Bevezetés az algebrába 2

Átírás

1 B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Bevezetés az algebrába 2 BMETE91AM37 Mátrixfüggvények H Wettl Ferenc ALGEBRA TANSZÉK 1

2 Diagonalizálható mátrixok függvényei

3 m Ha f(x) = k=0 a k x k és D diagonális, továbbá D főátlóbeli elemei benne vannak a hatványsor konvergenciatartományában, akkor f(d) = a k D k = diag a k d k 1,..., a k d k n = diag(f(d 1 ),..., f(d n ) k=0 k=0 k=0 Eszerint például bármely diagonalizálható A mátrixra értelmezhető az e A hatvány, nevezetesen e A = I + A + A2 2! + + An n! +... Hasonlóképp definiálható az ln(i + A) mátrixfüggvény is. Fölhasználva a ln(1 + x) = x x2 2 + x3 3 x x < 1 hatványsort kapjuk, hogy ahol ϱ(a) < 1. ln(i + A) = A A2 2 + A3 3 A , 2

4 m Egy hatványsorba fejthető függvénynek egy diagonális mátrixban és így bármely diagonalizálható mátrixban fölvett értékét a függvénynek csak a sajátértékekben való viselkedése befolyásolja. m A Cayley Hamilton-tétel szerint minden mátrix kielégíti saját karakterisztikus egyenletét, így egy n-edrendű mátrix minden hatványa legföljebb n 1-edik hatványok lineáris kombinációjával helyettesíthető, azaz a függvény értéke egy polinomba való helyettesítéssel is kiszámolható. Á Legyen az A C n n mátrix Jordan-felbontása A = CJC 1 és p C[x] egy tetszőleges polinom. Ekkor p(j 1 ) O... O p(a) = Cp(J)C 1 O p(j 2 )... O = C C 1, O O... p(j k ) 3

5 m Tegyük fel, hogy az f függvény λ körül Taylor-sorba fejthető, azaz f(x) = f(λ) + f (λ)(x λ) f(m) (λ) (x λ) m +... m! és legyen J C n n egy Jordan-blokk, azaz λ λ λ λ 1... J = λi+n = =. 0 0 λ λ Mivel N n = O, fenn kell álljon az f(j) = f(λi + N) = f(λ)i + f (λ)n f(n 1) (λ) (n 1)! Nn 1 (1) összefüggés ha egyáltalán van értelme az f(j) kifejezésnek. Tehát az f függvénynek csak a Jordan-mátrix rendjénél kisebb rendű deriváltjai játszanak szerepet a függvényértékben. 4

6 Mátrixfüggvény a Jordan-alakból

7 Spektrumon definiált függvény D Legyen az A mátrix spektruma {λ 1,..., λ s }, a λ i sajátértékhez tartozó legnagyobb Jordan-blokk rendjét jelölje m i. Azt mondjuk, hogy f definiálva van az A spektrumán, ha az f (j) (λ i ), j = 0, 1,..., m i 1, i = 1,..., s értékek léteznek. Azt mondjuk, hogy ezek az értékek az f értékei az A spektrumán. m Minden függvény, mely C minden pontjában akárhányszor differenciálható, tetszőleges mátrixra értelmezve van annak spektrumán. Így minden polinom értelmezve van minden mátrix spektrumán, ami összhangban lesz azzal, hogy minden négyzetes mátrixnak bármely polinomfüggvénye értelmezve van. m Ha µ az A mátrix minimálpolinomja, akkor µ értelmezve van A spektrumán, és µ értékei A spektrumán mind nullák. Ez egyből következik a minimálpolinom előállításából és a fenti definícióból. 5

8 Mátrixfüggvény a Jordan-alakból D Legyen A C n n Jordan-felbontása A = CJC 1, ahol J = diag(j 1,..., J k ) a Jordan-féle normálalakja, és n i jelöli a J i blokk rendjét. Ekkor ahol f(a) = Cf(J)C 1 = C diag(f(j 1 ),..., f(j k ))C 1, f(λ i ) f f (λ i ) (λ i ) f 2!... (n i 2) (λ i ) (n i 2)! 0 f(λ i ) f (λ i ) f(j i ) = f (λ i ) f(λ i ) f (λ i ) f(λ i ) (itt k a független sajátvektorok maximális száma) f (n i 1) (λ i ) (n i 1)! f (n i 2) (λ i ) (n i 2)! f (λ i ) 2! (2) 6

9 - Egyszerű képletbehelyettesítéssel f(x) = x 3 esetén [ ] 3 [ 2 1 f(2) f ] [ ] (2) 8 12 = = f(2) Az f(x) = e x függvény esetén, ha e 2 e 2 e2 1 A = 0 2 1, akkor ea = 0 e 2 e 2 = 2 e e Általában a λ-hoz tartozó Jordan-blokkra 1 1 λ !... 0 λ J = 0 0 λ... 0 esetén e J = e λ λ (n 1)! (n 2)! (n 3)! 7

10 Mátrix exponenciális függvénye P Legyen A = Határozzuk meg az e A mátrixot! M A karakterisztikus polinomja x x x + 32 = (x + 2)(x + 4) 2, J = 0 4 0, P = 1 0 1, P 1 = , e A = Pe J P 1 = 1 e e 2 2 e 2 1 2e 4 e 2 1 2e 2 e e 2 2 2e 2 3 e 2 8

11 2 3 9 P Határozzuk meg az A = mátrix Jordan-féle normálalakját, J-t, és az A 100, e J, e 3A mátixokat. M χ(λ) = (λ 2) 2 (λ + 5). A 2-höz tartozó s.v.: (1, 0, 0), a 5-höz tartozó ( 9/7, 0, 1) J = A 2-höz tartozó másik általánosított sajátvektor: x 1 (A 2I)x 2 = x 1, azaz y = z 0 Ennek egy megoldása x 2 = (0, 1 3, 0) 1 0 9/ /7 C = 0 1/3 0 C 1 =

12 - Mivel (x 100 ) = 100x 99, (e x ) = e x, (e 3x ) = 3e 3x, ezért e 2 e 2 0 J 100 = , ej = 0 e 2 0, e 5 e 6 3e 6 0 e 3J = 0 e e 15 Innen az A 100 = CJ 100 C 1 és e 3A = Ce 3J C 1 felhasználásával A ( ) = , e 6 9e 6 9 e 3A 7 (e6 e 15 ) = 0 e e 15 10

13 Mátrixfüggvény Hermite-polinommal

14 Spektrumon azonos értékeket adó polinomok Á B Tetszőleges p és q polinomokra és A C n n mátrixra p(a) = q(a), pontosan akkor teljesül, ha p és q értékei A spektrumán azonosak. Ha p(a) = q(a), akkor h = p q annullálja A-t, így h osztható a minimálpolinommal, így a minimálpolinommal együtt h értékei is nullák az A spektrumán. Ha p és q értékei A spektrumán azonosak, akkor a h = p q polinom értékei mind nullák. Az ilyen polinomok alakja si=1 (x λ i ) m i g(x), azaz h = µg, tehát h annullálja A-t, így p(a) = q(a). 11

15 Mátrixfüggvény kiszámítása polinominterpolációval D Legyen A minimálpolinomja µ A, és tegyük fel, hogy az f függvény definiálva van A spektrumán. Ekkor f(a) := p(a), ahol p az a polinom, melynek foka kisebb µ A fokánál, és amely eleget tesz a p (j) (λ i ) = f (j) (λ i ), j = 0, 1,..., m i 1, i = 1,..., s (3) feltételeknek, ahol m i a λ i sajátértékhez tartozó legnagyobb Jordan-blokk rendjét jelöli. 12

16 m A definícióban megadott polinom egyértelműen létezik, ezt nevezzük Hermite-polinomnak, mely explicit módon is megadható: s m i 1( ) f(y) (j) p(x) = (λ (y λ i=1 j=0 k ) i ) (x λ i) j j! k i (x λ j ) m j. m Ha A-nak minden sajátértéke egyszeres algebrai multiplicitású, azaz s = n és m i = 1 minden i-re, akkor az előző formula az ismert Lagrange-féle interpolációs polinomot adja: n p(x) = f(λ i ) x λ j. (4) λ i=1 j i i λ j Ha A-nak egyetlen s.ért. λ, melynek n az algebrai multiplicitása, azaz s = 1, m 1 = n, akkor f Taylor-polinomját kapjuk: n 1 p(x) = f (j) (x λ)j (λ). j! j=0 j i 13

17 T B Adott A mátrixhoz a fenti definícióban definiált (µ A -nál kisebb fokú, a (3) feltételeit kielégítő) Hermite-polinom létezik és egyértelmű. Ha λ i indexe (azaz a hozzá tartozó legnagyobb Jordan-blokk rendje) m i, akkor a keresett polinom ismeretlen együtthatóinak száma = deg µ A = s i=1 m i - másrészt az egyenletek száma is = s i=1 m i - (deg µ A )-ismeretlenes és ugyanennyi egyenletből álló egyenletrendszer egyértelműen megoldható a jobb oldal bármely értékeire a homogén egyértelműen megoldható a triviális az egyetlen megoldása. - A homogén egyenletrendszer megoldása egyértelmű, mert µ A -nál kisebb fokú polinomok közt csak a zéruspolinom lehet megoldás, mivel csak az annullálja A-t. 14

18 m Az Hermite-polinom ugyan egyértelmű, de nem mindig tudjuk könnyen meghatározni, például ha a mátrixnak csak a sajátértékeit ismerjük, de a legnagyobb Jordan-blokk méretét nem. A korábbiak szerint bármely más polinom is megfelel, mely kielégíti a (3) feltételeket. P Nézzük az f(x) = x 3 függvény helyettesítési értékét a A = [ ] mátrixban. Ugyan f polinom, de mivel µ A (x) = (x 2) 2, azaz a minimálpolinom kisebb fokú, ezért van olyan elsőfokú polinom is, mely A-ban azonos értéket ad. E polinom az x 3 : µ A (x) osztás maradéka. Mivel x 3 = (x 2) 2 (x + 4) + (12x 16), azaz a maradék 12x 16, ezért [ ] = [ ] [ ] 1 0 = 0 1 [ ]

19 P Keressük az f(x) = x 3 fv. A = [ ] mátrixhoz tartozó Hermite-féle interpolációs polinomját: p(x) = ax + b, f(2) = 8 = p(2) = 2a + b f (2) = 12 = p (2) = a. a = 12, b = P A = 0 2 1, e A =? M µ A (x) = (x 2) 3 Hermite-polinom: p(x) = ax 2 + bx + c e x 2 = e 2 = p(2) = 4a + 2b + c (e x ) 2 = e 2 = p (2) = 4a + b (e x ) 2 = e 2 = p (2) = 2a. a = e 2 /2, b = e 2, c = e 2 e A = p(a) = e2 2 A2 e 2 A + e 2 I = e e e = e

20 Exponenciális függvény Hermite-polinommal P Számítsuk ki az e A mátrixot ha A = M χ A (x) = (x + 2)(x + 4) 2, Jordan-alakja diag( 2, 4, 4), a minimálpolinom µ A (x) = (x + 2)(x + 4) = x 2 + 6x + 8. olyan elsőfokú p(x) = ax + b alakú polinomot keresünk, melyre e 2 = p( 2) = 2a + b e 4 = p( 4) = 4a + b. Innen a = 1 2 (e 2 e 4 ), b = 2e 2 e 4, így e A = aa + bi = 1 e e 2 2 e 2 1 2e 4 e 2 1 2e 2 e e 2 2 2e 2 3 e 2 17

21 P A = , ea =? M χ(x) = (4 x) 3, µ(x) = (4 x) 2 (korábbi feladatból) Keresünk egy p(x) = ax + b polinomot, melyre - Tehát exp(4) = e 4 = p(4) = 4a + b exp (4) = e 4 = p (4) = a e A = e 4 A 3e 4 I = e 4 a = e 4, b = 3e

22 A definíciók ekvivalenciája T B A mátrixfüggvény kiszámítására adott fenti két definíció ekvivalens. A Hermite -definíció szerint f(a) = p(a) és bármely más polinom is megadja f(a)-t, ha kielégíti a (3) feltételeket. Ha A J, akkor f(a) = p(a) = p(cjc 1 ) = Cp(J)C 1, ezért elég a Jordan-alakokra ellenőrizni az ekvivalenciát. A Jordan -definícióban f-nek épp azok a deriváltjai szerepelnek azokban a sajátértékekben kiértékelve, amelyek a (3) feltételekben is szerepelnek. Így elég csak azt ellenőrizni, hogy egy Jordan-blokk Hermite-polinomja megegyezik-e a Jordan -definícióban szereplővel. Ezt a polinom Taylor-polinomjára fölírt (1) képlet igazolja. 19

23 Mátrixhatványok konvergenciája

24 O-hoz konvergálás T B Egy A C n n mátrixra lim k A k = O pontosan akkor teljesül, ha ρ(a) < 1. ( ) A = CJC 1 A k = CJ k C 1 Egy m m-es Jordan-blokkra λ k ( k ( 1) λ k 1... k ) m 1 λ k m+1 J k 0 λ k (... k ) m 2 λ k m+2 λ = λ k - így lim k J k = O esetén λ k 0 λ < 1. - ( ) λ < 1 esetén ( ) k λ k i ki λ k i i i! 0 20

25 Neumann-sor T B Egy A C n n mátrixra k=0 A k pontosan akkor konvergens, ha ρ(a) < 1, és ez esetben k=0 A k = (I A) 1 ( ) k=0 A k konvergens k=0 J k λ konvergens minden Jordan-blokkra k=0 λ k konvergens λ < 1. - ( ) ρ(a) < 1 lim k A k = O (I A)(I + A + A A k 1 ) = I A k I I + A + A A k konvergens és k=0 A k = (I A) 1. 21

26 Konvergens mátrixhatványok T Az A C n n mátrixra lim A k pontosan akkor konvergens, ha k ρ(a) < 1 vagy, ha ρ(a) = 1 ahol λ = 1 az egyetlen sajátérték a spektrálkörön, és a λ = 1 geometriai és algebrai multiplicitása azonos. Konvergencia esetén lim A k = P 1, az N (A I)-re az O(A I) k mentén való vetítés mátrixa (az 1-hez tartozó spektrálvetítő). B Ha ρ(a) > 1 a hatványok divergálnak, ha ρ(a) < 1, O-hoz konvergálnak. Marad az ρ(a) = 1 eset. - Ha a spektrálkörön van 1-től különböző sajátérték, akkor a hozzá tartozó Jordan-blokk hatványainak főátlóiban az e kiφ hatványok végtelen osszcilláló sorozatot adnak, ami miatt A k is divergens marad. 22

27 - Ha λ = 1-hez tartozik egy m > 1 rendű Jordan-blokk, akkor annak hatványai divergensek: ( 1 k ( 1)... k ) ( m k ) m Marad az az eset, hogy az 1-hez tartozó minden Jordan-blokk 1 1-es (I k I, tehát konvergens). - Ekkor, ha az 1 multiplicitása s, akkor [ ] [ ] [ ] A k = CJ k C 1 Is O = C O B k C 1 Is O Y T = [X 1 X 2 ] 1 O B k Y T 2 [ ] [ ] k Is O Y T [X 1 X 2 ] 1 = X 1 Y T 1 = P 1 O O Y T 2 23