Átírás

1

2 1

3 2

4 3

5 4

6 Nyirád Község Önkormányzatának GAZDASÁGI PROGRAMJA (vitaanyag)

7 Gazdasági program 1. Történelmi áttekintés A falu nevét a helyi hagyomány a nyírerdıktıl származtatja, de más források a honfoglalás nyír nemzetségbıl vezetik le. Az elsı említés egy mindenszentek tiszteletére emelt kápolnáról található 1247-ból. A török veszedelem idején a lakosság Sümeg védelme alá húzódott a falu 170 évig üres volt és minden elpusztult. A romjaiból felépült középkori templomot ben barokk formában újjáépítették ben leplezték le Erzsébet királyné szobrát. A falu évszázadokon keresztül földmővelésbıl élt, a veszprémi püspökség birtokaként. A XX. században a magyar bauxitbányászat egyik központja volt, megélhetést biztosítva a község lakosságának 1995-ig. A bauxitbányászat megszüntetésével a foglalkoztatást a környezı városok és a helyi vállalkozások biztosítják. 2. Helyzetelemzés Földrajzi helyzet Nyirád a Dunántúl középsı részén, Bakony hegység délnyugati lábánál található négy város középpontjában: Ajka, Devecser, Sümeg, Tapolca. A városok közelsége (15-20 km) két elınyt is jelent az itt élık számára: munkahelyet és vásárlási-, szolgáltatási lehetıséget. Demográfiai helyzet Állandó lakosok száma január 1-jén 1992 fı évesek száma 459 fı évesek száma 1127 fı 61 év felettiek száma 406 fı Népességszám alakulása Év: Fı: Születések, halálesetek száma Év Születés Haláleset

8 A demográfiai adatokat vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy várhatóan a 2000 fı körüli létszám stabilizálódik. A jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez az építkezıknek, s így a gyermeklétszám vonatkozásában éves szinten körüli születésszám prognosztizálható. Infrastrukturális helyzet - Vasútvonal a községet nem érint, megközelíthetısége a városokon keresztül történhet. - Közúthálózat elhanyagolt, korszerősítésre a községen áthaladó Pápa Tapolca, valamint a sümegi vonal is rászorulna. - A buszközlekedés jó Tapolca és Ajka irányában, rossz Devecser és Sümeg vonatkozásában. - Utcáink száma 26, együttes hosszuk m, a lakóingatlanok száma 740. Az utcák portalanítása teljes mértékben nem megoldott, a járdák állapota javításra szorul. - A vízvezeték hálózat kiépített, fokozatosan korszerősítésre szorul (tulajdonos az Önkormányzat). - A csatornahálózat teljes kiépítettségő, saját tisztítómővel rendelkezünk (Önkormányzati tulajdon). Mind a tisztított szennyvíz, mind a község területén lévı nyíltárkos felszíni vízelvezetés befogadója a Kígyós patak. - Elektromos hálózat légvezetékes a község egész területén ben kiépült a faluban a csillagpontos kábeltelevíziós rendszer, internet kapcsolatot is biztosítva a lakosságnak. - Közösségi internetkapcsolat a lakosság részére a könyvtáron belül biztosított. (E-pont Magyarország) - 14 éve épült ki a falu vezetékes telefonszolgáltatása. - A földgáz szolgáltatás a lakosság és vállalkozók számára tıl biztosított. - A háztartási hulladékot heti egy alkalommal az AVAR Ajka Kftvel kötött szerzıdés alapján szállítatja el a lakosság. - Intézmények főtéskorszerősítése 2000-ben megvalósult (gáz), mára korszerőtlen és energiapazarló rendszerekké váltak. - A közvilágítás korszerősítése 2001-ben történt meg, teljes lámpa cserével és 45 db lámpatest bıvítésével, KÖZVIL részvények vásárlásával. Szolgáltatások helyzete Élelmiszerboltok és italkimérı helyek kivételével, a község szolgáltatásokkal való ellátottsága gyenge. Iparcikkekkel egy bolt foglalkozik, kínálata elsısorban karbantartás-javításhoz szükséges árukínálattal. 7

9 Hiányoznak a vállalkozási formában üzemeltethetı szolgáltatások szinte teljes köre (autószerelı, tv-szerelı, kozmetikus, cipıjavító, árufuvarozó, melegkonyhás üzlet, asztalos, szabó, stb.). Nem megoldott a mezıgazdasági terményfelesleg értékesítése sem. Az Önkormányzat által ellátott feladatok és mőködtetett intézmények Az általános iskolai oktatás és óvodai nevelés közösen intézményfenntartó társulásként mőködik (Halimba, Nyirád, Szıc) szeptemberétıl. Az óvoda 3 csoportos, iskola 8 tanulócsoportos, az óvodai létszám 75 fı, iskolai 163 fı. Prognosztizálható, hogy a létszám tartósan marad. Gondot jelent az épületek szórtsága az iskola vonatkozásában, illetve kisegítıhelységek hiánya az óvodában, mindkét intézménynél a felújítások biztosítása. A szociális ellátás központja a Szociális Segítı Központ. A nappali szociális ellátás 40 fı, szociális étkezık hasonló számban. Itt foglal helyet a Gyermekjóléti Szolgálat, s e rendszeren keresztül biztosítjuk a házi segítségnyújtást az igénylıknek. Az ellátás a szükségleteknek megfelelı, gond a helyszőke. A Mővelıdési Ház 300 férıhelyes nagyterme és a klub helységek biztosítják a kulturális és közösségi megmozdulásokhoz a helyszínt. Az épületen belül foglalt helyet a Könyvtár is. Az épület fenntartása költséges, kihasználtsága gyenge. Az egészségházban mőködik a háziorvosi, fogorvosi és védınıi szolgálat. A fogorvos hetente egyszer szolgáltat a községben. Az Önkormányzat 300 adagos saját konyhát üzemeltet. Biztosítva van az óvoda, napközi, menza, dolgozói étkeztetés mellett a szociális és idısek ellátása is. A vendégétkeztetés csekély. A nyugodt, kultúrált étkezés elfogyasztásához hiányzik az ebédlı. Az Önkormányzat döntéseinek elıkészületét, a megszüntetett döntések végrehajtását, hatósági feladatokat az önálló Polgármesteri hivatal végzi. A hivatal épülete szőkös, zsúfolt. Hiányzik az irattározás feltétele, önálló helyiségként. Környezeti állapot A bauxitbányászat következtében a külterületi bányák rekultivációja nem megoldott, ezen sebek felszámolását szorgalmazni kell. A község fokozottan sérülékeny kasztrétegő ivóvízbázis felett helyezkedik el, az átlagot meghaladó környezetvédelmi intézkedések megtételére és betartására van szükség. Az illegális szemétgyőjtı területek felszámolása megtörtént, napjainkban idınként lerakott szemetet a közmunkásokkal kezeltetjük, s megszüntetjük. Környezetre ártalmas ipari tevékenység nem folyik a községben. 8

10 A község külterületén több terület fokozottan a védett, a sajátos növényvilág, elsısorban orchideafélék miatt. A külterület része a nyirádi horgásztó, amely szabadidıs programok helyszíne, illetve a nyirádi Rally Cross-pálya, ahol több európai futamot is bonyolítanak. A ciklus fejlesztési feladatai A fejlesztési elképzeléseket a finanszírozás és a pályázati lehetıségek határozzák meg. Az éves finanszírozást az adott évi költségvetési törvény határozza meg. A jelenlegi évet alapul véve ez millió fejlesztési önerıt jelent. A pályázatok esetében bıvülés várható és prognosztizálható, hisz az új Széchenyi Tervek jelentıs fejlesztéseket mobilizálhatnak. A ciklusban áthúzódó kötelezettségvállalás nincs, így a fejlesztésekben hitel is igényelhetı. Intézményeink korszerősítése érdekében elsıdleges a főtés hatékonyságának javítása (a gázkazánok elhasználódtak, s energia pazarlóak). Ugyancsak csökkenthetık a kiadások az épületek szigetelésével. Jelenleg elbírálás alatt van két pályázat a mővelıdési ház külsı felújítása, udvarrendezése és az óvodabıvítés megvalósítása. (Pályázati önerı a költségvetésben biztosított.) A község vonatkozásába több cikluson átívelı feladat az utak és járdák portalanítása, javítása. A gyalogosközlekedés feltételeinek javítása a József Attila utca járdafelújítása indokolt, a 4 új utcából szinte teljesen beépült 2, a portalanításukat el kell kezdeni a ciklusban. A főtéskorszerősítés és szigetelés 80%-os pályázati támogatottsága esetén 10 millió forint önerıt feltételezve 55 millió forint éves fejlesztésre ad lehetıséget hitel nélkül, továbbá utcáink portalanítása 200 m átlagos hosszúságot alapul véve 3,6 m szélességben bruttó 4 millió forint kiadást jelent. A Tsz-major felé tervezett kerékpárút beruházást az ott foglalkoztató cégek bevonásával és anyagi támogatásával kell megoldani. Az intézmények mőködtetése kiemelt feladatunk. Bár kormányzati elképzelések új mőködtetési formával számolnak, feladatunk a szolgáltató jelleg és a szakmai munkavégzés javítása. A jelenlegi létszámmal számolhatunk hosszabb távon is, viszont feladatként kell meghatározni az elvándorlás megállítását. A Szociális Segítı Központunk a jelenlegi ellátott és foglalkoztatott létszámmal mőködtethetı. Csak a társuláson keresztül történı mőködtetéssel csökkenthetı kiadási költsége. A konyha 250 adagos ebédszámmal számolható hosszú távon. Szigorítani kell a létszám jelentés szabályain, valamint hatékonyabbá kell tenni a kintlévıségek behajtását. A Mővelıdési Ház költségvetése minimális mőködésre ad lehetıséget, hosszabb távon e téren sem várható javulás. Az épület fontos a civil 9

11 szervezetek számára közösségi térként, valamint a könyvtár mőködésére is nagy igény mutatkozik. Bérbeadásokkal törekedni kell a bevétel centrikusságra. A Polgármesteri Hivatal mőködési költségvetésének csökkentése érdekében kezdeményezni kell a körjegyzıség kialakítás lehetséges alternatíváit. Községünk életében jelentıs mozgósító és közösségszervezı szereppel bírnak a társadalmi és civil szervezetek. Döntı többségük egyedüli támogatója az önkormányzat. Fennmaradásuk érdekében támogatottságukkal továbbra is számolnunk kell. A gazdasági programhoz mellékelem a költségvetési kiadások bemutatását között. Az ebben megfigyelhetı tendenciák várhatóan a ciklus folyamán is megjelennek. A személyi juttatások nem emelkedtek, viszont a szociális kiadások, kölcsönök intenzív növekedést mutatnak tıl mőködési hiteligényünk nem volt, ezt a mindenkori költségvetési évben továbbra is tartani szükséges. A növekvı szolgáltatási árak mellett viszont engedni kényszerülünk a leszorított dologi kiadások vonatkozásában. A költségvetési kiadások mellékletének utolsó sora viszont összességében nem mutat pozitív képet és 2011 között vagyis 5 év alatt az éves költségvetési fıszám ezer forinttal lett kevesebb. A jelenlegi gazdasági helyzet következménye, hogy ez a tendencia folytatódni fog. A ciklus folyamán az önkormányzat gazdálkodását továbbra is a takarékosság kell, hogy jellemezze. Fejlesztések, felújítások megvalósításához pályázati forrásokat kell felkutatni. A bevezetett adónemeket továbbra is fenn kívánjuk tartani, az ebbıl származó bevételek fejlesztési önerıként szolgálnak. Az élhetı és éltetı falu gazdasági fejlesztési programja mellett ösztönöznünk kell a belterületi rendezettségi állapot javítását köz- és magántulajdonokon egyaránt, a község általános és esztétikai képének javítását. Nyirád, április 8. Készítette: Sarkadi-Nagy András polgármester 10

12 NYIRÁD KÖZSÉGI POLGÁRMESTERI HIVATAL ÜGYRENDJE (Tervezet) 1. Általános rendelkezések (1) A képviselı-testület által létrehozott egységes polgármesteri hivatal (továbbiakban: Hivatal) hivatalos megnevezése és címe: Nyirád Községi Polgármesteri Hivatal 8454 Nyirád, Szabadság u. 3. (2) A Hivatal jogállása: önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv. (3) A Hivatal költségvetési számlaszáma: (4) A Hivatal számlavezetıje: Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Zrt. Tapolcai Fiókja. (5) A Hivatalt Nyirád község polgármestere irányítja. (6) A Hivatalt Nyirád község jegyzıje vezeti. (7) A Hivatal segíti a képviselı-testület és bizottsága, továbbá az alpolgármester munkáját. (8) A Hivatal feladata a döntések szakmai elıkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenırzése, valamint a jegyzı hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek intézése. 2. A Hivatal feladatai (1) A Hivatal tevékenysége a képviselı-testület, annak bizottsága, a helyi kisebbségi önkormányzat tisztségviselıi munkája eredményességének elısegítésére irányul. Elıkészíti és ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatokat, valamint szervezı, végrehajtó, ellenırzı és szolgáltató tevékenységet folytat. (2) A Hivatal a képviselı-testület tevékenységével kapcsolatban: a) szakmailag elıkészíti az önkormányzati rendelettervezetet, a testületi elıterjesztést, a határozati javaslatot, valamint vizsgálja a törvényességet; b) nyilvántartja a képviselı-testület döntéseit; c) szervezi a képviselı-testület rendelkezése végrehajtását, a végrehajtás ellenırzését, d) ellátja a képviselı-testület munkájával kapcsolatos egyéb nyilvántartási, ügyviteli, adminisztrációs feladatokat; (3) A Hivatal a képviselı-testület bizottsága mőködésével kapcsolatban: a) biztosítja a feladat jellegének megfelelıen a bizottság mőködéséhez szükséges ügyviteli feltételeket; b) szakmailag elıkészíti a bizottsági elıterjesztést, jelentést, beszámolót, egyéb anyagokat; c) tájékoztatást nyújt a bizottsági kezdeményezés megvalósítási lehetıségérıl, valamint szakmailag véleményezi a bizottsághoz érkezı kérelmet, javaslatot; d) gondoskodik a bizottsági döntés nyilvántartásáról és végrehajtásáról. 11

13 (4) A Hivatal a képviselı munkájának segítése érdekében: a) elısegíti a képviselı jogainak gyakorlását, b) köteles a képviselıt a teljes hivatali munkaidıben fogadni és részére a szükséges felvilágosítást megadni, illetve intézkedni; c) közremőködik a képviselı tájékoztatásának megszervezésében. (5) A Hivatal a polgármester, alpolgármester munkájával kapcsolatban: a) döntést készít elı, szervezi a végrehajtást, b) segíti a képviselı-testületi munkával kapcsolatos tisztségviselıi tevékenységet, c) nyilvántartja a polgármester döntéseit. (6) A Hivatal Nyirád Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) intézményeivel kapcsolatos szervezési, irányítási, ellenırzési feladatok ellátásában részt vesz, szakmai segítı tevékenységet folytat. (7) A Hivatal a pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési, intézményi gazdálkodás ellenırzési feladatok körében ellátja: a) az intézményi tervezés, beszámoltatás, intézményi gazdálkodás irányítását; b) a beruházás, felújítás elıkészítését, lebonyolítását; c) a belsı gazdálkodás szervezését, a belsı létszám- és bérgazdálkodást, intézményi pénzellátást; d) a költségvetési intézmények ellenırzését, az intézmény számviteli munkájának irányítását, e) a számítástechnikai, informatikai rendszer kezelését, f) a területi tervezést, vállalkozásszervezést, g) az önkormányzat ingatlanvagyonával, vagyoni érdekeltségeivel és egyéb vagyonával kapcsolatos közgazdasági, pénzügyi, jogi feladatokat. (8) A Hivatal közremőködik az igazgatás szakmai kérdéseinek korszerősítésében, más államigazgatási, önkormányzati hivatali szervekkel való kapcsolattartásban. (9) A Hivatal mőködéstechnikai feltételeit biztosító tevékenységi kört lát el, végzi az iktatást, irattározást. 3. Polgármester, alpolgármester (1) A polgármester feladatát és hatáskörét a jogszabályok, valamint a képviselı-testület határozza meg. (2) A polgármester fıbb feladatai a Hivatal mőködésével kapcsolatban: a) a jegyzı útján irányítja a Hivatalt, irányítási, mőködési jogkörében szükség szerint megbeszélést tart az alpolgármester, a jegyzı részvételével; b) meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések elıkészítésében és végrehajtásában; c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben; egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja; d) a jegyzı kezdeményezésére javaslatot tesz a képviselı-testület hivatalának belsı szervezeti tagozódására, a hivatal munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére; e) saját feladat- és hatáskörbe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét; f) meghatározza azok körét, akiknek a jegyzı általi kinevezéséhez, vezetıi megbízásához, felmentéséhez, vezetıi megbízásának visszavonásához az egyetértése szükséges; 12

14 g) az évi XX. törvény 139. (1) bekezdés d) pontja alapján a polgármester a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat; h) a képviselı-testület döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos gazdálkodást; a népjóléti, az oktatási, a kulturális, a sport, a sajtó, a nemzetközi, és a személyzeti munkát; i) összehangolja mindazon feladatokat, amelyek a képviselı-testület és a bizottságok munkájával összefüggnek; részt vesz a szakmai egyeztetésekben, figyelemmel kíséri és segíti, valamint ellenırzi a bizottságok döntéseinek végrehajtását, j) irányítja a munkaterv tervezetének elkészítését, intézkedik államtitkot vagy szolgálati titkot sértı cselekmény elkövetése esetén; továbbá a titoksértés megelızése és megszüntetése iránt. (3) Az alpolgármester a polgármester által meghatározott feladatokat látja el. (4) A polgármester tartós távollétében, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg. 4. Jegyzı (1) A jegyzı a Hivatal vezetıje, aki szakmailag felelıs a hivatal mőködéséért. Tevékenysége során felelıs a közérdeknek és a jogszabályoknak megfelelı, szakszerő, pártatlan és igazságos, a színvonalas ügyintézés szabályainak megfelelı ellátásáért. (2) A jegyzı feladatai a jogszabályokban meghatározottakon túlmenıen különösen a következık a képviselı-testület mőködésével kapcsolatban: a) összehangolja az elıkészítı munkát, gondoskodik a törvényességrıl, a jogszabályok, önkormányzati rendeletek, határozatok rendelkezéseinek betartásáról; b) figyelemmel kíséri az elıterjesztések, döntési tervezetek elızetes bizottsági megtárgyalását; c) figyelemmel kíséri a testületi ülések menetét törvényességi szempontból, ha a döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles jelezni; d) gondoskodik a jegyzıkönyvek pontos vezetésérıl, a döntések eljuttatásáról az érintettek részére; (3) A jegyzı feladatai a jogszabályokban meghatározottakon túlmenıen különösen a következık a Hivatal mőködésével kapcsolatban: a) a Hivatal belsı szervezeti egységei útján ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt hatósági jogköröket; b) a Hivatal belsı szervezeti tagozódására, munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére javaslatot készít a polgármesternek; c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az ellenjegyzés és az utalványozás rendjét; d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselıi tekintetében; e) irányítja a személyzeti munkával kapcsolatos feladatokat; f) irányítja a dolgozók továbbképzését; g) vezeti, összehangolja és ellenırzi a Hivatal belsı szervezeti egységeiben folyó munkát; 13

15 h) elkészíti a Hivatal tevékenységérıl szóló beszámolót, amelyet évente beterjeszt a képviselı-testület elé; i) irányítja a Hivatal gazdálkodási tevékenységét; j) gondoskodik a törvényességi ellenırzést szolgáló, az önkormányzatot és szerveit érintı dokumentumoknak a közigazgatási hivatalhoz történı felterjesztésérıl; k) gondoskodik a Hivatalon belüli hatékony és célszerő munkamegosztásról, a feladatok gyors, szakszerő és törvényes ellátásáról, az eredményes munkáról; l) meghatározza és ellenırzi a Hivatal dolgozóinak munkáját, elkészíti a munkaköri leírásokat, valamint azokat aktualizálja; m) gondoskodik a képviselı-testület bizottsága munkájának szakmai segítésérıl, elıkészíti a rendelet-tervezeteket és egyéb anyagokat, felelıs azok szakmai és jogi megalapozottságáért; n) gondoskodik mindazon szakfeladatok ellátásáról, amelyekre a képviselı-testület és a polgármester utasítják; o) részt vesz a vezetıi értekezleten, ahol tájékoztatást ad az aktuális ügyekrıl; p) szükség szerint, de legalább negyedévente munkaértekezletet tart a Hivatal dolgozói részére; q) gondoskodik a szakszerő ügyintézés és szabályszerő ügyiratkezelés megvalósításáról, r) gondoskodik a szabadságolási terv elkészítésérıl és a csoport dolgozóinak szabadság-nyilvántartásáról, s) kapcsolatot tart az önkormányzati intézmények vezetıivel; t) közremőködik az önkormányzat intézményei tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlásából adódó feladatok ellátásában. (4) A jegyzıt távolléte esetén az anyakönyvvezetı (igazgatási ügyintézı) helyettesíti. 14

16 5. A hivatal belsı szervezeti felépítése, létszáma (1) A Hivatal belsı szervezeti egységeinek elnevezése: a) igazgatási és titkársági csoport b) pénzügyi csoport (2) Igazgatási és titkársági csoport általános feladatai: a) Ellátja a polgármester és a jegyzı hatáskörébe utalt egyes államigazgatási, illetve önkormányzati hatósági ügyek döntésre való elıkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat; b) Közremőködik a honvédelmi és polgári védelmi feladatok ellátásában; c) Ellátja az önkormányzati és államigazgatási ügyek intézésével kapcsolatos nyilvántartási és ügyvitel-technikai feladatokat; d) Ellátja a hatósági bizonyítványok kiadásával kapcsolatosan elıírt feladatokat. e) Közremőködik az önkormányzat egészségügyi és szociális feladatainak ellátásában, gondoskodik az önkormányzat egészségügyi, szociálpolitikai és ifjúságpolitikai koncepciójának megvalósításáról. f) Ellátja a Hivatal belsı szervezeti mőködésével összefüggı feladatokat, biztosítja az önkormányzat testülete mőködéséhez a technikai, ügyviteli és szervezési feltételeket. Közremőködik az önkormányzati jogalkotás elıkészítésében. (3) Az igazgatási és titkársági csoport létszáma 3 fı, tagjai a következık: a) 1 fı anyakönyvvezetı, igazgatási ügyintézı b) 1 fı szociális ügyintézı c) 1 fı titkársági és hagyatéki ügyintézı (4) Pénzügyi csoport általános feladatai: a) Elıkészíti az önkormányzat pénzügyeivel, beruházásaival, az intézmények irányításával kapcsolatos döntéseket. Végrehajtja az önkormányzati rendeleteket és a testületi határozatokat, valamint a vonatkozó jogszabályokat. b) Gondoskodik az önkormányzati vagyon nyilvántartásáról, hasznosításáról és az ezzel kapcsolatos döntések elıkészítésérıl és végrehajtásáról. c) Ellátja a központi adójogszabályokban és a helyi önkormányzati rendeletekben a jegyzı hatáskörébe utalt adók (adók módjára behajtandó köztartozások) megállapításával, nyilvántartásával, beszedésével, kezelésével, ellenırzésével kapcsolatos feladatokat. d) Ellátja az információszolgáltatással kapcsolatosan elıírt feladatokat. e) Feladata a község-üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, valamint az önkormányzat beruházásainak, felújításainak elıkészítése, szervezése, lebonyolítása (lebonyolíttatása) és megvalósulásának figyelemmel kísérése és ellenırzése. A községfejlesztési, község-rendezési kérdésekben együttmőködés a fıépítésszel és a hatósággal. (5) A pénzügyi csoport létszáma 3 fı, tagjai: 2 fı önkormányzati gazdálkodási ügyintézı 1 fı adóügyi, földügyi ügyintézı és pénztáros 7. Belsı ellenırzés 15

17 Nyirád Község Önkormányzata a belsı ellenırzési kötelezettséget társulási formában az Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás szerint látja el. 8. Mőködési szabályok (1) A képviselet ellátásával összefüggı feladatok: a) a képviselı-testületet a polgármester, illetve felhatalmazása alapján az alpolgármester jogosult képviselni; b) a Hivatalt a jegyzı, illetve az általa felhatalmazott köztisztviselı jogosult képviselni. (2) A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés rendjérıl az önkormányzat helyi pénzügyi szabályozása rendelkezik. (3) Bélyegzıhasználat, nyilvántartás: a) Nyirád község polgármestere, jegyzıje feliratú körbélyegzık használatára saját személyükben jogosultak; b) a Hivatal hivatalos körbélyegzıje: Nyirád Község Önkormányzata, (középen magyar címerrel), c) Nyirád Község Polgármesteri Hivatala (középen magyar címerrel) d) Nyirád Község Önkormányzatának Képviselıtestülete (középen magyar címerrel) e) a hivatalos bélyegzı lenyomatát csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával ellátott kiadmányon lehet használni; e) a bélyegzıkrıl a Hivatal nyilvántartást vezet. (4) Értekezletek: a) a polgármester szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal munkaértekezletet tart a Hivatal dolgozói részére; b) a jegyzı, a Hivatal dolgozói teljes vagy szőkebb köre részére szükség szerint munkaértekezletet hív össze. 9. Az ügyfélfogadás rendje (1) A jegyzı gondoskodik arról, hogy a tisztségviselıi, illetve jegyzıi fogadónapokon, valamint az általános ügyfélfogadási idıben a csoport feladatkörébe tartozó kérdésekben a felvilágosításra, intézkedésre jogosult ügyintézık a munkahelyükön tartózkodjanak. 16

18 (2) A tisztségviselık ügyfélfogadási rendje: a) polgármester : kedd: 9-12 óráig csütörtök: óráig b) jegyzı: hétfı: óráig szerda: 8-12 óráig (3) A Hivatal általános ügyfélfogadási rendje: hétfı: 8-16 óráig kedd: 8-16 óráig szerda: 8-16 óráig csütörtök: 8-16 óráig péntek: 8-12 óráig (4) Az országgyőlési képviselık, az önkormányzati képviselık, a helyi kisebbségi önkormányzat képviselıi, a bizottság tagjai munkaidıben korlátozás nélkül jogosultak a polgármesteri hivatalt felkeresni. (5) Amennyiben a Hivatal intézkedésének késedelme elháríthatatlan kárral, vagy veszéllyel járna, az ügyfeleket munkaidıben, idıbeni korlátozás nélkül kell fogadni. 10. A hivatal munkarendje (1) A heti 40 órás munkaidı napi megoszlása: hétfıtıl-csütörtökig: óráig péntek: óráig (2) Az étkezési idı 30 perc. 11. A szabadság igénybevételének rendje (1) A szabadságot a Hivatal mőködıképességének figyelembevételével kell kiadni. (2) A hivatal dolgozói a munkaköri leírásokban foglaltak szerint helyettesítik egymást. Nyirád, Lovasi Erika jegyzı A Polgármesteri Hivatal ügyrendjét Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testülete a./2011. (.) határozatával hagyta jóvá. Hatályba lépés napja: Sarkadi-Nagy András polgármester 17

19 Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének /2011. (..) önkormányzati rendelete a Képviselı-testület szervezeti és mőködési szabályzatáról Nyirád

20 Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének /2011. (...) önkormányzati rendelete a Képviselı-testület szervezeti és mőködési szabályzatáról A Nyirád Község Önkormányzatának Képviselı-testülete (a továbbiakban: Képviselıtestület) A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyirád Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). (2) Az önkormányzat mőködési területe: Nyirád község közigazgatási területe. (3) A Képviselı-testület hivatalos megnevezése: Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testülete (a továbbiakban: Képviselı-testület). (4) A Képviselı-testület hivatalának megnevezése: Nyirád Községi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal). (5) Az önkormányzat székhelye: 8454 Nyirád, Szabadság u. 3. (6) Az önkormányzat honlapjának címe: (7) A Képviselı-testület szervei: polgármester, bizottság, Hivatal. (8) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló használatának rendjét a 7/2000. (VI. 30.) önkormányzati rendelet szabályozza. II. Fejezet Feladatok és hatáskörök 1. Az Önkormányzat kötelezı és önként vállalt feladatai 2. Az Önkormányzat kötelezı feladatait a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (4) bekezdése állapítja meg. 3. (1) Az Önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. melléklet rögzíti. (2) Az önként vállalt közügyek felvállalása elıtt a Képviselı-testület elıkészítı eljárást folytat le, amelyben tisztázza a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a testület döntésétıl függıen a polgármester, vagy az alpolgármester folytatja le. (3) Az elıkészítı eljárás eredményét összegezı elıterjesztést a polgármester, vagy az alpolgármester akkor terjeszti a Képviselı-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával elérendı célt, és végrehajtásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. (4) A Képviselı-testület által átruházott hatásköröket az 1. melléklet rögzíti. 2. Bélyegzıhasználat 4. (1) Az önkormányzat bélyegzıin a magyar címert kell használni. (2) A használatban lévı bélyegzık lenyomatairól, a használatukra feljogosított személyekrıl a jegyzı nyilvántartást vezet. 19

21 III. Fejezet A Képviselı-testület mőködése 3. A Képviselı-testület létszáma 5. (1) A Képviselı-testület létszáma: 7 fı. (2) A Képviselı-testületi ülés határozatképességéhez szükséges létszám: 4 fı 4. Az alakuló ülés 6. (1) A Képviselı-testület alakuló ülését a választást követı tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és eskütételéig a korelnök vezeti. (2) Az alakuló ülésen a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményérıl, átadja a polgármesternek és a képviselıknek a megbízólevelet. A polgármester az esküt a korelnök elıtt teszi le, majd a képviselık és a társadalmi megbízatású alpolgármester a polgármester elıtt tesznek esküt. Az eskü szövegét a jegyzı olvassa elı. (3) Az alakuló ülésen a Képviselı-testület meghatározza a polgármester illetményét és költségtérítésének mértékét, valamint az alpolgármester tiszteletdíját. 5. A Képviselı-testület tisztségviselıinek megválasztása 7. (1) A Képviselı-testület dönt: (a) titkos szavazással a polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri; (b) a polgármester, bármely képviselı javaslata alapján - legkésıbb az alakuló ülést követı, soron következı ülésen bizottság elnöki és tagi tisztségek betöltésérıl. (2) A választás lebonyolítására a Képviselı-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A választást az (1) bekezdésben meghatározott sorrendben hajtja végre. A választások eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki. (3) A Képviselı-testület a tisztségviselıi megbízatás megszőnése esetén az új tisztségviselı megválasztására a (1)-(2) bekezdésben foglaltakat megfelelıen alkalmazza. 20

22 6. Az interpelláció 8. (1) A képviselınek joga van interpellációhoz és kérdezéshez. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával. (2) Interpellálni a Képviselı-testület bizottságához, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzıhöz lehet. (3) Interpellációt szóban, vagy írásban, a Képviselı-testület ülésén lehet elıterjeszteni. (4) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselı-testület ülését megelızıen legalább három nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. (5) A válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozata után a Képviselıtestület dönt. 9. (1) Az interpellált személy a Képviselı-testület hozzájárulásával 15 napon belül írásban válaszol az interpellálónak. Az interpellált az írásbeli választ minden képviselı részére megküldi, a válasz elfogadásáról a Képviselıtestület a következı ülésen dönt. (2) Ha a választ a Képviselı-testület nem fogadja el, dönt a további teendıkrıl. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el. (3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselıt a Képviselıtestület bevonja. 7. A kérdés 10. (1) A kérdés önkormányzati hatásköbe tartozó szervezeti, mőködési, döntési, elıkészítési jellegő felvetés vagy tudakozódás. (2) A települési képviselı a Képviselı-testület ülésén a polgármestertıl, alpolgármestertıl, a jegyzıtıl, a bizottság elnökétıl önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. Erre az ülésen, vagy legkésıbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ ad a válaszadó. 8. A képviselı kötelezettségei 11. A képviselı köteles: a) elızetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a Képviselı-testület vagy annak bizottsági ülésén való részvételében, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; b) a tudomására jutott titkot megırzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll. c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve különbözı önszervezıdı lakossági közösségekkel; d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára; e) felkérés alapján részt venni a testületi ülések elıkészítésében, valamint a különbözı vizsgálatokban. 9. Képviselıi juttatások 12. A Képviselı-testület tagjainak juttatásait a 14/2002. (XI. 5.) önkormányzati rendelet szabályozza. 21

23 10. A Képviselı-testület ülései 13. (1) A Képviselı-testület évente legalább 10 alkalommal ülésezik. (2) Szükség szerint rendkívüli ülést tart, így különösen a) pénzügyi és vagyongazdálkodási kérdésekben, ha a testület azonnali döntése szükséges, b) ha törvény olyan új határidıhöz kötött feladat ellátására kötelezi a testületet, amely a munkaterv készítés idıpontjában még nem volt ismert; c) ha a polgármester úgy ítéli meg, hogy a testület hatáskörébe tartozó ügyben azonnal dönteni kell. (3) A testület évente legalább 1 alkalommal közmeghallgatást tart. 14. (1) A Képviselı-testület ülései nyilvánosak. A választópolgárok személyes részvétellel figyelemmel kísérhetik a Képviselı-testület munkáját, részt vehetnek a nyilvános üléseken, betekinthetnek az elıterjesztésekbe és az ülésekrıl készült jegyzıkönyvekbe. (2) Ha a Képviselı-testület az Ötv. 12. (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben tart zárt ülést, az érintettıl a Képviselı-testület írásos nyilatkozatot kér arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. 15. A Képviselı-testület a zárt ülésen hozott döntéssel kapcsolatos közérdekő adat és közérdekbıl nyilvános adat megismerését úgy biztosítja, hogy a polgármester a döntést a következı nyilvános Képviselı-testületi ülésen ismerteti. 11. Munka- és ülésterv 16. (1) A Képviselı-testület mőködésének alapja a rendes ülések hónapjait, napirendjeit és elıterjesztıjét tartalmazó éves munka- és ülésterv, melyet a Képviselı-testület határozattal fogad el. (2) A munkaterv tervezetének elıkészítése során a polgármester napirendi javaslatot kér: a) a képviselıktıl; b) a bizottságok elnökeitıl (akik bizottsági javaslatot is megfogalmazhatnak) c) az önkormányzati intézményektıl; d) települési közszolgáltatást nyújtó fontosabb szervezetektıl; e) szakmai érdekképviseleti szervektıl; f) a község polgárainak önszervezıdı közösségeitıl (társadalmi szervezetek); h) a kisebbségi önkormányzattól i) a jegyzıtıl j) az önkormányzattal társulási megállapodást kötött szervek vezetıitıl. A javaslattevıt a javaslat sorsáról írásban tájékoztatja. (3) A munkaterv tervezetét a jegyzı a polgármester útmutatása alapján állítja össze, és a polgármester terjeszti elı a Képviselı-testület ülésére, legkésıbb tárgyév február 15-ig. A munkaterv tervezetének benyújtásakor a polgármester tájékoztatást ad a tervezetbe fel nem vett javaslatokról. 22

24 17. A Képviselı-testület évente július 1-jétıl augusztus 15-ig munkaterv szerint ülést nem tart. 12. Az elıterjesztés 18. (1) A Képviselı-testület ülésére a polgármester, a települési képviselı, a Képviselı-testület bizottsága, társulás tagönkormányzata és a Hivatal vezetıje írásban, vagy szóban nyújt be elıterjesztést. Szóbeli elıterjesztésnek minısül a testületi ülés napján kiosztott, az elızetesen megküldött napirendekhez nem kapcsolódó írásos elıterjesztés. (2) A minısített többséget igénylı döntésekhez az elıterjesztés írásban készül. (3) A jegyzı nyújtja be: a) a feladatkörébe tartozó ügyekre vonatkozó elıterjesztéseket b) az önkormányzati rendeletek tervezetét, kivéve az SZMSZ-rıl, az éves költségvetésrıl és zárszámadásról, a rendezési tervek elfogadásáról illetıleg módosításáról szóló rendelet tervezeteket. (4) Az önkormányzati intézmény, illetve az egyéb szerv vezetıje az elıadója annak az elıterjesztésnek, amely kizárólag az adott szervre, vagy az általa végzett tevékenység ellátására vonatkozik. 19. (1) A Képviselı-testület elé kerülı, döntést igénylı elıterjesztés a két részbıl áll: a) Az elsı rész aa) utal azon indítékokra, amelyek az adott napirend megtárgyalását szükségessé tették, ab) ismerteti, hogy az adott témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született, és utal a hozott határozatok végrehajtására, ac) elemzi a kialakult helyzetet a korábbi idıszakhoz viszonyítva. ad) a szakmai megállapítások mellett foglakozik az adott napirenddel összefüggı politikai, társadalmi hatásokkal a kapcsolódó jogszabályok érvényesülésével, ae) meghatározza a napirenddel kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges dologi eszközöket és költségkihatásokat, 23

25 af) az adott napirend feladatainak elemzése alapján meghatározza a legfontosabb célkitőzések megvalósítása érdekében teendı intézkedéseket, ag) amennyiben az adott feladat végrehajtásában többféle megoldás lehetséges, mindegyiket ismerteti, ah) megnevezi az elıkészítésben résztvevıket és ismerteti a felmerült kisebbségi véleményeket. (2) b) A második rész a határozati javaslat, amely ba) az elıterjesztés elsı részére épül, és az ott felhozott problémák megoldására tartalmaz javaslatot, bb) meghatározza a teendı intézkedéseket, a végrehajtás határidejét és felelıseit, bc) anyagi eszközöket igénylı elıterjesztés esetén, megjelöli azok fedezetének forrásait, bd) szükség esetén alternatívákat tartalmaz a következmények indokolásával együtt. (3) Szerzıdéskötés esetén a szerzıdéstervezet kerül javaslatként a Képviselıtestület elé. 20. Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmaz. 21. Az elıterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidıben történı benyújtásáért a napirend elıadója a felelıs. Az elıterjesztés készítıje felelıs az elıterjesztésben szereplı adatok teljességéért és valósságáért, a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint felelıs a határozati javaslatok megalapozottságáért. 22. Az elıterjesztés elıkészítésére a munkatervben kötelezett az ülés elıtt legalább 8 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az elıterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt. 13. A Képviselı-testületi ülés összehívása 23. (1) A Képviselı-testület ülését a polgármester hívja össze. (2) Az ülést a polgármester nyolc napon belül összehívja a Képviselı-testület bizottságának, a képviselık egynegyedének, vagy a kisebbségi önkormányzat Képviselı-testületének indítványára. (3) A Képviselı-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze, és vezeti. (4) A Képviselı-testület üléseinek idıpontjáról, helyérıl és napirendjérıl a jegyzı a lakosságot a Hivatal és a község hirdetıtábláin 5 nappal az ülés elıtt tájékoztatja. 24

26 24. (1) A képviselık és meghívottak az ülés elıtt öt nappal megkapják az ülés meghívóját és írásos elıterjesztéseit. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról határozatban, egyszerő szótöbbséggel a Képviselı-testület dönt. (2) A Képviselı-testület rendkívüli esetben, rövid úton - telefonon, személyesen, vagy elektronikus úton hívja össze a polgármester. (3) A vegyes ügyek keretében tárgyalandó, elıre ismert ügyeket a meghívóban tételesen fel kell sorolni. 25. (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési idıpontját, a javasolt napirendet, valamint a napirendi pontok elıterjesztıit. A Képviselıtestület rendes üléseit csütörtöki napokon, 17 órakor, a polgármesteri hivatalban tartja. (2) A Képviselı-testület ülésére meg kell hívni a Képviselı-testület tagjai mellett: a) a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét; b) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetıjét; c) a bizottság beszámoltatása esetén a bizottság nem képviselı tagjait; d) a könyvvizsgálót a költségvetés, zárszámadás tárgyalásakor; e) a községben mőködı önszervezıdı közösségek vezetıit; f) az önkormányzat intézményeinek vezetıit; g) valamint akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintı tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges. (3) A meghívóban nem szereplı, halaszthatatlan, döntést igénylı javaslat soron kívüli megvitatása érdekében önkormányzati képviselı, bizottság, a polgármester, valamint a jegyzı írásbeli sürgısségi indítványt terjeszt elı. (4) Az indítványt írásban, a sürgısség indokolásával, legkésıbb az ülés kezdetéig kiosztja az indítványozó. (5) A sürgısségi indítvány napirendre tőzésérıl a Képviselı-testület egyszerő szótöbbséggel, a napirendi pontok elfogadását megelızıen, külön dönt. Amennyiben a Képviselı-testület a sürgıs tárgyalás nyomós okát nem ismeri el, azt a soron következı Képviselı-testületi ülésen tárgyalja meg. (6) A döntést igénylı elıterjesztések a meghívóban és az ülésvezetés során is elkülönülnek a tájékoztatásra szolgálóktól. A tájékoztató jellegő elıterjesztések megtárgyalására a nyilvános ülés elsı részében kerül sor. 14. A Képviselı-testület ülésének vezetése, tanácskozási rendje 26. (1) A polgármester a) megállapítja, hogy a Képviselı-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták-e össze; b) megállapítja és figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét; c) elıterjeszti az ülés napirendi javaslatát; d) negyedévenként tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekrıl, e) negyedévenként tájékoztatást ad a lejárt határidejő Képviselı-testületi határozatok végrehajtásáról. (2) A Képviselı-testület a napirendrıl és a napirend elıtti felszólalásról vita nélkül, egyszerő szótöbbséggel határoz. (3) Amennyiben a benyújtott elıterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az elıterjesztést az érintett bizottság véleményével 25

27 ellátva terjeszti elı az elıterjesztı. 15. A vita 27. Minden elıterjesztés és a vele összefüggı döntési javaslat felett különkülön vitát nyit a polgármester. Az elıterjesztıhöz a Képviselı-testület tagjai kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelızıen az elıterjesztı válaszol. 28. (1) Az elıterjesztéshez szóbeli kiegészítést akkor tesz az elıterjesztı, ha az új információt tartalmaz. A szóbeli elıterjesztés idıtartama legfeljebb 5 perc. (2) A hozzászólások idıtartama legfeljebb 5 perc, melyet a Képviselı-testület a képviselı kérésére egyszer további 3 perccel meghosszabbít. (3) Ügyrendi kérdésben, melynek ideje legfeljebb 3 perc, a polgármester soron kívül szót ad, és a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja. 29. (1) A Képviselı-testület ülésein jelenlévı választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha adott érdekközösség, lakókörzet megbízottja, vagy az érdekelt személy a Képviselı-testület elıtt legalább két nappal azt írásban kéri. A tanácskozási jog megadása felıl ilyen esetben a polgármester dönt. (2) A Képviselı-testületi ülésen megjelent választópolgárok akkor tehetnek fel a napirendhez kapcsolódóan kérdést, hozzászólást, ha a polgármester felszólalási jogot ad számukra. (3) A választópolgár hozzászólásának idıtartama legfeljebb 3 perc, melyet a polgármester a hozzászóló kérésére egyszer további 3 perccel meghosszabbít. 30. (1) A polgármester a vita során minden felvilágosítást megad. Véleményét a vita során önálló hozzászólásban nyilvánítja ki. (2) A polgármester az elıterjesztésben szereplı és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy elıbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítı, majd az elıterjesztésben szereplı javaslat felett kell dönteni. 26

28 16. Az ülés rendjének fenntartása 31. (1) A sértı kifejezést használó képviselı az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt. (2) Személyes megjegyzést tehet a Képviselı-testület ülésén az, aki a vita során az ıt méltatlanul ért támadást kívánja visszautasítani, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. Személyes megjegyzést 3 perc idıtartamban a vita során bármikor lehet tenni. (3) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illı, sértı módon nyilatkozik; b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít; c) ismétlıdı rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót; d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe; e) a c) és d) pontban felsorolt intézkedések a Képviselı-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak. 17. Döntéshozatal 32. (1) Határozatképtelenség esetén a Képviselı-testület ülését a polgármester nyolc napon belül újra összehívja. (2) Az Ötv. 15. (1) bekezdésében meghatározott eseteken túl minısített többség szükséges a következı ügyek eldöntéséhez: a) intézmény átalakítása, megszőntetése; b) 5 millió forintot meghaladó hitelfelvétel; c) az önkormányzat tulajdonában levı 5 millió forintértéket meghaladó tulajdon, vagy tulajdonszerzés feletti rendelkezés; d) a Képviselı-testület hatáskörének átruházása. 18. Szavazás 33. (1) A Képviselı-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. (2) A Képviselı-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik. (3) Titkos szavazást tart a Képviselı-testület az Ötv. 12. (4) bekezdésében foglalt ügyekben, bármely képviselı kezdeményezésére. (4) Titkos szavazás tartásáról a Képviselı-testület egyszerő szótöbbséggel dönt. (5) A titkos szavazást az esetenként létrehozott, a Képviselı-testület tagjaiból választott 3 fıs szavazatszámláló bizottság tagjai bonyolítja le. (6) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. (7) A szavazásról a szavazatszámláló bizottság elnöke jegyzıkönyv készít, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá. (8) A titkos szavazások szavazólapjait a lebonyolító lezárt, a záráson általuk aláírt borítékban helyezi el. A jegyzı a dokumentumot legalább 30 napig megırzi. (9) A Képviselı-testület javaslatonkénti szavazással elıbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítı indítványokról, majd a teljes javaslatról dönt. Az elfogadandó döntési javaslatot a szavazás elıtt a polgármester 27

29 egyértelmően megfogalmazza. 19. Név szerinti szavazás 34. (1) A polgármester, vagy a képviselık egynegyede indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyrıl a Képviselı-testület egyszerő szótöbbséggel dönt. (2) Név szerinti szavazásnál a jegyzı ABC sorrendben felolvassa a Képviselıtestület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor "egyetértek", "ellenzem", "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak. 20. Az önkormányzati rendeletalkotás 35. (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a) a Képviselı-testület tagja, b) a Képviselı-testület bizottsága, c) a jegyzı, d) a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, f) civil szervezet vezetıje. (2) A rendelettervezet szakmai elıkészítésérıl, megszövegezésérıl és annak törvényességi vizsgálatáról a jegyzı gondoskodik. (3) Az SZMSZ-rıl, a költségvetésrıl, a zárszámadásról, a rendezési tervekrıl szóló rendelet-tervezeteket a polgármester, az egyéb rendelet-tervezeteket a jegyzı terjeszti a Képviselı-testület elé. (4) A rendelet-tervezet elıterjesztésében az elıkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell. (5) A rendeleteket külön-külön, naptári év elejétıl kezdıdıen, folyamatos sorszámmal látja el a Hivatal. Megjelölése: Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének.../év (hónap, nap) önkormányzati rendelete. 21. A kihirdetés 36. (1) A rendeletet a Hivatal folyosójának hirdetıtábláján történı kifüggesztéssel hirdeti ki a jegyzı. A rendeletet tizenöt napra függeszti ki, és azon feltünteti a kifüggesztés és a levétel napját. (2) A jegyzı gondoskodik arról, hogy a hatályos rendeletek egységes szövegben, naprakészen rendelkezésre álljanak. (3) A rendeletekrıl a jegyzı nyilvántartást vezet. 28

30 (4) A rendeletek a Hivatal ügyfélszolgálatán, a községi könyvtárban és az önkormányzat honlapján állnak a választópolgárok rendelkezésére. 22. Önkormányzati határozatok 37. (1) A Képviselı-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétıl kezdıdıen, folyamatos sorszámmal és évszámmal látja el, zárójelben feltőntetve az ülés napját. Megjelölése: Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének.../év (hónap, nap) határozata. (2) A határozat tartalmazza a felelıs megnevezését és a határidıt is. (3) A jegyzı betőrendes és határidıs nyilvántartást vezet a Képviselı-testületi határozatokról. (4) A jegyzı a határozatokról külön jegyzıkönyv kivonatot készít, melyet megküld az érdekelteknek. (5) A Képviselı-testület számozott határozat nélkül, de jegyzıkönyvi rögzítéssel dönt a) napirend elfogadásáról, b) ügyrendi kérdésekrıl, c) képviselıi kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról, d) név szerinti szavazásról. 23. A jegyzıkönyv 38. (1) Az Ötv. 17. (1) bekezdésében foglaltakon túl a jegyzıkönyv tartalmazza a) az ülés helyét és idıpontját, a távolmaradt képviselık nevét, a távollét okát, illetve azt, hogy a képviselı távollétét nem jelezte, b) a késı, illetve az ülés vége elıtt távozó képviselık nevét, c) az ülésen megnyilatkozók nevét, az interpellációkat és a válaszokat, valamint a hozzászólások lényegét, továbbá az önkormányzati döntéseket, d) képviselı kérésére véleményének rögzítését, e) aláírásokat, dátumot, pecsétet. (2) A jegyzıkönyv elkészítésérıl az ülésen rögzített hangfelvétel és a jegyzıkönyvvezetı jegyzetei alapján a jegyzı gondoskodik. (3) A jegyzıkönyvhöz melléklete a) az ülés meghívója, b) az elıterjesztések egy-egy példánya, c) a jelenléti ív, d) az elfogadott, a polgármester és a jegyzı saját kező aláírásával ellátott rendelet, e) írásban benyújtott hozzászólás, a képviselı kérésére. (4) A jegyzıkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzıkönyvek évenkénti beköttetésérıl, valamint megfelelı ırzésérıl. 39. (1) A Képviselı-testület nyilvános ülésein készült jegyzıkönyvbe bárki betekinthet. (2) A zárt ülésrıl külön jegyzıkönyv készül, amelyet elkülönítve kezel a Hivatal. (3) Külön kérésre bármelyik képviselınek - a zárt ülés kivételével - jegyzıkönyv másolatot ad a Hivatal önköltségi áron. (4) A testületi ülés dokumentumairól - a zárt ülés anyagának kivételével - a 29

31 jegyzıtıl díj ellenében bárki másolatot kérhet. (5) A nyilvános ülések jegyzıkönyvei a Hivatal ügyfélszolgálatán és az önkormányzat honlapján áll a választópolgárok rendelkezésére. IV. Fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 24. Helyi népszavazás 40. (1) A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A Képviselı-testület a soron következı ülésén, de legfeljebb 30 napon belül dönt a népszavazás kiírásáról. A népszavazást az elrendelést követı 2 hónapon belül kell megtartani. (2) A Képviselı-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírás győjtık képviselıjét. (3) A Képviselı-testület köteles kitőzni a helyi népszavazást, ha Nyirád község választópolgárainak legalább 20 %-a kezdeményezte. 25. Népi kezdeményezés 41. (1) A Képviselı-testület a település választópolgárai 10 %-ának kezdeményezésére köteles megtárgyalni soron következı ülésén, de legfeljebb 30 napon belül azt az ügyet, melyre vonatkozóan a népi kezdeményezést megtették. (2) A Képviselı-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja a népi kezdeményezés képviselıjét. 26. Lakossági fórumok 42. (1) A Képviselı-testület évente egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselıi közérdekő kérdést és javaslatot tehetnek. (2) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatást ad az adott évben a településen végrehajtott fejlesztésekrıl, felújításokról, az intézmények mőködésérıl, és vázolja a következı költségvetési évre vonatkozó elképzeléseit, tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetérıl és környezeti állapotáról. 30