3.4 Pólus-zérus helyettesítés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3.4 Pólus-zérus helyettesítés"

Átírás

1 áítógépes iányításelélet Pólus-éus helyettesítés előőeken euttott pólus helyettesítéses teveésnél sályoó követési tuljdonságit leíó tjektói efeenci odellen vn eleív, így ennél teveési eljáásnál ne voltk eléhetők sályoott sks éusi. Másik polé volt, hogy sályoott sks éusit is gá fogllt eliálhtó tjektói. Most et poléát fogjuk egoldni úgy, hogy sályoott sks éusit egsüntetjük, vgyis egsüntetjük polinoot. továikn euttott sttégi lehetővé tesi, R--T típusú sályoó teveését stil és ne stil sks esetén is. polinook foksáá, időkésleltetés kolátoás nélkül, csk ok sksok, elyek stil éusokt ttlnk éusok töölhetősége itt. kolátoás nélkül ( ) és ( ) *( E() U() () T / -d / / W() R ályoás: P ( ) d d d ( ) ( ) 49. á Pólus-éus helyettesítéses teveés.

2 áítógépes iányításelélet 97 ályoás teveett pólusok R( ) és ( ) sáítás T előkopenáto lklás nélkül át sályoási kö ipulus átviteli függvénye követkeő H CL d ( ) d ( ) ( ) ( ) R( ) célunk, hogy tööljük éusokt és helyettesítsük pólusokt követkeő egyenlet seint: H CL d d ( ) ( ) P ( ) P ( ) Et egvlósíthtjuk, h egoldjuk követkeő egyenletet: d ( ) ( ) R( ) ( ) P ( ) ( ) kitevő kiegyenlítéshe, ( )-nek osthtónk kell lennie ( ) -vel (n d) ( ) ' ( ) s s... s n d d ' ( ) s'... s' d s n)... Így iophntosi egyenlet követkeő lkúvá válik: n d ' ( ) R( ) P ( ) egoldás n eseten léteik, h degp n d, deg' d, degr n, hol (n)... R n hho, hogy állndósult hi egy egységugás eenete vgy vjele éus étékű legyen előeuttó ágnk ttlni kell egy integátot; vgyis polinoot

3 áítógépes iányításelélet 98 helyettesíteni kell ( ) ( ) ( ) ' ( ) lkúvá válik:, így iophntosi egyenlet követkeő d ( ) ' ( ) R( ) P ( ) R polino foksáát eg kell növelni eggyel digitális oostusság itosításáho n... R Követés ( ) n. T eghtáoás át sályoási kö ipulus átviteli függvénye: * ( ) ( ) P ( ) d T, eét, hogy itosítsuk teveett át hukú igényeket: * ( ) ( ) d, ekko P ( ) T.

4 áítógépes iányításelélet péld: Pólus-éus helyettesítéses teveés 8. péld lpján. H P d ( ) ( ) ( ) ( ( ).7.7, ) , d. Megoldás: Meg kell jegyeni t, hogy sksnk eltéő polinoj vn sályoásho int előő eseten. Előőleg sksnk volt egy ne stil éus pontn. Így póluséus helyettesítéses teveés ne lenne lkls een eseten. iophntosi egyenlet: d ( ) ( ) R( ) ( ) P ( ), hol polinonk ttlni kell polinoot, hogy egvlósíthssuk éusok tölését és itosítsuk integáló viselkedést, een eseten iophntosi egyenlet, it eg kell oldnunk: d ( ) ' ( ) R( ) P ( ) ; deg' d ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) degr n ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) (.4. ) ( ).4.. ( ) ( ) ( ) ( p p ) p p p p 3 3, p p p 3

5 áítógépes iányításelélet 3 ( p ) ( p ) ( p ) R T.7 ( ) P ( ) ,, iulink pog: Mux Mux yd, tep Input tep Input Model T - u.4. - /* Plnt u R g Tie (second) vöös - lpjel, kék efeenci odell kieneti jel, lil sályoott sks kieneti jel, öld - vjel.

6 áítógépes iányításelélet 3.4. Pólus-éus helyettesítés hllgtólgos efeenci odellel efeenci odell leíj teveett követési tjektóiát, ely követlenül egjelenik pólus-éus helyettesítéses sályoási stuktúán (lásd 49. áát). E lpvetően ne sükséges, ivel sályoó polinoji ( R, és T ) olyn ódon htáohtók eg, hogy át sályoási kö ipulus átviteli függvénye kielégíti követési célt követkeő ódon: T R *. sályoó polinookt követkeő ódon kell eghtáoni. sályoási tövény ely 49. áán láthtó lokkdigon lpul követkeő: U T ely követkeő össefüggést dj: * R * U T R Össehsonlítv et össefüggést eedeti R--T sályoási tövénnyel: RT RT * RT U T R, láthtjuk, hogy RT és RRT polinooknk ttlniuk kell egkívánt (teveett) efeenci odell pólusit, elyeket polino ttl, hogy eléjük egkívánt viselkedést: R T RT RT RT n Rn T. n sályoás teveése R n és n polinook ( fenti egyenlőségek lpján) eghtáoásáól áll: RT RT R n R n n T T. RT

7 áítógépes iányításelélet és T RT RT R P P n Nos een eseten sályoó polinoji R és ne dják iniális egoldást ( legkise lehetséges polino foksáot). Miniális egoldást kphtunk R és polinook követkeő egyenlet egoldásávl: R P át sályoási kö követési viselkedése követkeő les: Tn R P * sályoás (vás elnyoás) dinikáj eghtáohtó követkeő össefüggéssel: W R P P Világosn látsik, hogy sályoás és követés dinikáj ne válsthtó teljesen sét, egjelenik kkteistikus polinon. Kivéve h egkívánt kkteistikus polino P ésen vgy teljesen ttl és/vgy polinookt. Een eseten: R ~ P, hol ~ és ~ ok fktook elyeket ne ttl ~. P. lklv pólus-éus helyettesítéses sályoást, sályoott sks pólusi és éusi helyettesíthetők. Idáig időkésleltetést ne kopenáltuk. Eét követkeő feltételt kell teljesíteni. egkívánt (teveett) ipulus átviteli függvénynek endelkenie kell egy felesleges pólussl. deg deg deg deg, egjegyeük, hogy ne lehetséges kise időkésleltetés igény, int ivel sályoott sks endelkeik. R és polinook ttlák R d és d fktookt külön-külön, indeellett, hogy itosítsuk éus állndósult állpoteli hiát, R polinonk ttlni kell egy ( ) tényeőt is..

8 áítógépes iányításelélet 3 Így R R d és R d H vnnk olyn éusok, elyeket ne tööltünk, kko polinoot fel kell ontni követkeő ódon hol ttl okt éusokt, elyek ne tölődtek. Eét kkteistikus polino endelkeik egy éssel: R P egyenlet l oldlánk sintén kell ttlni -t ennek egfelelően R R így felépítése követkeő lkú les d. -l töténő egyseűsítés után kkteistikus egyenlet követkeő lkú les: R P d át endse ipulus átviteli függvénye így: T R n * P T. hho, hogy eghtáouk eősítést töölnünk kell polinonk pedig ttlni kell T n P. polino eősítését T H polinonk sintén vn éshl, ely ne töölhető, kkteistikus polinonk ttlni kell t:, kko teveett R P d

9 áítógépes iányításelélet 4 Össefogllv, sályoás polinoji követkeő lkúk lesnek:, R R P, d R d T hol iophntosi egyenletet és R -e kell egoldni, R R P d iophntosi egyenlet egyetlen egoldást ttl, h vgy deg < deg deg R d deg R < deg deg d. d és R polinook foksáit úgy kell válstni, hogy eleget tegyenek eeknek tövényeknek. továi eghtáoások követkeő ódon töténnek. sályoási tövény * U T R n, ely t uttj, hogy T n és R polinook foksáánk kisenek vgy egyenlőnek kell lennie polino foksáávl: deg R deg T n deg deg Egyéként jelenlegi eeneti jelet efeenci jel és kieneti jel vlilyen jövőeni étékől kellene eghtáoni. E oksági feltétel! eddig sks és sályoó oksági visonyn vnnk, deg deg és deg R deg, ugynígy deg R < deg deg d egyedi egoldás feltételeiől, eghtáohtó iniális foksáú egoldás h, deg R deg deg d. Míg deg R deg, deg deg R deg deg d.

10 áítógépes iányításelélet 5 eonstációs péld: dott endse ipulus átviteli függvénye hol H K ( ) ( ) ( ) e h h h ( e ) h e h hol h intvételi időtt. teveett át hukú endset ipulus átviteli függvényével jelleeük (efeenci odellel) H odell ipulus átviteli függvényének nincs éus -nél, eét endse éusát töölni kell. fktoiálás követkeőt dj K ( p p ) ( p p ) Mivel és R polinooknk nincs különleges tényeője, így követkeő lkú sályoó polino R R Nincs seiféle feltétel egyenletet kell egoldni R sályoó, P, eét követkeő iophntosi és R polinookkl

11 áítógépes iányításelélet 6 ely követkeőt egyenlőséget dj ( ) ( ) K R p p R és polinook foksáit követkeő sály lklásávl htáohtjuk eg és deg deg R deg deg deg R deg deg d d polinookt követkeő ódon válsthtjuk s R iophntosi egyenlet így követkeő les ( ) ( ) s K ( ) p p H össehsonlítjuk egyenletek htványink együtthtóit követkeő egyenleteket kpjuk s ( ) s K p s K p. elyől, s p K p K sályoó polinoji követkeők lesnek R T

12 áítógépes iányításelélet Pólus-éus helyettesítéses teveés egfigyelő lklásávl sályoó teveés lényege, hogy hogyn djuk eg kkteistikus polinoot. Et koáikn úgy htáotuk eg, hogy iophntosi egyenletet egoldottuk követkeő foán: R R P d d egyseűsítéshe tételeük fel csk t esetet, iko R d, d illetve. iophntosi egyenlet, R P ódosíthtó, h eveetünk egy úgyneveett O egfigyelő polinoot, R P O vlint egfigyelő seepe, hogy egfigyelje ejövő vjelek váltoását és eghtáo ilyen gyosn kell egsüntetni őket, hogy későieken t látni fogjuk. egfigyelő polino gá fogllht stil sks pólusokt, elyeket töölni lehet. követkeő lépés hogy eghtáouk O egfigyelő polino foksáát, ely illeskedik követkeő feltételhe Megoldv deg deg deg deg O R és R polinookt iophntosi egyenletől O P. és R foksái deg deg O deg deg P deg degr deg Ekko, és R() sáíthtó iophntosi egyenletől és T O P

13 áítógépes iányításelélet 8 eonstációs intpéld: Egy oto ipulus átviteli függvénye követkeő lkú hol H ( ) K ( ) ( ) ( ) h K e h e h h h e h e h és h intvételi időtt. át sályoási kö előít tuljdonságit efeenci odellel leít ipulus átviteli függvénnyel íjuk le H ( ) p ( p p ) p odellnek nincs éus -nél eét endse éusát töölni kell. fktoiálás követkeőket dj K egfigyelő polino foksáánk ki kell elégítenie követkeő feltételt deg deg deg deg 4 O így, hogy iniális foksáú sályoót válssuk ki O R és foksái követkeők deg deg O deg deg degr deg

14 áítógépes iányításelélet 9 iophntosi egyenlet: O R p p K s Össehsonlítv egyenletek htványink együtthtóit követkeő egyenleteket kpjuk p K s p K s. elyől,, sályoó polinook követkeő lkúk lesnek: s R t K p p K T Ο Ο sályoó, R T U *, követkeő ódon íhtó le U t U * U t U * k - k k - k k u y y y t u * s s p K p K

15 áítógépes iányításelélet 3. intpéld: Teveünk pólus-éus helyettesítéses sályoót előő péld sályoott sksáho. intvételi idő h.5 egdv ζ ω. 7. (Eléketetőül s ζ ω s ω ) és át endse teveett viselkedése követkeő ódon vn Megoldás:. Htáouk eg sks péteeit.. áítsuk ki odell péteeit. 3. Teveük eg sályoót. 4. Ellenőiük sáításokt,, R,, T polinook ehelyettesítésével követkeő egyenleten T R. 5. djuk eg sályoót htványkitevői seint. 6. Építsük eg sályoás siulációs odelljét iulink-en.. sályoott sks péteei» K(exp(-.5))-.5, exp(-.5), -(.5*(-exp(-.5))/(exp(-.5)-.5)) H K( ) ( )( ) K odell péteei H ( ) ( p p ) p p specifikáció ζ ω. 7 és s ζω s ω dj eg kkteistikus polinoot s.4s

16 áítógépes iányításelélet s.4s» s[.4 ];» spoots(s) sp i i diskét idejű specifikáció odell átviteli függvénye H » pexp(sp*.5) p i i» poly(p) ályoó teveés sályoott sks éusánk kitölésével sks éusi eltűnnek. odell követkeő lkúvá válik H p p p p ipulusátviteli függvény H endelkeik egy éussl -nél, ely ne seepel -en. egdott specifikációkkl sükséges éus tölése. H M. lépés: felontás.8467 K 65.. lépés: egfigyelő polino dego deg deg deg dego 4 így válssuk o -e

17 áítógépes iányításelélet 3. lépés: és polinook eghtáoás R deg dego deg deg () s degr deg R Oldjuk eg és R-et követkeő egyenletől R, ( ) ( ) s K ( ) p p Össehsonlítv egyenletek htványink együtthtóit követkeő egyenleteket kpjuk ( ) s K p s K p s ( ) K s K p p F * P J és egoldás P F \ J» F[ ; -() K ; K];» J[ () (3)]';» F\J ns. (s).6854 () -.39 () 4. lépés:, R és T polinookól s ( ) s s Ο ( p p ) t.6535 K R T

18 áítógépes iányításelélet 3 5. lépés: sályoási tövény felíhtó Z tnsfoáció lklásávl úgy int vgy [ k ] t [ k ] y[ k ] y[ k] u[ k] u [ k] t [ k] y[ k] y[ k ] u[ k ] u 5. iulink odell igitl Contol Theoy ov Exple 8: Pole-eo plceent y Åstö iscete Tnsfe Fcn cope.6535 tep Input t u u(k-).65(.8467) (-)(-.665) iscete Zeo-Pole Mux Mux etpoint Contol input Pocess Model / y(k-)

19 áítógépes iányításelélet 4.5 g, Tie (second) vöös - lpjel, kék odell kieneti jel, gent sályoás kieneti jel, öld sályoó eeneti jel. H intvételi idő egváltoik sályoási péteek és sályoás jelleői egváltonk: h.5 s t.85 h s t.3484 ex_99_8_h ex_99_8_h_ Tie (econds) Tie (econds) h.5 h

20 áítógépes iányításelélet 5 3. intpéld: Teveünk pólus-éus helyettesítéses sályoót előő péld sályoott sksáho. intvételi idő h.5 és át endse teveett viselkedése követkeő ódon vn egdv ζ ω. 7. (Eléketetőül s ζ ω s ω ) Megoldás:. Htáouk eg sks péteeit.. áítsuk ki odell péteeit. 3. Teveük eg sályoót. 4. Ellenőiük sáításokt,, R,, T polinook ehelyettesítésével követkeő egyenlete T R. 5. djuk eg sályoót htványkitevői seint. 6. Építsük eg sályoás siulációs odelljét iulink-en.. és. lépés ugyn, int előő példán. Megoldás: 3. ályoó teveés Mivel ne töténik eg éus éus kitölése sks éus étéke egjelenik át sályoási kö ipulus átviteli függvényéen. H CL ( ). lépés: felontás ( p p ) p p ( ) K ( ).65(.8467) K péte és dék (-) egy eősítést epeentál, elyet töölni kell. E T polino eghtáoásánál vehető figyelee követkeő ódon: T Ο Ο ( ) K

21 áítógépes iányításelélet 6. lépés: egfigyelő polino deg o deg deg deg deg 4 o eől követkeően. o 3. lépés: és R polinook eghtáoás deg deg deg deg s s R Meghtáov és R polinookt követkeő egyenletől R 3 ( ) ( ) ( s s ) K ( ) ( ) p p Össehsonlítv egyenletek htványink együtthtóit követkeő egyenleteket kpjuk 3 ( ) s s K p s ( ) s K K p O s K degr deg s ( ) ( ) K K s s K K p p F*P J és egoldás követkeő P F \ J

22 áítógépes iányításelélet 7» F[ ; - -K ; -() -K* K; - K*];» J[ -() (3) ]';» F\J ns. (s). (s).64 () () 4. lépés:, R és T polinook foáj s s s Ο t K ( ) R T 5. lépés: sályoási tövény, [ k] t [ k] y[ k] y[ k ] s u[ k ] u 5. iulink odell iscete Tnsfe Fcn cope.895 tep Input t. u /.65(.8467) (-)(-.665) iscete Zeo-Pole Mux Mux etpoint Contol input Pocess Model s u(k-) / y(k-)

23 áítógépes iányításelélet g Tie (second) vöös - lpjel, kék odell kieneti jel, lil sályoás kieneti jel, öld sályoó eeneti jel

24 áítógépes iányításelélet egfigyelő polino htás egfigyelő polinoól O -ól t ondtuk, hogy ő felelős ét, hogy vást ilyen gyosn éékeljük illetve sályoás segítségével ilyen gyosn tudjuk egsüntetni. követkeő deonstációs péld (Åstö, 997) élye etekintést nyújt polé egoldásáho. sks odellje követkeő hol k. G (s) k s intvételes endse ipulus átviteli függvénye ZOH hsnáltávl és h étékű intvételi idővel követkeő H ( ) h ( ) át sályoási kö egdás. kkteistikus polino s ξωs ω onos diskét idejű polino követkeő lkú: ξωh h e cos h ξω ω ξ e Megkívánt, hogy egfigyelő endelkeen két pólussl -nál vgy i eel ekvivlens e -αh -nál diskét idően. egfigyelő polino így követkeő les iophntosi egyenlet ο h ( e ) ο ο ο h s α ( ) ( ) R

25 áítógépes iányításelélet hol előít, hogy endelkeen egy éussl nél (integálási tuljdonság). iniális foksáú egoldás sályoási késleltetés nélkül követkeő R s s s s Össehsonlítv egyenletek htványink együtthtóit követkeő össefüggéseket kpjuk ( 4 ) ( 3 ) O s ( ) O O s ( ) O O s ( ) O s s O O O O O O H () T polinoot követkeő ódon htáohtjuk eg O t t t h T Mtl pog:»-*exp(-g*w*h)*cos(w*h*sqt(-g*g)); exp(-*g*w*h); o-*exp(-l*h); oexp(-*l*h); -; ; (h*h)/; ; F[ ;(-) ;(-) ; - ]; [o o*o *o*o *o]'; E[- - - ]'; F\(-E) ; T*[ o o]/(h*h)

26 áítógépes iányításelélet sályoó péteeket, elyeket lklunk követkeő tálátn duk eg: ω ξ α h..77 s t t t Elősö egységugás eenetet lklunk sályoásho. vójel egy negtív étékű egységugás jel.5 ngyságú plitúdóvl, elyet sályoott sks eeneténél lklunk t5 időegységnél. Végül egy ngyfekvenciás sinusos eenő jelet [. sin(t) ] is lklunk t időegységnél, hogy egutssuk ngyfekvenciás éési jok dott válsfüggvényt. Output Tie (econds). Input Tie (econds) követkeőken ω váltoásánk követkeényeit uttjuk e. válsdási idő és vjelől keletkeő hi inve ódon ányosn csökkenő sávsélességhe képest. iko sávsélességet növeljük sályoó jel sintén növeksik. ω ξ α h s t t t

27 áítógépes iányításelélet Output.5 ω. ω. ω.4 ω. ω. ω Tie (econds) Input..5 ω.4 ω. ω. 5 5 Tie (econds) követkeőken α váltoásánk htásit visgáljuk. eeneti vjele dott váls jvul, iko egfigyelés gyos α étéknél. ω ξ α h s t t t Output α. 5 α α 5 5 Tie (seconds) α α Input α Tie (econds)

28 áítógépes iányításelélet 3 endse válsát intvételi idő váltoásá követkeőken uttjuk e. intvételi időnek eghtáoó jelentősége vn vjele dott válsnál. Ennélfogv vjele dott váls növeksik, h növeljük intvételi időt és csökken, h csökkentjük intvételi időt. ω ξ α h s t t t Output.5 h. h h 5 5 Tie (econds)..5 h h h. Input 5 5 Tie (econds)

29 áítógépes iányításelélet Pólus-éus helyettesítés 96 sáítás 97 ályoás teveett pólusok R( ) és ( ) Követés T eghtáoás Pólus-éus helyettesítés hllgtólgos efeenci odellel 3.4. Pólus-éus helyettesítéses teveés egfigyelő lklásávl egfigyelő polino htás 9

Számítógépes irányításelmélet Digitális szabályozó tervezési eljárások

Számítógépes irányításelmélet Digitális szabályozó tervezési eljárások Sámítógées iányításelmélet 53 3. Digitális sályoó teveési eljáások E fejeet áttekintést d okól eljáásokól, melyekkel digitális sályoókt tevehetünk. A digitális sályoó feléítésének áltlános leíását nlóg

Részletesebben

3.5 Véges beállási idejű szabályozás tervezése

3.5 Véges beállási idejű szabályozás tervezése Sámítógées iányításelmélet 9 5 Véges eállási idejű saályás teveése a a át ukkkal endelkeő saályási kö válasfüggvénye a egységugás emenete nem lé túl egy minimális eállási időt (e a, amik a kimenet eléi

Részletesebben

Lineáris programozás 2 Algebrai megoldás

Lineáris programozás 2 Algebrai megoldás Lineáris progrmoás Algeri megoldás Késítette: Dr. Árhám István A lineáris progrmoási feldtok mátriritmetiki lkji A LP feldtok lgeri megoldás függ feldt típsától. Tekintsük át eeket! Normál feldt A ( )

Részletesebben

Fogaskerekek III. Általános fogazat

Fogaskerekek III. Általános fogazat Fogskeekek III. Áltlános fogt Elei, kopenált fogtok esetén: vlint: ostóköök gödülőköökkel egybeesnek áltlános fogt főbb jelleői: A tengelytáv: -ól -enő, A kpcsolósög α-ólα -e nő, A ostókö dés gödülőkö

Részletesebben

Méréselmélet: 11. előadás,

Méréselmélet: 11. előadás, Mééselélet:. elődás 4.4.3. 7.3. Mefelő jelfeldoloás feldtok folt. Rekuív jelepeetácó: soos-páhuos átlkító: dőttoáb ételehető tából t beékeését követőe előáll páhuos cstoáko dt el eételűe epeetálj dőttoábel

Részletesebben

17. Szélsőérték-feladatok megoldása elemi úton

17. Szélsőérték-feladatok megoldása elemi úton 7. Szélsőéték-feldtok egoldás elei úton I. Eléleti összefoglló Függvény szélsőétéke Definíció: Az f: A B függvénynek x A helyen (bszolút) xiu vn, h inden x A esetén f(x) f(x ).A függvény (bszolút) xiu

Részletesebben

Elektrokémia 04. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, termodinamikai paraméterek meghatározása példa. Láng Győző

Elektrokémia 04. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, termodinamikai paraméterek meghatározása példa. Láng Győző Elektokémi 04. Cellekció potenciálj, elektódekció potenciálj, temodinmiki pméteek meghtáozás péld Láng Győző Kémii Intézet, Fiziki Kémii Tnszék Eötvös Loánd Tudományegyetem Budpest Az elmélet lklmzás konkét

Részletesebben

Els gyakorlat. vagy más jelöléssel

Els gyakorlat. vagy más jelöléssel Els gykorlt Egyszer egyenletek, EHL PDE A gykorlt elején megismerkedünk prciális dierenciálegyenletek (mostntól: PDE-k) lpfoglmivl. A félév során sokt fog szerepelni z ún. multiindex jelöl, melynek lényege,

Részletesebben

Sűrűségmérés. 1. Szilárd test sűrűségének mérése

Sűrűségmérés. 1. Szilárd test sűrűségének mérése Sűrűségérés. Szilárd test sűrűségének érése A sűrűség,, definíciój hoogén test esetén: test töege osztv test V térfogtávl: V A sűrűség SI értékegysége kg/, hsználtos ég kg/d, kg/l és g/c Ne hoogén testnél

Részletesebben

Az ABCD köré írható kör egyenlete: ( x- 3) + ( y- 5) = 85. ahol O az origó. OB(; 912). Legyen y = 0, egyenletrendszer gyökei adják.

Az ABCD köré írható kör egyenlete: ( x- 3) + ( y- 5) = 85. ahol O az origó. OB(; 912). Legyen y = 0, egyenletrendszer gyökei adják. 5 egyes feldtok Az dott körök k : x + ( y- ) = és k : ( x- ) + y = K (; 0), r, K (; 0), r K K = 0 > +, két körnek nincs közös pontj Legyen (; ) Az egyenlô hosszú érintôszkszokr felírhtjuk következô egyenletet:

Részletesebben

V.fejezet. A hatványközepekre vonatkozó egyenlőtlenségek

V.fejezet. A hatványközepekre vonatkozó egyenlőtlenségek V.fejezet Készítette: Pokolá Tás A htváyközepeke votkozó egyelőtleségek V.fejezet A htváyközepeke votkozó egyelőtleségek Vlószíűleg ez z tékö. elye legtö feldtot tlálták ki középiskolások száá, hisze ezek

Részletesebben

4. előadás: A vetületek általános elmélete

4. előadás: A vetületek általános elmélete 4. elődás: A vetületek áltlános elmélete A vetítés mtemtiki elve Két mtemtikilg meghtározott felület prméteres egyenletei legyenek következők: x = f 1 (u, v), y = f 2 (u, v), I. z = f 3 (u, v). ξ = g 1

Részletesebben

4. Hatványozás, gyökvonás

4. Hatványozás, gyökvonás I. Nulldik ZH-bn láttuk:. Htványozás, gyökvonás. Válssz ki, hogy z lábbik közül melyikkel egyezik meg következő kifejezés, h, y és z pozitív számok! 7 y z z y (A) 7 8 y z (B) 7 8 y z (C) 9 9 8 y z (D)

Részletesebben

Megjegyzések a mesterséges holdak háromfrekvenciás Doppler-mérésének hibaelemzéséhez

Megjegyzések a mesterséges holdak háromfrekvenciás Doppler-mérésének hibaelemzéséhez H E L L E R MÁRTA DR. FERENCZ CSABA Megjegyzések esteséges holdk háofekvencás Dopple-éésének hbelezéséhez ETO 62.396.962.33.8.46: 629.783: 88.3.6 Mnt z á előző ckkünkből [] s set, kuttás bn és esteséges

Részletesebben

5. Logaritmus. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 125 -öt kapjunk. A 3 5 -nek a 3. hatványa 5, log. x Mennyi a log kifejezés értéke?

5. Logaritmus. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 125 -öt kapjunk. A 3 5 -nek a 3. hatványa 5, log. x Mennyi a log kifejezés értéke? . Logritmus I. Nulldik ZH-bn láttuk:. Mennyi kifejezés értéke? (A) Megoldás I.: BME 0. szeptember. (7B) A feldt ritmus definíciójából kiindulv gykorltilg fejben végiggondolhtó. Az kérdés, hogy -öt hánydik

Részletesebben

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erőrendszerek egyenértékűségének és egyensúlyának feltételeit.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az erőrendszerek egyenértékűségének és egyensúlyának feltételeit. modul: Erőrendserek lecke: Erőrendserek egenértékűsége és egensúl lecke célj: tnng felhsnálój megsmerje erőrendserek egenértékűségének és egensúlánk feltételet Követelmének: Ön kkor sjátított el megfelelően

Részletesebben

FELVÉTELI VIZSGA, július 15.

FELVÉTELI VIZSGA, július 15. BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR FELVÉTELI VIZSGA, 8. július. Írásbeli vizsg MATEMATIKÁBÓL FONTOS TUDNIVALÓK: ) A feleletválsztós feldtok (,,A rész) esetén egy vgy

Részletesebben

REÁLIS GÁZOK ÁLLAPOTEGYENLETEI FENOMENOLOGIKUS KÖZELÍTÉS

REÁLIS GÁZOK ÁLLAPOTEGYENLETEI FENOMENOLOGIKUS KÖZELÍTÉS REÁLIS GÁZOK ÁLLAPOEGYENLEEI FENOMENOLOGIKUS KÖZELÍÉS Száos odell gondoljunk potenciálo! F eltérés z ideális gáz odelljétl: éret és kölcsönhtás Moszkópikus következény: száos állpotegyenlet (ld. RM-jegyzet

Részletesebben

0.1 Deníció. Egy (X, A, µ) téren értelmezett mérhet függvényekb l álló valamely (f α ) α egyenletesen integrálhatónak mondunk, ha

0.1 Deníció. Egy (X, A, µ) téren értelmezett mérhet függvényekb l álló valamely (f α ) α egyenletesen integrálhatónak mondunk, ha Vegyük észre, hogy egy mérhet f függvény pontosn kkor integrálhtó, h f dµ =. lim N Ez indokolj következ deníciót. { f α >N}. Deníció. Egy X, A, µ téren értelmezett mérhet függvényekb l álló vlmely f α

Részletesebben

Eredeti Veszprémi T. (digitálisan Csonka G) jegyzet: X. fejezet

Eredeti Veszprémi T. (digitálisan Csonka G) jegyzet: X. fejezet 2011/2012 tvsi félév 7. ór Elektródpotenciálok, Stndrd elektródpotenciál foglm Egyserű fémelektródok, oxelektródok (pl. Sn 2+ /Sn 4+ ) ph-függő redoxelektródok (pl. Mn 2+ /MnO 4, Cr 3+ /Cr 2 O 7 2 ) Másodfjú

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az 1. forduló feladatainak megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az 1. forduló feladatainak megoldása Okttási Hivtl Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny 00/0 Mtemtik I ktegóri (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az forduló feldtink megoldás Az x vlós számr teljesül hogy Htározz meg sin x értékét! 6 sin x os x + 6 = 0

Részletesebben

f (ξ i ) (x i x i 1 )

f (ξ i ) (x i x i 1 ) Villmosmérnök Szk, Távokttás Mtemtik segédnyg 4. Integrálszámítás 4.. A htározott integrál Definíció Az [, b] intervllum vlmely n részes felosztásán (n N) z F n ={,,..., n } hlmzt értjük, melyre = <

Részletesebben

A mintavételes Smith prediktor

A mintavételes Smith prediktor mintavétele mith peikto. gyakolat célja Mintavétele mith peikto teveée integáló jelleg holti olyamatoka. abályoá vigálata imlációkkal. 2. Elméleti beveet mith peikto egítégével holti olyamatok abályoáánál

Részletesebben

ÖSZVÉRSZERKEZETEK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszéken. Dr.

ÖSZVÉRSZERKEZETEK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszéken. Dr. Dr. Kovás Nuik ÖSZVÉRSZERKEZETEK BE Silárdságtni és Trtóserkeeti Tnséken Dr. Kovás Nuik egyetemi doens BE, Hidk és Serkeetek Tnsék BE Silárdságtni és Trtóserkeeti Tnsék 01. Trtlom Dr. Kovás Nuik 1. Beveetés...

Részletesebben

VB NÉGYZÖG KEREZTETZET TERVEZÉE HAJLÍTÁRA Vseton keresztmetszet tervezése történet: kötött tervezéssel: keresztmetszet nygi és méretei ottk, megtervezenő mértékó nyomtékoz szükséges célmennyiség, sz tervezéssel:

Részletesebben

F.I.1. Vektorok és vektorműveletek

F.I.1. Vektorok és vektorműveletek FI FÜGGELÉK: FI Vektorok és vektorműveletek MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ Skláris menniség: oln geometrii vg fiiki menniség melet ngság (előjel) és mértékegség jelleme Vektor menniség: iránított geometrii vg

Részletesebben

Házi feladatok megoldása. Automaták analízise, szintézise és minimalizálása. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása

Házi feladatok megoldása. Automaták analízise, szintézise és minimalizálása. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása Automták nlízise, szintézise és minimlizálás Formális nyelvek, 11. gykorlt Célj: Az utomták nlízisének és szintézisének gykorlás, utomt minimlizáió Foglmk: Anlízis és szintézis, nyelvi egyenlet és egyenletrendszer

Részletesebben

Lineáris egyenletrendszerek

Lineáris egyenletrendszerek Lineáris egyenletrendszerek lineáris elsőfokú, z ismeretlenek ( i -k) elsőfokon szerepelnek. + + n n + + n n m + m +m n n m m n n mn n m (m n)(n )m A A: együtthtó mátri Megoldás: milyen értékeket vehetnek

Részletesebben

M. 2. Döntsük el, hogy a következő két szám közül melyik a nagyobb:

M. 2. Döntsük el, hogy a következő két szám közül melyik a nagyobb: Mgyr Ifjúság (Rábi Imre) Az előző években közöltük Mgyr Ifjúságbn közös érettségi-felvételi feldtok megoldását mtemtikából és fizikából. Tpsztltuk, hogy igen ngy volt z érdeklődés lpunk e szám iránt. Évente

Részletesebben

IX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN

IX. A TRIGONOMETRIA ALKALMAZÁSA A GEOMETRIÁBAN 4 trigonometri lklmzás geometrián IX TRIGONOMETRI LKLMZÁS GEOMETRIÁN IX szinusz tétel Feldt Számítsd ki z háromszög köré írhtó kör sugrát háromszög egy oldl és szemen fekvő szög függvényéen Megoldás z

Részletesebben

hajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál.

hajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál. 5 RÚDELADATOK 51 íkgörbe rudk Grhof 1 -féle elmélete íkgörbe rúd: rúd köépvonl ( ponti ál) íkgörbe e P n e t Jelöléek: A köépvonl mentén pontokt ívkoordinátávl onoítjuk Pl P pont A P pontbn (P pontho trtoó

Részletesebben

I. A végtelen féltér képlékeny határállapotai, nyugalmi állapot

I. A végtelen féltér képlékeny határállapotai, nyugalmi állapot I. végtelen féltér kélékeny htárállti, nygli állt 1. végtelen féltér nygli állt terheletlen, vísintes, térsínnel htárlt, hgén, γ térfgtsúlyú földtöeg esetében függőleges fesültségek élységgel ránysn növekednek.

Részletesebben

2010. március 27. Megoldások 1/6. 1. A jégtömb tömege: kg. = m 10 m = 8,56 10 kg. 4 pont m. tengervíz

2010. március 27. Megoldások 1/6. 1. A jégtömb tömege: kg. = m 10 m = 8,56 10 kg. 4 pont m. tengervíz 00. ácius 7. Megoldások /6.. jégtöb töege: kg 6 6 jég = ρ jég jég jég = 90 9000 0 0 = 8,56 0 kg. Kiszoított víz téfogata: 6 jég 8,56 0 kg Vk = = = 8, 5 0. ρ kg tengevíz 07,4 Vízszint-eelkedés: Vk 8, 5

Részletesebben

Házi feladatok megoldása. Veremautomaták. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása. Formális nyelvek, 12. gyakorlat

Házi feladatok megoldása. Veremautomaták. Házi feladatok megoldása. Házi feladatok megoldása. Formális nyelvek, 12. gyakorlat Veremutomták Formális nyelvek, 12. gykorlt Házi feldtok megoldás 1. feldt Oldjuk meg következő egyenletrendszert! X () Y = X X Y = Y Célj: A környezet-független nyelvek hsználtávl kpsoltos lpfeldtok egykorlás

Részletesebben

DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár RÁCSOS TARTÓK

DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár RÁCSOS TARTÓK we-lap : www.hild.gyor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STTIK 47. RÁCSOS TRTÓK rácsos tartók két végükön csuklókkal összekötött merev testekől állnak. z így

Részletesebben

Fogaskerékpár számítása

Fogaskerékpár számítása Fogskerékpár száítás Összeállított: Néet Géz egyete junktus Néetné Nánor Zénáb egyete tnársegé Tervezzen ele ogztú ogskerékpárt P teljesítény, z n jtó oll orultszá és z knetk áttétel seretében, lssító

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Exponenciális és Logaritmusos feladatok

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Exponenciális és Logaritmusos feladatok MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Eponenciális és Logritmusos feldtok A szürkített hátterű feldtrészek nem trtoznk z érintett témkörhöz, zonbn szolgálhtnk fontos információvl z

Részletesebben

a b a leghosszabb. A lapátlók által meghatározott háromszögben ezzel szemben lesz a

a b a leghosszabb. A lapátlók által meghatározott háromszögben ezzel szemben lesz a 44 HANCSÓK KÁLMÁN MEGYEI MATEMATIKAVERSENY MEZŐKÖVESD, évfolym MEGOLDÁSOK Mutssuk meg, hogy egy tetszőleges tégltest háromféle lpátlójából szerkesztett háromszög hegyesszögű lesz! 6 pont A tégltest egy

Részletesebben

462 Trigonometrikus egyenetek II. rész

462 Trigonometrikus egyenetek II. rész Tigonometikus egyenetek II ész - cosx N cosx Alakítsuk át az egyenletet a következô alakúa: + + N p O O Ebbôl kapjuk, hogy cos x $ p- Ennek az egyenletnek akko és csak akko van valós megoldása, ha 0 #

Részletesebben

ö ú ő ó í ö í ő í í ó ő í ó ó ő í í ö ú ó ü Í ó ü ó ö ö ő í ö ú í ó ö ö ö ő ü ö í ó ö ő ü ö ó ü ö ó ő ö ú ő ő ú ó ö ö ú ő ó ó ö ó ö ö í ő í ö ú ó ő í ű ö í ő í ó ú í ü ő ő ó í ő ó ó í ú ó ó ő ő ű ó ö ú

Részletesebben

Vektortér fogalma vektortér lineáris tér x, y x, y x, y, z x, y x + y) y; 7.)

Vektortér fogalma vektortér lineáris tér x, y x, y x, y, z x, y x + y) y; 7.) Dr. Vincze Szilvi Trtlomjegyzék.) Vektortér foglm.) Lineáris kombináció, lineáris függetlenség és lineáris függőség foglm 3.) Generátorrendszer, dimenzió, bázis 4.) Altér, rng, komptibilitás Vektortér

Részletesebben

Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása TK. II. kötet 25. old. 3. feladat

Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása TK. II. kötet 25. old. 3. feladat Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása TK. II. kötet. old.. feladat a. lépés: Az egyenlet bal oldalának ábrázolása függvényként.. lépés: Az egyenlet bal oldalának ábrázolása függvényként.. lépés:

Részletesebben

Összetettebb feladatok

Összetettebb feladatok A szinusztétel és koszinusztétel lklmzás Összetettebb feldtok 055..,7 m háom kö közötti síkidom teülete. Kössük össze köök középpontjit, így kpunk egy háomszöget. Legyen m, b m, 5 m. Számítsuk ki koszinusztétellel

Részletesebben

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése A szállítócsigák néhány eléleti kédése DR BEKŐJÁOS GATE Géptani Intézet Bevezetés A szállítócsigák néhány eléleti kédése A tanulány tágya az egyik legégebben alkalazott folyaatos üzeűanyagozgató gép a

Részletesebben

1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2

1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2 A 004/005 tnévi Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny második fordulójánk feldtmegoldási MATEMATIKÁBÓL ( I ktegóri ) feldt Oldj meg vlós számok hlmzán következő egyenletet: log log log + log Megoldás:

Részletesebben

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 2. óra: Stackelberg-oligopólium

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 2. óra: Stackelberg-oligopólium IACI SZEREZETE BMEGT30A104 8. hét,. ór: Stkelerg-oligopólium RN: 11.1 fejezet 019.04.03. 1:15 QAF14 upsik Rék (kupsikr@kgt.me.hu) Stkelerg-oligopólium: feltételek Strtégii változó: mennyiség Szekveniális

Részletesebben

11. évfolyam feladatsorának megoldásai

11. évfolyam feladatsorának megoldásai évolym eldtsoránk megoldási Oldjuk meg természetes számok hlmzán következő egyenleteket x ) y 6 x! 3 b) y 6 3 ) Átrendezve megoldndó egyenlet y 6 x! 3 H x 0, kkor H x, kkor H x, kkor H x 3, kkor H x, kkor

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Termoelektromos hűtőelemek vizsgálatáról (4)

Jegyzőkönyv. Termoelektromos hűtőelemek vizsgálatáról (4) Jegyzőkönyv ermoelektromos hűtőelemek vizsgáltáról (4) Készítette: üzes Dániel Mérés ideje: 8-11-6, szerd 14-18 ór Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-1 A mérés célj A termoelektromos hűtőelemek vizsgáltávl kicsit

Részletesebben

Skolem forma. Skolem tétel Tetszőleges A formulához megszerkeszthető egy x x K 1 2

Skolem forma. Skolem tétel Tetszőleges A formulához megszerkeszthető egy x x K 1 2 eolúció Skolem orm Deiníció A K 2 n A lkú ormulát univerális Skolem-ormánk neveük A kvntormentes ormul Skolem-orm mgj vg mátri. H Skolemorm mgj konjunktív normálorm kkor ormulát univerális Skolemnormálormánk

Részletesebben

MATEMATIKA 9. osztály I. HALMAZOK. Számegyenesek, intervallumok

MATEMATIKA 9. osztály I. HALMAZOK. Számegyenesek, intervallumok MATEMATIKA 9. osztály I. HALMAZOK Számegyenesek, intervllumok. Töltsd ki tábláztot! Minden sorbn egy-egy intervllum háromféle megdás szerepeljen!. Add meg fenti módon háromféleképpen következő intervllumokt!

Részletesebben

Numerikus módszerek 2.

Numerikus módszerek 2. Numerikus módszerek 2. 12. elődás: Numerikus integrálás I. Krebsz Ann ELTE IK 2015. május 5. Trtlomjegyzék 1 Numerikus integrálás 2 Newton Cotes típusú kvdrtúr formulák 3 Hibformulák 4 Összetett formulák

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym Mt2 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden oldhtod meg.

Részletesebben

Elméleti kérdések és válaszok egyetemi alapképzésben (BSc képzésben) résztvevı mérnökhallgatók számára MECHANIKA - MOZGÁSTAN

Elméleti kérdések és válaszok egyetemi alapképzésben (BSc képzésben) résztvevı mérnökhallgatók számára MECHANIKA - MOZGÁSTAN ZÉCHENYI ITVÁN EGYETEM MECHNIK - MOZGÁTN LKLMZOTT MECHNIK TNZÉK Eléleti kédések és álsok egetei lpképésben (Bc képésben) ésteı énökhllgtók sáá (0) Mtetiki lpok eléleti kédések köött seepelhetnek oln egseő

Részletesebben

ő ü ó ü ü ő ő ó ę ö É Ĺ Ĺ ö ű ő ó ó ő ü ő ő ó ö ó ő ü ö ę đ ü ó ý ť ü ű ő ú ü ý ó ő ó ő ó ó ő ö ö ó ő ü ő ő ę ó ź ú ő ő ó Í ó ó ę ü ü ó ť ő ó ó ü ź ó Ĺ ő ű ú ő ű ó ű ś ű ő ę ó ö ó ú ö ö ő ń ü ý ü ő Í ü

Részletesebben

2014/2015-ös tanév II. féléves tematika

2014/2015-ös tanév II. féléves tematika Dr Vincze Szilvi 24/25-ös tnév II féléves temtik Mátrix foglm, speciális mátrixok Műveletek mátrixokkl, mátrix inverze 2 A determináns foglm és tuljdonsági 3 Lineáris egyenletrendszerek és megoldási módszereik

Részletesebben

Műveletek komplex számokkal

Műveletek komplex számokkal Műveletek komplex sámokkl A komplex sámok lklmás nyn eyserűsíti sámos műski prolém meoldását, különös tekintettel elektrotechniki, rendserelméleti és reéstni feldtokr. A követkeőken csk műski lklmások

Részletesebben

1. Laboratóriumi gyakorlat ELMÉLETI ALAPFOGALMAK

1. Laboratóriumi gyakorlat ELMÉLETI ALAPFOGALMAK . Lortóriumi gykorlt LMÉLTI ALAPFOGALMAK. Műveleti erősítők A műveleti erősítőket feszültség erősítésre, összehsonlításr illetve különöző mtemtiki műveletek elvégzésére hsználják (összedás, kivonás, deriválás,

Részletesebben

Differenciálszámítás. Lokális szélsőérték: Az f(x) függvénynek az x 0 helyen lokális szélsőértéke

Differenciálszámítás. Lokális szélsőérték: Az f(x) függvénynek az x 0 helyen lokális szélsőértéke Differenciálszámítás Lokális növekedés (illetve csökkenés): H z f() függvény deriváltj z 0 helyen pozitív: f () > 0 (illetve negtív: f () < 0), kkor z f() függvény z 0 helyen növekvően (illetve csökkenően)

Részletesebben

3-4.elıadás: Optimális választás; A fogyasztó kereslete

3-4.elıadás: Optimális választás; A fogyasztó kereslete (C) htt://kgt.e.hu/ / 3-4.elıdás: Otiális válsztás; A fogysztó kereslete A fogysztó válsztási roléáj A fogysztó száár elérhetı (egfizethetı) jószágkosrk közül neki legjot válsztj A fogysztó költségvetési

Részletesebben

= n 2 = x 2 dx = 3c 2 ( 1 ( 4)). = π 13.1

= n 2 = x 2 dx = 3c 2 ( 1 ( 4)). = π 13.1 Htározott integrál megoldások + 7 + + 9 = 9 6 A bl végpontokt válsztv: i = i n, i+ i = n, fξ i = i 6 d = lim n n i= i n n = n lim n n i = lim n i= A jobb végpontokt válsztv: fξ i = n i, n i d = lim n n

Részletesebben

9. HATÁROZATLAN INTEGRÁL

9. HATÁROZATLAN INTEGRÁL 9. HATÁROZATLAN INTEGRÁL 9. Definíció és lpintegrálok. Definíció. Legyen f : I R dott függvény (I R egy intervllum). A F : I R függvényt f függvény primitív függvényének nevezzük I-n, h F differenciálhtó

Részletesebben

Egy szép és jó ábra csodákra képes. Az alábbi 1. ábrát [ 1 ] - ben találtuk; talán már máskor is hivatkoztunk rá.

Egy szép és jó ábra csodákra képes. Az alábbi 1. ábrát [ 1 ] - ben találtuk; talán már máskor is hivatkoztunk rá. Egy szép és jó ábr csodákr képes Az lábbi. ábrát [ ] - ben tláltuk; tlán már máskor is hivtkoztunk rá.. ábr Az különlegessége, hogy vlki nem volt rest megcsinál(tt)ni, még h sok is volt vele munk. Ennek

Részletesebben

XX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny

XX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny XX. Nemzetközi Mgyr Mtemtik Verseny onyhá, 011. március 11 15. 11. osztály 1. felt: Igzoljuk, hogy ármely n 1 természetes szám esetén. Megolás: Az összeg tgji k k 1+ k = = 1+ + n +... < 1+ 1+ n 3 1+ k

Részletesebben

6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás)

6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás) Matematika Ac gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 017/18 ősz 6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás) 1. Írjunk fel egy olyan legalacsonyabbrendű valós,

Részletesebben

Bertrand-duopólium. Profitmaximum a Bertrand-modellben. Az árak egyenlõk és megegyeznek a. Kovács Norbert SZE KGYK, GT

Bertrand-duopólium. Profitmaximum a Bertrand-modellben. Az árak egyenlõk és megegyeznek a. Kovács Norbert SZE KGYK, GT 6. Elõadás Saikus Jáékok folyaás Az árverseny: Berrand, Berrand hiái, éreli Berrand Dinaikus Jáékok: Sakelerg-odell Kovás orer SZE KGYK, GT Berrand-duoóliu A. vállala erékei iráni keresle Berrand versenyen

Részletesebben

Polinomok maradékos osztása

Polinomok maradékos osztása 14. előadás: Racionális törtfüggvények integrálása Szabó Szilárd Polinomok maradékos osztása Legyenek P, Q valós együtthatós polinomok valamely x határozatlanban. Feltesszük, hogy deg(q) > 0. Tétel Létezik

Részletesebben

Környezetfüggetlen nyelvek

Környezetfüggetlen nyelvek Környezetfüggetlen nyelvek Kiegészítő nyg z Algoritmuselmélet tárgyhoz VI. ( ónyi Ivnyos Szó: Algoritmusok könyv mellé) Friedl Ktlin BM SZI friedl@cs.me.hu 2016. feruár 24. A reguláris nyelveket véges

Részletesebben

SCHWARTZ 2009 Emlékverseny A TRIÓDA díj-ért kitűzött feladat megoldása ADY Endre Líceum Nagyvárad, Románia 2009. november 7.

SCHWARTZ 2009 Emlékverseny A TRIÓDA díj-ért kitűzött feladat megoldása ADY Endre Líceum Nagyvárad, Románia 2009. november 7. SCHWARTZ 009 Emlékveseny A TRIÓA díj-ét kitűzött feldt megoldás AY Ende Líceum Ngyvád, Románi 009. novembe 7. Az elekton fjlgos töltésének meghtáozás mgneton módszeel A szező áltl jánlott teljes megoldás,

Részletesebben

ö ö ö ó ö ö ú ö ö ö ö ö ú ő ő ö ő ö ó ó ő ű ó ö őö ő ü ő ő ú ó Á Á Á Á ó ü ó ó ú Á Á Á ő ő ö ő ö ü É Á Á ú ö Á Á É É ö ü ö ö ő Í Á Ő É Ő ú Á É É ö ű ü ő ő ö ü ó ö Á É É ő ó ó ö ő ó Ö ő ó Ő ő ü ö ö ó ö

Részletesebben

Á Á Ó É ö ó ó É í ó ü ó ö ö í ó ö ó í ó í ú Í í ó í ö í ó ű ű ü ó ó ú í ö í ö ü ú í í ü ü ó ó ó ó ó ú í ü í ű ó í í ö ü ü í ű ó í ó ü ö ü í í ü ó ű ó í ü ü ó í ó ó í ó í ú í ó ó í ö ó ö Á óö ö í í ó ó

Részletesebben

ó ü ú ü ú ó ó ú ü ú ü ú ö ö ű ü ö ö ö ú ó ü ö ö ö ü ö ö ö óó ü ö ö ó ó ö ó ö ú ó ó ó ó ű ö ö ó ö ó ó ú ű ü ö ö óó ú ó ö ö ü ó ó ó ó ó ó ó ü ó ú ű ü ó ö ú ű ó ü ö ö ó ó ü Á ó ű ó ü ó ó ú ó ú ó ó ö ö ü ú

Részletesebben

Ö Í Ő Ó ó ö ó ó ő ö ú ö ú ö ö ú Í ó ö őö ő ü É É ő ő ö ö ó ó ö ő ő ő Ü É ü ú Ö Ö É É ő Ü Ö Í É Ó Ö Ó Ü É Ö ú Ó É Ő É É ö ö ü ö Ü ö ö ő ö ő ő Ö Ú Ő É Ő Ú É É ö ű ő ő ö ó ö Ú É É Ő Ó Ó ö Ó ö ó ő ó ő ó ű

Részletesebben

Ó Ó ö ő ő Ü ö Ü ő ö ö Ü Ó ö Ó Ó Ü ö Ó Ó Ü Ó Ü ö ö ő Ü ő ö Ü ő Ó Ü ő ö Ó Ó Ü ö ő Ü Ü Ü Ó ö ö ő Ü Ó Ö ö Ó Ü Ó Ü Ó ő ö ö Ü Ü ő ö Ó Ü Ó ö Ó Ó ö Ü ö ő ö Ó ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ő ű ű ö Ó ű ő Ó Ó Ü Ó Ü ő Ü Ó

Részletesebben

Í ú Ó Á Á ö ö ő ö ő ö Á ö ő Í Í Í ö ö ő Í ö ö ű ö ü ö ú ü ő ü ő ö ő ö ő ú ő ö ő ö ő ö É ő ü ő ő ö ő ő Í ő ö ő ő ő ö ö ö ö ü ő Í ő ö ő Ó ü ő ő ü ü ő ő ő ő ü ő ö ű ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő Í ű ő ö ö ő ő ő ű ő

Részletesebben

É É ő ü ó ü ú ü ó Ö ű ő ú ű ő ü ó ó Ö Ü ó ó ő ü ú ü ű ó ő ő ő ő ő ó ő ő ü ó ő ó ő ő Ö ó ő ő Ö ő ü ó ü Ö ő ü ó ő ő Á Á ő ó ó ó ő ő Á ű ő ó ó ő ü ő ü ő ő Á ú ü ü ó ő ű ő ő ő ó ü ó ő ő ü ó ó ó Á ő Á ő ó ő

Részletesebben

ü ö ú ü ü ö ú ő ö ő ő ű ö ú ő ű ö ü ü ő ú ö ü ü ö ö ő ö ú ű ü ö ő ű ö őö ő ü ő ö ő ö ö ü ü ő ű ö ö ü ü ő ü ü ő ü ú ö ö ü ö ü ö ö ő ú ő ő ú ü ő ő ü ö ú ő ö ü ő ú ő ő ö ö ö ő ő Á ő ö ő ü ő ö ő ú ü ü ő ő

Részletesebben

Ó ú ö ő Á ö ő ő ő Á ú ú ő ő ö ú ő ő ü ö ö ü ő ö ő ö ő Ó ö ö Ó ö ö ú ö ö ő ö ö ö ü ú ő ú ö ú ő ő ő ő ö ő ő ú ő ő ö ú ú ő ő ú ő ö ö ü ő ö ö ö ö ő ü ő ö ö ő ö ö ü ő ő ö ő ö ő ö ő ö ö ö ö ő ö ö ő ő ű ű ű ö

Részletesebben

ö Ö ő Í Ó ö ö Ö ő ő ű ö ő ö ö ö ö ő ő ö ő ő ő ő Ö ő ö ö Ö ö Ö ö ő ö Ö ő ö ő ö Ú ő ő ö ö Ö ő ö Ó ő ő ő Ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ö ö ű ö Ö ö Ó ö ú ú ö ő ö ú ö ö ö ö ö Ó ő ő öő ő Á ű ő ö Ö ő Á Ó ö Ó Ó ö ű ú ú

Részletesebben

ö ú Ú ö ö Ú Á É Á ő ú Ú Ú É É ő É É ö ú Ú ö É Á Á Á ö ö ö É ö ö ö Ú É ö Ú É ö ő ú Ú É ö Ü ö ö Ü ö Á Á ö ő ű ú ö ú Ú É É ö ű ú É ú ö ő ű ö ü É ú ú ö É ö ű É ú ö ú Ü ü É Á ö ő ű ö ö ú É ú ü ú É ö ű ú Á ü

Részletesebben

9. Exponenciális és logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek

9. Exponenciális és logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek . Eponenciális és ritmusos egenletek, egenlőtlenségek Elméleti összefoglló H >, b>, és vlós számok, kkor + ( ) b ( b) H >, kkor z z ( ) ( ) f függvén szigorún monoton növekvő, míg h <

Részletesebben

α v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1

α v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1 Név: Pontsám: Sámítási Módseek a Fiikában ZH 1 1. Feladat 2 pont A éjsakai pillangók a Hold fénye alapján tájékoódnak: úgy epülnek, ogy a Holdat állandó sög alatt lássák! A lepkétől a Hold felé mutató

Részletesebben

A Griff halála. The Death of Griff. énekhangra / for voice. jön. œ œ. œ œ œ. œ J. œ œ œ b J œ. & œ œ. n œ œ # œ œ. szí -vű sze-gé-nyek kon-ga.

A Griff halála. The Death of Griff. énekhangra / for voice. jön. œ œ. œ œ œ. œ J. œ œ œ b J œ. & œ œ. n œ œ # œ œ. szí -vű sze-gé-nyek kon-ga. A Giff hlál The Deth of Giff éekhg / fo voice Vákoyi Aikó vesée / o Aikó Vákoyi s poe (A vih születése / Bith of Sto) # Ngy i - dő ö Ngy i - dő ö Ngy i - dő ö #. # #. # #. Tás Beische-Mtyó #. #. # #. #..

Részletesebben

2010/2011 es tanév II. féléves tematika

2010/2011 es tanév II. féléves tematika 2 február 9 Dr Vincze Szilvi 2/2 es tnév II féléves temtik Mátrix foglm, speciális mátrixok Műveletek mátrixokkl, mátrix inverze 2 A determináns foglm és tuljdonsági 3 Lineáris egyenletrendszerek és megoldási

Részletesebben

LEGYEN MÁS A SZENVEDÉLYED!

LEGYEN MÁS A SZENVEDÉLYED! E g y ü t t m z k ö d é s i a j á n l a t L E G Y E N M Á S A S Z E N V E D É L Y E D! 2. E F O P - 1. 8. 9-1 7 P á l y á z a t i t e r v e z e t 3. 0 ( F o r r á s : w w w. p a l y a z a t. g o v. h u

Részletesebben

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel. Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz 1 Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel (a) y 3y 4y = 3e t (b) y 3y 4y = sin t (c) y 3y 4y = 8t

Részletesebben

GEGET057N DIAGNOSZTIKA ÉS KARBANTARTÁS. MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR GÉPELEMEK TANSZÉKE 3515 Miskolc-Egyetemváros

GEGET057N DIAGNOSZTIKA ÉS KARBANTARTÁS. MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR GÉPELEMEK TANSZÉKE 3515 Miskolc-Egyetemváros MSKOC EGYETEM GÉÉSZMÉRÖK ÉS FORMTK KR GÉEEMEK TSZÉKE 355 Miskolc-Egyeteváos TTÁRGY DOSSZÉ GEGET57 DGOSZTK ÉS KRBTRTÁS Tágyfelelős Saka Feenc Előadó Saka Feenc Gyakolatvezető Miskolc, 7. szeptebe GEGET57

Részletesebben

Vektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk.

Vektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk. Vektorok Vektoron irányított szkszt értünk A definíció értelmében tehát vektort kkor ismerjük, h ismerjük hosszát és z irányát A vektort kövér kis betűkkel (, b stb) jelöljük, megkülönböztetve z, b számoktól,

Részletesebben

FÜGGVÉNYEK. 2. a) Írj fel olyan lineáris függvényt, amely illeszkedik a ( 2 ; 1) és (2 ; 3) pontokra!

FÜGGVÉNYEK. 2. a) Írj fel olyan lineáris függvényt, amely illeszkedik a ( 2 ; 1) és (2 ; 3) pontokra! FÜGGVÉNYEK. Döntsd el, hogy melyik állítás iga, illetve melyik hamis! a Minden absolutérték függvénynek van sigorúan monoton csökkenő sakasa b Minden absolutérték függvénynek van maimuma c Minden másodfokú

Részletesebben

ľ ó ľ ľ ľ í ę ę ľ Ĺ ó ö ö ľ í ľ ú ť ľ ľ ü ó ö ö ü ľ ó í ľ ź ó Í óľ ľó ľ Ü ó ó ľ ľó ľ ľ ű ľ Ńź ľ í ź źę ľó ú ľľ Ü ń ľ ľ ó ľ ľ í ľ ú ł ó ó źľ ü ľ ű ľ ľ

ľ ó ľ ľ ľ í ę ę ľ Ĺ ó ö ö ľ í ľ ú ť ľ ľ ü ó ö ö ü ľ ó í ľ ź ó Í óľ ľó ľ Ü ó ó ľ ľó ľ ľ ű ľ Ńź ľ í ź źę ľó ú ľľ Ü ń ľ ľ ó ľ ľ í ľ ú ł ó ó źľ ü ľ ű ľ ľ ú ľ ľ ľ ú Í Ó ú ľ Ö ľ ľ ü ľ óľľ ű ö í ľ í ľ ľ ó ľ ľ ű ľ ľó ľ ł ľ ľ ö Í ľ ľ ľ öľ ö ľ ľ ó ł ö ľ ö ľ ľ ó ľ ö ľ ľ í ó ú ű ö ö ö ö ö ź ľ ľ ľó ó ó ö ľ ü ľ ü ľ ľ ó ľ ľ ľ í ę ę ľ Ĺ ó ö ö ľ í ľ ú ť ľ ľ ü ó ö ö

Részletesebben

Néhány szó a mátrixokról

Néhány szó a mátrixokról VE 1 Az Néhány szó mátrixokról A : 11 1 m1 1 : m......... 1n n : mn tábláztot, hol ij H (i1,,m, j1,,n) H elemeiből képzett m n típusú vlós mátrixnk nevezzük. Továbbá zt mondjuk, hogy A-nk m sor és n oszlop

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 4. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 4. évfolyamosok számára 4. évfolym AMt3 feldtlp MATEMATIKA FELADATLAP 4. évfolymosok számár 20. jnuár 28. 1:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll dolgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feldtokt tetszés szerinti sorrenden

Részletesebben

Határozott integrál. Newton -Leibniz szabály. alkalmazások. improprius integrál

Határozott integrál. Newton -Leibniz szabály. alkalmazások. improprius integrál Htározott integrál definíció folytonos függvények esetén definíció korlátos függvények esetén Newton -Leibniz szbály integrálási szbályok lklmzások improprius integrál Legyen z f függvény [, b]-n értelmezett

Részletesebben

Ez a kifejezés ekvivalens a termokémia részben már megismert standard reakció szabadentalpiával! A termodinamikai egyensúlyi állandó: egyensúlyi

Ez a kifejezés ekvivalens a termokémia részben már megismert standard reakció szabadentalpiával! A termodinamikai egyensúlyi állandó: egyensúlyi ÜLÖNÖZ REACIÓ EGYENSÚLYI ÁLLANDÓ Egyensúlybn: r G + RT ln Az egyenlet els tgj különböz ódokon írhtó el stndrd állotok egválsztásától üggen Ezek szerint ásodik tg s így z állndó értéke is változik h különböz

Részletesebben

í ü ú Ú ű í ú í ű ő ö ö í ú ü ü í ú ü í ú ü ü ő í í ő É ü ö ú í ű ő ü ú ő ő ú ú ü í ö ö í í öö í ü ö ú ö ö ü ő ő í í ő ü ü ú ú ű ö Á ü ú í ü í ü ü ő í ü ű í ü ő ö íí ü Ú ő ö ő ü ő É í í ü í í í ú ö ö í

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 8. évfolym AMt1 feltlp MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 11:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zseszámológépet nem hsználhtsz. A feltokt tetszés szerinti sorrenen olhto meg. Minen

Részletesebben

Minta feladatsor I. rész

Minta feladatsor I. rész Mint feldtsor I. rész. Írj fel z A számot htványként! A / pont/. Mekkor hosszúságú dróttl lehet egy m m-es tégllp lkú testet z átlój mentén felosztni két derékszögű háromszögre? Adj meg hosszúságot mértékegységgel!

Részletesebben

Matematika. Második kötet KÍSÉRLETI TANKÖNYV

Matematika. Második kötet KÍSÉRLETI TANKÖNYV Mtemtik Második kötet 10 KÍSÉRLETI TNKÖNYV tnkönyv megfelel z 51/0 (XII. ) EMMI rendelet: sz. melléklet: Kerettnterv gimnáziumok 9 évfolym számár.04 Mtemtik 6. sz. melléklet: Kerettnterv szkközépiskolák

Részletesebben

Tengelyek lehajlásának számítása Oktatási segédlet

Tengelyek lehajlásának számítása Oktatási segédlet Németh Gé djunktus Tengelyek lehjlásánk sámítás Okttási segédlet iskolci Egyetem Gép és termékterveési Intéet iskolc, 4. március. - - Tengelyek lehjlásánk sámítás A tengelyeket kéttámsú trtóként modelleve,

Részletesebben

Programtervezési ismeretek

Programtervezési ismeretek Progrmtervezési ismeretek Feldtok gykorláshoz 1. Hlmzok m veletek 1. Tekintsük z A = {α β γ ζ} és B = {igz hmis} hlmzokt! Írjuk fel z A A A B B A B B Déscrtes szorztokt! Írjuk fel 2 A 2 B hlmzokt! Írjuk

Részletesebben

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1 Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =

Részletesebben