Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.

Hasonló dokumentumok
6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás)

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

(1 + (y ) 2 = f(x). Határozzuk meg a rúd alakját, ha a nyomaték eloszlás. (y ) 2 + 2yy = 0,

3. Lineáris differenciálegyenletek

y + a y + b y = r(x),

Matematika III. harmadik előadás

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz. 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását!

Differenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Differenciálegyenletek. Vajda István március 4.

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

6. Differenciálegyenletek

HÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok

5. fejezet. Differenciálegyenletek

Matematika A3 1. ZH+megoldás

Differenciálegyenletek

Definíció Függvényegyenletnek nevezzük az olyan egyenletet, amelyben a kiszámítandó ismeretlen egy függvény.

λx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)

1. feladatsor, megoldások. y y = 0. y h = C e x

Differenciálegyenletek gyakorlat december 5.

Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben

Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1.

Határozatlan integrál, primitív függvény

Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Differenciálegyenletek

Differenciálegyenletek megoldása Laplace-transzformációval. Vajda István március 21.

differenciálegyenletek

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Differenciálegyenletek december 13.

Differenciaegyenletek

Differenciaegyenletek a differenciálegyenletek

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek

Taylor-polinomok. 1. Alapfeladatok április Feladat: Írjuk fel az f(x) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját!

Diszkrét idej rendszerek analízise az id tartományban

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

Polinomok maradékos osztása

(!), {z C z z 0 < R} K (K: konv. tart.) lim cn+1

Differenciálegyenletek Oktatási segédanyag

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

Folytonos rendszeregyenletek megoldása. 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja

Függvények július 13. Határozza meg a következ határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. x 7 x 15 x ) = (2 + 0) = lim.

Reakciókinetika és katalízis

(x + 1) sh x) (x 2 4) = cos(x 2 ) 2x, e cos x = e

Differenciál egyenletek (rövid áttekintés)

x 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Gyakorlo feladatok a szobeli vizsgahoz

8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II.

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

Segédanyag az A3 tárgy gyakorlatához

cos 2 (2x) 1 dx c) sin(2x)dx c) cos(3x)dx π 4 cos(2x) dx c) 5sin 2 (x)cos(x)dx x3 5 x 4 +11dx arctg 11 (2x) 4x 2 +1 π 4

Mátrix-exponens, Laplace transzformáció

Debreceni Egyetem. Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz. Határozatlan integrál

Függvények december 6. Határozza meg a következő határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. Megoldás: lim. 2. Feladat: lim.

Bevezetés az algebrába 2

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

Lineáris egyenletrendszerek

IV. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Megoldások november

összeadjuk 0-t kapunk. Képletben:

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie.

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

Feladatok megoldásokkal az ötödik gyakorlathoz (Taylor polinom, szöveges szélsőérték problémák)

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások

Határozatlan integrál

A brachistochron probléma megoldása

5. Differenciálegyenlet rendszerek

Ipari matematika 2. gyakorlófeladatok

Integrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november

a) A logaritmus értelmezése alapján: x 8 0 ( x 2 2 vagy x 2 2) (1 pont) Egy szorzat értéke pontosan akkor 0, ha valamelyik szorzótényező 0.

Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Abszolútértékes és Gyökös kifejezések

JPTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

Differenciálegyenlet rendszerek

Középszintű érettségi feladatsorok és megoldásaik Összeállította: Pataki János; dátum: november. I. rész

Bevezetés az algebrába 2

4. Laplace transzformáció és alkalmazása

A képzetes számok az isteni szellem e gyönyörű és csodálatos hordozói már majdnem a lét és nemlét megtestesítői. (Carl Friedrich Gauss)

ANALÍZIS II. Példatár

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3

Speciális függvénysorok: Taylor-sorok

Komplex számok szeptember Feladat: Legyen z 1 = 2 3i és z 2 = 4i 1. Határozza meg az alábbi kifejezés értékét!

Egyszabadságfokú grejesztett csillapított lengõrendszer vizsgálata

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

7. gyakorlat megoldásai

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

Határozott integrál és alkalmazásai

Lineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Abszolútértékes és gyökös kifejezések Megoldások

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Trigonometria

Átírás:

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz 1 Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel (a) y 3y 4y = 3e t (b) y 3y 4y = sin t (c) y 3y 4y = 8t cos(t) (d) y 3y 4y = 3e t + sin t 8t cos(t) (e) y 3y 4y = e t Határozzuk meg az alábbi differenciálegyenlet általános megoldását: (a) y y 3y = 3e t (b) y + y + 5y = 3 sin(t) (c) y y 3y = 3te t (d) y + y + y = e t 3 Határozzuk meg a kezdetiérték probléma megoldását: y + 4y = t + 3t, y(0) = 0, y (0) = 4 Határozzuk meg az alábbi differenciálegyenlet általános megoldását: y + 4y = 3 csc t, (csc t = 1/ sin t) 5 Határozzuk meg az alábbi két differenciálegyenlet megoldását a konstans variációs módszerrel majd a próba függvény módszerrel is (a) y 5y + 6y = e t (b) 4y 4y + y = 16e t/ 6 Határozzuk mega következő differenciálegyenlet általános megoldását: y + y = tan t, 0 < t < π 1

7 Határozzuk mega következő differenciálegyenlet általános megoldását: 4y + y = sec(t/), π < t < π (sec t = 1/ cos t) 8 Tekintsük a következő differenciálegyenletet: t y t(t + )y + (t + )y = t 3, t > 0 Először ellenőrizzük le, hogy az Y 1 = t, Y = te t függvények a megfelelő t y t(t+)y +(t+)y = 0 homogén egyenlet fundamentális megoldását adják Ezek után határozzuk meg az eredeti inhomogén egyenlet általános megoldását! 1 Mivel Eredmények ezért először a homogén részt oldjuk meg: y i,alt = + (1) Y 3Y 4Y = 0 A karakterisztikus egyenlet r 3r 4 = 0 Ennek gyökei: Az általános megoldás r 1 = 1, r = 4 () = c 1 e t + c e 4t (3) Vegyük észre, hogy a baloldal és így a homogén rész általános megoldása közös a következő 5 feladatban 1a Mivel nem gyöke a karakterisztikus egyenletnek ezért az y = partikuláris megoldást y = c e t alakban keressük A c konstans meghatározásához az y = c e t függvényt vissza helyettesítjük az y 3y 4y = 3e t egyenletbe Ehhez először kiszámoljuk: y = ce t, y = 4ce t

Vissza helyettesítés után kapjuk: (4c 3 c 4 c) e t = 3e t Innen c = 1/ Vagyis y = = 1 et Ez és (3) együttesen azt adja, hogy y i,alt = c 1 e t + c e 4t 1 et 1b Csak az y = partikuláris megoldást meghatározása van hátra, hiszen az megoldást már előbb meghatároztuk Az y = megoldást keressük y = A cos t + B sin t alakban Vagyis meg kell határozni az A és B konstansokat úgy hogy y = A cos t + B sin t egy megoldása legyen az y 3y 4y = sin t (4) egyenletnek deriváltját: Ehhez kiszámoljuk az y = A cos t + B sin t első és második y = A cos t + B sin t, y = A cos t B sin t A (4) egyenletbe való vissza helyettesítés után: ( 5A 3B) cos t + (3A 5B) sin t = sin t A cos t és a sin t együtthatói mindkét oldalon meg kell hogy egyezzenek: 5A 3B = 0 3A 5B = Tehát: A = 3/17 és B = 5/17 Ezért = 3 17 cos t 5 sin t 17 3

Ez, (1) és (3) együttesen adja, hogy y i,alt = c 1 e t + c e 4t + 3 17 cos t 5 17 sin t 1c Meg kell határoznunk az A, B konstansokat úgy, hogy = Ae t cos(t)+ Be t sin(t) az y 3y 4y = 8t cos(t) differenciálegyenlet egy megoldása legyen Ehhez kiszámoljuk az első és második deriváltat: y = (A + B) e t cos(t) + ( A + B) e t sin(t), y = ( 3A + 4B) e t cos(t) + ( 4A 3B) e t sin(t) Vissza helyettesítve az y 3y 4y = 8t cos(t) egyenletbe kapjuk, hogy 10A + B = 8 A 10B = 0 A megoldások: A = 10/13 and B = /13 Tehát Ez, (1) és (3) együttesen adja, hogy: = 10 13 et cos(t) + 13 et sin(t) y i,alt = c 1 e t + c e 4t + 10 13 et cos(t) + 13 et sin(t) 1d Vegyük észre, hogy az egyenlet jobboldala az előző három egyenlet jobboldalainak az összege Használva, hogy az egyenletünk lineáris ez azt jelenti, hogy az általános az előző három egyenlet partikuláris megoldásainak megoldásainak összegeként kapjuk ezen egyenlet egy partikuláris megoldását: = 1 et + 3 17 cos t 5 17 Tehát az általános megoldás: sin t + 10 13 et cos(t) + 13 et sin(t) y i,alt = c 1 e t + c e } {{ 4t 1 + } et + 3 17 cos t 5 10 sin t + 17 13 et cos(t) + 13 et sin(t) 4

1e Használva ()-et látjuk, hogy a 1 egyszeres gyöke a karakterisztikus polinomnak Ezért egy partikuláris megoldást y = (At + B)e t alakban keresünk Vagyis meg kell találnunk az A és B konstansokat, melyekre az y = (At + B)e t függvény az y 3y 4y = e t egyenletnek megoldása lesz Először kiszámoljuk a deriváltakat: y = (A B)e t Ate t, y = ( A + B)e t + Ate t Vissza helyettesítés után adódik, hogy A = /3, B = 0 Így az y 3y 4y = e t egyenlet egy partikuláris megoldása Ez, (1) és (3) együttesen adja, hogy: = 3 te t y i,alt = c 1 e t + c e } {{ 4t + } 3 te t a y = c 1 e 3t + c e t e t b y = c 1 e t cos(t) + c e t sin(t) + 3 1 sin(t) cos(t) 17 17 cy = c 1 e 3t + c e t 3 16 te t + 3 8 t e t dy = c 1 e t + c te t + t e t 3 y = 7 19 sin(t) cos(t) + 1 10 40 4 t 1 + 3 8 5 et 4Az általános megoldást a y i,alt = + (5) formula adja mivel az egyenlet lineáris Az egyenlet homogén része: Y + 4Y = 0 Ennek karakterisztikus polinomja r + 4r = 0 A karakterisztikus polinom gyökei: r 1 = i, r = i A homogén rész általános megoldása: = c 1 cos(t) + c sin(t) (6) 5

Az y = partikuláris megoldás meghatározásához a konstans variációs módszert kell használnunk Vagyis meg kell határozni azon c 1 (t), c (t) konstansokat, melyekre: y = c 1 (t) cos(t) + c (t) sin(t) (7) egy megoldása az y + 4y = 3 csc t egyenletnek Ehhez a következő algebrai egyenletet kell megoldanunk: Az első egyenletből adódik, hogy c 1(t) cos(t) + c (t) sin(t) = 0 c 1(t) sin(t) + c (t) cos(t) = 3 csc t c (t) = c 1(t) cos(t) sin(t) Ezt a második egyenletbe vissza helyettesítve: c 3 csc t sin(t) 1(t) = Ezt az utolsó előtti egyenletbe vissza írva: Integrálás után kapjuk: = 3 cos t c (t) = 3 csc t 3 sin t c 1 (t) = 3 sin(t), c (t) = 3 ln csc t cot t + 3 cos t (Az integráláskor adódó konstansokat elhagyjuk mert csak egyetlen partikuláris megoldásra van szükségünk) Ezért y = = ( 3 sin(t)) cos(t) + ( 3 ln csc t cot t + 3 cos t) sin(t) Használva az (5) és a (6) formulákat kapjuk, hogy y i,alt = c 1 cos(t) + c sin(t) + ( 3 sin(t)) cos(t) + ( 3 ln csc t cot t + 3 cos t) sin(t) 5a y = c 1 e t + c e 3t + e t 5b y = c 1 e t/ + c te t/ + t e t/ 6 y = c 1 cos t + c sin t (cos t) ln(tan t + sec t) 7 y = c 1 cos(t/) + c sin(t/) + t sin(t/) + [ln cos(t/)] cos(t/) 8 y = c 1 t + c te t t 6