Az optimális szabadalmak elméletének magatartásgazdaságtani és nemzetközi közgazdasági kiterjesztése

Átírás

1 Szdi Tudományym Gazdasáudományi Ka Közazdasáani Dokoi Iskola Nay Bndk Az opimális szabadalmak lmélénk maaaásazdasáani és nmzközi közazdasái kijszés Dokoi ékzés Témavzők: Pof. D. Hámoi Balázs CSc Eymi aná Budapsi Covinus Eym Pof. D. Lnyl Im, MTA dokoa Eymi aná Szdi Tudományym Szd 212

2 2

3 Eo quod in mula sapinia mula si indinaio, E qui addi sciniam adda labom. Pédikáo könyv 1:18 Köszönnyilváníás Ez a disszáció, mly mos i fkszik lkészüln, szép fomában és aalommal lv, jóval öbb időmb kül, min ahoyan az a kiindulásko mélm, vay aká vzm. Valószínűl mé öbb időb kül volna azonban, hoyha nm kapam volna sísé mindazokól, akiknk mos ilyn fomán z mköszönni iykszm. Bá számos mb azdaíoa a doloza aalmá akava vay véllnül, és sokan övidíék l az lkészüléshz szüksés idő síséükkl, vay növlék m a ndlkzés álló szllmi őfoásoka, mindnki flsoolásáa nincs módom. Szakmaila n köszönhk Kuba Pénk, aki a mamaikai lvzéskbn nyújo flbcsülhln sísé. A doloza mamaikai és saiszikai észibn Szakálné Kanó Izablla és Kovács Pé sík kiaóan válaszolva újabb és újabb kédésim. A mikoökonómiai szmponú mjyzésivl Mozsá Fnc ml a disszáció színvonalá. Bizonyáa mindannyian alálnak mé mindi olyasmik, mlykbn véül nm hallaam ájuk. Konzulnsim, Pof. D. Hámoi Balázs és Pof. D. Lnyl Im fáadhaalanul öszönözk a munkában, és hasznos anácsokkal láak l. A disszáció készülénk különböző fázisaiban ao viák, bszélésk soán sok és hasznos észvél, javaslao kapam mé Bajmócy Zolánól, Koszopulos Andászól, Vas Zsófiáól, Málovics Gyöyől, Fnyővái Zsolól. Ami a doloza lkészíésénk idő, ő és llksdés-azdálkodás észé illi, családom és baáaim kiűnő ámoaása nélkül bizonyáa nhzbbn készül volna l a mű. Flsém és szülim sík á az ő- és llksdés-hiányos időszakokon, és Run Andás láo l disszációíás-lélkani anácsokkal. Mindannyióoknak hálás vayok! A dolozaban mé íy is mmaad hibák mia csakis maama vádolhaom. 3

4 Taalomjyzék Bvzés A udás élmzés a közazdasáanban Innováció és udás A udás ípusai és ulajdonsáai A chnolóiai udás védlm és a szabadalmak Az innováció nm modll-szinű mközlíési Az innováció modllzési lhőséi Az opimális szabadalmak lmél A szabadalmak Nodhaus-modllj A modll válozaai: új koncpciók és paamék Vsny a mékpiacon Vsny az innovációk piacán Kövkzésk A hipbolikus diszkonálás alkalmazása az opimális szabadalmak lmélé Az xponnciális diszkonálási modll és alnaívái Nm-xponnciális diszkonálás a pénzáamok sébn A nm-xponnciális diszkonálás alkalmazása az opimális szabadalmak lmélébn Az alapmodll bmuaása A kvázi-hipbolikus diszkonálás billszés a modllb Edményk A udás jdés és az IPR őssé Iodalmi ákinés A modll Imiációs kockáza déln Kős imiációs kockáza: északon és déln is mjlnh imiáció A laív IPR védlm Az IPR szioodásának ipaáankén léő haása A laív szabadalmi védlmi őssé válozás haása a mékáamlása Iodalmi ákinés Vizsálai kédés és módsz A szllmi ulajdonjo-védlm ősséénk méés A udásáamlás méés Vizsálai módsz Empiikus adaok és foásaik A szabadalmi védlmi őssé laív válozásának méés A udásáamlás méés Edményk Diszkusszió és az mpiikus kuaás koláai A disszáció dményi Iodalomjyzék Mlléklk

5 Ábák jyzék 1.1. ába: Analiikus - szinikus - szimbolikus udás ába. A szabadalmak Nodhaus-fél mikoökonómiai modllj ába. Az idő múlásának észllés az ll idő füvényébn ába. Ey xponnciális és y kvázi-hipbolikus diszkonfüvény ába. A minimális opimális szabadalmi idő és az opimális szabadalmi idő ába. Az opimális szabadalmi élaam hossza xponnciális, illv kvázihipbolikus diszkonálás mll ába. A déli abszopív kapaciás a mékbonyolulsá füvényébn ába. A déli IPR védlm ősödésénk haása ába. A déli és az északi IPR védlm yüs ősödésénk haása ába. Az impoő és az xpoő IPR-védlmi ősséénk haásai ába. Oszáok abszopív kapaciásai közi különbsék a modllbn

6 Táblázaok jyzék 3.1a ábláza. * éék δ xp =,952 sén vayis ha xp =, b ábláza. * éék δ xp =,99 sén vayis ha xp =, a ábláza. T éék δ xp =,952 azaz xp =,5 mll b ábláza. T éék δ xp =,99 azaz xp =,1 mll ábláza. A kiikus Ĝ éék különböző H és L mll ábláza. A különbsék különbsé módsz kimn ábláza. Az oszápáok lhsés csopojai a laív IPR védlmi őssé szmponjából ábláza. Különbsék különbsé kimni ábla: mindké időszak yü ábláza. Különbsék különbsé kimni ábla: az 1. időszak ábláza. Különbsék különbsé kimni ábla: a 2. időszak ábláza. Különbsék különbséi fonosabb dményk ábláza. Szinifikáns DiD éékk száma OECD/WTO asá szin ábláza. Szinifikáns DiD éékk száma jövdlmcsopook szin ábláza. Szinifikáns DiD éékk száma időszakok és ipaáak szini bonásban

7 Bvzés A azdasái fjlődésbn én azonosío nd a azdasái véknysé lolódása a mzőazdasáól az ipa flé, majd az ipa flől a szolálaások iányába, és a luóbbi időkbn pdi a udásinnzív szolálaások vay éppnsél mlés flé. Napjaink udásalapú azdasáában a vsnylőny má nm lsősoban a hayományos ényzőlláosáon múlik, hanm dönőn a humán ők, a udás sz vsnyképssé vállalaoka, éióka, oszáoka. A udás azonban számos olyan ulajdonsáal ndlkzik, ami mia máshoy kzlndő, min a hayományos őfoások nm ivalizáló, nm kimülő, kumulálódó, kombinálódó, konxusfüő és lokalizál, xn haások foása, nhzn anszfálhaó sb. Előállíásának és jdésénk lősíés zé a hayományos piaciól léő módszkkl valósul m, jllmzőn az állam bavakozásával. Ennk a bavakozásnak y mnyilvánulása a szllmi ulajdonjovédlmi ndsz, mlynk különböző fomái és őssé különbözőképpn bfolyásolja a azdasái szmponból fonos chnolóiai udás lőállíásá és jdésé. A szabadalmi védlm nm az yln, vay aká lhaékonyabb módsz a szllmi ulajdon védlménk, vay lősíőj a chnolóiai udás mlődésénk, jdésénk. Méis, mí ys ipaáakban jllmző a nyíl és szabad hozzáféés az új dménykhz az opn souc lv, addi más ipaáakban pl. yóyszipa a szabadalmaknak ovábba is kimlkdő szpük van az innovációk lősíésébn és jdésébn. Fiz Machlup má 1958-ban mía a szabadalom inézményéől szóló anulmányának konklúziójakén: ha a szabadalmi ndsz nm lézn, akko közazdasái haásaiól mlévő jlnli udásunk biokában fllőlnsé lnn y ilyn ndsz flállíásá javasolni. Mivl azonban má hosszú idj ndlkzünk szabadalmi ndszl, jlnli udásunk alapján fllőlnsé lnn a mszűnésé javasolni. Machlup 1958, 8. o.. Nysanyaokban alapvőn szény oszáok, min például Mayaoszá, számáa a udás, min őfoás mlésénk és jdésénk lősíés haékony szköz lh vsnylőnyök mszzésénk. Ezé aom fonosnak nnk a kédésnk a vizsálaá. A kuaásom célja, hoy mvizsáljam, a szllmi ulajdonjo-védlm, közlbből a szabadalmi védlm inézmény hoyan bfolyásolja a azdasáila hasznosíhaó chnolóiai udás mlésé az innováooknál, illv az ilyn jllű udás jdésé oszáok közö. 7

8 A dolozaomban alapvőn ddukív, lméli mközlíés alkalmazok, és közazdasái modllkből kívánom lvonni kövkzésim. A közazdasái szakiodalomban a modllk y széls csopoja folalkozik a szabadalmi ndsznk a chnolóiai udás lőállíásáa a modllk kuaás-fjlszés és innováció fomájában jlníik m vay nmzközi jdésé a modllk z mékk, vay működő ők oszáok közi áamlásakén kzlik yakool haásainak vizsálaával. A doloza alapvőn a noklasszikus közazdasáan alaján áll. Mindazonálal a noklasszikus modll y ndoén módon mhaáozódó inézményi válozóval bővím ki, a szabadalmi védlm inézményévl. Mí a noklasszikus közazdasáan külső adosákén kzli a jáékszabályoka, mlyk mnén a azdasái szplőknk opimalizálniuk kll, például a ulajdonjook inézményé, a dolozaomban a kédés éppn az, hoy a szplők vislkdésé aálva hoyan lh kialakíani y ilyn inézmény. Ennyibn a doloza az új inézményi közazdasáanból is épíkzik. A udásmlés- és jdés ljobban lősíő inézményi zsim vizsálaánál álalában nomaív mközlíés alkalmazok. A modllk kijszéskén alkalmazo, a kíséli közazdasáan álal használ hipbolikus diszkonálással hlysív az xponnciális diszkonálási módsz azonban a doloza poziív mközlíésbn vizsálja m az inézményi zsim jóléi haásai. A doloza ész y mpiikus kuaás is, amlybn a udásjdés nomaív modlljink kövkzési épív nmzazdasái szinű adaok lmzésévl vizsálom m a szllmi ulajdonjoi-ndszkbn bkövkző válozásoknak a haásá a chnolóia-innzív mékk nmzközi áamlásáa. A doloza kiinduló ondolaa, hoy a udás y kvázi közjószá, mly sébn nm valósul m a maa mész szin a ivalizálás. Ezé amnnyibn a kományza nm bizosíja, hoy a udás lőállíói az álaluk lőállío azdasáila hasznosíhaó udásból számazó azdasái lőnyök élvzhssék, vayis ha nm oldja m a nm fizők kizáásá, a poyauas maaaás ponciális mjlnéséől ava a vállalaok jóval kisbb mnnyiséű őfoás fodíanának új chnolóiai udás lőállíásáa lényébn innovációa, min ha z a kizáhaósá mvalósíhaó. Az állam álal bizosío kizáólaos jook szllmi ulajdonjook, min yfaja lhsés moldás nnk a kizáásnak a mvalósíásáa, uyanakko naív haásokkal is jának, amnnyibn az di udásmlőnk monopol pozíció bizosíanak, és az zzl jáó idilns holh-vszsé a ásadalom számáa éppúy káos, minha nm állíódna lő új udás. 8

9 Íy há flélzv a szllmi ulajdonjook inézményé, min válasz a kizáhaósá hiányának poblémájáa, szüksés mvizsálni, hoy hoyan bizosíhaó a udásmlés opimális méék y azdasában. A szabadalmi védlm kős funkcióval ndlkzik. Eyflől a ponciális jövőbli innováooknak íéi az innovációikból számazó hasznok lsajáíásá, íy innovaív őfszíésk kész. Másflől pdi, nyio azdasáoka flélzv a szabadalmi védlm a má mlévő innovációk ljszésé is lősíi, amnnyibn y má mlévő innováció számáa bizosí védlm y új piacon. A dolozaban z a ké funkciójá vizsálom m, és nyújok hozzájuk kijszésk. A doloza lső ész y lméli mközlíés a chnolóiai udás mlésénk és bvzésénk, az innovációnak. Az lső fjzbn a különböző lméli iányzaoka ákinv haáolom köül, hoy mi ék udás ala a doloza szmponjából. Szüksés a udás foalmának opacionalizálása, hiszn csak mnén élmzhők a későbbikbn a udás mlésé és jdésé kijlnésk. A második fjzbn noklasszikus alapokon nyuvó modllkn kszül muaom b a udásmlés ásadalmi jóléi haásai. Uyanakko az állam álal szabályozhaó szllmi ulajdonjo-védlm, szűkbbn a szabadalom inézmény, min ndoén válozó szpl a hayományos noklasszikus vállalai opimalizáló modllbn, ilyn módon közlív az inézményi közazdasáani lmzéskhz. E fjzbn aa ksm a válasz, hoy a szllmi ulajdonjoi védlm állam álal kialakío és baao inézmény hoyan ha a udásmlés és az nnk nyomán lőálló jólé. A fjz őljsn épí W. D. Nodhaus 1967-s Th Opimal Lif of a Pan című cikké, mly y nomaív modlljé állíja fl a szabadalmi védlm inézményénk és az vizsálja m, hoy a kományzanak a modllbn szplő yln inézményi válozó, a szabadalmi védlm időaamának hosszá hoyan kll mállapíania a maximális jólé lééséhz. Ebből az ölből innovációból? azán y ész kuaási iányzaa indul ki nomaív modllknk, a fjz zk kívánja összzni, csopoosíani és ákinni. A bmuao modllk középpnjában az időényző áll: hoyan ha a szabadalmi védlm hossza a udásmlés, az innovációa és a jólé. A hamadik fjzbn a udásmlés émaköé y maaaás-azdasáani nézőponal azdaíom. A szabadalmi élaam azé fonos az opimális szabadalmak lmélébn, m a szabadalmi védlm mia lőálló jlnbli piacozíásból dő holh-vszsé vi össz az időbn később mjlnő foyaszói öbblnövkdéssl valamin a szabadalmi élaam ala alizálhaó pofiokkal. Ennk az 9

10 összvésnk y fonos lm a diszkonálás, a különböző időbn jlnkző hasznok és kölsék jlnbli ééklés. Mé mindi a szabadalmi védlmi ndsz lméli és inézményi közazdasáani mközlíésénél maadva, a hipbolikus diszkonálás min líó modll kövkzményi kívánom alkalmazni az opimális szabadalmak lmélébn. Ebbn a észbn az vizsálom m, hoy a modllalkoásnál használ xponnciális diszkonálási modll a dskipívn nayobb jű kvázihipbolikus diszkonálási modllkkl hlysív mnnyibn módosulnak a nomaív modllk jóléi kövkzési. A doloza második észébn az vizsálom m, hoy mikén ha a szllmi ulajdonjoi védlmi ndsz őssé a udás nmzközi jdésé. Előszö a nydik fjzbn szinén modllkn kszül vizsálom m az összfüésk. A bmuao modllk a nmzazdasáok közöi udásáamlásnak y lhsés opacionalizálásá adják m: az új chnolóiai udás chnolóia-innzív mékk illv szolálaások áamlásával, illv udás-innzív működőők-áamlással mozoha oszáhaáokon á. Ákinm, hoy a különböző makoökonómiai modllk síséévl milyn összfüésk alálhaók a mékk nmzközi foalma fomájában mvalósuló udásáamlás és a szllmi ulajdonjo-védlm őssé közö. Az xpoálási dönés mikoszinn vizsálva y modll síséévl muaom m, hoyan ha a mékk nmzközi áamlásáa az, hoy a kskdlmi pank szabadalmi-védlmi szabályozásai őssébn ymáshoz képs hoyan váloznak. A második ész aalmaz y mpiikus vizsálao is. Az mpiikus kuaás a nydik fjz modllj álal mviláío összfüésk kívánja szlni. Koábbi kuaások soán saiszikai összfüés alálak y oszá szllmi ulajdonjoi ndszénk őssé, szioúsáa, illv az oszába báamló chnolóia-innzív mékk mnnyisé közö. Az öödik fjzbn mpiikusan vizsálom m, hoy bfolyásolja- az x oszába y oszából ékző mékimpo alakulásá x oszá szllmi ulajdonjo-védlmi ndsz ősséénk y oszáéhoz képsi laív válozása. Rssziós modll hly a különbsék különbsé saiszikai módsz használaával vizsálom az összfüésk. A kskdlmi pankből csopook képzhők például a mnén, hoy az impoő oszában a szabadalmi védlm ősbbé vay ynébbé vál az xpoő szabadalmi védlméhz képs. A kövkzés újfn az, hoy a kományzai bavakozás a szabályozási könyzb lősíhi, vay éppn háálahaja a udásjdés. 1

11 1 A udás élmzés a közazdasáanban Mindannyian ismjük a mondás: a udás haalom. A közazdasái iodalomban azonban a udás linkább olyan kifjzéskkl kapcsolódik össz, min növkdés, jólé, pofi. Az innováció, azdasáila hasznosíhaó új udás lőállíása és alkalmazása a közazdasáanban éóa flism és lism módja vállalai szinn a piaci ő mszzésénk és öbblpofi léésénk, valamin hosszú ávú fnnmaadásnak, makoszinn pdi a ásadalmi jólénövkdésnk, és álalában vév a azdasái növkdésnk. A fjz lső észébn a ljssé iény nélkül az innováció néhány dfiníciójá yűjöm össz, és kimlm blőlük az a közös ényző, amly disszációm szmponjából összköi ők. A második észbn az innovációs dfiníciókban implici mhúzódó, és azok alapjá képző udás, min spciális mék állíom a középponba. Összyűjv néhány különls ulajdonsáá, az iykszm bmuani, hoy máshoyan kzlndő, min a közazdasáan hayományos áyá képző javak. A hamadik alfjzbn néhány lhsés válasz muao b a udás koábban mlí különls ulajdonsáai álal flv poblémák kzlésé, kimlv zk közül a szabadalmi védlm inézményé. A nydik alfjzbn, lhaáolandó a disszációban később alkalmazandó ondolai köől azka a mlhősn nay hayományokkal és kijd szakiodalommal ndlkző iányzaoka muaom b övidn, mlyk udásméssl és innovációval folalkoznak uyan, d nm mamaizál vay modllkbn ondolkodó módon. A fjz véén az öödik észbn pdi azoka az iányzaoka kinm á, mlyk modllk használva muaják b az innováció és a chnikai fjlődés fonossáá, azdasái növkdésbn bölö fonos szpé. A disszáció későbbi észibn maam is ilyn módon vizsálom m a udás mlésénk és jdésénk ys poblémái. 1.1 Innováció és udás Az innováció y mlhősn mulidiszciplináis kifjzés, és yln önálló diszciplína sm udja önmaában az innováció mindn észlé és aspkusáa vonakozóan áyalni, mé kvésbé dfiniálni. Az innovációs iodalom yik lfonosabb koai alakja, Josph Alois Schump. Az ő innovációs lmélé folalja össz övidn Wi 22 az alábbi módon: A válozás, mly ndoén módon kövkzik b a azdasában a vállalkozók innovaív 11

12 véknysé hozza lé; ők az ydüli szplők, akik képsk mlévő őfoások új kombinációi lőállíani vay szvzi fomáka mválozani Wi 22, 13. o. Az innováció há nm más, min mlévő őfoások új kombinációja, vay szvzi fomák új összél. A schumpi innovációk y mő omboláson caiv dsucion kszül folyamaosan fomálják á a azdasáo. Új vállalkozók jlnnk m új innovációkkal, a piac pdi a maa mész szin a vsny köülményi közö lvézi a szlkció: vsnylőny sz sz és pofio éh l a lhasznosabb innováció bvző vállala, azok a vállalaok, akik innovációi kvésbé hasznosak, vay éppn mhaldoak, háányba külnk a vsnybn, alacsonyabb pofio éhnk l, vay aká csődb is mhnk. Az ymás kövő innovációk soa y bizonyalansáal hs, nm ynsúlyi piaci hlyzkn kszül lzajló volúciós folyama. Az új udáslmk a ébbikn épíkzv y öénlmil mhaáozo pályán haladnak lő: a chnolóiai fjlődés úfüősé mua. Ács Zolán és Vaa Aila y az innovációs ndszk iányzaának ondolai kén blüli dfiníció ad az innovációa: A chnolóiai innováció lényébn új udás léhozása, vay má léző udáslmk kombinálása új módokon, és zk anszfomációja azdasáila szinifikáns mékkb vay yáási folyamaokba Ács Vaa 2, 33. o.. Az innovációs folyama észi a udományos ismk bővülés i fől mészudományos ismk ondolnak, a vilá övényszűséiől alkoo udásunk halmazának növkdés éndő alaa, a chnolóia kifjlszés a mlévő udásunk alkalmazása valamilyn yakolai cél szoláló chnikai módsz malkoásáa, és a mék kidolozása és piaca vil a mék a mlévő chnolóia flhasználása y konké funkció lvézésé alkalmas fizikai áy malkoásáa Vaa 26. Ez a mközlíés nay hansúly fk aa, hoy az innovációk y sokszplős, komplx és inakív ndszbn jönnk lé, ahol a udásméssl páhuzamosan udásjdés is maába folal az innovációs folyama. Az innováció y olyan folyama, amlynk soán új udás, vay éi udás új kombinációi ölnk s mékkbn vay mlési folyamaokban, és jlnnk m a piacon Mono Taylo 21, 7. o.. Az innováció fonos ész há a má mlévő udásbázis, min inpu, és a képssé új udás lőállíásáa vay bfoadásáa. A hosszú ávú vsnylőnyök kulcsa a vállalai udásbázis bővíésénk képssé. Ros 23 mfoalmazása szin az innováció y öl, yakola vay áy, amly y szmély vay yéb flhasználó szvzi ysé újkén ézékl 12. o.. Ez a dfiníció aalmazza az az lm, hoy az innováció valami újdonsá az alkalmazó 12

13 szmponjából. Uyanakko xplicin is kifji, hoy ahhoz, hoy innovációól bszélhssünk, nm szüksés objkív újdonsának lnni. Elndő, hoy a flhasználó számáa ddi ismln, nm alkalmazo doloól lyn szó Az innováció szokásos dfiníciói álalában nnél szűkbb élmbn haáozzák m az innováció. Fonos különválaszani az invnció az innovációól Szabó 212. Az invnció valami újdonsának a flalálása, mí az innováció pdi nnk üzli alkalmazása. Az invnció és az innováció lválhanak ymásól időbn sokszo hosszú időnk kll llni, mi y chnikai újíásból piaca vihő mék lsz, vay alanyában észn más képzsé szüksés a flaláláshoz, min az üzlhz. Aki ndlkzik a mfllő chnikai szakudással, amlynk síséévl a jlnli chnikai szin mhaladó mékk vay ljáásoka ud malkoni, yálalán nm bizos, hoy ndlkzik a mfllő azdasái ismkkl vay vállalkozói készsékkl ahhoz, hoy alálmányából pofio szzzn. Inzl 211 y mayaoszái -flméésbn számos olyan vállalao alál, amlyk ndlkznk sajá szabadalommal, vayis invncióval, viszon nm innovaívak, nm vzk b újíásoka. Innováció öbb üln is bvzhnk a vállalaok. Schump mé az innovációknak ö ípusá mlíi: új mék, új mlési módsz, új bszzési foások, új piacok kihasználásának flfdzés és új módszk a azdasái véknysé szvzésé Wi 22. A jlnl méékadó, az OECD álal kidolozo Oslo Kézikönyv innovációdfiníciója szin Az innováció 1 új, vay jlnősn javío mék áu vay szolálaás, 2 új ljáás, 3 új makin-módsz, vay 4 új szvzési-szvzi módsz bvzés az üzli yakolaban, a munkahlyi szvzbn vay a külső kapcsolaokban. OECD 25, 46. o., soszámozás őlm. A kézikönyv szin az innovációnak y minimum-kövlmény, hoy az innováció véhajó vállala számáa újdonsáól, vay jlnős javíásól lyn szó, és fonos lm, hoy valóban b lyn vzv, alkalmazásba lyn vév. Az álalam flhasznál és kijsz modllk azonban nnél szűkbbn élmzik az innováció, és zk közül csupán az lső kő koncnálnak. Ez a kéfaja innováció összfolaló névn chnolóiai innovációnak hívjuk OECD 25, Inzl 211. Min ahoyan az összs fni dfinícióból kiűnik, az innovációnak közponi lm a udás, az új udás mszzés, vay mlévő udás új módokon való összkombinálása. Az innováció álal új udás klkzik és jd szé, mly kijszi a azdasá új mékk haékonyabb működési módszk kifjlsző ponciáljá. OECD 25, 33. o. A chnolóiai innováció ké fajájához is különfél udás köhő. A mék-innováció 13

14 élmzhjük úy, min aa vonakozó udás, hoy mi mljünk: milyn új mékk hozhaunk lé, vay milyn fjlszésk hajhaunk vé a má mlévő mékkn. A folyama-innováció zzl szmbn olyan udás, ami aa vonakozik, hoy hoyan mljük a má mlévő, az új, vay a ovábbfjlsz mékk. Ezk a vállalai innováció soán flhasznál udásoka nvzhjük chnolóiai udásnak, szmbn a udományos udással. Mí a udomány célja, hoy més a mész, és célból udás állí lő, addi a chnolóia célja, hoy bfolyásolja a mész, amly célból mssés szközök aifac állí lő Faulkn Az innovációk kapcsán nm akámilyn faja, vay álalános élmbn v udásól, hanm chnolóiai udásól van szó. Az innováció a chnolóiai udás mválozása. A kövkző alfjz nnk a chnolóiai udásnak a közazdasáila fonos ulajdonsáai kini á. 1.2 A udás ípusai és ulajdonsáai A azdasáila hasznosíhaó udás ndlkzik bizonyos ulajdonsáokkal, mlyk mkülönbözik más yéb, hayományos mékkől vay mlési őfoásokól. Előszö azonban maá a udás kll mkülönböznünk az adaól és az infomációól. Ez a klasszikus hámas bonás illv élmzés használja Boiso Canals 24. Az ada a vilá fizikai állapoában észvhő és mkülönbözhő különbsékből számazik Boiso Canals 24, 46. o.. Az mbk a mindnnapi élük soán folyamaosan éik külvilából számazó ink, d nm mindn in lsz azonban ada, m nm mindn in különbözhő m mindn mb számáa. Disszációm későbbi émájá lővív számoma például y ada az, hoy Aléia 1995-bn Auszáliából 4297 dollá éékbn impoál hih-ch mékk. Az infomáció az adaokban jlő élms összfüés. Az adaból úy lsz infomáció, hoy az mbk ászűik az álaluk ézékl adaoka a má mlévő udásukon, és mpóbálják kinyni blől az élm. Az infomáció há nm más, min élmz ada. Uyanaz az adao különböző mbk különbözőképpn élmzhik, há y ada más-más mb számáa más-más infomáció hodozha. Az infomáció má konxusfüő. Uyanaz az ada valaki számáa lh élmnőn hasznos, más számáa éékln, min más számáa aká ljssél éhln éppn z adja a ikosíás, a kódolás léjoosulsáá. Tovább fűzv a fni példá, az mlí ada úy lsz számoma infomáció, hoyha mudom, hoy mly mékk számíanak yálalán hih-chnk, 14

15 vay az, hoy mkkoa vol Aléia és Auszália közö a hih-ch mékfoalom 1996-ban dollá vay 1997-bn dollá. Az ada immá infomáció, infomál valamiől, üzn valami Davnpo Pusak 21. A udás pdi a cslkvő álal biokol váakozások y halmaza: zn váakozások alapján foja dönési mhozni. A cslkvő váakozásai a békző új infomációk folyamaosan módosíják, az adaok mfllő élmzésévl a cslkvő a dönéshozaalban jobb dményk éh l. A nayobb udás há jobb váhaó dmény. Az ys oszáok közöi mékáamlása vonakozó infomációk alapján lhséssé válik számoma flélzésk szlés és kövkzésk lvonása. A flépí lmél udás alapján pdi vézhők aká jövő vonakozó pdikciók. A udás azonban sosm ljs, a dönésink valószínűséi loszlások alapján hozzuk m és zk az loszlások időbn váloznak. Az infomációk folyon aa készik a dönéshozó, hoy zkől a lváns valószínűséi loszlásokól való váakozásá módosísa. 1 A közazdasái lmél néha ynlőséjl sz az infomáció és a udás közé. Amiko a noklasszikus közazdasáan a udásól bszél, az öbbnyi bbn az élmbn szi. Ebbn az élmbn használja a udás például akko, amiko a foyaszók/vállalaok hiányalan udásáól, vayis szinonimákkal foalmazva ökéls infomálsááól bszél. A noklasszikus közazdasáan a azdasái öénésk a saikus ynsúlyi lmzés kin blül vizsálja. A foyaszók és vállalaok a dönésik a piac álal szolálao infomációk alapján hozzák m. A piac az ájlzésk mchanizmusával valójában y infomáció-szolálaó ndsz, és a piac álal szolálao infomációkhoz a azdasái szplők azonnal és hibálanul képsk a modll szin alkalmazkodni. A piac pdi az ys yénk dönésiből azonnal lőállíja a öbbik számáa lváns új infomációka, amlyk a működési mchanizmusból dőn mindnki számáa kölsémnsn ndlkzés állnak. Vayis a noklasszikus modll azdasái alanyainak udása linkább a ásadalom észénk illv a öbbik pfnciájának, a mlésbn lhaékonyabb chnolóiáknak valamin a modll és a dönéshozás szmponjából fonos paaméknk a mindnkoi ismé jlni. 1 A udás ilyn élmbn használja például a jáéklmél, amiko a jáékosok aszimmikus udásáól vay közös udásáól bszél. Az ismél jáékokban lőfodul, hoy az újabb és újabb jászmák dményi, min infomációk módosíják a jáékosok udásá, és ami lin kizáóla az yik vay néhány jáékos udo, az közös udássá válha, vay a közös udásból lh yéni udás. 15

16 Hayk és az oszák iskola álalában flvnk y fonos kiészíés mé az ilyn élmbn v udás kapcsán is: Eyész, hoy a udás, amly az ynsúlyi állapoo mhaáozza, az ynsúlyhoz vző folyama közbn alakul ki Bok 22, 267. o., vayis nm xoén adosá a modll szmponjából, hanm inkább y ndoén válozó. Másész, hoy udás az összs köülmény vonakozóan, amly fl kll használnunk, sosm lézik koncnál fomában, hanm szészó, észls és yakoa ymásnak llnmondó daabkák fomájában, ami a különálló individumok biokolnak Hayk 1945, 52. o.. Hayk há hansúlyozza, hoy az ys azdasái szplők spciális és konxusfüő udása yálalán nm bizos, hoy mindnki számáa ism. Hayk külön mmlíi a udományos udás, és az mondja óla, hoy annak a kzlés kisbb pobléma, hiszn a lváns hasznosíása édms, lméknybb, lééksbb? udás biokosai könnybb összyűjni, min a fnbb mlí udásdaabkák biokosai. Amiko azonban a udás-ásadalom alapjakén élmz udásól bszélünk, akko nyilvánvalóan nm zk az yébkén valóban a mindnnapi dönéskhz fonos udás-ödékk valójában infomációka ondolunk, iazából nm zknk a mlés és jszés állí mink nhéz hlyz lé. Az innovációk nm a faja udása alapoznak, hanm a yáo mékkkl, a mlési ljáással, a vállala szvzi flépíésévl kapcsolaos chnolóiai udása. Disszációm ovábbi áya há a chnolóiai udás, mly számos olyan ulajdonsáal ndlkzik, ami mkülönbözi más, hayományos mékkől, illv szolálaásokól. Az alábbiakban szném véikinni zk a fonos ulajdonsáai. A udás lh xplici, vay j, képs kumulálódni és kombinálódni, fonos poziív és naív xn haások foása, nhzn méhő és ééklhő, valamin kváziközjószákén jllmző á a ivalizálás és a kizáhaósá hiánya. Explici és j udás A chnolóiai udás mjlnési fomája szin lh xplici, kifjz vay kodifikál udás, illv lh aci, hallaólaos vay j udás. A hallaólaos udás lőszö Polányi Mihály munkássáában jlnik m, aki z íja óla: öbb udunk, min ami szavakba udunk önni Polányi 1966, 4. o.. Az xplici udás sébn a udás l lh íni, ajzolni, han- vay képflvél lh óla készíni, és z a udás di biokosáól lválaszva hodozza maában a udás, ami ébn és időbn alacsony 16

17 hozzá. 2 A vállalaok álal használ chnolóiai udás ősn konxusfüő, zé lokális kölsél ávihő. Az xplici udás könnyn kommunikálhaó. A hallaólaos udással az a lnayobb pobléma, hoy nhzn adhaó á, nhzn anszfálhaó szmélyk vay vállalaok közö. Áadása jóval nhzbb és kölsésbb, min az xplici udásé, m a udás di biokosának akív közműködés, aká időls jlnlé szüksés Foay 24, 17. o.. Événys z az xplici udása is, d sokkal ősbbn a aci udása. Az a udás, ami y hlyn az ado köülményk közö és az ado inézményi könyzbn ééks, másu nm bizos, hoy használhaó vay ééks. A udás ávil yik hlyől a másika nnél fova nayobb akadályokba üközh, nayobb kölsékkl jáha, min aká a őkjavak, aká a munka vay más mlési ényzők sébn. A anszfáláshoz mfllő inézményi, kuluális és koniív ávolsáa van szüksé Lnyl Fnyővái Nay 212. A udás kumulaív és kombinaív ulajdonsáa A udás képs kumulálódni, vayis flhalmozhaó. Min a koábbi alfjzbn az innováció dfinícióinál láuk, a udásmés maába folalja má mlévő udáslmk új kombinációi is. A má mlévő udáslmk közöi kiészíő viszony fonos mhaáozója a jövőbli innovációknak. Ha msszbb láam volna, csak azé vol, m óiások vállán állam idézi Si Isaac Nwon Scochm 1991, 29. o. a szkvnciális innovációkól szóló cikkébn. Az lőzővl szoosan összfüő ulajdonsáa a udásnak a kombinálódási képssé. A udás uyanis hlysíhő funibl, abban az élmbn, hoy sokfél különböző iányban lh y ado udáslmből kiindulni Anonlli 24. A udás kumulálódó és kombinálódó ulajdonsáai adják m a jövőbli kuaás és új udás lőállíásának lhőséé és iányai. A udás alacsony podukciós kölsékkl ávihő más ülk Nodhaus Ennk nay jlnősé van az imén mlí kombinálódó és kumulaív ulajdonsáai mia. Mindzkből fonos ovábbi ulajdonsáai számaznak. 3 2 Bizonyos kiikák azonban a udásnak az yik mhaáozó ényzőjéül éppn a kommunikálhaósáo jlölik m, ami kizája, hoy a hallaólaos udás is udásnak kinsük. Alnaív moldáskén a Polányi álal hallaólaos udásnak nvz jlnsé hívhanánk képssénk vay képzsénk Schyö, Ezn kdvző ulajdonsáainak mészsn áa szabha az lőzől mlí konxusfüősé. A kombinálódás és az alacsony kölsél való podukció a udás aci és ősn konxusfüő észénél nm, vay csak kvésbé événysülh. 17

18 A udás xn haások foása A udás fonos xn haások foása lh. A poziív oldalon az fiylhjük m, hoy az ys vállalaok álal folyao kuaások, illv az azok nyomán lőálló udás növli a más vállalaoknál folyao kuaások haékonysáá Ács Vaa 2. Ebbn az élmbn a udásból számazó poziív xnhaások hasonlaosak a hálózai xnáliákhoz Kaz Shapio Mivl az új udáslmk jövőbli kuaási iányok ész soá nyihaják m, zé éékük annál nayobb, minél öbbn használják ők. A hayományos őfoásaink sébn a cél az opimális flhasználás, a mlévő készlkkl való minél jobb azdálkodás. A udás azonban a kombinálódás és a kumulálódás kapcsán növkvő hozadéko bizosí, és yakolaila kimíhln őfoás. A udásmlés sébn nm aól van szó, hoy y özí mnnyiséű összudás y nayobb ész válik ismé. Az új udás nm csökkni, hanm kijszi a jövőbli flfdzési lhősék: 4 minél nayobb a udás szi, annál hosszabb a udalansá pavonala. Az új udásnak azonban naív xn haásai is vannak. A udás idővl vszí éékéből. Nvzhnénk z aká amoizálódásnak is, bá z sbn az éék időbni csökknés nm az őfoás fizikai élmbn v lhasználódásából, lkopásából számazik. Ros 23 az innovációk jdéséől ío könyvébn bmuaja, hoy hoyan ju l y innováció a koai adopálókól a késői adapálóki. Ahoy az újíás y ljdbb lsz, ahoyan mindnki számáa ismé válik y új mék vay mlési ljáás, a közös udásnak a azdasái éék y csökkn: a udás amoizálódik. A udás amoizálódásának másik lhősé az, amiko a mlévő udás bázisán öénő új udás lőállíásának állandó köfoásában az új, maasabb ndű udás a koábbi flslssé szi: z a minőséi lépcsők lmél a kuaás-fjlszésbn Gossman Hlpman 1991a. A udás ééklndésénk y másik fomája a fljés: a aósan nm használ udás lvész. A udás nhzn méhő és ééklhő Nincs olyan álalános méékysé min az infomáció sébn a bi, amly a udás különböző dimnziói közös nvző udná hozni, és íy összhasonlíhaóvá, összméhővé udná nni. Ezzl páhuzamosan a udás ééké a későbbikbn is nhéz 4 Az úfüősé mia valójában lh, hoy y-y új flfdzés vay innováció y chnolóiai pályáa kész. Az új udás kinyi uyan néhány ajó, másoka viszon bzá, vay inkább lfodul őlük. 18

19 mhaáozni, hiszn y öbb udás-daabból álló új udásysé lőállíásánál nhéz mhaáozni, hoy mlyik alkoólm ponosan mkkoa ésszl jául hozzá az új ysé lőállásához. Ey alapkuaásbli dmény éékbn nhéz összvni y alkalmazo kuaásbli dménnyl. Ex an y kuaási dményől nhéz ldönni, hoy mkkoa udás-éék képvisl, z nayban bfolyásolja az, hoy milyn későbbi kombinálódási ponciállal bí. Ahhoz, hoy y ponciális vásáló y udás-lmől ldönhss, hoy mvásáolja- és hoy mnnyi adjon é, udnia kll, hoy mi vásáol. Ha azonban má udja, akko nm áll édkébn fizni é. A udása jllmző a ivalizálás és a kizáhaósá hiánya A udás zn különls ulajdonsáával áll összfüésbn ké, a későbbik szmponjából dönő fonossáú ulajdonsáa: a ivalizálás és a kizáhaósá hiánya. A udás sébn, ha ysz má lőáll y új udás-lm, akko a azdasái flhasználása soán nincsn ivalizálás. A ivalizálás hiánya non-ivaly a udásnak, min y azdasái dönés áyának az a ulajdonsáa, hoy ha valaki flhasználja valamilyn céla a má mlévő udás, zzl snki más lhőséi nm koláozza, hoy uyanaz a udás flhasználják. Rom mkülönböz a udáslmk közö is olyanoka, amlyk mbhz köök min az a udás, hoy valaki képs összadni, és olyanoka, mlyk nm mbhz köök min például y dsin. Az lőbbi ivalizálónak nvzi, mivl ha az mb éppn összad, akko közbn nmin ud mással folalkozni, mí az uóbbi kaóia nála a iszán nm ivalizáló, m uyanaz a dsin- yidjűl sok hlyn és sok mindnki flhasználhaja Rom 199, S74. o.. A ivalizálás hiánya, min koábban bmuaam, csak chnikai élmbn valósul m, azdasái élmbn lézik ivalizálás a udás flhasználói közö. Ha más is udja az, ami én, aól én mé uyanúy udhaom, d a udásomnak az éék csökknh zálal. A kizáhaósá hiánya non-xcludabiliy az jlni, hoy az új udás lőállíói csak kisbb-nayobb kölsék áán udnának az álaluk léhozo új udásé llnéék szdni mindazokól, akik használni akaják. A udás bizonyos lmi sébn a kizáhaósá lalábbis észlsn moldhaó. A udás nm kodifikál, j ész képs lh mvalósíani a kizáhaósáo, amnnyibn spciális know-how nélkül a udás nm anszfálhaó a azdasái szplők közö. Az infomáció sébn ilyn módsz például a ikosíás, kódolás. A kizáhaósá mmésénk y másik lhsés úja a joi ú: amiko is joi koláozásoka vzünk b aa, hoy ki használhaja fl a udás és ki nm. E a céla szülk m a udás lalább észbn maánulajdonná vésé szoláló különböző szllmi ulajdonjoi inézményk. 19

20 1.3 A chnolóiai udás védlm és a szabadalmak A chnolóiai udás nm ivalizáló jlléből adódóan nm édms kizáni a használaából snki, a nm kizáó mész mia pdi yakoa nm lhsés kizáni snki Siliz A nm ivalizáló ulajdonsából dő poziív xnhaások illv az alacsony podukciós kölsék mia a udásnak 5, ha má ysz lőáll, zéus áon hozzáféhővé klln válnia mindnki számáa. A kizáhaósá bámilyn mvalósíása máolná a udás minél szélsbb köű, minél mméknyíőbb flhasználásá. A kizáhaósá hiánya azonban poyauas maaaás szüln: mindnki úy akaná használni a udás, hoy n klljn fizni é. A udás lőállíása azonban az sk nay észébn kölsékkl já. Ha a kölsék nm lh a későbbi flhasználókkal méíni, akko a udás ponciális lőállíói nm lsznk édklk a kölsék vállalásában. Ez az édkllné a lnayobb akadály a udás lőállíása lő. A kuaásfjlszéssl jáó kölsék csak abban az sbn lsznk hajlandóak vállalni a pofioinál vállalaok, hoyha lhőséük nyílik az dményből pofio húzni. Részls kizáhaósá moldhaó joi szközökkl. A jo a fladaa alála ki a szllmi ulajdonjoi védlm ndszé. A szllmi ulajdonjo-védlm ké fő lm a szzői jovédlm és az ipajovédlm. Ez uóbbin blül bszélhünk szabadalomól, fomavzésimina-olalomól, használaimina-olalomól, növényfaja-olalomól, kiészíő olalomól, földajzi áumjlölésől és védjyolalomól. Disszációmban a szabadalom, min ipajovédlmi foma közazdasái haásaiól, illv a haásai bfolyásoló külső ényzőkől kívánok íni. 6 A szabadalom és a szzői jo közöi lfonosabb különbsé, hoy mí az lőbbi sébn a védlm a bnn folal alálmány lényé, aalmáa vonakozik, addi az uóbbi sbn a védlm a konké mjlnési fomá éini. Rövidn ákinv lőszö a szabadalmak kialakulásának öéné és okai, uána a disszáció émájának lhaáolása édkébn bmuaom a szabadalmi védlmml páhuzamosan, vay annak hlysíőjkén alkalmazo nm szllmi-ulajdonjoi védlmi módszk. 5 Mí az új udás lőállíása yakoa hosszú időn á maas kölsékkl já, a má mlévő, működő, kipóbál chnolóia lkoppinása, adapálása jóval alacsonyabb kölsél mvalósíhaó My A szabadalmak sébn disszációmnak nm célja a joi szabályozásnak a pcíz ismés, vay a szabadalmazaás mnénk bmuaása. A bmuaandó lmzésk y abszak, modll szinű szabadalmi inézményndsz síséévl muaom b. 2

21 A szabadalmak kialakulásának öénéől és okaiól A szabadalmak inézményénk illv annak különböző azdasái vonakozásainak kuaása azzal páhuzamosan kap y nayobb hansúly, minél inkább növkszik a udás-alapú azdasá jlnősé a viláazdasáon blül. A szabadalmak kialakulása és fjlődés azonban mészsn kövkzmény és nm pdi oka az mlí válozásoknak. A pan szó, a szabadalom anol mfllőj mlléknévkén nyio -a jln, főnévkén pdi a lain lia pans fodíása, ami nyio lvl jln. A lvél nyiosáa aa ual, hoy bbn az ualkodó bizonyos lőjooka vay címk bizosío, és hid ki, a mai konnoáció a szabadalmazao udás nyilvánossáa hozaalával csak y jóval későbbi állapoo üköz David A mai szabadalmakhoz hasonló lőjooka má az 133-as évkől bizosíoak Anliában, azzal a céllal, hoy a koninnsől ékző különböző folalkozású msmbk mhonosísák a szioszába mé l nm juo chnolóiáka. Előjoaik szin 14 évi ydül yakoolhaák msséük y ado üln amly idő a anoncok ké nációjának kinvlésé lndő vol. Uyanbbn az időbn a Vlnci Közásasában olyan jooka adak ki a váos kományzói, amlyk a kívülől számazó msmbk öszönözék aa, hoy oszáukban használ épk és módszk honosísanak m Vlncébn. Vayis a 14. században a szabadalom-jllű jook inkább a má mlévő udás anszfálásá síék, nm pdi az új udás lőállíásá. A vlnci sznáus az lső szabadalmaka álalánosan szabályozó övény mácius 19-én hoza m. Ezn övény szin ha valaki y koábban ismln szkz épí m, vay valamilyn más hasznos újíás alál fl, és z bjlni a mfllő hivaalnál, 1 év szólóan joo fomálha aa, hoy alálmányá más az ő ndély nélkül n használhassa fl. A szabadalom ndély az infomáció monopolizálásáa Nodhaus 1967, 1. o. A szabadalmi olalom és álalában a szllmi ulajdonjook szp az, hoy mssésn szűkössé ynk y olyan jószáo, amly sébn a szűkössé a jószá jlléből fakadóan szüksészűn hiányzik May, 25. Ez a mssésn mm szűkössé szolál alapjául a szllmi mékk sébn a lalább észls kizáhaósának és szi lhővé a blőlük számazó hasznok ismé csak lalább észls lsajáíásá. A szllmi ulajdonjoi védlm különböző szközink min például a szabadalmak, a védjyk és a szzői jook másik célja há az, hoy acionálissá y az őfoások buházás a szllmi mékk 21

22 mléséb 7, amly lőmozdíja a udomány és a művészk fjlődésé azálal, hoy mhaáozo idő a szzőknk és flalálóknak kizáólaos joo bizosí íásaik, illv alálmányaik fl David, 1992, az Eysül Államok alkományá idézi. Anliában például olyannyia bőkzűn és szélsköűn oszoaák zk a fnbbi élmbn v monopóliumoka, hoy az 16-as évk yakolaila a ljs azdasá monopoljookkal súlyosan hlé vál ban azán a palamn álal lfoado Sau on Monopolis kimonda, hoy mindn koábban adományozo ualkodói monopol-ndély azaz szabadalom, pan övényln, kivév azoka, amlyk y lső és valódi flalálónak bizosíoak David A ndl ysésn 14 évbn haáoza m a védsé időaamá. A szabadalmaknak bbn a mfoalmazásában má yszűn, d bnn van az a ké alaplv, ami a modn koi szabadalmak ké fő lm: a alálmány újszűsé és az lső bnyújó lv. Az lőbbi az jlni, hoy csak olyan alálmány szabadalmazahaó, ami abszolú újdonsá, nm nyilvánvaló vayis kaív mbi közműködés kll a flfdzéséhz és kskdlmil hasznosíhaó kizáandó a iszán udományos dményk a szabadalmazahaó udás köéből Foay 24, 132. o.. Bá a szabadalmi védlm számos via foása l a későbbikbn, és mé a nm viás skbn is jóékony haásai mll ásadalmi jóléi vszsé is okoz, méis olyan öszönzés jln, amly nélkül a kapializmus kibonakozása szmponjából dönő XVIII. századi xilipai alálmányok nm jöhk volna lé Wb 1979, 25. o.. A szabadalmi védlmi szabályozás csökkn a flalálással és innovációval, valamin a szllmi alkoásokkal kapcsolaos ulajdonjoi kockázao Czlédi 29 és íy a anzakciós kölsék is. Ez nayban lősí, hoy az újíások a modn azdasá hajóőivé váljanak Takalo Alnaív módok a kizáhaósá mvalósíásáa A kizáhaósá, különböző méékbn, yéb módokon is mvalósíhaó. Ey, alán a szabadalmi védlmhz linkább hasonlíó mód az üzli iok ad sc. Az üzli iokkén kzl udás nm kll nyilvánossáa hozni, min a szabadalom sébn, viszon ha véül ismé válik, nm lh makadályozni a udás flhasználásá. Az üzli iok kisziváoaásának joi kövkzményi vannak, káéíés fomájában, d a szankció nm 7 A szűkössé a udás sébn valójában az lső lőállíásnál áll fnn, mí a későbbi flhasználásnál nm Szabó Hámoi 26. Mí y hayományos mék sébn a sokadik daab éék is uyanakkoa, min az lsőé, a udás sébn az újalőállíás haszonalan. 22

23 az üzli iokkal véd udás flhasználó vsnyása, hanm az üzli iko kiszolálaó sújja. Fonos mjyzni uyanakko, hoy innovációk klkzk a szllmi ulajdonjo-védlmi ndsz ami maa is y innováció vol! inézménysülés lő is. 8 A udás például néha maában hodozza a jualmá. A flaláló számáa a jualom nm csak anyai lh: az új udás llnéékénk y ész lh például az lismsé, a puáció, a udományos mbcsülés. Az Opn Souc és a Copylf mozalmak az ilyn faja jualmaka épív mayaázzák m, hoy a kizáás mvalósíása nélkül is lh innoválni. 9 Nm joi jllű módsz a kizáása az áfuási idő lad im. Ebbn az sbn a kizáás szinén csak időlsn valósul m, amnnyibn nm lh azonnal lmásolni az új udás. Mé ha az innováció nm is védi smmilyn szllmi ulajdonjo-védlmi mchanizmus, időb külh, amí az innováció a vsnyásak mfjik. Tmékk sébn z öénh ún. vs ninin álal, amiko a vsnyásak az innovaív mék anulmányozva junak l az innovaív chnolóiához. Az hhz szüksés idő füh aól, hoy a lmásolni kíván chnolóiai udás mkkoa észbn hallaólaos. A nm kodifikál udás, min koábban bmuaam, szükséssé szi a udás di biokosának akív közműködésé a udásanszfálásban, annélkül pdi a folyama időbn lhúzódha. Bizonyos innovációk sébn z az idő éppn lé ahhoz, hoy a kuaás-fjlszés kölséi méüljnk. Cohn al. 2 y flméésbn mvizsála, hoy az innovációk védlmé alkalmazhaó különböző módszk az ys ipaáakban mnnyi aják ffkívnk. A lad im számos ipaában bizonyul haékonyabbnak vél innováció-védlmi mchanizmusnak, min a szabadalom. A disszációban zzl a faja védlmml mésm folalkozom, mivl z nm joi jllű védlm, a mkkoa kll, hoy lyn az opimális méű áfuási idő kédés íy nm is élmzhő. A lad im ősn ipaá- és aká konkéan alálmányfüő, valamin mlhősn bizonyalan, hoy mkkoa lőny bizosí a flalálónak a vsnyásakkal szmbn, mnnyi idi véknykdh miny mészs monopóliumkén. 8 Ső azóa is léznk olyan ipaáak, szabadalmi védlm nélkül is jlnős innovaív véknysé zajlik. Boldin és Lvin 25 anulmányukban amll évlnk, hoy vsnyzői piac sébn, szabadalmi védlmn alapuló monopoljook híján is édklk a szplők az innovációban, ső, z a piacfoma mfllőbbn öszönzi a udáslőállíás. 9 Az Opn Souc közazdasáanáól lásd pl. Ln Tiol

24 1.4 Az innováció nm modll-szinű mközlíési Az innováció dfinícióiból kidül, hoy az innovációnak fonos lm az új udás. A udás ulajdonsáai ákinv azonban y konflikus fdzünk fl, amly háálahaja az új udás ksésé: a ivalizálás hiánya mia édms mindnki számáa hozzáféhővé nni az új udás, d ha a nm fizők kizáásá nm udjuk moldani, akko a udás ponciális lőállíóinak nm áll majd édkükbn az új udás mmlés. Ennk a konflikusnak y lhsés floldásá kínálja a szabadalmi védlm. Milő a udásmlés, innováció modllk használó mközlíési énék á, szüksésnk ézm a nm modll-szinű mközlíésk bmuani. Ezk az lmélk az innovációs folyamaa, annak lépési, szplői koncnálnak, mlyk a későbbi modllk fk dobozai sokszo adosának kzlnk majd. Találkozunk azonban i is olyan foalmakkal, mlyk a későbbik szmponjából fonosak lsznk. Előszö az innovációk ké alapvőn különböző fomájá, az inkmnális és adikális innováció muaom b. Ezk uán ké fél innovációhoz kapcsolva az új udás mszzésénk, a vállalai innovációnak y módjá, a anulás és azzal összkapcsolva a know-how/know-wha/know-why mkülönbözés vzm b. A különböző faja anulás a vállalaok különböző udásbázison szik m: zk a udásbázisoka azonosíom az analiikus/szinikus/szimbolikus mkülönbözéssl. Inkmnális és adikális innováció Kiindulási ponkén fonos különbsé nnünk úynvz adikális és inkmnális, vay más névn fokozaos, jáulékos innovációk közö Ashim Conn 26. Az inkmnális innováció úy haáozhaó m, min a növkdés szoláló és azzal yü jáó fokozaos anulási folyama dmény, amlynk soán a szvzk cslkvés és használa közbn sznk sz számuka új udása. Késéln, hoy a flzákózó innováció fonos, kisbb kuaás-fjlszési ponciállal bíó vállalaok, éiók számáa bizosíhaja, hoy vsnybn maadhassanak. Az innováció kko nm annyia a kaiviásól, hanm az abszopív, udás-bfoadó kapaciásól fü Zaha Go 22. A vállalaok, illv éiók számáa a hosszú ávú növkdés azonban a adikális innovációk, a valódi újíások hozzák m Ashim Conn 26, 117. o.. Az Oslo Kézikönyv adikális innovációnak nvz y innováció, ha annak jlnős haása van a piaca, és a piacon jln lévő vállalaok vislkdésé OECD 25, 58. o.. 24

25 Know-how, Know-wha, Know-why Az új udás mszzésénk yik lénys módja a anulás. A vállalaok közi vsnybn flééklődik a udás szp, és amlyik vállala haékonyabban ud anulni, az vsnylőny h sz a öbbikkl szmbn. A udásalapú azdasá közponi folyamaa lényébn az innovációk soozaából álló chnolóiai válozás Bajmócy 28, 28. o,. Amnnyibn az újíás, innoválás úy fojuk fl, min a anul és mszoko dolokon való úllépés, akko aká az is mondhajuk, hoy a anulás és az innováció éppn ymás llnéi, d a anulás és innováció kapcsolaa nnél sokéűbb Hámoi 212. Például az iméni szakaszban mlí inkmnális/adikális mkülönbözés síséévl a ké foalom könnydén összkapcsolhaó. Az úynvz lanin-by-doin és lanin-by-usin nayon fonos ész az új chnolóiai udás lőállásának, d z az új udás nm valami yöksn új dolo malkoásá jlni, hanm vay má objkív léző dolo új bvzésé y szvznél, vay valami szinén má objkív mlévő mék, folyama adapálásá. A lanin-by-doin az lső lépés vol a udás és a chnikai fjlődés ndonizálásának a közazdasái modllkbn Aow 1962a. Ehhz a faja anuláshoz a udás yik lyakoibb használaa, a know-how aozik. Ez a faja, a használaal és yakolás álal mszz udás azán különböző fomákban áolódik l, aká mbi őkébn, aká szvzi uinokban. A Nonaka-fél udásspiál, más névn a szvzi anulás SECI modllj Lnyl 212 észlsn líja, hoy hoyan zajlik a szvzbn nnk a öbbnyi implici udásnak a ovábbadása. A lanin-by-usin anulási módhoz a udás y másik fajája, a know-wha aozik. Ez a faja udás vvők és ladók közöi inakciókból számazik és a vállalaok sokoldalú és komplx kapcsolandszébn nálódó infomációk alapján adapációka hoz lé Gaud A adikális innovációk malkoásának módja pdi a anulmányozás álali anulás, vay a lanin-by-sudyin Gaud A anulmányozás álali anulás sziszmaikus ksés, konollál kísélzés és szimulálás aalmaz, amink dménykén valamilyn mék, mlési ljáás működésénk lvé, mikénjé vonakozó udás, know-why, áll lő. 1 Nodhaus yakan idéz cikkébn y álalános kifjzés használ az innovációa, min mindazon véknysék, amlyk kijszik a chikai udás szinjé Nodhaus 1969, 18. o.. Disszációmban az innovációka, min új chnolóiai udás lőállíásáa, a nodhausi élmbn kívánok koncnálni Nm mindn oiinálisan új udás áll lő szándékol és célzo anulmányozás álali anulás kapcsán, hanm a flfdzés lh aká y más célú kuaás mllékmék, vélln dmény is. 11 Az idéz hlyn Nodhaus uyan az invnion kifjzés használja, d a későbbik alapjául szoláló íásában má innovációól bszél. 25

26 Analiikus, szinikus és szimbolikus udás A adikális innovációkkal és a szabadalmazaással kapcsolaban édms a udásnak y ovábbi csopoosíásá bvzni. Nm mindnfaja ipaában bí uyanis azonos jlnősél az új chnolóiai udás szabadalom álali védlm, zé z a émám szmponjából y ovábbi szűkíés jln. A udásnak háom fajájá különbözi m Ashim al. 25, és az ipaáaka az alapján soolja b, hoy udásbázisuk mlyik faja udáshoz áll lközlbb a háom fő ípus közül. Az lsőfél udás az analiikus udás. Ez a faja udás lyakabban udományos udás, ahol az új udás öbbnyi sziszmaikus, kuaómunkával áll lő, koniív és acionális folyamaokon a ddukív udományos módszanon kszül. Az analiikus udás lőállíásához maason képz kuaók kllnk, amnnyibn vállalaoknál folyik a kuaás, akko sajá K+F észl vézi az analiikus udás lőállíásá, d a spciálisabb kuaásokban nay jlnősé van az ym-ipai kapcsolaoknak is. Az analiikus udás sébn a védmény nayész xplici, líhaó udás, nm ikán publikációk, szabadalmak fomájá öli. A udás alkalmazása adikális újdonsáokban nyilvánul m, új mékkbn vay mlési ljáásokban. A másodikfél udás a szinikus udás. A szinikus udás lény a má mlévő udásdaabok új módon való összkombinálása, y yakolai pobléma haékony moldásáa. Az innováció lőállíási folyamaa i inkább indukív, kísélzésn, modllzésn vay szimulációkon kszül öénik. Az lőálló udás jlnősbb ész hallaólaos udás, köö az ado céhz vay poblémához. Mivl maa a poblémaflvés is konxusfüő, zé nnk a faja udásnak az lőállíásánál nayobb szp kap a bszállíókkal vay a vvőkkl való koopáció, a anulva, használva illv inakciókon kszüli anulás. Ez a faja udás kvésbé adikális, inkább inkmnális innovációkban öl s, módosíva, javíva a koábbi udás, mékk, ljáásoka. A hamadik udásfél a szimbolikus udás. Ebbn az sbn a hansúly az új ölk, mjlnés, foma, dsin lőállíásán van, smmin új mékkén vay ljáásokén. Az új udás lőállíásánál az infomációknál nayobb szp kapnak a jlzésk, a képzsénél nayobb szp van a képzlőőnk. Az dménykén mszülő udás őljs hallaólaos komponnssl bí. Különböző ipaáak sébn az ys udásfaják más és más jlnősél bínak 1.1. ába. A épjáműipaban például a szinikus és az analiikus udásnak van nay jlnősé, a szimbolikus udásnak jóval kvésbé, mí a klámipa fől a szimbolikus udása épí. 26

27 1.1. ába: Analiikus - szinikus - szimbolikus udás SZINTETIKUS épjáműipa éllmiszipa filmipa biochnolóia yóyszipa klámipa ANALITIKUS SZIMBOLIKUS Foás: Ashim al 25, 1. o. Disszációm szmponjából azé fonos z a faja mkülönbözés, m a udás szllmi ulajdonjookkal, szabadalmakkal öénő védlm sm yfoma jlnőséű az össz ipaában. Cohn al. 2 kédőívs flméésbn vizsála m, hoy mly ipaáak sébn mly szllmi ulajdonjo-védlmi mchanizmusok bínak lnayobb jlnősél. Tmék innováció sébn maas jlnősé jlnk a mkédzésbn az ovosi bndzésk, a yóyszk, a épjámű-alkaészk és a számíóépk yáói. Folyama innovációnál az üzmanyayáás, a yóyszk és az ovosi bndzésk álnak a vző hlyn. Úy lászik há, hoy a szabadalmak fől az analiikus és szinikus udás védlmébn jászanak fonos szp. 1.5 Az innováció modllzési lhőséi A növkdéslmélk y fonos anulsáa, hoy hosszú ávú növkdés csakis a chnikai haladáson kszül lhsés. A chnikai haladás pdi innovációkon kszül valósulha m. A különböző közazdasáani iányzaok jlnős különbsék muanak azonban aén, hoy honnan számaznak zk az innovációk, milyn övényszűsék mozaják ők. A növkdési modllk időbli válozásá észlsn bmuaja Ahion Howi 1998, disszációm szmponjából y övid összfolalás lndő. A hayományos kiindulópon az 195-s évk véén kidolozo Solow-Swan fél noklasszikus növkdési modll. Ebbn a modllbn a növkdés a őkállománynak a makaíásokból finanszíozo buházások álali bővülés dményzi. A növkdés azonban csak y bizonyos szini a, mivl válozalan munkáslészám mll a ők csökknő hozadéko mua. A őkállomány növkdés növli uyan a kibocsáás, zálal 27

28 a makaíásoka és a buházásoka is, azonban csak csökknő ümbn, uyanakko a őkállomány növkdésévl állandó ümbn nő a ők lhasználódása is. A őkállomány csak addi nőh, amí az amoizáció m nm yzik a buházások naysáával: kko a őkállomány bővülés és a azdasái növkdés máll. A munkások számának növkdés a ők csökknő hozadékán nm váloza, íy a növkdésnk ismé lsz y flső kolája. A őkállomány bővülés ovábba is csökknő méékbn növli a kibocsáás és a buházásoka, a őkállomány viszon mos má nm csak az amoizáció állandó ümévl csökkn, hanm a növkvő munkáslészám miai híulás ümébn is. Mindzk a növkdés nézv lksíő dményk azonban csak y ado, válozalan chnikai színvonal mll événysk. Válozalan chnikai színvonal a modllbn a ljs ényzőmléknysé, TFP álal lí naysáa mll a skálahozadék állandó, a munka és a ők paciális hozadékai pdi csökknők. A chnikai haladás, új chnolóiai udás lőállíása azonban mválozaja a mlési füvény. A munkások számának mindn haáon úli növkdés nm lhsés, a udás azonban, min láuk, kimíhln őfoás, íy a növkvő udásállomány növkvő hozadéko dményz, és zálal folyamaos azdasái növkdés sz lhővé. A noklasszikus növkdési modll azonban külső adosákén kzl a chnikai haladás, haásai m uda muani, aa azonban nm udo mayaázao adni, hoy milyn módon jön lé. A chnikai szin növkdés azonban uyanúy azdasái dönésk dmény, min a őkállomány bővülés, zé édmsnk lászo bvinni a modlln blül, vayis ndonizálni. Ey koai kísél a chnikai haladás dénk mayaázaáa Aow 1962 mayaázaa, amlybn a chnikai fjlődés y anulási folyama lő nm láo kövkzménykén, a lanin-by-doin jlnséévl mayaáza. E a faja flfoása má az inkmnális innovációknál ualam. Aownál z a faja chnikai haladás a őkállomány naysááól fü. Más modllkbn a chnikai haladás hol a humán ők, hol pdi az ipai kuaásokból számazó spillov-haásokól füőn kövkzik b Ács Vaa 2. Mindzknk a modllknk közös ulajdonsáa, hoy az új udás mindnki számáa hozzáféhőkén, közjószákén kzlik, méhozzá a má koábban mlí ké fonos ulajdonsáa, a ivalizálás és a kizáhaósá hiánya mia. Az ndoén növkdéslmélk, min például az AK modllk Ahion Howi 1998 a chnikai fjlődés ümé a modlln blül mhaáozódóvá szik, acionális azdasái szplők dönésink dménykén mayaázzák, és kiküszöbölik a ők csökknő hozadékából dő növkdési koláo. 28