BUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK

Hasonló dokumentumok
3. Lineáris differenciálegyenletek

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

Matematika III. harmadik előadás

Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek

Egy negyedrendű rekurzív sorozatcsaládról

d(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.

Differenciaegyenletek

Szárítás során kialakuló hővezetés számítása Excel VBA makróval

Differenciálegyenletek. Vajda István március 4.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Bevezetés az algebrába 2

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás)

Differenciálegyenletek

Differenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie.

Az entrópia statisztikus értelmezése

Differenciálegyenletek

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.

6. Differenciálegyenletek

y + a y + b y = r(x),

,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,

Megoldások MATEMATIKA II. VIZSGA (VK) NBT. NG. NMH. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kérjük, hogy a megfelelő szakot jelölje be!

LNM folytonos Az interpoláció Lagrange interpoláció. Lineáris algebra numerikus módszerei

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések

Definíció Függvényegyenletnek nevezzük az olyan egyenletet, amelyben a kiszámítandó ismeretlen egy függvény.

Alapmőveletek koncentrált erıkkel

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Lineáris egyenletrendszerek

Differenciálegyenlet rendszerek

λx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)

IDA ELŐADÁS I. Bolgár Bence október 17.

Matematika M1 1. zárthelyi megoldások, 2017 tavasz

A fenti funkcionál variációjakor a jobboldali két állandó eltűnik, tehát

A fő - másodrendű nyomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként

Függvények július 13. Határozza meg a következ határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. x 7 x 15 x ) = (2 + 0) = lim.

Polinomok, Lagrange interpoláció

Bevezetés az algebrába 2

Hatványsorok, Fourier sorok

Példa: Tartó lehajlásfüggvényének meghatározása a Rayleigh Ritz-féle módszer segítségével

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Lineáris algebra numerikus módszerei

Differenciálegyenletek december 13.

SHk rövidítéssel fogunk hivatkozni.

Hely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

VARIANCIAANALÍZIS (szóráselemzés, ANOVA)

A KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek

Elektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző

Függvények december 6. Határozza meg a következő határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. Megoldás: lim. 2. Feladat: lim.

A parciális törtekre bontás?

Matematikai háttér. 3. Fejezet. A matematika hozzászoktatja a szemünket ahhoz, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot.

2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve trigonometrikus alakban vannak megadva?

8. előadás. Kúpszeletek

Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása

Méréselmélet: 5. előadás,

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Trigonometria

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Determinánsok. A determináns fogalma olyan algebrai segédeszköz, amellyel. szolgáltat az előbbi kérdésekre, bár ez nem mindig hatékony.

Nemlineáris programozás 2.

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Általános esetben az atomok (vagy molekulák) nem függetlenek, közöttük erős

Németh László Matematikaverseny, Hódmezővásárhely április 11. A osztályosok feladatainak javítókulcsa

Integrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak

DIFFERENCIAEGYENLETEK

differenciálegyenletek

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

MÉSZÁROS JÓZSEFNÉ, NUMERIKUS MÓDSZEREK

A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás

Trigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )

Elhangzott gyakorlati tananyag óránkénti bontásban. Mindkét csoport. Rövidítve.

Átmeneti jelenségek egyenergiatárolós áramkörökben

Taylor-polinomok. 1. Alapfeladatok április Feladat: Írjuk fel az f(x) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját!

Polinomok maradékos osztása

8. Programozási tételek felsoroló típusokra

Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések

(1 + (y ) 2 = f(x). Határozzuk meg a rúd alakját, ha a nyomaték eloszlás. (y ) 2 + 2yy = 0,

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?

1.7. Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek

Matematika (mesterképzés)

Hipotézis vizsgálatok. Egy példa. Hipotézisek. A megfigyelt változó eloszlása Kérdés: Hatásos a lázcsillapító gyógyszer?

Regresszió. Fő cél: jóslás Történhet:

8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II.

Határozatlan integrál, primitív függvény

v i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M

Alapvető elektrokémiai definíciók

Differenciaegyenletek a differenciálegyenletek

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

Első zárthelyi dolgozat megoldásai biomatematikából * A verzió

Egy geometriai szélsőérték - feladat

10. Előadás. 1. Feltétel nélküli optimalizálás: Az eljárás alapjai

Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18

6. ELŐADÁS DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS II. DIFFERENCIÁLÁSI SZABÁLYOK. BSc Matematika I. BGRMA1HNND, BGRMA1HNNC

s n s x A m és az átlag Standard hiba A m becslése Információ tartalom Átlag Konfidencia intervallum Pont becslés Intervallum becslés

Átírás:

BUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK MÉRNÖKI MATAMATIKA Segédlet a Bessel-függvények témaköréhez a Közlekedésmérnök és Járműmérnök Kar MSc szakos hallgatósága számára ProfDr Zobory István egyetem tanár BUDAPEST

Változó együtthatós lneárs homogén dfferencálegyenletek, Bessel-féle dfferencálegyenlet A műszak feladatok széles spektruma vezet az alább szerkezetű változó együtthatós másodrendű közönséges lneárs homogén dfferencálegyenletre: ν y ( ) y ( ) ( ) y( ) = A fent másodrendű dffegyenletet ν-edrendű Bessel-féle dfferencálegyenletnek nevezzük A jelzett ν paraméteres dfferencálegyenlet-sereg eleme közül elsőnek a ν =, esetet azaz a zérórendű Bessel-féle dfferencálegyenletet tekntjük: y ( ) y ( ) y( ) = Az így adódott dfferencálegyenlet végtelen sok megoldása közül most azon partkulárs megoldást keressük, amely eleget tesz az y() = a és y () = a kezdet feltételeknek Ezen kezdet feltételeket fgyelembe véve az a együtthatóra azonnal adódk, hogy az csak zéró értéket vehet fel, hszen ellenkező esetben esetén a másodk tag szngulartást mutatna A jelzett kezdet feltételeknek eleget tevő partkulárs megoldást végtelen hatványsor alakú kísérletező feltevéssel (Ansatz-cal) keressük: Derválva: y a a a a a 4 ( ) 4 y ( ) a a a 4a 5 a y ( ) a a 4a 54 a 5 4 5 4 5 Az a = feltételt fgyelembe véve, és behelyettesítve a dfferencálegyenletbe, a következő felírás érvényes: a a a a ( 4 a a 4 a4 5 a5 ) = ( 4 4 54 5 ) 4 ( a a a a4 ), A megkívánt azonosan zérus eredményhez szükséges, hogy az azonos -hatványt tartalmazó tagok összevonása és az -hatványok kemelése után adódó hatványsor mnden együtthatója zérus legyen Így egy végtelen egyenletrendszert szolgáltat az egyelőre smertetlen együtthatók meghatározására és ez szolgáltatja a megoldásként felvett hatványsor együtthatót: a a a a = a = 6a a = a = a a4 4a4 a = a 4 = 4 stb A fentek alapján az adott y() = a és y () = a = kezdet feltételeket kelégítő egyparaméteres megoldás-sereg végtelen hatványsor összegeként adódk:

4 6 ya (, ) = a( ) 4 4 6 A továbbakban ebből a függvényseregből az a = választással adódó partkulárs megoldásnak adunk fontos szerepet, ez lesz a ν = hoz tartozó azaz zérusrendű elsőfajú Bessel-függvény: def 4 6 J( ) = ( ) 4 4 6 Tekntettel arra, hogy a másodrendű dfferencálegyenlet általános megoldását jelentő kétparaméteres megoldássereget két lneársan független partkulárs megoldás lneárs kombnácójaként állíthatjuk elő, most az J ( ) függvényhez egy tőle lneársan független másk partkulárs megoldás meghatározása szükséges A szóban forgó másk partkulárs megoldást az állandó varálásának módszerével határozzuk meg Ismeretes, hogy bármely homogén lneárs dfferencálegyenlet valamely partkulárs megoldásával együtt annak konstansszorosa s megoldás, azaz a zérórendű J ( ) Bessel-függvénnyel együtt tetszőleges u valós konstans esetén az Y ( ) = u J ( ) függvény s megoldása a tekntett Bessel-féle dfferencálegyenletünknek Ahhoz, hogy a J ( ) -től lneársan független Y ( ) megoldást nyerhessünk az állandó varálása keretében az eddg konstansként említett c valós együtthatót az változó függvényének tekntjük, és keressük tehát a dfferencálegyenletünk másk megoldását Y ( ) = uj ( ) ( ) Alakban egyelőre smeretlen u() függvény szerepeltetésével Az u() meghatározásához kétszer derváljuk a szorzatfüggvény derválás szabálya szernt a felvett Ansatz -alakzatot: Y ( ) = u ( ) J( ) u( ) J ( ) Y ( ) = u ( ) J( ) u ( ) J ( ) u ( ) J ( ) u( ) J ( ) A nyert derváltakat vssza kell helyettesítenünk az eredet Bessel-féle dfferencálegyenletbe: Tovább rendezve: Y ( ) Y ( ) Y( ) = = u ( ) J( ) u ( ) J ( ) u ( ) J ( ) u( ) J ( ) [ u ( J ) ( ) uj ( ) ( ) ] uj ( ) ( ) = u( )( J ( ) J ( ) J( )) u ( ) J( ) u ( ) J ( ) u ( ) J ( ) u ( ) J ( ) = Az összeg első tagjában az smeretlen u() függvény mellett zárójeles kfejezés azonosan zérus, hszen épp az eredet Bessel-féle dfferencálegyenlet bal oldala szerepel a zárójelben és J ( ) az eredet Bessel-féle dfferencálegyenlet egy partkulárs megoldása a szereplő záró-

jeles kfejezés azonosan zérus Ennek fgyelembe vételével az smeretlen u() függvény másodk derváltja eplcte kfejezhető és az u()-re vonatkozóan egy másodrendű változó együtthatós lneárs dfferencálegyenletet kapunk: J ( ) u ( ) = ( ) u ( ) J( ) Vezessük be a q() = u ( ) helyettesítést, ezzel a fent dfferencálegyenletből az elsőrendű J ( ) q ( ) = ( ) q( ), J( ) lletve a dq J ( ) = ( ) d q J( ) szeparált alakú elsőrendű változó együtthatós dfferencálegyenlet adódk Az utóbb egyenlet mndkét oldalát ntegrálva a saját változója szernt a q() függvényre a ln q ( ) = ln J( ) ln ln c kfejezést kapjuk, amelynek utolsó tagja a belépett tetszőleges ntegrálás konstans célszerű (logartmkus kfejezéssel megadott) alakban való megjelenítésével szerepel Ilyen elrendezést tekntve a jobb oldal tagokat közös logartmus alá víve és mnkét oldalt e alapra hatványozva, c tetszőleges konstans szerepeltetésével a q(,c) megoldássereget kapjuk: c q ( ) = J ( ) Ezzel a keresett q()= u ( ) derváltra a fent függvénysereg adódott, melynek ntegrálásával előáll az állandó varálásakor bevezetett u() függvény: u ( ) = c d A, a J ( ) Itt c, a és A tetszőleges konstansok Ezzel a keresett másk, uj ( ) ( ) alakú partkulárs megoldás felírható (feltesszük, hogy A és c nem zérus): Y( ) = AJ( ) cj( ) d a J ( ) Bzonyítan kell, hogy a kapott Y ( ) megoldás lneársan független a kndulás J ( ) megoldástól Tekntsük evégből a két megoldásfüggvény fgyelembevételével adódó Wronsk de- termnánst: J ( ) AJ ( ) cj ( ) d J ( ) Y ( ) J ( ) W( ) = = = J ( ) Y ( ) d J AJ cj d cj d J ( ) d J ( ) a ( ) ( ) ( ) ( ) a a 4

= J () d AJ( ) J( ) cj( ) d J ( ) cj( ) d a J( ) d - a J( ) ( J ( ) AJ() J() cj() d a J () ) = c, ha c Mvel a két tekntett partkulárs megoldással készített Wronsk-determnáns nem zérus, így a lneárs függetlenség fennáll, tehát a vzsgált másodrendű dfferencálegyenlet két tetszőleges konstanst tartalmazó általános megoldása a következő alakban írható fel: yc (,, C) = CJ( ) CY( ) o A zérus rendű Bessel-függvényeket az ábra szemléltet ábra A zérus rendű Bessel-függvények Magasabb rendű Bessel-függvények származtatása A ν > - értékek esetén a ν y ( ) y ( ) ( ) y( ) = dfferencálegyenlet megoldásat a ν-edrendű Bessel függvények adják Az elsőrendű Bessel függvények azonban kapcsolatban állnak a nulladrendű Bessel függvényekkel az J ( ) = J ( ), Y( ) = Y ( ), összefüggések szernt Az ½ rendű és a -½ rendű Bessel függvények specáls tulajdonsága, hogy kfejezhetők elem függvényekkel Az elsőfajú függvények alakja a sn cos J/( ) = és J /( ) = π π 5

összefüggéspárral, míg a másodfajúak az Y/( ) = cos( π ) J/( ) J /( ) = J /( ) π sn Y /( ) = cos( π ) J /( ) J/( ) = J/( ) π sn( ) képletekkel adódnak A nemnegatív egész-rendű elsőfajú Bessel-függvények sorozatát a ábra mutatja be ábra A nemnegatív egész-rendű elsőfajú Bessel-függvények sorozata A másodfajú Bessel-függvények alakulását ν =,, rendszámokra a ábrán szemléltetjük ábra Másodfajú Bessel-függvények ν =,, rendszámokra 6

A Bessel függvények körében érvényesülő ortogonaltás A ν > - értékek esetén a lényeges szerepet kapnak a ν -edrendű első- és másodfajú Besselfüggvények zéróhelye Tekntsük a fentek szernt megengedett ν értékekre a Jν ( ) = egyenlet gyöket Ezek a < λ < λ < < λ n < sorozatba rendezhetők A nyert gyökök segítségével a Jν ( ) függvényből egy függvénysorozat generálható a J ( λ ), J ( λ ),, J ( λ ), ν ν ν Bzonyítható, hogy ezen függvénysorozat eleme a (,) ntervallumon a súlyfüggvényre nézve ortogonáls tulajdonságúak, azaz érvényes, hogy a különböző gyökökkel (értéküktől függően kontrakcóval vagy dlatácóval képzett) sorozatelemek skalárszorzata a következőképp vselkednek: Jν( λ), Jν( λ j) d =, j, A Kronecker féle szmbólum alkalmazásával pedg még az azonos gyökökkel képzett sorozatelemekre s kterjesztett eredmény adódk: Jν( λ), Jν( λj) d= δj J ( λ) d, j ν Ez az eredmény másképp azt jelent, hogy a { ν } = n J ( λ ) függvénysorozat a (,) ntervallum felett teljes ortogonáls rendszert képez, és segítségével a (,) felett értelmezett négyzetesen ntegrálható függvények sorba fejthetők az ortogonáls rendszert képező J ( λ ) függvénysorozat elemenek lneárs kombnácójaként, ez adja a Bessel függ- { ν } = vényekbe való sorfejtés alapesetét Az lyen ortogonáls sort Bessel-Fourer sornak nevezzük, mely az f() függvény esetében az ntegrál létezése és végessége esetén az f( ) d f ( ) = aj ν ( λ) konkrét formát ölt A sorkfejezésbe belépett együtthatókat az [ J ( λ )] ν = a = f( ) J ( λ ) d ; =,, képlet sorozattal kapjuk Tovább lehetőséget ad a Dn-féle ortogonáls függvényrendszer bevezetése a A p > - értékek esetén a lényeges szerepet kapnak a p -edrendű elsőfajú Bessel-függvények és a az utóbbak első derváltjaból felépített zéróhelye Tekntsük a fentek szernt megengedett p értékekre a aµ J p( µ ) b, J p( µ ) = egyenlet gyöket Ezek a < µ < µ < < µ n < sorozatba rendezhetők A nyert gyökök segítségével a J p( ) függvényből egy függvénysorozat generálható a ν 7

J ( µ ), J ( µ ),, J ( µ ), p p p n Bzonyítható, hogy ezen függvénysorozat eleme s a (,) ntervallumon a súlyfüggvényre nézve ortogonáls tulajdonságúak, azaz érvényes, hogy a különböző gyökökkel (értéküktől függően kontrakcóval vagy dlatácóval képzett) sorozatelemek skalárszorzata a következőképp vselkednek: J p( µ ), J p( µ ) d =, j, A Kronecker féle szmbólum alkalmazásával pedg még az azonos gyökökkel képzett sorozatelemekre s kterjesztett eredmény adódk: J ( µ ) A kapott { p } J p( µ ), J p( µ j) d= δ j J ( µ ) d,, j p = függvénysorozat a (,) ntervallumon smét teljes ortogonáls rendszert (nem normált!) képez A kapott függvényrendszer segítségével a (,) felett értelmezett J ( µ ) függvénysorozat négyzetesen ntegrálható f() függvények sorba fejthetők a { p } elemenek lneárs kombnácójaként, ez az ortogonáls sor adja az f() függvény Dn-Bessel- Fourer sorát A tekntett f() függvény esetében a Dn-Bessel-Fourer sor a f ( ) = bj p( µ ) = konkrét formát ölt, ahol a belépett együtthatókat a µ b = ( ) ( ) ;,, f J p µ d = µ J p( µ ) ( µ p ) J p( µ ) képlet sorozat szolgáltatja = 8