A gazdaság fontosabb mutatószámai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gazdaság fontosabb mutatószámai"

Átírás

1 A gazdaság fontosabb mutatószámai január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. a) Termelés márc J-M Ipari termelés 10,6 5,6-1,7-2,9-3,1 Fafeldolgozás 18,1-11,6 2,4-26,7-19,9 Bútorgyártás -9,9-1,0 1,1-2,2 2,4 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése -3,0-5,1-3,9-2,7-4,7 Fafeldolgozás 2,7-19,5 3,1-10,7-7,9 Bútorgyártás -13,8-7,5-3,5 5,5 1,7 Ipar export értékesítése 16,9 7,6-0,7-1,7-0,5 Fafeldolgozás 32,3-5,3 0,8-32,0-23,9 Bútorgyártás 16,4 2,5 3,0-4,2 3,5 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -10,4-7,9-5,9 9,9 4,8 Ebből: Épületek építése -8,6-15,0-12,5 10,7-1,1 Egyéb építmények építése -22,4-0,1-1,2 25,4 12,7 Speciális szaképítés -3,1-8,2-5,1 0,7 4,2 Új szerződések -13,0-16,2 14,7 25,3 11,2 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , , ,7 millió EUR , , , , ,2 Kivitel milliárd Ft , , , , ,2 millió EUR , , , , ,8 Egyenleg milliárd Ft 1.515, , ,4 240,8 524,5 millió EUR 5.515, , ,3 784, ,6 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka= Ipari termelői árak 4,5 4,2 4,3 2,2 0,7 Belföldi ért. árak 7,3 6,2 5,3 0,7 0,4 - Fafeldolgozó ipar -2,6 5,0 2,4 3,8 2,7 Export árak 1,9 2,8 3,6 3,2 0,9 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 1,1 2,2 1,9-1,4 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= márc J-M 4,9 3,9 5,7 Forrás: KSH Jelenti: 2010/12, 2011/12, 2012/12, 2013/3 KSH Gyorstájékoztató: Ipar: december, december, december, március Építőipar: december, december, december, március Külkereskedelmi Termékforgalom: jan-dec., jan-dec., jan-dec., jan-márc. Fogyasztói árak: dec., dec., dec., március Ipari termelői árak: dec., dec., dec., márc. -2-

2 Kitekintés 2010-ben a világgazdaság növekedése 5,2% volt első hónapjaiban folytatódott a bővülés, a második negyedévben bekövetkezett japán természeti katasztrófa, az arab országokban zajló politikai változások, illetve az eurózóna egyes országait érintő adósságválság és az egyes országokban megjelenő belső gondok (belső fogyasztás elégtelensége, munkanélküliség, fiskális egyensúlyi problémák) következtében a növekedés dinamikája lelassult, 2011 egészében a növekedés 3,9%-os volt első hónapjaiban kedvezően alakult a globális pénz- és tőkepiaci hangulat. Az eurózóna adósságválságának újabb fejleményei, mint például a görög kötvénycsere program és parlamenti választások, valamint a spanyol bankrendszer megrendülése, az aszályos időjárás miatti terméskiesés negatívan hatottak a gazdasági szereplőkre. Rontotta a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása és az emiatt erősödő recessziós félelem is ben a világgazdaság növekedése tovább lassult, mértéke 3,2%volt. Az OECD számításai szerint a tagországok bruttó hazai terméke 2012-ben 1,3%-kal bővült 2011-hez képest (a IV. negyedévben 0,7%-kal nőtt a gazdasági teljesítmény) első két hónapjában is kedvezően alakultak a globális pénz- és tőkepiacok. Ezt a helyzetet zavarta meg a márciusban kirobbant ciprusi bankrendszer válsága, mely újabb mentőcsomag kidolgozását tette szükségessé. A Nemzetközi Valutaalap mindezen folyamatok ellenére a globális gazdaság teljesítményének kismértékű gyorsulását várja ez évre (3,3%). Az OECD számításai szerint a tagországok együttes gazdasági teljesítménye 0,8%-kal emelkedett 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest (szezonálisan kiigazított index). Az USA GDP-je szezonálisan kiigazított adatok szerint 2013 I. negyedévében 1,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A gazdasági növekedés fő mozgatórugója a belső fogyasztás és a beruházás volt. A személyes fogyasztási kiadások 2,0%-kal bővültek. A rendelkezésre álló személyes reáljövedelmek 2013 január-márciusában 0,9%-kal emelkedtek. A bruttó belföldi magánberuházások 5,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a kormányzati fogyasztási kiadások és beruházások volumene 2,1%-kal csökkent, összhangban a költségvetés rendbetételére és az államadósság fenntarthatóságára irányuló intézkedésekkel. A munkanélküliségi ráta csökkenő tendenciájú, 2013 első negyedévében 7,7% volt. A fogyasztói árak ugyanebben az időszakban 1,7%-kal emelkedtek, ami a FED 2,0%-os inflációs célján belül van. -3-

3 A kínai gazdaság teljesítménye kissé lassuló ütemben továbbra is lendületesen bővült, 9,2%-kal nőtt 2011-ben ben 7,8%-kal, 2013 január-márciusban 7,7%-kal bővült a GDP. Az elmúlt négy év legalacsonyabb növekedési dinamikája a romló külgazdasági környezet és a magas infláció leküzdésére tett monetáris intézkedések következménye. Ennek eredményeként az ipar teljesítménye 9,5%-kal emelkedett, a külkereskedelmi mérleg egyenlege továbbra is pozitív, az export 18, az import 8,4%-os bővülése mellet. A fogyasztói árak bőven a 4%-os inflációs cél alatt emelkedtek (2,4%). Japán bruttó hazai terméke, jelentős részben a március 11-i természeti katasztrófa következményként, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva egészében 0,9%-kal mérséklődött egészében 1,9%-kal bővült a GDP, az első félév 3%-os és a második félév 0,5% teljesítmény bővülésének átlagaként. A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet növekedése: a háztartások fogyasztása 2,3, a bruttó állóeszköz felhalmozás 4,1%-kal nőtt. Ugyanakkor a külkereskedelem visszafogta a növekedést, az export volumene 0,3%-kal csökkent, az importé 5,3%-kal emelkedett. A behozatal számottevő emelkedése mögött a termelésből kivont atomerőművek pótlására szolgáló megnövekedett energiaimport áll I. negyedévében a gazdaság teljesítményére továbbra is kihatnak az előzőekben vázolt folyamatok. A GDP lénygében stagnált, a belföldi felhasználás 0,6, ezen belül a háztartások fogyasztása 1,2, a bruttó állóeszköz felhalmozás 0,6%-kal bővült. A külkereskedelem egyenlege továbbra is negatív, a megnövekedett energiaimport mellett a behozatal 0,2%-kal nőtt, míg a kivitel 3,7%-kal csökkent. A japán jegybank jent gyengítő intézkedései ellenére az első három hónapban a fogyasztói árak 0,6%-kal csökkentek. Az EU-27 gazdasági teljesítménye szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 2011-ben 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest ben a gazdasági teljesítmény gyakorlatilag stagnált (-0,3%). Az Európai Unió teljesítményére jelentős negatív hatással volt az eurózóna adósságválsága, melynek kezelése jelentős forrásokat von el a reálgazdaságtól, fékezi a növekedést első három hónapjában a 27 tagállam teljesítmény 0,7%-kal csökkent. Ebben jelentős szerepe volt a dél-európai országok recessziójának, a ciprusi bankválságnak. A korábban a növekedés motorját jelentő Németország is gyengélkedik, bruttó hazai terméke 0,3%-kal visszaesett. A többi meghatározó gazdaság közül az Egyesült Királyság teljesítménye 0,6%-kal emelkedett, Franciaország GDP-je 0,4, Olaszországé 2,3, Spanyolországé 2,0%-kal csökkent. A 21 adatszolgáltató állam közül mindössze hétben volt teljesítménynövekedés. A negyedéves növekedési adatok alapján az EU átlagát jóval meghaladó növekedés volt a -4-

4 balti államokban, de a környező országok közül Szlovákiában (0,9%), Lengyelországban (0,4%) is növekedést mértek. Csehországban ugyanakkor 1,9%-os visszaesést regisztráltak. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka= Ország, országcsoport I. n.év Ausztria a 103,1 102,0 96,1 102,3 102,7,8,0 Bulgária 106,2 106,0 95,0,2 101,7,8,4 Csehország a 106,0 102,5 95,9 102,7 101,9 98,7 98,1 Észtország 106,3 96,4 85,9 102,3 108,3 103,2.. Lengyelország a 106,6 105,0 101,7 103,9 104,3 101,9,4 Litvánia a 108,9 102,8 85,2 101,4 105,9 103,7 104,1 Magyarország 101,1,6 93,7 101,2 101,6 98,2 99,7 Németország a 102,5 101,3 95,1 103,7 103,0,7 99,7 Olaszország a 101,5 99,0 95,0 101,5,4 97,6 97,7 Portugália a 101,9,0 97,4 101,4 98,3 96,8 96,1 Szlovákia 110,4 106,4 95,3 104,2 103,2 102,0,9 Szlovénia a 106,8 103,5 92,2 101,4,6 97,7.. EU-27 a 102,9,8 95,8 101,9 101,5 99,7 99,3 USA a 102,0,4 97,4 103,0 101,8 102,2 101,8 Japán a 102,1 99,3 94,8 104,1 99,2 102,0,0 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT 2012-ben az EU-27 ipari termelése munkanappal kiigazított index 2,1%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a tagországok zömében visszaesett a termelés I. negyedévében 1,6%-kal csökkent az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. Növekedést jelentett idén Szlovákia, Litvánia, Észtország, Bulgária és Románia. A többi tagországban mérséklődött az ipari termelés. Japánban az ipar kibocsátása 5,9%-kal csökkent. Az USA-ban növekedett az ipar teljesítménye, bár az adatok lassulást mutatnak. Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka= Ország, országcsoport I. n.év Ausztria 105,5 101,7 88,8 106,6 106,7,3.. Bulgária 109,1,6 81,8 102,2 105,8 99,8 102,3 Csehország 108,8 97,5 86,9 109,9 106,4 99,3 97,3 Észtország 106,7 93,8 74,1 120,3 116,6,2 105,0 Lengyelország 109,5 102,2 96,4 110,8 107,2 101,7 99,1 Litvánia 104,0 104,9 85,4 106,5 107,6 103,6 106,2 Magyarország 107,9 98,9 82,2 110,6 105,6 98,3 99,1 Németország 106,1,0 83,7 110,9 107,6 99,7 97,9 Olaszország 99,8 96,7 81,7 106,4,1 93,5 95,8 Portugália 101,8 95,9 91,5 101,6 98,0 95,1 99,5 Románia 105,0 103,1 94,1 105,5 106,0 102,8 105,5 Szlovákia 112,7 102,7 86,4 118,9 107,2 108,1 102,0-5-

5 Ország, országcsoport I. n.év Szlovénia* 106,2 102,0 82,4 106,4 102,8 99,3 99,1 EU-27 a 103,3 98,2 86,2 106,9 103,2 98,0 98,4 USA 101,7 97,8 90,7 105,3 104,1 103,6 102,7 Japán 102,8 96,8 78,7 116,0 97,5 99,7 94,1 Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka= Ország, országcsoport I. n.év Ausztria 102,2 103,2,4 101,7 103,6 102,6 102,6 Bulgária 107,6 112,0 102,5 103,0 103,4 102,4 102,1 Csehország 103,0 106,3,6 101,2 102,1 103,5 101,7 Észtország 106,7 110,6,2 102,7 105,1 104,2 103,8 Lengyelország 102,6 104,2 104,0 102,7 103,9 103,7 101,3 Litvánia 105,8 111,1 104,2 101,2 104,1 103,2 102,2 Magyarország 107,9 106,0 104,0 104,7 103,9 105,7 102,7 Németország 102,3 102,8,2 101,2 102,5 102,1 101,8 Olaszország 102,0 103,5,8 101,6 102,9 103,3 102,1 Portugália 102,4 102,7 99,1 101,4 103,6 102,8,4 Románia 104,9 107,9 105,6 106,1 105,8 103,4 104,8 Szlovákia 101,9 103,9,9,7 104,1 103,7 102,2 Szlovénia 103,8 105,5,9 102,1 102,1 102,8 102,6 EU-27 a 102,4 103,7 101,0 102,1 103,1 102,6 102,0 USA 102,9 103,8 99,6 101,6 103,2 102,1 101,7 Japán,1 101,4 98,6 99,3 99,7,0 99,4 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport I. n.év Ausztria 4,4 3,8 4,8 4,4 4,2 4,3.. Bulgária 6,9 5,6 6,8 10,2 11,3 12,3 12,6 Csehország 5,3 4,4 6,7 7,3 6,7 7,0 7,2 Észtország 4,7 5,5 13,8 16,9 12,5 10,2.. Franciaország 8,3 7,8 9,5 9,8 9,6 10,2 10,9 Lengyelország 9,6 7,1 8,2 9,6 9,7 10,1 10,6 Litvánia 4,3 5,8 13,7 17,8 15,4 13,3 13,1 Magyarország 7,4 7,8 10,0 11,2 10,9 10,9.. Németország 8,4 7,3 7,5 7,1 5,9 5,5 5,4 Portugália 8,1 7,7 9,6 12,0 12,9 15,9 17,5 Románia 6,4 5,8 6,9 7,3 7,4 7,0 6,7 Szlovákia 11,1 9,5 12,0 14,4 13,6 14,0 14,5 Szlovénia 4,9 4,4 5,9 7,3 8,2 8,9 9,8 EU-27 a 7,1 7,0 8,9 9,7 9,7 10,5 10,9 USA 4,6 5,8 9,3 9,6 8,9 8,1 7,7 Japán 3,9 4,0 5,1 5,1 4,6 4,3.. *Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT -6-

6 Hazai folyamatok 2013 I. negyedévében a bruttó hazai termék 0,9%-kal csökkent kiigazítatlan adatok alapján a múlt év azonos időszakához képest. A nemzetközi összehasonlításban használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint az I. negyedévben 0,3%-os volt a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós tagállamok rangsorában a középmezőnyben helyezkedünk el. A GDP volumenindexei I-III. negyedév, % (előző év azonos időszaka=) Év I. II. III. IV: I-IV ,4 104,3 104,5 104,8 104, ,7 105,2 105,0 104,7 104, ,4 103,9 103,6 104,0 103, ,6 103,5 104,0 103,8 104, ,3,8,5,4 101, ,0 102,3 101,6 97,6, ,8 91,9 92,4 95,6 93,2 2010,2 101,1 101,8 102,0 101, ,6 101,3 101,4 101,3 101, ,4 98,3 98,3 97,3 98, ,1 Forrás: KSH Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) többségében 2013 I. negyedévében emelkedett a teljesítmény. A mezőgazdaság teljesítménye, mely 3,8%-kal részesedik a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, a 2012 I negyedévi 6,9%-os visszaeséshez képest első negyedévében 12,3%-kal emelkedett (alacsony bázis). negyedéves növ Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve =, előző év=) Negyedéves vált.,% Éves változás, % éves növekedés -7-

7 Az ipar hozzáadott értéke elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar (-2,5%) teljesítményének visszaesése következtében 3,2%-kal csökkent. Az építőipar évek óta tartó teljesítmény csökkenése megállt, ez év első negyedévében 4,2%-os volt a teljesítmény bővülése első negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 0,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Legjelentősebb mértékben a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység teljesítménye esett vissza 4,0%- kal. Jelentős a pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,3%-os mérséklődése is, melyben meghatározó szerepet játszott a bankok hitelezési képességének és hajlandóságának visszaesése. Kedvezőtlenül hatott a biztosítási szektor gyenge teljesítménye (szerződések számának folytatódó csökkenése). Mérséklődött a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye is 1,1%-kal. A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 0,4%-kal emelkedett, ami mögött elsősorban a bázishatás áll. Növekedett az ingatlanügyletek (0,9%) és a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (0,6%) hozzáadott értéke. A GDP felhasználási oldalán 2013 I negyedévében a háztartások tényleges fogyasztása 1,2%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásainak 0,6%-os, a természetbeni kormányzati juttatások 3,6%-os csökkenése, illetve a non-profit szervezetek általi természetbeni juttatások 4,8%-os visszaesése mellett. E mellett a közösségi fogyasztás 2,6%-kal mérséklődött, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,4%-kal csökkent. A bruttó állóeszközfelhalmozás ez év első negyedévében tovább zsugorodott, üteme gyorsult, mértéke 5,6% volt. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő nemzetgazdasági beruházások 8,7%-kal estek I. negyedévéhez képest. Az építési beruházás 19,2%-kal esett vissza, míg a gép-, berendezés- és járműberuházások volumene 0,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest I. negyedévében a nemzetgazdaság növekedési motorját jelentő külkereskedelemben mind a kivitel, mind a behozatal emelkedést mutatott 1,3% és 0,9%), egyenlege változatlanul jelentős aktívumot mutat. A szolgáltatás export volumene 1,3%-kal, az import 1,1%-kal növekedett. A forgalomnövekedés azonban döntően az áruforgalomból származik: a kivitel 1,3, az import 0,8%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 562 Mrd Ft-os aktívumot mutat, javuló külkereskedelmi cserearányok mellet január-márciusában a nemzetgazdasági beruházások volumene 8,7%-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. A beruházások az előző negyedévhez -8-

8 képest szezonálisan kiigazított indexek alapján 3,8%-kal maradtak el. A nemzetgazdasági ágak többségére volumencsökkenés volt a jellemző. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 0,4%-kal emelkedett, a szállítás, raktározásban történt növekedés eredményeként. Az építési beruházások jelentősen, 19,2%-kal esetek vissza 2012 azonos időszakához képest. Az exportorientált feldolgozóipar beruházásai 13,2%-kal visszaestek az előző évi magas bázison. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban 34,7%-os (árvízvédelmi beruházások és katasztrófavédelmi fejlesztések), a víz- és hulladékgazdálkodás gazdasági ágban 38,7%-os (víztisztítási, csatornázási projektek) beruházás növekedés volt. A bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban bekövetkezett 81,2%-os növekedés a kőolaj- és földgázkitermelésben létrejött nagyberuházás eredménye. A humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 20,2%-os visszaesés volt. Az energiaipar 30,5%-os beruházás-csökkenése a hálózatbővítés- és fejlesztés szűkülése miatt következett be. Az oktatás nemzetgazdasági ágban is 14,8%- os volt a visszaesés. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását éves szinten: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = J-M A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 74,5 106,8 98,1 87,4 B Bányászat, kőfejtés 52,4 126,0 76,1 181,2 C Feldolgozóipar 109,4 124,2 104,9 86,8 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 102,8 91,9 61,4 69,5 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 106,4 87,0 89,4 138,7 F Építőipar 93,8 79,0 90,7 105,6 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 93,9 95,9 97,5 89,6 H Szállítás, raktározás 87,5 76,7 97,6 95,3 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 97,0 88,6 93,6 78,7 J Információ, kommunikáció 95,4 85,7 110,9 95,5 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 104,4 81,6 62,7,3 L Ingatlanügyletek 82,9 79,6 94,9 80,3 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 102,0 107,4 91,1 113,0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 95,9 102,1 99,3 111,5 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 85,9,1 113,0 134,7 P Oktatás 155,2 80,2 62,1 85,2 Q Humánegészségügyi, szociális ellátás 101,0 142,2 60,0 79,8 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 122,1 94,8 76,0 65,6 S Egyéb szolgáltatás 98,3 93,8 60,2 77,9 Összesen 94,5 95,5 94,8 91,3 Ebből: Építés 91,7 86,1 89,4 80,8 Gép, berendezés 98,6 108,8 101,8,4 Forrás: KSH -9-

9 2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg ben a külpiaci lehetőségek javulása és az előző évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte ben a nemzetközi konjunktúra élénkülése megtorpant, fő gazdasági partnereink növekedése lassult. Ennek, illetve az előző két év bázishatásának eredményeként 5,6%-os volt a bővülés ben 1,7%-kal csökkent az ipari termelés 2011 egészéhez képest. Az ipar kivitele 0,7%.kal csökkent a múlt évi 7,9%-os növekedés bázisán. A belföldi értékesítés 3,9%-kal mérséklődött a múlt évi alacsony bázison (-5,2%) I. negyedévében az ipari termelés volumene 3,1, a belföldi értékesítés 4,7, az export pedig 0,5%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A márciusi adatok sem mutatnak a javulás irányába, a termelés 2,9, a hazai értékesítés 2,7, a kivitel 1,7%-kal esett vissza. havi index Az ipari termelés indexei havi indexs Havi index 12 havi index A feldolgozóipar termelése 2013 első negyedévében 2,8%-kal, belföldi értékesítése 6,9%-kal elmaradt, míg kivitele 0,6%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál márciusában 3,9%-kal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, belföldi értékesítése 9,1%-kal, kivitele 2,2%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A 13 feldolgozóipari alág közül mindössze négyben volt termelésbővülés, kilencben a teljesítmény nem érte el az egy évvel korábbit. Márciusban a nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 6%-os volt a bővülés, a kivitel 8,5%-os bővülése és a hazai eladások 10%-os csökkenése mellett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 18,2%-os csökkenést mértek a kivitel 17,4%- os, és a hazai értékesítés 37,7%-os visszaesése következtében. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásban 2,3%-os volt a visszaesés mértéke márciusban, elsősorban a -10-

10 hazai értékesítés 5%-os csökkenése következtében, a kivitel 0,3%-os növekedése mellett. A 2013 I. negyedévében az ország egy régiójában emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest: a dél-alföldi régióban 27,2%-os volt a növekedés (Mercedes gyár!). A Nyugat-Dunántúlon (Járműgyártás ellenére!) 7,4%-os és az Észak- Alföldön egyaránt 5,5%-os volt a visszaesés. Észak-Magyarországon lényegében stagnált az ipari termelés Az ipar termelési volumenindexe ( ig év havi átlaga =, 2001-től év havi átlaga = 2008-tól év havi átlaga= 2012-tól év havi átlaga=) Eredeti A termelés és értékesítés év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény ahogy azt a grafikon is mutatja 2009 folyamán inkább a évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a évi szinttől ben folytatódott az előző évben megkezdődött folyamat: a termelés és a kivitel a évi szintet lényegesen meghaladó mértékben emelkedett, míg a belföldi értékesítés változatlanul elmarad ettől ben a megváltozott bázis alapján az ipari termelés 3,8, az export 7,3%-kal haladta meg a 2010 évi szintet, a belföldi értékesítés azonban továbbra is jelentősen elmarad attól (-8,9%) márciusában a termelés, szezonálisan és munkanap tényezővel korrigálva, 3,8, a kivitel 8,9%-kal haladta meg a 2010 évi szintet, míg a belföldi értékesítés 10%-kal maradt el attól. Szezonálisan és munkanappal kiigazított 2013 márciusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 24,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az új -11-

11 exportrendelések 26%-kal, az új belföldi rendelések 7,9%-kal maradtak el a 2012 márciusitól. Az összes rendelésállomány 10,7%-kal volt magasabb 2013 március végén - a korábbi nagyobb megrendelések eredményeként -, mint egy évvel korábban január-márciusában a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 3,2%-kal, a kisvállalkozásoké 12,3%- kal mérséklődött, a közepeseké 1,0%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest. Belföldi értékesítésüket csak a közepes vállalkozások tudták bővíteni. A nagyvállalkozások kivitele 1,2%-kal mérséklődött, a kisvállalkozásoké 5,1, a közepeseké 2,0%-kal emelkedett. Vállalkozások Belföldi Exportértékesít Termelés értékesítés és Volumenindex, előző év azonos időszaka= Kisvállalkozás (5-49 fő) 87,7 82,0 105,1 Közepes vállalkozás ( fő) 101,0 114,9 102,0 Nagyvállalkozás (250+fő) 96,8 91,7 98,8 A fafeldolgozó-ipar termelése 2013 I. negyedévében 19,9%-kal csökkent az egy évvel korábbi 9,9%-os növekedéshez képest márciusában 26,7%-kal mérséklődött a termelés az előző évi 9,5%-os növekedés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2013 első negyedévében 7,9%-kal, márciusban pedig 10,7%-kal visszaesett. A 2013 január-márciusi exportértékesítés 23,9%-kal csökkent a múlt évi 18,6%-os bővülés bázisán, márciusban pedig a szakágazat kivitele 32%-kal visszaesett az egy évvel korábbi 23,0%-os növekedés bázisán. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) ,8 95,1 117, ,6 95,3 120, ,7 109,2, ,6 103,7 106, ,5 94,6 97, ,8 90,6 104, ,6 92,2 98, ,3 125,1 109, ,6 89,0 69, ,2 102,8 131, ,1 79,8 94, ,4 103,1, J-M 109,9 99,9 118, J-M 80,1 92,1 76,1 Forrás: KSH A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése 2012-ben úgy tűnik megállt. Az -12-

12 ágazat termelése 1,1%-kal emelkedett. A belföldi értékesítés változatlanul csökken (- 3,5%) a múlt évi 8,2%-os csökkenés bázisán. Az export a január-decemberi időszakban 3,0%-kal bővült, ezen belül decemberben 11,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól I. negyedévében az ágazat termelése 2,4, belföldi értékesítése 1,7, kivitele pedig 3,5%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest. Ez év márciusában ugyanakkor a termelés 2,2, a kivitel 4,2%-kal mérséklődött, a hazai eladások 5,5%-os növekedése mellett. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) ,2 114,0 127, ,8 140,7 95, ,0 69,2 90, ,2 99,6 121, ,1 101,5 103, ,8 115,3 112, ,1 112,1 105, ,1 129,0 115, ,6 57,1 93, ,0 85,8 92, ,8 91,8 102, ,1 96,5 103, J-M 103,0 94,1 107, J-M 102,4 101,7 103,5 Forrás: KSH 2013 I. negyedévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 3,4%-kal csökkent, a létszám 0,2%-os növekedése mellett. A feldolgozóiparban 3,1%-os volt a növekedés. Az ágazatok közül kilencben csökkent, a többiben 1,6-10,6% közötti az egy főre jutó termelés növekedése. Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR 08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt szervezése 42.1 Út, vasút építése 43.1 Bontás, építési terület előkészítése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 43.2 Épületgépészeti szerelés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés Az EU-27 részben becsült építőipari termelése munkanappal kiigazított indexe szerint 2013 I. negyedévében 5,2%-kal csökkent, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 5,0%-kal, az egyéb építmények építése 5,3%-kal esett vissza. -13-

13 140 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= 60 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J márciusában az építőipar teljesítménye 7,2%-kal csökkent, az épületek építése 6,8%-kal, az egyéb építményeké 8,0%-kal volt alacsonyabb, mint 2012 márciusában. Az adatot szolgáltató tagállamok közül 2013 első negyedévében az építőipari termelés Lettországban (9,8%), Magyarországon (4,8%) és Spanyolországban (2,8%) emelkedett a legkiugróbb mértékben. A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben, Szlovéniában (-24,2%), Csehországban(-11%), Portugáliában (-20,8%), Litvánia (- 14,9%), Lengyelországban (-15,9%) és Szlovákiában (-10,9%) következett be. 2,5 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint 140 Folyó áron, ezer Mrd Ft 2,0 1,5 1, előző év azonos időszaka= 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index 20 0, J-M 2013 I. negyedévében a hazai építőipar termelése 4,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez év márciusában a termelés 9,9%-kal volt magasabb, mint 2012 márciusában. A növekedés részben a korábbi alacsony bázis, részben a bővülő út- és J-M 0

14 vasútépítési munkák eredménye. 250 Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként folyóáron, milliárd Ft Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése 50 0 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Az épületek építése főcsoport termelése 4,0%-kal, míg az egyéb építmények építése 5,4%-kal emelkedett 2013 I. negyedévében 2012 azonos időszakához képest márciusában az épületépítés volumene 8,2%-kal, az egyéb építmények építése 11,9%- kal emelkedett 2012 márciusához képest. Az építőipari vállalkozásoknál 2013 márciusában kötött új szerződések volumene 25,3%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 18,8%-kal, az egyéb építményeké pedig 30,%-kal növekedett az előző évi bázishoz képest. Éves szinten az új szerződések volumene 11,2%-kal emelkedett az építőipar egészében, ezen belül az épületek építésére 0,4%-kal mérséklődött, az egyéb építmények építésére 20,9%-kal több új szerződést kötöttek első negyedévében az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 1,1%-kal csökkent, a speciális szaképítésé 4,2%-kal, az egyéb építmények építése pedig 12,7%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest márciusában az épületek építése 10,7%-kal, az egyéb építmények építése 25,4%-kal, a speciális szaképítés termelése 0,7%-kal nőtt 2012 márciusához viszonyítva I. negyedévében 54,1%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés valamennyi településtípust és régiót érintett. Az Észak-Alföldön 78,1%-kal visszaesett a használatba vett lakások száma, a múlt év 143,4%-os növekedés bázisán. Szintén csökkent a használatba vett lakások száma a Közép-Dunántúlon (-74,3%; 2012: J-M 6,7%) és Dél-Dunántúlon (-63,0%; 2012: J-M -23,7%). Budapesten 47,0%-kal kevesebb lakás épült az első negyedévben, míg a -15-

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január 2013/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI évfolyam 23. szám 2013. március 27. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, év, 2013. január A tartalomból 1 Nemzetközi és hazai gazdasági

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Húzza az ipart a járműgyártás

Húzza az ipart a járműgyártás 2013-06-15 1./5 Húzza az ipart a járműgyártás Az exportértékesítési célú járműgyártásnak köszönhető, hogy áprilisban 1,2 százalékkal bővült az ipari kibocsátás Magyarországon. A jelek is kedvezőek. Áprilisban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04 2015/49 2015. június 26. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi és

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17.

Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17. Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17. Nem változtak az ipari termelői árak decemberben (Ipari termelői árak, 2014. december,

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/102. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7. 2014. szeptember 26.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/102. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7. 2014. szeptember 26. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7 2014/102 2014. szeptember 26. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Decemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene

Decemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene Közzététel: 2015. február 12. Következik: 2015. február 13. Bruttó hazai termék (GDP) Sorszám: 24. Decemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene Építőipar, 2014. január december 2014. decemberben

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/66. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4. 2014. június 27.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/66. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4. 2014. június 27. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4 2014/66 2014. június 27. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi és

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/140. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/ december 18.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/140. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/ december 18. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/10 2014/140 2014. december 18. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Tartalom Jelentés az ipar 2013. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az ipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Ipar... 7 Építőipar... 8 Lakásépítés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Makrogazdaság, 2007 2008

Makrogazdaság, 2007 2008 Makrogazdaság, 2007 2008 Központi Statisztikai Hivatal Makrogazdaság, 2007 2008 Budapest, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN: 978-963-235-242-8 (nyomdai) ISBN: 978-963-235-243-5 (internet) A

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2008/12 Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1219 6754 Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. július Tartalom Jelentés az ipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. Az ipar helye a nemzetgazdaságban...3

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2011/12 Tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy A KSH jelenti publikálási formája a 2012. évi 1. számtól kezdődően megváltozik. A negyedévet

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5.

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. A politikai és gazdasági rendszerváltás éveit követően megszűnt a kormányzati szervezésű és államilag jegyzett építők napjának

Részletesebben

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI 2015. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei MKIK Székház, 1054 Budapest, Szabadság tér

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2013. január-március

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2013. január-március A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2013. január-március Az alább következő elemzés több, mint tíz év adatgyűjtése alapján készült. Az adatok a KSH Iparstatisztikai Főosztályától, illetve a Hivatal honlapjáról

Részletesebben

OMMF ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2009.

OMMF ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2009. OMMF ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2009. ÉV 2 T Á J É K O Z T A T Ó a munkabalesetek alakulásáról 2009. év A tájékoztató a 2010. január 8-ig

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2013. I II. negyedév Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISSN 1219 6754 Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek negatív tartományban zárták a keddi napot. Az euró/forint kurzus ma reggel megközelítette a 312-es szintet. A BUX 0,3 százalékkal

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló Csütörtökön mind az európai, mind az amerikai vezető indexek negatív tartományban zártak, a Fed kamatemeléssel kapcsolatos nyilatkozatai hatására. Az euróval

Részletesebben

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében

HAVI MONITOR 2016. február. A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében 292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A KSH jelenti. 2014. I II. negyedév

A KSH jelenti. 2014. I II. negyedév A KSH jelenti 2014. I II. negyedév KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2014. I II. negyedév Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISSN 1219 6754 A kézirat lezárásának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004. 1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1

Részletesebben

szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. július 15. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zártak a vezető amerikai és nyugat-európai börzék. Ma reggel a 310-es szinten tartózkodott az euró/forint keresztárfolyam. A BUX 0,2 százalékot

Részletesebben