GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS"

Átírás

1 MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE JANUÁR-MÁRCIUS FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, JÚNIUS

2 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS A gazdaság fontosabb mutatószámai január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés márc J-M Ipari termelés -17,8 10,6 5,4-1,6-0,1 Fafeldolgozás -23,4 18,1-11,6 8,4 9,4 Bútorgyártás -26,2-9,9-1,0-4,9 2,9 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése -12,5-3,0-5,1-7,6-1,6 Fafeldolgozás -11,2 2,7-19,5-8,5-1,9 Bútorgyártás -42,8-13,8-7,5-22,3-5,9 Ipar export értékesítése -18,8 16,9 7,6 0,5 0,7 Fafeldolgozás -30,3 32,3-5,3 23,5 18,8 Bútorgyártás -5,7 16,4 2,5 4,9 6,9 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -4,3-10,4-7,8-12,6-11,2 Ebből: Épületek építése -3,5-8,6-14,2-26,4-22,6 Egyéb építmények építése 16,6-22,4 0,7 12,4 2,6 Speciális szaképítés -15,7-3,1-8,8-14,1-9,6 Új szerződések -7,4-13,0-16,7-1,3 35,5 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , , ,8 millió EUR , , , , ,1 Kivitel milliárd Ft , , , , ,7 millió EUR , , , , ,2 Egyenleg milliárd Ft 1.056, , ,5 186,4 512,9 millió EUR 3.738, , ,0 635, ,2 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 4,9 4,5 4,2 6,4 6,8 Belföldi ért. árak 1,3 7,3 6,2 7,4 7,6 - Fafeldolgozó ipar -1,8-2,6 5,0 5,5 6,2 árak 7,4 1,9 2,8 5,8 6,3 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 3,1 1,1 2,2-2,1 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= márc. J-M 4,2 4,9 3,9 5,5 5,6 Forrás: KSH Jelenti: 2009/12, 2010/12, 2011/12, 2012/3 KSH Gyorstájékoztató: Ipar: december, december, december, március Építőipar: december, december, December, március Külkereskedelmi Termékforgalom: jan-dec., jan-dec., jan-dec., jan-márc. Fogyasztói árak december, december, december, márc. Ipari termelői árak: dec., dec., dec., márc. -2- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

3 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS Kitekintés 2010-ben a világgazdaság növekedése 5,2% volt első hónapjaiban folytatódott a bővülés, a második negyedévben bekövetkezett japán természeti katasztrófa, az arab országokban zajló politikai változások, illetve az eurózóna egyes országait érintő adósságválság és az egyes országokban megjelenő belső problémák (belső fogyasztás elégtelensége, munkanélküliség, fiskális egyensúlyi problémák) megakasztották a pozitív folyamatokat, a növekedés dinamikája lelassult, a múlt év egészében a növekedés 3,9%- os volt. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint 2012-ben a világgazdaság növekedése tovább lassul, mértéke várhatóan 3,5% lesz. Az OECD számításai szerint a tagországok bruttó hazai terméke ez év első negyedévében 1,6%-kal bővült 2011 azonos negyedévéhez képest. Az USA GDP-je szezonálisan kiigazított adatok szerint 2012 I. negyedévében 2,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a második olyan negyedév melyben az Egyesült Államok gazdasága gyorsuló ütemben növekszik. A gazdasági bővülés fő mozgatórugója a belső fogyasztás és a beruházás volt. A személyes fogyasztási kiadások 1,9%-kal bővültek. A jövőbeni fogyasztás növekedését azonban kissé elbizonytalanítja a reáljövedelmek lassuló növekedése: 2012 január-márciusában 0,6% volt, ami az elmúlt két év legalacsonyabb mértékű növekedése. A bruttó belföldi magánberuházások 8,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a kormányzati fogyasztási kiadások és beruházások volumene 2,1%-kal csökkent, összhangban a költségvetés rendbetételére és az államadósság fenntarthatóságára irányuló intézkedésekkel. A külkereskedelmi mérleg az export importnál gyorsabb ütemű növekedése ellenére továbbra is negatív. A munkanélküliségi ráta az I. negyedévben 8,3% volt, az elmúlt három év legalacsonyabb szintje, A kínai gazdaság teljesítménye kissé lassuló ütemben továbbra is dinamikusan bővült, 9,2%-kal nőtt 2011-ben I. negyedévében tovább lassult a gazdaság teljesítménye, 8,1%-kal bővült a GDP. A dinamika lanyhulása a romló külgazdasági környezet és a magas infláció leküzdésére tett monetáris intézkedések következménye. Japán bruttó hazai terméke, jelentős részben a március 11-i természeti katasztrófa következményként, további 1%-kal mérséklődött a IV. negyedévben, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva egészében 0,9%-kal mérséklődött a GDP első negyedévében a bruttó hazai termék 2,6%-kal bővült az előző évi alacsony bázison. A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet növekedése, a háztartások fogyasztása -3- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

4 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS 3,5%-kal nőtt. Az EU-27 gazdasági teljesítménye szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 2011-ben 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest I. negyedévében a növekedés mindössze 0,1% volt, ennél gyengébb teljesítményt 2009 IV. negyedévében mértek. A növekedés motorja a múlt évhez hasonlóan Németország (1,2%) volt. Teljesítménye azonban negyedévről negyedévre lassul. A többi meghatározó gazdaság közül a francia teljesítménye enyhén emelkedett, az Egyesült Királyságé stagnált, az olasz (-1,3%) és a spanyol (-0,4%) viszont csökkent. A 20 adatszolgáltató állam közül a Görögországban6,6%-kal, Portugáliában 2,2%-kal esett vissza a GDP. Az éves növekedési adatok alapján az EU átlagát jóval meghaladó növekedés volt a balti államokban és Finnországban, de a környező országok közül Szlovákiában (3,2%), Ausztriában (0,7%) is. Csehországban ugyanakkor 1%-os visszaesést regisztráltak. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év Ausztria a 103,1 102,0 96,1 102,3 103,1 100,7 Bulgária 106,2 106,0 95,0 100,2 101,7 100,5 Csehország a 106,0 102,5 95,9 102,7 101,7 99,0 Észtország 106,3 96,4 85,9 102,3 107,6 103,9 Lengyelország a 106,6 105,0 101,7 103,9 104,3.. Litvánia a 108,9 102,8 85,2 101,4 105,9 104,3 Magyarország 101,1 100,6 93,7 101,2 101,7 98,5 Németország a 102,5 101,3 95,1 103,7 103,0 101,2 Olaszország a 101,5 99,0 95,0 101,5 100,4 98,7 Portugália a 101,9 100,0 97,4 101,4 98,4 97,8 Szlovákia 110,4 106,4 95,3 104,2 103,3 103,2 Szlovénia a 106,8 103,5 92,2 101,4 99,8.. EU-27 a 102,9 100,8 95,8 101,9 101,5 100,1 USA a 102,0 100,4 97,4 103,0 101,7 102,1 Japán a 102,1 99,3 94,8 104,1 99,3 102,6 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT 2012 első negyedévében az EU-27 ipari termelése munkanappal kiigazított indexek 1,3%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a tagországok zömében viszszaesett a termelés. Az első negyedévben növekedést jelentett Litvánia (1,9%), Szlovákia (7,6%), Németország (1,1%), Lengyelország (5,4%) és Csehország (0,9%). Portugáliában 6,2%-kal, Olaszországban 5,8%-kal, Bulgáriában3,5%-kal mérséklődött az ipari termelés 2011 azonos negyedévéhez képest. Japánban nőtt az ipar kibocsátása 2,3%-kal, ennek oka a múlt évi katasztrófa miatti alacsony bázis. -4- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

5 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS Ország, országcsoport Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka= I. n.év Ausztria 105,5 101,7 88,8 106,6 107,3.. Bulgária 109,1 100,6 81,8 102,2 105,8 96,5 Csehország 108,8 97,5 86,9 109,9 106,9 100,9 Észtország 106,7 93,8 74,1 120,3 116,5 98,0 Lengyelország 109,5 102,2 96,4 110,8 107,2 105,4 Litvánia 104,0 104,9 85,4 106,5 107,6 101,9 Magyarország 107,9 98,9 82,2 110,6 105,4 98,5 Németország 106,1 100,0 83,7 110,9 107,6 101,1 Olaszország 99,8 96,7 81,7 106,4 100,1 94,2 Portugália 101,8 95,9 91,5 101,6 98,0 93,8 Románia 105,0 103,1 94,1 105,5 106,0 100,1 Szlovákia 112,7 102,7 86,4 118,9 107,1 107,6 Szlovénia* 106,2 102,0 82,4 106,4 101,8 100,1 EU-27 a 103,3 98,2 86,2 106,9 103,2 98,7 USA 101,7 97,8 90,7 105,3 104,1 104,3 Japán 102,8 96,8 78,7 116,0 97,5 102,3 Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka= I. n.év Ország, országcsoport Ausztria 102,2 103,2 100,4 101,7 103,6 102,7 Bulgária 107,6 112,0 102,5 103,0 103,4 101,9 Csehország 103,0 106,3 100,6 101,2 102,1 104,0 Észtország 106,7 110,6 100,2 102,7 105,1 104,6 Lengyelország 102,6 104,2 104,0 102,7 103,9 104,1 Litvánia 105,8 111,1 104,2 101,2 104,1 103,6 Magyarország 107,9 106,0 104,0 104,7 103,9 105,6 Németország 102,3 102,8 100,2 101,2 102,5 102,4 Olaszország 102,0 103,5 100,8 101,6 102,9 103,5 Portugália 102,4 102,7 99,1 101,4 103,6 103,4 Románia 104,9 107,9 105,6 106,1 105,8 102,7 Szlovákia 101,9 103,9 100,9 100,7 104,1 104,0 Szlovénia 103,8 105,5 100,9 102,1 102,1 102,5 EU-27 a 102,4 103,7 101,0 102,1 103,1 102,9 USA 102,9 103,8 99,6 101,6 103,2 102,8 Japán 100,1 101,4 98,6 99,3 99,7 100,3 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport I. n.év Ausztria 4,4 3,8 4,8 4,4 4,2.. Bulgária 6,9 5,6 6,8 10,2 11,2 12,4 Csehország 5,3 4,4 6,7 7,3 6,7 6,7 Észtország 4,7 5,5 13,8 16,9 12,5.. Franciaország 8,3 7,8 9,5 9,8 9,7 10,0 Lengyelország 9,6 7,1 8,2 9,6 9,7 10,1 Litvánia 4,3 5,8 13,7 17,8 15,4.. Magyarország 7,4 7,8 10,0 11,2 10,9 11,2 Németország 8,4 7,3 7,5 7,1 5,9 5,6-5- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

6 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS Ország, országcsoport I. n.év Portugália 8,1 7,7 9,6 12,0 12,9 15,0 Románia 6,4 5,8 6,9 7,3 7,4 7,3 Szlovákia 11,1 9,5 12,0 14,4 13,5 14,0 Szlovénia 4,9 4,4 5,9 7,3 8,2 8,6 EU-27 a 7,1 7,0 8,9 9,7 9,7 10,2 USA 4,6 5,8 9,3 9,6 8,9 8,3 Japán 3,9 4,0 5,1 5,1 4,6.. *Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT Hazai folyamatok I. negyedévében a bruttó hazai termék 0,7%-kal csökkent kiigazítatlan adatok alapján az egy évvel korábbi 2,5%-os növekedés bázisán. Az előző negyedévhez viszonyított szezonálisan és naptárhatással kiigazított index 1,2% volt. A nemzetközi összehasonlításban használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint 1,4%-os volt a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós tagállamok rangsorában az utolsó harmadban helyezkedünk el. A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen leszűrhető, hogy a növekedés motorja továbbra is a feldolgozóipari termelés és a termékek és szolgáltatások külkereskedelme, valamint az információ, kommunikáció szektor volt A GDP volumenindexei , % (előző év azonos időszaka=100) Év I. II. III. IV: I-IV ,3 104,3 104,6 104,4 104, ,4 104,3 104,5 104,8 104, ,7 105,2 105,0 104,7 104, ,4 103,9 103,6 104,0 103, ,6 103,5 104,0 103,8 104, ,3 100,8 100,5 100,4 101, ,0 102,3 101,6 97,6 100, ,8 91,9 92,4 95,6 93, ,1 101,0 101,8 101,9 101, ,5 101,5 101,4 101,4 101, J-M 99,3 Forrás: KSH Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) 2012 I. negyedévi teljesítménye heterogén. A mezőgazdaság, mely 3%-kal részesedik a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, az előző évi magas teljesítményhez képest első negyedévében 5,8%-kal csökkent. Az ipar hozzáadott értéke elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar teljesítménye következtében 0,2%-kal csökkent. A feldolgozóipar teljesítménye ez év első negyedévében 0,3%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. -6- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

7 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS Az építőipar hat éve tartó teljesítmény csökkenése tovább folytatódott 2012 első három hónapjában is (-10,9%), üteme azonban ismét gyorsult első negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke stagnált az egy évvel korábbihoz képest. Legjelentősebb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent 2,5%-kal, melyben meghatározó szerepet játszott a bankok hitelezési képességének és hajlandóságának visszaesése. Kedvezőtlenül hatott a biztosítási szektor gyenge teljesítménye (életbiztosítások idő előtti visszaváltásának növekedése elsősorban a devizahitelek visszafizetése érdekében). Mérséklődött az ingatlanügyletek teljesítménye is 0,8%-kal. A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 1,8%-kal visszaesett, ami mögött az ipar teljesítményének mérséklődése áll. A háztartások fogyasztásának csökkenése, illetve a vendéglátás és nagykereskedelem volumenének csökkenése mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének 0,3%-os növekedésében. negyedéves növ Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100) Forrás: KSH; Grafika: Milei A GDP felhasználási oldalán 2012 I. negyedévében a háztartások tényleges fogyasztása 0,7%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásainak 0,2%-os, a természetbeni kormányzati juttatások 2,5%-os csökkenése, illetve a non-profit szervezetek általi természetbeni juttatások 2%-os visszaesése mellett. E mellett a közösségi fogyasztás 1%-os emelkedést mutatott, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,5%-kal csökkent. Negyedéves vált.,% Éves változás, % A bruttó állóeszköz-felhalmozás ez év első negyedévében az előző negyedévinél nagyobb mértékben 6,6%-kal esett vissza. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő nemzetgazdasági beruházások 8,6%-kal estek I. negyedévéhez képest. Az építési -7- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából éves növekedés

8 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS beruházás 14%-kal, míg a gép-, berendezés- és járműberuházások volumene 1,8%-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest I. negyedévében a nemzetgazdaság növekedési motorját a külkereskedelem jelenti, melynek egyenlege változatlanul aktív. A szolgáltatás export volumene 1,1%-kal emelkedett, az import 7,1%-kal csökkent. A forgalomnövekedés azonban döntően az áruforgalomból származik: a kivitel 1,9%-kal bővült, az import azonban 0,3%-kal mérséklődött, elsősorban a szolgáltatás behozatal csökkenése következtében. Így a külkereskedelmi forgalom egyenlege 532 Mrd Ft-os aktívumot mutat, romló külkereskedelmi cserearányok mellet I. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 8,6%-kal csökkent. A nemzetgazdasági ágak többségére volumencsökkenés volt a jellemző. Az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindex 4,2%-kal mérséklődött. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 1,8%-kal mérséklődött. Az építési beruházások 13,9%-kal esetek vissza 2011 azonos negyedévéhez képest. Az exportorientált feldolgozóipar beruházásai 0,7%-kal csökkentek az előző évi magas bázison. Jelentős beruházás-növekedés következett be a járműgyártásban, a gép, gépi berendezésgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásban, a többi alágban azonban csökkentek a beruházások. A feldolgozóiparhoz hasonlóan a többi növekedést mutató ágazatban is egy-egy nagyberuházás állt a háttérben a múlt évben melyek részben vagy egészben befejeződtek. A humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 29,4%-os visszaesés volt, mivel az uniós forrásból megvalósuló beruházások elmaradtak a tavalyi szinttől. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág első negyedéves kiugró teljesítményét (21,9%)a "Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése" programhoz kapcsolódó nagyberuházások okozták. Az energiaipar 66,9%-os beruházás-csökkenése egy erőmű-építési nagyprojekt befejeződése, illetve a hálózatbővítés- és fejlesztés szűkülése okozott. Befejeződött egy egyedi nagyberuházás a kőolaj- és földgázkitermelés ágazatban melynek következtében a bányászat, kőfejtés ágazatban is jelentős, 53,3%-os visszaesés következett be. Lezárultak az EU-s forrásokból támogatott felsőoktatási beruházások is, így az oktatás nemzetgazdasági ágban is 46,9%-os volt a visszaesés. -8- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

9 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását éves szinten: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = J-M A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 107,0 74,5 106,8 103,1 B Bányászat, kőfejtés 54,1 52,4 126,0 46,7 C Feldolgozóipar 84,8 109,4 124,2 99,3 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 108,1 102,8 91,9 33,1 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 78,0 106,4 87,0 91,8 F Építőipar 79,0 93,8 79,0 77,3 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 81,4 93,9 95,9 105,6 H Szállítás, raktározás 108,3 87,5 76,7 99,2 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 68,8 97,0 88,6 127,6 J Információ, kommunikáció 91,4 95,4 85,7 90,3 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 61,2 104,4 81,6 106,0 L Ingatlanügyletek 94,6 82,9 79,6 90,7 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 91,9 102,0 107,4 104,4 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 68,8 95,9 102,1 104,9 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 85,3 85,9 100,1 121,9 P Oktatás 113,3 155,2 80,2 53,1 Q Humánegészségügyi, szociális ellátás 82,4 101,0 142,2 70,6 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 91,0 122,1 94,8 61,2 S Egyéb szolgáltatás 93,5 98,3 93,8 54,7 Összesen 91,4 94,5 95,5 91,4 Ebből: Építés 95,8 91,7 86,1 86,1 Gép, berendezés 86,0 98,6 108,8 98,2 Forrás: KSH 2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg ben a külpiaci lehetőségek javulása és az előző évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte 2011-ben a nemzetközi konjunktúra élénkülése megtorpant, fő gazdasági partnereink növekedése lassult. Ennek, illetve az előző két év bázishatásának eredményeként 5,4%-os volt a bővülés I. negyedévében lényegében stagnált (-0,1%) az ipari termelés 2011 azonos negyedévéhez képest. Az ipar kivitele 0,7%.kal emelkedett a múlt évi 17,4%-os növekedés bázisán. A belföldi értékesítés 1,6%-kal mérséklődött a múlt évi alacsony bázison márciusában a termelés 1,6%-kal, hazai értékesítése 7,6%-kal mérséklődött, exportja 0,5%-kal emelkedett. A feldolgozóipar termelése 2012 első negyedévében 0,2%-kal, kivitele 1,1%-kal volt magasabb, míg belföldi értékesítése 1,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól márciusában 0,9%-kal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, belföldi értékesítése 3,6%-kal, míg kivitele 1,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Márciusban a nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 10%-os volt a bővülés, a -9- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

10 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS kivitel bővülése és a hazai eladás csökkenése mellett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 5,4%-os csökkenést mértek a kivitel 8%-os, és a behozatal 32,8%-os visszaesése következtében. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásban 3,7%-os volt a bővülés mértéke márciusban, elsősorban a kivitel élénkülése miatt. havi index Az ipari termelés indexei havi indexs Havi index 12 havi index Forrás: KSH; Grafika: Milei A 2011-ben az ország három régiójában emelkedett az ipari termelés az előző évhez képest. A legnagyobb ütemű, 5,9%-os növekedés a nyugat-dunántúli régióban volt, a legalacsonyabb pedig Közép-Magyarországon (-4,3%) volt megfigyelhető Az ipar termelési volumenindexe ( ig év havi átlaga = 100, 2001-től év havi átlaga = tól Év havi átlaga=100) Eredeti Szezonálisan és munkanappal kiigazított Forrás: KSH; Grafika: Milei A termelés és értékesítés év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény ahogy azt a fenti grafikon is mutatja 2009 folyamán inkább a évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a vissza Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

11 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS esés enyhülését jelzik ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a évi szinttől ben folytatódott a múlt évben megkezdődött folyamat: a termelés és a kivitel a évi szintet lényegesen meghaladó mértékben emelkedett, míg a belföldi értékesítés változatlanul elmarad ettől márciusában az ipar termelése 13, az export 38%-kal haladta meg a 2005 évi szintet, a belföldi értékesítés azonban továbbra is jelentősen elmarad attól (-20,5%). Ez év márciusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 17,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az új exportrendelések 21,2%-kal emelkedtek, az új belföldi rendelések viszont 10%-kal elmaradtak a 2011 márciusitól. Az összes rendelésállomány 24,4%-kal volt magasabb 2012 márciusában, mint egy évvel korábban január-márciusában a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 1,2%-kal mérséklődött, a közepeseké 3,4, a kisvállalkozásoké 3,5%-kal emelkedett azonos időszakához képest. Belföldi értékesítését csak a közepes vállalkozások tudták bővíteni. A nagyvállalkozások kivitele közel stagnált, a közepeseké 8,7%-kal emelkedett, míg a kisvállalkozásoké 17,9%-kal mérséklődött. Vállalkozások Belföldi értékesítétés értékesí- Termelés Volumenindex, előző év azonos időszaka=100 Kisvállalkozás (5-49 fő) 103,5 98,1 82,1 Közepes vállalkozás ( fő) 103,4 106,0 108,7 Nagyvállalkozás (250+fő) 98,8 94,8 100,5 A fafeldolgozó-ipar termelése 2012 I. negyedévében 9,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbi 8,6%-os növekedéshez képest márciusában 8,4%-kal nőtt a termelés az előző év 13,4%-os csökkenés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2012 első három hónapjában 1,9%-kal, márciusban pedig 8,5%-kal csökkent. Az ez év januármárciusi exportértékesítés 18,8%-kal emelkedett a múlt évi 1,3%-os csökkenés bázisán, márciusban pedig a szakágazat kivitele 23,5%-kal növekedett az egy évvel korábbi 14,4%-os visszaesés bázisán. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) ,8 95,1 117, ,6 95,3 120, ,7 109,2 100,4-11- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

12 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS Időszak Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) ,6 103,7 106, ,5 94,6 97, ,8 90,6 104, ,6 92,2 98, ,3 125,1 109, ,6 89,0 69, ,2 102,8 131, ,4 80,5 94, J-M 91,4 79,0 98, J-M 109,4 98,1 118,8 Forrás: KSH A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése 2012 első negyedévében megállni látszik. Az ágazat termelése 2,9%-kal emelkedett. A belföldi értékesítés változatlanul csökken (-5,9%) a múlt évi 3,2%-os csökkenés bázisán. Az export a január-márciusi időszakban 6,9%-kal bővült, ezen belül márciusban 4,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) ,2 114,0 127, ,8 140,7 95, ,0 69,2 90, ,2 99,6 121, ,1 101,5 103, ,8 115,3 112, ,1 112,1 105, ,1 129,0 115, ,6 57,1 93, ,0 85,8 92, ,0 92,5 102, J-M 102,6 96,8 102, J-M 102,9 94,1 106,9 Forrás: KSH 2012 I. negyedévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 1,3%-kal emelkedett, a létszám 1,3%-os csökkenése mellett. A feldolgozóiparban 1,4%-os volt a növekedés. Az ágazatok közül háromban csökkent, a többiben 0,9-11,1% közötti az egy főre jutó termelés növekedése Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

13 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR 08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt szervezése 42.1 Út, vasút építése 43.1 Bontás, építési terület előkészítése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 43.2 Épületgépészeti szerelés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés Az EU-27 részben becsült építőipari termelése munkanappal kiigazított indexe szerint 2012 I. negyedévében 4,4%-kal csökkent, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 3,8%-kal, az egyéb építmények építése 7,8%-kal esett vissza márciusában az építőipar teljesítménye 3,9%-kal csökkent, az épületek építése 3,1%-kal, az egyéb építményeké 8%-kal volt alacsonyabb, mint 2011 márciusában. Az adatot szolgáltató tagállamok közül 2012 első negyedévében az építőipari termelés Lengyelországban (14%), Litvániában (12,8%), Lettországban (28,5%) és Svédországban (6,6%) emelkedett a legkiugróbb mértékben. A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben, Szlovéniában (-19,8%), Portugáliában (-14,9%), Csehországban (-10,3%) és Hollandiában (-8,6%) következett be. 140 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Forrás: KSH; Grafika: Milei 2012 I negyedévében a hazai építőipar termelése 11,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, folytatódott a 2006 óta tartó visszaesés. Márciusban a termeléscsökkenés 12,6% volt 2011 márciusához képest. A negyedéven belül januárban volt a legalacso Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

14 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS nyabb (-4%) a visszaesés mértéke. 2,5 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint 140 Folyó áron, ezer Mrd Ft 2,0 1,5 1,0 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index előző év azonos időszaka=100 0, J- M 0 Forrás: KSH; Grafika: Milei Az épületek építése főcsoport termelése 14,5%-kal, míg az egyéb építmények építése 6,1%-kal esett vissza 2012 első negyedévében 2011 azonos időszakához képest márciusában az épületépítés volumene 17,6%-kal mérséklődött, az egyéb építmények építése 5,3%-kal esett vissza 2011 márciusához képest. Az épületek építésének visszaesését a lakásépítés nagyarányú csökkenése, valamint a kereskedelmi, iroda- és ipari építések jelentős visszaesése okozta Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként folyóáron, milliárd Ft Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Forrás: KSH; Grafika: Milei Az építőipari vállalkozásoknál 2012 márciusában kötött új szerződések volumene 1,3%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 10,6%-kal csökkent, az egyéb építményeké pedig 6,8% Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

15 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS kal növekedett az előző évi bázishoz képest. Éves szinten az új szerződések volumene 35,5%-kal emelkedett az építőipar egészében, ezen belül az épületek építésére 22,5%- kal, az egyéb építmények építésére 48,9%-kal több új szerződést kötöttek. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 22,6%-kal, a speciális szaképítésé 9,6%-kal csökkent, az egyéb építmények építése pedig 2,6%-kal nőtt 2012 január-márciusában, 2011 I. negyedévéhez képest márciusában az épületek építése 26,4%-kal, a speciális szaképítés termelése 14,1%-kal csökkent, ugyanakkor az egyéb építmények építése 12,4%-kal nőtt 2011 márciusához viszonyítva I. negyedévében 22,2%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés szinte valamennyi településtípust és régiót érintett. Az Észak-Alföldön másfélszeresére emelkedett a használatba vett lakások száma, a múlt év I. negyedévi 40%-os visszaesés bázisán. Szintén nőtt a használatba vett lakások száma a Nyugat-Dunántúlon (14,3%; 2011 J-M: -59%) és Észak-Magyarországon (6,1%; 2011 J-M: -71%). A legjelentősebb visszaesés a Közép-Magyarországi régióban volt, ahol 53%-os volt a visszaesés. A múlt évben a használatba vett lakások kétharmada még itt épült, míg idén csak harmada. Budapesten 65%-kal kevesebb lakás épült ez év első negyedévében, míg a megyei jogú városokban 41%-kal, a többi városban 5,3%-kal több lakást vettek használatba a múlt évi igen alacsony bázishoz képest. ezer db Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások Lakásépítés J-M Forrás: KSH; Grafika: Milei A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 10,5%-kal visszaesett 2012 januármárciusában. A kiadott építési engedélyek száma nem éri el a használatba vett lakások számát. Ez a folyamat a lakásépítések további csökkenését jelzi 2012/13-ra. Budapesten 34,5%-kal, a községekben 1,4%-kal, a kisvárosokban 13,6%-kal kevesebb, a megyei jo Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

16 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS gú városokban 13,8%-kal több új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 41%-át építették építőipari fővállalkozásban, 57%-át pedig lakossági megbízásra. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Saját használatra a megépített lakások 52,7%-a, értékesítésre 41,9%-a készült, míg a fennmaradó 5,4%-nyi bérbeadásra első negyedévében a lakosság által építtetett új lakások száma 10,3%-kal, a vállalkozások által építtetett lakások száma pedig 34,2%- kal csökkent. A családi-házas építkezés 16,6%-kal, a lakóparki építkezés 90%-kal csökkent (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 0,5%) de 36,5%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 96,8m 2, 3,5m 2 -rel nagyobb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek alapján 2011 január- márciusához viszonyítva 2012 első három hónapjában 13,6%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezték. A nem lakóépületek esetében 552,7 ezer m 2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 33,8%-os növekedést jelent. Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt kapott nem lakóépület Ebből: Ipari épület Mezőgazdasági épület Kereskedelmi épület 2011 J-M 2012 J-M 2011 J-M 2012 J-M 2011 J-M 2012 J-M 2011 J-M 2012 J-M Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m 2 ) 413,3 552,7 174,3 264,3 68,0 84,9 41,5 95,5-16- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

17 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok I negyedévében a külkereskedelmi forgalom export volumene 1,6%-kal, az importé 0,9%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene 0,8%-kal csökkent, a behozatalé 1,2%-kal növekedett. A külkereskedelmi mérleg 1.746,2 millió euró többletet mutatott, az előző évi 2.128,9 millió euróval szemben. Ez 383 millió euró romlást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 6,4%-kal és importban 9,4%- kal emelkedett, így a cserearány 2,7%-kal romlott. A külkereskedelmi forgalomalakulása, január-március Megnevezés Érték Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró , ,1 99,2 101,2 Millió dollár , ,4 95,6 97,8 Milliárd forint 5.933, ,8 108,1 110,4 Forrás: KSH A 2012 első negyedévében a kivitel összessége arányban, a behozatalé arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 Külkereskedelmi forgalom mrd $, 2003-tól mrd euró Forrás: KSH; Grafika: Milei Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 18,2%-os, az export 21,5%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája az átlagot jelentősen meghaladó ütemben emelkedett, az export euróban 1,9%-kal, az import 7,8%-kal emelkedett. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló export Egyenleg -17- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

18 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS 3,5%-kal visszaesett, az import 1%-kal emelkedett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 2,1%-kal csökkent, a behozatal 2,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 3,3%-kal emelkedett, a behozatal 2%-kal elmaradt az egy évvel korábbtól márciusában a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 1,4%-kal, importban 1,3%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az Euróban számított kivitel 3,1%-kal, a behozatal 0,4%-kal maradt el a 2011 márciusi szinthez képest. A statisztikai mutatók szerint a múlt év során külkereskedelmi forgalmunk növekedési üteme jelentősen lelassult, a behozatal növekedési üteme elmaradt a kivitelétől Bútor és bútorelem Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele millió USD, 2007-től millió Euró Egyenleg Fa és parafa, faáru J-M 2012 J-M J-M 2012 J-M Forrás: KSH; Grafika: Milei A fa alapanyagok 2012 I. negyedévi külkereskedelmi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke meghaladja a 9,5 milliárd forintot, ami közel 5 milliárd forinttal múlja felül az egy évvel korábbit. A behozatal forintban 13,2%-kal, kivitelünk pedig 38,2%-kal nőtt. A fatermékek kivitele ez év első negyedévében 16,2%-kal emelkedett, míg behozatalunk 23,5%-kal nőtt. Az egyenleg lényegében nem változott az egy évvel korábbihoz képest január-márciusban a bútor és bútorelem behozatal 32,6%-kal bővült. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 29,1%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege 13,1 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

19 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Időszak Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év=100 M Ft év= Fa és parafa ,0 110, ,0 94, , ,7 107, ,1 100, , ,9 115, ,7 95, , ,0 86, ,6 89, , ,9 111, ,9 119, , ,3 107, ,1 103, , ,1 82, ,1 101, , ,1 74, ,2 88, , ,8 113, ,4 118, , ,6 104, ,9 117, , J-M 8.894,5 119, ,9 124, , J-M 9.686,8 113, ,7 138, ,9 63 Fa-és parafaáru ,0 123, ,0 103, , ,5 114, ,7 101, , ,5 105, ,4 104, , ,3 98, ,2 109, , ,3 121, ,9 118, , ,3 115, ,0 110, , ,5 93, ,3 106, , ,7 84, ,8 80, , ,8 91, ,8 106, , ,0 100, ,1 98, , J-M ,7 100, ,1 104, , J-M ,9 123, ,4 116, ,5 82 Bútor és bútorelem ,0 116, ,0 99, , ,0 108, ,1 105, , ,0 108, ,7 103, , ,5 104, ,5 98, , ,2 109, ,3 110, , ,8 110, ,2 103, , ,6 99, ,2 105, , ,1 77, ,5 91, , ,7 93, ,6 108, , ,0 109, ,1 116, , J-M ,9 118, ,8 112, , J-M ,4 132, ,2 129, ,8 Forrás: KSH Az ipari termelői árak 2012 márciusában 6,4%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 7,4%-kal, míg az exportértékesítési árak 5,8%-kal emelkedtek -19- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

20 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS az előző évhez képest első negyedévében az ipari termelői árak átlagosan 6,8%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 7,6%-kal, az exportértékesítési árak pedig 6,3%-kal voltak magasabbak. 120 Az ipar árindexei, % (elõzõ év azonos idõszaka = 100) Termelõi Belföldi A belföldi értékesítési árak I. negyedévi emelkedése elsősorban a kőolajfeldolgozásban (30,5%), vegyi anyag, termék gyártásban (10,1%) végbement jelentős mértékű áremelkedés eredménye. Az export árak a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás kivételével valamennyi ágazatban emelkedtek. Az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben a kőolaj-feldolgozásban (21,6%), a vegyi anyag gyártásban (14,8%), és az élelmiszeriparban (11,9%) emelkedtek. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2012 január-márciusban 7,1%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 6,2%-kal, az export értékesítés árai 7,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. TEÁOR szám Forrás: KSH; Grafika: Milei Termelői ár alakulása szakáganként, január-március (előző év azonos időszaka=100) Ipari termelői Belföldi értékesítés Szakág árindex termelői -20- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából értékesítés termelői árindexe árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 104,4 105,0 103, Falemezgyártás 113,0 116,6 11, Parkettagyártás Épületasztalos-ipari termékek gyártása 104,5 104,4 104, Tároló fatermék gyártása 105,7 104,4 108,9 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 101,2 98,9 106, Irodabútor gyártása 105,3 104,1 106, Konyhabútor gyártása 118,5 107,6 150, Ágybetét gyártása 105,0 105,3 103, Egyéb bútor gyártása 106,3 103,9 107,2

21 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS A bútoripar termelői ára 2012 I. negyedévében 6,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 4,5%-kal, az exporté pedig 7,6%-kal emelkedett a 2011 azonos időszaki árszinthez képest % Épületek építése Speciális szaképítés Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100 Egyéb építmények építése Építőipar I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év II.n.év III.n.év I IV.n.év n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év Forrás: KSH; Grafika: Milei Az építőipari tevékenység termelői árai 2012 I. negyedévében 2,1%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építése ágazatban 0,9%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 2,6%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 2,5%-kal volt magasabb a termelői ár, mint január- márciusban január-márciusban az egyes építményfajták közül: az egylakásos épületek termelői ára 2,2%-kal, a két és több lakásos épületek ára 2,2%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 2,0%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 3,0%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 3,1%-kal haladták meg a 2011 azonos negyedévi árszintjét. A fogyasztóiár-index 2012 első negyedévében 5,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Márciusban a fogyasztói árak 5,5%-kal nőttek 2011 márciusához képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2012 márciusában 5,0%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 5,5% volt Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

22 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS 4,0 Fogyasztói árindex 20,0 Változás az elõzõ hónaphoz képest (%) 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl. 17,5 15,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 Vált. az elõzõ év azonos idõszakához (%) 0,0 0,0-0,5-2,5-1, ,0 Forrás: KSH; Grafika: Milei A hazai lakásállomány alakulása ezer db Lakásállomány Magyarországon Forrás: KSH; Grafika: Milei Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db és több szobás 2 szobás 1 szobás Forrás: KSH; Grafika: Milei -22- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

23 GAZDASÁGELEMZÉS 2012/II. IDŐSZAK: JANUÁR-MÁRCIUS 40 A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest Új lakóépületben Új családi házban Új többszintes, többlakásos épületben Új lakóparki épületben Forrás: KSH; Grafika: Milei ,2 0 Az épített lakások átlagos nagysága, m J-M 105,2 68,7 75,7 67,0 91,1 86,8 88,3 92,5 91,3 97,1 95,9 105,4 97,7 88,6 113,0 127,3 117,9 127,2 115,0 94,9 103,1 92,0 96,8 88, Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. Forrás: KSH; Grafika: Milei -23- Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából

24 A fafeldolgozó és bútoripar helyzete január-március Az alább következő elemzés több, mint tíz év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától, illetve a Hivatal honlapjáról származnak és az 5 főt, vagy annál többet foglalkoztató vállalkozások adataira épül. A 49 fő feletti vállalkozások megfigyelése teljes körű, az 5-49 főt foglalkoztató vállalkozások megfigyelése reprezentatív, az 5 főnél kevesebbet foglalkoztató ipari vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év áfa-adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe. A statisztikai adatgyűjtés január 1-től a statisztikai főtevékenység alapján történik (egy egység főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre). Ennek figyelembe vételével egyes adatszolgáltatók ágazati hovatartozása a bázishoz képest megváltozott, ez érintheti az adatok időbeli összehasonlíthatóságát. Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelelően szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthetőség és adatértelmezés érdekében a változások bemutatását. A KSH munkatársai az ipar termelési adataiban 2000 januárjától átvezették a változásokat, így az indexek 2001-től szintén rendelkezésre állnak. TEÁOR 03 TEÁOR 08 Kódszám Megnevezés Kódszám Megnevezés 2010 Fűrészárugyártás 1610 Fűrészárugyártás 2020 Falemezgyártás 1621 Falemezgyártás 2030 Épületasztalos-ipari termék 1622 Parkettagyártás gyártása 1623 Épületasztalos-ipari termék gyártása 4120 Lakó- és nem lakóépület építése 4332 Épületasztalos-szerkezet szerelése 4391 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés 2040 Tároló fatermék gyártása 1624 Tároló fatermék gyártása 3319 Egyéb ipari eszköz javítása 2051 Fatömegcikk gyártása 1629 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 3299 Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység 3319 Egyéb ipari eszköz javítása 2052 Parafa, fonottáru gyártása 1629 Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 3299 Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység 3611 Ülőbútor gyártása 3101 Irodabútor gyártása 3102 Konyhabútor gyártása 3109 Egyéb bútor gyártása 2932 Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 3011 Hajógyártás 3020 Vasúti, kötöttpályás jármű gyártása 3030 Légi, űrjármű gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3612 Irodabútor gyártása 2823 Irodagépgyártása(kivéve számítógép és perifériái) 3101 Irodabútor gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3613 Konyhabútor gyártása 3102 Konyhabútor gyártása 3614 Egyéb bútor gyártása 3109 Egyéb bútor gyártása 9524 Bútor, lakberendezési tárgy javítása 3615 Ágybetét gyártása 3103 Ágybetét gyártása -24-

25 Az Eurostat itt felhasznált adatai munkanap hatással korrigált indexek, a százalékos változást az előző év azonos időszakához képest mutatják. A 2008 második felében kirobbant pénzügyi és gazdasági válság rányomta bélyegét az EU fafeldolgozó-, cellulóz, papír, karton- és bútoriparára is. Már a közötti időszakban is meglehetősen ingadozó volt a három ágazat teljesítménye, ben a válság hatására termelésük jelentősen visszaesett ben a teljesítménycsökkenés az EU-15-ök esetében kismértékben meghaladta a régi tagországokét, tendenciájában azonban nincs eltérés. Az európai faalapú iparágak 2009-ben érték el a mélypontot ben mind a fafeldolgozóipar, mind a cellulóz-, papír-, karton gyártás termelése növekedést mutat 2009-hez képest. A bútoripari termelés még mind az EU-27, mind az EU-15 esetében stagnálás közeli csökkenést mutat egészében a faipari termelés lényegében stagnált az EU-27 (-0,2%) és csökkent az EU-15 esetében (-1,2%). A múlt év második negyedévétől mind az EU-27, mind az EU-15 esetében gyorsuló ütemű visszaesés volt tapasztalható első negyedévében a 2011-ben megindult folyamatok folytatódtak, mind az EU-27 (-3,5%), mind az EU-15 (-5,3%) termelése visszaesett A cellulóz-, papír-, karton gyártás múlt évi teljesítménye csökkent 2010-hez képest (EU-27: -0,8%; EU-15: -1,3%). A faiparhoz hasonlóan az első negyedévi növekedést a második negyedévtől kezdődően gyorsuló ütemű visszaesés követte IV. negyedévében a csökkenés elérte a 3%-ot az EU-27 és a 3,6%- ot az EU-15 esetében január-márciusában ezen a területen is folytatódott a termeléscsökkenés. Az EU-27-ben 2,1%-os, az EU-15-ben 2,4%-os volt a visszaesés. A bútoripar termelése 2011-ben nőtt, mind az EU-27 (+2,4%), mind az EU-15 (-0,9%) vonatkozásában. A negyedéves adatok szerint a múlt év január-szeptemberében az ágazat termelése nőtt, visszaesés a negyedik negyedévben volt tapasztalható első három hónapjában folytatódott az előző év utolsó negyedévében megindult visszaesés. Az EU-27- ben 4,1%-kal, az EU-15-ben 4,5%-kal mérséklődött a termelés. A hazai fafeldolgozó-ipar között lényegében követi a nemzetközi tendenciákat, 2008-ban azzal ellentétes irányba fordul, így a visszaesés 2009-ben sokkal erőteljesebb ben követve a külpiaci tendenciákat, az EU átlagánál jelentősebb mértékű növekedést mutatott ben igazodva a nemzetközi trendekhez a faipar termelése csökkent (-11,6%), mértéke azonban a korábbiakhoz hasonlóan lényegesen erőteljesebb mint az EU-27, vagy az EU-15 esetében. Az egyes negyedéveket tekintve a visszaesés üteme a harmadik negyedévig gyorsult, a múlt év utolsó negyedévében azonban jelentősen lefékeződött I. -25-

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért

Részletesebben

Jelentés a beruházások évi alakulásáról

Jelentés a beruházások évi alakulásáról Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a beruházások 2011. évi alakulásáról 2012. április Tartalom Összefoglalás...2 Gazdasági környezet...2 Nemzetközi kitekintés...2 Beruházások, 2001 2011...2 Beruházások

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

FAGOSZ XXIX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIA KECSKEMÉT, OKTÓBER GAZDASÁGELEMZÉS

FAGOSZ XXIX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIA KECSKEMÉT, OKTÓBER GAZDASÁGELEMZÉS Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség erdészet, f a i p a r, fakereskedelem, beszállítók Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest,

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXVIII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 2. ÁPRILIS 26-27. A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom 2016. június Jelentés az építőipar 2015. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. Az építőipar helye a nemzetgazdaságban...2 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok)

Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok) Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal 2012. október Tartalom Összefoglalás... 2 Táblázatok... 5 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január 2013/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI évfolyam 23. szám 2013. március 27. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, év, 2013. január A tartalomból 1 Nemzetközi és hazai gazdasági

Részletesebben

Húzza az ipart a járműgyártás

Húzza az ipart a járműgyártás 2013-06-15 1./5 Húzza az ipart a járműgyártás Az exportértékesítési célú járműgyártásnak köszönhető, hogy áprilisban 1,2 százalékkal bővült az ipari kibocsátás Magyarországon. A jelek is kedvezőek. Áprilisban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004. 1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya Dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 Nemzetgazdasági ágak besorolása Primerszektor kitermelő

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Szolgáltatási kibocsátási árak, IV. negyedév

Szolgáltatási kibocsátási árak, IV. negyedév 213/28 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 28. szám 213. április 19. Szolgáltatási kibocsátási árak, 212. IV. negyedév A tartalomból 1 Bevezető 1 Összegzés 2 H Szállítás,

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2013. január-március

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2013. január-március A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2013. január-március Az alább következő elemzés több, mint tíz év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától, illetve a Hivatal honlapjáról

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar... 5 Lakásépítés... 6

Részletesebben

Áttekintés a magyar fagazdaságról

Áttekintés a magyar fagazdaságról MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 23. január 1. 1.823,4 ezer ha erdő, ami 19,6-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 23. január 1-én 1,14 millió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04 2015/49 2015. június 26. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi és

Részletesebben

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa 2013-08-26 MAGEOSZ Hírek 35.hét / 2013 1./5 Némileg nőtt az optimizmus Magyarországon Az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Reuters által megkérdezett elemzők szerint.

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Szolgáltatási kibocsátási árak, I. negyedév Nem változtak a szolgáltatási kibocsátási árak

Szolgáltatási kibocsátási árak, I. negyedév Nem változtak a szolgáltatási kibocsátási árak 213/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 56. szám 213. július 19. Szolgáltatási kibocsátási árak, 213. I. negyedév Nem változtak a szolgáltatási kibocsátási árak A

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

2016. I. évfolyam 3. szám. GfK Growth from Knowledge

2016. I. évfolyam 3. szám. GfK Growth from Knowledge 216. I. évfolyam 3. szám GfK Growth from Knowledge www.gfk.com 2 Építőipari Hírlevél 216. I. évfolyam 3. szám Építőipari Hírlevél 216. I. évfolyam 3. szám 3 Tisztelt Partnerünk! Ön is kíváncsi vállalkozása

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR január 16.

2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR január 16. 2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 16. Szolgáltatási kibocsátási árak, 2014. III. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág...1 J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2013. február 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

A KSH jelenti I. negyedév

A KSH jelenti I. negyedév A KSH jelenti 2016. I. negyedév KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2016. I. negyedév Budapest, 2016 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISSN 1219 6754 A kézirat lezárásának

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2012. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér...3 A KSH lakossági munkaerős-felmérés fogalmai...3 Pest megye gazdasági

Részletesebben

Decemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene

Decemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene Közzététel: 2015. február 12. Következik: 2015. február 13. Bruttó hazai termék (GDP) Sorszám: 24. Decemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene Építőipar, 2014. január december 2014. decemberben

Részletesebben

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló szerda, 2013. augusztus 14. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zárt az összes vezető tengerentúli és európai részvényindex a keddi kereskedési napon a kedvező makrogazdasági adatok hatására. Kedden

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 28.

Vezetői összefoglaló február 28. 2017. február 28. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval, a svájci frankkal és a dollárral szemben egyaránt erősödött. A BUX 10,4 milliárd forintos, átlag feletti forgalom mellett

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana A kutatás az megbízásából készült. MKT 53. Közgazdász vándorgyűlés 2015. szeptember 4. Előadó: Virovácz Péter Századvég Gazdaságkutató

Részletesebben

hétfő, június 1. Vezetői összefoglaló

hétfő, június 1. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. június 1. Vezetői összefoglaló Jelentős veszteséget könyvelhettek el a nemzetközi börzék pénteken. A 309-es szint közelében maradt az euró/forint kurzus. A BUX 0,3 százalékkal került lejjebb

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16. A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Ipar... 7 Építőipar... 8 Lakásépítés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Vezetői összefoglaló október 17.

Vezetői összefoglaló október 17. 2016. október 17. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint az euróval és a svájci frankkal szemben gyengült, a dollárral szemben kis mértékben erősödött. A BUX 4,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A munkaerőköltség alakulása,

A munkaerőköltség alakulása, Központi Statisztikai Hivatal A munkaerőköltség alakulása, 2009 2011 2012. július Tartalom Bevezető... 2 A munkaerőköltség értelmezése... 2 Havi munkaerőköltség... 2 A munkaerőköltség változása... 4 A

Részletesebben