A gazdaság fontosabb mutatószámai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gazdaság fontosabb mutatószámai"

Átírás

1 A gazdaság fontosabb mutatószámai január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés szept J-Sz Ipari termelés -17,8 10,6 5,6-3,8-0,8 Fafeldolgozás -23,4 18,1-11,6-7,3 6,4 Bútorgyártás -26,2-9,9-1,0-3,3 1,1 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése -12,5-3,0-5,1-6,0-2,5 Fafeldolgozás -11,2 2,7-19,5 2,7 6,3 Bútorgyártás -42,8-13,8-7,5-0,9-3,6 Ipar export értékesítése -18,8 16,9 7,6-3,6 0,2 Fafeldolgozás -30,3 32,3-5,3-15,6 6,7 Bútorgyártás -5,7 16,4 2,5-1,3 3,3 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -4,3-10,4-7,8 6,8-5,0 Ebből: Épületek építése -3,5-8,6-14,2 2,5-11,3 Egyéb építmények építése 16,6-22,4 0,7 3,3 0,9 Speciális szaképítés -15,7-3,1-8,8 11,7-4,9 Új szerződések -7,4-13,0-16,7 1,8 17,9 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , , ,1 millió EUR , , , , ,1 Kivitel milliárd Ft , , , , ,2 millió EUR , , , , ,0 Egyenleg milliárd Ft 1.056, , ,5 214, ,1 millió EUR 3.738, , ,0 751, ,8 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 4,9 4,5 4,2 2,5 6,2 Belföldi ért. árak 1,3 7,3 6,2 4,2 6,7 - Fafeldolgozó ipar -1,8-2,6 5,0 4,6 7,6 Export árak 7,4 1,9 2,8 1,3 5,9 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 3,1 1,1 2,2-2,0 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= szept. J-Sz 4,2 4,9 3,9 6,6 5,8 Forrás: KSH Jelenti: 2009/12, 2010/12, 2011/12, 2012/6 KSH Gyorstájékoztató: Ipar: december, december, december, szeptember Építőipar: december, december, december, szeptember Külkereskedelmi Termékforgalom: jan-dec., jan-dec., jan-dec., jan-szept. Fogyasztói árak december, december, december, szept. Ipari termelői árak: dec., dec., dec., szept. -2-

2 Kitekintés 2010-ben a világgazdaság növekedése 5,2% volt első hónapjaiban folytatódott a bővülés, a második negyedévben bekövetkezett japán természeti katasztrófa, az arab országokban zajló politikai változások, illetve az eurózóna egyes országait érintő adósságválság és az egyes országokban megjelenő belső problémák (belső fogyasztás elégtelensége, munkanélküliség, fiskális egyensúlyi problémák) megakasztották a pozitív folyamatokat, a növekedés dinamikája lelassult, a múlt év egészében a növekedés 3,9%-os volt első hónapjaiban a globális pénz- és tőkepiaci hangulat kedvezően alakult. Az eurózóna adósságválságának újabb fejleményei, mint például a görög kötvénycsere program és parlamenti választások, valamint a spanyol bankrendszer megrendülése, az aszályos időjárás miatti terméskiesés negatívan hatottak a gazdasági szereplőkre. Rontotta a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása és az emiatt erősödő recessziós félelem is. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint 2012-ben a világgazdaság növekedése tovább lassul, mértéke várhatóan 3,3% lesz. Az OECD számításai szerint a tagországok bruttó hazai terméke ez év első negyedévében 1,7, a második negyedévben 1,6%-kal, a III. negyedévben 1,1%-kal bővült 2011 azonos negyedévéhez képest. Az USA GDP-je szezonálisan kiigazított adatok szerint 2012 I. negyedévében 2,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A második negyedévi teljesítmény 2,1%- kal bővült, a harmadik negyedévben és az első kilenc hónapban is 2,3% volt a növekedés üteme. A gazdasági bővülés fő mozgatórugója a belső fogyasztás és a beruházás volt. A személyes fogyasztási kiadások 1,9%-kal bővültek. A reáljövedelmek 2012 január-szeptemberében 1,1%-kal emelkedtek. A bruttó belföldi magánberuházások 11%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor a kormányzati fogyasztási kiadások és beruházások volumene 1,7%-kal csökkent, összhangban a költségvetés rendbetételére és az államadósság fenntarthatóságára irányuló intézkedésekkel. A munkanélküliségi ráta január-augusztusban 8,1 8,3 között mozgott, szeptemberben azonban 7,8%-ra mérséklődött, ami az elmúlt 3,5 év legalacsonyabb szintje. A fogyasztói árak 2012 első kilenc hónapjában átlagosan 2,1%-kal emelkedtek. A kínai gazdaság teljesítménye kissé lassuló ütemben továbbra is lendületesen bővült, 9,2%-kal nőtt 2011-ben I. negyedévében 8,1, a II. negyedévben 7,6, a III. negyedévben 7,4%-kal bővült a GDP. Ez év első kilenc hónapjában a gazdaság teljesítménye 7,7%-kal emelkedett azonos időszakához képest. A dinamika -3-

3 lanyhulása a romló külgazdasági környezet és a magas infláció leküzdésére tett monetáris intézkedések következménye, illetve szerepet játszott az ez év első félévében tapasztalt beruházás csökkenés is. Japán bruttó hazai terméke, jelentős részben a március 11-i természeti katasztrófa következményként, további 1%-kal mérséklődött a múlt év IV. negyedévben, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva egészében 0,9%-kal mérséklődött a GDP harmadik negyedévében a bruttó hazai termék 0,2, I-III. negyedévében 2,1%-kal bővült az előző évi alacsony bázison. A gazdasági növekedés motorja a belső kereslet növekedése: a háztartások fogyasztása 2,7%-kal nőtt. Ugyanakkor a külkereskedelem visszafogta a növekedést, az export volumene 1,6, az importé 6,7%- kal emelkedett. A behozatal számottevő emelkedése mögött a termelésből kivont atomerőművek pótlására szolgáló megnövekedett energiaimport áll. Az EU-27 gazdasági teljesítménye szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva 2011-ben 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Előzetes adatok alapján 2012 I-III. negyedévében a gazdasági teljesítmény gyakorlatilag stagnált (-0,2%). A növekedés motorja a múlt évhez hasonlóan Németország (I-III. negyedév 1%) volt. Teljesítménye azonban negyedévről negyedévre lassul. A többi meghatározó gazdaság közül a francia teljesítménye enyhén emelkedett (0,1%), az Egyesült Királyság, Olaszország és Spanyolország recesszióba került. A 20 adatszolgáltató állam közül a III. negyedévben Görögországban 7,2%-kal, Portugáliában 3,4%-kal esett vissza a GDP. Az éves növekedési adatok alapján az EU átlagát jóval meghaladó növekedés volt a balti államokban, de a környező országok közül Szlovákiában (2,5%), Ausztriában (0,4%) is. Csehországban ugyanakkor 1,5%-os visszaesést regisztráltak. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év Ausztria a 103,1 102,0 96,1 102,3 102,7 100,7 100,4 100,4 Bulgária 106,2 106,0 95,0 100,2 101,7 100,5 100,5 100,5 Csehország a 106,0 102,5 95,9 102,7 101,9 99,5 99,0 98,5 Észtország 106,3 96,4 85,9 102,3 108,3 103,4 102,2.. Lengyelország a 106,6 105,0 101,7 103,9 104,3 103,6 102,5.. Litvánia a 108,9 102,8 85,2 101,4 105,9 104,2 103,2 103,3 Magyarország 101,1 100,6 93,7 101,2 101,6 98,7 98,6 98,4 Németország a 102,5 101,3 95,1 103,7 103,0 101,2 101,0 100,9 Olaszország a 101,5 99,0 95,0 101,5 100,4 98,6 97,6 97,6 Portugália a 101,9 100,0 97,4 101,4 98,3 97,7 96,8 96,6 Szlovákia 110,4 106,4 95,3 104,2 103,2 102,9 102,6 102,5-4-

4 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év Szlovénia a 106,8 103,5 92,2 101,4 100,6 99,3 97,8.. EU-27 a 102,9 100,8 95,8 101,9 101,5 100,1 99,7 99,6 USA a 102,0 100,4 97,4 103,0 101,8 102,4 102,1 102,3 Japán a 102,1 99,3 94,8 104,1 99,2 102,7 103,4 100,2 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT 2012 első három negyedévében az EU-27 ipari termelése munkanappal kiigazított index csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a tagországok zömében visszaesett a termelés első negyedévétől az ipari termelés növekedésének üteme csökkent, 2012 I. negyedévében pedig 1,6, a második és harmadik negyedévben 2-2%-kal visszaesett a kibocsátás. Növekedést jelentett az első három negyedévben Szlovákia, Lengyelország. Portugáliában és Olaszországban 2012 első kilenc hónapjában mérséklődött az ipari termelés. Japánban az ipar kibocsátása nőtt az első félévben, míg a harmadik negyedévben csökkent. Az USA-ban mind a három negyedévben növekedett az ipar teljesítménye, bár az augusztus-szeptemberi adat lassulást mutat. Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka= I. n.év II. n.év III. n.év Ország, országcsoport Ausztria 105,5 101,7 88,8 106,6 106,7 100,8 102,0.. Bulgária 109,1 100,6 81,8 102,2 105,8 96,5 101,1 100,2 Csehország 108,8 97,5 86,9 109,9 106,4 101,5 100,2 98,7 Észtország 106,7 93,8 74,1 120,3 116,6 98,0 97,5 99,2 Lengyelország 109,5 102,2 96,4 110,8 107,2 105,4 102,6 101,2 Litvánia 104,0 104,9 85,4 106,5 107,6 101,9 97,3 107,6 Magyarország 107,9 98,9 82,2 110,6 105,6 98,5 100,0 100,1 Németország 106,1 100,0 83,7 110,9 107,6 100,8 99,7 98,5 Olaszország 99,8 96,7 81,7 106,4 100,1 94,2 92,1 94,1 Portugália 101,8 95,9 91,5 101,6 98,0 94,5 93,6 96,0 Románia 105,0 103,1 94,1 105,5 106,0 100,2 101,0 100,4 Szlovákia 112,7 102,7 86,4 118,9 107,2 109,0 112,8 116,0 Szlovénia* 106,2 102,0 82,4 106,4 102,8 99,9 100,9 101,9 EU-27 a 103,3 98,2 86,2 106,9 103,2 98,4 98,0 98,0 USA 101,7 97,8 90,7 105,3 104,1 104,4 104,8 103,2 Japán 102,8 96,8 78,7 116,0 97,5 102,4 104,9 95,6 Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év IiI. n.év Ausztria 102,2 103,2 100,4 101,7 103,6 102,7 102,2 102,4 Bulgária 107,6 112,0 102,5 103,0 103,4 101,9 101,8 103,0 Csehország 103,0 106,3 100,6 101,2 102,1 104,0 103,8 103,4 Észtország 106,7 110,6 100,2 102,7 105,1 104,6 104,3 104,1 Lengyelország 102,6 104,2 104,0 102,7 103,9 104,1 103,9 103,9 Litvánia 105,8 111,1 104,2 101,2 104,1 103,6 102,8 103,2 Magyarország 107,9 106,0 104,0 104,7 103,9 105,6 105,5 106,0-5-

5 Ország, országcsoport I. n.év II. n.év IiI. n.év Németország 102,3 102,8 100,2 101,2 102,5 102,4 102,1 102,1 Olaszország 102,0 103,5 100,8 101,6 102,9 103,5 103,6 103,4 Portugália 102,4 102,7 99,1 101,4 103,6 103,4 102,8 103,0 Románia 104,9 107,9 105,6 106,1 105,8 102,7 102,0 104,2 Szlovákia 101,9 103,9 100,9 100,7 104,1 104,0 103,6 103,8 Szlovénia 103,8 105,5 100,9 102,1 102,1 102,5 102,6 103,1 EU-27 a 102,4 103,7 101,0 102,1 103,1 102,9 102,6 102,6 USA 102,9 103,8 99,6 101,6 103,2 102,8 101,9 101,7 Japán 100,1 101,4 98,6 99,3 99,7 100,3 100,2 99,6 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport I. n.év II. n.év III. n.év Ausztria 4,4 3,8 4,8 4,4 4,2 4,1 4,3.. Bulgária 6,9 5,6 6,8 10,2 11,3 12,0 12,2 12,5 Csehország 5,3 4,4 6,7 7,3 6,7 6,8 6,8 6,8 Észtország 4,7 5,5 13,8 16,9 12,5 10,9 10,0.. Franciaország 8,3 7,8 9,5 9,8 9,6 10,0 10,3 10,7 Lengyelország 9,6 7,1 8,2 9,6 9,7 9,9 10,0 10,1 Litvánia 4,3 5,8 13,7 17,8 15,4 13,6 13,3 13,0 Magyarország 7,4 7,8 10,0 11,2 10,9 11,0 10,9.. Németország 8,4 7,3 7,5 7,1 5,9 5,6 5,5 5,4 Portugália 8,1 7,7 9,6 12,0 12,9 14,8 15,5 15,7 Románia 6,4 5,8 6,9 7,3 7,4 7,2 7,2 7,1 Szlovákia 11,1 9,5 12,0 14,4 13,6 13,7 13,8 14,0 Szlovénia 4,9 4,4 5,9 7,3 8,2 8,2 8,4 8,4 EU-27 a 7,1 7,0 8,9 9,7 9,7 10,2 10,4 10,6 USA 4,6 5,8 9,3 9,6 8,9 8,3 8,2 8,1 Japán 3,9 4,0 5,1 5,1 4,6 4,6 4,4 4,2 *Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT Hazai folyamatok I-III. negyedévében a bruttó hazai termék 1,3%-kal csökkent kiigazítatlan adatok alapján a múlt év azonos időszakához képest. Az év során a visszaesés üteme gyorsult, az első negyedévi 0,7%-os csökkenést követően a második és harmadik negyedévben 1,5-1,5%-kal esett vissza a nemzetgazdaság teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest. A nemzetközi összehasonlításban használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint a II. negyedévben 1,4%-os, a harmadik negyedévben 1,6%-os volt a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós tagállamok rangsorában az utolsó harmadban helyezkedünk el. A GDP volumenindexei I-III. negyedév, % (előző év azonos időszaka=100) Év I. II. III. IV: I-IV ,3 104,3 104,6 104,4 104, ,4 104,3 104,5 104,8 104,3-6-

6 Év I. II. III. IV: I-IV ,7 105,2 105,0 104,7 104, ,4 103,9 103,6 104,0 103, ,6 103,5 104,0 103,8 104, ,3 100,8 100,5 100,4 101, ,0 102,3 101,6 97,6 100, ,8 91,9 92,4 95,6 93, ,2 101,1 101,8 102,0 101, ,6 101,3 101,4 101,3 101, ,3 98,5 98,5 Forrás: KSH Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) többségében 2012 III. negyedévében csökkent a teljesítmény. A mezőgazdaság, mely 3%-kal részesedik a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből, az előző évi 23%-os növekedéshez képest harmadik negyedévében 21,4%-kal csökkent (magas bázis, aszálykárok). Az ipar hozzáadott értéke elsősorban az exportra támaszkodó feldolgozóipar (-0,4%) teljesítményének visszaesése következtében 0,2%-kal csökkent. Az építőipar hat éve tartó teljesítmény csökkenése a tárgynegyedévben növekedésbe fordult (2,3%). negyedéves növ Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100) Negyedéves vált.,% Éves változás, % éves növekedés 2012 harmadik negyedévében a szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke 0,7%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Legjelentősebb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye esett vissza 3,9%-kal, melyben meghatározó szerepet játszott a bankok hitelezési képességének és hajlandóságának visszaesése. Kedvezőtlenül hatott a biztosítási szektor gyenge teljesítménye (életbiztosítások idő előtti visszaváltásának növekedése elsősorban a devizahitelek visszafizetése érdekében). Mérséklődött az ingatlanügyletek teljesítménye is 1,5%-kal. A szállítás, raktározás -7-

7 hozzáadott értéke 1%-kal visszaesett, ami mögött az ipar teljesítményének mérséklődése áll. A háztartások fogyasztásának csökkenése, illetve a vendéglátás és nagykereskedelem volumenének csökkenése mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének 1,5%-os csökkenésében. A GDP felhasználási oldalán 2012 III. negyedévében a háztartások tényleges fogyasztása 3,9%-kal mérséklődött, a háztartások fogyasztási kiadásainak 3,9%-os, a természetbeni kormányzati juttatások 4%-os csökkenése, illetve a non-profit szervezetek általi természetbeni juttatások 4,7%-os visszaesése mellett. E mellett a közösségi fogyasztás 1,4%-kal emelkedett, így az előzőekben jelzett folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,2%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ez év harmadik negyedévében tovább zsugorodott, mértéke 3,6% volt. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő nemzetgazdasági beruházások 2,1%-kal estek III. negyedévéhez képest. Az építési beruházás 6,5%- kal, míg a gép-, berendezés- és járműberuházások volumene 3,7%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest III. negyedévében a nemzetgazdaság növekedési motorját a külkereskedelem jelenti, melynek egyenlege változatlanul aktív. A szolgáltatás export volumene 0,7%-kal, az import 1,4%-kal csökkent. A forgalomnövekedés azonban döntően az áruforgalomból származik: a kivitel 2,2, az import 0,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Összességében az export 1,9%-kal nőtt, az import 0,7%-kal visszaesett. A külkereskedelmi forgalom egyenlege 629 Mrd Ft-os aktívumot mutat, romló külkereskedelmi cserearányok mellet I-III. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 5,2%-kal csökkent. A nemzetgazdasági ágak többségére volumencsökkenés volt a jellemző. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 0,1%-kal mérséklődött. Az építési beruházások 9%-kal esetek vissza 2011 azonos időszakához képest. Az exportorientált feldolgozóipar beruházásai 0,5%-kal csökkentek az előző évi magas bázison (28%). Jelentős beruházás-növekedés következett be a járműgyártásban, a gép, gépi berendezésgyártásban, valamint a villamosberendezés-gyártásban. A humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 43,2%-os visszaesés volt, mivel az uniós forrásból megvalósuló beruházások elmaradtak a tavalyi szinttől. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág jó teljesítményét (5,7%) a "Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése" programhoz kapcsolódó nagyberuházások okozták. Az energiaipar 40%-os beruházás-csökkenése egy erőmű- -8-

8 építési nagyprojekt befejeződése, illetve a hálózatbővítés- és fejlesztés szűkülése okozta. Lezárultak az EU-s forrásokból támogatott felsőoktatási beruházások is, így az oktatás nemzetgazdasági ágban is 38,7%-os volt a visszaesés. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását éves szinten: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = J-Sz A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 107,0 74,5 106,8 99,0 B Bányászat, kőfejtés 54,1 52,4 126,0 82,7 C Feldolgozóipar 84,8 109,4 124,2 99,5 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 108,1 102,8 91,9 59,6 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 78,0 106,4 87,0 84,1 F Építőipar 79,0 93,8 79,0 88,1 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 81,4 93,9 95,9 103,2 H Szállítás, raktározás 108,3 87,5 76,7 104,1 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 68,8 97,0 88,6 91,7 J Információ, kommunikáció 91,4 95,4 85,7 117,4 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 61,2 104,4 81,6 92,4 L Ingatlanügyletek 94,6 82,9 79,6 95,5 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 91,9 102,0 107,4 88,4 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 68,8 95,9 102,1 110,2 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 85,3 85,9 100,1 105,7 P Oktatás 113,3 155,2 80,2 61,3 Q Humánegészségügyi, szociális ellátás 82,4 101,0 142,2 56,8 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 91,0 122,1 94,8 80,5 S Egyéb szolgáltatás 93,5 98,3 93,8 59 Összesen 91,4 94,5 95,5 94,8 Ebből: Építés 95,8 91,7 86,1 91,0 Gép, berendezés 86,0 98,6 108,8 99,9 Forrás: KSH havi index Az ipari termelés indexei havi indexs Havi index 12 havi index

9 2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg ben a külpiaci lehetőségek javulása és az előző évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte ben a nemzetközi konjunktúra élénkülése megtorpant, fő gazdasági partnereink növekedése lassult. Ennek, illetve az előző két év bázishatásának eredményeként 5,4%-os volt a bővülés I-III. negyedévében lényegében 0,8%-kal csökkent az ipari termelés 2011 azonos időszakához képest. Az ipar kivitele 0,2%.kal emelkedett a múlt évi 9,8%-os növekedés bázisán. A belföldi értékesítés 2,5%-kal mérséklődött a múlt évi alacsony bázison szeptemberében a termelés 3,8%-kal, az export 3,6%-kal visszaesett, hazai értékesítése 6%-kal mérséklődött, A feldolgozóipar termelése 2012 első kilenc hónapjában 0,7%-kal, belföldi értékesítése 2,3%-kal elmaradt, míg kivitele 0,9%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál szeptemberében 4,3%-kal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, belföldi értékesítése 5,2%-kal, kivitele 3,1%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Szeptemberben a nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 2,7%-os volt a bővülés, a kivitel növekedése és a hazai eladás csökkenése mellett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 23,4%-os csökkenést mértek a kivitel 13,2%- os, és a hazai értékesítés 24,1%-os visszaesése következtében. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásban 0,5%-os volt a visszaesés mértéke szeptemberben, elsősorban a hazai értékesítés csökkenése és a kivitel stagnálása miatt Az ipar termelési volumenindexe ( ig év havi átlaga = 100, 2001-től év havi átlaga = tól Év havi átlaga=100) Eredeti Szezonálisan és munkanappal kiigazított A 2012 I-III. negyedévében az ország három régiójában emelkedett az ipari termelés -10-

10 az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 10,6%-os növekedés a dél-alföldi régióban volt, A Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön egyaránt 1,4%-os volt a növekedés (Járműgyártás!). A legalacsonyabb ütemű növekedés Közép- Dunántúlon (-4%) volt megfigyelhető. A termelés és értékesítés év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény ahogy azt a grafikon is mutatja 2009 folyamán inkább a évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a évi szinttől ben folytatódott a múlt évben megkezdődött folyamat: a termelés és a kivitel a évi szintet lényegesen meghaladó mértékben emelkedett, míg a belföldi értékesítés változatlanul elmarad ettől szeptemberében az ipar termelése 14,8, az export 35,8%-kal haladta meg a 2005 évi szintet, a belföldi értékesítés azonban továbbra is jelentősen elmarad attól (-19,4%). Ez év szeptemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 18%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az új exportrendelések 18%-kal, az új belföldi rendelések 17%-kal maradtak el a 2011 szeptemberitől. Az összes rendelésállomány 2,1%-kal volt magasabb 2012 szeptember végén - a korábbi megrendelések eredményeként -, mint egy évvel korábban január-szeptemberében a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 1,7%-kal mérséklődött, a közepeseké 2,1, a kisvállalkozásoké 1,1%-kal emelkedett azonos időszakához képest. Belföldi értékesítésüket csak a közepes vállalkozások tudták bővíteni. A nagyvállalkozások kivitele 0,7, a közepeseké 6,3%-kal emelkedett, míg a kisvállalkozásoké 24%-kal mérséklődött. Vállalkozások Termelés Belföldi Exportértékesít értékesítés és Volumenindex, előző év azonos időszaka=100 Kisvállalkozás (5-49 fő) 101,1 95,0 76,0 Közepes vállalkozás ( fő) 102,1 105,0 106,3 Nagyvállalkozás (250+fő) 98,3 94,4 100,7 A fafeldolgozó-ipar termelése 2012 I-III. negyedévében 6,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbi 13,4%-os visszaeséshez képest szeptemberében 7,3%-kal mérséklődött a termelés az előző évi 18,1%-os csökkenés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2012 első kilenc hónapjában 6,3%-kal, szeptemberben pedig 2,7%-kal -11-

11 emelkedett. Az ez év január-szeptemberi exportértékesítés 6,7%-kal emelkedett a múlt évi 5,8%-os csökkenés bázisán, szeptemberben pedig a szakágazat kivitele 15,6%-kal visszaesett az egy évvel korábbi 12,3%-os visszaesés bázisán. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) ,8 95,1 117, ,6 95,3 120, ,7 109,2 100, ,6 103,7 106, ,5 94,6 97, ,8 90,6 104, ,6 92,2 98, ,3 125,1 109, ,6 89,0 69, ,2 102,8 131, ,4 80,5 94, J-Sz 86,6 76,1 94, J-Sz 106,4 106,3 106,7 Forrás: KSH A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése 2012 első kilenc hónapjában megállni látszik. Az ágazat termelése 1,1%-kal emelkedett. A belföldi értékesítés változatlanul csökken (-3,6%) a múlt évi 8,6%-os csökkenés bázisán. Az export a január-szeptemberi időszakban 3,3%-kal bővült, ezen belül szeptemberben 1,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = 100) ,2 114,0 127, ,8 140,7 95, ,0 69,2 90, ,2 99,6 121, ,1 101,5 103, ,8 115,3 112, ,1 112,1 105, ,1 129,0 115, ,6 57,1 93, ,0 85,8 92, ,0 92,5 102, J-Sz 99,2 91,4 103, J-Sz 101,1 96,4 103,3 Forrás: KSH 2012 I-III. negyedévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 1,3%-kal emelkedett, a létszám 2,1%-os csökkenése mellett. A feldolgozóiparban 1,3%-os volt a növekedés. Az ágazatok közül háromban csökkent, a -12-

12 többiben 0,8-10,3% közötti az egy főre jutó termelés növekedése. Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR 08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt 43.1 Bontás, építési terület szervezése 42.1 Út, vasút építése előkészítése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 43.2 Épületgépészeti szerelés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés Az EU-27 részben becsült építőipari termelése munkanappal kiigazított indexe szerint 2012 III. negyedévében 6,5%-kal csökkent, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 6,5%-kal, az egyéb építmények építése 7,3%-kal esett vissza szeptemberében az építőipar teljesítménye 5,8%-kal csökkent, az épületek építése 6,5%-kal, az egyéb építményeké 4,2%-kal volt alacsonyabb, mint 2011 szeptemberében. Az adatot szolgáltató tagállamok közül 2012 harmadik negyedévében az építőipari termelés Lettországban (8,3%), Németországban (2,2%) és Svédországban (2,1%) emelkedett a legkiugróbb mértékben. A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben, Szlovéniában (-12,4%), Portugáliában (-17,9%), Olaszországban (- 14,2%), Szlovéniában (-12,4%) és Litvániában (-12,2%) következett be. 140 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl III. negyedévében a hazai építőipar termelése 3,2%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az év első kilenc hónapjában 5%-kal csökkent a kibocsátás. Szeptemberben a termelés 6,8% volt magasabb, mint 2011 szeptemberében. -13-

13 2,5 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint 140 Folyó áron, ezer Mrd Ft 2,0 1,5 1,0 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index előző év azonos időszaka=100 0, J- Sz 0 Az épületek építése főcsoport termelése 8,5%-kal, míg az egyéb építmények építése 0,9%-kal esett vissza 2012 I-III. negyedévében 2011 azonos időszakához képest. Az épületek építésének visszaesését a lakásépítés nagyarányú csökkenése okozta. Az egyéb építmények kisebb mértékű visszaesése mögött a szeptemberi jelentős növekedés áll. Ez út- és vasút építési munkákkal és a speciális szaképítés ágazat egyéb építményeken végzett munkáinak köszönhető szeptemberében az épületépítés volumene 4,2%- kal, az egyéb építmények építése 9,4%-kal emelkedett 2011 szeptemberéhez képest Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként folyóáron, milliárd Ft Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl Az építőipari vállalkozásoknál 2012 szeptemberében kötött új szerződések volumene 1,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 7,5%-kal csökkent, az egyéb építményeké pedig 10,5%- -14-

14 kal növekedett az előző évi bázishoz képest. Éves szinten az új szerződések volumene 17,9%-kal emelkedett az építőipar egészében, ezen belül az épületek építésére 6,7%-kal, az egyéb építmények építésére 27,4%-kal több új szerződést kötöttek. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 11,3%-kal, a speciális szaképítésé 4,9%-kal csökkent, az egyéb építmények építése pedig 0,9%-kal nőtt 2012 január-szeptemberében, 2011 I-III. negyedévéhez képest szeptemberben az épületek építése 2,5%-kal, a speciális szaképítés termelése 11,7%-kal, az egyéb építmények építése 3,3%-kal nőtt 2011 szeptemberéhez viszonyítva I-III. negyedévében 20,1%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés szinte valamennyi településtípust és régiót érintett. Az Észak-Alföldön 30,5%-kal emelkedett a használatba vett lakások száma, a múlt év 24,4%-os visszaesés bázisán. Szintén nőtt a használatba vett lakások száma a Nyugat-Dunántúlon (2,3%; 2011 J-Sz: -46,2%) és Észak-Magyarországon (19,3%; 2011 J-Sz: -55,4%). A legjelentősebb visszaesés a Közép-Magyarországi régióban volt, ahol 37,3%-os volt a visszaesés. A múlt évben a használatba vett lakások fele még itt épült, míg idén csak 40%-a. Budapesten 58%-kal kevesebb lakás épült ez év első kilenc hónapjában, míg a megyei jogú városokban 25%-kal több, a többi városban 5,8%-kal, a községekben 21%-kal kevesebb lakást vettek használatba a múlt évi igen alacsony bázishoz képest. ezer db 60 Kiadott lakásépítési eng Lakásépítés 50 Épített lakások J-Sz A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 12%-kal visszaesett 2012 januárszeptemberében. A kiadott építési engedélyek száma 20%-kal haladja meg a használatba vett lakások számát. Ez a folyamat a lakásépítések stagnálását, kismértékű növekedését -15-

15 jelzi 2013-ra. Budapesten 14%-kal, a községekben 19%-kal, a kisvárosokban 12,4%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban ugyanannyi új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 32%-át építették építőipari fővállalkozásban, 66%-át pedig lakossági megbízásra. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen. Saját használatra a megépített lakások 61,9%-a, értékesítésre 34,8%-a készült, míg a fennmaradó 3,3%-nyi bérbeadásra I-III. negyedévében a lakosság által építtetett új lakások száma 9,5%-kal, a vállalkozások által építtetett lakások száma pedig 35,3%- kal csökkent. A családi-házas építkezés 13,1%-kal csökkent, a lakóparki építkezés 24,7%-kal nőtt (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 3%) de 44,8%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 105,8m 2, 5,4m 2 -rel nagyobb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek alapján 2011 január- szeptemberhez viszonyítva 2012 első kilenc hónapjában 12%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezték. A nem lakóépületek esetében 1.883,2 ezer m 2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 25,7%-os növekedést jelent. Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt kapott nem lakóépület Ebből: Ipari épület Mezőgazdasági épület Kereskedelmi épület 2011 J-Sz 2012 J- Sz 2011 J- Sz 2012 J- Sz 2011 J- Sz 2012 J- Sz 2011 J- Sz 2012 J- Sz Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m 2 ) 1 498, ,2 592,1 845,5 407,9 490,2 115,7 129,6-16-

16 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok I-III negyedévében a külkereskedelmi forgalom export volumene 2,1%-kal, az importé 0,7%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene 0,5%-kal, a behozatalé 0,7%-kal növekedett. A külkereskedelmi mérleg 5.431,0 millió euró többletet mutatott, az előző évi 5.492,4 millió euróval szemben. Ez 61,4 millió euró romlást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 5,8%-kal és importban 7,6%- kal emelkedett, így a cserearány 1,7%-kal romlott. A forint a dollárhoz képest 18,, az euróhoz képest 7,4%-kal gyengült. A külkereskedelmi forgalomalakulása, január-szeptember Megnevezés Érték Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró ,0 54,558,1 100,5 100,7 Millió dollár , ,5 91,8 92,0 Milliárd forint , ,1 108,0 108,3 Forrás: KSH A 2012 első három negyedévében a kivitel összessége arányban, a behozatalé arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 Külkereskedelmi forgalom mrd $, 2003-tól mrd euró Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 18,2%-os, az export 22%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája az átlagot meghaladó ütemben emelkedett, az export euróban 1%- Import Export Egyenleg -17-

17 kal, az import 1,2%-kal emelkedett. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló export 0,1%- kal nőtt, az import 2,3%-kal emelkedett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 0,3%-kal emelkedett, a behozatal 2%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 1,1%-kal emelkedett, a behozatal 2,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbtól szeptemberében a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 4,9%-kal, importban 5,8%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az Euróban számított kivitel 4,2%-kal, a behozatal 4,7%-kal maradt el a szeptemberi értéktől. A statisztikai mutatók szerint a múlt év során és első kilenc hónapjában külkereskedelmi forgalmunk növekedési üteme jelentősen lelassult, a behozatal növekedési üteme elmaradt a kivitelétől Bútor és bútorelem Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele millió USD, 2007-től millió Euró Import Export Egyenleg Fa és parafa, faáru J-Sz 2012 J-Sz J-Sz 2012 J-Sz A fa alapanyagok 2012 I-III. negyedévi külkereskedelmi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke megközelíti a 19 milliárd forintot, ami duplája az egy évvel korábbinak. A behozatal forintban 3,5%-kal visszaesett, kivitelünk pedig 13,3%-kal nőtt. A fatermékek kivitele ez év első kilenc hónapjában 0,8%-kal emelkedett, míg behozatalunk 7,6%-kal nőtt. Az egyenleg mintegy 2 milliárd forinttal elmarad az egy évvel korábbitól január-szeptemberben a bútor és bútorelem behozatal 21,3%-kal bővült. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 21,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege 20 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben. -18-

18 A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Időszak Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év=100 M Ft év= Fa és parafa ,0 110, ,0 94, , ,7 107, ,1 100, , ,9 115, ,7 95, , ,0 86, ,6 89, , ,9 111, ,9 119, , ,3 107, ,1 103, , ,1 82, ,1 101, , ,1 74, ,2 88, , ,8 113, ,4 118, , ,6 104, ,9 117, , J-Sz ,0 101, ,3 117, , J-Sz ,9 96, ,4 113, ,5 63 Fa-és parafaáru ,0 123, ,0 103, , ,5 114, ,7 101, , ,5 105, ,4 104, , ,3 98, ,2 109, , ,3 121, ,9 118, , ,3 115, ,0 110, , ,5 93, ,3 106, , ,7 84, ,8 80, , ,8 91, ,8 106, , ,0 100, ,1 98, , J-Sz ,5 101, ,1 97, , J-Sz ,4 107, ,0 100, ,6 82 Bútor és bútorelem ,0 116, ,0 99, , ,0 108, ,1 105, , ,0 108, ,7 103, , ,5 104, ,5 98, , ,2 109, ,3 110, , ,8 110, ,2 103, , ,6 99, ,2 105, , ,1 77, ,5 91, , ,7 93, ,6 108, , ,0 109, ,1 116, , J-Sz ,6 109, ,0 116, , J-Sz ,9 121, ,1 121, ,2 Forrás: KSH Az ipari termelői árak 2012 szeptemberében 2,5%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 4,2%-kal, míg az exportértékesítési árak 1,3%-kal -19-

19 emelkedtek az előző évhez képest január-szeptemberében az ipari termelői árak átlagosan 6,2%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 6,7%-kal, az exportértékesítési árak pedig 5,9%-kal voltak magasabbak. 120 Az ipar árindexei, % (elõzõ év azonos idõszaka = 100) Termelõi Belföldi Export A belföldi értékesítési árak I-III. negyedévi emelkedése elsősorban a kőolajfeldolgozásban (20,1%), vegyi anyag, termék gyártásban (12,5%), gyógyszergyártásban (11,2%) végbement jelentős mértékű áremelkedés, illetve a nagy súlyt képviselő energiaszektor 7,9%-os árnövekedése eredménye. Az export árak valamennyi ágazatban emelkedtek. Az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben az energiaiparban és a kőolaj-feldolgozásban (17,6-17,6%), a vegyi anyag gyártásban (14,4%), és a gyógyszergyártásban (14,2%) emelkedtek. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2012 január-szeptemberben 7,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 6,7%-kal, az export értékesítés árai 8,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Termelői ár alakulása szakáganként, január-szeptember (előző év azonos időszaka=100) TEÁOR Ipar termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindexe árindexe árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 104,5 105,0 103, Falemezgyártás 114,1 115,1 113, Parkettagyártás Épületasztalos-ipari termékek gyártása 105,2 107,6 104, Tároló fatermék gyártása 104,8 104,0 106, Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása 101,8 99,9 106, Irodabútor gyártása 103,9 102,6 105, Konyhabútor gyártása 111,7 106,0 128, Ágybetét gyártása 103,8 104,2 101, Egyéb bútor gyártása 105,1 103,0 105,8-20-

20 A bútoripar termelői ára 2012 I-III. negyedévében 5,2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 2,6%-kal, az exporté pedig 5,6%-kal emelkedett a 2011 azonos időszaki árszinthez képest. 109 % Épületek építése Speciális szaképítés Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100 Egyéb építmények építése Építőipar I.n.év III.n.év I.n.év III.n.év I. n.év III.n.év I.n.év III.n.év I.n.év 2012.III.n.év Az építőipari tevékenység termelői árai 2012 I-III. negyedévében 2%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek építése ágazatban 0,8%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 2,3%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 2,5%- kal volt magasabb a termelői ár, mint január- szeptemberben január-szeptemberben az egyes építményfajták közül: az egylakásos épületek termelői ára 2,2%-kal, a két és több lakásos épületek ára 2,2%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 2,1%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 2,7%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 3,4%-kal haladták meg a 2011 azonos időszak árszintjét. A fogyasztóiár-index 2012 első kilenc hónapjában 5,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Szeptemberben a fogyasztói árak 6,6%-kal nőttek 2011 szeptemberéhez képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 2012 szeptemberében 5,3%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 6,6% volt. -21-

21 4,0 Fogyasztói árindex 20,0 Változás az elõzõ hónaphoz képest (%) 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl. 17,5 15,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 Vált. az elõzõ év azonos idõszakához (%) 0,0 0,0-0,5-2,5-1, ,0 A hazai lakásállomány alakulása ezer db Lakásállomány Magyarországon Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db és több szobás 2 szobás 1 szobás -22-

22 40 A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest Új lakóépületben Új családi házban Új többszintes, többlakásos épületben Új lakóparki épületben Az épített lakások átlagos nagysága, m J-Sz 102,9 105,2 97,1 92,5 86,8 97,9 105,4 97,7 101,3 113,0 127,3 117,9 125,6 115,0 94,9 103,1 92,0 105, ,2 68,7 75,7 67,0 88,3 95,9 88, Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. -23-

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-MÁRCIUS FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. JÚNIUS GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

Jelentés a beruházások évi alakulásáról

Jelentés a beruházások évi alakulásáról Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a beruházások 2011. évi alakulásáról 2012. április Tartalom Összefoglalás...2 Gazdasági környezet...2 Nemzetközi kitekintés...2 Beruházások, 2001 2011...2 Beruházások

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

FAGOSZ XXIX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIA KECSKEMÉT, OKTÓBER GAZDASÁGELEMZÉS

FAGOSZ XXIX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIA KECSKEMÉT, OKTÓBER GAZDASÁGELEMZÉS Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség erdészet, f a i p a r, fakereskedelem, beszállítók Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXVIII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 2. ÁPRILIS 26-27. A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január 2013/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI évfolyam 23. szám 2013. március 27. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, év, 2013. január A tartalomból 1 Nemzetközi és hazai gazdasági

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom 2016. június Jelentés az építőipar 2015. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. Az építőipar helye a nemzetgazdaságban...2 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok)

Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok) Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal 2012. október Tartalom Összefoglalás... 2 Táblázatok... 5 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Húzza az ipart a járműgyártás

Húzza az ipart a járműgyártás 2013-06-15 1./5 Húzza az ipart a járműgyártás Az exportértékesítési célú járműgyártásnak köszönhető, hogy áprilisban 1,2 százalékkal bővült az ipari kibocsátás Magyarországon. A jelek is kedvezőek. Áprilisban

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04 2015/49 2015. június 26. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi és

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa 2013-08-26 MAGEOSZ Hírek 35.hét / 2013 1./5 Némileg nőtt az optimizmus Magyarországon Az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Reuters által megkérdezett elemzők szerint.

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 28.

Vezetői összefoglaló február 28. 2017. február 28. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval, a svájci frankkal és a dollárral szemben egyaránt erősödött. A BUX 10,4 milliárd forintos, átlag feletti forgalom mellett

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR január 16.

2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR január 16. 2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 16. Szolgáltatási kibocsátási árak, 2014. III. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág...1 J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/102. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7. 2014. szeptember 26.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/102. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7. 2014. szeptember 26. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7 2014/102 2014. szeptember 26. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Vezetői összefoglaló október 17.

Vezetői összefoglaló október 17. 2016. október 17. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint az euróval és a svájci frankkal szemben gyengült, a dollárral szemben kis mértékben erősödött. A BUX 4,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom

Részletesebben

Szolgáltatási kibocsátási árak, IV. negyedév

Szolgáltatási kibocsátási árak, IV. negyedév 213/28 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 28. szám 213. április 19. Szolgáltatási kibocsátási árak, 212. IV. negyedév A tartalomból 1 Bevezető 1 Összegzés 2 H Szállítás,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar... 5 Lakásépítés... 6

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

Decemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene

Decemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene Közzététel: 2015. február 12. Következik: 2015. február 13. Bruttó hazai termék (GDP) Sorszám: 24. Decemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene Építőipar, 2014. január december 2014. decemberben

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/66. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4. 2014. június 27.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/66. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4. 2014. június 27. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4 2014/66 2014. június 27. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi és

Részletesebben

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló szerda, 2013. augusztus 14. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zárt az összes vezető tengerentúli és európai részvényindex a keddi kereskedési napon a kedvező makrogazdasági adatok hatására. Kedden

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/140. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/ december 18.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/140. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/ december 18. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/10 2014/140 2014. december 18. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi

Részletesebben

A KSH jelenti I. negyedév

A KSH jelenti I. negyedév A KSH jelenti 2016. I. negyedév KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2016. I. negyedév Budapest, 2016 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISSN 1219 6754 A kézirat lezárásának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Ipar... 7 Építőipar... 8 Lakásépítés...

Részletesebben

Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17.

Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17. Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17. Nem változtak az ipari termelői árak decemberben (Ipari termelői árak, 2014. december,

Részletesebben

Vezetői összefoglaló március 7.

Vezetői összefoglaló március 7. 2017. március 7. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróhoz, a svájci frankhoz és a dollárhoz képest egyaránt erősödött. A BUX 7,0 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett

Részletesebben

A KSH jelenti I II. negyedév

A KSH jelenti I II. negyedév A KSH jelenti 2016. I II. negyedév KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2016. I II. negyedév Budapest, 2016 Központi Statisztikai Hivatal, 2016 ISSN 1219 6754 A kézirat lezárásának

Részletesebben

Makrogazdaság, 2007 2008

Makrogazdaság, 2007 2008 Makrogazdaság, 2007 2008 Központi Statisztikai Hivatal Makrogazdaság, 2007 2008 Budapest, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN: 978-963-235-242-8 (nyomdai) ISBN: 978-963-235-243-5 (internet) A

Részletesebben

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16. A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

hétfő, június 1. Vezetői összefoglaló

hétfő, június 1. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. június 1. Vezetői összefoglaló Jelentős veszteséget könyvelhettek el a nemzetközi börzék pénteken. A 309-es szint közelében maradt az euró/forint kurzus. A BUX 0,3 százalékkal került lejjebb

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, január július

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, január július 2013/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI évfolyam 75. szám szeptember 26. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, január július A tartalomból 1 Hazai és nemzetközi makrogazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana A kutatás az megbízásából készült. MKT 53. Közgazdász vándorgyűlés 2015. szeptember 4. Előadó: Virovácz Péter Századvég Gazdaságkutató

Részletesebben

Árindexek (elõzõ év azonos hava=100) Folyó fizetési mérleg m$ Külkereskedelmi áruforgalom m$ Deficit

Árindexek (elõzõ év azonos hava=100) Folyó fizetési mérleg m$ Külkereskedelmi áruforgalom m$ Deficit Folyó fizetési mérleg Novemberben, a négy egymást követõ többlettel záró hónap után a folyó fizetési mérlegben 46 millió euró hiányt regisztráltak, igaz is igen kedvezõnek tekinthetõ. Az egyenleget elsõsorban

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Vezetői összefoglaló június 19.

Vezetői összefoglaló június 19. 2017. június 19. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben erősödött, a dollár ellenében stagnált. A BUX 33,6 milliárd forintos, jóval az átlag feletti

Részletesebben

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI 2015. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei MKIK Székház, 1054 Budapest, Szabadság tér

Részletesebben