kormánynak Rimamurányi-Salgótarjáni Rt-hez és a MÁVAG-hoz tartozó bányák úgynevezett célbányák voltak, feladatuk a

Átírás

1 - KÜZDELMEK A BÁNYÁK ÁLLAMOSÍTÁSÁÉRT IPARVIDÉKEN* A BORSODI BOZSIK SÁNDORNÉ Kézirt beérkezett: június 23. A borsodi bányák felszbdulás előtt különböző érdekeltségek ngy finánctőkés csoportok, kis mgáncégek, külföldi részvényesek és tőkés állm - tuljdonábn voltk. A Kereskedelmi Bnk csoportjáb trtozó Rimmurányi-Slgótrjáni Rt. kezében voltk z Ózd környéki bányák. A Hitelbnk csoportjáb trtozó Mgyr Ált. Kőszénbány Rt. leányválllt volt Borsodi Szénbányák Rt, melynek Sjó völgyében voltk báo nyái. A Sjó mellékén termelt még mintegy 30 különböző tuljdonbn levő bány, kezdetlegesviszonyok között. A tőkés állm tuljdonábn voltk diósgyőri MÁVAG bányái. A Rimmurányi-Slgótrjáni Rt-hez és MÁVAG-hoz trtozó bányák úgynevezett célbányák voltk, feldtuk ngy nehézipri üzemek ellátás volt szénnel, termelésük állndó volt. Azok borsodi bánytuljdonosok, kik csk kereskedtek szénnel, keresletnek és kínáltnk megfelelően ingdozttták termelést, idényjellegű bányásztot folytttk. A felszbdulás után rombdöntött és kifosztott ország helyzete, z állndósuló nyg és tőkehiány, lkosság szűkös és elégtelen ellátás szigorún kötött gzdálkodást Ísényelt.Csk központi irányítássl, egyre fokozódó állmi ellenőrzéssel és bevtkozássl lehetett készletet elosztni, termelést biztosítni végén és 1945 elején előbb Debrecenben, mjd már Budpesten működő kormánynk szénkészletek felmérése és elosztás nehézséget jelentett, mert fegyverszüneti szerződések htály ltt álló ország bányái ( borsodik is) szovjet Vörös Hdsereg fennhtóság ltt álltk. A szénbányák élére állított ktoni prncsnokságok intézték Vén elosztását, mely elwsorbn jóvátételi szállításokt szolgált. A hrcok elvonulásávl b0rsodi bányvidéken szovjet hdsereg műszki segítségével és bányászok hősies helyitt Részlet szerző,, A bányászszkszervezeti mozglom története borsodi iprvidéken c. elyetemi doktori értekezéséből. NME Kózleményeí, V. Sorozt, Társdlomtudományok, 24(1979) kötet, I

2 ' állásávl teremtették meg termelés feltételeit. Ennek volt h egy leteket követően borsodi bányák többségében 1-2 hetes kiesés után lé dult munk. A borsodi bányák elszkdtk pesti központjiktól, termelés nélkülük stul' kikpcsolásávl folyt. A bányák irányítását szovjet ktoni vezetés mellett Üdono. mguk szok végezték z ittmrdt műszkik segítségével. Borsodbn már 1944 végén jén létrejöttek lgzgányx. z első üzemi bizottságok bányákbn, melyek jelentős támogáán hete. z 1945 elején, tvszán sorr meglkuló kommunist m" pártszervezetektől és bán szervezeti mozglom helyi szerveitől. "mi Az üzemi bizottságok megfeszített munkávl igyekeztek biztosítni termeléstmtosságát, előteremteni legfontosbb nygokt (krbidot, pxitot, bányfát stb f" szervezni bányászok minimális ellátását. m? Sok esetben más vezetés hiányábn bányák üzemi bizottságink szkmnem vezetőséggel kröltve válllniok kellett munkfegyelem megszilárdításánk kevésbé ne? szem feldtát is. A szovjet Vörös Hdsereg július elején soroztos tárgylások után z Összeg szénbányákt átdt mgyr htóságoknk. Igy lehetőség nyílt z állmi gzdságírínyi tás most már egész országr kiterjedő megvlósításár. A rendelkezésre álló szén csekély mennyisége mellett központi elosztás csk rr törekedett, hogy z lpvető ipráglm, mindenekelőtt z energitelepeket és közlekedést láss el szénnel. A Minisztertnács termelés fokozásár, vlmint szénelosztás tervszerű mgm vezésére és végrehjtásár szénkormánybiztost nevezett ki. Az állmi bevtkozás kos]? ciós pártok közösen elfogdott elve volt, bár nem lehetett közömbös, hogy kisgzdák és jobboldli szociáldemokrták nyugti mintájú állmmonopolist, végső céljibn mgántuljdont konzerváló elképzelései, vgy kommunisták és bloldli szociáldemoknták szocilist végcélú tőkekorlátozó törekvései kerülnek előtérbe. Különösen élessé vált hrc 1945 őszén prlmenti válsztások után. Az országos összehsonlítv Borsodbn z lábbik szerint lkultk pártokr hdm válsztási eredményekkel esett szvztok: Országos átlg Borsodi átlg MKP l6,95% 23,00% SzDP l7,41% 213% FKGP 57,03% 183% NPP 6,87% 53% 1. táblázt "bbsésl Borsodbn két munkáspárt és NPP szvztok 50%-át szerezte meg-í". párt itt nem lkult ki. Az országos átlgnál sokkl z jobb eredményét MKPÍü hogy bn bányvidék szvzói dták. Az országos eredmények elemzése is zt m" 124

3 d gorsoíl, Komárom, Esztergom megyében EIusTlkosságnák z része, kik z bányászokból került ki. ngzvzott, A borsodibányvidéken olyn ngy rányú volt kommunist előretörés, hogy z zetői sem számítottk erre. Különösen Ózdon és z ózdi járásbn, hol teljes mnv;biztosítottk szvzók z MKP-nk. [2] bányászközségek: Királd, Bánszállás, Kurittyán, Disznóshorvát, Rudbány, MKP szvztok o-át z ózdi járásbn. [3] szvztok 72%- jutott z MKP-r. [4] wumlsmert Egercsehiben - volt bányászközség, hol lkosság 90%- szvzott kommunistákr." emlékem, ám borsodi élményeire Nógrádi Sándor. [s] Borsodbn tehát Miskolc, Diósgyőr mellett bányvidék volt z MKP erős bázis. A kommunist párt gerincét bányvidéken is zok munkások dták, kiknek már voltmozglmitpsztlt, esetleg még z l918-l9-es forrdlmi időből, de többséget mmeszetesen felszbdulást követő forrdlmi idők ngy társdlmi és politiki mozgágí vitték párt sorib, vgy szimptizálók közé. Az Ózd környéki bányvidéken külön gondot jelentett z MKP-nk, z úgynevezett,, kisnyilsok" ügye. A fjvédők, nyilsok háborúutolsó éveiben szociális demgógiájukkl és zsrolásukkl htni tudtk politikilgelmrdott, politikábn jártln, zömmel flusi eredetű bányászságr. Közülük sokn beléptek nyils pártb. A felszbdulás után ezek bányászok, munkások elfordultk fsiszt szervezetektől, közeledésük z MKP-hoz és nnk progrmjához őszinte volt. Ugynkkor itt kommunist pártot z vád érte, hogy nyilsok gyűjtőhelyévé vált. Ezt elkerülendő párt megpróbált egyéni elbírálás lpján megítélni,, kisnyilsok" ügyét. Mintegy 1000 főt zártk ki pártból z ózdi járásbn. [6] A kisgzdák válsztási sikereit ellensúlyozndó, 1945 őszén z MKP erőteljes lépésekét tett gzdsági területen. Helyesen értékelte zt, hogy ezen téren meglevő zűrzvr felszámolásár kommunistáknk kell kezdő lépéseket megtenni. Kemény politiki cstározásokárán, de elérte z MKP Gzdsági Főtnács felállítását, melyben jelentős pozíciókt foglltk el kommunisták A GF szénkérdés rendezését tekintette. A ktsztrofális szénhiány elsőteendőjének mm Eovembereben és decemberében z újjáépítés sikerét és jóvátételi szállítások teljesíockázttt. A bánytőkések z lcsony szénát, z állmi bevtkozás, kötött gzmpüíííügilfíü, ész üzemi bizottságok tevékenysége mitt elvesztették kezdeményező sze- még sértetlenek voltk, de már gykorltilg kivonultk bányászt ér- Ezt helyzetet z gitációbn kihsználták munkáspártok: szénter- mi hé ffltilgllg més nerlliyéitsbol. Én murziégelt, A k filfioját Ne, egyig-koros SZÍ munkásellátás hiányosságit tőkés számlájár lehetett írni, s bányász- tette felelőssé életviszonyiért.. kormányprogrmját lpvetően nem sértette bányák állmosításánk lm ki z 1944 végétől Mgyr Függetlenségi Front progrmjánk is része volt, Sgldk is elfogdtk. Másrészt háború után nyugt-európi vezető tőkés ál- 125

4 . mmkbm m? ni helyreállítás időszkábn. A legrdikálisbbn és legerőteljesebben zonbn z MKP kö_ telezte el mgát szénbányák állmosítás mellett. A válsztások előtt és után megende_ zett kommunist tömeggyííléseken kiemelt hngsúlyt kpott bányák állmosítás. A bányászság még türelmetlenebb volt május i bányászszkszerveuü kongresszuson heves viták zjlottk bányák zonnli kisjátításáról. A ttbányiküldőt; tek tették ezt jvsltot, melyet többek között borsodi bányák képviselői is támogttk Koss Istvánnk, SZOT főtitkáránk és z iprág képviselőinek nem kis erőfeszítésébekg: rült nemzetközi és belpolitiki relitások megértése küldöttekkel, hogy bányák m; mosítás fontos cél, de z zonnli szocilizálást el kell vetni, ennek véghezvitele még ko_ moly hrcot, küzdelmet jelent kolíciós prtnerekkel. A borsodi bányüzemek hngultát tükrözte z, hogy z üzemi bizottságok bányán. szkszervezet helyi szervezetei egymás után követelték bányák állmosítását. Az Ormos. puszti bányászok 1945.májusbn kérték z Iprügyí Minisztériumot, hogy üzemüket te. gyék állmi felügyelet lá. [7] Aborsodi szénmedence üzenni bizottsági ugusztusbn együttes bedványbn követelték z állmosítást. [8] 1945 őszén krónikus nyghiány és z ellátási nehézségek, létszámhiány mitt borsodi bányákbn is ktsztrofálisn visszesett termelés.,, 28%-kl csökkent széntermelés Miskolc környéki bányákbn, munkásság szám 53%-r esett vissz, egy munkás teljesítménye 55%-! esett" jelentették 5 borsodi bányából z iprügyi miniszteri biztosnk. [9] A széntermelés ilyen mértékű csökkenése veszélyeztette borsodi nehézipri üzemek működését s emellett z árrnellátását és tél előtt álló lkosság fűtőnyg-beszerzését. A végső trtlékit is felélő bányászság számár egyetlen megoldásnk tűnt bányák állmosításánk mielőbbi végrehjtás. Lényegében már hónpok ót z állmnk kellett intézkednie és gondoskodni legfontosbb nygokról, bányászok fizetéséről, élelméről. A bánytuljdonosok,,... most z üzemi bizottság intézkedik, mindent tőle kell kérni" - kijelentései mindennposk voltk. Például: felháborító eset volt z is, hogy Borsodi Szénbányák Rt. közel 200 munkás számár minisztérium ruhneműt utlt ki, de bány hetekkel minisztérium értesítése után sem kpt meg ezeket. Az üzemibizottság egyik tgj Budpestre utzott, és itt központi irodábn közölték vele, hogy ruhák már régen megvnnk, de jármű hiányá bn nem tudják leszállítni, szerezzen ehhez járművet z üzemi bizottság. Az üzemi bizot" ság képviselője 50 q szénért kerített egy fuvrost, ki válllt ruhnemű leszállítását. [IGE 1945 őszén borsodi bányászok egyre türelmetlenebbül követelték,, bánybárók rvszul meghúzódv urlmánk.. megszüntetését:,,. visszmrdt rekciós igzgtók nézik munkások vergődését, több helyen z engedélyezett bért sem fizették ki, 053k ]? kor, h munkásság szerez pénzt befizetésre." [11]. 99 ük Az Ózd környéki bányászok 1945 közepén erőteljesen tiltkoztk Rim "mm,, é még mindigérvényberrievö, meglázó intézkedései ellen, hogy bányásznk Sjt kottás n 126

5 hívt - volt - szerszámkrbntrtás kellett mgát ellátni szerszámml és... világító nyggl. z Ózd,, környéki bányákbn z lcsony fizetés ellenére nekik kell megvenni krbidot, lámpást, bár 3%-ot levonnk címén, h szerszám eltörik, bányvezető most is megfizetteti velük, h elkopik, sját pénzen kell újt venni" - fel z olvsók figyelmét Felvidéki Népszv. [12] A robbnónyg árát is szívesen levonták bánytuljdonosok, zért, hogy bányász inkább csákánnyl fejtsen, mert sok robbntássl csk,, szétlövik" szenet novemberében z lberttelepi két munkáspárt és szkszervezet vezetői, Borsem Szénbányák Rt. rudolftelepi dolgozói és z MKP ottni szervezete, Rimmurányislgótrjáni Rt. kurittyáni kőszénbányájánk munkási, borsodi szénmedence ormospuszti bányászink szkszervezeti csoportj és z MKP helyi szervezete, rudolftelepi Disznóshorvát Mári-táródolgozói, dolgozói felirtot küldtek kormányszerveknek, melyben követelték bányák zonnli állmosítását és dolgozók életének megjvítását, erős, demokrtikus kormányztot. [13] A borsodi szénbányák kommunist üzemi bizottsági ti 1945 decemberében tr. tett gyűlésükön megállpították, hogy leglább 307o-kl lehetne emelni termelést kellő rcionlizálássl, de ez csk bányák állmosításávl lehetséges.,, Most legfőbb kdály, hogy z igzgtóságok semmiben sem segítik z üzemi bizottságokt" z áltlános pnsz jelenlevőknek. [14] A bányák állmosításánk kérdése heves viták és összecspások között zjlott nemzetgyűlésben is. A kérdés z volt, mi kerüljön állmosítás lá és hogyn történjen kártlnítás? Az MKP álláspontj z volt, hogy szénvállltokt összes üzemeikkel együtt állmositsák. A bánytuljdonosok egyre többet krtk megmenteni vgyonukból, bányákhoz trtozó erőműveket, bányvsutkt, krbidgyárkt, bányf kitermelő üzemeket stb. ki krták vonni z állmosítások lól. H ez megvlósult voln, bármikor kezükben trthtták bányák működését, hiszen melléküzemek leállítás bányákt is leállítj. A FKGP és SzDP jobboldl nyíltn nem helyezkedett még szembe Mgyr Nemzeti Függetlenségi Front progrmjávl, nem z állmosítások tényét vittt, hnem nnk formáját, módját. A FKGP mögött levő tőkés körök nyugti ngyhtlmk elsősorbn z USA támogtásánk elvesztését féltették z állmosítástól. A viták elhúzódás mitt z MKP kompromisszumos megoldást jvsolt: helyezzék előbb állmi kezelésbe bányákt és z állmi tuljdonb vételről kormány később terjesszen be törvényj- Vüsltot nernzetgyűlésnek jnuár l-től vették állmi kezelésbe bányákt bánytöwénybenfelsorolt trtozékikkl együtt, továbbá szénbányákkl kpcsoltos krbidmfkt, bányák helyi vgy központi igzgtásához szükséges ingtlnokt és berendezéseket-a rendelet felfüggesztette földtuljdonosi szénjogot, terrágiumot, vlmint bá- Éytüljdonosok uzletvitelének rendelkezési jogát z állmi kezelésbe vett üzemek felett. A szénbányák rendezését z Iprügyi Minisztérium vette át. [15] A szénbányák állmi kezelésbe vétele bár nem jelentette z állmi tuljdont, de gykorltilg tőkések minden rendelkezési jog megszűnt ezzel bányák felett. 127

6 - A legfontosbb szénterületekre kormánybiztosokt neveztek ki. A bánymunkások szkszervezete z Iprügyi Minisztériumtól követelte, hogy h nevezett korrnánybiztosok mellé állítsnk munkásképviseletet, mert,, nyugodt temw lés biztosítás nem lehet munkások nélkül és ellenük előmozdítni ". Ezeket szemé lye. ket bányászszkszervezet helyi csoportji és munkáspártok vezetőivel együtt jelöltek ki. [16] Borsodbn már korábbn állmi tuljdonú és állmi kezelésbe vett bányák éléről h. tározott kézzel váltották le munkásság nyomásár régi, rekciós igzgtókt feb ruár 16-án perecesi bányászok szombt délutáni műszk befejezése után tüntetést tlg tottk, hol ember,, fegyelmezett felvonuláson" követelte rekciós bányfőtná, csos leváltását. [17] Az egercsehi bány üzemi bizottság levélben fordult Mgyr Bánymunkások Sz. bd Szkszervezetéhez, hogy segítséget kérjen bányigzgtó ellen, ki nemrégen verte munkásokt, és elbocsátott zokt, kik nem od szvztk, hová ő krt, és kegyenc. nül bánt cselédeivel,.-[18] Az állmi kezelésbe vétel igzi jelentősége nem termelés pillntnyi eredményeiben jelentkezett, hnem belpolitiki téren, bizonyított munkáspártok törekvéseit mgámu. ljdonosi érdekek visszszorításár. Az egyes vállltok irányításábn nem történt jelentősebb változás, z új állmi kezelést ellenőrző miniszteri biztos csk tovább bonyolított már eddig is összetett irányítási hálóztot. A szénbányászt pénzügyi zvrink lpvető ok továbbr is z lcsony szénát volt. Az inflációs időkben munkbérköltség nem egyszer jelentősen meghldt szén árát. Az nygellátás (krbid, robbnónyg, bányf) bár jvult 1945-höz képest, de 1946-bn is voltk fennkdások. A gépek, berendezések korszeűtlenek, és elvultk voltk, felújításr, ngyobb beruházásr nem állt megfelelő összeg. Az első üzemi bizottságok megbíztás egy évre szólt, 1946 elején időszerűvé vált z újrválsztásuk. Az állmi kezelésbe vett bányákbn ez különösen fontos volt, mert felvetette zt kérdést, hogy megváltozott körülmények között hogyn tlálják meg szerepüket z üzemi bizottságok. Az 1945 elején megválsztott testületek többsége megállt helyét. Fárdtságot nem ismerve szervezték bányák helyreállításánk munkáit, s igyekeztek biztosítni termelés összes feltételét. Gykrn z igzgtóságok psszivitás mitt, műszki gárd háttérbf 51" rítás, olykor tehetetlensége mitt nem egy üzemben egyetlen fegyelmező erő z üzemi bizottság volt. Az üzemi bizottságok újrválsztás 1946 jnuárjábn és februárjábn folyt. A sjókzi bányászok kijelentették:,, A bánymunkásság mjd 100%-ig ÚSYvélik? - dik, hogy nem kell új üzemi bizottságot válsztni, hnem régieket kell megerősítem [19] 128

7 Voltk zonbn olyn üzemi bizottságok, vgy üzemi bizottsági tgok, kik,, megbuktk" vizsgán: htlomml visszéltek, dikttórikus módszereket lklmztk, nem hsználtk megfelelő hngot munkássággl, fenyegetőztek. Például: A rudolftelepi bány üzem bizottsági elnöke ellen vizsgáltot kellett indítni z illetékes pártszerveknek és kerületi titkáránk. Az ok z bányászszkszervezet volt, hogy z illető grázd, részeges ember volt, bsáskodott bánytelepen, izgtott, ellentéteket szított Dunántúlr költözni kró és telepen mrdó bányászcsládok között. A vizsgált nyomán tisztségéről leváltották, munkhelyéről elbocsátották. [20] jnuár 28-án Borsodi Szénbányák Rt. üzemvezetője pnszt tett miskolci bánykpítányságon, hogy z üzemi bizottság htáskörét túllépve, leváltott. A leváltás előzménye z volt, hogy vit lkult ki z üzemvezetőség és z üzemi bizottság között z illetményszén mennyiségéről. A bedványt miskolci bánykpitányság felküldte z Iprügyi Minisztéríunmk és Mgánlklmzottk Szkszervezetének, hol megállpították, hogy htásköri túllépés történt. [21] A munkások és műszki vezetők közötti feszültség enyhülése, termelés személyi feltételeinek biztosítás 1946-bn sem volt könnyebb, mint előző évben. Az üzemi bizottságokegy része munkásság vgy munkásság egy-egy hngdó csoportjánk véleményét képviselteszemélyi ügyekben. Előfordult, hogy z üzemi bizottság kezdeményezésére z üzemvezetői állást is válsztás útján töltötték be, ellenszegülve minisztérium és bányigzgtóság döntésének. Somsályon például olyn nyugtlnságot keltett lehetséges jelöltek mitti civkodás, hogy termelés sokkl rosszbb eredményeket produkált, mint kedvezőtlenebb dottságú F rkslyukon. [22] Egercsehiben párttitkár és z üzemi bizottság vezetője meglpoztln vádk lpján eltávolított munkásokkl bánymémököt. [23] A perecesi bányüzem szkszervezeti vezetősége 1945 novemberében z bizottságiválsztások előkészítésének időszkábn ngyon kritikusn elemezte z üzemi bizottságok munkáját és hibáit. A gondot bbn látták, hogy régi műszki tisztviselő gárd nem mert fegyelmezni, mert zonnl rájuk sütötték munkások,, rekciós" bélyeget, míg egyes üzemi bizottsági tgok, kik munkások közül kerültek ki, htlomml nem tudtk élni..a,,.. régi munkhjcsárokt is megszégyenítő hngon és modorbn beszélnek munktársikkl". [24] A bányüzemek pártszervezetei voltk z új üzembizottsági válsztások előkészítői, Szervezői. A perecesi párttggyűlésen is szóltk rról, hogy bányák állmi kezelésbe véte- 19 előtt is voltk olyn üzemi bizottságok, melyek túlmentek htáskörükön, tőke ellenérzése helyett mguk irányítottk. Ezért hgyták mgukr őket tőkések, hogy küszköd- Jenek problémákkl, minél többet veszítsenek tekintélyükből munkások előtt. A pártm!bányászok hngsúlyozták, hogy z üzemi bizottsági tgok között ne legyen olyn, ki csk tfrmmpálhtó:,,... tisztkezű, megkörnyékezhetetlen elvtárskt kell" megválszni. [25] 129

8 Az új üzemi bizottságok megválsztásánk előkészítésében és válsztások lebonyu lításábn szkszervezeteknek intézményesített jogi voltk. Az üzemi bizottságok mm tum csk kkor vált érvényessé, h z illetékes szkszervezet üzemi vezetője igzolt, Az állmi kezelésbe vett bányák munkásitól újbb erőfeszítéseket követelt z orszá gzdsági helyzete, z újjáépítés fordulóján. Az,, Arccl vsút felé", "hím cst" után,, széncstár" vló felhívás hngzott el. Az MKP hngsúlyozt, hogy munkásosztálynk htlombn már eddig elfogllt pozíciói lendületet dtk z újjáépítésnek, s további sikerek z ország gzdsági életében erősítik munkásosztály megszerzett pozícióit gzdságbn és politikábn. A széncst kezdeményezői ttbányi bányászok voltk február 8-án jelent meg Szbd Nép. ben széntermelés fokozásár felszólító versenyfelhívásuk z egész ország bánymunkás. ságához. Február 10-én ngybudpesti üzemek dolgozói szólították fel bányászságot:,, re npi 2500 vgon szén termeléséért!",, A széntermelés további ngyrányú emelésétől függ demokrtikus köztársság gyors tlprállítás. De ettől függ mi sorsunk és ti sor. sotok is." [26] Az egész ország segített: élelmíszergyűjtések, segélykciók indultk versenyben levő bányászok ellátásánk jvításár. Toborozták z önkéntes bányászokt. A széncst, z első munkverseny mgyr munkásmozglom történetében, z osztályhrcnk sjátos formáját jelentette. Az újjáépítést szbotálni igyekvő tőke ellen munk gyorsításávl és eredményességével kellett hrcolni. A széntermelés fokozását, eredményeinek trtóssá tételét természetesen megfelelő gépesítéssel, fejlettebb technik lklmzásávl lehetett voln biztosítni bn erre kellő nygi erő még nem állt rendelkezésre, másrészt beruházások termelésében várhtó eredményeinek,, bevárásár" sem volt idő. A szén zonnl kellett z országnk. Az emberek lelkesedése, forrdlmi lendülete volt egyedül z tőke, melynek befektetésétől leggyorsbb eredményt lehetett várni. Mozgósító gitációvl, jobb munkszervezéssel, z erők koncentrálásávl kellett széncstánk minél előbb eredményeket hozni. Az országos felhívás elhngzás előtt Borsodbn már folyt széncst jnuár 28-án diósgyőri vs- és fémmunkások szkszervezeti elnöke,, Adjtok szenet!" felszólítás- t sl nyílt levelet irt Szbd Mgyrországb borsodi bányászokhoz.,,több szenet, hosy eleget tudjunk tenni jóvátételi kötelezettségünknek, hogy legyen ruhánk, legyen ennivlónkv A borsodi lpok, Szbd Mgyrország, Ózdi Néplp rendszeresen közölték n hm legyen szilárd pénzünk, legyen rendíthetetlen demokráciánk!" jelentéseket" széncst állásáról, Borsod helyét z országos versenyben. 4 A Mgyr Bánymunkások Szbd Szkszervezetének z volt z utsítás, hosy helyí szervezetek mindent tegyenek meg munklendület fokozás és megtrtás érdekében"! snk termelési értekezleteket, derítsék fel z esetleges kdályokt, nehézségeket, djnk meg minden segítséget felszámolásukr. 130

9 ..versenyre Az első jelentések Borsodból is szép eredményekről tnúskodtk. Például 0rmospuszu is egy hónp ltt megkétszerezte termelést. Hozzájárult ehhez z is, hogy Vsgyári munkások 100 főnyi csoportj válllt bánymunkát széncst idején. A MADISZ és SZIT felhívást dott ki, hogy minél több fitl menjen bányáb dolgozni Ạ bányák üzemi bizottsági teljes ellátást biztosítottk nekik fizetés és bá- járó egyéb jutttások mellett. [27] nyászoknk Kedvezményt kptk zok bányászok is, kik válllták, hogy nem veszik igénybe rendes évi fizetett szbdságukt. [28] A széncst sikere érdekében szkszervezeti kerületi titkárok járták kerületeket, trtottk, gyűléseket mozgósítottk. T ájékozódtk termelési eredményekről, számb vetm; kívánságokt. Elítélték zokt, kik kdályozzák versenyt, indokoltlnul hiányoznk. A munkáspártok és szkszervezet szorglmzt bányüzemek közötti versenykihívásokt. A Felvidéki Népszv jelentette március 13-án, hogy:,,. indult egymássl királdi és rudolftelepi szénbány. A márciusi első két hét versenyéből Rudolftelep került ki győztesen, mely első héten 246 vgon szenet szállított és így előírt 35 vgonos elszállítást jóvl túlhldt. A verseny tovább folyik és bbn előreláthtólg többi bányák is résztvesznek." A termelésben kiemelkedő eredményt elért bányászok névsorát rendszeresen közölték munkáspártok lpjibn. A széncstánk nem mrdtk el z eredményei: z ózdi bányákból április 15-én zt jelentették, hogy 136 vgonnl termeltek egy np ltt kitűzött 125 helyett. [29] A MÁVAG bányákbn npi vgonr emelkedett termelés, ebből vgont diósgyőri vsgyámk juttttk npont. [30] A legngyobb eredmény z volt borsodi iprvidéken, hogy z energihiány mitt kihűlt ózdi és diósgyőri ngykohók közül négyismét megkezdhette termelést. [31] A széncst 1946 tvszár lényegében betöltötte hivtását, megtermelte zt legszükségesebbmennyiségű szenet, mely legfontosbb helyeket kulcsiprágkbn, közlekedésbenés lkosság minimális ellátásához szükséges volt. De kmpányjellegénél fogv eredményeinem bizonyultk trtósnk májusától kezdve termelés visszesett. Borsodbn mostoh művelési viszonyok mellett (olykor 80 cm-es szénréteg és nehéz szállí- MÚ Viszonyok) nem sokáig tudtk versenyben mrdni. Szükség volt megfelelő krbntrtási és feltárási munkfolymtokt is elvégezni, melyek közvetlenül nem produkáltk "edményeket. A széntermelés lendületét gátolt bányák leromlott műszki állpot. A Borsodi génbányák Rt. állmosítási miniszteri biztos 1946 nyrán jelentésében következőket m3 n A csillék beszerzése mjdnem leküzdhetetlen kdályokb ütközik, elsősorbn zn! mert z erre szolgáló pénzbeli igénylésünk sohsem tlált meghllgtásr, de zért is, mert Csillékhez szükséges nygot Rimmurányi Vsmű gyártott csk és z jóváté- 131

10 teli szállításokkl lévén elfogllv, cskis külön engedély lpján vn bbn helyzetben, hogy rendeléseket felvegyen, illetve szállításokt eszközöljön." [32] infláció. Másrészt széntermelés visszesése mögött ott volt háttérben z egyre mélyülő A szkszervezetek és z üzemi bizottságok 1946 elején kihrcolták bérek állndó emelését, de rohmosn romló pénzzel bérek nem tudtk lépést trtni, sőt béreknek egyre kevesebb jelentősége volt dolgozók ellátásábn. A munkásság ellátásár új rendszeh kellett kidolgozni, ideiglenes szükségmegoldást z infláció felszámolásáig. Ez volt z úgy. nevezett klóriás bérrendszer. A rendelet előírt, hogy vállltoknk meghtározott meny, nyiségű élelmiszert kellett fizetni munkásoknk, vgy mozgó bérskál szerint meg kel. lett váltniok zt klórimennyiséget. A klóri-minimumot fiziki munkásoknál mun. k szerinti megkülönböztetésekkel átlgosn heti l7 500 klóriábn htározták meg, s min. den munkválllór 0,7 eltrtottt is figyelembe véve csládtgok heti járndóságát 6062 klóriábn állpították meg. [33] A klórirendszer l946.február l-én lépett életbe. Az állmi kezelésbe vett szénbányákbn klórirendelet nem egyformán intézkedett föld ltt és föld színén dolgozó munkásokról. A rendelet ugynis helyesen legnehezebb feltételek között dolgozóknk és közvetlen termelő munkát végzőknek kívánt töb. bet jutttni. De ez tény sok sérelerrrés pnsz fonás lett. A királdi külső munkások pnszlevelükben ezt írták szkszervezetnek:,,...mindenféle élelemből megcsonkítnk bennünket, nekünk semmihez nincs jogunk, mert külű munkások vgyunk,... mi, kik legtöbbet fgyoskodunk, zok nem részesülnek ruhfélében. [34] A sjókzi külszíni dolgozók rról pnszkodtk, hogy zsírosztáskor hgyták ki őket. Ezért békesség kedvéért z üzemi bizottság úgy döntött itt, hogy z UNRA csomgokból mindenkinek egyformán kell dni. [35] A hús, ruh, bkncs elosztás mitti sérelmek töltötték meg z üzemi bizottságok jegyzőkönyveit. Ngyon nehéz volt igzságot tenniük, olykor felelőtlen személyek sztráll" r is izgttk. A htóságok htározott kézzel kdályoztk meg minden olyn kísérletet, - mely szén különböző cstornákon vló eltűnését jelentette voln, még kkor is, h 82 P1]' lntnyilg egy-egy üzem ellátási gondjit enyhítette voln ideig-óráig. Például királdi bányászok 23 vgon szenet krtk küldeni Orosházár, hogy 490 q lisztet vásároljnk Pipis-testvérek mlmából. A szállítmányt miskolci vsúti rendőrség lefogllttt, mert z üzemi bizottság engedélye és láírás hiányzott szállítmínytól A borsodi bányvidéken továbbr is áltlánosk voltk felszbdulás első hón? jitól kezdve folyttott úgynevezett kompenzációs (szén-élelem, szén-ruh)üz19t9k' h széntermelés enélkül ligh lett voln folytthtó, hiszen hivtlos fejdgok nem Volt! elégségesek. A csereüzletek folyttás számos problémát vetett fel. Csökkentette osztás áttekinthetőségét, szűkítette szénellátás bázisát. Borsodbn sok kis, neheze" e A szén: 132

11 jenőrizhető bányábn rengeteg szbálytlnság történt, mit igen nehéz volt megkdájyozni, mert bányák szétszórt fekvése mitt központi készletekből is ide jutott legkeyesebb. Ugynkkor kompenzációs üzletek lebonyolítás, nem is beszélve privát,,btyuzásról" țovábbr is sok munkerőt vont le termelésből. A klóriás bérrendszernek voltk olyn ellentmondási, hogy ngycsládos, de esetleg nem olyn szorglms munkás többet kpott természetbeni jutttásokból, mint jó] dolgozó, szorglmsbb bányász. A Szktnács álláspontj z volt, hogy ki többet tesz társdlom jvár, nnk több jutttásr vn jog. Az ellentmondást prémiumos rendszerrel kívánták feloldni, zz z elért teljesítmény után lehetett jvítni klóriellátást is. Borsodbn tehertételt jelentettek csehszlovák kormány mgyr kisebbséget áttelepítő kciói. Az áttelepített csládokt Miskolcon és más borsodi kellett településeken fogdni, szűkös ellátási gondokt ez is tetézte. Nehéz volt ilyen körülmények között sovinizmus ellen hrcolni. Tehát széncst kifulldásánk, termelés visszesésének oki összetettek voltk. A bányászok lelkesedése, z ország problémáivl vló zonosulás nem volt elég hhoz, hogy felfutttott eredményeket trtni tudják. A széncst utáni helyzetet jól szemléltette z ózdi szénbányák közös bizottságánk ülése. A gyűlésen jelen volt z ózdi szovjet ktoni prncsnok is. Antiforosz lezredes kifogásolt, hogy z Ózd vidéki bányák termelése erősen visszesett. Kérte bányüzemek vezetőit és z üzemi bizottságok tgjit, mondják el, melyek termelés visszesésének főbb oki. A részletes beszámolók lpján következő összesített dtok bizonyítják, hogy fő gondot létszámhiány jelentette továbbr is bányákbn % e A hiányzó és beteg műszkok z összműszkhoz viszonyítv: 6,5% 15,3% A föld ltt és föld felszínén dolgozók rány: 70,0% 73,0% 57,0% Egy munkásr eső teljesítmény: 28,7q 25wq l7,5 q A közvetlenül széntermelő műszkok rány z összműszkokhoz képest: 39,7% 39% 25,0% A termelés tehát 1946-bn 11 q esett vissz munkásonként. [37] 133

12 ... örüljenek, - írt A hiányzások fő okként z üzemek képviselői zt említették, hogy z Ózd kömyé_ ki bányák munkásink 90%- flusi munkás, kiknek kis földjük, kertjük, szőlőjük vn, mit meg kell dolgozniok. A szkszervezeti vezetők elmondták, hogy szűkös ellátási vi. szonyok mitt meg kell érteniük, hogy most erre mezőgzdsági tevékenységre szüksége vn munkásoknk. Az erőfeszítések ellenére fellép olykor nyghiány is, mely kdályozz termelés folymtosságát (reszelő, bányf, szerszám stb.). A bányától távol lkó bányászok képy-l. selői (elsősorbn frkslyukik) pnszkodtk, hogy npont km-t gylogló bányászok már fárdtn érkeznek munkhelyre és ez érezteti htását termelésben, A növekvő inflációt is termelési kedvet kdályozó tényezőnek említették. Jvsolták, hogy z előleget szombt helyett pénteken kelljen fizetni bányászoknk, mert szombton kpott pénzt csk hétfőn tudják z sszonyok elvásárolni, s kkor már br. mdát sem kpják érte, mint szombton kpták voln. Itt kell meegyeznünk, hogy z egyik Ózd környéki bányábn, Frkslyukon bá. nyászok nem is krták pénzromlás mitt felvenni fizetésüket. Zgyerk János bányászszkszervezet főtitkár 1946 júliusábn levelet írt szkszervezet frkslyuki csoport. jánk, hogy hssnk od, hogy munkások felvegyék bérüket.,, H már több, mint egy éve dolgozunk z újjáépítésben, ezt 4 hetet z új forintig ki fogjuk bírni, bár z új forint bevezetése után is lesznek még komoly nehézségek. A béreket szénben egyáltlán nem klkulálhtjuk, mert szén mi termelési önköltségi ár ngyon kis összeg, h pedig munkások mguk dják el, kkor csk feketepicr kerülne, pedig mi vgyunk zok, kik feketézők ellen legelkeseredettebben hrcolnk." [38] szkszervezet főtitkár. Az említett ózdi értekezleten z üzemi bizottságok képviselői elmondták továbbá, hogy klóriás bérrendszer elveinek érvényesítése ngyon nehéz, mert munkások z egyenlősdi szellemében képzelték el jutttások elosztását, z üzemi bizottságok pedig rr törekedtek, hogy z kpjon többet, kinek több ledolgozott műszkj vn. Keményen elítélték zt társukt, ki bkncs elosztáskor úgy krt népszerűségét megőrizni, hogy jutttásból kimrdtknk zt mondt:,, kell dolgozniok." [39] A bányák képviselői felvetették, hogy bányák oldás, mihmrbb állmosítni kell bányákt. hogy nincs bkncsuk, mert nem állmi kezelésbe vétele csk félmes" Az ózdi egyesített üzemi bizottsági gyűlés htározott hngú felhívássl fordult bányászokhoz. Felszólították bányüzem vezetőit, z üzemi bizottságokt, szkszerveize" tet, munkáspártok vezetőit, hogy djnk meg minden támogtást termelés növelésére- Minden eszközzel meg kell szüntetni hiányzásokt. Helyesebb és körültekintőbb szerve" zéssel minél több külszínen dolgozó munkást kell bányáb leküldeni. Rendelkeztek 31'; ról, hogy z indokoltlnul hiányzóktól z élelmiszerjutttást meg kell vonni. (Aki 3 mw szkot hiányzik, nnk 1/4 részt kell megvonni, ki hvi 4 műszkot mulszt, ttól l/z rész élelmet kell elvonni.) 134

13 - Jvsolták és kilátásb helyezték betegellenőrzés megszigorítását: kit betegellenő, nem fog otthon tlálni, z szintén élelmiszerelvonásbn részesül. A szénbányák állmi kezelésbe vétele után tovább folyt z állmosítási törvény előkészítése Ạ munkáltok befejezését sürgette változtln szénhiány és sok elosztási, szervezési hib. A munkásság állmosítást követelő megmozdulási, melyek z állmi kezelést megelőző időszkbn egymást követték 1946 folymán, nem folyttódtk. Ennek egyrészt z volt z ok, hogy z állmosítás lefutott" kérdés volt, lényegében z erőteljes állmi,, bevtkozás mitt és z üzemi bizottságok htásos tevékenysége következtében bánytuljdonosokvégképp háttérbe szorultk. Másrészt súlyosbodó infláció közepette munkásságot lekötötte npi megélhetés gondj. A bányák állmosításánk törvényét május 23-től kezdve 3 npig tárgylt nemzetgyűlés.kemény viták után született meg z 1946,'XIII. tc. mgyrországi szénbányák állmosításáról, melynek jelentőségét muttj, hogy ezután z ország munkásságánk 22% állmi lklmzott lett. [40] Az állmosítás nem volt teljes, nem terjedhetett ki z ntifsiszt kolícióbn résztvevő szövetséges htlmk tuljdonábn levő bányákr. ÍgyBorsodbn sem került állmosítás lá még 1946-bn Borsodvidéki Bányipri Rt., z ormospuszti István Kőszénbány Válllt, z Edelényi Kőszénbány Válllt, Szendrői Kőszénbány Rt. A felsorolt üzemek Borsodvidéki Rt. szuhkállói bányáját leszámítv jelentéktelen válllkozások voltk. [41] Az úgynevezett célbányák sors már több bonyolult kérdést vetett fel. Az Ózd környéki bányák, melyek Rimmurányi Rt. ngyipri komplexumához trtoztk csk állmi kezelésben mrdtk, népi demokrtikus forrdlom későbbi szkszábn állmosították őket. A célbányákt, így MÁVAG korábbn is állmi tuljdonbn levő bányáit egyébgzdsági irányítási meggondolásokból elválsztották z ipri üzemektől. A MÁVAG május 28-án kérte Gzdsági F őtnácsot, hogy szénbányáit ne válsszák el, sőt már kisebb borsodi bányákkl egyesítve hgyják meg zt sját kezelésükben. Az indoklásbn vsgyár folymtos szénellátásánk szükségességére hivtkoztk, de G. F. állás- j P0ntj z volt, hogy z ország súlyos gzdsági helyzetében nem engedhető meg MÁVAG nprtikuláris" érdekeinek érvényesítése. [43] Az 1946-cs állmosításokt értékelve megállpíthtjuk, hogy jellegüket meghtározls hogymég mgántuljdon lpján álló kolíciós kormányzt állmosított, bár kolícióbn ott voltk - egyre fokozódó súllyl mgántuljdon szükségességét tgdó, tőkés gzdálkodást megszüntetni kró munkáspártok is. Az állmosítási törvény megszületésekor állmkpitlist jellegű volt, hosszbb távon zonbn z állmosítás jellege végeredményben htlomért folyó hrc kimenetelétől függött. 135

14 JEGYZETEK [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] 136 BALOG S.: Prlmenti és párthrcok Mgyrországon Kossuth K s_ o_ Borsodi dtok: Borsod-Abuj-Zemplén megye legújbb kori története és dttár: Miskolc, o. (később B. A. 0' z.) Szbd Mgyrország B. A. Z o november 6. (később SzM.) KOLOSSA T.: A szénbányák állmosítás. Tnulmányok népi demokráci történetéb61_ Ah. démii K o. (később: KOLOSSA T.) NÓGRÁD! S.:Uj történet kezdődött. Kossuth, o. B. A. Z o. MT irttá: 2502Il945. (Idézi PETŐ-ERDMAN: A mgyr szénbányászt története felszb dulástól hároméves terv végéig. Akdémii K o. (később: PETŐ-ERDMAN) JENEI-RÁCZ-STRASSHKZITER: Az üzemi bizottságok munkáshtlomért. Táncsics K sz. dok. (később: JENEI-RÁCZ-STRASSEIIEITER) Felvidéki Népszv november 22. (később FNSZ) KOLOSSA T.: 423. o. SzM.l FNSZ június 6. SzM november 15. SzM december 8. KOLOSSAT; 430. o. IENEI-RÁCZ-STRASSBJETER: 70. o. SzM február 19. Szkuervezetek Országos Tnácsánk Központi Levéltár 1946I1 l. (később SZOT KL) SZOT KL SZOT KL Központ. Dokumentumok mgyr szénbányászt történetéből Kossuth K sz. dok.(késo"bb: Dokumentumok) Ózd környéki bányák miniszteri biztosánk bedvány z Iprügyi Minisztériumhoz jnuár 17. (Idézi: PEIÖ-ERDMAN:54. o.) Alliqunder szénkormánybiztos jelentése Miniszterelnökséghez. (Idézi: PETŐ-ERDMAN Dokumentumok: 55. sz. SzM jnuár 27. Dokumentumok: 85. sz. SzM jnuár 25. SzM május 5. KOLOSSA T.: 440. o. SzM május 25. JENEI-RÁCZ-STRASSENREITER: 90. o. Dokumentumok: 121. sz.. BEREND T. 1.: Az újjáépítés és ngytőke elleni hrc Mgyrországon Közsmw és Jogi K o. SZOT KL 1946/15. Ugynott. FNSZ február 19.

15 [37] SZOT KL 1945/11. [33] Dokumentumok: 119. sz. szot KL [39] BEREND T. 1.: [41] PETŐ-ERDMAN: 67. o. [42] PETŐ-ERDMAN: 68. o. [43] Dokumentumok: 132. sz. FIGHIS FOR THE NATIONALISATION OF 'I'HE MINES ln THE BORSOD INDUSTRY AREA by SÁNDORNÉ BOZSIK Summry Before the libertion the mines of Borsod were in the possession of vrious concems, of the big fmnce-cpitlist monopolies, of little privte fums, foreign shre-holders nd of the cpitlist stte. After the libertíon one of the questions of vit] importnce of the renovtion of the people economy come down in the wr, ws the procurement of the energy supply, the strting of the col ptoduction. The colition governments hd to intervene with strictly conttolled economy in the mechnism of the cpitlist production und disuibution. Becuse of the swing to the left of our peopledemocrtíc revolution, of the strict stte control of the cpitl, the procurtion of the conditions of the production, the rel mngement ws in hnds of the workshop committees. These people orgnns obtined n importnt support from the communist Pxty, working very effectively nd succeűully in the mine-districts, nd from the mineworkers, union movement, working under the influence of the Pxty. The chxonic shortge of mterils, the incresing infltion nd the unprovided stte of the mine-workers set superhumn tsk the workshop- committees nd the mineworkers. Despite the diffictxlties, the mine-workers of Borsod took lso prt with heroic nsweríng in the bttle for col. The tkíng into stte disposl nd therefter into stte possession of the mines ws equivlent to the importnt position-loss of the cnpitl nd the success of the left-sided forces ín the beginning of KÁMPFE FÜR DIE VERSTAATLICHUNG DER GRUBEN IN DER INDUSTRIEGEGEND VON BORSOD von SÁNDORNÉ BOZSIK Zusmmenfssung Vor de: Befreiung wren die vershiedenen Gruben von Borsod ím Eigentum verschiedener Konmnmms,de: groben Monopolien, mit Finnzkpitel, der kleinen Privtfumen, de: usliindischen Aktienbesiízem, und der kpítlistischen Stt. 137

16 ethlten. - Monouonnn Nch de: Beffeiung eine lebenswichtige Frge der, im Krieg bgezehxtet Volkswirtschft Sicherung de: w" Energiebedrf und die Eröffnung de: Kohlenförderung. Die Kolitionsregierung sollte mit streng gebundenerwixtschftung in die kpitlistische p, tion und in die Verteílung einzugreífen. duk Wegen die nch links geschehene Vetshiebung unserer Revolution wt die Sicherungde, h tionsbedingungen und die prktische Führung "ín den Hiinden de: Betriebskomiteen. Diese Volksorgne hben eine bedeutende Unterstützung von de: kommunistischen wm besonders uf den Grubengegenden sehr ktív rbeitete und von de: gewexkschftlichen Bewexun - unter dem Einfluss de: Prtei stnd Die kronische Mngel n Rohstoffen, die weiterlugem de lnfltion, die Unversorgung der Bergmüxmem übermenschliche Aufgben. Trotz den Schwierigkeiten nhmen die Bergmünner us Borsod n den "Kohlenkámpfen" ML denhft Teil n. Einen bedeutenden Positionsverlust des Kpitels, und den Erfolg der linksscitigen Kgüften be! tete m Anfng 1946 ds, dss die Gruben zuexst ín sttlichen Behndlung und spíiter ín Eigentum De! Stt kmen. ü duk" BOPLBA ' HPOMHmHE%H%B gí%ghe H BA HAHMOBAHM3 WAHHDPH BOKHK P e 3 m M e B LOPMO CKOM no ocbo6onmehnh BopmoncKne.mxTH Hxonnxncs non BncTBm psnnqnnx 3nHTepecoBHHocTeü xpynnn énnnnonux KHHTJOB, Menxnx qcnx wnpm, KHOCTpHHHX RHKOHep0B M Knnwnncmnqecxoü rocynpctbehhoü coóctbehhoctn. Hocne ocboóoxnehnh onnoü oomoü rxbhoü snqeü BOCCTHOB- IGHMH ppymennoro Boüoü Hponnoro xo3süctb ónxo oóecneqe- Hne sneprocnóxenn, nycx npon3bonctb yrns. Koxnnnonnum p- BHTeILCTBM croporo cb3hhoü sxonommeü Hyxno óuno Bmemrsc B xnnrnncwnqecxce nponsbonctbo n Mexnnsm pcnpenexen. Ms cnbnr BneBo Hmeü nemoxpwnqecxoü peboxmnnn, cwporoü rocynpctbehhoü HpOBepKM Knnrn, M B Bopmone odecneqene ycxobuü npon3bonctb n npxrnqecxoe ynpbehne ónno B pyxx Bsoncxnx KOMMTGTOB. 3TH Hponnne oprnnsunn 3HqnTenBHym nonnepxxy uonywunü OT OCOŐOHHO BÖÖGKTKBHO H yonemho póommeü B mxwepcxnx 06+ ncrx Kommynncwnqecnoünpwnn n or, Hxonmeroc non B4KHHKeM smoü npwnn, neüctbymmero HPOÖCODSHOTOnBzxeHn mxtepgb. Xponnqecx HenocTToqHocTB Mwepn HeoóxonnMocTB mxtepc- KMX póoqnx, ybexnqnbmmsch MHÖIHHHG, noctbznn nepen 330n' cxnmm Kommmewmm n nepen CMMMM mxmépmm cbepx qexobeqeckne snqn. 3HqMTeBHHü ynnox nonnnü B Hqne I946-ro ron npkb 1 K noóene IGBHX cnn B rocynpctbehhom ynpbnehnn mxm, 3TeM - K upnurnm nx B rocynpctbehhym COŐCTBGHHOCTL. 138

17 A szerző címe: BOZSIK SÁNDORNÉ DR. egyetemi djunktus NME Mrxizmus-leninizmus Tnszéke Miskolc-Egyetemváros 139

18

19

20 ' A NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI V. sorozt TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 24. KÖTET 1-3. FÜZET MISKOLC, 1979