A gazdaság fontosabb mutatószámai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A gazdaság fontosabb mutatószámai"

Átírás

1 A gazdaság fontosabb mutatószámai január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak. Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés dec Ipari termelés 7,9 0,0-17,8 8,5 10,5 Fafeldolgozás -2,4 15,3-23,4 10,3 18,1 Bútorgyártás 10,1 22,1-26,2-0,6-9,9 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése 1,7-0,6-12,5-2,2-2,9 Fafeldolgozás -7,8 25,1-11,2-5,0 2,7 Bútorgyártás 12,1 29,0-42,8-1,6-13,8 Ipar export értékesítése 15,5 0,1-18,8 13,0 16,1 Fafeldolgozás -1,5 9,9-30,3 26,6 32,3 Bútorgyártás 5,3 15,0-5,7 12,5 16,4 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -14,4-5,0-4,3-12,3-10,1 Ebből: Épületek építése -15,9-3,4-3,5-14,6-6,6 Egyéb építmények építése -24,2-17,4 16,6-32,9-21,0 Speciális szaképítés -5,4 2,2-15,7 2,0-4,6 Új szerződések -9,8-11,8-7,4-27,9-13,0 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft , , , , ,5 millió EUR , , , , ,1 Kivitel milliárd Ft , , , , ,8 millió EUR , , , , ,6 Egyenleg milliárd Ft -29,9-23, ,5 119, ,3 millió EUR -119,7-159, ,1 429, ,5 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka= Ipari termelői árak 0,2 5,0 4,9 8,1 4,5 Belföldi ért. árak 6,4 11,6 1,3 10,9 7,3 - Fafeldolgozó ipar 4,6 3,8-1,8 1,3-2,6 Export árak -4,8 0,6 7,4 5,5 1,9 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 6,3 5,8 3,1-1,1 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka= dec ,0 6,1 4,2 4,7 4,9 Forrás: KSH elenti 2007/12, 2008/12, 2009/12, 2010/12 KSH Gyorstájékoztató: Ipar, december, december, december, december Építőipar, december, december, December, december Külkereskedelmi Termékforgalom jan-dec., jan-dec., jan-dec., jan-dec. Fogyasztói árak december, december, december, dec. Ipari termelői árak dec., dec., dec., december. -2-

2 Kitekintés A világgazdaság 2010-ben az as nagy világgazdasági válsághoz hasonló méretű pénzügyi válságból kezd felépülni. Míg a év a mélypontot jelentette, addig a 2010-es év a kilábalási időszak első évét jelenti. A krízis mélységének csökkentését a nemzeti kormányok pénzügyi és fiskális intézkedései, magas szintű nemzetközi együttműködésük, valamint a nemzetközi és regionális pénzügyi szervezetek közreműködése segítette. A nemzetközi szervezetek becslései szerint a évi növekedés mértéke 4,6-5,0% várható. A világkereskedelem bővülése a múlt évben 10% feletti volt. A pozitív hatások mellet negatív jelenségek is felléptek, melyek elsősorban az EU-t, ezen belül is az eurózónát érintette hátrányosan. A görög, és portugál költségvetési hiány mértékének elszabadulása és ennek kezelése, valamint az ír bankrendszer problémái komoly gazdasági terhet jelentenek az EU számára, és fékezőleg hat a gazdasági növekedésre. Az EU-27 gazdasági teljesítménye szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva a negyedik negyedévben 2,1%-kal, 2010 egészében pedig 1,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ilyen mértékű bővülés az elmúlt két évben nem volt. A növekedés motorja egész évben Németország volt, teljesítménye 3,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezzel a volumennövekedéssel jelentős szerepet játszott a környező országok gazdaságának beindításában, a növekedés gyorsításában. Ugyanakkor öt tagállamban folytatódott a recesszió. A korábban említetteken túl Romániában is komoly visszahúzó erőt jelent az államháztartás súlyos egyensúlytalansága. A spanyol és a lett gazdaságteljesítménye is enyhén mérséklődött éves szinten, a második félévben azonban ezek is növekedési pályára álltak. Az éves növekedési adatok alapján az EU átlagát meghaladó növekedés volt Szlovákiában (4%), Lengyelországban (3,8%), Németországban (3,6%), Észtországban (3,1%) és Csehországban (2,4%). Az USA GDP-je 2010 IV. negyedévében 2,7%-kal, az év egészében 2,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A háztartások fogyasztási kiadásai 1,8%-kal bővültek 2010-ben, a bruttó hazai magánberuházások 17%-kal növekedtek, megállítva ezzel az elmúlt háromévi visszaesést. A japán gazdaság a múlt évben 3,9%-kal bővült, ez az elmúlt 10 év legmagasabb emelkedését jelentette. A GDP felhasználási oldalának főbb tételei bővültek, kivéve az állami és magán beruházásokat. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: -3-

3 Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka= Ország, országcsoport II. n.év III. n.év IV. n.év 2010 Ausztria a 103,1 102,0 96,1 102,2 102,5 103,1 102,0 Bulgária 106,2 106,0 95,0,5 101,0 103,1,2 Csehország a 106,0 102,5 95,9 102,3 102,8 102,6 102,4 Észtország 106,3 96,4 85,9 103,1 105,0 106,7 103,1 Lengyelország a 106,6 105,0 101,7 103,8 104,7 103,9 103,8 Litvánia a 108,9 102,8 85,2 101,2 101,6 104,6 101,3 Magyarország 101,1,6 93,7 101,0 101,7 101,9 101,2 Németország a 102,5 101,3 95,1 103,9 103,9 104,0 103,6 Olaszország a 101,5 99,0 95,0 101,3 101,2 101,5 101,3 Portugália a 101,9,0 97,4 101,4 101,4 101,2 101,4 Szlovákia 110,4 106,4 95,3 104,2 103,8 103,5 104,0 Szlovénia a 106,8 103,5 92,2 101,4 101,3 101,9 101,2 EU-27 a 102,9,8 95,8 102,0 102,2 102,1 101,8 USA a 102,0,4 97,4 103,0 103,2 102,7 102,8 apán a 102,1 99,3 94,8 103,3 104,7 102,5 103,9 a) szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT 2010 negyedik negyedévében az EU-27 ipari termelése munkanappal kiigazított indexek 7,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest egészében a növekedés 6,7% volt. Az adatot közlő országok döntő többségében nőtt az ipari termelés volumene. Az átlagot jóval meghaladó ütemet jelentett Észtország (20%) és Szlovákia (18,9%), ezen kívül még 8 országban volt átlagot meghaladó a bővülés mértéke. Görögországban ugyanakkor 6,6%-kal mérséklődött az ipari termelés 2009-hez képest. Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka= Ország, országcsoport III. n.év IV. n.év Ausztria 105,5 101,7 88,8 108,4 108,0 106,3 Bulgária 109,1,6 81,8 105,0 105,2 102,2 Csehország 108,8 97,5 86,9 111,7 110,7 109,5 Észtország 106,7 93,8 74,1 126,1 133,5 120,3 Lengyelország 109,5 102,2 96,4 112,3 109,1 110,8 Litvánia 104,0 104,9 85,4 107,8 116,7 106,6 Magyarország 107,9 98,9 82,2 112,8 109,7 110,5 Németország 106,1,0 83,7 110,7 112,5 110,8 Olaszország 99,8 96,7 81,7 106,0 104,1 105,3 Portugália 101,8 95,9 91,5 99,9,7 101,8 Románia 105,0 103,1 94,1 104,4 106,3 105,5 Szlovákia 112,7 102,7 86,4 115,4 116,6 118,9 Szlovénia* 106,2 102,0 82,4 108,3 107,9 106,4 EU-27 a 103,3 98,2 86,2 107,0 107,5 106,7 USA 101,7 97,8 90,7 106,9 105,9 105,8 apán 102,8 96,8 78,7 112,8 104,8 115,4 Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT -4-

4 Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka= Ország, országcsoport III. n.év IV. n.év 2010 Ausztria 102,2 103,2,4 101,7 102,0 101,7 Bulgária 107,6 112,0 102,5 103,3 104,0 103,0 Csehország 103,0 106,3,6 101,6 102,0 101,2 Észtország 106,7 110,6,2 103,1 105,0 102,7 Lengyelország 102,6 104,2 104,0 102,1 102,7 102,7 Litvánia 105,8 111,1 104,2 101,8 102,9 101,2 Magyarország 107,9 106,0 104,0 103,6 104,3 104,7 Németország 102,3 102,8,2 101,2 101,6 101,2 Olaszország 102,0 103,5,8 101,7 102,0 101,6 Portugália 102,4 102,7 99,1 102,0 102,3 101,4 Románia 104,9 107,9 105,6 107,5 107,8 106,1 Szlovákia 101,9 103,9,9 101,1 101,1,7 Szlovénia 103,8 105,5,9 102,3 102,0 102,1 EU-27 a 102,4 103,7 101,0 102,1 102,4 102,1 USA 102,9 103,8 99,6 101,2 101,3 101,6 apán,1 101,4 98,6 99,2,1 99,3 *Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport III. n.év IV. n.év Ausztria 4,4 3,8 4,8 4,5 4,2 4,4 Bulgária 6,9 5,6 6,8 10,0 10,1 9,9 Csehország 5,3 4,4 6,7 7,1 7,4 7,4 Észtország 4,7 5,5 13,8 16,1 14,3 16,9 Franciaország 8,3 7,8 9,5 9,7 9,7 9,7 Lengyelország 9,6 7,1 8,2 9,6 9,7 9,6 Litvánia 4,3 5,8 13,7 18,3 17,4 17,8 Magyarország 7,4 7,8 10,0 11,1 11,5 11,2 Németország 8,4 7,3 7,5 6,7 6,6 6,8 Portugália 8,1 7,7 9,6 11,1 11,2 11,0 Románia 6,4 5,8 6,9 7,3.... Szlovákia 11,1 9,5 12,0 14,4 14,5 14,5 Szlovénia 4,9 4,4 5,9 7,3 7,6 7,2 EU-27 a 7,1 7,0 8,9 9,6 9,6 9,6 USA 4,6 5,8 9,3 9,6 9,6 9,6 apán 3,9 4,0 5,1 5,1 5,0 5,1 *Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT Hazai folyamatok IV. negyedévében a bruttó hazai termék 1,9%-kal, az év egészében 1,2%-kal bővült az egy évvel korábbi 4,3%-os, illetve 6,7%-os csökkenés bázisán. Az előző negyedévhez viszonyított szezonálisan és naptárhatással kiigazított index 0,2%-os növekedést mutat, így az ország gazdasági teljesítménye negyedik negyedéve emelkedik. A növekedés üteme éven belül gyorsult, ami azt jelzi, hogy a gazdaság növekedési pályára állt. A pozitív folyamatok ellenére sem sikerült még elérni a évi szintet a -5-

5 2009 évben elszenvedett nagyarányú visszaesés következtében. A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen leszűrhető, hogy a növekedés motorja a termékek és szolgáltatások külkereskedelme volt A GDP volumenindexei , % (előző év azonos időszaka=) Év I. II. III. IV: I-IV ,3 104,3 104,6 104,4 104, ,4 104,3 104,5 104,8 104, ,7 105,2 105,0 104,7 104, ,4 103,9 103,6 104,0 103, ,6 103,5 104,0 103,8 104, ,3,8,5,4 101, ,0 102,3 101,6 97,6, ,9 92,0 92,5 95,7 93,3 2010,1 101,0 101,7 101,9 101,2 Forrás: KSH negyedéves növ Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve =, előző év=) éves növekedés A GDP alakulására ható néhány fontosabb tényezőt (beruházás, építőipar, ipari termelés, külkereskedelem) a következőkben tárgyalom. A nemzetgazdasági beruházások adják a GDP kb.1/5-ét óta ezen a területen lényegében nincs növekedés ben a vállalkozások csak a legszükségesebb beruházásokat hajtották végre, a 19 nemzetgazdasági ágból 11 ágban volumencsökkenés figyelhető meg. A beruházások volumene negyedik negyedévében 7,8%-kal, az év egészében pedig 5,5%-kal csökkent 2009 azonos időszakához képest. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 1,9, illetve 1,4%-kal, az építési beruházásoké 11,3, illetve 8,3%-kal esett vissza. A nemzetgazdasági beruházások csök- -6-

6 kenése mellet a feldolgozóipar IV. negyedévi 23,6%-os, illetve éves 9,4%-os növekedése néhány jármű- és gumiipari nagyberuházás, valamint számítógép-, elektronikai termék gyártás egyedi fejlesztésének eredménye. A feldolgozóiparhoz hasonlóan a többi növekedést mutató ágazatban is egy-egy nagyberuházás állt a háttérben. Az oktatásban állami és uniós forrásból történtek intézménybővítések, felújítások. Az ágazatok többségében azonban késik az élénkülés. A lakásépítések nagyarányú visszaesése miatt az ingatlanügyletek ágban 22,4%-kal csökkent a beruházások mértéke 2010-ben, az egy évvel korábbihoz képest. A szállítás, raktározás ágban a költségvetésből finanszírozott infrastrukturális beruházások többségének befejeződése okozott 12,5%-os csökkenést 2009-hez képest. A mezőgazdasági beruházások 25,5%-os visszaesése mögött a gépberuházásokat ösztönző támogatások csökkenése húzódik meg. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását: Kód Nemzetgazdasági ág Volumenindex, % előző év azonos időszaka = A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 124,4 107,0 74,5 B Bányászat, kőfejtés 52,4 54,1 52,4 C Feldolgozóipar 96,4 84,8 109,4 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 106,2 108,1 102,8 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 88,3 78,0 106,4 F Építőipar 109,2 79,0 93,8 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 107,3 81,4 93,9 H Szállítás, raktározás 94,0 108,3 87,5 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 110,9 68,8 97,0 Információ, kommunikáció 94,8 91,4 95,4 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 101,1 61,2 104,4 L Ingatlanügyletek 98,5 94,6 82,9 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 98,1 91,9 102,0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 96,3 68,8 95,9 O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 71,9 85,3 85,9 P Oktatás 86,2 113,3 155,2 Q Humánegészségügyi, szociális ellátás 97,9 82,4 101,0 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő 84,3 91,0 122,1 S Egyéb szolgáltatás 88,4 93,5 98,3 Összesen 97,0 91,4 94,5 Ebből: Építés 93,2 95,8 91,7 Gép, berendezés 102,7 86,0 98,6 Forrás: KSH 2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg ben a külpiaci lehetőségek javulása és a múlt évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte Az időszakon belül az egyes negyedévekben határozott élénkülés figyelhető meg. Az ipar teljesítménye az -7-

7 első negyedévben 5,3%-kal, a másodikban 13,3%-kal, a harmadikban 12,5%-kal, a negyedikben 10,6%-kal nőtt. A termelésnövekedés mögött az exportra termelő ágazatok teljesítménynövekedése áll. Ugyanakkor a negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest csökkent a termelés volumene (-1,1%). A feldolgozóipar termelése az év során 11,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Decemberben 8,7%-kal emelkedett a feldolgozóipar teljesítménye Az ipari termelés indexei 12 havi index Havi index havi index havi indexs 70 ÁlO ÁlO ÁlO ÁlO ÁlO ÁlO ÁlO ÁlO ÁlO ÁlO ÁlO ÁlO ÁlO ÁlO A nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 18,3%-os, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 20,3%-os volt a bővülés mértéke az év egészében. Decemberben értelemszerűen 15,1%, illetve 8,8% volt a növekedés üteme. Országos szinten az ipar hazai eladásai 2,9%-kal mérséklődtek 2010 januárdecemberében az előző év azonos időszakához képest, míg decemberben 2,2%-kal esett vissza. A feldolgozóipar belföldi eladásai 2010-ben 0,6%-kal mérséklődtek, 2010 decemberében azonban 3,5%-kal csökkentek. Ez nagyrészt a lakossági és beruházási kereslet visszaesésével függ össze, amit a beszállítók termelésbővülése nem tudott kompenzálni. Az ipari export volumene 16,4%-kal nőtt 2010 január-decemberében, decemberben pedig 12,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari értékesítés 70%-a került exportra. A feldolgozóipari kivitel decemberben 12,8%-kal bővült, 2010-ben 16,2%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A 2010 egészében az ország valamennyi régiójában emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 18,0%-os növekedés az észak-magyarországi régióban volt. Az országos átlagot meghaladó mértékű volt a bő

8 vülés Közép-Magyarországon (12,5%), a Nyugat-Dunántúlon (15,8%) és a Dél- Dunántúlon (13,6%). A Közép-Dunántúlon, Észak- és Dél-Alföldön szerényebb, 4,6-9,6% közötti volt a növekedés mértéke Az ipar termelési volumenindexe ( ig év havi átlaga =, 2001-től év havi átlaga = 2008-tól Év havi átlaga=) Eredeti Szezonálisan és munkanappal kiigazított 70 MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz MjSz A termelés és értékesítés év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény ahogy azt az alábbi grafikon is mutatja 2009 folyamán inkább a évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik, 2010-ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a évi szinttől január-decemberében a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 10,9%-kal, a közepeseké 12,6%-kal emelkedett 2009-hez képest. A pozitív változás elsősorban az exportra termelő vállalkozások és azok beszállítói teljesítményének növekedéséből adódik. A kisvállalkozói kör teljesítménye 6%-kal bővült az év egészében, mivel ezen vállalkozói kör többnyire a hazai piacra termel. Vállalkozások Termelés Belföldi értékesítétés Exportértékesí- Volumenindex, előző év azonos időszaka= Kisvállalkozás (5-49 fő) 106,0 91,2 119,2 Közepes vállalkozás ( fő) 112,6 97,5 126,4 Nagyvállalkozás (250+fő) 110,9 98,6 114,8 A fafeldolgozó-ipar termelése 2010-ben 18,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ebben az igen alacsony bázis is közrejátszott (2009 január-decemberben a termelés -9-

9 23,4%-kal csökkent) decemberében 10,3%-kal bővült a termelés az előző év 8,1%-os csökkenést követően. A szakágazat hazai értékesítése 2010-ben 2,7%-kal emelkedett, decemberben azonban 5%-kal csökkent. Az exportértékesítés 32,3%-kal növekedett 2010 egészében, decemberben pedig a szakágazat kivitele 26,6%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) ,8 95,1 117, ,6 95,3 120, ,7 109,2, ,6 103,7 106, ,5 94,6 97, ,8 90,6 104, ,6 92,2 98, ,3 125,1 109, ,6 89,0 69, ,1 102,7 132,3 Forrás: KSH A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése lassuló ütemben folytatódik, termelése 10,9%-kal mérséklődött 2010-ben, ezen belül decemberben 0,6% volt a csökkenés az egy évvel korábbi 21,5%-os visszaeséshez képest. A belföldi értékesítés 2010 egészében 13,8%-kal esett vissza, decemberben 1,6%-kal visszaesett. Az export a január-decemberi időszakban 7,8%-kal mérséklődött, ezen belül decemberben 2,1%-kal emelkedett. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak Termelés Belföldi értékesítés Export (előző év azonos időszaka = ) ,2 114,0 127, ,8 140,7 95, ,0 69,2 90, ,2 99,6 121, ,1 101,5 103, ,8 115,3 112, ,1 112,1 105, ,1 129,0 115, ,6 57,1 93, ,1 86,2 92,2 Forrás: KSH 2010-ben a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 12%-kal emelkedett, a létszám 1,2%-os csökkenése mellett. A feldolgozóiparban 13%-os volt a növekedés. Az ágazatok közül kettőben csökkent az egy főre jutó termelés, míg a többiben 4-28 % közötti növekedést mértek. -10-

10 Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR 08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt 43.1 Bontás, építési terület szervezése 42.1 Út, vasút építése előkészítése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 43.2 Épületgépészeti szerelés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése 43.3 Befejező építés 43.9 Egyéb speciális szaképítés Az EU-27 részben becsült építőipari termelése munkanappal kiigazított indexe szerint 3,3%-kal csökkent 2010 IV. negyedévében, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 2,3%-kal csökkent, az egyéb építmények építése 9%-kal mérséklődött ben az építőipar teljesítménye 4,1%-kal, az év decemberében 8%-kal esett vissza. Az adatot szolgáltató tagállamok közül IV. negyedévében emelkedett az építőipari termelés az Egyesült Királyságban (7,8%), Svédországban (8,6%), Lengyelországban (11,8%) és Litvániában (16,2%). A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben Spanyolországban (-27,4%), Romániában (- 7,2%), Szlovéniában (-16,0%) és Portugáliában (-9,4%) következett be. 140 % Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka= 60 l l l 1998 l 1999 l l l 2002 l 2003 l 2004 l IV. negyedévében az építőipar termelése 9,2%-kal, egészében 10,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, folytatódott a 2006 óta tartó visszaesés. Decemberben a termeléscsökkenés 12,3% volt 2009 decemberéhez képest. A negyedik negyedévben ismét lassult a visszaesés üteme, melyben elsősorban a 2010-ben megkezdett ipari, 2006 l l 2007 l 2008 l 2009 l

11 kereskedelmi és felsőoktatási épületek építése játszott szerepet. 2,5 Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint ,0 Folyó áron, ezer Mrd Ft 1,5 1,0 0,5 Épületek Épületek, vol.index Egyéb építmények E. építmények, vol.index előző év azonos időszaka= 0, Az épületek építése főcsoport termelése 5,2%-kal, míg az egyéb építmények építése 15,2%-kal esett vissza a múlt év egészében 2009 azonos időszakához képest decemberében az épületeken végzett munka volumene 3,7%-kal, az egyéb építményeken végzett munkáé 21,3%-kal mérséklődött 2009 decemberéhez képest. Az építőipari vállalkozásoknál 2010 decemberében kötött új szerződések volumene 27,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 32%-kal csökkent, az egyéb építményeké pedig 24,1%-kal viszszaesett az előző évi bázishoz képest. 250 Mrd Ft Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése 50 0 Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O Á l O

12 A 2010 január-decemberi szerződésállomány 13%-kal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől, ezen belül az épületek esetében 26,6%-kal, míg az egyéb építményeké 1,9%- kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 6,6%-kal, a speciális szaképítés 4,6%-kal, az egyéb építmények építése pedig 21%-kal csökkent 2010-ben, 2009 azonos időszakához képest decemberében az épületek építése 14,6%-kal, az egyéb építmények építése 32,9%-kal csökkent, míg a speciális szaképítés termelése 2%- kal emelkedett 2009 decemberéhez viszonyítva ben 34,9%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. Már a múlt évben jelentősen csökkent a lakáscélú hitelek összege, s ez a tendencia folytatódott ebben az évben is. Az épített lakások száma Budapesten csökkent a legjelentősebben, 40,4%-kal, de a többi településtípusban is 28-36% közötti volt a visszaesés mértéke. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 38,9%-kal visszaesett 2010 januárdecemberében, a gazdasági válság és az ezzel összefüggő hitelválság következtében. A múlt évben kiadott építési engedélyek száma alacsonyabb volt, mint a használatba vett lakások száma, erre az elmúlt húsz évben nem volt példa. Budapesten 13,4%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban és a községekben 47%-kal, a kisvárosokban 50%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. ezer db 60 Lakásépítés 50 Kiadott lakásépítési eng. Épített lakások Az új lakások 86%-át építették építőipari fővállalkozásban, 11%-át pedig lakossági házilagos kivitelezésben. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelen- -13-

13 téktelen. Saját használatra a megépített lakások 47,4%-a, értékesítésre 51,4%-a készült, míg a fennmaradó 1,2%-nyi bérbeadásra ben a lakosság által építtetett új lakások száma 32,8%-kal, a vállalkozások által építtetett lakások száma pedig 26,7%-kal csökkent, az arány 49,5-49,9. A családi-házas építkezés 32%-kal csökkent, a lakóparki építkezés 27,8%-kal csökkent (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 9%) de 39,1%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 92m 2, 3m 2 -rel nagyobb, mint egy évvel korábban ben változatlanul igen jelentős a főváros szerepe, 29,7%-át adja az országos lakásépítésnek, Pest megyével együtt 52,2%-át. Az ország valamennyi régiójában csökkent az épített lakások száma, közülük négyben az átlagnál kisebb arányban. A múlt év során a kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeni építkezések 59,7%-a a közép-magyarországi régióban fog koncentrálódni. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszakban valamennyi régióban csökkent, legjelentősebb mértékben a Közép-Dunántúlon (-57,3%) és az Észak-Alföldön (-61,1%). A kiadott építési engedélyek alapján január-decemberhez viszonyítva 2010-ben 39,1%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezik. A nem lakóépületek esetében 3.016,1 ezer m 2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 10,4%-os visszaesést jelent. Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt kapott nem lakóépület Ebből: Ipari épület Mezőgazdasági épület Kereskedelmi épület Épületek száma (db) Épületek alapterülete (0 m 2 ) 3.364, ,1 987,7 984,0 624,4 812,4 660,4 358,1 A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok ben a külkereskedelmi forgalom export volumene 17%-kal, az importé 15%- kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene 21%- kal, a behozatalé 19%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg millió euró többletet mutatott, az előző évi millió euróval szemben. Ez millió euró javulást jelent. -14-

14 A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban (1,6%) és importban (1,7%) lényegében azonos mértékben emelkedett, így a cserearány gyakorlatilag nem változott. A forint az euróhoz viszonyítva mintegy 1,8%-kal felértékelődött, a dollárhoz képest pedig 2,9%-kal gyengült. 7,0 6,5 6,0 Import Export Egyenleg 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 Külkereskedelmi forgalom mrd $, 2003-tól mrd euró 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1, A külkereskedelmi forgalomalakulása, Érték Az előző év azonos időszaka= Megnevezés Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Millió euró , ,1 120,7 118,9 Millió dollár , ,0 114,7 113,1 Milliárd forint , ,5 118,7 117,0 Forrás: KSH A január-decemberében a kivitel összessége arányban, a behozatalé arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 15,4%-os, az export 20,2%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája az átlag körüli ütemben emelkedett, az export euróban 23,5%-kal, az import 19,5%-kal emelkedett. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló export 16,7%-kal, az import 16,8%-kal emelkedett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 20,7%-kal a behozatal 18,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 29,6%-kal, a behozatal 22,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit decemberében a külkereskedelmi forgalom volumene mind exportban, mind importban jelentős mértékben emelkedett, a kivitel 14,8%-kal, a behozatal 12,7%-kal -15-

15 volt magasabb mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 21,6%-kal, a behozatal 20,2%-kal nőtt a 2009 decemberi szinthez képest Bútor és bútorelem Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele millió USD, 2007-től millió Euró Import Export Egyenleg Fa és parafa, faáru Sz A fa alapanyagok évi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke megközelíti a 4,9 milliárd forintot. A behozatal forintban 13,1%-kal, kivitelünk pedig 18,9%-kal nőtt. A fatermékek kivitele a múlt év során 6,1%-kal emelkedett, míg behozatalunk 8,4%-kal mérséklődött. Az egyenleg jelentős mértékben növekedett az export és import ütemnövekedésének jelentős különbsége miatt, így az 63,4%-kal meghaladja az egy évvel korábbit január-decemberben a bútor és bútorelem behozatal 6,6%-kal mérséklődött. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 8,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege közel 22,4 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben. A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az öszszehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira. A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Időszak Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év= M Ft év= 24 Fa és parafa ,0 110, ,0 94, , ,7 107, ,1, , ,9 115, ,7 95, , ,0 86, ,6 89, , ,9 111, ,9 119, , ,3 107, ,1 103, ,2-16-

16 Időszak Érték, M Ft Behozatal Kivitel Egyenleg %-os vált. Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft Előző év= M Ft év= ,1 82, ,1 101, , ,1 74, ,2 88, , ,8 113, ,4 118, ,6 63 Fa-és parafaáru ,0 123, ,0 103, , ,5 114, ,7 101, , ,5 105, ,4 104, , ,3 98, ,2 109, , ,3 121, ,9 118, , ,3 115, ,0 110, , ,5 93, ,3 106, , ,7 84, ,8 80, , ,8 91, ,8 106, ,0 82 Bútor és bútorelem ,0 116, ,0 99, , ,0 108, ,1 105, , ,0 108, ,7 103, , ,5 104, ,5 98, , ,2 109, ,3 110, , ,8 110, ,2 103, , ,6 99, ,2 105, , ,1 77, ,5 91, , ,7 93, ,6 108, ,9 Forrás: KSH Az ipari termelői árak 2010 decemberben 8,1%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 11%-kal, míg az exportértékesítési árak 5,5%-kal emelkedtek az előző évhez képest. 120 Az ipar árindexei, % l l 2000 l 2001 Termelői Belföldi Export l 2002 l 2003 l 2004 l 2005 l 2006 l 2007 l 2008 l 2009 l 2010 l

17 2010-ben az ipari termelői árak átlagosan 4,5%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 7,3%-kal, az exportértékesítési árak pedig 1,9%-kal voltak magasabbak. A belföldi értékesítési árak az I. félévben 4,4%-kal, a másodikban több, mint 10%-kal emelkedtek, elsősorban az energiaiparban, a kőolaj-feldolgozásban, a vegyi-anyag gyártásban és a kohászatban április óta tartó áremelkedésnek köszönhetően. Az export árak emelkedése a forint árfolyam gyengülése miatt következett be.a fafeldolgozó ipar termelői ára 2010 január-decemberben 4,5%- kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 2,6%-kal, az export értékesítés árai 5,8%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól. Termelői ár alakulása szakáganként, január-december (előző év azonos időszaka=) TEÁOR Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindex termelői árindexe termelői árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 99,4 99,0 99, Falemezgyártás 89,0 88,9 89, Parkettagyártás Épületasztalos-ipari termékek gyártása 98,0,0 96, Tároló fatermék gyártása 99,6 98,8 102,3 Egyéb fa-, parafatermék, 1629 fonottáru gyártása Irodabútor gyártása 99,7 99,0, Konyhabútor gyártása 97,7 96,3 101, Ágybetét gyártása Egyéb bútor gyártása,6,4,7 A bútoripar termelői ára 2010-ben 0,3%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 0,2%-kal maradt el a 2009 évi árszinttől, az exporté pedig 0,7%-kal emelkedett. Az építőipari tevékenység termelői árai 2008 III. negyedéve óta csökkenő ütemben emelkednek IV. negyedévében 1,6%-kal emelkedtek a termelői árak, az év egészében az árak átlagosan 1,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A negyedik negyedévben az épületek építése ágazatban 1,2%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 1%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 2%-kal volt magasabb a termelői ár, mint 2009 október- decemberében negyedik negyedévében az egyes építményfajták közül: az egylakásos épületek termelői ára 2%-kal, a két és több lakásos épületek ára 2,2%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 2,3%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 3,7%-kal, -18-

18 az ipari épületek és raktárak árai 1,8%-kal haladták meg a 2009 év negyedik negyedévének árszintjét % Épületek építése Speciális szaképítés Építőipari árindex előző év azonos időszaka= Egyéb építmények építése Építőipar I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I.n.év II.n.év III.n.év IV.n.év I. n.év II.n.év III.n.év IV.n.év A fogyasztóiár-index 2010-ben 4,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Decemberben a fogyasztói árak 4,7%-kal nőttek 2009 decemberéhez képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció decemberben 2%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 5,1% volt ben a maginfláció 3%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 4,5% volt. 4,0 3,5 3,0 Fogyasztói árindex Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl. 20,0 17,5 15,0 Változás az előző hónaphoz képest (%) 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 12,5 10,0 7,5 5,0 2,5 0,0 Vált. az előző év azonos időszakához (%) -0,5-1, ,5-5,0-19-

19 A hazai lakásállomány alakulása 5 000,0 ezer db Lakásállomány Magyarországon 4 000, , , ,0 0, Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db és több szobás 2 szobás 1 szobás 40 A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab Község Többi város Megyei jogú város Budapest Új lakóépületben Új családi házban Új többszintes, többlakásos épületben Új lakóparki épületben -20-

20 140 0 Az épített lakások átlagos nagysága, m ,8 97,1 92,5 97,7 113,0 115,0 117,9 94,9 92, ,2 68,7 88,3 95,9 88, , Budapest Megyei jogú város Többi város Község Orsz. Átl. -21-

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-MÁRCIUS FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. JÚNIUS GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért

Részletesebben

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Bruttó hazai termék, IV. negyedév Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXXII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 27. ÁPRILIS 24-. A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

FAGOSZ XXIX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIA KECSKEMÉT, OKTÓBER GAZDASÁGELEMZÉS

FAGOSZ XXIX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIA KECSKEMÉT, OKTÓBER GAZDASÁGELEMZÉS Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség erdészet, f a i p a r, fakereskedelem, beszállítók Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest,

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXVIII. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 2. ÁPRILIS 26-27. A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Jelentés a beruházások évi alakulásáról

Jelentés a beruházások évi alakulásáról Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a beruházások 2011. évi alakulásáról 2012. április Tartalom Összefoglalás...2 Gazdasági környezet...2 Nemzetközi kitekintés...2 Beruházások, 2001 2011...2 Beruházások

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom 2016. június Jelentés az építőipar 2015. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. Az építőipar helye a nemzetgazdaságban...2 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január 2013/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI évfolyam 23. szám 2013. március 27. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, év, 2013. január A tartalomból 1 Nemzetközi és hazai gazdasági

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Decemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene

Decemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene Közzététel: 2015. február 12. Következik: 2015. február 13. Bruttó hazai termék (GDP) Sorszám: 24. Decemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene Építőipar, 2014. január december 2014. decemberben

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok)

Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok) Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal 2012. október Tartalom Összefoglalás... 2 Táblázatok... 5 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Húzza az ipart a járműgyártás

Húzza az ipart a járműgyártás 2013-06-15 1./5 Húzza az ipart a járműgyártás Az exportértékesítési célú járműgyártásnak köszönhető, hogy áprilisban 1,2 százalékkal bővült az ipari kibocsátás Magyarországon. A jelek is kedvezőek. Áprilisban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04 2015/49 2015. június 26. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi és

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar... 5 Lakásépítés... 6

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Szolgáltatási kibocsátási árak, IV. negyedév

Szolgáltatási kibocsátási árak, IV. negyedév 213/28 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 28. szám 213. április 19. Szolgáltatási kibocsátási árak, 212. IV. negyedév A tartalomból 1 Bevezető 1 Összegzés 2 H Szállítás,

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/102. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7. 2014. szeptember 26.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/102. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7. 2014. szeptember 26. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7 2014/102 2014. szeptember 26. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Lakáspiaci árak, lakásárindex, III. negyedév január 29.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Lakáspiaci árak, lakásárindex, III. negyedév január 29. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. január 29. Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...1 Negyedéves tiszta árindex...2 A teljes tényezői a használtlakás-piacon...2 A használtlakás-forgalom

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/66. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4. 2014. június 27.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/66. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4. 2014. június 27. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4 2014/66 2014. június 27. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi és

Részletesebben

2016. I. évfolyam 3. szám. GfK Growth from Knowledge

2016. I. évfolyam 3. szám. GfK Growth from Knowledge 216. I. évfolyam 3. szám GfK Growth from Knowledge www.gfk.com 2 Építőipari Hírlevél 216. I. évfolyam 3. szám Építőipari Hírlevél 216. I. évfolyam 3. szám 3 Tisztelt Partnerünk! Ön is kíváncsi vállalkozása

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 28.

Vezetői összefoglaló február 28. 2017. február 28. Vezetői összefoglaló Kedd reggelre a forint árfolyama az euróval, a svájci frankkal és a dollárral szemben egyaránt erősödött. A BUX 10,4 milliárd forintos, átlag feletti forgalom mellett

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

hétfő, augusztus 5. Vezetői összefoglaló

hétfő, augusztus 5. Vezetői összefoglaló hétfő, 2013. augusztus 5. Vezetői összefoglaló Vegyes amerikai makroadatok jelentek meg, a munkanélküliségi ráta ötéves mélypontján tartózkodik, ugyanakkor a foglalkoztatottság bővülése elmaradt az elemzői

Részletesebben

Vezetői összefoglaló október 17.

Vezetői összefoglaló október 17. 2016. október 17. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint az euróval és a svájci frankkal szemben gyengült, a dollárral szemben kis mértékben erősödött. A BUX 4,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom

Részletesebben

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16. A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság

Részletesebben

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok

Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok dr Sárosi György Veszélyes áruk szállítási trendjei, fontosabb statisztikai adatok A veszélyes áruk szállítására megbízható hazai statisztikai adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az Eurostat

Részletesebben

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló

szerda, augusztus 14. Vezetői összefoglaló szerda, 2013. augusztus 14. Vezetői összefoglaló Pozitív tartományban zárt az összes vezető tengerentúli és európai részvényindex a keddi kereskedési napon a kedvező makrogazdasági adatok hatására. Kedden

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés

Részletesebben

2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR január 16.

2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR január 16. 2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 16. Szolgáltatási kibocsátási árak, 2014. III. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág...1 J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

2014/114 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/114 STATISZTIKAI TÜKÖR 214/114 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. október 3. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 214. II. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Főbb folyamatok...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Árindexek (elõzõ év azonos hava=100) Folyó fizetési mérleg m$ Külkereskedelmi áruforgalom m$ Deficit

Árindexek (elõzõ év azonos hava=100) Folyó fizetési mérleg m$ Külkereskedelmi áruforgalom m$ Deficit Folyó fizetési mérleg Novemberben, a négy egymást követõ többlettel záró hónap után a folyó fizetési mérlegben 46 millió euró hiányt regisztráltak, igaz is igen kedvezõnek tekinthetõ. Az egyenleget elsõsorban

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Valdáné Pató Klára Jóváhagyta: Dr. Iróczki Lénárd 2011. november 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér...3 A KSH lakossági

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17.

Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17. Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17. Nem változtak az ipari termelői árak decemberben (Ipari termelői árak, 2014. december,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Ipar... 7 Építőipar... 8 Lakásépítés...

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS Készítette: Baranyai Ákos Jóváhagyta: dr. Iróczki Lénárd 2013. május 1 Tartalomjegyzék Fogalmi háttér... 3 A KSH lakossági

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

hétfő, június 1. Vezetői összefoglaló

hétfő, június 1. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. június 1. Vezetői összefoglaló Jelentős veszteséget könyvelhettek el a nemzetközi börzék pénteken. A 309-es szint közelében maradt az euró/forint kurzus. A BUX 0,3 százalékkal került lejjebb

Részletesebben