Kínálat kínálati függvény kínálati görbe

Átírás

1 Piaci gynsúly, rugalmasság Kínála kínálai függvény kínálai görb Kínála: az a rmékmnnyiség, amly gy gazdasági szrlő ado ár mll kés hajlandó iacra vinni; Kínálai függvény: kacsola a kínál és az z mghaározó ényzők közö, azaz,m,tch, a,b,c, ahol: M Tch a kínála, a szóban forgó rmék ára, a gazdasági szrlő rndlkzésér álló énzmnnyiség, a gazdasági szrlő álal alkalmazo chnológia,,, az a, b és c rmékk árai, olyan rmékké, amlyk a rmlés során a b c flhasznál. Kínálai görb: a kínál mnnyiség és a szóban forgó rmék ára közöi kacsolao kifjző függvény gráfja.

2 Marshall-krsz A Marshall-krsz nm más, min a krsl és kínála gyüs ábrázolására alkalmas szköz (invrz alakban muaja a krsli és a kínálai görbé is). Ahol a krsli és kínálai görb mszi gymás, kialakul a iaci gynsúly. Ez az jlni, hogy ado (gynsúlyi áron) a krs és a kínál mnnyiség mggyzik gymással (gynsúlyi mnnyiség). Pókháló-él Ha lézik is iaci gynsúly, nm bizos, hogy z l is érjük

3 2 0 0 Mg kll különbözni az gynsúly lézésé és az gynsúly sabiliásá. Ez uóbbi az jlni, hogy ha valami mia kikrülünk az gynsúlyból, akkor lézik gy (iaci) mchanizmus, amly a gazdaságo (a hlyz, sb.) az gynsúly flé rli. Minél mrdkbb (abszolú érékbn vév) a kínálai görb, annál inkább sabil az gynsúly; minél mrdkbb a krsli görb, annál insabilabb a iaci gynsúly. Ponosabban a rugalmasság fogalmának használaával mgfogalmazva: Ha a krsl árrugalmassága az gynsúlyi onban (abszolú érékbn vév) kisbb, min a kínála árrugalmassága ugyanbbn a onban, akkor a iaci gynsúly sabil. A iaci gynsúly sabiliásának flél:, ha.

4 Mi örénik, ha. AZ ÁLLAM MAXIMALIZÁLJA AZ ÁRAT (ÁRPLAFON) Tgyük fl, hogy az állam a szóban forgó rmék árá az gynsúlyi szinj ala rögzíi. max Ebbn az sbn a iac úlkrsls, ami az ár mlkdésé rdményzné, d én z kívánja az állam mgakadályozni. A mgoldás olyan bavakozás, amllyl a iaci gynsúly a max ár mll bizosíja, vagyis: a) mgnövli a kínálao, hogy az új kínálai görb a válozalan krsli görbé a max ár mll mssz, b) csökkni a krsl, hogy az új krsli görb a válozalan kínálai görbé a max ár mll mssz, c) mgválozaja mind a krsl, mind a kínálao úgy, hogy mindké görb max lmozduljon, és a ár mll msszék gymás, d) ámogaás nyúj a vállaloknak, hogy a krs mnnyiség a iacra vigyék.

5 2. ÁRPALÓT ALKALMAZNAK (MINIMÁLI ÁRAT HATÁROZNAK MEG) min Ebbn az sbn a iac úlkínálaos, vagyis az árak csökknni kzdnk. 3. A FOGYAZTÓK NEM A MEGFIGYELHETŐ ÁRAK ( ) ALAPJÁN HATÁROZZÁK MEG KERELETÜKET, HANEM VÁRT ÁRAK ( x ) ALAPJÁN Ha a fogyaszók arra számíanak, hogy az árak a jövőbn nőni fognak, akkor inkább lőbbr hozzák a rvz vásárlásoka, vagyis mos növlik a krsl. Mivl z a folyama az árakól függlnül jászódik l, a krsli görb jobbra ( ) olódik.

6 ˆ A krsl növkdés mia úlkrsl ( ) alakul ki a iacon, ami az ár növkdésé válja ki, -ről ˆ -ra. Mos viszon úlkínálao aaszalhaunk, ami az ára csökkni. A jól ismr alkalmazkodási folyama végén lérkzünk az új iaci gynsúlyhoz ; - flév rmészsn, hogy a iaci gynsúly sabil. Lászik, hogy az új gynsúlyi iaci ár magasabb, min az rdi ( ). Az árnövkdés gyln gy oka az vol, hogy a gazdasági szrlők gy rész magasabb árakra számío Példa: Érékaíriac; néhány bnnfns olyan információkhoz juo, hogy valamly érékaír ára (árfolyama) nőni fog. Ezér, vagyis a vár magasabb árfolyam mia, nő a krsl, ami a fni mchanizmus érlmébn a valós árfolyam növkdéséhz vz. Erről mások udomás szrznk, így újabb krslnövkdés kövkzik b mgin magasabb vár árfolyam mia. Ez a valós árfolyam újbóli növkdésé válja ki, sb. A folyama mgörik, ha az újonnan kibocsáo érékaíroknak nm lsz fdzük, akkor min l. a közlmúlban az UA-ban régi érékaíroka fdzkén kzlv ovább növlhik a forgalomban lévő érékaírok mnnyiségé, d a iaci szrlők lőbb-uóbb mgudják, hogy zk valójában nm válhaók b vagyonárgyakra, így ömgsn fogják mgkísérlni, hogy az érékaíroka énzzé gyék, ami végül is csődhöz vz.

7 Fogyaszói öbbl és rmlői öbbl Lgyn ado az alábbi krsli görb: rs P Láhaó, hogy a (fogyaszói) rzrvációs ár magasabb, min az gynsúlyi ár, vagyis léznk fogyaszók, akik a szóban forgó rmékér hajlandók és késk öbb fizni, min amnnyi a iaci ár. zámukra z a hlyz gy nm vár mgakaríás hoz, amly a (0; ), (0; rs ), ( ; ) onok álal mghaározo háromszög rül jlníi mg. Ha a fni krsli görbéhz arozó invrz krsli függvény akkor a fogyaszói öbbl, azaz,. A fogyaszói öbbl há a fogyaszói 2 rzrvációs ár és a iaci ár különbségkén klkző öbbl (nm vár mgakaríás) a fogyaszónál. Analóg módon érlmzhő és mghaározhaó a rmlői öbbl, amikor a rmlők gy rész hajlandó és kés lnn az lőállío rmék a iaci árnál alacsonyabb áron (rmlői rzrvációs ár) ladni. Náluk bbn az sbn gy nm vár bvél ralizálódik. Ez a (0; min ), (0; ), ( ; ) háromszög rülénk fll mg.

8 P min Adózaás Adó: llnszolgálaás nélküli jövdlm-lvonás, amly az állam gazdaságon kívüli kényszr révén valósí mg. - Mnnyiségi adó: olyan adó, amly az lado vagy vásárol rmékmnnyiség uán kll fizni; Pl.: Bnzin jövdéki adója, amly lirnkén 20 F (200. január.), illv a cigara sén 9,35 F szálankén. B A mnnyiségi adó bvzésévl különbség kll nni a rmékgység bruó ára ( ) és N nó ára ( ) közö, amlyr érvénys B N, ahol a rmékgység uán fizndő adó jlöli. Ha flélzzük, hogy az adó a rmlő fizi (l. bünés -kén, mr az gészségr káros cigará gyárja), akkor a fogyaszó vásárlási dönésé a bruóár alaján B hozza mg ( ( )), a rmlő viszon csak a nó ára kaja mg, azaz nnk alaján dön a N B rmlés nagyságáról ( ( ) ( ) ). Ez a kínálai görb balra olódásá rdményzi; ado mnnyiség mll a ké kínálai görb közöi ávolság gynlő az adóval. Az adózaás B B bvzés uán kialakuló iaci gynsúly há a ( ) ( ) gynlőséggl N N illv a nó ár vonakozásában a ( ) ( ) összfüggéssl írhaó l.

9 B N B B N Ha a vizsgál iac krsli, illv kínálai függvényi ( ) a b a b( ), N N a c b illv ( ) c d, akkor az gynsúlyi nó ár N, a bruó ár dig b d a c d ad bc bd B. A hozzáarozó rmékmnnyiség. b d b d b d A fn mghaározo rmékmnnyiség a mnnyiségi adóval mgszorozva mgkajuk az állam adóbvéli: ad bc b d bd b d 2. Az adózaás bvzésévl az rdi fogyaszói és rmlői öbblk három részr bomlanak: a) az új fogyaszói és rmlői öbblkr, b) az állam adóbvélir, c) a holhr-vszségr. Adóáháríás: Az állam az adórh csak az gyik szrlőr vi ki, d végül a másik is fiz(h). Pl. Az állam a cigaráka gyáró rmlők gy mnnyiségi adóval rhli, d nnk gy részé a fogyaszók is vislik.

10 Az adóáháríás oka a szrlők krslénk, illv kínálaának árrugalmassága. Az adórhk rlaív nagyobb részé az visli, aki rugalmalanabb. - Érékadó: olyan adó, amly az ár százalékában adjnak mg, l. ÁFA. Thá: B z N, ahol z az adókulcs.

11 Krsl/kínála rugalmassága A krsl és kínála árrugalmassága A krsl/kínála árrugalmassága mgmuaja, hány százalékkal válozik a krsl/kínála, ha a rmék ára gy százalékkal módosul. Kiszámíásának ké módja van: - onrugalmasság: - ív rugalmasság: Érlmzés: dq P QP dp Q. Q Q P P 0 0 Q. P P P0 Q Q0 - A kínála árrugalmassága oziív, azaz az árak növkdésévl a kínál mnnyiség is nő. - A krsl árrugalmassága álalában ngaív (normál árhaás érvénysül: nő a rmék ára, csökkn a krsl), d oziiviása nincs kizárva (ilynkor a krsli görb oziív mrdkségű, aradox árhaásról bszélünk), l. sznobhaás vagy az áruhiányól való féllm flvásárlás A krsl jövdlmrugalmassága A krsl jövdlmrugalmassága mgmuaja, hány százalékkal válozik a krsl, ha a fogyaszó jövdlm gy százalékkal módosul. Kiszámíásának ké módja van: - onrugalmasság: - ív rugalmasság: Érlmzés: dq m Qm dm Q. Q Q m m 0 0 Q. m m m0 Q Q0 - Jllmzőn oziív (normáljószág=surior javak), d lkézlhő, hogy ngaív (alacsonyabb rndű javak/infrior javak); - Luxusjavaknál -nél nagyobb; - Engl-örvény: növkvő jövdlm mll a házarások gyr kvsbb kölnk éllmiszrkr éllmiszrknél a krsl jövdlmrugalmassága - nél kisbb;

12 Krszár-rugalmasság A krsl krsz-árrugalmassága mgmuaja, hány százalékkal válozik az X rmék iráni krsl, ha az Y rmék ára gy százalékkal módosul. Kiszámíásának ké módja van: - onrugalmasság: - ív rugalmasság: Érlmzés: dq P X Y Q. XP Y dpy QX Q X QX PY P 0 Y Q 0 XPY PY PY Q Q0. - Ha oziív, akkor a ké áru gymás hlysíő rmék, - Ha ngaív, akkor komlmnrk (gymás kigészíő rmékk) 0 A rugalmasság és a krsli (kínálai) görb alakja - függln (mnnyiség a vízszins, ára a függőlgs nglyn ábrázolva: függőlgs gyns): ljsn rugalmalan; - vízszins: ökélsn rugalmas; - az a görb, amlynk mrdkség az ado onban (abszolú érékbn vév) kisbb, az rugalmasabb. A rugalmasság alkalmazása - A krsl árrugalmassága és a vállala bvél Ha az árrugalmasság abszolú érékbn gynél kisbb, az az jlni, hogy az árválozás haása a ljs bvélr rősbb a mnnyiségi válozásénál, há érdms ára mlni a bvél növlés érdkébn. Ennk érlmébn árrugalmas rméknél (ahol az árrugalmasság abszolú érékbn gynél nagyobb), o ára érdms mlni a bvél növlés érdkébn. Ha gységnyi árrugalmasságú rmékről van szó, nm érdms válozani a rmék árán, mr a bvél nm válozik, há én maximális a bvél. - Adóbvélknk az adóala szrini rugalmassága A gazdasági szrlőnk jövdlmől függő adó is és jövdlmől függln adó is kll fizni, azaz 0 zy, ahol a bfizésr krülő adóösszg, 0 a jövdlmől függln adó (forgalmi adó, gékocsi súlyadója, sb.), z az adókulcs, amly az y nagyságú

13 jövdlmr vík ki. Az adóbvél jövdlm szrini rugalmassága jövdlm gy végln kis százalékos növkdés zk szrin az adóbvélk százalékkal növli. finíciók d dy y zy, a zy 0 zy zy 0 kínála kínálai függvény kínálai görb Marshall-krsz iaci gynsúly gynsúly sabiliása fogyaszói öbbl rmlői öbbl adó adóáháríás mnnyiségi adó érékadó krsl árrugalmassága kínála árrugalmassága normál árhaás aradox árhaás jövdlmrugalmasság krszár-rugalmasság infrior/alacsonyabb rndű surior Engl-örvény rmék rmék/normáljószág