről negyedévre lassul. A többi meghatározó gazdaság közül a francia teljesítménye enyhén emelkedett (0,3%), az Egyesült Királyság, Olaszország és Spanyolország recesszióba került. A 20 adatszolgáltató állam közül a Görögországban 6,4%-kal, Portugáliában 2,8%-kal esett vissza a GDP. Az éves növekedési adatok alapján az EU átlagát jóval meghaladó növekedés volt a balti államokban, de a környező országok közül Szlovákiában (3%), Ausztriában (1%) is. Csehországban ugyanakkor 1%-os visszaesést regisztráltak. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria a 103,1 102,0 96,1 102,3 103,1 101,1 101,0 Bulgária 106,2 106,0 95,0 100,2 101,7 100,5 100,5 Csehország a 106,0 102,5 95,9 102,7 101,7 99,3 98,8 Észtország 106,3 96,4 85,9 102,3 107,6 103,6.. Lengyelország a 106,6 105,0 101,7 103,9 104,3 103,8.. Litvánia a 108,9 102,8 85,2 101,4 105,9 103,9 102,7 Magyarország 101,1 100,6 93,7 101,2 101,7 98,8 99,0 Németország a 102,5 101,3 95,1 103,7 103,0 101,2 101,0 Olaszország a 101,5 99,0 95,0 101,5 100,4 98,6 97,5 Portugália a 101,9 100,0 97,4 101,4 98,4 97,7 96,7 Szlovákia 110,4 106,4 95,3 104,2 103,3 103,1 102,9 Szlovénia a 106,8 103,5 92,2 101,4 99,8 99,2.. EU-27 a 102,9 100,8 95,8 101,9 101,5 100,1 99,8 USA a 102,0 100,4 97,4 103,0 101,7 102,4 102,3 Japán a 102,1 99,3 94,8 104,1 99,3 102,8 103,6 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT 2012 első félévében az EU-27 ipari termelése munkanappal kiigazított index csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a tagországok zömében visszaesett a termelés. A 2011 első negyedévétől csökkent az ipari termelés növekedésének üteme, 2012 I. negyedévében pedig 1,6, a második negyedévben 2,6%-kal visszaesett a kibocsátás. -4-

4 Növekedést jelentett az első két negyedévben Szlovákia, Lengyelország és Csehország. Portugáliában és Olaszországban 2012 első hat hónapjában mérséklődött az ipari termelés. Japánban nőtt az ipar kibocsátása, oka a múlt évi katasztrófa miatti alacsony bázis. Ország, országcsoport Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka= I. n.év II. n.év Ausztria 105,5 101,7 88,8 106,6 107,3 100,8.. Bulgária 109,1 100,6 81,8 102,2 105,8 96,5 100,8 Csehország 108,8 97,5 86,9 109,9 106,4 101,5 100,8 Észtország 106,7 93,8 74,1 120,3 116,5 98,0 97,2 Lengyelország 109,5 102,2 96,4 110,8 107,2 105,4 102,6 Litvánia 104,0 104,9 85,4 106,5 107,6 101,9 97,0 Magyarország 107,9 98,9 82,2 110,6 105,6 98,5 100,0 Németország 106,1 100,0 83,7 110,9 107,6 100,8 99,3 Olaszország 99,8 96,7 81,7 106,4 100,1 94,2 92,0 Portugália 101,8 95,9 91,5 101,6 98,0 94,5 93,7 Románia 105,0 103,1 94,1 105,5 106,0 100,2 101,0 Szlovákia 112,7 102,7 86,4 118,9 107,1 109,0 111,1 Szlovénia* 106,2 102,0 82,4 106,4 102,8 99,9 100,8 EU-27 a 103,3 98,2 86,2 106,9 103,2 98,4 97,4 USA 101,7 97,8 90,7 105,3 104,1 104,4 104,7 Japán 102,8 96,8 78,7 116,0 97,5 102,4 104,9 Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria 102,2 103,2 100,4 101,7 103,6 102,7 102,2 Bulgária 107,6 112,0 102,5 103,0 103,4 101,9 101,8 Csehország 103,0 106,3 100,6 101,2 102,1 104,0 103,8 Észtország 106,7 110,6 100,2 102,7 105,1 104,6 104,3 Lengyelország 102,6 104,2 104,0 102,7 103,9 104,1 103,9 Litvánia 105,8 111,1 104,2 101,2 104,1 103,6 102,8 Magyarország 107,9 106,0 104,0 104,7 103,9 105,6 105,5 Németország 102,3 102,8 100,2 101,2 102,5 102,4 102,1 Olaszország 102,0 103,5 100,8 101,6 102,9 103,5 103,6 Portugália 102,4 102,7 99,1 101,4 103,6 103,4 102,8 Románia 104,9 107,9 105,6 106,1 105,8 102,7 102,0 Szlovákia 101,9 103,9 100,9 100,7 104,1 104,0 103,6 Szlovénia 103,8 105,5 100,9 102,1 102,1 102,5 102,6 EU-27 a 102,4 103,7 101,0 102,1 103,1 102,9 102,6 USA 102,9 103,8 99,6 101,6 103,2 102,8 101,9 Japán 100,1 101,4 98,6 99,3 99,7 100,3 100,2 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Ausztria 4,4 3,8 4,8 4,4 4, Bulgária 6,9 5,6 6,8 10,2 11,3 12,0 12,3-5-

5 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év Csehország 5,3 4,4 6,7 7,3 6,7 6,8 6,7 Észtország 4,7 5,5 13,8 16,9 12,5 10,9.. Franciaország 8,3 7,8 9,5 9,8 9,6 10,0 10,0 Lengyelország 9,6 7,1 8,2 9,6 9,7 9,9 9,9 Litvánia 4,3 5,8 13,7 17,8 15,4 13,6 13,6 Magyarország 7,4 7,8 10,0 11,2 10,9 11,0 10,9 Németország 8,4 7,3 7,5 7,1 5,9 5,6 5,5 Portugália 8,1 7,7 9,6 12,0 12,9 14,8 15,3 Románia 6,4 5,8 6,9 7,3 7,4 7,2 7,6 Szlovákia 11,1 9,5 12,0 14,4 13,6 13,7 13,7 Szlovénia 4,9 4,4 5,9 7,3 8,2 8,2 8,2 EU-27 a 7,1 7,0 8,9 9,7 9,7 10,2 10,4 USA 4,6 5,8 9,3 9,6 8,9 8,3 8,2 Japán 3,9 4,0 5,1 5,1 4,6 4,6.. *Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT Hazai folyamatok I. félévében a bruttó hazai termék 1%-kal csökkent kiigazítatlan adatok alapján az egy évvel korábbi 2%-os növekedés bázisán. Az év során a visszaesés üteme gyorsult, az első negyedévi 0,7%-os csökkenést követően a második negyedévben 1,3%-kal esett vissza a nemzetgazdaság teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest. A nemzetközi összehasonlításban használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint a II. negyedévben 1,0%-os volt a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós tagállamok rangsorában az utolsó harmadban helyezkedünk el. A GDP volumenindexei I. félév, % (előző év azonos időszaka=100) Év I. II. III. IV: I-IV ,3 104,3 104,6 104,4 104, ,4 104,3 104,5 104,8 104, ,7 105,2 105,0 104,7 104, ,4 103,9 103,6 104,0 103, ,6 103,5 104,0 103,8 104, ,3 100,8 100,5 100,4 101, ,0 102,3 101,6 97,6 100, ,8 91,9 92,4 95,6 93, ,1 101,0 101,8 101,9 101, ,6 101,4 101,4 101,4 101, J-M 99,3 98,7 Forrás: KSH A legnagyobb hazai elemzőcégek, illetve az MNB nemrégiben frissítették az ez évre és a jövő évre vonatkozó előrejelzéseiket. A gazdaságkutatók közül a Kopint-Tárki aktuális előrejelzését néhány nap múlva adja majd ki, ezért nem szerepel az -6-

6 összeállításban. A többség tovább rontotta növekedési előrejelzését. A kormány, illetve az Európai Bizottság (EB) tavasszal adott ki hivatalos előrejelzést. Előbbi ma még nem tudni mikor vizsgálja felül álláspontját. A következőkben táblázatos formában közlöm az egyes előrejelzéseket (%, az előző évhez képest): Kormány MNB EB IMF GKI Pénzügykuta tó Századvég GDP 0,1 1,6-1,4 0,7-0,3 1,0-1,0 0,8-1,5 0,8-0,8 0,9-1,0 0,9 Infláció 5,2 4,2 5,8 5,0 5,5 3,9 5,6 3,5 5,7 4,7 5,7 4,6 5,7 4,3 Beruházás -2,3 0,3-5,9 0,0 n.a. n.a. n.a. n.a. -5,5 0,0-5,5-1,0-4,9-1,4 Export 4,7 8,8 2,1 6,9 n.a. n.a. n.a. n.a. 3,0 5,0 3,0 8,0 2,2 5,6 Import 2,8 8,0 0,6 5,8 n.a. n.a. n.a. n.a. 1,0 4,5 2,8 7,5 0,4 4,4 Költségveté si hiány (ESA95) -2,5-2,2-2,8-2,4-2,5-2,9-2,9-3,7-2,9-3,0-2,7-3,4-2,7-3,4 Forrás: Menedzsment fórum, Mfor.hu Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) többségében 2012 I. félévében csökkent a teljesítmény. A mezőgazdaság, mely 3%-kal részesedik a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, az előző évi 26%-os növekedéshez képest első félévében 8,5%-kal csökkent. Az ipar hozzáadott értéke elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar teljesítményének visszaesése következtében 0,4%-kal csökkent. A feldolgozóipar teljesítménye ez év első félévében gyakorlatilag stagnált, az energaiparé visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Az építőipar hat éve tartó teljesítmény csökkenése tovább folytatódott 2012 első hat hónapjában is (-11%), üteme azonban ismét gyorsult. negyedéves növ Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100) Negyedéves vált.,% Éves változás, % éves növekedés 2012 első félévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke stagnált (-0,1%) az egy évvel korábbihoz képest. Legjelentősebb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent 2,1%-kal, melyben meghatározó szerepet játszott a -7-

7 bankok hitelezési képességének és hajlandóságának visszaesése. Kedvezőtlenül hatott a biztosítási szektor gyenge teljesítménye (életbiztosítások idő előtti visszaváltásának növekedése elsősorban a devizahitelek visszafizetése érdekében). Mérséklődött az ingatlanügyletek teljesítménye is 1%-kal. A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 1,1%-kal visszaesett, ami mögött az ipar teljesítményének mérséklődése áll. A háztartások fogyasztásának csökkenése, illetve a vendéglátás és nagykereskedelem volumenének csökkenése mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének 0,4%-os csökkenésében. A GDP felhasználási oldalán 2012 I. félévében a háztartások tényleges fogyasztása 1,2%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásainak 0,3%-os, a természetbeni kormányzati juttatások 5,2%-os csökkenése, illetve a non-profit szervezetek általi természetbeni juttatások 1,7%-os visszaesése mellett. E mellett a közösségi fogyasztás 1%-kal mérséklődött, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,1%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ez év első félévében tovább zsugorodott, mértéke 5,5% volt. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő nemzetgazdasági beruházások 7,1%-kal estek I. félévéhez képest. Az építési beruházás 11%-kal, míg a gép-, berendezés- és járműberuházások volumene 2,2%-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest I. félévében a nemzetgazdaság növekedési motorját a külkereskedelem jelenti, melynek egyenlege változatlanul aktív. A szolgáltatás export volumene 2,5%-kal, az import 3,3%-kal csökkent. A forgalomnövekedés azonban döntően az áruforgalomból származik: a kivitel 2,9, az import 0,5%-kal bővült. Összességében az export 2,0%-kal nőtt, az import stagnált. A külkereskedelmi forgalom egyenlege Mrd Ft-os aktívumot mutat, romló külkereskedelmi cserearányok mellet I. félévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 7,1%-kal csökkent. A nemzetgazdasági ágak többségére volumencsökkenés volt a jellemző. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 2,2%-kal mérséklődött. Az építési beruházások 10,6%-kal esetek vissza 2011 azonos félévéhez képest. Az exportorientált feldolgozóipar beruházásai 3,1%-kal csökkentek az előző évi magas bázison (29%). Jelentős beruházás-növekedés következett be a járműgyártásban, a gép, gépi berendezésgyártásban, valamint a villamosberendezés-gyártásban. A humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 32,8%-os visszaesés volt, mivel az uniós forrásból megvalósuló beruházások elmaradtak a tavalyi szinttől. A -8-

8 közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág első féléves jó teljesítményét (4,8%)a "Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése" programhoz kapcsolódó nagyberuházások okozták. Az energiaipar 54,4%-os beruházás-csökkenése egy erőműépítési nagyprojekt befejeződése, illetve a hálózatbővítés- és fejlesztés szűkülése okozott. Lezárultak az EU-s forrásokból támogatott felsőoktatási beruházások is, így az oktatás nemzetgazdasági ágban is 39,7%-os volt a visszaesés. Mérséklődtek az intézményfejlesztések az egészségügyben is, itt 33%-os volt a beruházáscsökkenés. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását éves szinten: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = J-Jú A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 107,0 74,5 106,8 101,9 B Bányászat, kőfejtés 54,1 52,4 126,0 95,3 C Feldolgozóipar 84,8 109,4 124,2 96,9 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 108,1 102,8 91,9 45,6 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 78,0 106,4 87,0 86,8 F Építőipar 79,0 93,8 79,0 86,0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 81,4 93,9 95,9 106,0 H Szállítás, raktározás 108,3 87,5 76,7 100,1 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 68,8 97,0 88,6 95,5 J Információ, kommunikáció 91,4 95,4 85,7 129,1 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 61,2 104,4 81,6 93,6 L Ingatlanügyletek 94,6 82,9 79,6 93,6 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 91,9 102,0 107,4 87,0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 68,8 95,9 102,1 109,3 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 85,3 85,9 100,1 104,8 P Oktatás 113,3 155,2 80,2 60,3 Q Humánegészségügyi, szociális ellátás 82,4 101,0 142,2 67,2 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 91,0 122,1 94,8 74,2 S Egyéb szolgáltatás 93,5 98,3 93,8 54,2 Összesen 91,4 94,5 95,5 92,9 Ebből: Építés 95,8 91,7 86,1 89,4 Gép, berendezés 86,0 98,6 108,8 97,8 Forrás: KSH 2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg ben a külpiaci lehetőségek javulása és az előző évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte 2011-ben a nemzetközi konjunktúra élénkülése megtorpant, fő gazdasági partnereink növekedése lassult. Ennek, illetve az előző két év bázishatásának eredményeként 5,4%-os volt a bővülés I. félévében lényegében stagnált (-0,4%) az ipari termelés 2011 első félévéhez képest. Az ipar kivitele 1%.kal emelkedett a múlt évi 11,7%-os növekedés bázisán. A belföldi értékesítés 1,7%-kal mérséklődött a múlt évi alacsony bázison

9 júniusában a termelés 0,6%-kal, exportja 6,2%-kal emelkedett, hazai értékesítése 1,9%- kal mérséklődött, havi index Az ipari termelés indexei havi indexs Havi index 12 havi index A feldolgozóipar termelése 2012 első félévében 0,1%-kal, belföldi értékesítése 1,7%- kal elmaradt, míg kivitele 1,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbitól júniusában 0,9%-kal nőtt a feldolgozóipar teljesítménye, belföldi értékesítése 1,6%-kal csökkent, míg kivitele 7,5%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Júniusban a nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 13,1%-os volt a bővülés, a kivitel és a hazai eladás növekedése mellett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 6,1%-os csökkenést mértek a kivitel 0,3%-os, és a hazai értékesítés 24%-os visszaesése következtében. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásban 11,1%-os volt a bővülés mértéke júniusban, elsősorban a kivitel élénkülése miatt. A 2012 I. félévében az ország három régiójában emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 7,1%-os növekedés a dél-alföldi régióban volt, a legalacsonyabb pedig Közép-Magyarországon (-3,7%) volt megfigyelhető. A termelés és értékesítés év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény ahogy azt a grafikon is mutatja 2009 folyamán inkább a évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a évi szinttől ben folytatódott a múlt évben megkezdődött folyamat: a termelés és a kivitel a évi szintet lényegesen -10-

10 meghaladó mértékben emelkedett, míg a belföldi értékesítés változatlanul elmarad ettől júniusában az ipar termelése 12, az export 38,6%-kal haladta meg a 2005 évi szintet, a belföldi értékesítés azonban továbbra is jelentősen elmarad attól (-17,9%) Az ipar termelési volumenindexe ( ig év havi átlaga = 100, 2001-től év havi átlaga = tól Év havi átlaga=100) Ez év júniusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 1,6%- kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az új exportrendelések 2,6%-kal emelkedtek, az új belföldi rendelések viszont 5,4%-kal elmaradtak a 2011 júniusitól. Az összes rendelésállomány 21,3%-kal volt magasabb 2012 június végén - a korábbi megrendelések eredményeként -, mint egy évvel korábban január-júniusában a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 1,5%-kal mérséklődött, a közepeseké 3,4, a kisvállalkozásoké 1,7%-kal emelkedett azonos időszakához képest. Belföldi értékesítésüket csak a közepes vállalkozások tudták bővíteni. A nagyvállalkozások kivitele közel 1,7, a közepeseké 6,5%-kal emelkedett, míg a kisvállalkozásoké 23%-kal mérséklődött. Eredeti Vállalkozások Szezonálisan és munkanappal kiigazított Belföldi Exportértékesít Termelés értékesítés és Volumenindex, előző év azonos időszaka=100 Kisvállalkozás (5-49 fő) 101,7 97,1 77,0 Közepes vállalkozás ( fő) 103,4 107,2 106,5 Nagyvállalkozás (250+fő) 98,5 94,4 101,7 A fafeldolgozó-ipar termelése 2012 I. félévében 7,3%-kal emelkedett az egy évvel korábbi 10,6%-os visszaeséshez képest júniusában 9,6%-kal nőtt a termelés az előző évi 20,2%-os csökkenés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2012 első hat -11-

11 hónapjában 5,3%-kal, júniusban pedig 11,9%-kal emelkedett. Az ez év január-júniusi exportértékesítés 10,7%-kal emelkedett a múlt évi 3%-os csökkenés bázisán, júniusban pedig a szakágazat kivitele 13,9%-kal visszaesett az egy évvel korábbi 18,5%-os visszaesés bázisán. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) ,8 95,1 117, ,6 95,3 120, ,7 109,2 100, ,6 103,7 106, ,5 94,6 97, ,8 90,6 104, ,6 92,2 98, ,3 125,1 109, ,6 89,0 69, ,2 102,8 131, ,4 80,5 94, J-Jú 89,4 77,5 97, J-Jú 107,3 105,3 110,7 Forrás: KSH A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése 2012 első félévében megállni látszik. Az ágazat termelése 1,5%-kal emelkedett. A belföldi értékesítés változatlanul csökken (-1,3%) a múlt évi 5,1%-os csökkenés bázisán. Az export a január-júniusi időszakban 3,4%-kal bővült, ezen belül júniusban 7,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) ,2 114,0 127, ,8 140,7 95, ,0 69,2 90, ,2 99,6 121, ,1 101,5 103, ,8 115,3 112, ,1 112,1 105, ,1 129,0 115, ,6 57,1 93, ,0 85,8 92, ,0 92,5 102, J-Jú 102,0 94,9 105, J-Jú 101,5 98,7 103,4 Forrás: KSH 2012 I. félévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 1,6%-kal emelkedett, a létszám 1,9%-os csökkenése mellett. A -12-

12 feldolgozóiparban 1,7%-os volt a növekedés. Az ágazatok közül háromban csökkent, a többiben 0,3-10,4% közötti az egy főre jutó termelés növekedése. Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR 08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt szervezése 42.1 Út, vasút építése 43.1 Bontás, építési terület előkészítése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 43.2 Épületgépészeti szerelés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés Az EU-27 részben becsült építőipari termelése munkanappal kiigazított indexe szerint 2012 I. negyedévében 4,4%-kal csökkent, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 3,8%-kal, az egyéb építmények építése 7,8%-kal esett vissza márciusában az építőipar teljesítménye 3,9%-kal csökkent, az épületek építése 3,1%-kal, az egyéb építményeké 8%-kal volt alacsonyabb, mint 2011 márciusában. Az adatot szolgáltató tagállamok közül 2012 első negyedévében az építőipari termelés Lengyelországban (14%), Litvániában (12,8%), Lettországban (28,5%) és Svédországban (6,6%) emelkedett a legkiugróbb mértékben. A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben, Szlovéniában (-19,8%), Portugáliában (- 14,9%), Csehországban (-10,3%) és Hollandiában (-8,6%) következett be. 140 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J I negyedévében a hazai építőipar termelése 11,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, folytatódott a 2006 óta tartó visszaesés. Márciusban a termeléscsökkenés -13-

13 12,6% volt 2011 márciusához képest. A negyedéven belül januárban volt a legalacsonyabb (-4%) a visszaesés mértéke. 2,5 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint 140 Folyó áron, ezer Mrd Ft 2,0 1,5 1,0 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index előző év azonos időszaka=100 0, J- Ju 0 Az épületek építése főcsoport termelése 14,5%-kal, míg az egyéb építmények építése 6,1%-kal esett vissza 2012 első negyedévében 2011 azonos időszakához képest márciusában az épületépítés volumene 17,6%-kal mérséklődött, az egyéb építmények építése 5,3%-kal esett vissza 2011 márciusához képest. Az épületek építésének visszaesését a lakásépítés nagyarányú csökkenése, valamint a kereskedelmi, iroda- és ipari építések jelentős visszaesése okozta Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként folyóáron, milliárd Ft Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Az építőipari vállalkozásoknál 2012 márciusában kötött új szerződések volumene 1,3%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére -14-

14 kötött új szerződések volumene 10,6%-kal csökkent, az egyéb építményeké pedig 6,8%- kal növekedett az előző évi bázishoz képest. Éves szinten az új szerződések volumene 35,5%-kal emelkedett az építőipar egészében, ezen belül az épületek építésére 22,5%- kal, az egyéb építmények építésére 48,9%-kal több új szerződést kötöttek. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 22,6%-kal, a speciális szaképítésé 9,6%-kal csökkent, az egyéb építmények építése pedig 2,6%-kal nőtt 2012 január-márciusában, 2011 I. negyedévéhez képest márciusában az épületek építése 26,4%-kal, a speciális szaképítés termelése 14,1%-kal csökkent, ugyanakkor az egyéb építmények építése 12,4%-kal nőtt 2011 márciusához viszonyítva I. negyedévében 22,2%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés szinte valamennyi településtípust és régiót érintett. Az Észak-Alföldön másfélszeresére emelkedett a használatba vett lakások száma, a múlt év I. negyedévi 40%-os visszaesés bázisán. Szintén nőtt a használatba vett lakások száma a Nyugat-Dunántúlon (14,3%; 2011 J-M: -59%) és Észak- Magyarországon (6,1%; 2011 J-M: -71%). A legjelentősebb visszaesés a Közép- Magyarországi régióban volt, ahol 53%-os volt a visszaesés. A múlt évben a használatba vett lakások kétharmada még itt épült, míg idén csak harmada. Budapesten 65%-kal kevesebb lakás épült ez év első negyedévében, míg a megyei jogú városokban 41%-kal, a többi városban 5,3%-kal több lakást vettek használatba a múlt évi igen alacsony bázishoz képest. ezer db 60 Kiadott lakásépítési eng Lakásépítés 50 Épített lakások J-Ju A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 10,5%-kal visszaesett 2012 januármárciusában. A kiadott építési engedélyek száma nem éri el a használatba vett lakások -15-

15 számát. Ez a folyamat a lakásépítések további csökkenését jelzi 2012/13-ra. Budapesten 34,5%-kal, a községekben 1,4%-kal, a kisvárosokban 13,6%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban 13,8%-kal több új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 41%-át építették építőipari fővállalkozásban, 57%-át pedig lakossági megbízásra. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Saját használatra a megépített lakások 52,7%-a, értékesítésre 41,9%-a készült, míg a fennmaradó 5,4%-nyi bérbeadásra első negyedévében a lakosság által építtetett új lakások száma 10,3%-kal, a vállalkozások által építtetett lakások száma pedig 34,2%- kal csökkent. A családi-házas építkezés 16,6%-kal, a lakóparki építkezés 90%-kal csökkent (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 0,5%) de 36,5%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 96,8m 2, 3,5m 2 -rel nagyobb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek alapján 2011 január- márciusához viszonyítva 2012 első három hónapjában 13,6%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezték. A lakóépületek esetében 552,7 ezer m 2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 33,8%-os növekedést jelent. Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt kapott nem lakóépület Ebből: Ipari épület Mezőgazdasági épület nem Kereskedelmi épület 2011 J-Jú 2012 J-Jú 2011 J-Jú 2012 J-Jú 2011 J-Jú 2012 J-Jú 2011 J-Jú 2012 J-Jú Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m 2 ) 968, ,0 592,7 234,7 331,3 85,1 108,4-16-

16 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok I félévében a külkereskedelmi forgalom export volumene 2,9%-kal, az importé 1,4%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene 0,5%-kal, a behozatalé 1,1%-kal növekedett. A külkereskedelmi mérleg 3.661,2 millió euró többletet mutatott, az előző évi 3.880,9 millió euróval szemben. Ez 219,7 millió euró romlást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 7,2%-kal és importban 9,6%- kal emelkedett, így a cserearány 2,2%-kal romlott. A forint a dollárhoz képest 18,6, az euróhoz képest 9,7%-kal gyengült. A külkereskedelmi forgalomalakulása, január-június Megnevezés Érték Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró 6.266, ,0 102,3 102,7 Millió dollár 8.113, ,1 99,5 100,2 Milliárd forint 1.936, ,8 114,7 115,1 Forrás: KSH A 2012 első félévében a kivitel összessége arányban, a behozatalé arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 Külkereskedelmi forgalom mrd $, 2003-tól mrd euró Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 18,3%-os, az export 21,8%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája az átlagot meghaladó ütemben emelkedett, az export euróban Import Export Egyenleg -17-

17 0,7%-kal, az import 3,2%-kal emelkedett. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló export 0,6%-kal visszaesett, az import 2,9%-kal emelkedett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 0,3%-kal csökkent, a behozatal 3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 2,8%-kal emelkedett, a behozatal 3,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbtól júniusában a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 9,3%-kal, importban 4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az Euróban számított kivitel 5,9%-kal, a behozatal 2,6%-kal haladta meg a júniusi szintet. A statisztikai mutatók szerint a múlt év során és első hat hónapjában külkereskedelmi forgalmunk növekedési üteme jelentősen lelassult, a behozatal növekedési üteme elmaradt a kivitelétől Bútor és bútorelem Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele millió USD, 2007-től millió Euró Import Export Egyenleg Fa és parafa, faáru J-Ju 2012 J-Ju J-Ju 2012 J-Ju A fa alapanyagok 2012 I. félévi külkereskedelmi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke megközelíti a 16 milliárd forintot, ami több, mint 5 milliárd forinttal múlja felül az egy évvel korábbit. A behozatal forintban 2%-kal visszaesett, kivitelünk pedig 16,8%-kal nőtt. A fatermékek kivitele ez év első félévében 1,7%-kal emelkedett, míg behozatalunk 14,3%-kal nőtt. Az egyenleg mintegy 4 milliárd forinttal elmarad az egy évvel korábbitól január-júniusban a bútor és bútorelem behozatal 24,9%-kal bővült. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 22,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege 16 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben. -18-

18 A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Időszak Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év=100 M Ft év= Fa és parafa ,0 110, ,0 94, , ,7 107, ,1 100, , ,9 115, ,7 95, , ,0 86, ,6 89, , ,9 111, ,9 119, , ,3 107, ,1 103, , ,1 82, ,1 101, , ,1 74, ,2 88, , ,8 113, ,4 118, , ,6 104, ,9 117, , J-Jú ,8 125, ,0 148, , J-Jú ,6 98, ,0 116, ,4 63 Fa-és parafaáru ,0 123, ,0 103, , ,5 114, ,7 101, , ,5 105, ,4 104, , ,3 98, ,2 109, , ,3 121, ,9 118, , ,3 115, ,0 110, , ,5 93, ,3 106, , ,7 84, ,8 80, , ,8 91, ,8 106, , ,0 100, ,1 98, , J-Jú ,4 109, ,3 110, , J-Jú ,5 114, ,5 101, ,5 82 Bútor és bútorelem ,0 116, ,0 99, , ,0 108, ,1 105, , ,0 108, ,7 103, , ,5 104, ,5 98, , ,2 109, ,3 110, , ,8 110, ,2 103, , ,6 99, ,2 105, , ,1 77, ,5 91, , ,7 93, ,6 108, , ,0 109, ,1 116, , J-Jú ,4 112, ,3 113, , J-Jú ,0 124, ,5 122, ,5 Forrás: KSH Az ipari termelői árak 2012 júniusában 6,9%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 6,9%-kal, míg az exportértékesítési árak 7%-kal emelkedtek az -19-

19 előző évhez képest első félévében az ipari termelői árak átlagosan 7%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 7,3%-kal, az exportértékesítési árak pedig 6,9%-kal voltak magasabbak Az ipar árindexei, % (elõzõ év azonos idõszaka = 100) Termelõi Belföldi Export A belföldi értékesítési árak I. félévi emelkedése elsősorban a kőolaj-feldolgozásban (25,7%), vegyi anyag, termék gyártásban (10,9%) végbement jelentős mértékű áremelkedés, illetve a nagy súlyt képviselő energiaszektor 7%-os árnövekedése eredménye. Az export árak valamennyi ágazatban emelkedtek. Az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben az energiaiparban és a kőolaj-feldolgozásban (22-22%), a vegyi anyag gyártásban (17%), és a gyógyszergyártásban (15%) emelkedtek. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2012 január-júniusban 7,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 6,6%-kal, az export értékesítés árai 8,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. TEÁOR szám Termelői ár alakulása szakáganként, január-június (előző év azonos időszaka=100) Ipari termelői árindex Szakág Belföldi értékesítés termelői árindexe Exportértékesít és termelői árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 104,7 105,0 104, Falemezgyártás 113,9 115,2 113, Parkettagyártás Épületasztalos-ipari termékek gyártása 105,2 106,7 104, Tároló fatermék gyártása 105,6 104,3 109, Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 102,0 99,6 107, Irodabútor gyártása 104,8 103,1 107, Konyhabútor gyártása 113,2 106,1 134, Ágybetét gyártása 104,3 104,6 102, Egyéb bútor gyártása 106,4 103,5 107,3-20-

20 A bútoripar termelői ára 2012 I. félévében 6,3%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 3,9%-kal, az exporté pedig 7,6%-kal emelkedett a 2011 azonos időszaki árszinthez képest. 109 % Épületek építése Speciális szaképítés Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100 Egyéb építmények építése Építőipar I.n.év III.n.év I.n.év III.n.év I. n.év III.n.év I.n.év III.n.év I.n.év Az építőipari tevékenység termelői árai 2012 I. félévében 2%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építése ágazatban 0,8%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 2,3%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 2,5%-kal volt magasabb a termelői ár, mint január- júniusban január-júniusban az egyes építményfajták közül: az egylakásos épületek termelői ára 2,1%-kal, a két és több lakásos épületek ára 2,0%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 2,0%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 2,7%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 3,3%-kal haladták meg a 2011 azonos félévi árszintjét. A fogyasztóiár-index 2012 első félévében 5,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Júniusban a fogyasztói árak 5,6%-kal nőttek 2011 júniusához képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2012 júniusában 4,9%, a nyugdíjas fogyasztóiárindex 5,5% volt. -21-

21 4,0 Fogyasztói árindex 20,0 Változás az elõzõ hónaphoz képest (%) 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl. 17,5 15,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 Vált. az elõzõ év azonos idõszakához (%) 0,0 0,0-0,5-2,5-1, ,0 A hazai lakásállomány alakulása ezer db Lakásállomány Magyarországon Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db és több szobás 2 szobás 1 szobás -22-

22 40 A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest Új lakóépületben Új családi házban Új többszintes, többlakásos épületben Új lakóparki épületben ,2 0 Az épített lakások átlagos nagysága, m J-Ju 105,2 99,6 97,1 92,5 86,8 93,6 88,3 68,7 75,7 67,0 95,9 105,4 97,7 101,8 113,0 127,3 117,9 127,0 115,0 94,9 103,1 92,0 104,0 88, Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. -23-