Kiegészítés a felületi hullámossághoz és a forgácsképződéshez. 1. ábra. ( 2 ) A szögváltozó kifejezése:

Átírás

1 Kegészítés a felület hullámossághoz és a forgácsképződéshez Két korább dolgozatunkban [ KD1 ], [ KD2 ] s foglalkoztunk már a fapar forgácsoláselméletben központ szerepet játszó felület hullámosság kalakulásával, ll. az előálló hurkolt cklosgörbék szemléltetésével. Most s ez a téma, egre jobban khasználva a Graph program függvénábrázolás lehetőséget. 1. ábra A [ KD1 ] - ben már korábban s látott 1. ábra az egdejűleg haladó és forgó mozgást végző P szerszámél - pontot ábrázolja, amnt leírja hurkolt cklosgörbe alakú páláját. Itt [ KD2 ] - höz hasonlóan több fog pálájának egdejű ábrázolása a cél, ezért a P élpontok pálának paraméteres egenletet uganazon nugvó ( O ) koordnáta - rendszerben írjuk fel. A korábbakhoz képest tehát a fázseltolás lesz a különbség. Eg tetszőleges élpont pálájának egenlete az 1. ábra szernt s az alábbak. (t) R sn (t) e t; ( 1 ) (t) R 1cos (t). ( 2 ) A szögváltozó kfejezése: (t) t. ( 3 ),0 Most ( 1 ), ( 2 ), ( 3 ) - mal: (t) R sn t e t; ( 4 ),0 (t) R 1 cos t,0. ( 5 ) Most érvénesítjük, hog a z darab éllel / foggal bíró szerszámra:

2 2 2,0 1, ( 6 / 1) z ahol = 1, 2,,( z + 1). ( 6 / 2 ) Itt megjegezzük, hog a P élpontok számozása az O = F 1 pontból ndulva az óra járásával megegező értelemben történk, [ KD2 ] ábráját követve. Ezután ( 4 ), ( 5 ) és ( 6 ) - tal: 2 (t) R sn t ( 1) et; z ( 7 ) 2 (t) R 1 cos t ( 1). z ( 8 ) Most vegük fgelembe az 2 n ( 9 ) smert összefüggést, íg ( 7 ), ( 8 ), ( 9 ) - cel: 2 (t) R sn 2nt ( 1) et; z 2 (t) R 1cos 2n t ( 1). z A ( 10 ) és ( 11 ) egenletek: a fogpálák paraméteres egenlet - rendszere. A benne szereplő t az dőváltozó, a több paraméter eg- eg esetre állandó. Most írjuk fel a választott fogpálák egenletet, méter hosszegséget alkalmazva! Állandók: R = 0,1 m; n = 10 / mn; e = 4 m / mn; z = 4 db. 1. fog: = 1; ( 10 ) ( 11 ) 1 (t) 0,1sn 20t 4t; 1(t) 0,1 1cos 20t. ( E1 ) 2. fog: = 2; 2(t) 0,1sn 20t 4t; 2 2(t) 0,1 1cos 20t. 2 ( E2 )

3 3 3. fog: = 3; 3 (t) 0,1sn 20t 4t; 3(t) 0,1 1cos 20t. ( E3 ) 4. fog: = 4; 3 4(t) 0,1sn 20t 4t; 2 3 4(t) 0,1 1cos 20t. 2 ( E4 ) ( m ) 0.4 A felület hullámosság és a vessző alakú forgács kalakulása 0.35 Adatok: R = 0,1 m; n = 10 1 / mn; e = 4 m / mn; z = 4 db F F2 n C e F F ( m ) 2. ábra

4 4 Az élpont - pálák ábrázolásának eredméne a 2. ábrán szemlélhető. A görbék kezdőpontját üres körrel ( fehér ponttal ) jelöltük. A felület hullámosságot a legalsó ívdarabok adják k. A vessző alakú forgácsot s megjelenítettük: csúcsat szürke pontokkal jelöltük. Eszernt a vessző alakú forgácsot két cklosív és eg vízszntes egenes határolja. Utóbb a munkadarab ( pl.: deszka tt ) felső síkját jelent. A 2. ábrán vázolt esetben a fogásmélség: a vessző alakú forgács alsó vízszntes érntőjének és felső vízszntes szakaszának a függőleges távolsága. A 2. ábráról az s jól leolvasható, hog a felület egenetlenség mélsége az ábrán a pros görbén feltüntetett fehér és szürke pontok függőleges távolsága sokkal ksebb, mnt a fogásmélség. Megjegezzük, hog a jelenség dőbel lefolását pl.: a forgácsok keletkezését eg anmácóval lehetne kénelmesen bemutatn. Az tten álló képen ezt pl. az eges jellemző pontok eléréséhez szükséges dők vzsgálatával lehet megoldan. Mnthog a Graph program ezeket az adatokat s szolgáltatja, ezért nomon tudjuk követn a fogak, ll. élek működésbe lépésének, majd az anagból való klépésének dőbel alakulását. ~ A pros pálagörbén mozgó F 1 fog / él a t = 0 dőpllanatban éppen az anagban tartózkodk, a pálája legmélebb pontján. Addg, amíg elér az = 0,15 ( m ) koordnátájú klépés pontot, addg eltelk mn. ~ A sötétbarna pálagörbén mozgó F 2 pont az dőszámítás kezdete után mn elteltével ér az = 0,05 ( m ) koordnátájú ( szürke ) pontba. Ez azt jelent, hog az F 1 fog ekkorra már klépett az anagból, előtte krajzolva a vessző alakú forgács bal oldal határoló görbéjét. Az F 2 fog a t = mn dőpontban lép k az anagból. ~ A zöld pálagörbén mozgó F 3 pont mn alatt ér el a pros görbét, azaz az F 2 fog klépésének pllanatában már beleharap a pros és a barna ívek által határolt forgácsba ld. a kék pontot!, majd mnteg letolja azt a munkadarab felületéről. Ezután még az F 3 fog az = 0,15 0,20 ( m ) koordnátákkal határolt szakaszon belevág az F 2 fog által otthagott cklosívbe, majd az egész kezdődk elölről. Íg képzelhető el a forgácsképződés és - leválasztás deáls folamata. A valóságban ugans a forgácsoló szerszám P pontja nem pontosan eg élkörön helezkednek el, valamnt a csapághézag és a szerszámlengés s módosítja a képet : ld.: [ 1 ]! Korább dolgozatok: [ KD1 ] Cklosgörbék ábrázolása [ KD2 ] A felület hullámosság és a vessző alakú forgács kalakulása

5 5 Irodalom: [ 1 ] Lugos Armand: Fapar géptan II., A. kötet Jegzet: Erdészet és Fapar Egetem, Fapar Mérnök Kar Sopron, Sződlget, május 6. Összeállította: Galgócz Gula mérnöktanár