1. Vizsgálat az időtartományban Határozza meg az ábrán vázolt diszkrét idejű hálózat állapotváltozós leírásának normál alakját!
|
|
- Antal Balázs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 . Vizsgálat az időtartományban.. Határozza meg az ábrán vázolt diszkrét idejű hálózat állapotváltozós leírásának normál alakját! x x x xy x [ k ] x b( c eg x x gf u [ k ] x ( bd beh x x fh [ k ] bx( c be eg x fg x fx u x ( abeg ( bd beh bca x fh x x afg u a be f x x y T C x A [ abeg bca afg] x [ a ] u D B u format compact a-.7;b.5;c.6;d.6;e-.7;f.5;g.5;h.7; clc A[b*(ce*g g*f; b*(de*h f*h; b*e f].5 A Határozza meg a sajátértékeket! Döntse el, hogy stabilis-e a hálózat! Ha nem stabilis, változtasson meg erősítést (esetleg többet úgy, hogy a hálózat stabilis legyen, majd oldja meg újra az..feladatot! A hálózaton végzett módosítással nem csökkentheti a hálózat rendjét, nem teheti triviálissá a hálózatot, és nem vehet fel további komponenst! Minden további feladatot az így stabilissá tett hálózaton végezzen el! A karakterisztikus egyenlet: λ.5.5 ( λe A.55 λ.5 det.5 λ.5 λ λ.,5 j.88 λ.,5 j.88 Mivel a sajátértékek abszolútértéke kisebb egynél, a rendszer aszimptotikusan stabil, ezért erősítések megváltoztatása felesleges. A mátrixok:.5.5 A.55.5 T B C [ ] U
2 format compact a-.7;b.5;c.6;d.6;e-.7;f.5;g.5;h.7; clc A[b*(ce*g g*f; b*(de*h f*h; b*e f],eig(a B[; ; ], CT[a*b*e*gb*c*a a*f*g], Da
3 .. Az állapotváltozós leírás ismeretében számítsa ki és ábrázolja az impulzusválaszt a k,,,...ütemre! Adja meg az impulzusválaszt analitikus alakban is! Az impulzusválasz: h [ k] y[ k], ha u[ k] δ[ k] és x [ ] x[ k ] x,5 x x,5 u x[ k ] x,55 x x,5 u x[ k ] x (,5 x,5 u y x (,875 x x (,75 u (,7 k x[k] x[k] x[k] s[k] y[k],,, -,7,,, -,875,5,55 -,5 -,7 -,7875 -,565 -,875 -,465 Az impulzusválasz zárt alakját a h T k [ k] C A B formula segítségével nyerjük. Ennek felírásához szükség van az A állapotmátrix hatványaira. Ezeket az A Lagrange-mátrixainak segítségével kapjuk. Az i-ik Lagrange-mátrixot esetünkben A Li λ A λ E i n i p λi λ p adja, ahol n az A mátrix dimenziója, I n az n dimenziójú egységmátrix, valamint i és n- közötti, tehát esetünkben i, vagy. A kapott Lagrange-mátrixok: L i i i i.744.7i Az A mátrix hatványait ezek után a Lagrange-mátrixaival írjuk fel: i L i i L i i T k k T k T k [ ] C ( L λ L B C λ L B C L B h k amelyben a mátrixok szorzását elvégezve kapjuk, hogy h λ λ k [ ] (,65-,6i k k λ (,65 λ,6i Ebbe behelyettesítjük a sajátértékeket, és áttérünk exponenciális alakra: h j59.7 j6, k j59.7 j6, k [ k],75 e (,87 e,75 e (,87 e Innen az Euler-formula vagy a kétszeres valós rész módszer segítségével nyerjük az impulzusválasz időfüggvényének végső alakját: *
4 k [ ],4,87 cos( 6, ( k 59,7 h k Ez azonban csak k> esetén érvényes. A k és k esetre a fenti táblázat eredményeit kell használni, melyeket a behelyettesítés módszerével számoltunk. A kapott eredmény: ( k [ ],7δ [ k],875δ [ k ] ε[ k ],4,87 cos( 6, ( k 77, h k k h[k] -,7 -,875,4,7, -, -, -,9 -, - 8,4956E- 6,9E- 5. Impulzus válasz h[k] k Az x tengely beosztása -el kezdődik, az első természetesen a nulladik elem, csak az értékek ábrázolása során a Matlab autómatikusan eggyel kezdi az indexelést. a-.7;b.5;c.6;d.6;e-.7;f.5;g.5;h.7; clc A[b*(ce*g g*f; b*(de*h f*h; b*e f] B[; ; ], CT[a*b*e*gb*c*a a*f*g], Da % mátrixok megadása lambdaeig(a % sajátértékek számítása produkt;p; % paraméterek kezdőértékeinek megadása nsize(a;nn(; % n számítása, ahol A egy nxn-es mátrix Lagrangezeros(n,n,n; for i:n % Lagrange mátrixok képklet szerinti kiszámítása produkt; % a szorzat kezdőértékét egyre állítjuk for p:n if p~i 4
5 produktprodukt*(a-lambda(i*eye(n/(lambda(i-lambda(p; end end if lambda(i~ Lagrange(:,:,iA./lambda(i*produkt; else Lagrange(:,:,i; % Nulla sajátérték esetén nem értelmezett! end end Lagrange % ez már csak a kiíratás % Impulzusválasz számítása diszkrét esetben for i:n ht(ict*lagrange(:,:,i*b; end ht % Diszkrét impulzusválasz ábrázolása hk(-.7;hk(-.875; for i:n for k:: hk(kabs(ht(i*abs(lambda(i^(k-*cos(angle(lambda(i*(k-angle(ht(i; end end stem(hk title('impulzus válasz'; xlabel('k';ylabel('h[k]'; 5
6 .4. A hálózat gerjesztése : s[k] ε[k](f Gp k. Határozza meg a választ az impulzusválasz ismeretében a k,,...5 értékekre! F G p.9 s[k] ε[k](f Gp k k vagyis u[ k] ε [ k] (. 9 k u[k] 5 4, h[k] -,7 -,875,96,689,7 -, -, y[k] -,5 -,7975 -,4 -,899 -,795 -,76 i bármely [ k] u[ i] [ k i] u δ, tehát: [ k] h[ k i] u[ i] h[ p] u[ k p] i y, ha és i Belépő gerjesztés és kauzális rendszer esetén y 5 5 ( (.9 i [ 5],7δ [ i],875δ [ i ] ε[ i ],4,87 cos( 6, ( i 77, i y[]h[] u[]-,7*5-,5 y[]h[] u[] h[] u[]-,6-,475-,7975 y[]-,7*4,6-4,8*,875-5*,96-,4 y[]-,7*4,458-,875*4,6,96*4,8,698*5-,899 y[4] -,7*4,-,875*4,458-,96*4,6,698*4,8,7*5-,795 y[5]-,7*4,8-,875*4,-,96*4,458-,698*4,6,7*4,8-,*5-,76 %A hálózat gerjesztése u[k]epszilon[k](fg*p^k gerjesztésre % k... 5, F, G, p.9 F,G,p.9; uk(5 for i:6 uk(ifg*p^(i-; % az indexelés miatt ki kell vonni egyet end hk[h( h( h( h(4 h(5 h(6]; yconv(uk,hk 6
7 Vizsgálat a frekvenciatartományban.. Határozza meg a hálózat átviteli karakterisztikáját a hálózatra felírt frekvenciatartománybeli egyenletek alapján! Adja meg és ábrázolja az amplitúdó karakterisztikát a (-π,π tartományon! A frekvenciatartománybeli egyenletek: Xˆ e Xˆ e Xˆ e Y Xˆ Xˆ Xˆ A válasz: Y.5 Xˆ.55 Xˆ.5 U.5 Xˆ ( ˆ.5 X.5 (.875 Xˆ Xˆ (.75 U (.7 ( 8e e.8e.8 Amiből: 4e 5e e Y ( ( 8e e.8e.8 e U Xˆ Xˆ Xˆ U.5.5 e j 4e -.8U -.e U j 4e 5e e 4U 4e 5e.7.55e.e.95e.65e.5e H U Átalakítva az H ϑ e j 4e 5e e cosϑ jsinϑ összefüggés alapján: ϑ cos ( ( ϑ -.cos( ϑ.95cos( ϑ e j.65cos ( ϑ.5cos( ϑ j(.65sin( ϑ.5sin( ϑ j(.55sin( ϑ -.sin( ϑ.95sin( ϑ ( ϑ.5cos( ϑ j(.65sin( ϑ.5sin( ϑ.65cos Amplitúdó karakterisztika: K ( ϑ H( e ϑ ϑ U - Ue 4e 5e K ( ϑ (-.7.55cos( ϑ -.cos( ϑ.95cos( ϑ ( ϑ.5cos( ϑ (.65sin ϑ.5sin ϑ (.55sin( ϑ -.sin( ϑ.95sin( ϑ ( ϑ.5cos( ϑ (.65sin ϑ.5sin ϑ (.65cos ( ( (.65cos ( ( 7
8 .9 Amplitúdó karakterisztika.8 abs(h *pi -/*pi -pi -/*pi /*pi pi /*pi *pi teta 4 Fázis karakterisztika fázisszög *pi -/*pi -pi -/*pi /*pi pi /*pi *pi teta telinspace(-*pi,*pi; %tetha eteexp(j*te; %e-ad j tetha H((-8*ete.^*ete.^-.8*ete-.8./(4*ete.^-5*ete.^-ete; atabs(h; anangle(h; subplot(; plot(te,at; title('amplitúdó karakterisztika'; xlabel('teta';ylabel('abs(h'; grid; subplot(; plot(te,an; title('fázis karakterisztika'; xlabel('tetha';ylabel('fázisszög'; grid; 8
9 .. Az s[k] Scos(ϑ o k ρ gerjesztőjel esetére határozza meg a válasz gerjesztett összetevőjének időfüggvényét! Ábrázolja az s[k] és az y g [k] jeleket a k,,,... értékekre! Vizsgálja meg, hogy periodikusak-e a jelek, és ha igen, adja meg a periódust! Mi a feltétele annak, hogy az y g [k] jelnek legyen fizikai tartalma? S ϑ ρ A gerjesztést továbbra is u-val jelölve: u[k]4,5cos(π/5*k,π 4,5 π/5,π Ebből látható, hogy a jel periodikus, K periódussal. A koszinusz argumentumából következik, hogy ez a legkisebb olyan érték, amelyre s[k] s[kk] teljesül, ugyanis ekkor lesz π/5*k egész számú többszöröse π-nek. A hálózatot a θ π/5 körfrekvencián, szinuszos állandósult állapotban vizsgáljuk. Ekkor a hálózat válasza Y H* U, ahol H a hálózat átvitele a vizsgált körfrekvencián. Ezt az átvitelt az átviteli karakterisztikába való behelyettesítéssel nyerjük. Az átviteli karakterisztika értéke a ϑ π / 5 körfrekvencián: ( ( 8e e.8e.8 e H 4e 5e j o j68. H( e ϑ.78 e o A hálózat gerjesztett (állandósult állapotbeli válaszát a θ körfrekvencián a y k] u[ k] H( e adja. Így a gerjesztett válasz: y g e π [ k] 4,5,78 cos k,k g [ egyenlet A válasz kiszámításához felhasználtuk az átviteli karakterisztika egy adott körfrekvenciához tartozó értékét. Ez csak akkor ad fizikailag értelmes eredményt, ha tudjuk, hogy a hálózat gerjesztés-válasz stabilis. Ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy az átviteli karakterisztikába való behelyettesítéssel kapott eredmény nem valósulhat meg, vagy csak valamilyen fizikailag nem megvalósítható, labilis határhelyzetben jöhet létre. A gerjesztés és az állandósult állapotbeli válasz értékei és ábrázolása: k u[k] 4,499 4,,986,4649,79,9975,55,847 -,754 -,66 -,494 y[k] -,48 -,69 -,54 -,898 -,569 -,58 -,446 -,84 -,55,5579,69 9
10 6 Gerjesztés 4 u[k] teta Válasz y[k] teta tepi/5; eteexp(j*te; %e-ad j theta H((-8*ete.^*ete.^-.8*ete-.8./(4*ete.^-5*ete.^-ete; tx::; u4.5*cos(tx*pi/5./pi;% A szöget radiánba átváltom yabs(h*4.5*cos(tx*pi/5./piangle(h; subplot(; stem(u; title('gerjesztés'; xlabel('teta';ylabel('u[k]'; grid; subplot(; stem(y; title('válasz'; xlabel('teta';ylabel('y[k]'; grid;
11 .. Egy 6 periódusú s[k] gerjesztőjel egy periódusának értékei a mellékelt táblázatban adottak. Határozza meg ezen gerjesztőjel Fourier sorának valós és komplex alakját, és ellenőrizze, hogy a Fourier sorral számított értékek valóban az adott s[k] értékeket szolgáltatják! A megadott gerjesztés egy periódusa (k 5-ig: k 4 5 u[k] A Fourier-sor komplex alakja: f k K jiϑk π π F i e ϑ K [ ] k Az együtthatókat a következő képletek adják: K K k ji k F f [ k] F i f [ k] e K ϑ K k < i K A valós együtthatók a következő összefüggések alapján határozhatók meg a komplexekből: F A B A B K F F Fi Re{ F i } Fi Im{ F i } < i A B * * F K / FK / F K / U 4 U U 5 U Esetünkben K 6. A képletek felhasználásával kiszámítjuk a táblázatban szereplő s[k] értékekhez tartozó Si komplex Fourier-együtthatókat. A matab is ezt a számítási módot használja a fast fourier transform fft( függvényében: X(k sum x(n*exp(-j**pi*(k-*(n-/n, < k < N u A komplex Fourier sor együtthatói: i i -.5 (Az i és i K/ sorszámú Fourier-együtthatók szükségszerűen valósnak. π Avalós Fourier sor együtthatói B U i A U i U. [ ] [ ] A teljes Fourier sor: π π π [ k ]. - 4cos k.547sin k.cos k.94sin k.5cos ( k π Az azonos körfrekvenciájú tagok összevonása után (a szögek radiánban értendők: π π u[ k] cos k cos k.47.5cos( k π u[- - 8 ]; %A megadott gerjesztés fsfft(u/6 fa*real(fs
12 fb-*imag(fs amp*abs(fs angangle(fs sor[fs( amp( amp( abs(real(fs(4; ang( ang( ang(4] *cos(k*pi/ *cos(k**pi/.47.5*cos(k*pi.46%ellenőrzésj
13 .4. Határozza meg a fenti periodikus gerjesztéshez tartozó válasz gerjesztett összetevőjének valós alakú Fourier sorát, adja meg és ábrázolja egy periódusának értékeit! u π [ k] cos k cos k.47.5cos( k π A hálózat linearitása miatt az ezen gerjesztésre adott választ úgy határozhatjuk meg, hogy a különböző frekvenciákra külön-külön meghatározzuk az átvitelt. Ezek segítségével a gerjesztésben szereplő körfrekvenciákon megkapjuk a válaszbeli komponenseket, amelyek szuperponálása a hálózat válaszát adja. A gerjesztett válasz kifejtése: y g -j [ k]. 66H( e 5cos. jπ ( k π H( e y g π j [ k] H( e ϑ U π π π j π j. k. H e 46cos cos k 47. H e A megoldást a táblázatban foglaljuk össze (a szögek továbbra is radiánban értendők: θ H φ H U φ U Y φ Y,886 -,667 8,97 π/,66 66,5 4,6 6,9,546 9,95 *π/,87 77,6,6667 6,5 7,6 π,788,5 8,78 8 A gerjesztett válasz teljes alakja: y g [ k],97,546cos( 9,95,5cos( 7,6,78 cos( 8
14 Gerjesztés - y[k] tetha 4
15 clc,format compact; te[ pi/ *pi/ pi]; eteexp(-j*te; H((-8*ete.^*ete.^-.8*ete-.8./(4*ete.^-5*ete.^-ete; atabs(h ftangle(h %Ábrázolás tx[ 4 5]; Yat(*sor(,*cos(ft(at(*sor(,*cos(tx*pi/sor(,ft(at(*sor(,*c os(*tx*pi/sor(,ft(at(4*sor(,4*cos(tx*pisor(,4ft(4 stem(y; title('gerjesztés'; xlabel('tetha';ylabel('y[k]'; grid; 5
16 .5. Az..-ban kiszámított impulzusválasz Fourier transzformálásával határozza meg az impulzusválasz komplex spektrumát, és hozza azt polinom/polinom alakra! Vesse az eredményt össze.. eredményével! A h[h] Fourier-transzformáltja: F [ ] e. 66e { h k } H( e.7e.875e,7875e Közös nevezőre hozva, és az azonos kitevőjő e-ados tagokat összevonva: e. 77e.7.55e.e.95e.65e.5e Az átviteli karakterisztika ismeretében írja fel a hálózat rendszeregyenletét! Az eltolási tételt: F x[ k ] { } e X ( e -t alkalmazzuk tagonként Y Inverz Fourier-transzformáció után: F Y.7.55e.e ( e H U.65e.5e.95e (.65e.5e U(.7.55e.e.95e j { Y(.65e.5e U(.7.55e.e.95e ϑ } Rendszeregyenlet az átviteli karakterisztika ismeretében: y [ k].65y[ k ].5y[ k ].7u [ k].55u [ k ].u[ k ].95u [ k ] 6
17 . Vizsgálat a komplex frekvenciatartományban.. Határozza meg a hálózat átviteli függvényét a z-tartománybeli egyenletek felírása vagy az állapotváltozós leírás alapján! Vesse össze az eredményt az átviteli karakterisztika kifejezésével! A hálózatra felírt z-tartománybeli egyenletek a z e jθ helyettesítés mellett megegyeznek a hálózatra a.. pontban felírt frekvenciatartománybeli egyenletekkel. Ezért az átviteli függvény is megegyezik az átviteli karakterisztikával, ha abba e jθ helyett z-t írunk. Ez a helyettesítés a hálózat kauzalitása (impulzusválaszának belépő tulajdonsága miatt indokolt. Így az átviteli függvény: H ( ( 8z z.8z.8 z 4z 5z z 7
18 .. Határozza meg az átviteli függvény zérusait és pólusait! Ábrázolja a pólus - zérus elrendezést! Vizsgálja meg ennek alapján a hálózat gerjesztés- válasz stabilitását! Az átviteli függvény számlálójának zérushelyei a zérusok: >> roots([ ] z i z i z -.4 Ezek abszolútértéke -nél kisebb, avagy a rendszer G-V stabilis mert minden pólus az egységkörön belülre esik, összhangban az.. pontban kapott eredménnyel. Az átviteli függyvény nevezőjének gyökei a pólusok: >> roots([4-5 - ] p p.667 p -.77 A pólus-zérus elrendezést a következő ábra szemlélteti: sz[ ],n[4-5 - ],pzmap(sz,n 8
19 .. Határozza meg az átviteli függvény alapján a hálózat impulzusválaszát analitikus alakban, és vesse össze az eredményt az..-ban kapottal! Ellenőrizze az eredményt k,,...5-re polinom-osztáson alapuló inverz transzformációval! Végezzünk el egy polinom osztást: H H H 8z z.8z.8 4z 5z z.5z.5z 4z 5z.8z z ( z.7 z.775z.75z 4z 5z z ( z z z A z B z.77 ( z z z C z.667 H z z.5 z z z z.667 ( z z z Ezt követően elvégezhető az inverz z transzformáció Z - {H[z]}: H k ( k [ k] Z { H( z }.7δ [ k].875δ [ k ] ε[ k ].5 ( (.667 k h[k] , ,5 -,,46 -,968 Az.-ban kapott eredmények: ( k [ ],7δ [ k],875δ [ k ] ε[ k ],78,87 cos( 6, ( k 77, h k k h[k] -,7 -,875,4,7, -, -, -,9 -, - 8,4956E- 6,9E- 5 Ezekkel összevetve megállapíthatjuk, hogy a válasz a. és. ütemben teljesen megegyezik a fentebb számolttal, míg a további ütemekben apró eltérést ad a kerekítési hibákból adódóan. Ellenőrzés polinom osztással: H.775z.75z 4z 5z z ( z z z.55z.775z z.975z z 4z 5z z z.86z z.975z.8685z z 4z 5z z 9
20 z. 975z. 8685z.4856z z 4z 5z z
21 .4. Határozza meg a választ analitikus alakban, ha a gerjesztő jel: s[k[ ε[k] (F Gp k! F G p.9 u[k] ε[k](f Gp k k vagyis u[ k] ε [ k] (. 9 U ( z Z{ u[ k] } z z z z.9 A szorzást elvégezve: Y Y z ( ( 8z z ( z z ( z z Y 8z z.8z.8 4z 5z z z z z z.9 ( z H( z U( z z.8z z.8 z 8z z z z.8z z.8 ( z.66 ( z.77 ( z z ( z.66 ( z.77 ( z z 6z 4z.4z 56z 4z.6z 7.6z 4 4 4z 65z 4z z 4z 6z.5z.9z Parciális törtekre bontás: Y ( z -,798 z -,4,448 z -,477 -,5 z -,476 Inverz transzformálás után a válasz: Y,4 z - -,9 z -,94,658 z -,4574 k k k ( z ε[ k]( -,798,4,448,477 -,5,476 9,8444δ [ k] k k k ε[ k]( -,9,94,658,4574 9,89,48-9,89 z -,48 8,4444 z -
22 .5. Adjon meg egy olyan kanonikus hálózatot, amelynek a vizsgálttal megegyező az átviteli függvénye, és adja meg a hálózat rendszeregyenletét! A hálózat Y.7.55e.e.95e H( e U.65e.5e átviteli függvényét megvalósító egy lehetséges kanonikus kapcsolást a következő ábra mutatja: A hálózat rendszeregyenlete y [ k].65y[ k ].5y[ k ].7u [ k].55u [ k ].u[ k ].95u [ k ] ami természetesen megegyezik a.6. pontban kapott eredménnyel. -.7 u[k] y[k] D D -. D -.95
23 .6. A rendszeregyenlet alapján a fokozatos behelyettesítés módszerével ellenőrizze a.4.feladat megoldását a k,,,...8 ütemre! A hálózatra korábba felírt egyenlet: y k.65y k.5y k.7u k.55u k.u k.95u k [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] k u[k] 5 4,8 4,6 4,458 4, 4,8 4,69,9566,869,7748,6974 y[k] -,5 -,7975 -,4 -,899 -,795 -,76 -,64 -,79 -,656 -,68 -,5987 Ugyanezt az eredményt kapjuk a.4. pontban kapott formulából, a rendszeregyenletbe és az állapotegyenletekbe való fokozatos behelyettesítésből, és az.4. pontban, ahol csak a > k> 5 tartományt tekintettük, nagyjából ugyanezt kaptuk diszkrét konvolúcióval is.
24 A javító megjegyzései: 4
Jelek és Rendszerek 2. Kidolgozott Témakörök
Gábor Norbert és Kondor Máté András 2012 január Előszó, figyelmeztetés, jogi nyilatkozat, stb. 1. Ez nem hivatalos jegyzet! Nem oktatók írták! Hibák előfordulahatnak! 2. Ez nem a hivatalos tananyag, vagy
RészletesebbenLineáris programozás. Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer
Lineáris programozás Modellalkotás Grafikus megoldás Feladattípusok Szimplex módszer Feladat: Egy gyár kétféle terméket gyárt (A, B): /db Eladási ár 1000 800 Technológiai önköltség 400 300 Normaóraigény
RészletesebbenMiskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Analízis I. példatár. (kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény
Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Analízis I. példatár kidolgozott megoldásokkal) elektronikus feladatgyűjtemény Összeállította: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Miskolc, 013. Köszönetnyilvánítás
RészletesebbenDr. Kuczmann Miklós JELEK ÉS RENDSZEREK
Dr. Kuczmann Miklós JELEK ÉS RENDSZEREK Dr. Kuczmann Miklós JELEK ÉS RENDSZEREK Z UNIVERSITAS-GYŐR Kht. Győr, 25 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Egyetemi jegyzet Írta:
Részletesebben2. előadás: További gömbi fogalmak
2 előadás: További gömbi fogalmak 2 előadás: További gömbi fogalmak Valamely gömbi főkör ívének α azimutja az ív egy tetszőleges pontjában az a szög, amit az ív és a meridián érintői zárnak be egymással
RészletesebbenLTI Rendszerek Dinamikus Analízise és Szabályozásának Alapjai
Diszkrét és hibrid diagnosztikai és irányítórendszerek LTI Rendszerek Dinamikus Analízise és Szabályozásának Alapjai Hangos Katalin Közlekedésautomatika Tanszék Rendszer- és Irányításelméleti Kutató Laboratórium
Részletesebben86 MAM112M előadásjegyzet, 2008/2009
86 MAM11M előadásjegyzet, 8/9 5. Fourier-elmélet 5.1. Komplex trigonometrikus Fourier-sorok Tekintsük az [,], C Hilbert-teret, azaz azoknak a komplex értékű f : [,] C függvényeknek a halmazát, amelyek
RészletesebbenLineáris Algebra gyakorlatok
A V 2 és V 3 vektortér áttekintése Lineáris Algebra gyakorlatok Írta: Simon Ilona Lektorálta: DrBereczky Áron Áttekintjük néhány témakör legfontosabb definícióit és a feladatokban használt tételeket kimondjuk
Részletesebben5. gyakorlat. Lineáris leképezések. Tekintsük azt a valós függvényt, amely minden számhoz hozzárendeli az ötszörösét!
5. gyakorlat Lineáris leképezések Tekintsük azt a valós függvényt, amely minden számhoz hozzárendeli az ötszörösét! f : IR IR, f(x) 5x Mit rendel hozzá ez a függvény két szám összegéhez? x, x IR, f(x +
RészletesebbenAnalízisfeladat-gyűjtemény IV.
Oktatási segédanyag a Programtervező matematikus szak Analízis. című tantárgyához (003 004. tanév tavaszi félév) Analízisfeladat-gyűjtemény IV. (Függvények határértéke és folytonossága) Összeállította
RészletesebbenXII. MAGYAR MECHANIKAI KONFERENCIA MaMeK, 2015 Miskolc, 2015. augusztus 25-27. SZÁN SZABÁLYOZÁSÁNAK HATÁSA AZ ESZTERGÁLÁS REGENERATÍV REZGÉSEIRE
XII. MAGYAR MECANIKAI KONFERENCIA MaMeK, 205 Miskolc, 205. augusztus 25-27. SZÁN SZABÁLYOZÁSÁNAK ATÁSA AZ ESZTERGÁLÁS REGENERATÍV REZGÉSEIRE Lehotzky Dávid, Insperger Tamás 2 és Stépán Gábor 3,2,3 Budapesti
RészletesebbenLineáris algebra - jegyzet. Kupán Pál
Lineáris algebra - jegyzet Kupán Pál Tartalomjegyzék fejezet Vektorgeometria 5 Vektorok normája Vektorok skaláris szorzata 4 3 Vektorok vektoriális szorzata 5 fejezet Vektorterek, alterek, bázis Vektorterek
RészletesebbenDIFFERENCIAEGYENLETEK
DIFFERENCIAEGYENLETEK A gazdaság változómennyiségeit (jövedelem, fogyasztás, beruházás,...) általában bizonyos időszakonként (naponta, hetente, havonta, évente) figyeljük meg. Ha ezeket a megfigyeléseket
RészletesebbenDifferenciálegyenletek a hétköznapokban
Differenciálegyenletek a hétköznapokban BSc Szakdolgozat Írta: Gondos Réka Matematika BSc, alkalmazott matematikus szakirány Témavezető: Besenyei Ádám adjunktus Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai
RészletesebbenVektorszámítás Fizika tanárszak I. évfolyam
Vektorszámítás Fizika tanárszak I. évfolyam Lengyel Krisztián TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék. Deriválás.. Elmélet........................................... Deriválási szabályok..................................
Részletesebben1.1. Gyökök és hatványozás... 1 1.1.1. Hatványozás... 1 1.1.2. Gyökök... 1 1.2. Azonosságok... 2 1.3. Egyenlőtlenségek... 3
Tartalomjegyzék 1. Műveletek valós számokkal... 1 1.1. Gyökök és hatványozás... 1 1.1.1. Hatványozás... 1 1.1.2. Gyökök... 1 1.2. Azonosságok... 2 1.3. Egyenlőtlenségek... 3 2. Függvények... 4 2.1. A függvény
RészletesebbenFolytonos rendszeregyenletek megoldása. 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja
Folytonos rendszeregyenletek megoldása 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja A folytonos rendszeregyenletek megoldásakor olyan rendszerekkel foglalkozunk, amelyeknek egyetlen u = u(t)
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 11 XI LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREk 1 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZER A lineáris egyenletrendszer általános alakja: (1) Ugyanez mátrix alakban: (2), ahol x az ismeretleneket tartalmazó
RészletesebbenAnalízis előadás és gyakorlat vázlat
Analízis előadás és gyakorlat vázlat Készült a PTE TTK GI szakos hallgatóinak Király Balázs 00-. I. Félév . fejezet Számhalmazok és tulajdonságaik.. Nevezetes számhalmazok ➀ a) jelölése: N b) elemei:
RészletesebbenHuroktörvény általánosítása változó áramra
Huroktörvény általánosítása változó áramra A tekercsben indukálódott elektromotoros erő: A tekercs L önindukciós együtthatója egyben a kör önindukciós együtthatója. A kondenzátoron eső feszültség (g 2
RészletesebbenFeszített vasbeton gerendatartó tervezése költségoptimumra
newton Dr. Szalai Kálmán "Vasbetonelmélet" c. tárgya keretében elhangzott előadások alapján k 1000 km k m meter m Ft 1 1 1000 Feszített vasbeton gerendatartó tervezése költségoptimumra deg A következőkben
Részletesebben5. Trigonometria. 2 cos 40 cos 20 sin 20. BC kifejezés pontos értéke?
5. Trigonometria I. Feladatok 1. Mutassuk meg, hogy cos 0 cos 0 sin 0 3. KöMaL 010/október; C. 108.. Az ABC háromszög belsejében lévő P pontra PAB PBC PCA φ. Mutassuk meg, hogy ha a háromszög szögei α,
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem, 2005
Gáspár Csaba, Molnárka Győző Lineáris algebra és többváltozós függvények Széchenyi István Egyetem, 25 Vektorterek Ebben a fejezetben a geometriai vektorfogalom ( irányított szakasz ) erős általánosítását
RészletesebbenÁttekintés a felhasznált lineáris algebrai ismeretekről.
Kiegészítés az előadássorozathoz. Áttekintés a felhasznált lineáris algebrai ismeretekről. A valószínűségszámítás (és a matematika) bizonyos kérdéseiben fontos szerepet játszik a lineáris algebra néhány
RészletesebbenIrányítástechnika. II. rész. Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu
Irányítástechnika II. rész Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu Lineáris tagok jelátvivő tulajdonságai Lineáris dinamikus rendszerek, folyamatok Lineáris tagok modellje Differenciálegyenlettel
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 9 IX MÁTRIxOk 1 MÁTRIx FOGALmA, TULAJDONSÁGAI A mátrix egy téglalap alakú táblázat, melyben az adatok, a mátrix elemei, sorokban és oszlopokban vannak elhelyezve Az (1) mátrixnak
RészletesebbenMATEMATIKA FELADATGYŰJTEMÉNY
Pék Johanna MATEMATIKA FELADATGYŰJTEMÉNY Nem matematika alapszakos hallgatók számára Tartalomjegyzék Előszó iii. Lineáris algebra.. Mátrixok...................................... Lineáris egyenletrendszerek..........................
RészletesebbenFourier-analízis alkalmazása a digitális holográfiában
Fourier-analízis alkalmazása a digitális holográfiában Diplomamunka Tóth Erzsébet Rita alkalmazott matematikus, matematika tanár szakos hallgató Témavezetők: Dr. Orzó László Róbert, tudományos főmunkatárs
RészletesebbenELŐFESZÍTETT VASBETON TARTÓ TERVEZÉSE AZ EUROCODE SZERINT
BUDAPEST MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszéke ELŐFESZÍTETT VASBETON TARTÓ TERVEZÉSE AZ EUROCODE SZERINT Segédlet v1.14 Összeállította: Koris Kálmán Budapest,
RészletesebbenA műszaki rezgéstan alapjai
A műszaki rezgéstan alapjai Dr. Csernák Gábor - Dr. Stépán Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanikai Tanszék 2012 Előszó Ez a jegyzet elsősorban gépészmérnök hallgatóknak
RészletesebbenFejezetek a lineáris algebrából PTE-PMMK, Műszaki Informatika Bsc. Dr. Kersner Róbert
Fejezetek a lineáris algebrából PTE-PMMK, Műszaki Informatika Bsc Dr. Kersner Róbert 007 Tartalomjegyzék Előszó ii. Determináns. Mátrixok 6 3. Az inverz mátrix 9 4. Lineáris egyenletrendszerek 5. Lineáris
RészletesebbenAz ablakos problémához
1 Az ablakos problémához A Hajdu Endre által felvetett, egy ablak akadályoztatott kinyitásával kapcsolatos probléma a következő. Helyezzünk el egy d oldalhosszúságú, álló, négyzet alapú egyenes hasábot
RészletesebbenAz aperturaantennák és méréstechnikájuk
Az aperturaantennák és méréstechnikájuk (tanulmány) Szerzők: Nagy Lajos Lénárt Ferenc Bajusz Sándor Pető Tamás Az aperturaantennák és méréstechnikájuk A vezetékmentes hírközlés, távközlés és távmérés egyik
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 7 VII. Gyűrűk 1. Gyűrű Definíció Egy a következő axiómákat: gyűrű alatt olyan halmazt értünk, amelyben definiálva van egy összeadás és egy szorzás, amelyek teljesítik (1) egy
RészletesebbenNemzeti versenyek 11 12. évfolyam
Nemzeti versenyek 11 12. évfolyam Szerkesztette: I. N. Szergejeva 2015. február 2. Technikai munkák (MatKönyv project, TEX programozás, PHP programozás, tördelés...) Dénes Balázs, Grósz Dániel, Hraskó
RészletesebbenMátrixaritmetika. Tartalom:
Mátrixaritmetika Tartalom: A vektor és mátrix fogalma Speciális mátrixok Relációk és műveletek mátrixokkal A mátrixok szorzása A diadikus szorzat. Hatványozás Gyakorlati alkalmazások Készítette: Dr. Ábrahám
Részletesebben, &!!! )! ),!% ), &! )..! ). 7!# &!!,!! 6 ) &! & 6! ) &!! #! 7! ( % ) ) 0!! ) & 6 # &! #! 7.!#! 9 : %!!0!
!!#!! % & (! )!!! ) +, &!!! )! ),!% ), &! )..! ). /% 0) / # ) ( ), 1!# 2 3 4 5 (!! ( 6 # 7!# &!!,!! 6 ) &! & 6! ) &!! #! 7! 8!!,!% #(( 1 6! 6 # &! #! # %& % ( % ) ) 0!! ) & 6 # &! #! 7.!#! 9 : %!!0!!!,
RészletesebbenLineáris algebra I. Kovács Zoltán. Előadásvázlat (2006. február 22.)
Lineáris algebra I. Kovács Zoltán Előadásvázlat (2006. február 22.) 2 3 Erdős Jenő emlékének. 4 Tartalomjegyzék 1. A szabadvektorok vektortere 7 1. Szabadvektorok összeadása és skalárral való szorzása...............
RészletesebbenA DÖNTÉS SORÁN FENNAKADT FÁK MOZGATÁSA
A DÖNTÉS SORÁN FENNAKADT FÁK MOZGATÁSA A FENNAKADÁS KÉT TÍPUSA Galgóczi Gyula Hajdu Endre Az alábbiakban a kézi eszközökkel végzett fakitermelés egyik balesetveszélyes mozzanatáról lesz szó. Arról a folyamatról,
RészletesebbenA gyakorlatok HF-inak megoldása Az 1. gyakorlat HF-inak megoldása. 1. Tagadások:
. Tagadások: A gyakorlatok HF-inak megoldása Az. gyakorlat HF-inak megoldása "Nem észak felé kell indulnunk és nem kell visszafordulnunk." "Nem esik az es, vagy nem fúj a szél." "Van olyan puha szilva,
RészletesebbenElektrotechnika jegyzet
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ATOMATIZÁLÁSI TANSZÉK Elektrotechnika jegyzet Elektrotechnika jegyzet Készítette: dr. Hodossy László fiskolai docens eladásai alapján Tomozi György Gyr, 4. - - Tartalomjegyzék
Részletesebben2. Hatványozás, gyökvonás
2. Hatványozás, gyökvonás I. Elméleti összefoglaló Egész kitevőjű hatvány értelmezése: a 1, ha a R; a 0; a a, ha a R. Ha a R és n N; n > 1, akkor a olyan n tényezős szorzatot jelöl, aminek minden tényezője
RészletesebbenAnalízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév
Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév Valós számok 1. Hogyan szól a Bernoulli-egyenl tlenség? Mikor van egyenl ség? Válasz. Minden h 1 valós számra
RészletesebbenREZGÉSDIAGNOSZTIKA ALAPJAI
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZTE Mérnöki Kar Műszaki Intézet, Duális és moduláris képzésfejlesztés alprogram (1a) A rezgésdiagnosztika gyakorlati alkalmazása REZGÉSDIAGNOSZTIKA ALAPJAI Forgács Endre
RészletesebbenKomplex számok. 2014. szeptember 4. 1. Feladat: Legyen z 1 = 2 3i és z 2 = 4i 1. Határozza meg az alábbi kifejezés értékét!
Komplex számok 014. szeptember 4. 1. Feladat: Legyen z 1 i és z 4i 1. (z 1 z ) (z 1 z ) (( i) (4i 1)) (6 9i 8i + ) 8 17i 8 + 17i. Feladat: Legyen z 1 i és z 4i 1. Határozza meg az alábbi kifejezés értékét!
RészletesebbenFélévi időbeosztás (nagyjából) házi feladat beadási határidőkkel (pontosan) Valószínűségszámítás 2. matematikusoknak és fizikusoknak, 2009 tavasz
Félévi időbeosztás (nagyjából) házi feladat beadási határidőkkel (pontosan) Valószínűségszámítás 2. matematikusoknak és fizikusoknak, 2009 tavasz Dátum Téma beadandó Feb 12Cs Konvolúció (normális, Cauchy,
RészletesebbenKözépszintű érettségi feladatsorok és megoldásaik Összeállította: Pataki János; dátum: 2005. november. I. rész
Pataki János, 005. november Középszintű érettségi feladatsorok és megoldásaik Összeállította: Pataki János; dátum: 005. november I. rész. feladat Egy liter 0%-os alkoholhoz / liter 40%-os alkoholt keverünk.
Részletesebben= szinkronozó nyomatékkal egyenlő.
A 4.45. ábra jelöléseit használva, tételezzük fel, hogy gépünk túllendült és éppen a B pontban üzemel. Mivel a motor által szolgáltatott M 2 nyomaték nagyobb mint az M 1 terhelőnyomaték, a gép forgórészére
Részletesebben2. ábra Soros RL- és soros RC-kör fázorábrája
SOOS C-KÖ Ellenállás, kondenzátor és tekercs soros kapcsolása Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros - és soros C-körben egyértelművé vált, hogy a tekercsen késik az áram a feszültséghez képest, a
Részletesebben2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika
2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A
RészletesebbenDiszkrét idej rendszerek analízise az id tartományban
Diszkrét idej rendszerek analízise az id tartományban Dr. Horváth Péter, BME HVT 06. október 4.. feladat Számítuk ki a DI rendszer válaszát, ha adott a gerjesztés és az impulzusválasz! u[k = 0,6 k ε[k;
RészletesebbenMATEMATIKA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 19. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
MATEMATIKA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 00 május 9 du JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Oldja meg a rendezett valós számpárok halmazán az alábbi egyenletrendszert! + y = 6 x + y = 9 x A nevezők miatt az alaphalmaz
RészletesebbenEgyetemi matematika az iskolában
Matematikatanítási és Módszertani Központ Egyetemi matematika az iskolában Hegyvári Norbert 013 Tartalomjegyzék 1. Irracionális számok; 4. További irracionális számok 7 3. Végtelen tizedestörtek 7 4. Végtelen
RészletesebbenCsak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Villamosmérnöki szak BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar. 2015. január 5.
Név, felvételi azonosító, Neptun-kód: VI pont(45) : Csak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Közös alapképzéses záróvizsga mesterképzés felvételi vizsga Villamosmérnöki szak BME Villamosmérnöki
RészletesebbenTómács Tibor. Matematikai statisztika
Tómács Tibor Matematikai statisztika Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet Tómács Tibor Matematikai statisztika Eger, 01 Szerző: Dr. Tómács Tibor főiskolai docens Eszterházy Károly
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
Részletesebben2. Interpolációs görbetervezés
2. Interpolációs görbetervezés Gondoljunk arra, hogy egy grafikus tervező húz egy vonalat (szabadformájú görbét), ezt a vonalat nekünk számítógép által feldolgozhatóvá kell tennünk. Ennek egyik módja,
RészletesebbenGyakorló feladatok a Közönséges dierenciálegyenletek kurzushoz
Gyakorló feladatok a Közönséges dierenciálegyenletek kurzushoz Vas Gabriella 204. február A feladatgy jtemény a TÁMOP-4.2.4.A/2-/-202-000 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.
Számelmélet I. DEFINÍCIÓ: (Ellentett) Egy szám ellentettjén azt a számot értjük, amelyet a számhoz hozzáadva az 0 lesz. Egy szám ellentettje megegyezik a szám ( 1) szeresével. Számfogalmak kialakítása:
RészletesebbenColor profile: Generic CMYK printer profile Composite 150 lpi at 45 degrees
Color profile: Generic CMYK printer profile Composite 150 lpi at 45 degrees Matematikai Lapo / Borító 2013. december 13. 19:28:39 13-1-borito 2014/5/20 11:55 page 0 #1 MATEMATIKAI LAPOK A Bolyai János
RészletesebbenKövetkezõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk
1 1 Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk Jelfeldolgozás 1 Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 2 Bevezetés 5 Kérdések, feladatok 6 Fourier sorok, Fourier transzformáció 7 Jelek
RészletesebbenINTERFERENCIA - ÓRAI JEGYZET
FZKA BSc,. évfolya /. félév, Optika tárgy TERFERECA - ÓRA JEGYZET (Erdei Gábor, Ph.D., 8. AJÁLOTT SZAKRODALOM: ALAPFOGALMAK Klei-Furtak, Optics Richter, Bevezetés a oder optikába Bor-Wolf, Priciples of
RészletesebbenMiskolci Egyetem. Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet. Hegedűs Ádám Imre 2010.12.28.
Miskolci Egyetem Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet Hegedűs Ádám Imre 2010.12.28. KOMBINATORIKA Permutáció Ismétlés nélküli permutáció alatt néhány különböző dolognak a sorba rendezését értjük. Az "ismétlés
RészletesebbenOktatási segédlet. Acél- és alumínium-szerkezetek hegesztett kapcsolatainak méretezése fáradásra. Dr. Jármai Károly.
Oktatási segédlet Acél- és alumínium-szerkezetek hegesztett kapcsolatainak méretezése fáradásra a Létesítmények acélszerkezetei tárgy hallgatóinak Dr. Jármai Károly Miskolci Egyetem 013 1 Acél- és alumínium-szerkezetek
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék
Széchenyi István Egyetem Szerkezetek dinamikája Alkalmazott Mechanika Tanszék Elméleti kérdések egyetemi mesterképzésben (MSc) résztvev járm mérnöki szakos hallgatók számára 1. Merev test impulzusának
RészletesebbenÁ Á É é é ö é Á Á É Ö Á Á Á é é Á Á é é é é ó ü ó ö ö í é é é é ö í é ó é é ö é é é ü í é é ó ú ú ú ö é ó é í é é é í é é é é ó ö é í ó ö é ü é é ö é ó ó ú ú ó é ö ú ú ú ú ú é ó í é í é í ó í ó í ó é ö
RészletesebbenPrizmás impulzuskompresszorok hômérsékleti stabilitásának modellezése
Prizmás impulzuskompresszorok hômérsékleti stabilitásának modellezése Tudományos diákköri dolgozat Írta: DOMBI PÉTER Témavezetô: DR. OSVAY KÁROLY JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Szeged 1998.
Részletesebben(2) A R. 3. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A képviselő-testület az önkormányzat összes kiadását 1.1369.
Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2010. (X. 05.) önkormányzati rendelete az Enying Város Önkormányzatának 2100. évi költségvetéséről szóló 7/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelete módosításáról
Részletesebbenmatematikai statisztika 2006. október 24.
Valószínűségszámítás és matematikai statisztika 2006. október 24. ii Tartalomjegyzék I. Valószínűségszámítás 1 1. Véletlen jelenségek matematikai modellje 3 1.1. Valószínűségi mező..............................
RészletesebbenElektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom
Elektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom Távvezetékek és síkhullám Reichardt András 2015. április 23. ra (evt/hvt/bme) Emt2015 6. alkalom 2015.04.23 1 / 60 1 Távvezeték
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 5 V ELEmI ALGEbRA 1 BINÁRIS műveletek Definíció Az halmazon definiált bináris művelet egy olyan függvény, amely -ből képez -be Ha akkor az elempár képét jelöljük -vel, a művelet
RészletesebbenLINEÁRIS ALGEBRA PÉLDATÁR MÉRNÖK INFORMATIKUSOKNAK
Írta: LEITOLD ADRIEN LINEÁRIS ALGEBRA PÉLDATÁR MÉRNÖK INFORMATIKUSOKNAK Egyetemi tananyag COPYRIGHT: Dr. Leitold Adrien Pannon Egyetem Műszaki Informatika Kar Matematika Tanszék LEKTORÁLTA: Dr. Buzáné
RészletesebbenRendszeresen használt jelek és rövidítések
Rendszeresen használt jelek és rövidítések a «, együttható a rendszeregyenletben ÍJ, együttható az átviteli karakterisztika és az átviteli függvény nevezőjében A A rendszermátrix (az állapotegyenletben
RészletesebbenRészecskék hullámtermészete
Részecskék ullámtermészete Bevezetés A sugárzás és az anyag egyaránt mutat részecskejellegű és ullámjellegű tulajdonságokat. Atommodellek A Tomson modell J.J. Tomson 1898 A negatív töltésű elektronok pozitív
RészletesebbenLineáris Algebra GEMAN 203-B. A három dimenziós tér vektorai, egyenesei, síkjai
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Lineáris Algebra GEMAN 203-B A három dimenziós tér vektorai, egyenesei, síkjai a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b
RészletesebbenMatematikai programozás gyakorlatok
VÁRTERÉSZ MAGDA Matematikai programozás gyakorlatok 2003/04-es tanév 1. félév Tartalomjegyzék 1. Számrendszerek 3 1.1. Javasolt órai feladat.............................. 3 1.2. Javasolt házi feladatok.............................
RészletesebbenDiszkrét Matematika I.
Bácsó Sándor Diszkrét Matematika I. mobidiák könyvtár Bácsó Sándor Diszkrét Matematika I. mobidiák könyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas István Bácsó Sándor Diszkrét Matematika I. egyetemi jegyzet mobidiák
RészletesebbenBevezetés az elméleti zikába
Bevezetés az elméleti zikába egyetemi jegyzet Kontinuumok mechanikája Lázár Zsolt, Lázár József Babe³Bolyai Tudományegyetem Fizika Kar 2011 TARTALOMJEGYZÉK 01 Kontinuumok mechanikája 6 011 A deformálható
RészletesebbenSztochasztikus folyamatok 1. házi feladat
Sztochasztikus folyamatok 1. házi feladat 1. Egy borfajta alkoholtartalmának meghatározására méréseket végzünk. Az egyes mérések eredményei egymástól független valószínûségi változók, melyek normális eloszlásúak,
Részletesebben2.3.2.2.1.2.1 Visszatérítő nyomaték és visszatérítő kar
2.3.2.2.1.2 Keresztirányú stabilitás nagy dőlésszögeknél A keresztirányú stabilitás számszerűsítésénél, amint korábban láttuk, korlátozott a metacentrikus magasságra való támaszkodás lehetősége. Csak olyankor
RészletesebbenV. Gyakorlat: Vasbeton gerendák nyírásvizsgálata Készítették: Friedman Noémi és Dr. Huszár Zsolt
. Gyakorlat: asbeton gerenák nyírásvizsgálata Készítették: Frieman Noémi és Dr. Huszár Zsolt -- A nyírási teherbírás vizsgálata A nyírási teherbírás megfelelő, ha a következő követelmények minegyike egyiejűleg
Részletesebben5.10. Exponenciális egyenletek... 155 5.11. A logaritmus függvény... 161 5.12. Logaritmusos egyenletek... 165 5.13. A szinusz függvény... 178 5.14.
Tartalomjegyzék 1 A matematikai logika elemei 1 11 Az ítéletkalkulus elemei 1 12 A predikátum-kalkulus elemei 7 13 Halmazok 10 14 A matematikai indukció elve 14 2 Valós számok 19 21 Valós számhalmazok
Részletesebben(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.
1. A transzformátor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsolása (működési elv, indukált feszültség, áttétel, felépítés, vasmag, tekercsek, helyettesítő kapcsolás és származtatása) (1. és 2. kérdéshez
RészletesebbenBemenet modellezése II.
Bemenet modellezése II. Vidács Attila 2005. november 3. Hálózati szimulációs technikák, 2005/11/3 1 Kiszolgálási id k modellezése Feladat: Egy bemeneti modell felállítása egy egy kiszolgálós sorbanállási
RészletesebbenNUMERIKUS MÓDSZEREK FARAGÓ ISTVÁN HORVÁTH RÓBERT. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó
FARAGÓ ISTVÁN HORVÁTH RÓBERT NUMERIKUS MÓDSZEREK 2011 Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó Szakmai vezető Lektor Technikai szerkesztő Copyright Az Olvasó most egy egyetemi jegyzetet tart
RészletesebbenMatematika felvételi feladatok bővített levezetése 2013 (8. osztályosoknak)
Matematika felvételi feladatok bővített levezetése 2013 (8. osztályosoknak) Erre a dokumentumra az Edemmester Gamer Blog kiadványokra vonatkozó szabályai érvényesek. 1. feladat: Határozd meg az a, b és
RészletesebbenMegoldások, megoldás ötletek (Jensen-egyenlőtlenség)
Megoldások, megoldás ötletek (Jensen-egyenlőtlenség) Mivel az f : 0; ; x sin x folytonos az értelmezési tartományán, ezért elég azt belátni, hogy szigorúan gyengén konkáv ezen az intervallumon Legyen 0
Részletesebben1. Lineáris leképezések
Lineáris leképezések A lineáris leképezés fogalma Definíció (F5 Definíció) Legenek V és W vektorterek UGYANAZON T test fölött Az A : V W lineáris leképezés, ha összegtartó, azaz v,v 2 V esetén A(v +v 2
Részletesebben9. Áramlástechnikai gépek üzemtana
9. Áramlástechnikai gépek üzemtana Az üzemtan az alábbi fejezetekre tagozódik: 1. Munkapont, munkapont stabilitása 2. Szivattyú indítása soros 3. Stacionárius üzem kapcsolás párhuzamos 4. Szivattyú üzem
RészletesebbenEgy irányított szakasz egyértelműen meghatároz egy vektort.
VEKTOROK VEKTOROK FOGALMA Ha egy szakasz két végpontját megkülönböztetjük egymástól oly módon, hogy az egyik pont a kezdőpont, a másik pont a végpont, akkor irányított szakaszt kapunk. Egy irányított szakasz
Részletesebben2. témakör: Számhalmazok
2. témakör: Számhalmazok Olvassa el figyelmesen az elméleti áttekintést, és értelmezze megoldási lépéseket, a definíciókat, tételeket. Próbálja meg a minta feladatokat megoldani! Feldolgozáshoz szükségesidö:
RészletesebbenTMDK-DOLGOZAT. Stacionárius és rádiófrekvenciás elektromágneses terek vizsgálata a momentumok módszerének segítségével
TMDK-DOLGOZAT Stacionárius és rádiófrekvenciás elektromágneses terek vizsgálata a momentumok módszerének segítségével Írta: M.Sc. szakos villamosmérnök hallgató Konzulens: Friedl Gergely doktorandusz hallgató,
Részletesebben2. Halmazelmélet (megoldások)
(megoldások) 1. A pozitív háromjegy páros számok halmaza. 2. Az olyan, 3-mal osztható egész számok halmaza, amelyek ( 100)-nál nagyobbak és 100-nál kisebbek. 3. Az olyan pozitív egész számok halmaza, amelyeknek
RészletesebbenFeladatok és megoldások a 6. heti eladshoz
Feladatok és megoldások a 6. heti eladshoz Építőkari Matematika A3 1. Ha E(X = 1 és D 2 (X = 5, határozzuk meg (a E[(2 + X 2 ], (b D 2 (4 + 3X értékét. 2. Legyenek X 1, X 2,... független azonos eloszlású
RészletesebbenMatematika POKLICNA MATURA
Szakmai érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Matematika POKLICNA MATURA A tantárgyi vizsgakatalógus a 0-es tavaszi vizsgaidőszaktól kezdve alkalmazható mindaddig, amíg új nem készül. A katalógus érvényességét
RészletesebbenBevezetés a számításelméletbe I. feladatgyűjtemény. Szeszlér Dávid, Wiener Gábor
Bevezetés a számításelméletbe I. feladatgyűjtemény Szeszlér Dávid, Wiener Gábor Tartalomjegyzék Előszó 2 1. Feladatok 5 1.1. Térbeli koordinátageometria........................... 5 1.2. Vektortér, altér..................................
RészletesebbenTanulmányozza az 5. pontnál ismertetett MATLAB-modell felépítést és működését a leírás alapján.
Tevékenység: Rajzolja le a koordinaátarendszerek közti transzformációk blokkvázlatait, az önvezérelt szinkronmotor sebességszabályozási körének néhány megjelölt részletét, a rezolver felépítését és kimenőjeleit,
RészletesebbenA kvantummechanika speciális fejezetei
A kvantummechanika speciális fejezetei Jakovác Antal 2013 utolsó javítás: May 9, 2016 Contents 1 Előszó 3 2 A kvantumelmélet felépítése 3 2.1 Mérés a kvantumelméletben.....................................
RészletesebbenFELADATOK A. A feladatsorban használt jelölések: R + = {r R r>0}, R = {r R r < 0}, [a; b] = {r R a r b}, ahol a, b R és a b.
FELADATOK A RELÁCIÓK, GRÁFOK TÉMAKÖRHÖZ 1. rész A feladatsorban használt jelölések: R = {r R r < 0}, R + = {r R r>0}, [a; b] = {r R a r b}, ahol a, b R és a b. 4.1. Feladat. Adja meg az α = {(x, y) x +
RészletesebbenDekonvolúció, Spike dekonvolúció. Konvolúciós föld model
Dekonvolúció, Spike dekonvolúció Konvolúciós föld model A szeizmikus hullám által átjárt teret szeretnénk modelezni A földet úgy képzeljük el, mint vízszintes rétegekből álló szűrő rendszert Bele engedünk
Részletesebben