MODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS"

Átírás

1 MODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS Szerkesztette: Balogh Tamás 214. december 7. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 3. Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható. 1

2 A jegyzet Bozzay Árpád és Varga Sándor B szakirányos hallgatók Modellek és algoritmusok 214/1 féléves előadásjegyzete alapján készült. Nem tartalmazza a megjegyzéseket, példákat, bizonyításokat, csupán a definíciókat, kimondott tételeket és állításokat. 1. Előadás 1.1. Inverz függvény tétel 1.1 Tétel (Globális). I R nyílt intervallum, f : I R. Tegyük fel, hogy f differenciálható, és f > az egész I-n. f 1 és differenciálható is, és (f 1 ) (y) = 1 f (f 1 (y)). 1.2 Tétel (Lokális). I R nyílt intervallum, f : I R. Tegyük fel, hogy a I, hogy f folytonosan differenciálható a-ban, és f (a) >. U = K(a), V = K(f(a)), f : U V bijekció, és (f 1 ) (x) = 1 f (f 1 (x)) x V Általánosítás 1.3 Tétel (Inverz függvény tétel). Ω R n nyílt, f : Ω R n. Tegyük fel, hogy i, f folytonosan differenciálható Ω-n, ii, a Ω, det f (a). bijekció, és U Ω nyílt, V R n nyílt, a U, f(a) V, f : U V (f 1 ) (x) = ( f (f 1 (x))) 1 (x V ) Implicit függvény tétel f R 2 R, H := {(x, y): f(x, y) = }. y kifejezhető-e? 1.4 Definíció. f R 2 R, H := {(x, y): f(x, y) = }. Ha U 1, U 2 nyílt halmazok, ϕ: U 1 U 2, hogy f(x, ϕ(x)) =, akkor ϕ kielégíti az f(x, y) = implicit egyenletet. 2. Előadás 2.1 Tétel (Implicit függvény tétel, speciális eset). Ω R 2 nyílt, f : Ω R. Tegyük fel, hogy i, f folytonosan differenciálható Ω-n, ii, (a, b) Ω, f(a, b) =, δ 2 f(a, b). 2

3 i, U 1, U 2, R nyílt, a U 1, b U 2, ϕ: U 1 U 2 bijekció, ϕ(a) = b és f(x, ϕ(x)) = (x U 1 ), ii, ϕ folytonosan differenciálható, és ϕ (x) = δ 1f(x, ϕ(x)) δ 2 f(x, ϕ(x)) (x U 1 ). 2.2 Tétel (Implicit függvény tétel, általános eset). Ω 1 R n 1, Ω 2 R n 2, f : Ω 1 Ω 2 R n 2. Tegyük fel, hogy i, f folytonosan differenciálható Ω 1 Ω 2 -n, ii, a Ω 1, b Ω 2, f(a, b) =, det δ 2 f(a, b). i, U 1 Ω 1, U 2 Ω 2 nyílt halmazok, ϕ: U 1 U 2 bijekció, ϕ(a) = b és ii, ϕ folytonosan differenciálható és f(x, ϕ(x)) = (x U 1 ), ( 1 ϕ (x) = δ 2 f(x, ϕ(x))) δ1 f(x, ϕ(x)) (x U 1 ). 2.3 Definíció. δ 2 f(a, b) = δ 1 f(a, b) = ( R n 2 y f(a, y)) ( R n 1 y f(x, b)) y=b x=a R n 2 n 2, R n 2 n Előadás 3.1. Feltételes szélsőérték 3.1 Definíció. f-nek feltételes lokális minimuma (maximuma) van a c H pontban a g i = feltételekre nézve, ha K(x), f(x) f(c) (f(x) f(c)) x K(c) H. 3.2 Tétel (Szükséges feltétel feltételes lokális szélőértékre). U R n nyílt, f, g i : U R, i = 1,..., m. Tegyük fel, hogy i, f, g i folytonosan differenciálható, i = 1,..., m, ii, f-nek létezik feltételes lokális szélsőértéke c H-ban, iii, g i(c) vektorok lineárisan függetlenek. λ 1,... λ m R, hogy L (c) =, ahol L(x) = f(x) + λ 1 g 1 (x) λ m g m (x). 3

4 3.3 Tétel (Elégséges feltétel feltételes lokális szélsőértékre). U R n nyílt, f, g i : U R, i = 1,..., m. Tegyük fel, hogy i, f, g i folytonosan differenciálható, i = 1,..., m, ii, L (c) =, c H, iii, g i(c) vektorok lineárisan függetlenek, iv, L (c) feltételesen pozitív definit, azaz L (c) h, h > g (c) h =, ahol g = g 1.. g m h R n \ {}, amelyre f-nek létezik feltételes lokális minimuma c-ben. 4. Előadás 4.1. Differenciálegyenletek 4.1 Definíció (Szakaszonként folytonosan differenciálható függvény). [α, β] R korlátos, zárt intervallum, ϕ: [α, β] R n szakaszonként folytonosan differenciálható, ha ϕ folytonos, és α = t < t 1 <... < t n = β, hogy ϕ (ti folytonosan differenciálható,t i+1 ) (i =,..., n 1). 4.2 Definíció (Összefüggő halmaz). D R n összefuggő halmaz, ha x, y D : ϕ: [α, β] D szakaszonként folytonosan differenciálható függvény, hogy ϕ(α) = x és ϕ(β) = y ([α, β] R). 4.3 Definíció (Tartomány). D R n tartomány, ha D nyílt, és összefüggő. 4.4 Definíció (Differenciálegyenlet). D R n+1 tartomány, f : D R n folytonos. Az x (t) = f(t, x(t)) egyenletet elsőrendű explicit differenciálegyenletnek nevezzük, ahol x: I R n folytonosan differenciálható, I R nyílt intervallum, és (t, x(t)) D t I. 4.5 Definíció (Kezdeti érték probléma). D R n+1 tartomány, f : D R n folytonos, (τ, ξ) D, τ R, ξ R n. Az x (t) = f(t, x(t)) feladatot kezdeti érték problémának nevezzük. 4.6 Tétel (Peano egzisztencia tétel). D R n+1, f : D R n folytonos, (τ, ξ) D. Az x (t) = f(t, x(t)), x(τ) = ξ kezdeti érték problémának létezik megoldása. 4

5 5. Előadás 5.1 Definíció. D R n+1 tartomány, f : D R n folytonos, (τ, ξ) D. Az x (t) = f(t, x(t)), x(τ) = ξ kezdeti érték probléma globálisan egyértelműen oldható meg, ha ϕ és ψ is megoldás, akkor ϕ(t) = ψ(t) t D ϕ D ψ. 5.2 Definíció. Ha az x (t) = f(t, x(t)), x(τ) = ξ kezdeti érték probléma globálisan egyértelműen oldható meg, akkor legyen ϕ = ϕ, azaz A ϕ neve teljes megoldás. D ϕ = I=Dϕ ϕ mo. I és ϕ(t) := ϕ(t), t D ϕ D ϕ. 5.3 Definíció. Az x (t) = f(t, x(t)), x(τ) = ξ kezdeti érték probléma lokálisan egyértelműen oldható meg, a (τ, ξ) D ponton, ha K(τ, ξ) D környezet, hogy a feladatot, illetve f-t erre szűkítve a kezdeti érték probléma globálisan egyértelműen oldható meg. 5.4 Megjegyzés. Ha x (t) = f(t, x(t)), x(τ) = ξ globálisan megoldható lokálisan megoldható, de ha lokálisan megoldható globálisan megoldható. 5.5 Tétel. Ha az x (t) = f(t, x(t)), x(τ) = ξ kezdeti érték probléma (τ, ξ) D esetén lokálisan egyértelműen oldható meg, akkor globálisan egyértelműen is. 5.6 Definíció. D R n+1 tartomány, f : D R n folytonos függvény kielégíti a 2. változójában a lokális Lipschitz feltételt a (τ, ξ) D pontban, ha környezet, és L >, hogy K(τ, ξ) D f(t, u) f(t, ū) L u ū (t, u), (t, ū) K(τ, ξ) (t R; u, ū R n ). 5.7 Tétel (Picard-Lindelöff tétel). Tegyük fel, hogy D R n+1 tartomány, f : D R n folytonos függvény kielégíti a lokális Lipschitz feltételt a (τ, ξ) D pontban. az x (t) = f(t, x(t)), x(τ) = ξ kezdeti érték probléma lokálisan egyértelműen oldható meg a (τ, ξ) pontban. 5.8 Tétel. x (t) = f(t, x(t)), x(τ) = ξ kezdeti érték proléma ekvivalens az integrálegyenlettel. x(t) = ξ + t τ f(s, x(s))ds 5.9 Tétel. Ha a Picard-Lindelöff tétel feltételei (τ, ξ) D pontban teljesülnek, akkor x (t) = f(t, x(t)), x(τ) = ξ kezdeti érték probléma globálisan egyértelműen oldható meg (τ, ξ) D esetén. 5.1 Tétel. Ha f : D R n folytonosan differenciálható, akkor kielégíti a Lipschitz feltételt (τ, ξ) D-ben. 5

6 6. Előadás 6.1. Szeparábilis differenciálegyenlet 6.1 Definíció. I 1, I 2 R nyílt intervallum, f : I 1 R, g : I 2 R folytonos függvények. Az x (t) = f(t) g(x(t)) differenciál egyenletet szeparábilis (vagy szétválasztható változójú) differenciálegyenletnek nevezzük. 6.2 Tétel. Ha / R g, akkor az x = f g x szeparábilis differenciálegyenlet az x(τ) = ξ kezdeti értékkel globálisan egyértelműen megoldható Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet 6.3 Definíció. I R nyílt intervallum, f, g : I R folytonos. Az x + fx = g differenciálegyenletet elsőrendű lineáris differenciálegyenletnek nevezzük. 6.4 Tétel. Az x + f x = g lineáris differenciálegyenlet az x(τ) = ξ kezdeti értékkel globálisan egyértelműen megoldható. 6.5 Tétel. Legyen ψ az inhomogén egyenlet (x +f x = g) megoldása. ψ megoldása az inhomogén ψ = ψ + ϕ, ahol ϕ megoldása a homogén. 7. Előadás 8. Előadás 8.1. Az x = Ax homogén lineáris DER megoldása Csak akkor létezik megoldóképlet, ha A állandó mátrix, azaz a i,j állandó. 8.1 Tétel. Tekintsük az x = Ax differenciálegyenlet rendszert és legyen A állandó mátrix. Tegyük fel, hogy A-nak n db lineárisan független sajátvektora: s 1,..., s n, a hozzátartozó sajátértékek: λ 1,..., λ n. s i e λ it (i = 1,..., n) a differenciálegyenlet rendszer alaprendszere. 8.2 Megjegyzés. Hasonló tétel igaz, ha A-nak n db különböző sajátértéke Az x = Ax inhomogén lineáris DER megoldása Jelölje M ih az x = Ax + b egyenlet teljes megoldásainak halmazát. Legyen Ψ M ih. 8.3 Tétel. Ψ M ih Ψ = Ψ + ε, ahol ε M h. 8.4 Tétel. i, Az x = Ax + b differenciálegyenlet rendszer összes megoldása: ii, Ha Ψ(τ) = ξ, akkor t Ψ(t) = Φ(t) c + Φ(t) Φ(s) 1 b(s)ds (c R n ). τ t Ψ(t) = Φ(t) Φ(τ) 1 ξ + Φ(t) Φ(s) 1 b(s)ds. τ 6

7 8.3. Magasabb rendű differenciálegyenlet 8.5 Definíció. D R n+1 tartomány, h: D R folytonos. Az y (n) (t) = h(t, y(t), y (t),..., y (n 1) (t)) feladatot n-ed rendű differenciálegyenletnek nevezzük. Jel: y (n) = h (id, y, y,..., y (n 1) ). 8.6 Tétel. φ megoldása az y (n) = h (id, y, y,..., y (n 1) ) differenciálegyenletnek Ψ megoldása az x = f (id, x) differenciál egyenlet rendszernek. 8.7 Definíció. Az y (n) = h (id, y, y,..., y (n 1) ), y(τ) = ξ 1, y (τ) = ξ 2,..., y (n 1) (τ) = ξ n feladatot kezdeti érték problémának nevezzük. 8.8 Tétel. A differenciálegyenlet rendszerekre tanult tételek (picard-lindelöff, Peano) igazak maradnak n-ed rendű differenciál egyenletekre is. 9. Előadás 9.1. Magasabbrendű lineáris differenciálegyenlet 9.1 Definíció. Legyen a,... a n 1, b: I R folytonos és korlátos függvények. az y (n) + a n 1 y (n 1) a 1 y + a y = b egyenletet n-ed rendű lineáris differenciálegyenletnek nevezzük. 9.2 Tétel. ϕ kielégíti az y (n) +a n 1 y (n 1) +...+a 1 y +a y = b lineáris differenciálegyenletet Ψ kielégíti az x = Ax + b lineáris differenciálegyenlet rendszert. 9.3 Definíció. A differenciálegyenlet homogén, ha b =, inhomogén különben. (ezmitőldef?:o) 9.4 Tétel. Tekintsük az y (n) + a n 1 y (n 1) a 1 y + a y = differenciálegyenletet. i, M h C h (I, R), M h altér, dim M h = h, ii, ϕ 1,... ϕ n M h lineárisan függetlenek t I-re det ϕ 1 (t)... ϕ n (t) ϕ 1(t)... ϕ n(t). 1 (t)... ϕ (n 1) (t) ϕ (n 1) (ezt valaki nézze már meg, mert a hozott anyag elég érdekes, van valahol "minden t eleme I-re" és egy "létezik t eleme I-re") 9.5 Tétel. Legyen Ψ M ih. Ψ M ih Ψ = Ψ + ϕ, ahol ϕ M h. n 7

8 9.6 Definíció. Az y (n) + a n 1 y (n 1) a 1 y + a y = differenciálegyenlet karakterisztikus polinomján a polinomot értjük. K(z) = z n + a n 1 z n a 1 z + a 9.7 Tétel. ϕ(t) = e λt M h λ gyöke K-nak. 9.8 Tétel. Ha K-nak n db különböző gyöke, λ 1,... λ n, akkor ϕ i (t) = e λ it, i = 1,... n a differenciálegyenlet alaprendszere. 9.9 Definíció. Ha {ϕ 1,..., ϕ n } M h lineárisan függetlenek, akkor ezt a differenciálegyenlet alaprendszerének nevezzük. 9.1 Tétel. Tegyük fel, hogy K(z) = (z λ 1 ) m 1 + (z λ r ) mr, ahol λ 1,..., λ n különbözőek, és m m r = n. ϕ i,j (t) = t i e λjt, i = 1,..., r, i =,..., m j 1 alaprendszert alkot Tétel. Valós alaprendszer is van Az inhomogén állandó együtthatós differenciálegyenlet megoldása 9.12 Tétel. Ha c(t) kielégíti a Φ(t)c (t) = b(t) egyenletet, akkor c 1 (t)ϕ 1 (t) c n (t)ϕ n (t) M ih Tétel. Legyen P, Q polinom, α, β, c 1, 2, A, B R. Ha α + β i k-szoros gyöke k-nak (ha nem gyöke, akkor k = ) és ahol Q foka nagyobb mint P foka. 1. Előadás b(t) = P (t)e αt (c 1 cos βt + c 2 sin βt). ϕ(t) = t k Q(t)e αt (A cos βt + B sin βt) M ih, 1.1. Függvénysorozatok, függvénysorok A R, f n : A R, n N. 1.1 Definíció. Az (f n ) sorozatot függvénysorozatnak nevezzük, a f n sort pedig függvénysornak nevezzük, ahol ez alatt a függvénysorozatot értjük. ( n f k, ) n N 8

9 1.2 Definíció. Az (f n ) függvénysorozat konvergenciahalmaza: KH(f n ) := {x A: (f n (x)) konv. }, a f n függvénysorozat konvergenciahalmaza: ( ) KH fn := {x A: f n (x) konv. }. 1.3 Definíció. Az (f n ) pontonkéni limesze: lim f n : KH(f n ) R, x lim f n (x). A f n összegfüggvénye: n= ( ) f n : KH fn R, x f n (x). n= 1.4 Definíció. Az (f n ) függvénysorozat egyenletesen konvergens, ha ε > n, n, m n x A: f n (x) f m (x) < ε. 1.5 Tétel. Az (f n ) sorozat egyenletesen konvergens, akkor és csak akkor, ha f : A R, ε > n, n n x A: f n (x) f(x) < ε. Az (f n ) függvénysorozat egyenletes konvergenciájáról szóló tételben megjelenő f-et az (f n ) egyenletes hatásfüggvényének nevezzük. Jele: f n f. 1.6 Megjegyzés. f n f pontonként A-n, akkor és csakis akkor, ha x A, ε > n, n n : f n (x) f(x) < ε. 1.7 Tétel. f n f f n f pontonként A-n, de f n f f n f pontonként A-n. 1.8 Tétel. f n : A R. Tegyük fel, hogy f n C(A), n N, és (f n ) egyenletesen konvergens. f = lim f n C(A). 1.9 Tétel (Weierstrass-tétel). f n : A R. Tekintsük a f n függvénysort és a a n számsort. Tegyük fel, hogy sup f n () a n n N, és a n konvergens. x A f n egyenletesen konvergens. 1.1 Definíció. f n egyenletesen konvergens, ha (s n ) egyenletesen konvergens, ahol n s n := f k Tétel. f n : [a, b] R, n N. Tegyük fel, hogy f n R[a, b], n N, és (f n ) egyenletesen konvergens. f := lim f n R[a, b] és b a b f = lim f n. a 9

10 1.12 Tétel. f n : [a, b] R, n N. Tegyük fel, hogy f n R[a, b], n N, és f n egyenletesen konvergens. f := f n R[a, b] és n= b b f = f n. a n= a 1.13 Tétel. f n : (a, b) R, n N. Tegyük fel, hogy 1. f n D(a, b) ( n N, 2. x (a, b): (f n (x )) konvergens, 3. (f n) egyenletesen konvergens. 1. (f n ) egyenletesen konvergens, 2. f = lim f n D(a, b), 3. f = lim f n. 11. Előadás Fourier-sorok 11.1 Definíció. A n (a k cos kx + b k sin kx) polinomot trigonometrikus polinomnak nevezzük, a a k cos kx + b k sin kx sort pedig trigonometrikus sornak nevezzük Definíció. R 2π := {f : R R, f 2π-szerint periodikus és f R[, 2π]}, C 2π := {f : R R, f 2π-szerint periodikus és f C} Definíció. f, g R 2π ortogonális, ha f, g := fg = Definíció. A {ϕ n : n N} rendszer ortogonális, ha : n m ϕ n, ϕ m = ϕ n ϕ m = 1: n = m Tétel. Az {1, cos x, sin x, cos 2x, sin 2x,...} rendszer ortogonális Tétel. Az { 1, cos x, sinx cos 2x sin 2x,,...} 2π π π π π rendszer ortonormált. 1

11 11.7 Definíció. Az {1, cos x, sin x, cos 2x, sin 2x,...} rendszert trigonometrikus rendszernek nevezzük Tétel. A trigonometrikus rendszer teljes C 2π -ben, azaz, ha h C 2π és akkor h. h(x) cos kxdx = h(x) sin kxdx = k, 11.9 Tétel. Ha a a k cos kx + b k sin kx sor egyenletesen konvergál, és f(x) = (a k cos kx + b k sin kx), akkor a = 1 2π a k = 1 π b k = 1 π f(x)dx, f(x) cos kx dx k 1 f(x) sin kx dx k Definíció. f R 2π. Az a := 1 2π a k := 1 π b k := 1 π f(x)dx, számokat f Fourier-együtthatóinak nevezük. A sort f Fourier-sorának nevezzük. f(x) cos kx dx k 1 f(x) sin kx dx k 1. a k cos kx + b k sin kx Tétel (Da-Boir Reymond, Fejér). f C 2π, hogy f Fourier-sora egy pontban divergens. 11

12 12. Előadás 12.1 Tétel. Az f C 2π Fourier sora a a k cos kx + b k sin kx. Ha a Fourier-sor egyenletesen konvergens, akkor f(x) = a k cos kx + b k sin kx Definíció. C 2 2π = {f : R R f 2π szeint periodikus, f C 2 }, azaz f kétszer folytonosan differenciálható Tétel. Ha f C 2 2π, akkor f Fourier-sora egyenletesen konvergens, és f(x) = a k cos kx + b k sin kx Definíció. f szakaszonként folytonos a [, 2π]-n, ha > t < t 1 <... < t n = 2π, hogy f (ti 1,t i ) folytonos (i = 1,..., n), és lim x+ f = f(x + ) és lim x f = f(x ) ( x [, 2π]) Tétel. Tegyük fel, hogy 1. f 2π szerint periodikus, 2. f szakaszonként folytonos a [, 2π]-n, 3. egy adott x [, 2π]-re f (x + ) = lim és f f(t) f(x) (x ) = lim. t x t x t x+ a k cos kx + b k sin kx = 12.6 Következmény. Tegyük fel, hogy 1. f 2π szerint periodikus, 2. f szakaszonként folytonos a [, 2π]-n, 3. f D(x) egy adott x-re. f(t) f(x) t x f(x + ) + f(x ). 2 a k cos kx + b k sin kx = f(x). 12

13 12.7 Tétel (Bessel-egyenlőség). Ha f R 2π, akkor n n min f(x) (a k cos kx + b k sin kx 2 = f(x) (a k cos kx + b k sin kx Tétel (Bessel-egyenlőtlenség). Ha f R 2π, akkor f 2 2 = 12.9 Tétel. Ha f R 2π, akkor L 2 normában, azaz ( f(x) 2 dx 2πa 2 ) + π a 2 k + b 2 k. k=1 (a k cos kx + b k sin kx) = f(x). lim f(x) n a k cos kx + b k sin kx 2 =. n Továbbá (Perseral formula) f(x) 2 dx = 2πa 2 + π (a 2 k + b 2 k). k= Tétel (Carlazon-tétel). Ha f R 2π, akkor majdnem minden x-re. (a k cos kx + b k sin kx) = f(x) ( ) 2, π x Tétel. Ha f(x) = 2 x [, 2π], f(x + 2π) = f(x). Ekkkor egyenletes. f(x) = π k=1 cos kx k 2 13

Fourier-sorok. néhány esetben eltérhetnek az előadáson alkalmazottaktól. Vizsgán. k=1. 1 k = j.

Fourier-sorok. néhány esetben eltérhetnek az előadáson alkalmazottaktól. Vizsgán. k=1. 1 k = j. Fourier-sorok Bevezetés. Az alábbi anyag a vizsgára való felkészülés segítése céljából készült. Az alkalmazott jelölések vagy bizonyítás részletek néhány esetben eltérhetnek az előadáson alkalmazottaktól.

Részletesebben

Fourier-sorok. Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia. 2010. április 7.

Fourier-sorok. Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia. 2010. április 7. ME, Anaĺızis Tanszék 21. április 7. A Taylor-polinom ill. Taylor-sor hátránya, hogy az adott függvényt csak a sorfejtés helyén ill. annak környezetében közeĺıti jól. A sorfejtés helyétől távolodva a közeĺıtés

Részletesebben

86 MAM112M előadásjegyzet, 2008/2009

86 MAM112M előadásjegyzet, 2008/2009 86 MAM11M előadásjegyzet, 8/9 5. Fourier-elmélet 5.1. Komplex trigonometrikus Fourier-sorok Tekintsük az [,], C Hilbert-teret, azaz azoknak a komplex értékű f : [,] C függvényeknek a halmazát, amelyek

Részletesebben

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság. 2. Közönséges differenciálegyenlet megoldása, megoldhatósága Definíció: Az y függvényt a valós számok H halmazán a közönséges differenciálegyenlet megoldásának nevezzük, ha az y = y(x) helyettesítést elvégezve

Részletesebben

9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA. 9.1 Metrika és topológia R k -ban

9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA. 9.1 Metrika és topológia R k -ban 9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA 9.1 Metrika és topológia R k -ban Definíció. A k-dimenziós euklideszi térnek nevezzük és R k val jelöljük a valós számokból alkotott k-tagú x = (x 1, x

Részletesebben

Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév

Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév Valós számok 1. Hogyan szól a Bernoulli-egyenl tlenség? Mikor van egyenl ség? Válasz. Minden h 1 valós számra

Részletesebben

Matematikai analízis 1. Szász Róbert

Matematikai analízis 1. Szász Róbert Matematikai analízis Szász Róbert . fejezet.. Topológikus terek... Értelmezés. Adott egy X halmaz. A d : X X [0, + ) függvényt metrikának nevezzük, ha teljesülnek a következő feltételek:. d(x, y) > 0,

Részletesebben

Analízisfeladat-gyűjtemény IV.

Analízisfeladat-gyűjtemény IV. Oktatási segédanyag a Programtervező matematikus szak Analízis. című tantárgyához (003 004. tanév tavaszi félév) Analízisfeladat-gyűjtemény IV. (Függvények határértéke és folytonossága) Összeállította

Részletesebben

5. Lineáris rendszerek

5. Lineáris rendszerek 66 MAM43A előadásjegyzet, 2008/2009 5 Lineáris rendszerek 5 Lineáris algebrai előismeretek Tekintsük az a x + a 2 x 2 = b 5 a 2 x + a 22 x 2 = b 2 52 lineáris egyenletrendszert Az egyenletben szereplő

Részletesebben

Folytonos rendszeregyenletek megoldása. 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja

Folytonos rendszeregyenletek megoldása. 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja Folytonos rendszeregyenletek megoldása 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja A folytonos rendszeregyenletek megoldásakor olyan rendszerekkel foglalkozunk, amelyeknek egyetlen u = u(t)

Részletesebben

Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek

Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek Sokszor nem lehetséges, hogy a tanult linearizációs módszerrel meghatározzuk

Részletesebben

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor . Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor Vizsgálja meg a következ végtelen sorokat konvergencia szempontjából. Tétel. (Cauchy-féle bels konvergenciakritérium) A a n végtelen sor akkor és csakis

Részletesebben

Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz. 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását!

Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz. 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását! Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását! (a) (b) 2. Tekintsük az differenciálegyenletet. y y = e x.

Részletesebben

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 15 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 151 Lineáris egyenletrendszer, Gauss elimináció 1 Definíció Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az (1) a 11 x 1 + a 12 x 2 + + a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 + + a

Részletesebben

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

Analízis előadás és gyakorlat vázlat Analízis előadás és gyakorlat vázlat Készült a PTE TTK GI szakos hallgatóinak Király Balázs 00-. I. Félév . fejezet Számhalmazok és tulajdonságaik.. Nevezetes számhalmazok ➀ a) jelölése: N b) elemei:

Részletesebben

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel. Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz 1 Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel (a) y 3y 4y = 3e t (b) y 3y 4y = sin t (c) y 3y 4y = 8t

Részletesebben

NUMERIKUS MÓDSZEREK FARAGÓ ISTVÁN HORVÁTH RÓBERT. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó

NUMERIKUS MÓDSZEREK FARAGÓ ISTVÁN HORVÁTH RÓBERT. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó FARAGÓ ISTVÁN HORVÁTH RÓBERT NUMERIKUS MÓDSZEREK 2011 Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó Szakmai vezető Lektor Technikai szerkesztő Copyright Az Olvasó most egy egyetemi jegyzetet tart

Részletesebben

1. Fourier-sorok. a 0 = 1. Ennek a fejezetnek a célja a 2π szerint periodikus. 1. Ha k l pozitív egészek, akkor. (a) cos kx cos lxdx = 1 2 +

1. Fourier-sorok. a 0 = 1. Ennek a fejezetnek a célja a 2π szerint periodikus. 1. Ha k l pozitív egészek, akkor. (a) cos kx cos lxdx = 1 2 + . Fourier-soro. Bevezet definíció Enne a fejezetne a célja, hogy egy szerint periodius függvényt felírjun mint trigonometrius függvényeből épzett függvénysorént. Nyilván a cos x a sin x függvénye szerint

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem, 2005

Széchenyi István Egyetem, 2005 Gáspár Csaba, Molnárka Győző Lineáris algebra és többváltozós függvények Széchenyi István Egyetem, 25 Vektorterek Ebben a fejezetben a geometriai vektorfogalom ( irányított szakasz ) erős általánosítását

Részletesebben

5. Differenciálegyenlet rendszerek

5. Differenciálegyenlet rendszerek 5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:

Részletesebben

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) Összeállította: Kis Miklós adjunktus Tankönyvek (mindhárom félévre): 1. Scharnitzky

Részletesebben

Numerikus módszerek 1.

Numerikus módszerek 1. Numerikus módszerek 1. 9. előadás: Paraméteres iterációk, relaxációs módszerek Lócsi Levente ELTE IK Tartalomjegyzék 1 A Richardson-iteráció 2 Relaxált Jacobi-iteráció 3 Relaxált Gauss Seidel-iteráció

Részletesebben

Nemkonvex kvadratikus egyenlőtlenségrendszerek pontos dualitással

Nemkonvex kvadratikus egyenlőtlenségrendszerek pontos dualitással pontos dualitással Imre McMaster University Advanced Optimization Lab ELTE TTK Operációkutatási Tanszék Folytonos optimalizálás szeminárium 2004. július 6. 1 2 3 Kvadratikus egyenlőtlenségrendszerek Primál

Részletesebben

Differenciaegyenletek a differenciálegyenletek

Differenciaegyenletek a differenciálegyenletek Differenciaegyenletek a differenciálegyenletek tükrében Guzsvány Szandra Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar, Újvidék E-mail: g.sandra@citromail.hu 1. Bevezetés 1.1. Történeti áttekintés Dolgozatom

Részletesebben

Valós függvénytan Elektronikus tananyag

Valós függvénytan Elektronikus tananyag Valós függvénytan Elektronikus tananyag Valós függvénytan: Elektronikus tananyag TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1 MSc Tananyagfejlesztés Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a

Részletesebben

6. Differenciálegyenletek

6. Differenciálegyenletek 312 6. Differenciálegyenletek 6.1. A differenciálegyenlet fogalma Meghatározni az f függvény F primitív függvényét annyit jelent, mint találni egy olyan F függvényt, amely differenciálható az adott intervallumon

Részletesebben

Matematika. 4. konzultáció: Kétváltozós függvények szélsőértéke. Parciális függvény, parciális derivált

Matematika. 4. konzultáció: Kétváltozós függvények szélsőértéke. Parciális függvény, parciális derivált Matematika 1 NYME KTK, Egyetemi kiegészítő alapképzés 2004/2005. tanév, I. évf. I.félév Budapest Előadó: Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 9. GT fszt. 3. (99) 518

Részletesebben

Dierenciálhányados, derivált

Dierenciálhányados, derivált 9. fejezet Dierenciálhányados, derivált A dierenciálhányados deníciója D 9.1 Az egyváltozós valós f függvény x0 pontbeli dierenciálhányadosának nevezzük a lim f(x0 + h) f(x0) h 0 h határértéket, ha ez

Részletesebben

Konvex optimalizálás feladatok

Konvex optimalizálás feladatok (1. gyakorlat, 2014. szeptember 16.) 1. Feladat. Mutassuk meg, hogy az f : R R, f(x) := x 2 függvény konvex (a másodrend derivált segítségével, illetve deníció szerint is)! 2. Feladat. Mutassuk meg, hogy

Részletesebben

Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben

Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben Differenciálegyenlet alatt egy olyan egyenletet értünk, amelyben a meghatározandó ismeretlen egy függvény, és az egyenlet tartalmazza az ismeretlen

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben

Egzisztenciatételek a differenciálegyenletek elméletéből

Egzisztenciatételek a differenciálegyenletek elméletéből Egzisztenciatételek a differenciálegyenletek elméletéből Bodó Ágnes Matematika BSc Szakdolgozat Témavezető: Besenyei Ádám adjunktus Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék Budapest, 2012. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Lineáris Algebra gyakorlatok

Lineáris Algebra gyakorlatok A V 2 és V 3 vektortér áttekintése Lineáris Algebra gyakorlatok Írta: Simon Ilona Lektorálta: DrBereczky Áron Áttekintjük néhány témakör legfontosabb definícióit és a feladatokban használt tételeket kimondjuk

Részletesebben

5. gyakorlat. Lineáris leképezések. Tekintsük azt a valós függvényt, amely minden számhoz hozzárendeli az ötszörösét!

5. gyakorlat. Lineáris leképezések. Tekintsük azt a valós függvényt, amely minden számhoz hozzárendeli az ötszörösét! 5. gyakorlat Lineáris leképezések Tekintsük azt a valós függvényt, amely minden számhoz hozzárendeli az ötszörösét! f : IR IR, f(x) 5x Mit rendel hozzá ez a függvény két szám összegéhez? x, x IR, f(x +

Részletesebben

Differenciál egyenletek

Differenciál egyenletek Galik Zsófia menedzser hallgató Differenciál egyenletek osztályzása Differenciál egyenletek A differenciálegyenletek olyan egyenletek a matematikában (közelebbről a matematikai analízisben), melyekben

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Typotex Kiadó III. Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék. Typotex Kiadó III. Tartalomjegyzék III 1. Aritmetika 1 1.1. Elemi számolási szabályok............................... 1 1.1.1. Számok..................................... 1 1.1.1.1. Természetes, egész és racionális számok.............. 1

Részletesebben

karakterisztikus egyenlet Ortogonális mátrixok. Kvadratikus alakok főtengelytranszformációja

karakterisztikus egyenlet Ortogonális mátrixok. Kvadratikus alakok főtengelytranszformációja Mátrixok hasonlósága, karakterisztikus mátrix, karakterisztikus egyenlet Ortogonális mátrixok. Kvadratikus alakok főtengelytranszformációja 1.Mátrixok hasonlósága, karakterisztikus mátrix, karakterisztikus

Részletesebben

A gyakorlatok HF-inak megoldása Az 1. gyakorlat HF-inak megoldása. 1. Tagadások:

A gyakorlatok HF-inak megoldása Az 1. gyakorlat HF-inak megoldása. 1. Tagadások: . Tagadások: A gyakorlatok HF-inak megoldása Az. gyakorlat HF-inak megoldása "Nem észak felé kell indulnunk és nem kell visszafordulnunk." "Nem esik az es, vagy nem fúj a szél." "Van olyan puha szilva,

Részletesebben

1. feladatsor, megoldások. y y = 0. y h = C e x

1. feladatsor, megoldások. y y = 0. y h = C e x 1. feladatsor, megoldások 1. Ez egy elsőrendű diffegyenlet, először a homogén egyenlet megoldását keressük meg, majd partikuláris megoldást keresünk: y y = 0 Ez pl. egy szétválasztható egyenlet, melynek

Részletesebben

Előadásvázlat a Lineáris algebra II. tárgyhoz

Előadásvázlat a Lineáris algebra II. tárgyhoz Előadásvázlat a Lineáris algebra II. tárgyhoz Kovács Zoltán 2005. január 4. Tartalomjegyzék 1. Euklideszi vektorterek 3 1.1. Bilineáris és kvadratikus formák, skaláris szorzatok................ 3 1.2.

Részletesebben

Differenciál és integrálszámítás diszkréten

Differenciál és integrálszámítás diszkréten Differenciál és integrálszámítás diszkréten Páles Zsolt Debreceni Egyetem, Matematikai Intézet MAFIÓK, Békéscsaba, 010. augusztus 4-6. Páles Zsolt (Debreceni Egyetem) Diff. és int.-számítás diszkréten

Részletesebben

Készítette: Fegyverneki Sándor

Készítette: Fegyverneki Sándor VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS Összefoglaló segédlet Készítette: Fegyverneki Sándor Miskolci Egyetem, 2001. i JELÖLÉSEK: N a természetes számok halmaza (pozitív egészek) R a valós számok halmaza R 2 {(x, y) x, y

Részletesebben

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Határozatlan integrál () First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Az összetett függvények integrálására szolgáló egyik módszer a helyettesítéssel való integrálás. Az idevonatkozó tétel pontos

Részletesebben

Nemzeti versenyek 11 12. évfolyam

Nemzeti versenyek 11 12. évfolyam Nemzeti versenyek 11 12. évfolyam Szerkesztette: I. N. Szergejeva 2015. február 2. Technikai munkák (MatKönyv project, TEX programozás, PHP programozás, tördelés...) Dénes Balázs, Grósz Dániel, Hraskó

Részletesebben

1.1. Gyökök és hatványozás... 1 1.1.1. Hatványozás... 1 1.1.2. Gyökök... 1 1.2. Azonosságok... 2 1.3. Egyenlőtlenségek... 3

1.1. Gyökök és hatványozás... 1 1.1.1. Hatványozás... 1 1.1.2. Gyökök... 1 1.2. Azonosságok... 2 1.3. Egyenlőtlenségek... 3 Tartalomjegyzék 1. Műveletek valós számokkal... 1 1.1. Gyökök és hatványozás... 1 1.1.1. Hatványozás... 1 1.1.2. Gyökök... 1 1.2. Azonosságok... 2 1.3. Egyenlőtlenségek... 3 2. Függvények... 4 2.1. A függvény

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 9 IX Magasabbrendű DIFFERENCIÁLEGYENLETEk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk n-ed rendű differenciálegyenletek Az alakú ahol n-edrendű differenciálegyenlet általános megoldása tetszőleges

Részletesebben

GYAKORLAT. 1. Elemi logika, matematikai állítások és következtetések, halmazok (lásd EA-ban is; iskolából ismert)

GYAKORLAT. 1. Elemi logika, matematikai állítások és következtetések, halmazok (lásd EA-ban is; iskolából ismert) GYAKORLAT. Elemi logika, matematikai állítások és következtetések, halmazok lásd EA-ban is; iskolából ismert I. Halmazok.. Alapfogalmak: "halmaz" és "eleme". Halmaz kritériuma: egyértelm en eldönthet,

Részletesebben

A következő feladat célja az, hogy egyszerű módon konstruáljunk Poisson folyamatokat.

A következő feladat célja az, hogy egyszerű módon konstruáljunk Poisson folyamatokat. Poisson folyamatok, exponenciális eloszlások Azt mondjuk, hogy a ξ valószínűségi változó Poisson eloszlású λ, 0 < λ

Részletesebben

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS II. ***************

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS II. *************** JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM Schipp Ferenc ANALÍZIS II. Folytonosság, differenciálhatóság *************** Pécs, 1996 Lektorok: DR. SZÉKELYHIDI LÁSZLÓ egyetemi tanár, a mat. tud. doktora DR. SZILI LÁSZLÓ

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

I. feladatsor. (t) z 1 z 3

I. feladatsor. (t) z 1 z 3 I. feladatsor () Töltse ki az alábbi táblázatot: Komple szám Valós rész Képzetes rész Konjugált Abszolútérték 4 + i 3 + 4i 5i 6i 3 5 3 i 7i () Adottak az alábbi komple számok: z = + 3i, z = i, z 3 = i.

Részletesebben

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie.

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie. MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval

Részletesebben

Nagyordó, Omega, Theta, Kisordó

Nagyordó, Omega, Theta, Kisordó A növekedés nagyságrendje, számosság Logika és számításelmélet, 6. gyakorlat 2009/10 II. félév Számításelmélet (6. gyakorlat) A növekedés nagyságrendje, számosság 2009/10 II. félév 1 / 1 Nagyordó, Omega,

Részletesebben

Diszkrét matematika I. gyakorlat

Diszkrét matematika I. gyakorlat Vizsgafeladatok megoldása 2012. december 5. Tartalom Teljes feladatsor #1 1 Teljes feladatsor #1 2 Teljes feladatsor #2 3 Teljes feladatsor #3 4 Teljes feladatsor #4 5 Válogatott feladatok 6 Végső bölcsesség

Részletesebben

Egyetemi matematika az iskolában

Egyetemi matematika az iskolában Matematikatanítási és Módszertani Központ Egyetemi matematika az iskolában Hegyvári Norbert 013 Tartalomjegyzék 1. Irracionális számok; 4. További irracionális számok 7 3. Végtelen tizedestörtek 7 4. Végtelen

Részletesebben

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül A Borel Cantelli lemma és annak általánosítása. A valószínűségszámítás egyik fontos eredménye a Borel Cantelli lemma. Először informálisan ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az

Részletesebben

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 8.

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 8. Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 8. előadás Szederkényi Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs

Részletesebben

Tartalom. 1. Számítógéppel irányított rendszerek 2. Az egységugrásra ekvivalens diszkrét állapottér

Tartalom. 1. Számítógéppel irányított rendszerek 2. Az egységugrásra ekvivalens diszkrét állapottér Tartalom 1. Számítógéppel irányított rendszerek 2. Az egységugrásra ekvivalens diszkrét állapottér 2015 1 Számítógéppel irányított rendszerek Számítógéppel irányított rendszer blokkvázlata Tartószerv D/A

Részletesebben

9. ÉVFOLYAM. Tájékozottság a racionális számkörben. Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk. Számok abszolútértéke, normál alakja.

9. ÉVFOLYAM. Tájékozottság a racionális számkörben. Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk. Számok abszolútértéke, normál alakja. 9. ÉVFOLYAM Gondolkodási módszerek A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása. Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez. A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. A megismert számhalmazok

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I Készült a TÁMOP-412-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Feladatok a levelező tagozat Gazdasági matematika I. tárgyához. Halmazelmélet

Feladatok a levelező tagozat Gazdasági matematika I. tárgyához. Halmazelmélet Debreceni Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a levelező tagozat Gazdasági matematika I. tárgyához a megoldásra feltétlenül ajánlott feladatokat jelöli Halmazelmélet () Legyen A = {, 3, 4}, B =

Részletesebben

2014/2015. tavaszi félév

2014/2015. tavaszi félév Hajder L. és Valasek G. hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom Geometria modellezés 1 Geometria modellezés 2 Geometria modellezés

Részletesebben

Brückler Zita Flóra. Lineáris rendszerek integrálása

Brückler Zita Flóra. Lineáris rendszerek integrálása Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Brückler Zita Flóra Lineáris rendszerek integrálása BSc szakdolgozat Témavezető: Dr. Kovács Sándor Numerikus Analízis Tanszék Budapest, 2012 Köszönetnyilvánítás

Részletesebben

CHT& NSZT Hoeffding NET mom. stabilis. 2011. november 9.

CHT& NSZT Hoeffding NET mom. stabilis. 2011. november 9. CHT& NSZT Hoeffding NET mom. stabilis Becslések, határeloszlás tételek Székely Balázs 2011. november 9. CHT& NSZT Hoeffding NET mom. stabilis 1 CHT és NSZT 2 Hoeffding-egyenlőtlenség Alkalmazása: Beengedés

Részletesebben

Matematikai programozás gyakorlatok

Matematikai programozás gyakorlatok VÁRTERÉSZ MAGDA Matematikai programozás gyakorlatok 2003/04-es tanév 1. félév Tartalomjegyzék 1. Számrendszerek 3 1.1. Javasolt órai feladat.............................. 3 1.2. Javasolt házi feladatok.............................

Részletesebben

Differenciaegyenletek

Differenciaegyenletek Differenciaegyenletek Losonczi László Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Losonczi László (DE) Differenciaegyenletek 1 / 24 3.1 Differenciaegyenlet fogalma, egzisztencia- és unicitástétel

Részletesebben

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1.

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1. Matematika B/1 Biró Zsolt Tartalomjegyzék 1. Célkit zések 1 2. Általános követelmények 1 3. Rövid leírás 1 4. Oktatási módszer 1 5. Követelmények, pótlások 2 6. Program (el adás) 2 7. Program (gyakorlat)

Részletesebben

Lineáris Algebra GEMAN 203-B. A három dimenziós tér vektorai, egyenesei, síkjai

Lineáris Algebra GEMAN 203-B. A három dimenziós tér vektorai, egyenesei, síkjai Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Lineáris Algebra GEMAN 203-B A három dimenziós tér vektorai, egyenesei, síkjai a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b

Részletesebben

Numerikus módszerek: Nemlineáris egyenlet megoldása (Newton módszer, húrmódszer). Lagrange interpoláció. Lineáris regresszió.

Numerikus módszerek: Nemlineáris egyenlet megoldása (Newton módszer, húrmódszer). Lagrange interpoláció. Lineáris regresszió. YBL - SGYMMAT202XXX Matematika II. Tantárgyfelelős: Dr. Joós Antal Tárgyelőadó: Dr. Joós Antal Tantárgyi leírás Oktatási cél: Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, melyek a szaktárgyak elsajátításához

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (Derivált)

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (Derivált) Valós függvények (3) (Derivált) . Legyen a belső pontja D f -nek. Ha létezik és véges a f(x) f(a) x a x a = f (a) () határérték, akkor f differenciálható a-ban. Az f (a) szám az f a-beli differenciálhányadosa.

Részletesebben

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Gazdaságmatematika középhaladó szinten ANALÍZIS Készítette: Gábor Szakmai felel s: Gábor Vázlat 1 2 3 Nevezetes halmazok

Részletesebben

Abszolútértékes egyenlôtlenségek

Abszolútértékes egyenlôtlenségek Abszolútértékes egyenlôtlenségek 575. a) $, $ ; b) < - vagy $, # - vagy > 4. 5 576. a) =, =- 6, 5 =, =-, 7 =, 4 = 5; b) nincs megoldás;! c), = - ; d) =-. Abszolútértékes egyenlôtlenségek 577. a) - # #,

Részletesebben

Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára

Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Budapest Helyi tanterv Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára 1 Emelt szintű matematika 11 12. évfolyam Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka

Részletesebben

összeadjuk 0-t kapunk. Képletben:

összeadjuk 0-t kapunk. Képletben: 814 A ferde kifejtés tétele Ha egy determináns valamely sorának elemeit egy másik sor elemeihez tartozó adjungáltakkal szorozzuk meg és a szorzatokat összeadjuk 0-t kapunk Képletben: n a ij A kj = 0, ha

Részletesebben

Mer legesség. Wettl Ferenc 2015-03-13. Wettl Ferenc Mer legesség 2015-03-13 1 / 40

Mer legesség. Wettl Ferenc 2015-03-13. Wettl Ferenc Mer legesség 2015-03-13 1 / 40 Mer legesség Wettl Ferenc 2015-03-13 Wettl Ferenc Mer legesség 2015-03-13 1 / 40 Tartalom 1 Pszeudoinverz 2 Ortonormált bázis ortogonális mátrix 3 Komplex és véges test feletti terek 4 Diszkrét Fourier-transzformált

Részletesebben

Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához

Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Kovács Zoltán Copyright c 2012 Last Revision Date: 2012. október 15. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát

Részletesebben

Lineáris algebra - jegyzet. Kupán Pál

Lineáris algebra - jegyzet. Kupán Pál Lineáris algebra - jegyzet Kupán Pál Tartalomjegyzék fejezet Vektorgeometria 5 Vektorok normája Vektorok skaláris szorzata 4 3 Vektorok vektoriális szorzata 5 fejezet Vektorterek, alterek, bázis Vektorterek

Részletesebben

Érettségi feladatok: Függvények 1/9

Érettségi feladatok: Függvények 1/9 Érettségi feladatok: Függvények 1/9 2003. Próba 1. Állapítsa meg a valós számok halmazán értelmezett x x 2-2x - 8 függvény zérushelyeit! 2004. Próba 3. Határozza meg a valós számok halmazán értelmezett

Részletesebben

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam Matematika Specializáció 11 12. évfolyam Ez a szakasz az eddigi matematikatanulás 12 évének szintézisét adja. Egyben kiteljesíti a kapcsolatokat a többi tantárggyal, a mindennapi élet matematikaigényes

Részletesebben

Funkcionálanalízis. Általánosított függvények Disztribúciók. 12-13. el adás. 2012. május 9.-16. Lineáris funkcionál

Funkcionálanalízis. Általánosított függvények Disztribúciók. 12-13. el adás. 2012. május 9.-16. Lineáris funkcionál Funkcionálanalízis 12-13. el adás 212. május 9.-16. Általánosított függvények Disztribúciók Lineáris funkcionál Legyen C () az függvénytér, amely a végtelen sokszor dierenciálható, kompakt tartójú függvényeket

Részletesebben

Funkcionálanalízis az alkalmazott matematikában

Funkcionálanalízis az alkalmazott matematikában EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI KAR Simon Péter Funkcionálanalízis az alkalmazott matematikában egyetemi jegyzet A jegyzet az ELTE IK 2010. évi Jegyzettámogatási pályázat támogatásával készült

Részletesebben

Számítógépes programok alkalmazása az analízisben

Számítógépes programok alkalmazása az analízisben Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Számítógépes programok alkalmazása az analízisben Szakdolgozat Csillagvári Dániel Matematika BSc, elemző szakirány Témavezető: Gémes Margit Analízis

Részletesebben

Parciális differenciálegyenletek numerikus módszerei számítógépes alkalmazásokkal Karátson, János Horváth, Róbert Izsák, Ferenc

Parciális differenciálegyenletek numerikus módszerei számítógépes alkalmazásokkal Karátson, János Horváth, Róbert Izsák, Ferenc Karátson, János Horváth, Róbert Izsák, Ferenc numerikus módszerei számítógépes írta Karátson, János, Horváth, Róbert, és Izsák, Ferenc Publication date 2013 Szerzői jog 2013 Karátson János, Horváth Róbert,

Részletesebben

17.2. Az egyenes egyenletei síkbeli koordinátarendszerben

17.2. Az egyenes egyenletei síkbeli koordinátarendszerben Tartalom Előszó 13 1. Halmazok; a matematikai logika elemei 15 1.1. A halmaz fogalma; jelölések 15 1.2. Részhalmazok; komplementer halmaz 16 1.3. Halmazműveletek 17 1.4. A halmazok ekvivalenciája 20 1.5.

Részletesebben

Feladatok megoldásokkal az ötödik gyakorlathoz (Taylor polinom, szöveges szélsőérték problémák)

Feladatok megoldásokkal az ötödik gyakorlathoz (Taylor polinom, szöveges szélsőérték problémák) Feladatok megoldásokkal az ötödik gyakorlathoz Taylor polinom, szöveges szélsőérték problémák) 1. Feladat. Írjuk fel az fx) = e x függvény a = 0 pont körüli negyedfokú Taylor polinomját! Ennek segítségével

Részletesebben

Analízis. Ha f(x) monoton nő [a;b]-n, és difható egy (a;b)-beli c helyen, akkor f'(c) 0

Analízis. Ha f(x) monoton nő [a;b]-n, és difható egy (a;b)-beli c helyen, akkor f'(c) 0 Analízis A differenciálszámítás középértéktételei: 1) Rolle-tétel: Ha f folytonos a korlátos és zárt [a;b] intervallumon, f diffható [a;b]-n és f(a) = f(b), akkor van egy a < c < b belső pont, ahol f'(c)

Részletesebben

Dierenciálegyenletek Jegyzet. Eisner Tímea Pécsi Tudományegyetem

Dierenciálegyenletek Jegyzet. Eisner Tímea Pécsi Tudományegyetem Dierenciálegyenletek Jegyzet Eisner Tímea Pécsi Tudományegyetem Matematika BSc szakos hallgatóknak 0 Tartalomjegyzék El szó 5. A dierenciálegyenlet fogalma 7. Közönséges dierenciálegyenletek.. Els rend

Részletesebben

Diszkrét Matematika II.

Diszkrét Matematika II. Orosz Ágota Kaiser Zoltán Diszkrét Matematika II. példatár mobidiák könyvtár Orosz Ágota Kaiser Zoltán Diszkrét Matematika II. példatár mobidiák könyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas István Orosz Ágota Kaiser

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

Megoldások, megoldás ötletek (Jensen-egyenlőtlenség)

Megoldások, megoldás ötletek (Jensen-egyenlőtlenség) Megoldások, megoldás ötletek (Jensen-egyenlőtlenség) Mivel az f : 0; ; x sin x folytonos az értelmezési tartományán, ezért elég azt belátni, hogy szigorúan gyengén konkáv ezen az intervallumon Legyen 0

Részletesebben

Differenciálegyenletek a hétköznapokban

Differenciálegyenletek a hétköznapokban Differenciálegyenletek a hétköznapokban BSc Szakdolgozat Írta: Gondos Réka Matematika BSc, alkalmazott matematikus szakirány Témavezető: Besenyei Ádám adjunktus Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai

Részletesebben

Függvények határértéke és folytonossága

Függvények határértéke és folytonossága Függvények határértéke és folytonossága 7. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Függvények határértéke p. / Függvény határértéke az x 0 helyen Definíció. Legyen D R, f

Részletesebben

Lineáris algebra és mátrixok alkalmazása a numerikus analízisben

Lineáris algebra és mátrixok alkalmazása a numerikus analízisben Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi kar Lineáris algebra és mátrixok alkalmazása a numerikus analízisben Szakdolgozat Készítette: Borostyán Dóra Matematika BSc matematikai elemző Témavezető:

Részletesebben

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. 2. VEKTORTÉR A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. Legyen K egy test és V egy nem üres halmaz,

Részletesebben

Exponenciális, logaritmikus függvények

Exponenciális, logaritmikus függvények Exponenciális, logaritmikus függvények DEFINÍCIÓ: (Összetett függvény) Ha az értékkészlet elemeihez, mint értelmezési tartományhoz egy újabb egyértelmű hozzárendelést adunk meg, akkor összetett (közvetett)

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés... 7 A) Függvényegyenletek a természetes számok halmazán... 11 C) Többváltozós függvényegyenletek megoldása

Tartalomjegyzék. Bevezetés... 7 A) Függvényegyenletek a természetes számok halmazán... 11 C) Többváltozós függvényegyenletek megoldása 5 Tartalomjegyzék Bevezetés.......................................................... 7 A) Függvényegyenletek a természetes számok halmazán........... 11 B) Egyváltozós függvényegyenletek megoldása....................

Részletesebben

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben? . Mi az (x, y) koordinátákkal megadott pont elforgatás uténi két koordinátája, ha α szöggel forgatunk az origó körül? x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs

Részletesebben

Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu

Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu Számítógépes Grafika Valasek Gábor valasek@inf.elte.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2013/2014. őszi félév ( Eötvös LorándSzámítógépes TudományegyetemInformatikai Grafika Kar) 2013/2014.

Részletesebben