Ir ta: okl.gy6gyszerész. Kész tu t: A Semmelweis Orvostudo:nányi Egyetem G;]6gy sze r ész'mdományi' Kar Egyetemi Gy6gyszertárá.ben

Átírás

1 A ~/LAGY.ú:Ei. TiELVü GYÓGYbZBHÉ3ZB''I SZ.AKIHODiiLOM: VIZSG AL.A'fA AZ I.. ES II o fjl4gyi1r. GY6GY;:) ZBR.KiJq-y-y KIADÁSA KOZ''I TDÖSZAKBA~ I87I Gy6gyszer szdo~tori értekezés Ir ta: Ke sze i Már, i a ok.gy6gyszerész Kész tu t: A Semmeweis Orvostudo:nányi Egyetem G;]6gy sze r ész'mdományi' Kar Egyetemi Gy6gyszertárá.ben Igazgat6: dr Zaai Kár o y E--e_,~ g :; e :ni--t1-og--- -::.S B

2 B1V1Z~r~~ I<> SZi~}GJLL~:POLII 1 IK.h::C 'J:t~{r!.:KV'LS.hK.. ~z ühvo- ST B;s GYóGYSZBE~SZ.t.rrr,s fh.e ~4_KI~Gy ;,:zé21' üg v R"H,'NDB'Zi- \0\.}i/i\) KÉ/I: ÉJTPI- ZEL IdAGYAROH0Ú,GáN;,AZ T876-0S KÖZ IJGiszs-tGUGYI 1 ÖE.Vfa~Y I.!..Z o:cvos és g;yógyszerészeti Lig;y hayzet~ben bekövetkezett vátozások 2. Az Országos Gyógyszer~sz Egyet mege.acué.sa, -tevékenységének kibontakozása.reformtörekvések megvaósuása a gyóg:)szerész képzésban 3. Az!876-os kö~egészsigugyi törvén;y és jecnt5sége.. gyóg;ysze :cászet Ugyét végegesen rendezs ISB3-as szabáyrendeet Irodaom I.oda 8.oda1 IO,oda. 14.oda I9.ode, 26.oda1 II..._QtV00I LS GYÓGYSZiRÉSZI 0ZJ~KI H.ODALOM HELYZE'1'E A vn,,:,galt KO!. SZAK KLZDb'J.:Jt11 /1872/ Irodaom 30.oda1 35.ods III.Ji GYÓGY0Z:URt;SZh'ri :ozi\1\}!.i;jj.'ó VIZbGALi;T11 /I87?-I888/ I. Gyógyszerészi foyóiratok ~o A gyógyszerészette hs.tá :r os t udomán;y <i.gak szakapj<ü J '- e r.o. aa. 38.odB a. Orvosi foyóiratok 69.oda bo K~zeg6szségUgyi foyóiratok 80ooda

3 c. V~GYI.ú.HI LJ~"OK 85.oca1 d i!::a GYi, R 'JÖVGI\Y MU L.i;JJOK~I. o da 3. Természe t tudom.ányi pe r iódi"-: ' kák a~ A MJ\GY.ü.H OH.VOSOK ÉS TER- b e ME b Z1'' 1 V ZS J.ALóK V A~"L'OH 92.oda G:füL.8E;.b I ú,k i.:unka:ll I AI 92 o o da J.:EB.RTÓ2ZE I'TUD0'<1ANYI KO ZI, LÖNY 97ooda c, Orves-gyógyszerész és természettudományi egyetek foyóiratai IOJ.ode Irod<::tom II2.oda IV c J.~ ~~-IAGY.AH :'UTU~Ih:r~,/ Q J:, iü{.t-dbnl~ PEHIÓDitU.iiN"I~K VIZ2GA_Lt-. 1.VA Irodaom V o A GYÓGiSZ~'RE0Z.S'.L'I 0ZAKKÖ'TrVBK VIZSGALJ:... T.A Irodaom II7ooda I32.oda1 I34,oda I55.oda1 VI, i G.:ÓGY0Z:C.Rít0Z.C0K'OU B~'úiKBI'i z JtSBK \FIZ~SGAL.ü'J:A I58.o1da Irodaom I63. VII ~A D.I SS ZJJ'Hi AC IU~:i cju~f~.a JS}iDMÉ~Ybi,,_,.iÁLLJ(i?HASOK, KÖVE''' KBZ.rE'.I:ESBK I65.oda I75,o1da

4 ' - - k- ' / 1 k.., 1 /.1', ' :.J.". Az emoer gonootroaas egyes ~oxsza~~na~ szellsmsaget t~röz5 irodaom vi.zsgáate- mindig nag:yon ér dekes és tanuságos tevékenység. KüOnösen nagy jeentősége 1ény2gc;k fejődésének vs"n e.z Gg;yes tudo- pyomon követéséné; s. io1yóiratok, szakkönyvek és eg,;yéb kia.ö\.'_ányok te.:rtamábó. :neg±ig~yehető az iető tudom{nyág fej5ó.ési i:o}07am.a Ga, ;negáapitható az eg2xee koxsz0kokra jeemző fejettségi szintje, megis:r~erhe ~. ' ' '. 't ~ -... 't 11 :nag3rar nye.vu gyogyszeresze G szaksgj o Ka. am asa Hixer András vizsgát& doktori disszertációjában az közb'tt meg,je:::nt gyóg:)szer-2~-zi pexiódikák és orv os-gyógysze.résztöx ténc&i 11unkák a.gpján //~ b'z adta az i.. (~óitést a gyógysze:rá ~ szeti szaksajtó további f.sj16dés2nek, a g:yógyszer~sszeti sz2.k- i.rodc.o~;"j kiae.kub_sé.nak, a.cr.tenr;yib2gi és minős8.:;.i vá"gozá.soknak 8, vizsgáa.!;áxa. 'i'udomásor szerint az 1872~ utáni irj.ssz~~.. k - t,.,. ". ' ra vona Kozoan s gyogyszere_zet szakirodaom átfog6, tud~rn{r.r;y - történeti céz2tú vizs.je.te. még ne.:n t;örtén G meg. C kituz~sem vot tehát a gy6gyszer&szeti szakirodaon további tanumán;yozb.sa, 1872 és 1888 között.. Az u Gáni id5bza.kbe..n rohamosal szaporodó orvosi, gyógybzerásti és term szettudonányi foyóixatok, szakk~)n;yvek nagy Ezáma csak.kis időintervaum ' ' J ;"L L " L ' n ;" "; 1 '.1" ' ;" 1 /, V.Z2g&.. é~g8_'u "G6GZ 6r18"iJOV8 egy OO.!:CGOY". 2Ii8 \:6:698 LEXG'Li8GE..'>.iive c~z eőző vizsgát _ko:rszak végén, 1871-ben jeent 'LSg s..z I. ~'i&gycü: 8~1ógyszerkönyv, kézenfekv5 vot a vizsg.ó.t :!d..jszak _;efejezáséü. a II. 1.viagJar Gyóg;ysze:rKönyv Kiedá.s3.nak vét, 1888-at váasztani. A g~6gyszerk0nyvek e ábként is nin:ig hst~rkövet jeentenek a gyógyszerészeti tudományok haadásábo.. n, korszakot zárnt:üc, ict5e3. n;yi tnak.i!.e a g:yóg,ysze.része~i szenéiiet fej56~sáben is.

5 2 szak:nunkák st at isztikéii r:~ ta.r ta- - J ' ' '... / ' ~.,., ;.-..1,- - az adoc-g xorszek gyugyszerasze~ szakioaslid2d~, ke:r:esztü szintjének ' -,r.j" >' / / 0 "' ' F, / a kiam.ekeao g-:;7:.::-gys/~.er: 28 z eg~yen1segek munk&ssaga.ya c, e ". -" 1, ' t ' soso.rbc!.n rooc._m. ~GeveKen:y :3:::genex bemu-ge asa, s :nindezek aapjén a korabei gyógyszerészeti szakiroaaom jeentőságének meghetározésa, következtetések evonása a g;]óg~~sze-- " ' J,.. ) 1.. t. ' J_. _..,... 1 r eszcuoon2.nyok co.r ene "Ge c:ze.:npon!.ij2.do..l. A 2y6gyszerészeti szakirodso~ vizsgáatát a kor t~rsadami ás gazdasági heyzet~ve va6 össze~iggásben vágeztem, vaanint a korsza~ra jee~z5 orvos-gy6gyszerésztört~neti udatok J.6ü2.BZné.áe:áva. Az orvostu o:núny 6s a. g:yóg:yszerésze J céjé.t -~ekintve, "\!E1.nint a küzös széd-c~erüe-cek I évén mindig szaros ke"pcsoatbe.n á'& ás [,_ egymésca.::.:,z ku.ünösen érvén;yes a mut század utosó negyedáxe, amikox jeemz5 vot szer-ce ' az '.b,, " " " oxs~z~ag an n~~:.. g;ysza.:nu orvos-g~1ogsszerc~-;z etek ~iködáse, ~jak aakulása; közös törekvdisek jeentkezése, rendezése érdekében, ietve a titkosszerek eeni kizcieem~en; - oykor eentétek jeentkezése a két kar köz~tt, péóáu üg;yében. ~ive a ~egjeöt 17 évet nem ett vona cászeri i65szakokra oszt~ni, ~isszertációmat a köve~kez5 ~eosztásban áitott :=i:n össze : - J.Z oxvosi ;:;_b g;yóg;yszexésze ~i _... gy heyzete, Ezak:nap.:jitikai törekvések éseredxténvek között. - Az orvosi- és gyógyszerbszeti sz~ksajt6, ietve szak-.,-..,' v zsga'g id6szak kezdetán

6 3 - A g;yógyszerészeü szaüredaom vizsgáata köz~tt, oxvos-g.;ógyszerésztörténeli és tárdadaxipoitikai Ls~.zeiiggésekke. w Következtetébek, megáapitások. - össze:i:oga1és. A peri.ódikák, szakkönyvek, szakm.u.nk8.k statisztikai vizs-.~ L~-~~t &s s'r-+l~ej&s-~+ - 0 ho 60.- dyo. '-' "...",L\ "-'u U... c é sze r 0_ ',_..J.,-1,..., oo /J C -~') '- 0 O -,-,-1 i_{;;;; u ö.. o.. pve uo...,ze_;j onu cz I.LLv végeztem e: 1. 1.zon 10 g~róg~yszerészi szakterüet ac;pján, me.yek - a szakirodaex v~zsgáata során kiaakut tapasztaato~ t o '1' "j a ] t -' F " szsr1n -a v1zsga t 10~szaxra vona~cozoan JOL repre- ' " r' " ' ' - " zentaljak a gyogyszersszek szakna teva 'k ' '' enysege~, ietve Tieyek ismerete számukra sziksá~es vot: - g,j.ógyszer-tecj1.no1ógi& - átaános ká~ia - anailikai kéiiia - preparativ kémia - g;yógysze1tan - toxikoógia - közegészséstan - mij:robioógia - nov ény 'c G.n - gyógyszeriszeti szexvezés 2, A gyógyszerészek áta Lrt pubiké.ciókbc_t f'oge. C munka, '' 1' '''b' erteke. ese szenpol~ja o : c~./ Vizsgá.tam a pubikáás gyakoriságát sz esyes ;~ze-.j',-, ' z:>kne~-.... ".1' -'. ' ' " 0.:yogy sze r osz i. o..l~jor e.-g OKna..-.. a ne: :n- g~'] ogy r:_; zer~sz Ez~rz5kre vonatk0zóan ~~- gyujtöttem adatoka~, hogy,regáapi Csam, :ui y en s, g;yég;yszerész- nem gyóg;} sze rész szsrz5-: c.:rá.n;ys., ie';ve, b.ogyan "Gá::noga'tták a stb. ~épvise15i a g;yógyszerészi apokat. vegyáe.zat,

7 4 b./ Vizsgátan a közemények jeeg~t:. Öné6 t udo ;nányos 11unka expe"j:rimen tá is v izagáatt a, vagy ~o 1 "..,.,.,, ane J LKU c:...for O G as. SzakUgyekke, ietve "zak..., ' '., + k '. 1 mapo._ G.KaVcU. ~ og.a. oz o C{Ke k c./ Az experimentáis jeegu közem nyaken beu megvizsgátam, hogy azok hogyan oszanak szerészi szakterietek kuzött :ne g a g;,} ogy - '.A vizsgáat módjára vonatkozóan cnég az &ábbiakat ke.. megjeg~eznem: - }. sm kapokban nsgy szá:nbe.n taáha.. tó j egy z 5 könyv eke t, hivataos je Lentéseke t, közemán;yeket, eveeket, pár soros szak.:ns.i inf'o~cnációkat hem tekintettem ncikkn- nek. - i foytatásos közem.: n;yeket annyi c.i.\:knek ve -t; tem, ah.~:ny foy.atásban megjeentek. - BonyouHsága mi..att nem jeö.tem, hog y egy -egy cikk még ho jeent meg, ietve ho hangzott e esadás formájábe..n. - i gyógyszerészi szaderuetek szarinti besoroá.sn1h minden cikket, könyvet besorotam, mey beeiik vaameyik szakteruet téna~tirébe, fug~etenu a szerz5 dipomá.jának jeegét5... A \; Gyógyszertechnoógian a gyógysze.ri..par ;:ezdeteges,sége foytán én;yegében cse.k gyóg;y;szer Lázi technoógiá t jeent. - 1\z u~tti~,k~ mia 11 -hoz sorotan azokat s cikkeket, kenyveket is, meyek gy6gyszerekt51 fuggeten, de gyógyszerászek á..ta i.s végzet~ egyéb anaizisekka fogakoznak /törvényszéki vizsgá_e.tok, vizana.izisek, e. mai érteembenvett kinikai aborv izsgá.e..tok, stb./ -..z nate.ános ké.tia 11 témakörébe.:ni.nden veg:vészeti. vonatkoz2su cikket, könyvet besorotam, e.ney n ~~n fogakozik anaitikáva1, ietve prepsra.tiv ké:niá.va. /Legmsgasabb vegyészeti képesítésse ekkoribe.n a gyóg;yszerészek renuekeztak./ -A "PreparaUv ké:d.a" tárg;ykörébe sorotam a kliönböző vegy.iany:ag e5éj.itá_s/'va1, tiszti'tásáva., vaatiint a növényi h2.tóanyagok 1cin7eréséve1 iogakozó ci.kkeke-l;. A "Gyógyszertan\~-hoz so:co1jgá.:n be azoks.t a. gyógyszerismer- tető cikkeket is,.:r:e;yek o hs.tástani vonatk0záson kivü.11inden egyéb tuón'iva1ót is közönek a_ gyógyszerrő. tánakörébe sorotam az exeje6~sse, cikkeket,

8 5... A " ' ". '.. Gyogysz er ::::sze t 5ze:rvez8sen sor o ts.m a - sza.kme~poi ti kai ügj'ekke., -oktatási Ugyekke, o V 0.1' r; y 8 '7. o r -- ' r-:\7<1 c r /. u '7;_...,, 'o 'V. 61~.,., 0:'"".C: '7 P J~ 1rc :::;n!: 5~ 8 Ó:.(Jf'.. k ~-Du 6 '-''--' J...V-J..JV"-.'-' :.::..t..u.w, ;; c.:...!..j.r.,_ -.u~-.u...~-0:::.~~ '-' --'-..:;;~- Hov:::':VE '~S 8r7 ~-o..,,_,......, 4.1 ' ~ or'i.ios-g;yógyszerészlör Géne-t Ge fogakozó.cikke- ke t, könyveke t. -.Az eg;:;:es pei.ódik8_k ci.:ne u.tén az u.tosó é-vo.ya.:n évszámát csak akkor jebtem, ba 1890 e5tt megszuntek. i~udka.n ' so:can ' az o.. -'''. c.dg V z s'a ga -G moa.,:..;z ''cer'' -e.~.re c a k a. :nazt2.m: a könyv't(ir i kut;atás so:rén taác ade:.tok - ana tikai-statisztikai á:t:t8keése, B.z i9.',-i kaoott ~- '. ' er e dm ény ek - o g i ka i ~s:.:z:.:i::.;n::.::t.::e..:.t:.: j=.; z:;.:;;á'"~á:::s::;a""' V.:::..::;B::::. j s,sz e i ü g bo és ek f' E 1 t ár ás 2,.~ _., következtet6sek evonás2. Fehasznát irodaom: - iz o'' u"8 '--- k'o''" 'u '""' +t u mebj 1E:1."G-i.O.LYO.I-G. - ' ' " t OJ.<.:, ',..6'G\IU.. ' pg1üö1..iéi.k ~" 1 - szakkönyvek,... dissze i: t é"ciók, - Bi.iJ.iográ.fiák. - ;;yógyszerkönsvek. - }~or tör t 3 ne -G i ko ny v ek. - ~y6gyszexósz- ás orvostörténeti könyvek. - ~ú3_.i or-vos- ds gyógyszerésztörténeti, ietve i.:yen jeegi cikkeket is tsrta~az6 oy0iratok: Orvostörtáneti Kbzem;nyek Í' ~ / ~ <. ' " ' ---. uyogysze~28zgct8 ~1 L2Xi /~etc;_ Ehar:na:ceutica n.ungaxics. (f--o" o'' sz e "( 6. c: z e t:..:t :J t.>.j -'-'u w

9 - 6 - JEGYZETEK 1. Dr. Rixer András: A magyar nyevü gyógyszerészeti szaksajtó kiaakuása és jeentősége /ö3-1872/ Gyógyszerészdoktori disszertáció Bp

10 7 ORSZÁGÁN. AZ 1876-os KÖZBGÉS2Si:GüG'i I LRVÚ, ;Y. 1./ Az orvos és gyógyszej:"szeti Ugy he;yzeteben bekövetkezett vátozások 2./ Az Országos GyUgyszerész igy e t mega. a k,_u, ar.3c", ' ' '1 ' ' J '. b -~ evatcen:ysegene c K!L OLtakozása. Refor~törecvásek megva6suása a gyógyszerász képzésben 3./ Az 87ó -os közegészségügy i törv ény és jeen tősége o A gyógyszerészet Ugyét vágegesen rendea as szabáyrendeet

11 - 8- r. SZA.KIJAPOLITiW '1'ÖRR1.'V.ÉSE'K AZ ORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZETI ügy RENDEZÉSÉRE A. KIE'GYEZÉST KÖVETŐ KÉT ÉvTIZED MAGYAR ORSZÁGÁr~. AZ S KÖZ~GÉSZSÉGÜGYI TÖRVÉNY Az 1867-es kiegyezés, m.int szükségszerü kompromisszum révén étrejött Osztrák-Magyar Monarchi.a pozitiv vátozást jeentett a Habsburg urakodó ház óta tartó, abszoutizmussa párosut enyomó poi.tiká.jcához repest: ehetővé tette Magya.rország áami. étének heyreáitását, a szabadversenyen aapuó kapitaista fejődés kibontakozását. Ugyanakkor azonban a továbbra is érvényes, bár mérséketebb gazdasági-poitikai függőség, a te.dies pénzügyi eköteezettség, vaamint a feudái.s maradványok konzerváása csak egy torz gazdasági rendszer kiépüéséhez vezethetett. A. hatvanas évek második feét a porosz-osztrák háború és az Európa szerte fe.ángot szabadságmozgamak jeemezté.k, meyek csúcspontját a Párizsi Kommün 1871-es kikiátása jeentette. A magyar munkásmozgaom fejődésének kezdete is a kiegyezés utáni időszakra tehe tő, mi.kor ugrásszerüen megnőtt az iparban rendszeresen fogakoztatott munkások száma, sorra aakutak a munkásegyetek. A Párizsi Kommün everése, vaamint az oasz és német egységmozgamak ezáruása után az évre Európában egy viszonyagos stabiizáció aakut ki, a nemzetközi. és hazai tömegmozgamak nagymértékben visszaestek. A poi.tikai stabiizáódássa párhuzamosan gazdasági konjunktura kiaakuása kezdődött. I~gyarországon is tovább gyorsut a kiegyezés után nagy endüetet vett tőkés iparfe ődés. A jeentős t tőségekke biró megzőgazdaság révén küönösen az éemiszeripar, maomipar erősödött meg, vaamint jeentősen megnőtt

12 -9- a nehéziparon beü az aapanyagtermeés. A tőkés kizsákmányoás számára szinte korátan jogokat biztositó 18'?2-es ipartörvény szabad utat nyi tot t a szabadversenyre épüő kapitaizmus fejődésa eőtt ben, a xxx:-v:r. tc. aapján történt meg Pest, Buda és óbuda egyesitése Budapest székesfővárossá, mey az ekövetkező években egyre inkább az ország poitikai, gazdasági és kutura.is centrumává vát ban azonban megingott a ki.egyezés rendszerének a apvető fontosságú tér,yezője, az addig szinte töretenü :fefeé iveő gazdasági konjunktura. A kapitaista rendszert aapjaiban megrázó gazdasági viágváság Magyarországon is éreztette hatását, egyenesen az áamcsőd rémét idézve fe. A kiegyezés után ui. az uj áamszervezet kiépítése és!enntartása, az osztrák áamadósságokbó vaó részváaás tejesitése érdekében 1870-tő kezdődően a kormány egyre ujabb és ujabb köcsönök fevéteére kényszerüt. A váiság következtében tovább csökkent a nemzeti jövedaem, a hetvenes évek eejére jeemző aszáy, árvíz és koerajárvány okozta nehéz körüményeket tovább súyosbitotta a kiaakut nagya.rányú munkanékü1 is ég. A Deák-párti kormány szorut heyzetét kihaszná.va 1875-ben Tisza Kámánnak és pártjának sikerüt magához ragadnia a hatamat. Az 1875-ös váasztások eredményeként Tisza miniszterenök ett, de a beügyminiszteri tárcát is megtartotta. Pártja, a kiegyezés addigi eenzéke egyesüt Deák pártjáva, s étrejött a Szabad ~----e~;.vu.~..: = F;~ár~-t~-~ -~~~~k~n~e~v~e~~~o~~~j~=~~~.~~.-~.~~~~-~~~t, a népeenes összefogást. A étrejött fúzió, az un. "második kiegyezés" hosszú időre megerősítette a duaista áamrendszert /1/.

13 10 1.':._z a.oszoutizjus~'~o::ci eg2.sz~égug;yeti a tejes 2.narchia. je.e.jezte. 11 kszc1eta6es 'oku közigazg2t2son beü beszéni: a Heytartó 'Paná.cs egészségüg;yi rendeetet ritkán hozott, büntető szankciók i:iányában azok is hatástaanak maradtak. A hiheteten mértékben emaradott közegészségügyi viszonyokst i~úyosbitotta, hogy szános rn_uban, - - Kozsegoen -.. ' - egyaga,_' '' an nem vo. -t OXY:_ OS b Z eg;~ i sztenc1als -. ' szempont. b o_ ' ega so ' sz1n~en. c a '' o, ~z orvosok többség8t citevs községi- éá köroxgosoknsk c~z Zvenkénti igen as.csony Uijat sziite krajcá.ronkgrrt keett összeszedniik. Az orvosok fizetását, ~eynek n~::c~ikét 1900-ig 8Z 1826-ban ~e~áapitott norm.ék szerib.t hat?crozták :neg, csak 1279-ben vették ' '-,, ;--; -,_' -.. "' - :t: e a Kozsege t to.t~segve~l~eseoe ~:.. J~ neusz.kco:ru. menyek miatt kiaskut he;yzet, faun az orvos hicíny, vérosokban az orvos feeseges az as 6vekben érte e tet5fokát./2/. ~ Bach korszakban & g;yógysze r ész táxsadao~ü is sú:yos an;yagi nehézsé~-;elke1 ki--'lz:_jött a gyógyszertirak E Zá:nának növ ekedáse és az a.c:.csony gyógyszerá.rt:1k 11iatt. bz árv~nyben áv5 taksa a gy6gyszerészek ön ~ :,-o'' -:: uu~o~~-v= C:.' 6 n~ na Ir-.j_C: e C; _ r,; ~~~~ >~ t::: 6 r e - r' u~ c::: -:- -c i:. u '";"101 vuv,-,-;~ -:: el'c+ vu~~- ::;'e;:~~d e+ u. 0 Ugyanakkor a gyógyszerészi hivatás tekin ~áye igen. ~ oro o}o -1..!.i. u v ~ ne-n... L,"rtot>-,;]r i <-.-; G c '' v. b..; '""o'avo ur" o.; ~,v...,. '-' 0 ze+el, U '"uo'om6_.i. ~'----'- ~ -'Gartoztsk.. A gyógyszerészek : nég.:ní.ndig ne.11 kap Gak enor szá_~os szintü

14 A kieg~yez8s után a :nagyax Korm-:~D.y kinevezésétő az or-- " ", - 'h'' J' t. - J, vosok ee g sogyszereszet::: r;e.i. at egyaran gen sokag ve.:r- " / '.. - t.. ',.. J.. tak: a közegeszsegu~gy I1.e1;yze megjc:.vtassv, an;yag1 heyzetük s jogviszon;yaik rendezssét. Es vaóban: a " ',,..L. :1 '. kiegyezes!xti2.1 ev uzeaekoen az O VOS es g;yog,yc:zej..esz- társadaol k~vetkezetes harca, az ietékes kormánykörök pozitiv ozzáása x-évén a küzegészségügy rendezése, HZ o.rv o8 ~u.do:nány reneszánsza és a magyar g;]ógyszerészet t;o:r"génetének eg,y kiemekedő korszaka köve Gkezett_.:J A Kieg.:/ezés után ~neg.aku1t magyar korm;:ny a közegészségügyet a beugyminisz'drium hatáskörébe utaha. Az eső jeentős épés b. Weneeheim Béa beigyminiszter nevéhez iüzödik, aki béin étrehozta a beügy;ninisztérium vée~ényez5 és inditványoz6 testuetekánt az Országos I{özegét::_.z::::;égüg;yi ''a.nácsot, J3oó.ssa János enöketéve. A tanécsnak 10 rendes és 28 rendkivui tagja vot~ Csc.k 0..z utóbbiak k(~zött sze:repet; J:eét g;yogyszerész: Háth -G6r ~ 8 ~udapes-~i ~yógyszerész 1GBtiet en~ke és ~ier ~ern~t~ pesti g;yógyszertár Guajionos. Az Országos Közegészségcgyi "'aná.cson kivü, mey csaknem 7 civtizeden kereeztti nagy sze r e pe t j át e: z ot t a magy ar közegész ségugy i he y zet ja.vitásában, az eg)etemi orvosk2.ri tf.nártestüet és az 1837-bc'n EüamU.C!ctdo.pesti Kiráy.i Orvoseg;yesüeG fogaj. kozott 'U0g orvosügyi ks:rüésekkel 1874-bsn jött étre o. co.2.sodik j.:j. entős orvosi eg,:yesüet a Budapesti Orvosi Kör,?oór Imre veze Géséve. Igen jeent6s, Qá_r ne.n hive.taos fó:r:um vot, tová.bbéi az un. ~iö.rkusovsz_kjr.lá:rsa.ság, :De y még a szabs.d.sá_gharc idején aakut, :ns.g& köré g;yüj"tve a kor egkieneked5bb orvos tud6s~it.,- r r '.j. 1' "'#bb ' '.a.la.r'sasag "Li&gJa vo u a Kor 6,:_!)}:eme Keao gyogyszer-2sze, ihan Károy, a pesti.t: agj ai.nak száma aíg egyetem kéui~ érte e a huszat, professzora is.

15 mégis szinte az eső viágháboruig irányitója vot az orvosi, közegészségügyi haadásnak. Az orvosok heyzete azonban a ki.egyezés után még sokáig nem vátozott ényegesen, sőt Európa szerte, az orvostudomány ujabb és ujabb, enyügöző eredményei eenére az orvosi. teki.ntéy foytonos csökkenése vot jeemző. vegrendüti az emberek bizama az orvosokban, megszünt a szeméyüket övező nimbusz. Ennek egyik oki vot a nehéz megéhetés miatt eszaporodó orvosi. rekám, a kenyérharc az orvos i karon be ü is, me y ben a közönség csak tuzott anyagiasságat átott. Másik oka vot a kuruzsás szinte akadáytaan térhódítása, meyet a sajtó is eőseg~tett, heyt adva a ti.tkosszereket, csodadoktorokat rekámozó hirdetéseknek /2/. Lassanként azonban az orvosi gyakorat formája {ezdett átaakuni. A abordiagnosztika jeentőségének feismerése és - az orvostudomány nagyiramu fejődésa következtében szükségessé vát - speciaizáódás révén az addig szükkörő intézeti gyógyi.tás és a "járati betegrendeés" R:ezdett néküözhetetenné váni: a betegek egyre inkább a speciaistát keresték az átaános orvos heyett. A megfeeően feszeret rendeőintézetek feáitása mind égetőbb szükséggé vát. Ekkor indut meg az orvosi eátás koektivizáása: a hetvenes évektő gombamódra kezd Cek szaporodni a "betegségi és temetkezési. egyetek", neyek az arra rászoruóknak ocsó orvosi eátást, i. segéyt biz~ositottak. A gyógyszerészet ügyének rendezésében az eső komoy é- 13.ita 1868-ban kidogozott "Gyógyszerészeti Rend" jeentette, mey eőször mondta ki, hogy gyógyszerek eadására csak gyógyszerészek jogosutak. A gyógyszertárakat egyöntetően a -\

16 13, - / ' reájogú gy o g;} SZE X 1i BJ:: b~-: jogaiv&. ie és kivonta a gy6gysze~bzetet az iparrendtertás hatáya a6, bár ; '..., "t ' _., '.. J_,. '... ;:::. ~ ou ovóp-vsze.:res:::::;skne<:: 0<.1 oa:raoo,_ -covaooi& s Ke e~s G :Lze ú- niük. /4/. Semmifée ehetőséget nem biz,ositott azonban a gyógyszeriszeknek saját Ugyeik :rendezésáxe, nen fogakozad nehsz é1etkör:lnényeikke 'Gő mégis javut né::nieg an~:agi heyzetük, a..mikor egy beüg~ miniszteri rendeet megenge6te 20 % póték hozzászánitását ninden orvosi vényhez /4/. Az év igen nagy jeentőségü szerészet t~rténetében: vot a 'agyar gyógy-. Ez évben aakut meg az Orez,:gos Gyógyszeréez.egyet március 15-én épett éetbe az december 4-én kiadott I. Magyar Gyógyszerkönyv a hozzátartozó g;yógyszerárszabvánnya együtt. A gyógyszerészet jöv5je s~empontjé1bó1 is jeentős két e2emén;y :Lüzőöik :nég ehhez az évhez: 'refor-g Agobton e t t a ku"tuszminiszttu::, aki. a magyax fesőoktatás szintjánek emeésében o;yan nagy ::;;zerepet ját::::zott, és: Than Káxoy egy e t em Yíegy t Giv e i aapj én megkeze t e JJükc d és ét a pe st i tani Intézete.

17 ; Az Országos Gyógyszerész Egyet megaakuása, tevéke~ységének kibontakozása. Reformtörekvések megvaósuása a gyógyszerészképzésben A szakmai fejődés és az érdekvédeem szempontjábó egyaránt nagy ehetőségeket magában rejtő szakmai társuás, egy országos egyet étrehozása régi. törekvése vot a magyar gyógyszerészi. karnak. Ennek eső, részbeni megvaósuását jeentette a Budapesti Gyógyszerész Testüeg megaakuása 1809-ben /5/, mey azonban a közbejött poi.tikai-társadami. akadáyok mi.att nem váhatott országos jeegüvé. További eredményt e téren a gyógyszerészek csak az 1860-as években tudtak eérni, mikor egyegy megye engedéyt kapott gyógysze.rész-, ietve orvos-gyógyszerész egyesüet aakítására. Küönösen az osztrák gyógyszerész egyet étrejötte után so.rra aakutak Magyarországon az iyen jeegü heyi egy.etek, számuk 1866-ig eérte a -et /6/. Legeső vot ezek között a Debreceni Gyógysze.rész Testüet, mey 1861-ben aakut meg. eüönösen 1866-tó kezdve, amikor a bi.harmegyei gyógyszerészekke egyesüve neve "Debrecen-Biharmegyei Gyógyszerészek Testüete" enevezésre vátozott, igen jeentős szerepet tötött be a gyógyszerészet történetében, az Országos Gyógyszerész :íi'gyet megaakuása után is. Országos jeegü megmozduásra eőször a kiegyezés u tán kerüt sor, amíkor a Budapesti Gyógyszerész Testüet kéreme foytán a beügymini.szter engedéyezte i dőnként országos összejöveteek rendezését. Végü az május 6-án tartogt 3. országos összejöveteen : Országos Gyógyszerész Egyet néven, Budapest székheye megaakut a magyar gyógyszerészek országos szintü fóruma /7/. 1>'1- nöke Ráth Péter, titkára és jegyzője Schédy Sándor ett.

18 15 A követ ke z5 évben, 1873-ban Háth.2é cer emondott,,;.tód -ja Járy,ay Guszté.v e t t. Ugyanez évben s.z egyet neve heyteen né:netes jeegge nataános :nag:yax:o:rszági gyógyszerészek egyete'' ett, :ney enevezés 1879-ben vátozott is~ét vissza az eredetire. Hibája vot az aapszaóáyzatnak, hogy o.. azonos szakdipoma, hanem a tu&jdonjogi, ' ' ts.gox:a c net; az s.apján értékete: :ez az okevee8 gyógyszerisz, aki nem rende-- kezett öná6 gy~gyszertárra, sem bár5 vagy gondnok nem vot, az egyetnek csak rendkivui tagja ehetett, hoott a gyógy:czerész', EL :nintegy fee akamazott-kén-g :nüköc1ött / ekkor. /GrcSekes módon egy korábbi tervezet, meye t 2chédy tervei aapján a ~udapesti Gy6gyszerisz ~estiet dogozot ~ ki 1864-ben, vaa,nennyi okevees g_;ógysze:r:\sznek megengec:te, L.ogy rendes tagja egycén az egyetnek /8/j. Az egy_et tevékenysége mt:g21a-;::u.ásátó.kezdve igen szerteagnzo ' ' vo. 1' 1>. Céu tü.zte ki. é. gyógyszerészet 'Gu.dom:~inyos szinvonaánac eneését. /111. az évenként, majd 18B--tő két évenként rendezett közg;yuéseken feovcsásokat tartottak az egyet tag- jai, a szakmai képzettség fokozása érdekében./ 2. a gyógyszerészek anyagi heyzetének megjav i tását~ e... het5s3gei.nek kihasznáását /gyógynövényter;nesztés meg,- ' t ' '' "'.,, szervezese, a.:ees ersegec. asvej1yvzk28zjes szo.r ga mazúsa, te LLivás nyugdij- ás ~111SEgé1Jreg:yet, gy6gyszerászi Kamara feáítására~ ietve a vaamint a gyógyszertári munka megki::nn_yitését /;syóg_ycze.r Gé.ri kcnyvdte kidogozása ns:yóg:ysze.részi üzet,:;c!j_'~z. Rza1-,,( \7 Z~ a ~ 1', cr.co-poo ;;::npz..(oa qf:h j ~~~a ~ Ud-~ u ~~b~ b~ -~ a~ '~uu 3. ehetsságsi szerin ~ a közegészségugyi viszonyok javitását. /1875-ben péóáu a Budapesti Orvosi Kör- és az ~ J-- Q;(B_zZ~i-~~~~i~LáB~;_j;~y~e~-~~iib~-E~ E--G~ -~~1., tüzte ki. & kuruzsás ~sa titkosszerek terjedésánek meggátását,

19 utóbbtak hatásának megvi.zsgáását, pozitiv effektus esetén akamazásának engedéyezését /9/./ f.j../ a gyógyszerészi szakirodaom szinvonaának emeését jfehivás a tudományos eredmények foyóiratokban vaó pubikaására, páyázatok kitűzése, egy gyógyszerészi könyvkiadó váaat megaakitásának terve, stb./ 5 / a gyógyszerészképzés terüetén méyreható refo.rmok eő- készitését, és ki.eszközését a kormánynáo Ez utóbbi céki.tüzés küönösen nagyjeentőségű vot, hiszen egy tudományág fejettségi szintjét aapvetően meghatározza oktatási rendszerének fejettsége, másrészt az adott i.dőszakban a gyógysze.részképzés - főként az orvosképzéshez vi.szonyitva - igen aacsony fokon át, a kormány oktatásügyi poitikájában háttérbe szorut. Eötvös József, majd 1872-tő Trefort Ágoston kutuszminisz terek, nem utosósorban IVIarkusovszky Lajos, közoktatásügyi mi. niszteri tanáaos, a pesti orvosi iskoa vezéregyénisége európai szinvonara emete a magyar fesőoktatást. Az egyetemi oktatást ietően a magyar nyevet az XLIV. tc a emete vissza a megiető heyre, kimondva, hogy az egyetemen az eőadási nyev a magyar /10/. Küönösen nagy fejődés következett be az orvosegyetemen, i. az orvosképzésben: i::i'/2- ben Koozsvárt megaakut a másodi.k magyar egyetem, önáó matematika- természettudományi- és önáó orvostudományi karra. Az utóbbin megindut nemcsak az orvosképzés, hanem a gyógyszerészképzés is //. Ebben az évben szüntette be az oktatásügyi mi.niszter az asóbb rendű orvosi tanfoyamokat, az egyetemes orvos-doktori tanfoyamot és képesitést téve átaánossá. Ez áta ehetövé vát, hogy a jövőben az egész országban azonos, magfis szintü, "medicus uni versais" végzettsé -eőtérbe kerü t a gyakorati oktatás fontossága is, mey viszont eengedhetetenné tette uj egyetemi intézete~ ki.nikák feáitását :1888- ig Budapesten mintegy 15 tanszék, ietve kinika étesüt /12/.

20 - 17- /Ezek között vot egy hasonszevi tanszék i.s, meyet az országgyüés ben szavazott meg az Országos Közegészségügyi Tanács, a kutuszminisztéri.um s a haadó orvosok akarata eenére, a reakciós poitikai erők, i~természettudományos gondokodássa szembenáó egyház n;)'"omására, durván megsé.rtve a tanszabadság evét./ A gyógyszerészképzésben csak assan következtek be a pozitiv vátozások, jóehet reformokra e teriieten még nagyobb szükség ett vona. Ekkoribanmég mindi.g az d59-es tanumányi rend vot érvényben, a gyógyszerészhagatóknak nem vot önáó tanszékük: egyik karhoz sem tartoztak, csak rendkivüi hagatók ehettek. /Rső évben a böcsészetre, másodévben az orvostudományi karra jártak./ Az egyetemi tanfoyam a gyógyszertári gyakorati munkára nem készi.tette fe a hagatókat, gyógyszerész meatereket avattak az egyetemeken évrő évre, gyógyszertechnoógiai képzés nékü. A hagatók iyen céu oktatása a gyógyszertárak feadata vo t, meynek sz in vonaa nagy mértékben függött az egyes gyógyszertár tuajdonosoe fekészütségétő, oktatói képességétő, ekiismeretességétől Az egyetemi tanfoyam azonban egyéb tárgyakat, ietően i.s csak nehézségek árán ehetett megfeeő hatékonyságú, mi.ve az érvényben évő tanumányi rend szerint a gyógyszerészgyakernoki fevétehez eőképzettségként ejegendő vot négy gimnáziumi osztáy evégzése, mey természettudományos fekészi,tséget szi.nte egyátaán nem adott. Az egyetemi. oktatás ugyanakkor esődegesen a kémián aaput. /Than Károy, ki a gyógyszerészek kémia eőadásait ~ t-arwi~---:ti-11t--<~t-i.s--f';!)új~q-:i>z<>r.-i~s:z:. éesen bir á ta az Országos Gyógyszerész Rgyet egyik évi üésén a jeötek fekészüetenségét /13./ /

21 B Az gy ó gyszerészképzés ügyét a hotpontró ki.21ozd.its~ni, a g:;}ógyt ' '... '.. ' ' h ' ' c. megköve e. eseve..s etue nj.. _oa:r ona_. o 8 yogyszerasze-g tanszék feáitását a századforduáig nem sikerit epontjábó :n gis ényeges vátozés küve-tkezett be. Lz ekkor kiaciott kut;uszminiszte.ri :rendeet ug;yanis január -t51 küteez5en e15ir-te. s. hat giunáziutni osz ~ táy evégzéett a gyakornaki fevéte e5tt. A gyakornaki időt h2ro~"~ évben /2re ttssgi. ü tán kett 5/, a segédi időt köteez6v~ két évben /érettségi. után egy/ áapigotta tette a g1akornoki vizsga et~teét. szág,os G;yóg;yszer2sz 'Egye t be.n étrehozot-g 'Leg ás 1z Oxegy LU. gyóg;yszej:észg;yr:?_koxnoki iskoét, a gyako:rnokje.51 tek tudássziltjánek e:neése 3s a gyakornoki. vizsgára v:::;_.ó e5k szitás céjtb6. Az iskoa gyrendj ~ a kczokta tásügyi miniszter 838-b:cd1 é.apitogta meg rendegtieg, e6irva, ;:wgy g,yakornoki iskoa. Bm2pesten ée Koozsvárott :12üködjön, v enként hé.r-om hónapos időtartamma, a vi.zsgáztotó bizottság két egye t;e:ni taná.rbój 2s Lét gyógysznészbó ájon, Bz a tam~oyclm igén nagyjeentőrc~gü vot, a küönböz5 tárgyú el5adácjokka összhangb2n gyóg;; szerj,echnoógiai odatás ie: foy G /H/. Bár az es5 évio;yam vizsgá_iró 2 v i2.s~~éz:tatók /~\'onár J-ános, Lengye Báa, :t:a.dinyi Hudo:Cí igen rossz tapasz)~aatokka ezé.moiak be /70 gyakornok közü 20 megbukott /15~ az Országos Gyóg:yszt:xász Egyet kgvetkeze~ges :E.eépésének ez i.d5szakban egyik egjeent~sebb ereénénye vot a n2gasabb szintu g~6gyszez szk~pzés ~~segitásé ~ cá-

22 Az 1876-os közegészségügyi töryéry és jeentősége. Az 1883-as szabáyrendeet Az egészségügy irányitási rendsze,;:ében eért pozitiv eredmér,;yek eenére a hetvenes évek eején továbbra is méyponton vot az ország közegészségügyi heyzete. Virágkorát éte a kuruzsás, fokozódott a titkosszerek terjedése. A meggátásukra hozott rendekezések betartásáva a hatóságok egyátaán nem törődtek, a gyógyszerek trafi.kokban, sza tácsokná is beszerezhetők votak. A közegészségügyi viszonyok aacsony szinvonaa, a rossz orv;osi. eátás, és az egészségügyi feviágositás tejes hiánya következtében az 1872/73-as években ismét ország szerte pusztitott a koera. Sok ádozatot követetek az éhinség következményeként ciaakuó hiánybetegségek /skorbut, peagra/ is. A betegségek megeőzésére vaó törekvés nyomai sem ehetők fe ebben az időben. Közegészségügyön még a mut század végén is esősorban a már beteg emberrő vaó gondoskodást értették. Mint Linzbauer x. J:!'erenc írja a "Közegészségügyi Lapok" egyik 1875-ös számában "A ko.rmány a közegészségügyet egvaótanabbu a gyógyászatta, mint egyszerű tudományos szakmüvészette ugyanazonosnak tartja, nem pedig mínt a köz jpoi.tíkaí közigazgatási szükséges kiegészítő ténye- ZOJe ".'t 11 /16/. A XIX. század eső feében az 1770-ben éetbeépett egészségügyi jogszabáy, a Generae Normatívum de re Sanita tis vo t érvényben / ban sor kerü t egy uj törvényjavasat ki.d@gozására a közegészségügyi heyzet javítása céjábó, megvaósítására azon-

23 -20- ban már nem vot ehetőség. A Bach korszakban a közegészség ügye ismét reményteenü háttérbe szorut. A kiegyezés után az egymást követő beügymini.szterek sorában Tisza Kámán vo t az, aki nemcsak i.gérte, hanem vaóra is vát otta az orvos - és gyógyszerész tár sadaom régi. követeését: az :x:r:v. tc. kiadásáva törvényes aapra heyezte Magyaro.rszág közegészségügyét.az Országos Közegészségügyi. Tanács áta. szerkesztett "Törvényjavasat a közegészségügy rendezésérő" részben egy 1868-ban készitett, az orvosi ügy rendezésére irányuó tervezeten, részben a "Gyógyszerészeti Rend" -en aaput. "Az 18?6. évi :XT\í. törvénycikk a közegészségügy.rendezésérő" ápriis 8-án emekedett törvényerőre, 18'77. január esején épett éetbe. A törvény csak az átaános eveket rögzi.tette, az egyes terüetek szabáyozására a kormányt hatamazta fe. Kimondta, hogy "az összes közegészségi ügyet a beügyminiszter vezeti. és az ország közegészségi viszonyairó az országgyü:bésnek évenként jeentést tesz." Az orvos müködését az áam eenőrzése aá heyezte. Kimondta, hogy orvosi gyakoratra nem jogosi.tott egyéneknek betegeket gyógykezeni és gyógyszereket rendeni ti.os. Uj gyógyszerek, ti.tkos összetéteü szerek és uj gyógymódok akamazását be.ügyminiszteri engedéyhez kötötte.:iendekezett a akósság egészségének megóvása érdekében a csatornázásra, akásviszonyok normai.záására, éemiszervizsgáa tokra, stb. vonatkozóan. Erendete népesebb városokban mentőintézetek :Le.ái tását, meynek s -~~-ft~~--~ r:ty-<)m<m--ej.-bo~~ ~--a-~ J.4aiJe.s:t;;t.--I.JRJ;;:-B~t±-t-e-s---cb,ie nt ő i.n t é ze t a a kut meg ben, Kresz Géza kezdeményezésére /18/.

24 Köteezővé tette többek közt a fertőző betegségek bejeentését és a védhimő otást. A gyógysze.részeti üggye a törvény XVI. fejezete fogakozott, 15 paragrafusban. A gyógyszerészetet közegészségügyi intézménnyé nyivánította, mey minden tekintetben az áam feügyeete aatt á. Kimondta többek közt, hogy a gyógyszertárak "áami engedéy aapján feáitott közegészségi intézetek, mi.nt i.yenek az i.parüze tek sorába nem tartoznak", i.parkama.rai ieték fizetésére nem köteezhetők. vi ve azoiban kereskedemi ügyetekke is fogakoztak, köteezte a törvény a gyógyszertár tulajdonosokat cégük bejegyeztetésére az iparkamaráná. /izt a rendekezést a gyógyszerészek titakozása eenére egy 1878-as eirat i.s me gerősitette /4. A törvény a gyágyszerek árának megáapitását, uj gyógyszertárak feáitását a beügyminisztex hatáskörébe utata. A szeméyes jogu gyógyszertárak eadását, örökését nem engedte meg, csak átruházását tette ehetövé a tuajdonos éetében. Uj reájogu gyógyszertárak adományozását a törvény megtitotta. -.1 ~~ A magyar közegészségügy rendezésére irányuó törekvés, a közegészségügyet rendeetekbe fogaó tö.rvény nemzetközi viszonyatban uttörő jeentőségű vot: ekkor az egészségügyi szempontbó egi.ejettebb Angiában is csak azétszárt egészségügyi törvények urakodtak ji9/. Ji' nagy horde.rejü eőremutató törvény 19'?2-ig aaptörvénye vot a magyar egészségügyi. közigazgatásnak. E'nnek okai a hibái is egyben. Haadó szeeme eenére ugyanis nem érhette e céját: irreáis /a gazdaásgi. heyzetet, és a 1akósság kuturáis szinvonaát figyemen kivü hagyó/ és

25 22 kon~:::_x é t teend5ket ~e5zs/ zendekezései ne:n ijettái: ehe ~5vé a :rragyat küzegészség Ug;yi heyze-~.tegjavi~á.sá_t.az os Gtrvény jeentő- sége te.he.. v x_egszu._._e-cese OeJen nem vo-c ;nas, :r.~_n-c a. ' '..... ' 'L ', '". közegeszs-e~-su.g:y Gorvenyes a. apra n-2. ;yezebe, az é.u. s..m gonócskadás szukságesságánek eismerése a ak6sság e- ".!-._"~'".~., _,,., ". ". -". "1 /'~r,/ geszsegu~yejen ~u Bár a rendekezégek a teend5ket ie- Cően set vaó0u1tak.:neg, a töxvén;y nyoman ' '. '. ''. '.. '' '.,. ma~s tor cant ne~ e or ena acas. Gy vona~kozása nia ~t es5sorben az ée~iszer- 08 viz~ 188C-as években vegyvizsgáó áo:iások ieéitására kezüt "'or, 'Deyek között es5 vo t a Liabermann Leó vizsgáagak eterjedését ke :negem.itenem. Az 87G - íjiskos.i tanár vezetése as.tt 18B G5. mukodő Budapes ~i Ve kiséreti Áomás. f5ként borok, i.etve küönböz5 mez)gazdasági termények \i'izsgó.atá-~ végezte e, dijazás een bsn. Ezt követte B E5városi Vegyészeti 0s ápszervizsgá6 Intázet ie{itása 1884-ben, Baó 'tvid.i;yás vegyásztanár- igs_.zgatása aa'tjg /21/. :Saó 18'74- ben,/onár János _;yógysznégz utócija e c'o, ki Pest város es5 áandó akamazásó vegyészs vot. ~ eadatát es5soxban uz be.:niszer-, viz bs vegyio..n:y~-~-,sok anaiti.~ai vizsgásta képezte, kuunusen a hamisi tások ki.uutatás~ céj~bó. vény ss gyógyvizkincsének gyorsab o Litemü fe. táiását,, hozzáiárhet5v t~tsét a. "... :~-Ze!_~eny ncp Lzame.ra S. 3 :r.:n- dekez~s me~vaósitását szo.:áta sz 1884-ben~ s pesti '--' '-' '-"f:!::,ju ""-e"'em 'I.L...=- ''...J, 'v',-, - oni ' 1 '-'z a'6'oc" 7 ce_~ Uc;,_..Lu;;:;;._...,,._,,_J..t,v> - ~ 'esj.'tett Ásv ényvizeemz5 Áonás is, neynei vezet3je LengJe 3éa vot.

26 Müködése aatt 27 hazai ásványviz üsszetéteét határozta meg /22/. Bár Budapest eső csatornázási terve már 1869-ben ekészüt, az as években a akósság még mi.ndig szü.reten foyóvizet, taajvi.zet, vagy eenőrizeten kút-vizet ivott. Bár a törvény eőirta az i.vóvi.zek tisztaságának áandó eenőrzését, ez intézményes formában nem tö.rtént meg. Országos viszonyatban az éemiszerek és i v$vi.zec eenőrzését a törvény a közhi.vatai. orvosok hatáskörébe utata, akik azonban a keő szakérteem és feszereés hiányában a feadatnak nem i.s tudhattak megfeeni. /A tisztio:cvosi vizsga :Stétee csak 1883-ban ett a hatósági akamazás fetétee /23/. A gyógyszerészi. kar céjai közé tartozott a közegészségügyi viszonyok javitása is; töreked.tek arra, hogy az oy nagy jeentőségű éemiszer- és vizvizsgáatokban résztvegye nek. A gyógysze.részek, mint ekkoriba egmagasabb vegyészi képesi tésse.rendekező szakemberek e céra vaó akamazása kézenfekvő ett vona. 8ö6-ban ugyan Győr város hatósága, kézbe véve a tápszervizsgáat ügyét a gyógyszerészeket kérte fe a gyanus éemiszerek, i.taok megvizsgáására - dijazás nékü, ez azonban az 1890-es évedg nem vát átaánossá /24/. Gyógyszerészek iyen jeegű vizsgáatokat csak a küönböző egyetek tudományos tevékenységének keretében, i. pubikáci.ós cébó végeztek. A közegészségügyi tö.rvény, bár meghatározta a gyógyszerészet, mint intézmény heyét az áamban, a gyógyszegyógyszerészek titakozása és kéiveteései eenére az Országos Közegészségügyi Tanács javasatára a beügyminiszter csaknem tejes egészében a Gyógyszerészeti.i:iend rendekezé -

27 -24- seit vette át. Konkrét intézkedéseket nem hozott, csak igé:ietet tett a gyógyszerészet jövőbeni részetesebb szabáyozására. Az Országos Gyógyszerész Egyet pedig 1875-ben egy memorandumot is benyujtott a beügyminiszternek, meyben minden:re kiterjedően ismertette a magyar gyógyszerészet heyzetét, a fejett országok gyógyszerészetéhez viszonyitva, azzaa végső konkuzióva, hogy a kormánynak köteessege a magyar gyógyszerészet haadását jeentő gyógyszertári. kutatás ehetőségeit biztositani a szükséges anyagi aapok megteremtéséve. Követete az egyet a gyógyszerészi. ügyek irányitásában vaó részvéte biztositását is /25/. A memorandum még orvosi. körökben is nagy tetszést aratott szerény határozottságáva, meggyőző erejéve, de sajnos eredményteen maradt~ A gyógyszerészet heyzetét az 1880-as években szabáyozta végegesen a beügyminiszter az Országos Gyógyszerész Egyet következetes feépése révén ban rendezte a a kézi gyógyszertárak ügyét. Addig ugyanis sok orvos expediát gyógyszert engedéy nékü. A rendeet rregenged - te kézi-gyógyszertár i'e.ái.tását az orvos részére, ha az érintett heységben nem vot gyógyszertár és megszabta az abban tartható szerek számát. Köteezte az o.rvosokat a gyógyszerek gyógyszertárbó vaó beszerzésére. A rendekezéseknek nem megfeeő kézigyógyszertár esetében a jogosuu:tan gyógyszeráruáera vonatkozó rendekezéseket nyivánitotta érvényesnek /26/. A beügyminiszter ban ki.adott szabáyrendeete három pont kivéteéve figyeembe vette az Országos Gyógyszerész hgyettő eőzetesen megkért javasatokat. A \TII.A. "Szabá;J;yrendeeta gyógyszertárakró" 21 paragrafusban részetesen szabáyozta a gyógyszertárak feáitásának, kezeésének, átruházásának ügymenetét. A szapáyrendeethez --

28 meéket körrendeet íeszóitotta a törvényhatóságokat a gyógyszertárak foyama tos müködésének biz tos i. tására, vaamint a szeméyzet áandó je..egü nyivántartására, feügyeetére /27/. Az átaam vizsgát időszakban, között tehát a gyógyszerészet addigi történetéhez vi.szonyitva nagy horderejü vátozások őrebkeztek be. -Az I. Magyar Gyógyszerkönyv és a hozzátartozó taksa érvénybe épése, - az O.rszágos Gyógyszerész Rgyet megaakuása, - az os közegészségügyi törvény, ietve az as szabáyrendeet révén a gyógyszerészet ügyének rendezése és - a gyógyszerészgyakorneki kiképzés szabáyozása megadta a ehetőséget arra, hogy részben már ez időszakban, részben az ekövetkező évtizedekben bekövetkezzen a gyógyszerészkaron beü a széeskörü szakmai összefogás, a gyógy- szerészek anyagi heyzetének javuása, a gyógyszerészet tudományos szin~onaának növekedése, mindezek révén egyszersmind a tudományos gyógyszerészi szakirodaom fejődésa, végeges kiaakuása.

29 IRODALOM Io Monár Erik: Magyarország története. Budapest 2. Gortvay Gy.: Az ujabbkori magyar orvosi müveő d és egészségügy kézirat. 3. J;ar adai J,,Bársony E,: A magyarországi gyógyszerészet története, Budapest Schédy S,: A mag;yar gyógyszerésze tre vonatkozó törvények és szabáyok gyüj Geménye. Budapest Hixer A.: A magyar nyevü gyógyszerészeti szaksajtó kiaakuása és jeentősége,/i83i-ib72/ Gyógyszerészdoktori értekezés. Budapest!973. 9oO o 6, U, ott: 97.o. 7, Gyógyszerészi Hetiap IB72. 25, 385. B. Rixer Ao: A magyar nyevu gyógyszerészeti szaksajtó kiaakuása és jeentősége, /I83I-I872/ Gyógyszerészdoktori 11-rtekezés. Buö.c.pes:; I97J. I6,o, 9. Gyógyszerészi rietiap! , 343. IO, Győr y 'I,: Az orvostudománym kar története. III. Budapest 1936.

30 -27- Me ze y G.: Az eső magyar egye terni gyógyszertár- rövid története. Gyógyszerésztörténeti Diarium I974.!Q. 109, Hőgyes E,: Emékkönyv a Budapesti Kir, Magyar I'er mésze t tudományi egye t em orvosi kar á nak mutjáró és jeenéről Budapest Gyógyszerészi Hetiap I88Io 20-2Io 323. Spergey B,: Visszaemékezés a budapesti gyógyszerészgyakornaki tanfoyamra, Gyógyszerésztörténeti Diar ium I974o IO,, 3 L 15. Gyógyszer észi. Hetiap 1888, I6. Közegészségi Lapok :h.69, Zaai K,, Bánó gyógyszerészet Orvostörténeti VIo: Az áam sze:repe fejődésében. Közemények a IB, Hahn G,: A magyar egészségügy története. Budapest I9. Székey S.: Az orvostudoh1ány története. Budapest I960, 20, Te.egdy K. L.: A Fővátosi temiszereenőrző és Vegyviz~gáó Intézet jubieumi évkönyve I873_I973. Budapest I. Szabadváry F., Szőkefavi-Nagy Z.: A kémia története I\'Iagyar országon. Budapest I972. Szabsdváry vegyészet F.,Szőkefavi-Nagy z.: A arcképcsar noka. Budapest ma.ovar Oo I

31 - 28- Mag;yar y-kossa Gy.: iiagyar rosvoi emékek. Budapest I929. Schédy s.: A iíagyarországi Gyógyszerész Egy- e t huszonötévi története. Budapest IB Gyógyszerészi Hetiap IB BIO. 26. Gyógyszerészek Naptára IBBI. 27. Gyógyszerészek Naptára I ~

32 - 29- II o AZ ORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZI SZAKIRODALOM HELY ZETE A VIZSGÁLT KORSZAK KEZDETÉN/I872/

33 AZ ORVOSI ES GYOGYSZERÉ!:>ZI SZAKIRODALOM HELYZETE A VIZSGft.LT KOF:SZAK KE'ZDETÉN /18'72/ A XIX. század eső évtizedeiben egyrészt a természettudományok aacsony szintü müveése, másrészt a nemzeti függőség következtében magyarnyevü orvosi.-, gyógyszerészi szakirodaom gyakoratiag nem vot.\a-1 század közepétő. azonban az Európa sze.rte fegyorsut t természettudományos haadás egyreinkább megkövetete az uj eredményecrö vaó tájékozódást, a tapasztaatcserét, a szakmai. együttmüködést, ami nékü a hazai természettudományok végképp eszakadtak vona az Furópai fejődéstő; eengedhetetenné vát szakfoyói.ratok aapitása. Az közötti korszak gyógyszerészi. szempontbó tö.rtént vizsgáata szerint 1872-ig a gyógyszerészkar egkiváóbb egyéni.ségei tudományos tevékenységükke ietve annak eredményeit köző pubikációkka megteremtették a gyógyszerészi szaksajtót, meginditották a gyógyszerészi szakirodaom fejődését /1/. Mi.nd az orvosi, mind a gyógyszerészi szakirodaom kezdetét a szakapok kiadása jeentette, mey az adott kor kedvezőben fetéteei. meett is megvaósuhatott. A szaksajtó a továbbiakban eszközü szogát az orvosi-, ietve gyógyszerészi tudományok fejődéséhez, a szakmai. münyev kiaakuásához és az ezekre épüő magasszintü orvosi.,., ietve gyógyszerészi szakirodaom étrejöttéhez. Az orvosi szaksajtó kezdetét két, a maga korában nagyhorderejü próbákozás jeentette: az között, Bügát Pá és :rody Ferenc szerkesztésében, ietve az 1842-ben Schöpf-Merei Ágoston kezdeményezésére pár éven keresztü megjeenő "Magyar Orvos-Sebészi és Természettudományi

34 31 Évkönyvek. E; rövid éető i'o;yó.ix~'tok utg_n az orvosi szaksajtó végüis 1857-ben szíietett meg, a Jái.g :11eg- "" '-.. ~. t ' ' L.,.. " ' / ".., ' jeeno oxvos1. ti6'ul ap meg,1nc.j. asava. I i2úa.ny evvej. -cssőbb, 1861-ben átott napvi12.got a második hosszú éetü, töbg JJ.int nyocvan éven keresztiü megjeens or-vosi hetiap, a Gyógyászat. A gyógys;;exsszi szaksajgó a Gyógysze:rászi tietiap megaaki'gásciva Bz etett meg, Jen. B15dje e G:.rógyszerászi hirap vot, 11e1y 1848-ban je ent.~üe[s, min<> issze 12 Ezá:nban, Lá_ng A. :F erenc n:yit:rai gyógyszerész ' t' 'b '' ' 1 t' \r r ' t' t szerkesz.ese en. ~ve. sz1n~en csa~.. o szamo er meg, i'gt ke mege:nitenem Feetár Emi gyógysze:rászcioktö:r "Vegyészet és Gyógyszerészet" cimu apját is, bár eg y évve a Gycíg:>'Sze:része ci Hetiap utárc.lított napviágot /2/. Az 1870-cs évek eej~n az Orvosi hetiapon,a Gyágyászaton ás & Gyógyszer szi HeGispon kivü tcbb term~- szettudom6nyi foyóiratbon is jeentek :neg syógyszeriíszi közemén;yek, iizek közü1 jeentssebbek votak a '.Ce:rm szettucomán;yi ''ársu.at havonta megjeen5 apja, a 'I'ermésze ttiudo.nányi hözön:y és a A:Tagyar örvosok 2s 1 erm szetvizsgáok Vá.ndorgyi.téseinek 11.\.unkáatai", meyek a ma- ~~yc:r texmé.t:;ze t;tud.ományos müvetség.rr;:gtere:ntés8ben és tezjesz~~s6ben oy nagy szerepet J~tszo ~tak. u~agasabb CuGo:nán:yoe. szi.nvonaat i ;:épviset, Dár sz~ú-cei.jb kc:rh:jz szó. t 2 ~agya:r '.1\.:uiow.áL~;yos Akad.é~nia hérom per iódib:ája: az 860-t6 megjeen6 Akadámiai Ertesit~ :LB6-t51 az Akadé.nia III. osztá.yának, a v'iste:natikai és ter.:n~szettudoj{ny i. osz t B y ne:.k időszakonként :ne g je en5 HKö z e- :nényein és 18ó7- t51 az ttértekezásec e. tex;:n6szettudo- JL~~n;yok kür ébő vonatkozóag a hazai viszor.;_yok:ran címu kied:v é.ny sor o za t.

35 32 A Magyar ~2uöo:nányos Akadé::nia kiadványai kivéteéve, vaaiennyi emitett foy6iratra jeemz5 vot az 1870-es évek eején, hogy a.rán1ag kevés t5náh6 észeésen, v1zsgaa~on. '"' a, '1 1' apu o szakcikke t tar-tamaztak, es5sorban kifödi cikkek íorditásáxa, átdogozására szoritkoztak. A bécsi orvosi iskoa, átaában az oszti:-ák te.rmásze t t t..dományos iroda1om szeeme soké.i.g érezhet5 ~ot rajtuk /3/. A hatvanas évekig csak kevés :::;s igen 2.1acsony szinvo~" naú orvosi, ietve egyéb tern;c;szettudomsnyi szakkünyv jeent ~eg, ~ársuatok vagy egyes foy6iratok kiadványaként. Lzek önáó kntatási erem.sns:rő ritkán szá;no.tak: be, cöbbségük egy- eg:y küfödi JEmka foreitása vot. Akiket srceké.t és cehették a szik:"éges szakkönyveket kü1íödr5 sze.rezt3k be, drága pénzen, f51eg Ausztriábó. )~ szüd<::örü, vagy egc.é.bbi.s annak e.könyvet te:r mdszettudo:u6n;yos 0rde.Lt5dés.Jiat'L ugyanis egyszer-ten nem '~kadt kiadó, 11ey váata vona iyen jeegi muvek megjeentetését, 1862-ben azonbana pesti orvos- eg:yete:n növendékei nyit eveet irtak Markusovszkynak, az Orvosi Hetiap szerkesz'g5jének és a hazai term6szet-tudo:n~rr,yos szc1.kirodaom ekes támogat6jának, mayben fek~rt6k, tegye ehet3vé :nagy a.r orv Oi3Í ~ank.:,nyv ek kis.(ic~isá t. /A íiékok né.cne t tsn- :i..,nyvekbő., _::1ién:yos jegyzetekb51 tanuhattak csak ez időszakban./ 1~~e.rkusovszk:-;' ekkor javosa.tot tett eg,;y or ~ vosi k _.n:yvkie.dó ::negsakité_sáro., rne;y ben, Baassec J-ános enüke!jéve.. meg is kezdte ::nüködését. J~ magyar or - I, ag;ye..r Orvosi Kön;yvkiedó I'ársuat - cészer-üen - a egjeesebb kü:födi sza.kkjn:-;:-vek, -~ankün~ 7 vek üagyar:rs ío.iüig2sát teki1rtette esődeges c8jának, ké.sőbb hazai ;üunkák :cic.dásé.t is szoxga.ma.zts..

36 33 A rnag.jai f!._"jiógyszerészi 2.zakkiJn;yvi.Ioda.mat a :::cetvenes ávek eején csaknem kizéi6ag az 1864-ben ~egjeent eső.. nagyar g yogjrsze:resz ' '. SZ2J.tmunra, ' k a.h.b.taj...-r. e '7''. e -car '' Íée HA g;y-ógyszerászi tudoa1án;yok aapvona.s..in cimü gys.ko:rnoki kézik~_:n:yv jeentette,.:ne1s s 3ttde.pesti. GscSgyszerész _Lestü.et ea-tározása...;yomán szli.et~ett meg és Hf;jénk kisé:r:let vo G a gyóg,yszexészi szarirodsoa:;. ng.t;_ zeti irány2nak ~úegáapitásér an./4/.. Ezen kivü cse,k kevés és a.acsony texmészettudományos szint:=n áó kiad\tány á to t t napviágot az 1870-es 0vekig, egyetemi tankönyv egyátaán nem deáember 4-én jeent meg a gyógyszerészi szakirodaom es5 jeent5s képvise15je, a r6gi szakmai hiányosságet pótoó, s egyben a nemzeti jeeget is hangsúyozó I. iiagyar Gyógyszerkönyv. ijz ben ét:rejött Orszégos J;yógyszerész Egyet fc dkitüzlei közé sorota a gyógyszexászi. "'',,,,,, szacro~2-. o~ Gamoga~asat, fejeszgését. Az 1870-es ~vek eején még minóig éetben vot az a szaknia mn;ye 1v, :ne y et :Schuster Jé.nos teremte t t meg 1329-ben, Nendtvich, ietve Bugát ujitott ie a GImi_(~Cas- neg:yvenes években ~s ame6t annyi ~ár1sd.á.st ke. - 0 ' t ' ' ' N,, ' t 0 ' po-g- az 1..n;on:or rssze.ro., c:lj ce et~g, o.,y.kor. L nye v... t&ni tény, hogj a n;ye.vuji.tók tevéken~j?f)ége n ku az or vos-.. '. t' ' ' ~ h d-,, 1, """ es cermssze Guo.onL n;yo1-c üb.z2- meg"" onoso.e.sa 'neg. ~~-ssoooxe toódott vona/. Az 1B6u-as es 6vekb:n a ternbszettudo:n&n,yo}: Burópa szerte i'egyoxsv.t iej15dése következményekén-:; i.s:nét sok i'tj me.g:ya.r orvosi müszó szüe"tett - az orvosi mi.lnyev oykor a.z ixthetetenségig 6avs.xos e 0 t. '~;;ye1v5ri 1 ci.x~ü s.pot, ;nesüen eszóitották az orvoso ke"t,.hogy,-::nükó.~)_é;.:-:üket a szegén:y :üegg;yötört orvosi - " ' "' 1 ' -"- 1J61V 6SGSJ1Gase.rs 8' "G XJESSZ8k K. /r/ J

37 A hetvenes évek eején tehát negativumai eenére jeentős, a szakmai. összefogásban és a tudományok fejődésében egyaránt nagy szerepet játszó orvosi.- és gyógyszerészi szaksajtó étezett.az ezután következő kéthárom évtized az ennek aapján kibontakozó orvosi- és gyógyszerészi szaki.rodaom története is egyben, mey a küfödi tudományos eredmények adaptáásán kivü eősegitette az önáó magyar tudományos éet kiaakuását is. Ivíert "bármi.y nemzetközi természetünek is átszik a tudomány, mégis erős nemzeti eem nékü seho és semmi téren fe nem viruhat" /6/.

38 -35- IRODALO\1 I. Ri xe r, A.: A magyar nyevü gyógyszerésze ti szaksajtó kiaakutása és jeentősége. /I83I-I872/ Gyógyszerészdoktori disszertáció o. 2. U. ott: 78. és ISB. o. 3. Orvosi Hetiap 1888, L I2. 4. Gyógyszer,észi Hetiap 1887 o ±;h Gortvay Gy.: Az ujabbkor,i magyar, orvosi müveődés és egészségügy története II. M.T.A. kézirat. 6, Gyógyszerészi He ti, ap I88I. b 82.

39 -36- IIIo A GYÓGYSZERÉSZETI SZAKSAJ'rÓ VIZSGÁLATA /I872-I888/ I. Gyógyszerészi foyóiratok 2. A gyógyszer-észette határos tudományá_gak szakapjai a, Orvosi foyóiratok b. Közegészségügyi foyóiratok c. VEGYTANI LiPOK / / d o VIAGYAR NÖVÉIJYTJ-\IU LAPOK /1877-/ 3. Természettudományi periódikák a, A MAGYAR ORVOSOK ÉS TER\!IÍSZE':VIZSGÁ- LÓK V ÁNUOHGYÜLÉSJEINEK MUNKÁLATAI /I84I-/ b o TERiÉS ZB'rTurm.íiÚ'fii KÖZLÖiiY /IB 6 9-/ c. O ' ' rvos-gyogyszeresz és természettudományi egyetek foyóiratai