Max-stabilis folyamatok. 6. előadás, március 29. Smith (1990) konstrukciója. Példák

Hasonló dokumentumok
1 Y t = X tmod(n) azaz periodikusan kiterjesztjük a mintát. 3 Adott b blokkméretre készítsünk N =mb (N N)

Pontfolyamatok definíciója. 5. előadás, március 10. Példák pontfolyamatokra. Pontfolyamatok gyenge konvergenciája

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!

Táblázatok 4/5. C: t-próbát alkalmazunk és mivel a t-statisztika értéke 3, ezért mind a 10%-os, mind. elutasítjuk a nullhipotézist.

Regresszió. Fő cél: jóslás Történhet:

Extrém-érték elemzés. Extrém-érték eloszlások. A normálhatóság feltétele. Megjegyzések. Extrém-érték modellezés

4 2 lapultsági együttható =

Hipotézis vizsgálatok. Egy példa. Hipotézisek. A megfigyelt változó eloszlása Kérdés: Hatásos a lázcsillapító gyógyszer?

s n s x A m és az átlag Standard hiba A m becslése Információ tartalom Átlag Konfidencia intervallum Pont becslés Intervallum becslés

Statisztika feladatok

Véletlenszám generátorok. 6. előadás

Statisztikai próbák. Ugyanazon problémára sokszor megvan mindkét eljárás.

Extrém-érték elemzés. Extrém-érték eloszlások. Megjegyzések. A normálhatóság feltétele. Extrém-érték modellezés

Extrém-érték elemzés. Extrém-érték eloszlások. A normálhatóság feltétele. Megjegyzések. Extrém-érték modellezés

Modern szimulációs módszerek

Tanult nem paraméteres próbák, és hogy milyen probléma megoldására szolgálnak.

egyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk

Matematikai statisztika

ADATREDUKCIÓ I. Középértékek

20 PONT Aláírás:... A megoldások csak szöveges válaszokkal teljes értékőek!

Minősítéses mérőrendszerek képességvizsgálata

e (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

Lineáris regresszió. Statisztika I., 4. alkalom

ADATREDUKCIÓ I. Középértékek

Adatelemzés és adatbányászat MSc

Nemparaméteres módszerek. Krisztina Boda PhD SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Bevezetés a biometriába Dr. Dinya Elek egyetemi tanár. PhD kurzus. KOKI,

Véletlenszám generátorok. 5. előadás

Várható érték:... p Módusz:...

Bevezetés. 1. előadás, február 11. Módszerek. Tematika

Valószínűségszámítás összefoglaló

Nemparaméteres eljárások

Valószínűségi változók. Várható érték és szórás

4 Approximációs algoritmusok szorzatalakú hálózatok esetén

A következő feladat célja az, hogy egyszerű módon konstruáljunk Poisson folyamatokat.

Általánosan, bármilyen mérés annyit jelent, mint meghatározni, hányszor van meg

Teljes eseményrendszer. Valószínőségszámítás. Példák. Teljes valószínőség tétele. Példa. Bayes tétele

(eseményalgebra) (halmazalgebra) (kijelentéskalkulus)

ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

Gazdaságtudományi Kar. Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet. Korreláció-számítás. 1. előadás. Döntéselőkészítés módszertana. Dr.

A maximum likelihood becslésről

Határeloszlástétel a maximumokra. 3. előadás, március 1. A bizonyítás vázlata. Típusok. Tétel (Fisher és Tippet, 1928)

ADATREDUKCIÓ I. Középértékek

VARIANCIAANALÍZIS (szóráselemzés, ANOVA)

Kísérlettervezési alapfogalmak:

Valószínűségelmélet. Pap Gyula. Szegedi Tudományegyetem. Szeged, 2016/2017 tanév, I. félév

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

Nagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem

d(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.

1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.

Matematikai statisztika I. témakör: Valószínűségszámítási ismétlés

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

Intelligens elosztott rendszerek

Készítette: Fegyverneki Sándor

Hipotéziselmélet - paraméteres próbák. eloszlások. Matematikai statisztika Gazdaságinformatikus MSc szeptember 10. 1/58

x, x R, x rögzített esetén esemény. : ( ) x Valószínűségi Változó: Feltételes valószínűség: Teljes valószínűség Tétele: Bayes Tétel:

METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS

Funkcionálanalízis. n=1. n=1. x n y n. n=1

Fraktálok. Hausdorff távolság. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék március 14.

Kvantum-tömörítés II.

MATEMATIKAI STATISZTIKA KISFELADAT. Feladatlap

EM-ALGORITMUS HIÁNYOS ADATRENDSZEREKRE

Villamosmérnök A4 11. hét Kétdimenziós normális eloszlás, cht - Megoldások

Gazdaságtudományi Kar. Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet. Regresszió-számítás. 2. előadás. Kvantitatív statisztikai módszerek. Dr.

Loss Distribution Approach

ORVOSI STATISZTIKA. Az orvosi statisztika helye. Egyéb példák. Példa: test hőmérséklet. Lehet kérdés? Statisztika. Élettan Anatómia Kémia. Kérdések!

OLS regresszió - ismétlés Mikroökonometria, 1. hét Bíró Anikó A tantárgy tartalma

Laboratóriumi kontrollkártya használata Tananyag. Készítette: Muránszky Géza vegyészmérnök Oktató: Lőrinc Anna minőségirányítási előadó

Mérhetőség, σ-algebrák, Lebesgue Stieltjes-integrál, véletlen változók és eloszlásfüggvényeik

Statisztika elméleti összefoglaló

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

TÉRBELI STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK, ÁTLAGOS JELLEMZŐK ÉS TENDENCIÁK MAGYARORSZÁGON. Bihari Zita, OMSZ Éghajlati Elemző Osztály OMSZ

A valószínűségszámítás elemei

MEGBÍZHATÓSÁG-ELMÉLET

Philosophiae Doctores. A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található

IDA ELŐADÁS I. Bolgár Bence október 17.

Abszolút folytonos valószín ségi változó (4. el adás)

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

Optimalizálás alapfeladata Legmeredekebb lejtő Lagrange függvény Log-barrier módszer Büntetőfüggvény módszer 2017/

A sokaság/minta eloszlásának jellemzése

Továbblépés. Általános, lineáris modell. Példák. Jellemzık. Matematikai statisztika 12. elıadás,

NEMPARAMÉTERES PRÓBÁK

Az extremális index. 11. előadás, május 10. Blokkmódszer. Becslés

Biostatisztika e-book Dr. Dinya Elek

4. előadás. Kiegyenlítő számítások MSc 2018/19 1 / 41

Méréselmélet: 5. előadás,

Gyakorló feladatok a Kísérletek tervezése és értékelése c. tárgyból Lineáris regresszió, ismétlés nélküli mérések

EM algoritmus. A feladat: egy valószínűség eloszlás valmilyen paraméterét(vektorát) akarjuk becsülni részlegesen megfigyelhető.

Biomatematika 2 Orvosi biometria

A valószínűségszámítás elemei

(Independence, dependence, random variables)

1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy

Dr. Karácsony Zsolt. Miskolci Egyetem november

Feladatok és megoldások a 13. hétre

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

Normális eloszlás tesztje

Átírás:

Max-stabls folyamatok 6. előadás, 2017. márcus 29. Zemplén András Valószínűségelmélet és Statsztka Tanszék Természettudomány Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem Árngadozások előadás Legyen T R d egy Borel-halmaz. {Y t : t T } pontosan akkor max-stabls folyamat, ha előáll folytonos trajektórájú folyamatok koordnátánként (standardzált) extrémumaként. Ezekre defnícó szernt teljesül a max-stabltás Példa: (r, s ) Posson pontfolyamat (0, )xs halmazon, ntenztásmértéke dr r 2 dh(ω). S tetszőleges Borel halmaz, H mérték S-en. Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 1 / 28 Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 2 / 28 Smth (1990) konstrukcója Példák Legyen f olyan, hogy S f (s, t)dh(s) = 1 mnden t-re, és Y t = max{r f (s, t)}, t T r az -edk vhar erőssége, s pedg a helye. { { } } f (s, t) P(Y t < y t t T ) = exp max H(ds). S t y t Ebből: Y peremeloszlása standard Frechet Y max-stabls T = 1: egydmenzós max-stabls eloszlás T = {1, 2}, S = [0, 1], H: Lebesgue mérték, { (1 α)s f (s, t) = α, hat = 1 (1 α)(1 s) α, hat = 2 éppen a 2 dmenzós logsztkus modell Gauss folyamat: f (s, t) t-ben az s várható értékű, Σ kovaranca-mátrxú normáls eloszlás sűrűségfüggvénye Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 3 / 28 Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 4 / 28

Példa: szmulált Smth-féle extremáls folyamatok Modell-llesztés y y 1 dmenzós peremek becslése 2 dmenzós összefüggőség becslése (extremáls összefüggőség függvény): ϑ(z 1 z 2 ), ahol P(Y (z 1 ) < y, Y (z 2 ) < y) = P(Y (z 1 ) < y) ϑ(z 1 z 2 ). Paraméteres (pl. Gauss) modellre közelítő (páronként) maxmum lkelhood számolható. Később még vsszatérünk rá x x Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 5 / 28 Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 6 / 28 Bootstrap (Efron, 1979) Bootstrap módszer - bevezetés Újramntavételezés eljárás, a becslésenk szórásának vzsgálatára, modell-lleszkedés ellenőrzésére Számtalan változatát dolgozták k azóta, az egyk leggyorsabban fejlődő részterülete a statsztkának Előnye: rugalmas a mnta (a statsztka) eloszlására vonatkozó feltételek változására X = {X 1,..., X m} vsszatevéses mntavétellel az eredet mntából általában m = n Nehézségek a gyakorlatban: 1 x = ˆP mnden modellnél más és más 2 ˆP x a sok smétlés megterhel a számítógépet Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 7 / 28 Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 8 / 28

Az..d. bootstrap Megjegyzések Legyenek X 1, X 2,.....d. valószínűség változók, F (smeretlen) közös eloszlással T n = t n (X n ; F) mnket érdeklő val.változó, az eloszlása: G n Cél: G n eloszlásának becslése Bootstrap módszer: Adott X -re, vsszatevéssel m elemű mntát veszünk: Xm = {X1,..., X m} az X -ok közös eloszlása: F n = n 1 T m,n = t m (X m; F n ) Ismétlések Ĝm,n n δ X =1 Az ötlet a módszer mögött nagyon egyszerű: jó lenne, ha sok mntánk lenne a populácóból, de csak egy van. Ezért vegyünk mntát a becsléséből: ez a tapasztalat eloszlás. Az smétlések száma legyen elég nagy ahhoz, hogy a mntavétel hba elhanyagolható legyen (legalább 500, de 10000 s elképzelhető) A naív "középső 95%" konfdenca ntervallum túl szűk kcs mnták esetén (például a várható érték becslésénél: a tapasztalat eloszlás szórásnégyzete (n 1)/n-szerese a ténylegesnek, ez öröklődk a bootstrap mntákra Nagyon könnyű a programozása (vannak R-es csomagok, de általában nncs s szükség a használatukra) Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 9 / 28 Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 10 / 28 Korrekcó a konfdenca ntervallumoknál A BC-formula motvácója és alkalmazása Az emprkus kvantlseket fnomítan kell. A BC (bas-correcton torzítás korrgáló) módszer a határok megállapítására: ( ˆF {Φ 1 z α )} + z 0 z 0 + 1 a(z α + z 0 ) ahol ˆF 1 az emprkus kvantlsfüggvénye a bootstrap statsztkának z α a szokásos emprkus kvantls z 0 s a torzítás korrekcós tag a a szórásnégyzet növekedésének gyorsulását korrgálja Ha a = 0 és z 0 = 0 és ˆF a normáls eloszlás, az érték éppen z α Ha monoton transzformácót: m(ϑ) alkalmazunk a becslésünkre, az eredmény normáls eloszlású: m( ˆϑ) N (m(ϑ) z 0 (1 + am(ϑ)), 1 + am(ϑ)). Innen, a monotontás matt P( ˆϑ < ϑ) = Φ(z 0 ), z 0 könnyen becsülhető Az a becslését a loglkelhood függvény derváltjának ferdeségéből kaphatjuk Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 11 / 28 Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 12 / 28

Példa: konfdenca ntervallum a korrelácóra Az (m, n) bootstrap A standard ntervallum (az emprkus korrelácós együttható aszmptotkus normaltásán alapul) szmmetrkus nem mndg reáls ks mnták esetén A boostrap lehet aszmmetrkus, a lefedés valószínűsége beállítható Kérdés: vajon a paraméteres vagy a nemparametéteres bootstrap a jobb (a paraméteres általában szélesebb konzervatívabb ntervallumot ad) Ha a "szokásos" bootstrap nem működk, általában segít, ha m < n elemű mntákat veszünk ekkor a vsszatevés nélkül mntavétel (részmnta) s lehetséges, gyakran jobb tulajdonságú Bckel és Sakov (2008) ckke algortmust ad az optmáls m megválasztására - ez az "gaz" (vsszatevéses) bootstrap-re vonatkozk, és az eredmény m n, ha az n elemű mnta s jó. Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 13 / 28 Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 14 / 28 Példa Példa/2 Legyen X..d.µ várható értékkel és σ szórással A µ = 0 hpotézst teszteljük a nx n statsztkával Jó bootstrap algortmus: mntavétel az X X n "rezduálsokból" Ha n X n bootstrap eloszlását nézzük, ennek kvantlse nem konzsztensek rögzített m-re n esetén m X m határeloszlása m-től függ (csak a normáls eloszlás esetén ugyanaz mnden m-re) m(x m X n ) N(0, σ) ha n, m Tehát m X m N( m X n, σ) ha m m Xn = m/n n X n N(0, λσ) ahol λ = lm m/n A jó eredményt m/n 0 esetén kapjuk Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 15 / 28 Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 16 / 28

Az m kválasztása Az..d. bootstrap korláta Az előzőek szernt a jó tartományban a bootstrap eloszlás nem változk lényegesen Ha m túl nagy, vagy túl kcs, akkor a bootstrap eloszlások különbözőek Tehát az algortmus: 1 Legyen m j = [ q j n ] (0 < q < 1) 2 Mnden m j -re határozzuk meg a T mj,n eloszlását (szmulácóval) 3 Válasszuk azt az m-et, amre ˆm = ρ(t mj,n, T mj+1,n) (ahol ρ az eloszlásbel konvergencával konzsztens metrka - pl. Kolmogorov-Szmrnov távolság) számításgényes bzonyos esetekben a becslés nem lesz konzsztens Példa (Sngh, 1981) Def: {X n }n 1 m-függő valamely m 0 számra, ha {X 1,..., X k } és { X k+m+1,... } függetlenek mnden k 0-ra. Jel. σ 2 m = Var(X 1 ) + 2 m 1 =1 Cov(X 1, X 1+ ) Legyen a becsülendő statsztka: T n = n(x n µ) Ennek bootstrap megfelelője: Tn,n = n(x n X n ) Tétel: Legyen {X n }n 1 staconárus m-függő v.v. sorozat, EX 1 = µ, σ 2 = Var(X 1 ) (0, ), m n=1 Cov(X 1, X 1+ ) 0 és σm 2 0 Ekkor lm sup P (T n n,n x) P(T n x) 0 m.m. x Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 17 / 28 Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 18 / 28 Alkalmazása az összefüggő esetre Blokkméret kválasztása (Polts & Whte) Crcular blokk bootstrap (CBB) 1 Y t = X tmod(n) azaz perodkusan kterjesztjük a mntát 2 Legyen 1, 2,... m mnta az {1,..., N} halmazon egyenletes eloszlásból 3 Adott b blokkméretre készítsünk N =mb (N N) pszeudo-megfgyelést: Y (k 1)b+j = Y m+j 1 ahol j = 1,..., b; k = 1,..., m 4 A mnket érdeklő statsztka kszámítása a pszeudo-megfgyelésekből: Y N = (N ) 1 (Y 1 +... + Y N ) Jel. F 0 = σ{x n : n 0}, F k = σ{x n : n k} Def.: {X t : t Z } erősen keverő, ha α X (k) 0 (k ), ahol α X (k) = sup{ P(A B) P(A)P(B) : A F 0, B F k } Tétel : Tegyük fel, hogy E X t 6+δ <, k=1 δ>0-ra. Legyen b = o(n 1/2 ), N esetén b. Ekkor MSE(σ 2 ) = G2 + D b b,x b 2 n + o(b 2 ) + o( b n ) ahol D= 4 3 g2 (0) és G = k R(k) k= g( ): spektráls sűrűségfüggvény R( ): autokovaranca függvény k 2 (α X (k)) δ 6+δ < valamely Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 19 / 28 Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 20 / 28

Blokkméret kválasztása (Polts & Whte) Paraméteres bootstrap Optmáls blokkméret: b opt = [( 2G2 D )n1/3 ] Kérdés: hogyan becsüljük G-t és D-t ˆD = 4 3ĝ2 (0) Ĝ = M k= M λ( k ) k ˆR(k) M ahol ˆR(k) N k = N 1 (X X N )(X + k X N ) k=1 1 ha t [0, 1/2] λ(t) = 2(1 t ) ha t [1/2, 1] 0 különben M = 2 ˆm, ahol ˆm: ahonnan a korrelogram "lényegében" 0 Eddg semmlyen modellt nem használtunk Ha van jó modellünk, akkor azt érdemes a bootstrapnél s alkalmazn A legegyszerűbb esetben egyszerűen a becsült modellből vesszük a mntát Regresszós modelleknél mnta a rezduálsokból, majd ezt adjuk hozzá az llesztett értékhez Választás a vzsgálat célja alapján: Modell kválasztás: nemparaméteres bootstrap Modell megbízhatóság: paraméteres bootstrap Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 21 / 28 Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 22 / 28 Egyszerű példa a paraméteres bootstrapra Kérdés: lehet-e 1 az alakparametere az llesztett gamma eloszlásnak? Bootstrap mntákat veszünk az exponencáls eloszlásbó (ez a Γ(1, λ) eloszlás). Statsztka: ezekre a mntákra az alakparaméter ML becslése Bootstrap p-érték: azon esetek aránya, ahol távolabb vagyunk 1-től, mnt a megfgyelt eset becslése Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 23 / 28 AR-seve bootstrap Feltétel: a folyamat staconárus és jól becsülhető AR(p) modellel: p X t µ X = φ j (X t j µ X ) + ε t, t Z j=1 ahol µ X = EX t (ε t ) t Z..d., E(ε t )=0 és ε t független { X s ; s < t }-től Paraméterek és hbák becslése: ˆp=? AIC ˆµ X = n 1 n t=1 X t ˆφ 1,..., ˆφˆp =? Yule-Walker módszer R t = X t ˆp ˆφ j=1 j X t j, ahol t = ˆp + 1,..., n ebből pedg ˆε t = R t R t, ahol t = ˆp + 1,..., n Bootstrap mnta konstruálásának lépése: ε t : véletlen elem { ˆεˆp+1,..., ˆε n } halmazból Nagy u-ra (X u,..., X u+ˆp 1 ) = (ˆµ X,..., ˆµ X ) (a folyamat ndítása) p Xt = µ X + φ j (Xt j µ X ) + ε t t Z j=1 Ebből a bootstrap mnta: { X 1,..., X n } Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 24 / 28

Súlyozott (vad) bootstrap Bootstrap az extrém-érték modellekben Itt már nem bootstrap mntát veszünk, hanem súlyozunk (például a lkelhood függvényt) Formálsan: Z (k) súlyok, E(Z (k) ) = 0 és D 2 (Z (k) ) = 1 ahol = 1,..., n, k = 1,..., N (N a boostrap smétlések száma). A klasszkus esetben Z polnomáls eloszlású Az első alkalmazás a regresszónál: ŷ = ŷ + Z ε Heteroszkedasztkus esetben érdemes használn Tovább alkalmazás lehetőség: kopulák lleszkedésvzsgálata A nemparaméteres bootstrap ks mntákra tpkusan túl szűk konfdencantervallumokat ad Aszmptotkusan s érdemes m << n elemű bootstrap mntákat venn és ezzel párhuzamosan a feladatot kevésbé extrém kvantlsek becslésére vsszavezetn Fnomhangoln paraméterek (s, t) segítségével lehet Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 25 / 28 Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 26 / 28 Hall és Wessman módszere } A cél: D 1 (t, n, x) := E {(Fˆθ(t) (x) F(x))2 mn t Ha az 1 p-kvantlst becsüljük, akkor átírható: } D 2 (t, n, x) := D 1 (t, n, F 1 (p)) = E {(Fˆθ(t) (F 1 (p)) p) 2 mn t { ( A bootstrap becslések ˆD ) } 2 1 (t, m, y) = E Fˆθ (t)(y) ˆF(y) és { ( ) ) } ˆD 2 (t, m, q) = E 1 2 Fˆθ (t) (ˆF (q) q. Arra kell ügyeln, hogy a transzformácónál a log(x)/ log(n) hányados legalábbs aszmptotkusan ne változon, mkor áttérünk (n, x) helyett az (m, y) párra. Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 27 / 28 Hvatkozások J.Berlant, G. Mathys (2000) Quantle estmaton for heavy-taled data Coles, S. and Tawn, J. (1991) Modellng extreme multvarate events. Journal of the Royal Statstcal Socety, Seres B, 53, p.377-392. R.L. Smth (1990) Max-Stable Processes and Spatal Extremes. www.stat.unc.edu/postscrpt/rs/spatex.pdf Schlather, M. and Tawn, J. (2003) A dependence measure for multvarate and spatal extreme values: Propertes and nference. Rootzén, H. and Tajvd, N. (2006) The multvarate generalzed Pareto dstrbuton. Bernoull 12, p.917-930. Rakoncza, P.: Multvarate Threshold Models wth Applcatons to Wnd Speed Data (Ph.D. thess, 2012) Hall, P. and Wessman, I.: On the estmaton of extreme tal probabltes (1997) Efron, B. and Tbshran, R.J.: An Introducton to the Bootstrap (1993) Lahr, S.N.: Resamplng methods for dependent data (Sprnger, 2003) Bckel, P.J. and Sakov, A.: On the Choce of m n the m Out of n Bootstrap and ts Applcaton to Confdence Bounds for Extrema (2008) Polts, D. N. and Whte, H.: Automatc Block-Length Selecton for the Dependent Bootstrap (2004) Zemplén András (ELTE) 6. előadás, 2017. márcus 29. Árngadozások előadás 28 / 28