GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

Átírás

1 MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, DECEMBER

2 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. a) Termelés szeptember 2013 J-Sz Ipari termelés 10,6 5,6-1,8 5,5 0,0 Fafeldolgozás 18,1-11,6 2,4 9,8-10,0 Bútorgyártás -9,9-1,0 1,1-2,3 0,2 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése -3,0-5,2-3,9 5,0-2,7 Fafeldolgozás 2,7-19,5 3,1 4,9-11,2 Bútorgyártás -13,8-7,5-3,5-13,7-3,3 Ipar export értékesítése 16,9 7,9-0,7 11,8 3,4 Fafeldolgozás 32,3-5,3 0,8 16,0-8,9 Bútorgyártás 16,4 2,5 3,0 2,2 2,2 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -10,4-7,9-6,6 9,3 8,0 Ebből: Épületek építése -8,6-15,0-12,7 12,9 11,4 Egyéb építmények építése -22,4-0,1-2,3 17,9 13,6 Speciális szaképítés -3,1-8,2-5,9 1,6 2,4 Új szerződések -13,0-16,2 16,9 49,2 19,3 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , , ,9 millió EUR , , , , ,3 Kivitel milliárd Ft , , , , ,2 millió EUR , , , , ,0 Egyenleg milliárd Ft 1.515, , ,0 248, ,2 millió EUR 5.515, , ,5 830, ,7 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 4,5 4,2 4,3 1,6 0,8 Belföldi ért. árak 7,3 6,2 5,3-0,2-0,1 - Fafeldolgozó ipar -2,6 5,0 2,4 0,9 0,5 árak 1,9 2,8 3,6 2,7 1,4 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 1,1 2,2 1,9-1,8 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= szept J-Sz 4,9 3,9 5,7 1,4 2,1 Forrás: KSH Jelenti: 2010/12, 2011/12, 2012/12, 2013/9 KSH Gyorstájékoztató: Ipar: december, december, december, szeptember Építőipar: december, december, december, szeptember Külkereskedelmi Termékforgalom: jan-dec., jan-dec., jan-dec., jan- szept. Fogyasztói árak: dec., dec., dec., szeptember Ipari termelői árak: dec., dec., dec., szept. -2-

3 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER Kitekintés 2010-ben a világgazdaság növekedése 5,2% volt első hónapjaiban folytatódott a bővülés, a második negyedévben bekövetkezett japán természeti katasztrófa, az arab országokban zajló politikai változások, illetve az eurózóna egyes országait érintő adósságválság és az egyes országokban megjelenő belső gondok (belső fogyasztás elégtelensége, munkanélküliség, fiskális egyensúlyi problémák) következtében a növekedés dinamikája lelassult, 2011 egészében a növekedés 3,9%-os volt első hónapjaiban kedvezően alakult a globális pénz- és tőkepiaci hangulat. Az eurózóna adósságválságának újabb fejleményei, mint például a görög kötvénycsere program és parlamenti választások, valamint a spanyol bankrendszer megrendülése, az aszályos időjárás miatti terméskiesés negatívan hatottak a gazdasági szereplőkre. Rontotta a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása és az emiatt erősödő recessziós félelem is ben a világgazdaság növekedése tovább lassult, mértéke 3,1%volt. Az OECD számításai szerint a tagországok bruttó hazai terméke 2012-ben 1,3%-kal bővült 2011-hez képest (a IV. negyedévben 0,7%-kal nőtt a gazdasági teljesítmény) első kilenc hónapjában visszafogott növekedés jellemezte a globális konjunktúrát. A globális pénz- és tőkepiacokon likviditásbőség uralkodik. A ciprusi bankrendszer márciusban kirobbant válsága ismét felerősítette az eurózóna adósságválsága súlyosbodásának lehetőségét. Néhány meghatározónak számító fejlődő ország teljesítményének lassulása is rontotta a világgazdaság növekedési kilátásait. Befolyással volt a fejlődésre a szíriai konfliktus és az USA költségvetési adósságplafonjának megemelése miatti politikai vita. A Nemzetközi Valutaalap mindezen folyamatokat figyelembe véve a múlt évinél kisebb teljesítménynövekedést vár 2013-ra (2,9%). Az OECD számításai szerint a tagországok együttes gazdasági teljesítménye 1,0%-kal emelkedett 2013 I-III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest (szezonálisan kiigazított index). Az USA GDP-je szezonálisan kiigazított adatok szerint 2013 I-III. negyedévében 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A gazdasági növekedés fő mozgatórugója a magánszektor fogyasztása és a beruházás volt. A háztartások fogyasztása 1,9%-kal bővült, a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 3,0%-kal emelkedett. A külkereskedelmi forgalom is kedvező képet mutatott, az import 0,9, a kivitel 2,0%-kal bővült. Ugyanakkor a kormányzati fogyasztási kiadások és beruházások volumene 1,8%-kal csökkent, összhangban a költségvetés rendbetételére és az államadósság fenntarthatóságára irányuló intézkedésekkel. A munkanélküliségi ráta magasnak számít, -3-

4 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER de csökkenő tendenciájú, 2013 első kilenc hónapjában 7,5% volt. A fogyasztói árak változása a FED 2,0%-os inflációs célján belül van (1,6%). A kínai gazdaság teljesítménye kissé lassuló ütemben továbbra is lendületesen bővült, 9,2%-kal nőtt 2011-ben ben 7,8%-kal, 2013 január-szeptemberben 7,7%- kal bővült a GDP. Az elmúlt négy év legalacsonyabb növekedési dinamikája a romló külgazdasági környezet és a magas infláció leküzdésére tett monetáris intézkedések következménye. Ennek eredményeként az ipar teljesítménye 9,6%-kal emelkedett, a kiskereskedelmi forgalom 11%-kal bővült, a külkereskedelmi mérleg egyenlege továbbra is pozitív (169,4 milliárd dollár), az export 8,0, az import 7,3%-os bővülése mellet. A fogyasztói árak a 4%-os inflációs cél alatt emelkedtek (2,5%). Japán bruttó hazai terméke, jelentős részben a 2011 március 11-i természeti katasztrófa következményként, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva, az év egészében 0,9%-kal mérséklődött egészében 1,9%-kal bővült a GDP, az első félév 3%-os és a második félév 0,5% teljesítmény bővülésének átlagaként. A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet növekedése: a háztartások fogyasztása 2,3, a bruttó állóeszköz felhalmozás 4,1%-kal nőtt. Ugyanakkor a külkereskedelem visszafogta a növekedést, az export volumene 0,3%-kal csökkent, az importé 5,3%-kal emelkedett. A behozatal számottevő emelkedése mögött a termelésből kivont atomerőművek pótlására szolgáló megnövekedett energiaimport állt I-III. negyedévében a gazdaság teljesítményére továbbra is kihatnak az előzőekben vázolt folyamatok. A GDP az I. negyedévi stagnálást követően a II. negyedévben 0,9, a harmadikban 2,6%-kal emelkedett. A január-szeptemberi időszakban a három negyedév átlagaként 1,3%-kal bővült. A belföldi felhasználás 1,6, ezen belül a háztartások fogyasztása 1,4, a bruttó állóeszköz felhalmozás 2,7%-kal bővült az első háromnegyed évben. A külkereskedelem egyenlege továbbra is negatív, a megnövekedett energiaimport mellett a behozatal 1,5%-kal nőtt, míg a kivitel 0,2%-kal csökkent. A japán jegybank jent gyengítő intézkedései következtében az első kilenc hónapban a fogyasztói árak 1,1%- kal emelkedtek. A munkanélküliségi ráta 2013 első kilenc hónapjában 4,1% volt. Az EU-27 gazdasági teljesítménye szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 2011-ben 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest ben a gazdasági teljesítmény gyakorlatilag stagnált (-0,3%). Az Európai Unió teljesítményére jelentős negatív hatással van az eurózóna adósságválsága, melynek kezelése jelentős forrásokat von el a reálgazdaságtól, fékezi a növekedést első kilenc hónapjában a 27 tagállam teljesítménye 0,3%-kal, a III. negyedévben 0,1%-kal emelkedett. Ebben -4-

5 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER jelentős szerepe volt a dél-európai országok recessziójának, a ciprusi bankválságnak. A korábban a növekedés motorját jelentő Németország is gyengélkedik, bruttó hazai terméke lényegében stagnált (0,2%). A többi meghatározó gazdaság közül a III. negyedévben Franciaország GDP-je 0,2%-kal emelkedett, Olaszországé 1,9, Spanyolországé 1,1%-kal csökkent. A III. negyedéves növekedési adatok alapján az EU átlagát jóval meghaladó növekedés volt a balti államokban, de a környező országok közül Szlovákiában (0,7%), Lengyelországban (1,7%) is növekedést mértek. Csehországban ugyanakkor 1,6%-os visszaesést regisztráltak. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év Ausztria a 103,1 102,0 96,1 102,3 102,7 100,9 100,4 100,2 100,2 Bulgária 106,2 106,0 95,0 100,2 101,7 100,8 100,4 100,2 100,7 Csehország a 106,0 102,5 95,9 102,7 101,9 99,0 97,7 98,7 98,4 Észtország 106,3 96,4 85,9 102,3 108,3 103,9 101,5 101,5 100,6 Lengyelország a 106,6 105,0 101,7 103,9 104,3 101,9 100,8 101,2 101,7 Litvánia a 108,9 102,8 85,2 101,4 105,9 103,7 103,8 103,8 102,3 Magyarország 101,1 100,6 93,7 101,2 101,6 98,3 99,7 100,5 101,6 Németország a 102,5 101,3 95,1 103,7 103,0 100,7 99,7 100,5 100,6 Olaszország a 101,5 99,0 95,0 101,5 100,4 97,5 97,5 97,8 98,1 Portugália a 101,9 100,0 97,4 101,4 98,3 96,8 95,9 98,0 99,0 Szlovákia 110,4 106,4 95,3 104,2 103,2 101,8 100,7 100,7 100,7 Szlovénia a 106,8 103,5 92,2 101,4 100,6 97,5 97,0 98,2 98,7 EU-27 a 102,9 100,8 95,8 101,9 101,5 99,6 99,2 99,8 100,1 USA a 102,0 100,4 97,4 103,0 101,8 102,8 101,3 101,6 101,6 Japán a 102,1 99,3 94,8 104,1 99,2 101,9 100,1 101,2 2,6 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT 2012-ben az EU-27 ipari termelése munkanappal kiigazított index 2,1%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a tagországok zömében visszaesett a termelés III. negyedévében 0,5%-kal csökkent az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. Növekedést jelentett ez év harmadik negyedévében Szlovákia, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Németország, Csehország, Magyarország és Románia. A többi tagországban mérséklődött vagy stagnált az ipari termelés. Japánban az ipar kibocsátása az első negyedévben 6,2, a másodikban 2,9%-kal csökkent. Az USA-ban mindhárom negyedévben növekedett az ipar teljesítménye. Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év Ausztria 105,5 101,7 88,8 106,6 106,7 99,7 100,2 100,2.. Bulgária 109,1 100,6 81,8 102,2 105,8 99,8 102,5 96,2 98,3-5-

6 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER Ország, országcsoport I. n.év 2013 II. n.év III. n.év Csehország 108,8 97,5 86,9 109,9 106,4 99,2 97,3 97,2 101,1 Észtország 106,7 93,8 74,1 120,3 116,6 100,2 105,2 104,8 102,6 Lengyelország 109,5 102,2 96,4 110,8 107,2 101,7 99,1 101,2 104,1 Litvánia 104,0 104,9 85,4 106,5 107,6 103,6 106,4 109,1 100,4 Magyarország 107,9 98,9 82,2 110,6 105,6 98,6 98,4 100,8 102,4 Németország 106,1 100,0 83,7 110,9 107,6 99,6 98,0 100,0 100,2 Olaszország 99,8 96,7 81,7 106,4 100,1 93,5 95,7 96,3 96,2 Portugália 101,8 95,9 91,5 101,6 98,0 95,1 98,7 103,2 100,0 Románia 105,0 103,1 94,1 105,5 106,0 102,8 106,0 106,3 107,5 Szlovákia 112,7 102,7 86,4 118,9 107,2 108,0 102,7 102,8 104,8 Szlovénia* 106,2 102,0 82,4 106,4 102,8 99,4 99,2 98,1 98,6 EU-27 a 103,3 98,2 86,2 106,9 103,2 97,9 98,0 99,2 99,5 USA 101,7 97,8 90,7 105,3 104,1 103,6 102,5 102,0 102,5 Japán 102,8 96,8 78,7 116,0 97,5 100,6 93,8 97,1.. Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év Ausztria 102,2 103,2 100,4 101,7 103,6 102,6 102,6 102,2 102,0 Bulgária 107,6 112,0 102,5 103,0 103,4 102,4 102,1 101,0 99,3 Csehország 103,0 106,3 100,6 101,2 102,1 103,5 101,7 101,5 101,2 Észtország 106,7 110,6 100,2 102,7 105,1 104,2 103,8 103,7 103,4 Lengyelország 102,6 104,2 104,0 102,7 103,9 103,7 101,3 100,5 100,9 Litvánia 105,8 111,1 104,2 101,2 104,1 103,2 102,2 101,4 100,5 Magyarország 107,9 106,0 104,0 104,7 103,9 105,7 102,7 101,9 101,6 Németország 102,3 102,8 100,2 101,2 102,5 102,1 101,8 101,5 101,7 Olaszország 102,0 103,5 100,8 101,6 102,9 103,3 102,1 101,3 101,1 Portugália 102,4 102,7 99,1 101,4 103,6 102,8 100,4 100,8 100,4 Románia 104,9 107,9 105,6 106,1 105,8 103,4 104,8 104,4 102,4 Szlovákia 101,9 103,9 100,9 100,7 104,1 103,7 102,2 101,7 101,4 Szlovénia 103,8 105,5 100,9 102,1 102,1 102,8 102,6 101,8 102,2 EU-27 a 102,4 103,7 101,0 102,1 103,1 102,6 102,0 101,6 101,5 USA 102,9 103,8 99,6 101,6 103,2 102,1 101,7 101,4 101,6 Japán 100,1 101,4 98,6 99,3 99,7 100,0 99,4 99,7 100,9 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év Ausztria 4,4 3,8 4,8 4,4 4,2 4,3 4,9 4,7.. Bulgária 6,9 5,6 6,8 10,2 11,3 12,3 12,8 12,9 13,1 Csehország 5,3 4,4 6,7 7,3 6,7 7,0 7,2 7,0 7,0 Észtország 4,7 5,5 13,8 16,9 12,5 10,2 9,3 8,1.. Franciaország 8,3 7,8 9,5 9,8 9,6 10,2 10,8 10,8 11,0 Lengyelország 9,6 7,1 8,2 9,6 9,7 10,1 10,6 10,5 10,4 Litvánia 4,3 5,8 13,7 17,8 15,4 13,4 12,5 11,9 12,1 Magyarország 7,4 7,8 10,0 11,2 10,9 10,9 11,1 10,4.. Németország 8,4 7,3 7,5 7,1 5,9 5,5 5,4 5,3 5,3 Portugália 8,1 7,7 9,6 12,0 12,9 15,9 17,6 17,0 16,4 Románia 6,4 5,8 6,9 7,3 7,4 7,0 7,1 7,4 7,5 Szlovákia 11,1 9,5 12,0 14,4 13,6 14,0 14,2 14,2 14,0 Szlovénia 4,9 4,4 5,9 7,3 8,2 8,9 10,6 10,6 10,3

7 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év EU-27 a 7,1 7,0 8,9 9,7 9,7 10,5 10,9 10,9 11,0 USA 4,6 5,8 9,3 9,6 8,9 8,1 7,7 7,6 7,3 Japán 3,9 4,0 5,1 5,1 4,6 4,3 4,2 4,0 4,0 *Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT -7-

8 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER Hazai folyamatok 2013 III. negyedévében a bruttó hazai termék 1,8%-kal bővült kiigazítatlan adatok alapján a múlt év azonos időszakához képest. A második és harmadik negyedévi növekedés ellensúlyozni tudta az első negyedévi 0,8%-os visszaesést, így az első kilenc hónapban gazdasági teljesítményünk 0,5%-kal haladta meg a múlt év azonos időszakát. A nemzetközi összehasonlításban használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint az III. negyedévben 1,6%-os volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós tagállamok rangsorában, a középmezőnyben helyezkedünk el. A GDP volumenindexei I-III. negyedév, % (előző év azonos időszaka=100) Év I. II. III. IV: I-IV ,4 104,3 104,5 104,8 104, ,7 105,2 105,0 104,7 104, ,4 103,9 103,6 104,0 103, ,6 103,5 104,0 103,8 104, ,3 100,8 100,5 100,4 101, ,0 102,3 101,6 97,6 100, ,8 91,9 92,4 95,6 93, ,2 101,1 101,8 102,0 101, ,5 101,3 101,3 101,3 101, ,4 98,4 98,3 97,3 98, ,2 100,5 101,8 Forrás: KSH negyedéves növ Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100) Negyedéves vált.,% Éves változás, % éves növekedés Forrás: KSH; Grafika: Milei Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) többségében 2013 III. negyedévében emelkedett a teljesítmény. A mezőgazdaság teljesítménye, mely ben 3,9%-kal részesedett a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, a 2012 III -8-

9 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER negyedévi 23,8%-os visszaeséshez képest harmadik negyedévében 27,6%-kal emelkedett (alacsony bázis). Az ipar hozzáadott értéke elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar (1,7%) teljesítményének növekedése következtében 0,4%- kal emelkedett. Az építőipar évek óta tartó teljesítmény csökkenése megállt, ez év harmadik negyedévében 7,3%-os volt a teljesítmény bővülése III. negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 0,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbi teljesítményt. Legjelentősebb mértékben az ingatlanügyletek teljesítménye esett vissza 5,8%-kal. Jelentős a pénzügyi, biztosítási tevékenység 2,2%-os mérséklődése is, melyben meghatározó szerepet játszott a bankok hitelezési képességének és hajlandóságának visszaesése. Kedvezőtlenül hatott a biztosítási szektor gyenge teljesítménye (szerződések számának folytatódó csökkenése). A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 0,9%-kal nőtt, az alacsony bázis ellenére. Növekedett a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,9%) és a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (3,4%) hozzáadott értéke. A GDP felhasználási oldalán 2013 III. negyedévében a háztartások tényleges fogyasztása stagnált, a háztartások fogyasztási kiadásainak 0,1%-os bővülése, a természetbeni kormányzati juttatások 0,2%-os csökkenése, illetve a non-profit szervezetek általi természetbeni juttatások 3,2%-os visszaesése mellett. E mellett a közösségi fogyasztás 4,4%-kal bővült, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,6%-kal meghaladta a 2012 harmadik negyedévit. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ez év harmadik negyedévében 8,2%-kal emelkedett, az előző negyedévi 5,4%-os bővülést követően. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő nemzetgazdasági beruházások 9,8%-kal bővültek III. negyedévéhez képest. Az építési beruházás 9,5, míg a gép-, berendezés- és járműberuházások volumene 10,1%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest III. negyedévében a nemzetgazdaság növekedési motorját jelentő külkereskedelemben mind a kivitel, mind a behozatal emelkedést mutatott (6,0%, illetve 5,8%), egyenlege változatlanul jelentős aktívumot mutat. A szolgáltatás export volumene 0,9%-kal, az import 2,9%-kal növekedett. A forgalomnövekedés azonban döntően az áruforgalomból származik: a kivitel 7,2, az import 6,3%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 669 Mrd Ft-os aktívumot mutat január-szeptemberben a nemzetgazdasági beruházások volumene 3,1%-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. A III. negyedévben a beruházások volumene 9,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A beruházások az előző -9-

10 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER negyedévhez képest szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított indexek alapján 1,3%-kal emelkedtek. A 19 nemzetgazdasági ág közül hétben volumencsökkenés volt a jellemző. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 4,7%-kal emelkedett, a szállítás, raktározásban történt növekedés eredményeként. Az építési beruházások 1,1%-kal emelkedtek 2012 első kilenc hónapjához képest. Az exportorientált feldolgozóipar beruházásai 1,2%-kal nőttek az előző évi alacsony bázison. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban 30,1%-os (árvízvédelmi beruházások és katasztrófavédelmi fejlesztések), a vízés hulladékgazdálkodás gazdasági ágban 74,4%-os (víztisztítási, csatornázási projektek) beruházás növekedés volt. A bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban bekövetkezett 7,0%-os növekedés a kőolaj- és földgázkitermelésben létrejött nagyberuházás eredménye. A humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 2,0%-os visszaesés volt. Az energiaipar 28,5%-os beruházás-csökkenése a hálózatbővítés- és fejlesztés szűkülése miatt következett be. Az oktatás nemzetgazdasági ágban 1,8%-os volt a növekedés. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását éves szinten: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = J-Sz A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 74,5 106,8 98,1 115,3 B Bányászat, kőfejtés 52,4 126,0 76,1 107,0 C Feldolgozóipar 109,4 124,2 104,9 101,2 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 102,8 91,9 61,4 71,5 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 106,4 87,0 89,4 174,4 F Építőipar 93,8 79,0 90,7 112,5 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 93,9 95,9 97,5 101,9 H Szállítás, raktározás 87,5 76,7 97,6 105,5 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 97,0 88,6 93,6 108,8 J Információ, kommunikáció 95,4 85,7 110,9 87,5 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 104,4 81,6 62,7 95,0 L Ingatlanügyletek 82,9 79,6 94,9 87,4 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 102,0 107,4 91,1 139,0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 95,9 102,1 99,3 124,8 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 85,9 100,1 113,0 130,1 P Oktatás 155,2 80,2 62,1 101,8 Q Humánegészségügyi, szociális ellátás 101,0 142,2 60,0 98,0 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 122,1 94,8 76,0 97,1 S Egyéb szolgáltatás 98,3 93,8 60,2 99,9 Összesen 94,5 95,5 94,8 103,1 Ebből: Építés 91,7 86,1 89,4 101,1 Gép, berendezés 98,6 108,8 101,8 104,7 Forrás: KSH -10-

11 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER 2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg ben a külpiaci lehetőségek javulása és az előző évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte ben a nemzetközi konjunktúra élénkülése megtorpant, fő gazdasági partnereink növekedése lassult. Ennek, illetve az előző két év bázishatásának eredményeként 5,6%-os volt a bővülés ben 1,7%-kal csökkent az ipari termelés 2011 egészéhez képest I-III. negyedévében az ipari termelés volumene a 2012 január-szeptemberi szinten alakult, a belföldi értékesítés 2,7%-kal esett vissza, az export pedig 3,4%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A szeptemberi adatok a javulás felé mutatnak, a termelés 5,5, a hazai értékesítés 5,0, a kivitel 11,8%-kal nőtt. havi index Az ipari termelés indexei havi indexs Havi index 12 havi index Forrás: KSH; Grafika: Milei A feldolgozóipar termelése 2013 első háromnegyed évében 0,6%-kal növekedett, belföldi értékesítése 4,0%-kal elmaradt, míg kivitele 2,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit szeptemberében 6,3%-kal nőtt a feldolgozóipar teljesítménye, belföldi értékesítése 3,9%-kal, kivitele 9,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A 13 feldolgozóipari alág közül nyolcban volt termelésbővülés, ötben a teljesítmény nem érte el az egy évvel korábbit, 0,9-5,3% közötti volumencsökkenést mértek. Szeptemberben a nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 27,6%-os volt a bővülés, a kivitel 27,9%-os és a hazai eladások 8,7%-os növekedése mellett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 5,3%-os csökkenést mértek a kivitel 3,2%-os visszaesése, és a hazai értékesítés 8,1%-os bővülése következtében. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásban 0,2%-os volt a növekedés szeptemberben, a hazai értékesítés 3,4%-os és a kivitel 7,2%-os növekedése mellett. -11-

12 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER A 2013 I-III. negyedévében az ország négy régiójában emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest: a dél-alföldi régióban 22,8%-os volt a növekedés (Mercedes gyár!). Az Észak-magyarországi régióban az ipari termelés volumene 4,9%-kal emelkedett. A Nyugat-Dunántúlon (Járműgyártás ellenére!) 0,5%- os volt a növekedés. A Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli régióban 4,8, illetve 4,0%-kal maradt el az ipar teljesítménye a 2012 szeptemberitől Az ipar termelési volumenindexe ( év havi átlaga = 100, év havi átlaga = év havi átlaga= tól év havi átlaga=100) Eredeti Forrás: KSH; Grafika: Milei Szezonálisan és munkanappal kiigazított A termelés és értékesítés év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény ahogy azt a grafikon is mutatja 2009 folyamán inkább a évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik: 2010-ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a évi szinttől ben folytatódott az előző évben megkezdődött folyamat: a termelés és a kivitel a évi szintet lényegesen meghaladó mértékben emelkedett, míg a belföldi értékesítés változatlanul elmarad ettől ben a megváltozott bázis alapján az ipari termelés 3,8, az export 7,3%-kal haladta meg a 2010 évi szintet, a belföldi értékesítés azonban továbbra is jelentősen elmarad attól (-8,3%) szeptemberében a termelés, szezonálisan és munkanaptényezővel korrigálva, 8,4, a kivitel 16,3%-kal haladta meg a 2010 évi szintet, míg a belföldi értékesítés 7,8%-kal maradt el attól szeptemberben a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 31,0%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az új exportrendelések 30,6%-kal, az új belföldi rendelések azonban 34,3%-kal nőttek. Az -12-

13 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER összes rendelésállomány 24,6%-kal volt magasabb 2013 szeptember végén, mint egy évvel korábban január-szeptemberben a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 0,2%-kal, a közepeseké 3,0%-kal emelkedett, a kisvállalkozásoké pedig 6,9%-kal mérséklődött 2012 azonos időszakához képest. Belföldi értékesítésüket csak a közepes vállalkozások tudták bővíteni. A nagyvállalkozások kivitele 1,9%-kal nőtt, a kisvállalkozásoké 23,4, a közepeseké 6,1%- kal emelkedett. Vállalkozások Belföldi értékesít Termelés értékesítés és Volumenindex, előző év azonos időszaka=100 Kisvállalkozás (5-49 fő) 93,1 85,4 123,4 Közepes vállalkozás ( fő) 103,0 112,6 106,1 Nagyvállalkozás (250+fő) 100,2 94,9 101,9 A fafeldolgozó-ipar termelése 2013 I-III. negyedévében 10,0%-kal csökkent az egy évvel korábbi 5,5%-os növekedéshez képest szeptemberében 9,8%-kal emelkedett a kibocsátás az előző évi 7,3%-os csökkenés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2013 első kilenc hónapjában 11,2%-kal visszaesett, szeptemberben pedig 4,9%-kal nőtt. A 2013 január-szeptemberi exportértékesítés 8,9%-kal csökkent a múlt évi 5,8%-os növekedés bázisán, szeptemberben pedig a szakágazat kivitele 16,0%-kal emelkedett az egy évvel korábbi 16,3%-os visszaesés bázisán. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) ,8 95,1 117, ,6 95,3 120, ,7 109,2 100, ,6 103,7 106, ,5 94,6 97, ,8 90,6 104, ,6 92,2 98, ,3 125,1 109, ,6 89,0 69, ,2 102,8 131, ,1 79,8 94, ,4 103,1 100, J-Sz 105,5 105,4 105, J-Sz 90,0 88,8 91,1 Forrás: KSH A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése 2012-ben úgy tűnik megállt. Az ágazat termelése 1,1%-kal emelkedett. A belföldi értékesítés változatlanul csökken (- -13-

14 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER 3,5%) a múlt évi 8,2%-os visszaesés bázisán. Az export a január-decemberi időszakban 3,0%-kal bővült, ezen belül decemberben 11,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól I-III. negyedévében az ágazat termelése lényegében stagnált (+0,2%), belföldi értékesítése 3,3%-kal csökkent, kivitele pedig 2,2%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest. Ez év szeptemberében ugyanakkor a termelés 2,3, a hazai eladás 13,7%-kal mérséklődött, míg a kivitel 2,2%-kal bővült. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) ,2 114,0 127, ,8 140,7 95, ,0 69,2 90, ,2 99,6 121, ,1 101,5 103, ,8 115,3 112, ,1 112,1 105, ,1 129,0 115, ,6 57,1 93, ,0 85,8 92, ,8 91,8 102, ,1 96,5 103, J-Sz 101,1 96,0 103, J-Sz 100,2 96,7 102,2 Forrás: KSH 2013 I-III. negyedévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 0,2%-kal csökkent, a létszám 0,3%-os növekedése mellett. A feldolgozóiparban 0,2%-os volt a csökkenés. Az ágazatok közül nyolcban csökkent, a többiben 1,0-7,3% közötti az egy főre jutó termelés növekedése. -14-

15 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR 08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt szervezése 42.1 Út, vasút építése 43.1 Bontás, építési terület előkészítése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 43.2 Épületgépészeti szerelés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés Az EU-28 részben becsült építőipari termelése munkanappal kiigazított indexe szerint 2013 III. negyedévében 0,6%-kal csökkent, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 0,2%-kal, az egyéb építmények építése 3,1%-kal esett vissza szeptemberében az építőipar teljesítménye 0,2%-kal nőtt, az épületek építése 1,1%-kal volt magasabb, míg az egyéb építményeké 3,8%-kal volt alacsonyabb, mint 2012 szeptemberében. Az adatot szolgáltató tagállamok közül 2013 harmadik negyedévében az építőipari termelés Lettországban (11,6%), Magyarországon (9,1%) és Litvániában (15,3%) emelkedett a legkiugróbb mértékben. A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben Olaszországban (-9,0%), Csehországban(-7,3%), Portugáliában (-15,0%), Lengyelországban (-6,9%) és Bulgáriában (-7,4%) következett be. 140 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl Forrás: KSH; Grafika: Milei 2013 I-III. negyedévében a hazai építőipar termelése 8,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez év szeptemberében a termelés 9,3%-kal volt magasabb, mint

16 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER szeptemberében. A növekedés részben a korábbi alacsony bázis, részben a bővülő út- és vasútépítési munkák, illetve ipari épületek építésének eredménye. Folyó áron, ezer Mrd Ft 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 Épületek Épületek, vol.index Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint Egyéb építmények E. építmények, vol.index előző év azonos időszaka=100 0, J-Sz 2013 J-Sz 0 Forrás: KSH; Grafika: Milei Az épületek építése főcsoport termelése 7,8%-kal, míg az egyéb építmények építése 8,0%-kal emelkedett 2013 I-III. negyedévében 2012 azonos időszakához képest szeptemberében az épületépítés volumene 8,6%-kal, az egyéb építmények építése 9,9%- kal emelkedett 2012 szeptemberéhez képest. 250 Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként folyóáron, milliárd Ft Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Forrás: KSH; Grafika: Milei Az építőipari vállalkozásoknál 2013 szeptemberében kötött új szerződések volumene 49,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 16,8%-kal, az egyéb építményeké pedig 76%-kal növekedett az előző évi bázishoz képest. Éves szinten az új szerződések volumene -16-

17 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER 19,3%-kal emelkedett az építőipar egészében, ezen belül az épületek építésére 6,9, az egyéb építmények építésére 28,3%-kal több új szerződést kötöttek első kilenc hónapjában az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 11,4%-kal, a speciális szaképítésé 2,4%-kal, az egyéb építmények építése pedig 13,6%-kal emelkedett 2012 azonos időszakához képest szeptemberében az épületek építése 12,9%-kal, az egyéb építmények építése 17,9%-kal, a speciális szaképítés termelése 1,6%-kal nőtt 2012 szeptemberéhez viszonyítva I-III. negyedévében 37,4%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés Budapest kivételével - valamennyi településtípust és régiót érintett. Az Észak-Alföldön 56,2%-kal visszaesett a használatba vett lakások száma, a múlt év 30,5%-os növekedés bázisán. Szintén csökkent a használatba vett lakások száma a Közép-Dunántúlon (-60,8%; 2012: J-Sz 25,4%) és Dél-Dunántúlon (-46,1%; 2012: J-Sz 9,7%). Budapesten 2,6%-kal több lakás épült az első kilenc hónapban, míg a megyei jogú városokban 34,7%-kal, a többi városban 49,1%-kal, a községekben 53,9%-kal kevesebb lakást vettek használatba a múlt évi igen alacsony bázishoz képest. ezer db Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások Lakásépítés J-Sz J-Sz Forrás: KSH; Grafika: Milei A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 31,7%-kal csökkent 2013 januárszeptemberében. A kiadott építési engedélyek száma 30,7%-kal haladta meg a használatba vett lakások számát. Ez a folyamat némi reményt ad a lakásépítések további visszaesésének megállására. Budapesten 53,1%-kal, a községekben 37,7%-kal, a kisvárosokban 26,3%-kal, a megyei jogú városokban 11,1%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. -17-

18 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER Az új lakások 39,7%-át építették építőipari fővállalkozásban, 56,9%-át pedig lakossági megbízásra. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Saját használatra a megépített lakások 53,1%-a, értékesítésre 42,2%-a készült első háromnegyed évében a lakosság által építtetett új lakások száma 46,0%-kal, a vállalkozások által építtetett lakások száma pedig 22,5%-kal csökkent. A családi-házas építkezés 41,4%-kal visszaesett, a lakóparki építkezés 62,6%-kal zsugorodott (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 1,9%) de 13,3%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 101,8m 2, 4,0m 2 -rel kisebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek alapján 2013 első kilenc hónapjában 25,5%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezik, mint egy évvel korábban. A nem lakóépületek esetében 2.048,4 ezer m 2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 8,8%-os emelkedést jelent. Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt kapott nem lakóépület Ebből: Ipari épület Mezőgazdasági épület Kereskedelmi épület 2012 J-Sz 2013 J- Sz 2012 J- Sz 2013 J- Sz 2012 J- Sz 2013 J- Sz 2012 J- Jú 2013 J- Sz Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m 2 ) 1 883, ,4 845,5 865,8 490,2 698,5 129,6 33,5 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok I-III. negyedévében a külkereskedelmi forgalom export volumene 3,6, az import 4,1%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene 1,6, a behozatalé 1,7%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg 5 397,7 millió euró többletet mutatott, az előző évi 5 330,5 millió euróval szemben. Ez 67,2 millió euró egyenleg javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 0,3%-kal és importban 0,9%- kal csökkent az előző évhez képest, így a cserearány 0,6%-kal javult. A forint árfolyama a dollárhoz képest 0,9%-kal erősödött, az euróhoz képest 1,8%-kal gyengült. -18-

19 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER A külkereskedelmi forgalom alakulása, január-szeptember Megnevezés Érték Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró , ,3 101,6 101,7 Millió dollár , ,0 104,4 104,4 Milliárd forint , ,9 103,3 103,2 Forrás: KSH A 2013 első háromnegyed évében a kivitel összessége 77,3-22,7 arányban, a behozatalé 71,1-28,9 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az Unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (13 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 19,5%-os, az export 22,7%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló export euróban 2,6%-kal csökkent, az import 5,9%-kal emelkedett. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló kivitel 2,7%-kal nőtt, az import 0,4%-kal visszaesett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 1,1%-kal, a behozatal pedig 1,3%-kal emelkedett, az egy évvel korábbihoz képest. Az Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 3,5, a behozatal 2,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1, szeptemberében a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 12,7%-kal, importban 11,7%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 7,2%-kal, a behozatal 6,2%-kal haladta meg a szeptemberi értéket. A 2013 harmadik negyedévben tapasztalt jobb teljesítmény következtében az első háromnegyed évben külkereskedelmi forgalmunk növekedett mind volumenében, mind a különböző devizákban. Külkereskedelmi forgalom millió $, 2003-tól millió euró Forrás: KSH; Grafika: Milei Egyenleg -19-

20 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER A fa alapanyagok január-szeptemberi külkereskedelmi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke meghaladja a 17,8 milliárd forintot, ami 7,8%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A behozatal forintban 6,3%-kal, kivitelünk pedig 6,8%-kal visszaesett. A fatermékek kivitele ez év első félévében 14,4%-kal emelkedett, míg behozatalunk 14,0%-kal nőtt. Az egyenleg közel 2,5 milliárd forinttal, 15,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit január-szeptemberében a bútor és bútorelem behozatal 7,8%-kal bővült. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 8,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege közel 12 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben Bútor és bútorelem Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele millió USD, 2003-től millió Euró Egyenleg Fa és parafa, faáru J-Sz 2013 J-Sz J-Sz 2013 J-Sz Forrás: KSH; Grafika: Milei A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Időszak Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év=100 M Ft év= Fa és parafa ,0 110, ,0 94, , ,1 107, ,5 100, , ,0 102, ,6 98, , ,4 83, ,4 82, , ,6 111, ,1 120, , ,2 108, ,0 104, ,2-20-

21 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER Behozatal Kivitel Egyenleg Időszak %-os vált. Érték, Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft M Ft Előző év=100 M Ft év= ,6 84, ,5 101, , ,4 73, ,5 87, , ,6 112, ,5 118, , ,8 125, ,1 145, , ,7 95, ,0 107, , J-Sz ,6 99, ,5 116, , J- Sz ,4 93, ,0 93, ,6 63 Fa-és parafaáru ,0 123, ,0 103, , ,6 114, ,7 102, , ,7 107, ,6 106, , ,8 95, ,1 105, , ,5 121, ,3 119, , ,1 115, ,3 111, , ,9 94, ,6 105, , ,0 86, ,2 81, , ,5 92, ,7 106, , ,1 111, ,0 109, , ,6 109, ,0 99, , J-Sz ,8 109, ,7 101, , J- Sz ,8 114, ,9 114, ,1 82 Bútor és bútorelem ,0 116, ,0 99, , ,4 108, ,0 105, , ,2 112, ,5 103, , ,6 103, ,2 98, , ,2 110, ,7 110, , ,3 103, ,3 103, , ,0 99, ,7 102, , ,2 77, ,2 90, , ,4 92, ,5 109, , ,9 117, ,8 117, , ,1 113, ,2 116, , J-Sz ,4 118, ,8 120, , J- Sz ,2 107, ,6 108, ,4 Forrás: KSH Az ipari termelői árak 2013 szeptemberében 1,6%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 0,2%-kal csökkentek, míg az exportértékesítési 2,7%-kal emelkedtek az előző évhez képest I-III. negyedévében az ipari termelői árak átlagosan 0,8%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 0,1%-kal mérséklődtek, az exportértékesítési árak pedig 1,4%-kal voltak magasabbak. A belföldi értékesítési árak háromnegyed éves csökkenése elsősorban a vegyi anyag, termék gyártásban (3,2%), élelmiszeriparban (5,5%), és a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban (3,4%) végbement jelentős mértékű áremelkedés, illetve a nagy -21-

22 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER súlyt képviselő energiaszektor 2,6%-os és a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 4,5%-os árcsökkenésének eredménye. 120 Az ipar árindexei, % (elõzõ év azonos idõszaka = 100) Termelõi Belföldi Forrás: KSH; Grafika: Milei Az export árak az ágazatok többségében emelkedtek. Az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben az élelmiszeriparban (6,3%), a vegyi anyag gyártásban (4,3%), és a gyógyszergyártásban (8,3%) emelkedtek. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2013 január-szeptemberben 3,3%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 0,5%-kal, az export értékesítés árai 4,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Termelői ár alakulása szakáganként, január-szeptember (előző év azonos időszaka=100) TEÁOR Ipar termelői Belföldi értékesítés értékesítés Szakág szám árindexe árindexe árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 101,4 100,0 102, Falemezgyártás 103,9 102,8 104, Parkettagyártás Épületasztalos-ipari termékek gyártása 104,6 99,7 106, Tároló fatermék gyártása 99,5 99,4 99, Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 101,5 100,3 104, Irodabútor gyártása 102,7 102,1 103, Konyhabútor gyártása 97,3 98,5 94, Ágybetét gyártása 99,5 99,7 98, Egyéb bútor gyártása 101,7 99,9 102,3 A bútoripar termelői ára 2013 első kilenc hónapjában 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 0,1%-kal, az exporté pedig 2,2%-kal emelkedett a 2012 azonos időszaki árszinthez képest. Az építőipari tevékenység termelői árai 2013 I-III. negyedévében 1,8%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építése ágazatban 0,9%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 2,6%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 1,7%- -22-

23 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER kal volt magasabb a termelői ár, mint január- szeptemberben % Épületek építése Speciális szaképítés Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100 Egyéb építmények építése Építőipar I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I. n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év 2012.II.n.év 2012.III.n.év 2012.IV.n.év 2013.I.n.év 2013.II.n.év 2013.III.n.év Forrás: KSH; Grafika: Milei január-szeptemberben az egyes építményfajták közül: az egylakásos épületek termelői ára 2,0%-kal, a két és több lakásos épületek ára 2,0%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 2,2%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 1,7%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 2,5%-kal haladták meg a 2012 azonos időszak árszintjét. 4,0 Fogyasztói árindex 20,0 Változás az elõzõ hónaphoz képest (%) 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl. 17,5 15,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 Vált. az elõzõ év azonos idõszakához (%) 0,0 0,0-0,5-2,5-1, ,0 Forrás: KSH; Grafika: Milei A fogyasztóiár-index 2013 I-III. negyedévében 2,1%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Szeptemberben a fogyasztói árak 1,4%-kal nőttek 2012 szeptemberéhez -23-

24 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2013 szeptemberében 3,5%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 1,2% volt. A hazai lakásállomány alakulása ezer db Lakásállomány Magyarországon , , , , , , , , , , , , , Forrás: KSH; Grafika: Milei Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db és több szobás 2 szobás 1 szobás Forrás: KSH; Grafika: Milei -24-

25 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV. IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest J-Sz J-Sz Új lakóépületben Új családi házban Új többszintes, többlakásos épületben Új lakóparki épületben Forrás: KSH; Grafika: Milei ,2 0 Az épített lakások átlagos nagysága, m 2 67,0 98,7 68,7 75,7 86,286,8 88,3 105,2 101,0 97,1 92,5 99,0 117,9 105,4 113,0 126,6 103,0 103,1 101,8 115,0 94,9 103,6 92,0 97,7 107,2 95,9 127,3128,6 88, J-Sz Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. Forrás: KSH; Grafika: Milei -25-

26 GAZDASÁGELEMZÉS 2013/IV IDŐSZAK: JANUÁR-SZEPTEMBER ERDŐGAZDÁLKODÁS Az erdővagyon jellemzői Terület Erdőtervezett terület az év január 1-én, ezer ha Erdőterület (faállománnyal borított terület) 1 773, , , , , ,6 Egyéb földrészletek (csemetekert, nyiladék, tisztás, vadföld, stb.) 134,2 131,1 126,4 124,3 123,0 122,0 Összes erdőtervezett terület 1 907, , , , , ,6 Területarány, % 20,5 21,2 21,9 22,0 22,0 22,1 A következetesen tervezett tartamos erdőgazdálkodás következtében folyamatosan emelkedik az erdőterület (beleértve az erdősítésre kötelezett üres vágásterületeket is) január 1-én az erdővel borított terület 22,1%, évhez képest mintegy 1,6%-kal emelkedett az erdőterület nagysága. Magyarország 19 megyéjéből változatlanul Nógrádban (38,9%) a legmagasabb az erdőterület aránya, a legkisebb pedig Békésben (4,6%). Rendeltetés % Az erdők rendeltetés szerinti megoszlása a tárgyév január 1-én 4,5 4,4 2,3 1,8 8,4 8,3 1,4 1,3 1,5 17,8 19,2 23,2 77,7 76,4 74,5 32,0 66,2 30,8 31,4 34,4 35,2 35,0 35,2 36,0 36,2 36,3 60,7 60,4 64,2 63,5 63,5 63,5 62,9 62,7 62,6 Rendeltetésüket tekintve óta a hazai erdők közel 2/3-a gazdasági erdő, 36%-a védelmi erdő (ide tartoznak a vízvédelmi, talajvédelmi, településvédelmi, vadvédelmi, stb. erdők, valamint a védett erdők is), arányuk az egyes években minimális mértékben ingadozik, lényegében azonban változatlan. A gazdasági erdők aránya között mintegy 14 1,3 Gazdasági erdő Védelmi erdő Közjóléti és egyéb erdő Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat, MgSzH, NÉBIH Grafika: Milei Olga 1,1 1,1 1,1 26